Együtt legyőzni az akadályokat

Együtt legyőzni az akadályokat 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés 2013. március 6. www.pwc.com/hu/ceosurvey

Az ügyfél befolyása a vállalatom működésére: Magyarországon 82% 97% Világszerte Tartalom 1. Világszerte csökkenő optimizmus, nagyobb fókusz a meglévő piacokon 8 2. Borúsak a hazai kilátások, előtérben a legfontosabb stakeholderek 10 3. Együttműködésben a kormányzattal 12 4. Fókuszban az ügyfél 15 A humántőke-hiány továbbra is globális, nem hazai probléma 17 5. Rugalmas vezető adaptív, rugalmas szervezet 18 6. Milyen az ideális vezető 2013-ban? 21 7. Zárógondolatok a magyarországi vezérigazgatóktól 22 A felmérés módszertanáról 23 Együtt legyőzni az akadályokat 3

A felmérésről A PwC, a világ vezető pénzügyi tanácsadó cége idén második alkalommal készítette el Magyarországi Vezérigazgató Felmérését, amelyben hét iparágból idén már több mint 170 hazai nagyvállalat vett részt. A kutatás során a PwC munkatársai 2012 októbere és decembere között személyesen keresték meg a vezérigazgatókat, hogy a hazai gazdaság legjelentősebb iparági képviselőinek véleményét, az őket foglalkoztató kérdéseket és a jövőre vonatkozó főbb terveiket összegezhessék. Felmérésünket a PwC idén 16. alkalommal kiadott Globális Vezérigazgató Felmérésének 1 mintájára készítettük el, amely 68 ország 1330 vállalatvezetőjének megkérdezésével mutatja be, miként vélekednek a vezérigazgatók a jelenlegi gazdasági környezet kihívásairól és a jövőbeni növekedési lehetőségekről világszerte. Jelen tanulmányunkban nemcsak a magyarországi, hanem a globális felmérés eredményeit is ismertetjük, hogy teljes képet adhassunk arról, miben látják a növekedés lehetőségét a piacvezető vállalatok első számú döntéshozói itthon és világszerte. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani annak a több mint 170 vezérigazgatónak, akik részt vettek a második Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, és megosztották velünk véleményüket. Célunk, hogy felmérésünkkel hagyományt teremtsünk, és évről évre átfogó képet nyújtsunk a globális és hazai gazdasági kilátásokról, ahogy azt a magyarországi vállalatvezetők látják. 1 http://www.pwc.com/ceosurvey Együtt legyőzni az akadályokat 5

83% Magyarországon A kormány és a szabályozó hatóságok befolyásolják vállalatom működését 85% Világszerte Nagy örömünkre szolgál, hogy idén második alkalommal készítethettük el a Magyarországi Vezérigazgató Felmérést, mely során a legnagyobb befolyással rendelkező vállalatvezetők véleményét térképeztük fel. Az első felmérésből levont tanulságok és következtetések után talán nem vagyok egyedül, aki komoly várakozásokkal viseltetett a 2013-as eredmények iránt. A hazai válaszok rámutattak: a vezérigazgatók kis mértékben ugyan, de bizakodóbbak a tavalyinál, ha az egyéves növekedési kilátásaikról van szó. A nemzetközi hangulat, minimálisan ugyan, de keserűbb ebből a szempontból az egy évvel korábbihoz képest, de még így is pozitívabb összképet mutat a hazai átlagnál. Egy gazdaságilag nehéz és kiszámíthatatlan évtizedet tudhatunk a hátunk mögött, amely során azok a kockázatok, amikkel korábban nem is számoltunk, mára teljesen általánossá váltak. Mégis, mire összpontosítják figyelmüket a cégvezetők világszerte a biztos bizonytalanság korában? Az interjúk során a vállalatok első számú vezetői három területet emeltek ki, melyeknek különös figyelmet kívánnak szentelni a következő időszakban: ez a kormányzat, az ügyfelek, illetve saját vezetői gyakorlatuk, amellyel biztosítják cégük helytállását a jelenlegi gazdasági környezetben. A két kiemelt stakeholder-csoport a kormányzat és az ügyfelek nemzetközi és hazai szinten is előkelő helyet foglalnak el a vezérigazgatók napirendjén, mint azon szereplők, akik a legnagyobb befolyással vannak vállalatuk működésére. Ezenfelül a vezetői stílus, a szervezet alakítása a gyorsan változó igényekhez és körülményekhez a korábbiakhoz képest szintén nagy hangsúllyal van jelen a döntéshozók fejében. A vezérigazgatókkal folytatott beszélgetések sok kérdésre választ adtak, de legalább ugyanennyit fel is vetettek. Elemzésünkben átfogó képet igyekszünk nyújtani a megfogalmazott tanulságokról, a jelenlegi helyzetről, a jövőbeni kilátásokról, és ahogy az első alkalommal, idén is bízunk benne, hogy a magyar gazdaság és üzleti élet minél több szereplőjének segítséget, támpontot tudunk nyújtani kiadványunkkal. Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója Az idén 111 éves Munkaadók és Gyár iparosok Országos Szövetségének alapítása óta az egyik fő célja, hogy a hazai vállalatok érdekeit képviselje. Tevékenységünk sikere érdekében fontos ismernünk, hogyan vélekednek a hazai gazdaság helyzetéről és vállalkozásaik kilátásairól a legbefolyásosabb hazai cégvezetők. A tavalyi évben éppen ezért örömmel vettünk részt az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, és a pozitív tapasztalatok okán az MGYOSZ természetesen az idei évben is folytatta az együttműködést a PwC szakmai partnereként. Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság sikere érdekében továbbra is együttműködésre, kiszámítható partneri viszonyok kialakítására és ápolására van szükség. Az idei felmérés egyik legfontosabb következtetése éppen az, hogy a bizalom helyreállítása elengedhetetlen minden szinten, a magánszektorral is. Az eredmények is rámutattak: a vállalatvezetők számára a piaccsökkenés mellett a kiszámíthatatlan környezet okozza a legnagyobb problémát, amit elsősorban a jogszabályi változások és az adóváltozások terén érzékelnek. A másik komoly gazdasági kihívás a finanszírozás. A hitelkínálat szűkülése egyre nagyobb problémát okoz a hazai vállalkozások számára: a bankok érthető módon egyre szigorúbb hitel-kihelyezési elvek mentén működnek, így a kockázatosabb beruházások finanszírozása egyre nehezebb feladat. Mindezt az MGYOSZ szerint az uniós források hatékonyabb allokálásával és a kockázatitőke-befektetések ösztönzésével lehetne áthidalni. Az MGYOSZ természetesen az elkövetkező időszakban is legyen szó kormányzati, ágazati vagy országos érdekképviseleti egyeztetésekről konstruktívan, partneri viszonyok kialakítása mentén kívánja a hazai vállalkozások érdekeit képviselni. Ezen érdekek feltérképezésében, a jelenleginél is alaposabb megismerésében lehet nagy segítség a második alkalommal elkészült Magyarországi Vezérigazgató Felmérés. Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke Együtt legyőzni az akadályokat 7

Határozottan állítom, hogy amennyire túlértékelt volt Kelet-Európa a 2008-ban kezdődő válság előtt, annyira alulértékelt most. Középtávon ennek a térségnek a gazdasági növekedése meg fogja haladni az európai átlagot, bár elsősorban nem hazánk esetében. Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója 2 3. ábra...mint a gazdaság fellendülésében Kérdés: Mit gondol, a magyar gazdaság növekedni, stagnálni vagy hanyatlani fog a következő 12 hónapban? A magyarországi vezérigazgatók szerint Nő 5% Nem változik 39% Csökken 51% Úgy vélem, a holnap nyertesei azok a cégek lesznek, amelyek képesek alkalmazkodni a folyton változó környezethez a jövőbeli növekedés érdekében. Paolo Maria Tafuri, a Danone Kft. ügyvezető igazgatója A globális vezérigazgatók szerint 1. Világszerte csökkenő optimizmus, nagyobb fókusz a meglévő piacokon Kérdés: Mit gondol, a globális gazdaság növekedni, stagnálni vagy hanyatlani fog a következő 12 hónapban? Nő 18% Nem változik 52% Csökken 28% Az EU-ban tapasztalható gazdasági bizonytalanság komoly kihívást jelent valamennyi gyártóra nézve. Kenji Karato, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója Ahogy az már a tavalyi felmérés eredményeiből is világossá vált, az elmúlt évtized során oly mértékű bizonytalanság lett úrrá a globális gazdaságon, melynek hatására az egyetlen biztos tényezővé a kiszámíthatatlanság vált. Ezzel párhuzamosan évről évre érdekes megállapítani, hogy a cégvezetők saját cégük növekedési kilátásait kedvezőbbnek ítélik meg, mint az általános gazdaságét. Ahogy azt az 1 3. ábra is mutatja, a vállalat egy évre, illetve három éves idősíkra vetítve még mindig jobb kilátásokkal bír a cégvezetők szemében, mint amilyen növekedést saját országuktól, vagy általában a globális gazdaságtól várnak. Mindebből arra következtethetünk, hogy a cégek első számú döntéshozói továbbra is bíznak az általuk kijelölt stratégiai célkitűzések helyességében. 1. ábra Idén is többen bíznak vállalatuk sikerességében... Kérdés: Ön inkább bizakodó cége növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapot, illetve 3 évet tekintve? 71% 60% Magyarországon 81% 90% Világszerte Ezzel együtt a tavalyi felméréshez képest a globális vállalatvezetők optimizmusa valamelyest csökkent és gazdasági növekedést is csak mindössze a megkérdezettek alig egyötöde vár. Aggodalmuk nem alaptalan: a növekedés mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon például a BRICországokban lassulni látszik, a vállalatok pedig egyre több olyan kockázattal szembesülnek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak számukra. A globális vezérigazgatók azonban, ha bizakodásuk némileg csökkent is a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, összességében még mindig pozitívabban tekintenek a jövőbe, mint magyarországi társaik. És hogy mivel vértezik fel vállalataikat a cégvezetők világszerte a biztos bizonytalanság korában? Elsősorban megfontolt piaci lépésekkel: a globális felmérésben a cégvezetők közel fele nyilatkozott úgy, hogy a következő időszakban legfőképpen saját, már meglévő piacaikon próbálnak meg erősödni, növekedni. Azok a vállalatok, melyek mégis a terjeszkedés mellett döntöttek, a jövőbeli növekedés legfontosabb helyszínének többségében Kínát jelölték meg, melyet az Egyesült Államok és Brazília követ a maga 15 százalékával (lásd 5. ábra). Ha a potenciális növekedési lehetőségeket keressük, a földrajzi terjeszkedéssel együtt a felvásárlás, összeolvadás útján történő bővülés is háttérbe szorulni látszik a globális szinten megkérdezetett vezérigazgatók körében: csupán 17 százalékuk tervez ilyen jellegű lépéseket (lásd 4. ábra). Ezek megvalósulása a felmérés szerint többségében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában várható, nyilvánvalóan az egyes versenytársak meggyengülésére és felvásárolhatóságára apellálva. A megfontoltság az innováció terén is vezérelvvé kezd válni: az ügyfelekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása a világ minden táján egyre fontosabb lesz a vezérigazgatók számára, de emellett a termékfejlesztési folyamatok hatékonyságának növelése is kitüntetett figyelmet kap. 84% 94% 82% 68% Észak-Amerika Inkább bizakodó a növekedési kilátásokat tekintve a következő 3 évre vonatkozóan Inkább bizakodó a növekedési kilátásokat tekintve a következő 12 hónapra vonatkozóan 91% 92% Latin-Amerika Nyugat-Európa 90% 92% Afrika 83% 86% Közép- és Kelet-Európa 87% 97% Közel-Kelet 83% 92% Ázsiacsendes-óceáni térség 4. ábra A terjeszkedés helyett fókuszban a meglévő piacok Kérdés: A következő potenciális növekedési lehetőségek közül Ön melyiket tartja a legfontosabbnak a következő 12 hónapot tekintve? Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése Nagyobb részesedés a meglévő hazai piacon 33% 22% Új piacok (földrajzilag) 12% Nagyobb részesedés a meglévő külföldi piacon 10% Új tevékenység(ek) hazai piacokon 5% Magyarországon Nagyobb részesedés a meglévő hazai piacon Új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése Nagyobb részesedés a meglévő külföldi piacon Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása 32% 25% 17% 17% Új tevékenység(ek) külföldi piacokon 8% Világszerte 8 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Együtt legyőzni az akadályokat 9

A piaci és a világhelyzet ellenére optimista vagyok. Nyitott szemmel, nyitott füllel kell járni, nem csak a holnapra, de a holnaputánra is kell gondolni. Arra a vonatra próbálunk felszállni, ami tovább visz. 2. Borúsak a hazai kilátások, előtérben a legfontosabb stakeholderek Dr. Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke A válság mindig teremt lehetőségeket. Összességében optimistábbak vagyunk, mint egy éve. Hosszú távon bizakodó vagyok: van egy jó stratégiánk és ez az az időszak, amikor érdemes befektetni. Várkonyi Viktor, a GRAPHISOFT SE vezérigazgatója Bár a cégvezetők relatív többsége a magyar piac gyengülését érzékelte 2012-ben ami persze a statisztikai adatok alapján sem meglepetés 1 az elmúlt egy évet értékelve összességében valamivel többen számoltak be arról, hogy javult a cégük helyzete, mint akik visszaesést tapasztaltak. A vállalatok piacait nézve egyértelműen a hazai szerepelt gyengébben: a cégvezetők több mint fele véli úgy, hogy rosszabbodott a helyzet az elmúlt egy évben, javulást pedig mindössze 17 százalékuk észlelt. A külföldi piacokat nézve 1 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdn/ gdn21209.pdf biztatóbb képet kapunk: jóval többen számoltak be ugyanis javulásról, mint gyengülésről, stagnálást pedig minden negyedik cégvezető tapasztalt az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan. Bár a hazai vállalatok szintén elsősorban a saját piacaikon és a régióban terveznek növekedni, Kína megjelenése a növekedés szempontjából legfontosabb országok között azt igazolja, hogy a globális szereplőkhöz hasonlóan a magyar vállalatok is egyre inkább nyitnak a fejlődő országok felé. A külföldre merészkedők aránya azonban még mindig meglehetősen szerény, ami különösen meglepő annak tükrében, 5. ábra Kína a hazai vállalatok ranglistáján is egyre feljebb kerül a növekedés szempontjából legfontosabb országok között Kérdés: Cége növekedési kilátásait illetően mely három országot tartaná a sajátján kívül a legfontosabbnak az elkövetkező 12 hónapra nézve? hogy a nemzetközi terjeszkedés milyen komoly növekedési potenciált jelenthet a hazai cégek számára is 2. A vállalatok bevételének növekedésével kapcsolatban 2013-ra vonatkozóan a többség a globális felmérés válaszadóihoz hasonlóan bizakodó, és a globális gazdaság jövőbeni növekedési kilátásait tekintve is kevésbé tűnnek borúsnak a hazai vezérigazgatók előrejelzései. Ahogy az 1 3. ábrákon is látszik, sokkal kevésbé optimisták azonban a cégvezetők a magyar gazdasági növekedést illetően; mindössze 5 százalék azoknak az aránya, akik 2013-ra növekedést jósolnak, míg a megkérdezettek fele további csökkenést jósol az előző évhez képest. A hazai vállalatvezetők általános gazdasági növeke- 2 A hazai felmérésben itt természetesen a nem multinacionális cégek stratégiája irányadó, hiszen a globális cégek magyar leányvállalatai értelemszerűen szinte kizárólag a magyar piacra fókuszálnak. déssel kapcsolatos várakozásai (5% vár növekedést) és a saját cégük bevételeinek (60% bizakodó) alakulása közötti kontraszt persze nem meglepő, hiszen a magyarországi GDP-növekedés és a saját cégük árbevétele nem feltétlenül mozog együtt. Ezt támasztja alá, hogy az árbevételük alapján az első ötszázba tartozó cégek együttes kivitele 18,1 százalékkal múlta fölül 2011-ben az egy évvel korábbit, miközben a GDP csupán 1,7 százalékkal emelkedett. 3 A hazai magántulajdonban lévő vállalkozások kedélyállapotát vizsgálva érdekes megfigyelnünk, hogy míg az ország gazdasági növekedési kilátásait tekintve ők is pesszimisták, saját bevételeikkel kapcsolatban még a multinacionális vállalatoknál is bizakodóbbak. 3 Forrás: HVG Top 500 lista, 2013. január Ahogy azt a 4. ábra is mutatja, növekedési potenciált külföldi társaikhoz hasonlóan a hazai vezérigazgatók is elsősorban az új termékek kifejlesztésében és a meglévő, hazai piacon történő terjeszkedésben látnak. Felmérésünkből azonban az is egyértelműen kirajzolódik, hogy ahhoz, hogy az ezekben rejlő potenciált kiaknázhassák, a hazai vezérigazgatóknak alapvetően három fontos tényezőt kell szem előtt tartaniuk. Ezek közül a legfontosabb a vállalatok életét leginkább meghatározó két stakeholdercsoport, azaz a szabályozók és az ügyfelek, illetve a velük való kapcsolat javítása. Emellett egy másik fontos tényező is közvetlenül befolyásolja a vállalat boldogulását. Ez pedig nem más, mint a vállalatvezetők személyes víziója szervezetük működése, valamint saját vezetési stílusuk alakításával kapcsolatban. 25% 10% 9% 9% 8% 8% 1. Németország 1. Kína 2. Románia 3. Kína 4. Lengyelország 5. Franciaország 6. USA 2. USA 3. Brazília 7% 6% 6% 6% 7. Ausztria 8. Anglia 9. Oroszország 10. Szlovákia 31% 23% 15% 12% 10% 8% 4. Németország 5. India 6. Oroszország 7% 6% 5% 5% 7. Indonézia 8. Egyesült Királyság 9. Kanada 10. Japán Az MGYOSZ szerint a hazai növekedési kilátások nem túlságosan kedvezőek. A felmérésben részt vevő vállalatvezetőknek is csupán 5 százaléka prognosztizált növekedést 2013-ra, 51 százalékuk pedig további csökkenésre számít. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a bizalom hiánya azok a tényezők, melyek legfőképpen gátolják a hazai növekedést. Az államadósság elleni küzdelem, illetve a költségvetési hiány szinten tartása mely célokkal az MGYOSZ is maximálisan egyetért sajnálatos módon további növekedésgátló intézkedéseket indukálhat 2013-ban. A munkaadói szervezet a tőkekivonás esetleges folytatódásától is tart, amennyiben nem sikerül megnyugtató válaszokat találni a legégetőbb hazai gazdaságpolitikai kihívásokra. Az MGYOSZ szerint ugyanakkor továbbra is komoly potenciál van a hazai mezőgazdaságban, hiszen egy alapvetően regionális üzleti tevékenységről van szó, amely területen hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik. Az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásához nemzetközi piacszerzésre és a versenyképes termelési formák elterjedésére lehet szükség. Növekedési lehetőséget jelent továbbá a nyugat-európai és sok esetben már a távol-keleti összehasonlításban is alacsonyabb bérigényű, ugyanakkor szakképzett hazai munkaerő megléte. Annak érdekében viszont, hogy ez a versenyelőny és az ebben rejlő növekedési potenciál fenn tudjon maradni a jövőben is, az oktatási rendszerben a jelenleginél jobban meg kell jelennie a piaci igényeknek: releváns, gyakorlati tudással kiegészített, piacképes ismeretekkel rendelkező fiatalokat kell nevelniük az intézményeknek. Meggyőződésem, hogy kiszámítható keretekre és a bizalom helyreállítására van szüksége az országnak a hazai vállalkozások, a tőkepiacok és a nemzetközi szervezetek szintjén is annak érdekében, hogy újra növekedési pályára álljon Magyarország. Felcsuti Zsolt, az MPF Csoport fő részvényese, az MGYOSZ alelnöke 10 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Együtt legyőzni az akadályokat 11

3. Együttműködésben a kormányzattal Mára egyértelművé vált, hogy a stakeholderek (vagy érintettek) egyre többször követelnek közvetlen beleszólást a vállalati ügyekbe. Ahogy azt a lenti ábra is mutajta, hazai pályán közülük is a kormányzat kapta a legfontosabbnak tartott szerepkört 83 százalékkal, ami csaknem megegyezik a globális 85 százalékos aránnyal. A rangsorolásban mégis fontos eltérés mutatkozik: míg a nemzetközi összesítésben az ügyfelek fontossága Az egyik legfontosabb feladat a szervezet fókuszait finomhangolni úgy, hogy minél inkább előtérbe kerüljön a stakeholder-menedzsment. Egy vállalat nagyon sok, egymástól akár teljesen elkülönült stakeholderrel van kapcsolatban. Fogyasztók, helyi közösségek, szabályozók, partnerek, munkatársak és sorolhatnám. A siker fokmérője viszont attól függ, hogy ezek a stakeholderek milyen véleményt formálnak, mit gondolnak az adott vállalatról, hogy ítélik meg azt. Ennek a megítélésnek a javítása vagy fejlesztése pedig csak az intenzív stakeholder-menedzsmenttel lehetséges. elsöprő többséget kapott, addig nálunk csak a második helyet szerezték meg. Nézzük tehát, miként reagálnak a vállalatvezetők e két tényező befolyásának ily mértékű megnövekedésére, és hogyan tükröződik mindez vissza növekedési stratégiájukban. Felmérésünk eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a növekedés biztosításához a hazai vállalatok számára a kormányzattal való kapcsolat a leginkább meghatározó. Ez egyébként összecseng a globális felmérés során kapott válaszokkal is. Ahogy az a 7. ábrából is kiderül, a kormányzat és a regulátorok döntéseinek hatása a vállalatok életére nemzetközi és hazai szinten is aggasztóan hat a vezérigazgatókra. A fiskális kormányzati lépéseket és az esetleges kormányzati túlszabályozást messze kétharmadot meghaladó mértékben sorolták a cégvezetők a növekedést fenyegető gazdasági és politikai kockázatok közé, ez utóbbi pedig 2006 óta a legmagasabb érték. A nyerőgépek működtetésének szinte általános tilalma, a dohányzás szórakozóés vendéglátóhelyekről történő, törvényi szintű kiszorítása, a dohánytermékek beszerezhetőségének monopóliuma, az egyes iparágakat sújtó különadók, egyes közüzemi cégek visszaállamosítása, vagy a kiállított számláik kormányzati szintről előírt csökkentése csupa olyan tétel, amely mutatja, hogy a hazai kormányzat korábban érintetlen területekre is kiterjeszti befolyását. A növekvő állami befolyás azonban nem csupán magyar jelenség. Szerte a fejlett világban szembesülnek azzal az üzleti vállalkozások, hogy a korábban csak a szabályozásért felelős kormányzat napi szintű gazdasági ügyekbe folyik bele. Az olasz gyáriparosok szövetsége például szívesen lemondana az állami adókedvezményekről az általános vállalati adóterhek mérséklése fejében, egyúttal tiltakoznak amiatt is, mert az olasz vállalatok adóterhei számításaik szerint 20 százalékponttal magasabbak, mint a német versenytársakat érintő terhek. A közelmúltban a G20 pénzügyminisztereinek moszkvai találkozóján az egyik kiemelt téma volt, hogyan lehetne megakadályozni, hogy nemzetközi vállalatok határon átnyúló ügyleteikkel mozgassanak jövedelmeket alacsonyabb adókulcsú országokba. Ennek oka, hogy az elmúlt évben több jónevű multinacionális cég is adóelkerülési botrányba keveredett és magyarázkodásra kényszerült. A kormányzati reakciókat látva számolhatunk azzal, hogy az ilyen esetek sűrűsödni fognak a jövőben: a német, francia és angol pénzügyminiszterek egyként álltak ki az ügy fontossága mellett különböző akciótervek megfogalmazásával. Az erre irányuló kérdésekre adott válaszok alapján a hazai kormányzat munkáját illetően alapvető elégedetlenség érezhető a magyarországi cégvezetők körében, és a kormány intézkedéseivel kapcsolatban megfogalmazott pozitív állítások kapcsán is magas az egyet nem értés szintje. A pozitív álláspontok közül a legtöbben még azzal értenek egyet, hogy a kormány támogatja az innovációt a magánszektorban, és a kormány megfelelő lépéseket tesz az ország infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A többi pozitív állítással már csak minden tizedik, vagy még kevesebb cégvezető ért egyet; ezek közül is a legkevésbé azzal, hogy a kormány aktívan elősegíti a globális adó- és szabályozási környezet konvergenciáját és biztosítja a szabályozás stabilitását. Fasimon Sándor, a MOL Nyrt. operatív igazgatója 6. ábra Itthon a kormányzat, külföldön az ügyfél vezeti a legfontosabb stakeholderek listáját Kérdés: Van-e hatása az Ön cégére a következő csoportoknak? A kormány és a szabályozó hatóságok 83% Ügyfelek 82% Iparági versenytársak és hasonló cégek Az ellátási láncban résztvevő üzleti partnerek 75% 69% Munkavállalók 66% Magyarországon* * Azok aránya, akiknek a cégére az adott csoport hatással van. Ügyfelek 97% Iparági versenytársak és hasonló cégek A kormány és a szabályozó hatóságok 90% 85% Munkavállalók 83% Az ellátási láncban résztvevő üzleti partnerek Világszerte* 76% A vállalkozások számára minden pénzösszeg, amit állami szervezet számára fizetnek, tekinthető»adó jellegűnek«, és itt összességében jelentős növekedés tapasztalható, a működési költségek egyértelműen nőttek. A 2013-as GDP növekedés elmaradása további pénzkivonást igényelhet a vállalati szektorból, de a vállalkozásoknál nincs több elvonható forrás. További adóterhek megjelenése esetében ugyanakkor a magyar kkv-szektor támogatására már nem is lesz szükség, mert nem lesz, aki felvegye a támogatást. Horváth Miklós, a Ventura Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja A szabályozási környezet szempontjából a vállalkozások számára az adópolitikai döntések kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezen a téren 2012-ben is érték meglepetések a vállalkozásokat, hiszen a különadók rendszerének fenntartása vagy a tranzakciós illeték bevezetése egyértelműen rontja a magyarországi cégek versenyképességét. A szabályozási környezet egyik legnagyobb kockázata 2013-ban az MGYOSZ szerint összhangban a kutatás eredményeivel a kormány további adósság- és hiánycsökkentő intézkedései lehetnek. Ezen célokkal természetesen a munkaadói szervezet is egyetért, ugyanakkor a várt gazdasági növekedés elmaradásának esetében mindez feltehetően csak adóemelések árán teljesülhet, ami még nehezebb helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat. Az MGYOSZ ugyanakkor üdvözli az új Munka Törvénykönyvének életbe lépését melynek kidolgozásában aktívan részt vett a munkaadói szervezet hiszen az új jogszabály rugalmasabb foglalkoztatási kereteket biztosít, ami érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. A szabályozási környezet kialakításában különösen a központi adó és bérpolitika területén az érdekvédelmi szervezetek és a törvényhozók között még szorosabb együttműködés kialakítására van szükség. A munkaadói szervezet szerint ezen együttműködésre megfelelő példa a nemrég létrehozott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), melynek állandó meghívottja az MGYOSZ, és melynek jelenlegi, a munka világára korlátozott hatáskörét érdemes lehet kiterjeszteni a jövőben további területekre is. 12 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Együtt legyőzni az akadályokat 13

Ez a nagyfokú elégedetlenség a kormány munkáját illetően azt vetítheti előre, hogy a kormány és a gazdasági szféra szereplői közötti rendszeres és érdemi párbeszéd kiépítése itthon is egyre inkább elkerülhetetlenné válik. Magyarországon a különböző gazdasági és politikai tényezők közül a vezérigazgatók a központi kormányzat államháztartási hiány és az adósságteher miatti intézkedéseit tartják a legveszélyesebbnek cégük növekedési kilátásai szempontjából (lásd 7. ábra). A vállalatvezetők túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka állította, hogy tart az ilyen jellegű intézkedésektől. A második legkockázatosabb tényezőnek a bizonytalan vagy kiszámíthatatlan gazdasági növekedést tartják, de közel ennyien aggódnak a növekvő adóterhek miatt is. Utóbbi esetében a pénzügyi szektorban a leginkább meghatározó ez a félelem: az itt tevékenykedő cégvezetők 91 százaléka jelölte meg fenyegetettségként az adó- terhelés növekedését. A vállalatvezetők aggodalma nem véletlen, hiszen a cégek többségét a tavalyi évben megváltozott adózási szabályok igen rosszul érintették: a vizsgált vállalatok kétharmada esetében tapasztalták úgy a vezetők, hogy több adót fizettek 2012-ben az előző évhez képest. Ez az arány a fogyasztói termék- és kiskereskedelmi ágazatban bizonyult a legmagasabbnak, ahol eléri a 84 százalékot. Nem látják biztatóbbnak a felsővezetők a 2013-ra vonatkozó kilátásokat sem ezen a téren: több mint kétharmaduk várja azt, hogy 2013-ban a 2012-es évben fizetett adónál is többet kell majd fizetniük. Elmondható, hogy általánosságban is és ebben az esetben is a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatok vezetői a legkevésbé derűlátók, náluk ez az arány 87%. Az állam szerepének erősödése és az egyre inkább cselekvő kormányzat nem csak hazai jelenség; egyre kézzelfoghatóbban rajzolódik ki az a globális trend, hogy a regulátorok a válság kipattanása óta aktív szerepet szánnak maguknak és nem korlátozzák szerepüket a piaci folyamatok alakítására. A fiskális stabilitás megteremtése valamennyi kormányzat elsődleges céljai közé tartozik, az egyensúly javítását pedig csak onnan tudják előteremteni, ahol bevétel, profit képződik 1. A cégek mindennek következtében a világ minden táján egyre inkább tudomásul veszik, hogy állandó tárgyalópartnerként, egyeztető félként dolguk van a mindenkori kormányzattal. 1 http://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2012/ vilagszerte-folytatodnak-az-adoreformok.jhtml A piaci folyamatok alakítása, szabályozása mellett a vállalatvezetők elvárásokat is megfogalmaznak a kormányzatok felé. A globális felmérésben a vezérigazgatók 60 százaléka a kormány fontos feladataként jelölte meg a pénzügyi szektor stabilitásának fenntartását, az infrastruktúrafejlesztést, valamint közös felelősségként a képzett munkaerő kitermelését. A hazai felmérés hasonló eredményt hozott; itt a legfontosabb három feladat közé a szegénység, az egyenlőtlenség csökkentése is bekerült. Mivel az aktivista kormányzat szerepe globálisan és hazai szinten is fajsúlyos problémakör, elmondható, hogy az ehhez való viszonyulásban nem kell magukra hagyatottságot érezniük a hazai cégvezetőknek. Nincsenek egyedül azzal, hogy hogyan kezeljék, milyen stratégiát építsenek a beavatkozó állammal való együttműködésre; mód van akár multinacionális, akár helyi, iparági konzultációk kezdeményezésre, szövetségre lépésre a piaci szereplők között. Az aktivista kormányzattal járó tehertételre a cégek vezetőinek elsöprő többsége már nem csak panaszkodik, hanem sokan máris alkalmazkodtak az új világrendhez és tudomásul veszik a folyamatos regulátori jelenlétet a cég életében. 4. Fókuszban az ügyfél A kormányzat és a szabályozó hatóságok, mint láthattuk, fontos tényezők egy vállalat növekedése szempontjából. Ebben a tekintetben nem kevésbé meghatározó azonban a vállalatok bevételét adó vásárlók szerepe sem. A globális felmérés alapján a vezérigazgatók szemében ismét az ügyfél a király : 97 százalékos, elsöprő többséggel nevezték meg a működésre gyakorolt legfontosabb tényezőként a termékekért, szolgáltatásokért fizető vevőket. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő 12 hónap elsődleges prioritásai közé tartozik az ügyfélbázis szélesítése. No de mi ebben az újdonság? kérdezhetnénk, hiszen semmi meglepő nincs abban, hogy a cégvezetők a vásárlóikra figyelnek. Ami változott az az, hogy a cégvezetők egyre inkább úgy próbálnak több fogyasztót megnyerni maguknak, hogy közben kevesebb, ám jóval célzottabb növekedési területre fókuszálnak. Ez persze a jelenlegi helyzetben korántsem egyszerű feladat. Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztuk, az egyik kulcskérdés a vállalatvezetők számára megtalálni azokat a piacokat, ahol az adott cég számára a jövőben jelentősen növelhető az ügyfélbázis nagysága. Ebből a szempontból hiba mindent egy lapra tenni és egyenlően kezelni a feltörekvő országokat: ahogy azt a 8. ábra mutatja, bizonyos országok például inkább a termelés szempontjából lesznek fontosak a következő évtizedben, nem pedig a fogyasztói potenciáljuk miatt. Minden a fogyasztóval kezdődik; azzal, hogy alaposan megértsük, hogy mire vágynak, hogyan változnak, de leginkább, hogy mit akarnak majd holnap vásárolni mutat rá a fogyasztókkal kapcsolatos másik stratégiai kérdéskörre Douglas D. Tough, az International Flavors & Fragrances vezérigazgatója. Ez pedig pontosan az a tényező, amely minden korábbinál gyorsabban változik. Nem véletlen, hogy a fogyasztói szokások átalakulása a globális felmérésben résztvevők fele számára jelent komoly fenyegetettséget a vállalat üzletmenetére nézve. Az ügyfélcentrikus működés terén azonban felmérésünk eredményei alapján a hazai cégvezetőknek még van fejlődési lehetőségük: ugyan a vásárlók Magyarországon is a legfontosabb stakeholderek között szerepelnek, de még mindig a kormányzat mögött. Különös, hogy az ügyfeleket a hazai gyógyszeripari, valamint a fogyasztói termék és kiskereskedelmi ágazatban is csupán a vezetők 73, illetve 74 százaléka sorolta az első helyre. Szintén elgondolkodtató, hogy míg a globális vállalatok vezetőinek 82 százaléka, addig hazai szinten a vezérigazgatóknak kevesebb, mint kétharmada tervez új stratégiát kialakítani az ügyfélkör megtartására, és az ügyfélhűség növelésére. A szolgáltatás-színvonal javítására teendő erőfeszítésekben is a hazai vezetők alig egyharmada gondolkozik csupán. 7. ábra A kormányzat intézkedései előkelő helyen szerepelnek a növekedést fenyegető tényezők között Kérdés: Most pedig néhány olyan politikai, gazdasági és üzleti tényezőt sorolunk fel, amelyek szintén hatással lehetnek cége növekedési kilátásaira. Kérem, határozza meg, tart-e ezektől. Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt Bizonytalan vagy kiszámíthatatlan gazdasági növekedés 84% 80% Növekvő adóterhek 73% Árfolyamok ingadozása 71% Helyi, iparág-specifikus adónem bevezetése, amely hatással van a cégre 70% Magyarországon* * Azon megkérdezettek aránya, akik tartanak az adott tényezőtől. 14 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Bizonytalan vagy kiszámíthatatlan gazdasági növekedés Kormányzati intézkedések az államháztartás hiánya és az adósságteher miatt 81% 71% Túlszabályozás 69% Növekvő adóterhek 63% A stabilitás hiánya a tőkepiacon Világszerte* 61% 8. ábra Változó piacok, változó fogyasztói potenciál Várható termelési potenciál a 2011 2020 időszakban (a munkaképes korúak számának növekedése alapján kimutatva) 30 25 20 15 10 5 0-5 Termelők Szaúd-Arábia Mexikó Várható termelési potenciál a 2011 2020 időszakban (a munkaképes korúak számának növekedése alapján kimutatva) Nigéria Malajzia Brazília Dél-Afrika Dél-Korea 30 25 20 15 10 5 0-5 Termelők Nigéria Fogyasztók és termelők Szaúd-Arábia Malajzia India Mexikó Indonézia Brazília Vietnám Dél-Afrika Dél-Korea Fogyasztók és termelők Indonézia Vietnám -10 Oroszország -10 Oroszország Fogyasztók -15 Fogyasztók 0 20 40-15 60 80 100% Várható fogyasztási potenciál 0 a 2011 2020 időszakban 40 60 80 100% (egy főre jutó GDP növekedés alapján kimutatva) Várható fogyasztási potenciál a 2011 2020 időszakban (egy főre jutó GDP növekedés alapján kimutatva) Megjegyzés: A szaggatott vonalak átlagértéket jelölnek Forrás: PwC elemzés, ENSZ népességi adatok. Megjegyzés: A szaggatott vonalak átlagértéket jelölnek Forrás: PwC elemzés, ENSZ népességi adatok. Kína India Kína Együtt legyőzni az akadályokat 15

Az egészséges fejlődésben hiszek, mely nemcsak növekedést, hanem minőségbeli előrelépést is jelent. Dale Martin, a Siemens Zrt. vezérigazgatója A humántőke-hiány továbbra is globális, nem hazai probléma 9. ábra Az ügyfélkapcsolatok jelentőségét egyre többen ismerik fel itthon is Kérdés: Tervezi-e, hogy növeli a befolyással rendelkező stakeholderekkel kapcsolatos szerepvállalását? Szerepvállalás növelése* % Ügyfelek 58% A következő generáció 42% A kormány és a szabályozó hatóságok 60% Közösségi-média felhasználók 54% Az ellátási láncban résztvevő üzleti partnerek 40% * Azon hazai vállalatok aránya, akik a szerepvállalás növelését tevezik. A stakeholderek közül mindenképpen ki kell emelnem a beszállítókat, akiknek a szerepét talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni. A mi esetünkben például jelenleg 50 60% közötti a magyar»tartalom«aránya. Meggyőződésem, hogy a megbízható és rugalmas hazai beszállítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be számos magyarországi nagyvállalat sikerében. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke A növekedési potenciál szűkülése miatt azonban hosszú távon elkerülhetetlen, hogy az ügyfelek szerepe a magyarországi vállalatok számára is felértékelődjön, és minden területen fókuszba kerüljenek a fogyasztók. Ez a szemlélet új marketingés értékesítési technikák kidolgozását és bevezetését is megköveteli. A legtöbb szervezet még mindig a hagyományos piackutatási és marketingkommunikációs megoldásokat használja holott ezek csupán arra adnak választ, hogyan viselkednek a fogyasztók tömegesen. A digitális szcéna előretörésével ugyanakkor manapság már számos olyan eszköz áll rendelkezésre (például a közösségi média felületeken történő adatbányászat, fogyasztói vélemények elemzése stb.) amely a vállalatoknak segít megérteni, mire vágyik a fogyasztó mint egyén. Ez terepet adhat a termékfejlesztésnek, az eddig kiaknázatlan fogyasztó szegmensek felfedezésének és új kommunikációs technikák bevetésének is. Ez is magyarázza azt, hogy miért tervez a világszerte megkérdezett vezetők háromnegyede technológiai beruházást a közeljövőben. A jelenlegi gazdasági realitások hazai és nemzetközi szinten egyaránt egyre nagyobb kihívások elé állítják a Magyarországon tevékenykedő vállalkozásokat. Az MGYOSZ véleménye szerint ennek a folyamatnak is köszönhető, hogy a stakeholder-szemlélet egyre komolyabb teret nyer magának, hiszen a különféle partnerekkel történő hatékony együttműködés talán még sosem volt annyira fontos a vállalkozások életében, mint a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. A kutatási adatok alapján a legfontosabb stakeholder a cégek stratégiaalkotása szempontjából a kormány és a szabályozó hatóságok. Az MGYOSZ szerint ebben az esetben nem lehet csupán az adópolitikára vagy a gazdasági szabályozási keretekre gondolni, hiszen sok cég számára ugyanilyen fontos lehet a támogatási rendszerek kialakítása, illetve a különféle hazai és uniós pályázatok hozzáférhetősége is. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint A fogyasztói logika jobb megértése ugyanakkor közel sem merül ki új marketing-kommunikációs megoldásokban. A vállalatvezetők eltökélt célja, hogy a fogyasztókkal együttműködve, igényeiket mélyebben megismerve 1 végezzék fejlesztéseiket, fokozzák a keresletet saját termékeik, szolgáltatásaik iránt. Elegendő itt csak a Boeing-re gondolni, amely a légitársaságok mellett azok törzsutasaival is konzultál új repülőgépeinek kifejlesztése során. A meglévő piacokon történő ügyfélszerzés mellett azonban továbbra is jelentős potenciál van a külföldi, főleg a környező országok jelentette piacokban is. Úgy tűnik, ezekre jelenleg a hazai magántulajdonban lévő vállalkozások nyitottabbak: közülük minden ötödik lát növekedési potenciált a földrajzi terjeszkedésben. 1 http://www.revistaleadership.com/institucionales/ customer-insight-an-analysis-o/ a stakeholderek közül az ügyfelek legalább ilyen fontos szerepet kell, hogy betöltsenek a stratégiaalkotásban. Ráadásul a hazai fogyasztók és a főképp exportra termelő cégek esetében a külföldi vevők igényei sokszor nem esnek egybe, így ezt a stakeholder csoportot megkülönböztetett figyelemmel érdemes kezelni. Ha az ügyfelek bíznak az ország gazdasági növekedésében és az adott cégben egyaránt, az megteremti az alapját a vállalkozás jövedelemtermelő képességének. Az pedig, hogy az ügyfelekkel történő tervezett kommunikáció milyen komoly jelentőséggel bír a 21. században, nem szorul további magyarázatra. A stakeholderek közül az MGYOSZ szerint különösen nagy figyelmet kell még fordítaniuk a vállalatoknak a beszállítóikra, hiszen a megfelelően kiválasztott, megbízható, költséghatékony és főképp rugalmas beszállítói rendszer a legtöbb hazai nagyvállalat számára az üzleti siker alapját jelenti napjainkban. Nincs gondunk a szakemberekkel, mert európai szinten merítünk. Van egy koherens módon meghatározott stratégiánk, amit követünk. Nincsenek drasztikus változások. A növekedés nem cél, végtermék. Amihez ész kell, itt van belül, amihez kéz kell, az pedig kívül. Váradi József, a Wizz Air Hungary Kft. vezérigazgatója Büszkék vagyunk arra, hogy magyar tehetségekbe fektethetünk. Javier Gonzalez Pareja, a ROBERT BOSCH Kereskedelmi Kft. vezérigazgatója Jól látható a kutatásból is, hogy a hazai vállalatvezetők munkavállalói létszámmal kapcsolatos tervei a tavalyi évhez képest minimális mértékben ugyan, de javultak 2013-ra vonatkozóan. Ugyanakkor sajnálatos módon feltehetőleg még ez a javulás is csak legfeljebb stagnálást jelenthet a versenyszféra összesített munkavállalói létszámát illetően hazánkban. A vezetői utánpótlás kérdésében egy pár éve már látható folyamatra világít rá a tanulmány: a vállalkozások képzésekkel, belső programokkal egyre inkább házon belül oldják meg az utánpótlást, ami érthető és sok szempontból pozitív folyamat. A hazai munkaerőpiac egyik fő problémáját továbbra is a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja jelenti az MGYOSZ szerint, melynek A globális vezérigazgató felmérés eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb kihívás továbbra is a megfelelő emberek megtalálása és megtartása 1 lesz 2013-ban. A kulcsemberek megtalálásának képessége versenyelőnyt, hiánya pedig óriási fenyegetettséget jelent a vállalatok számára. A kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek elvesztése, illetve hiánya a legfélelmetesebb forgatókönyv a kisebb vállalatok, valamint a leggyorsabban növekvő régiókban működő vállalatok számára. Vannak olyan iparágak, ahol egészen megdöbbentő méreteket ölt már a szakemberhiány. A globális felmérésben a kitermelésben, bányászatban érdekelt vállalatok vezetőinek 75 százaléka van meggyőződve róla, hogy szakemberhiánnyal fog küszködni a cége, de kétharmad körüli eredményt ér el a tervezőmérnöki, a technológiai, 1 http://press.manpower.com/press/2012/talentshortage/ enyhítéséhez hozzájárulhat a célzott járulékcsökkentési program. Szintén pozitívan értékelhető az új Munka Törvénykönyve, hiszen rugalmasabb kereteket határoz meg, melyek a munkaadóknak és a munkavállalóknak is előnyösek lehetnek. Az állami eszközök közül a közmunkaprogramok elindítása az MGYOSZ véleménye szerint hosszú távon nem jelent megoldást a foglalkoztatás kérdéseire, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben ilyen jellegű központi beavatkozás indokolt. Az állami beavatkozás egy másik színtere a fekete- és a szürkegazdaságban dolgozók kifejezetten magas arányának további visszaszorítása kell, hogy legyen. Ebben javulás nem tapasztalható, és ez továbbra is rontja Magyarország nemzetközi versenyképességét. Óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a vállalatvezetők 2013-ra vonatkozóan már kevesebb leépítést prognosztizálnak, mint a tavalyi évben. Mindez a Munkavédelmi Akcióterven belül megvalósuló célzott járulékcsökkentésnek is köszönhető, melynek fontosságát az MGYOSZ már évek óta hangoztatja. Dr. Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, az MGYOSZ alelnöke a kommunikációs és a biztosítási terület is. Talán nem is meglepő mindezek fényében, hogy a vállalatvezetők több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy várhatóan változtatnak a cég tehetségmenedzsment stratégiáján 2 a következő 12 hónap során, ezen belül is a válaszadók negyede mélyen ható, komoly változásokat tervez ezen a területen. Feltűnő ugyanakkor, hogy a hazai vállalatok közül szinte alig akad olyan, amelyik a tehetségek felkutatása terén beruházást tervezne a következő 12 hónapban. A tehetségmenedzsment szerepe azonban a magyarországi vezérigazgatók számára is fontos: a válaszadók majdnem fele a korábbinál erőteljesebben kíván fókuszálni a stratégiai munkaerő tervezésre a jövőben. 2 http://www.pwc.com/us/en/technology/ publications/technology-industrytalentmanagement.jhtml?wt.ac=tl+library _ Browse+by+issue_Talent 10. ábra Némileg javuló kilátások a munkaerő-tervezés terén Kérdés: Cégének létszámában milyen változásokra számít a következő 12 hónapban helyi szinten? Változás mértéke 5%-nál nagyobb csökkenés 5%-nál kisebb csökkenés Válaszadók aránya %-ban 17% 14% Változatlan marad 37% 5%-nál kisebb növekedés 5%-nál nagyobb növekedés 13% 13% 16 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Együtt legyőzni az akadályokat 17

5. Rugalmas vezető adaptív, rugalmas szervezet Különösen izgalmas kérdés a harmadik évezred elején, a bizonytalanság korában a döntéshozatal. Óriási kihívás, mit kezdjünk a rengeteg információval, adattal, amelyek sok csatornán keresztül ömlenek ránk. A vállalatirányítási rendszerek is töménytelen információval látják el a vezetőket. Véleményem szerint a döntéshozatal ettől azonban nem lett és nem lesz jobb. Ezt azért mondom, mert sokan az adatoktól, elemzésektől várják a jó döntést. Szerintem pedig sokkal jobban kellene bíznunk a vezetői ösztöneinkben. A világ kiszámíthatatlan lett és roppant gyorsan változik. Másképp kell dönteni is. Magyari Éva, a Cemelog Zrt. vezérigazgatója Manapság valamennyi vállalatvezető olyan kihívásokkal szembesül, amelyek korábban egyáltalán nem, vagy csak kevéssé voltak jellemzőek. Ebben a közegben kell most megfelelő, a sikeres működés ígéretével bíró válaszokat kidolgozniuk, és az ehhez szükséges intézkedéseket végrehajtaniuk a cégeiknél. A 2000-es évek közepéhez képest ez új típusú vezetőket, új prioritásokat és más felépítésű vállalatokat igényel ez talán a legnagyobb feladat ma a vezérigazgatók előtt. Ugrásra kész vállalati szervezet Az elmúlt években végbemenő válság rákényszerítette a vállalatok vezetőit, hogy rugalmasabban helytálljanak, és a folyamatosan csökkenő erőforrások mellett is megtalálják azt a hatékony vállalati működési módot, amely képes a növekedésre is. Mindehhez elengedhetetlen, hogy vállalati stratégiájukat is a folyton változó körülményekhez igazítsák nem meglepő tehát, hogy a magyar vezérigazgatók 41 százaléka tervez változtatást ezen a téren 2013-ban. A mostani felmérés eredményei ezen felül azt is mutatják, A»no nonsense«vagyis tabuk nélküli gondolkodás, a rendszeres zéró bázisú tervezés, vagyis»hogyan csinálnám, ha zöldmezőből kezdhetném«kell, hogy a vezetők vérévé váljon napjainkban. Nem új dolgok ezek, csak korábban ez a kiválósághoz volt szükséges, ma pedig már a túléléshez. Lakatos Péter a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke hogy a felsővezetők globális és hazai viszonylatban is néhány körültekintően kiválasztott területre fókuszálnak, ha a vállalati működés javításáról van szó márpedig ahogy azt a 12. ábra is mutatja, a vállalatvezetők felénél ez a három legfontosabb prioritás között van jelenleg. Amikor a befektetési vagy a cégükkel kapcsolatos átszervezési döntéseket hozzák, a cégvezetők a kiválasztást megelőzően jellemzően gondosan összegyűjtik valamennyi szóba jöhető lehetőséget, súlyozzák a siker valószínűségeit és az így kiválasztott stratégia mentén koncentrálják a rendelkezésre álló, szűkös erőforrásokat. A 11. ábrából egyértelműen látszik, hogy a költséghatékonyság irányába tett lépések 4 5 év folyamatos költségcsökkentést követően is még mindig messze a legfontosabb versenyképesség-növelő tényezők közé tartoznak a vállalatvezetők válaszai alapján minden más tényező messze hátul kullog csupán. Ez a szemlélet magyarázhatja azt is, hogy sok cégvezető igen konzervatívan tervez a cégében dolgozó munkavállalók létszámával kapcsolatosan (lásd 10. ábra). Az MGYOSZ véleménye szerint folyamatos változások jellemezték hazánk elmúlt 25 évének gazdasági környezetét, így a vállalatvezetők adaptációs képessége állandó edzésben volt. A tapasztalatok azt mutatják, ha valakinek megadatik, hogy hosszabb időszakot egy helyen tölthet el vezetőként, a környezet és saját személyiségének folyamatos átalakulása miatt is célszerű, ha 4-5 éves ciklusokban sikerül a rendszeres munkafeladatainak jelentős részét levedlenie úgy, hogy friss bőr, azaz az új feladatok és szempontok jelenjenek meg a munkájában. A status quo-ra való hivatkozás, a bázisszemléletű tervezés nem állja már ki a 21. század próbáját a legnagyobb hazai munkaadói szervezet véleménye szerint. A vállalati költségek folyamatos karcsúsítása azonban nem jelentheti azt, hogy a vezetők gondolkodás nélküli, fűnyírószerű költségcsökkentéseket végeznek. A sikeres hosszú távú működés egyik legfontosabb záloga a helyes egyensúly megtalálása: hogyan lehet egy hatékony, gazdaságosan működő szervezetet működtetni úgy, hogy az képes és alkalmas legyen a növekedést biztosító stratégiai célkitűzések megvalósítására is? A kockázat ugyanis hatalmas: ahogy arra már a növekedéssel, illetve a fogyasztókkal kapcsolatos fejezetekben rámutattunk, folyamatos termékinnováció és -fejlesztés, új piacokba és szolgáltatásokba való befektetés nélkül könnyen kérdésessé válhat egy-egy szereplő akár középtávú stratégiája is. A megfontolt és jól célzott befektetések tehát akár a működési hatékonyság fejlesztése, akár új vevők szerzése a cél kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező időben a vállalatok túlélése, a növekedés beindulása szempontjából. Különösen érvényes ez abban a magyarországi közegben, ahol 2012 végére történelmi mélypontot (16%) ért el a nemzetgazdasági beruházási ráta. Ennek kritikus szerepét valószínűleg a hazai vezérigazgatók is kezdik felismerni. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek több mint fele tervez valamilyen jelentős fejlesztést, befektetést a következő 12 hónap során közülük 31 százalék kifejezetten a gyártókapacitások kiépítését jelölte meg célul. Jó hírnek értékelhetjük ebből a szempontból, hogy a közvélekedéssel ellentétben az alapvetően nagyvállalati vezetői körből érkező 171 magyarországi vezérigazgatónak 79 százaléka nem tapasztalja, hogy a válság hatására a hitelfinanszírozási lehetőségek csekélyebb mértékben érhetőek el cégük számára 2012 2013 fordulóján. Ez a mutató ráadásul a magántulajdonban lévő vállalatok vezetői esetében sem sokkal alacsonyabb: 72 százalékuk vélekedik hasonlóan. 11. ábra A vállalatvezetők válaszai alapján a költségcsökkentés és a költséghatékonyság irányába tett lépések még mindig a legfontosabb versenyképességnövelő tényezők közé tartoznak Kérdés: Az alábbi átszervezési tevékenységek közül melyeket tervezi megkezdeni a következő 12 hónap során? Egy költségcsökkentő kezdeményezés megvalósítása 61% Jelentős IT változás végrehajtása 30% Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása 22% Egy üzleti folyamat vagy funkció kiszervezése 20% Országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtása 13% Egy költségcsökkentő kezdeményezés megvalósítása 70% Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása 47% Egy üzleti folyamat vagy funkció kiszervezése 31% Országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtása 28% Határokon átnyúló fúzió vagy felvásárlás végrehajtása 26% Magyarországon Világszerte 12. ábra A beruházások elsődleges céljává egyre inkább a működési hatékonyság javítása lép elő Kérdés: Befektetés szempontjából mit tart a három legfontosabb területnek az elkövetkező 12 hónapot tekintve?* Működési hatékonyság javítása Új technológiák bevezetése Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése 48% 37% 34% K+F és innováció 31% Gyártókapacitás kiépítése Magyarországon 31% Ügyfélkör növelése 51% Működési hatékonyság javítása Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása 49% 38% 33% K+F és innováció 32% Világszerte * Azok körében, akik terveznek jelentős beruházást a következő 12 hónapban (52%). 18 2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Együtt legyőzni az akadályokat 19