Semmelweis egyetem. A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában TAMÁS PÉTER

Hasonló dokumentumok
Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

A Tks5 állványfehérje szerepe az EGF jelpályában

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Állványfehérjék szerepe a tirozin kinázokkal működő jelpályákban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Szignalizáció - jelátvitel

A p50 Rho GTPáz aktiváló fehérje fehérjedoménjeinek jelátviteli szerepe a sejtek membrán forgalmában. Dr. Sirokmány Gábor

ONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS. Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, április 22.

A szerinfoszforiláció szabályozó szerepe a B sejtek immunoreceptor tirozin alapú aktiváló motívumok által közvetített jelátvitelében.

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Kutatási beszámoló A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS. Sejt-sejt és sejt-mátrix interakciók szerepe a progresszív vesefibrózis patomechanizmusában

A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Zárójelentés. Bevezetés. Célkitűzések

A cortactin fehérje működésének vizsgálata különböző jelpályákban

Molekuláris biológiai technikák

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

KIS G-FEHÉRJE AKTIVÁLÓDÁS VIZSGÁLATA ANGITENZIN HATÁSMECHANIZMUSÁBAN

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

A glükóz reszintézise.

Biofizika I

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Az elvégzett munka ismertetése és az elért eredmények összefoglalása:

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A citoszkeletális rendszer

Maléth József. Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

PROTEIN FOSZFATÁZ 2A SZEREPE A HUMAN ENDOTHELIUM BARRIER FUNKCIÓJÁNAK SZABÁLYOZÁSÁBAN

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

A sejtciklus szabályozása

Doktori értekezés tézisei

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre

Záróbeszámoló. A pályázat címe: Wnt fehérjék és Wnt receptorok. OTKA azonosító: A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja

A p190rhogap szabályozása foszfolipidekkel és foszforilációval

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Az ARHGAP25 - egy új GTPáz aktiváló fehérje - sejtélettani szerepének vizsgálata humán fagocitákban

Az AtMPK9 mitogén-aktivált protein kináz szabályozása autofoszforilációval

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

KALPAINOK SZABÁLYOZÁSA: AZ ENZIM AKTIVÁLÁSA IN VITRO ÉS IRÁNYÍTÁSA IN VIVO

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

Opponensi vélemény. dr. Várnai Péter: MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLİS SEJTEK JELÁTVITELI OLYAMATAIBAN címő MTA Doktori Értekezésérıl

ZÁRÓBESZÁMOLÓ. A pályázat címe: A WFIKKN fehérjék és a miosztatin, GDF11 közötti kölcsönhatás jellemzése. OTKA nyilvántartási száma: 72125

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére

A plazmamembrán típusú Ca 2+ ATPáz intramolekuláris kölcsönhatásainak vizsgálata

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

Intelligens molekulákkal a rák ellen

MOLEKULÁRIS KÖLCSÖNHATÁSOK SZEREPE EMLŐS SEJTEK JELÁTVITELI FOLYAMATAIBAN VÁRNAI PÉTER

befolyásol soló hormon Miseta Attila, Tudományegyetem

Doktori. Semmelweis Egyetem

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

Paralóg jelátviteli útvonalak finom szabályozásának szerkezeti alapú vizsgálata

ÚJ TÁVLATOK AZ S100 FEHÉRJÉK SZERKEZETI BIOLÓGIÁJÁBAN. Doktori (Ph.D.) értekezés. Kiss Bence

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

PhD értekezés tézisei DIFFERENCIÁCIÓS ÉS TÚLÉLÉSI JELÁTVITEL PATKÁNY PHEOCHROMOCYTOMA SEJTEKBEN

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

A MITOGÉN AKTIVÁLTA PROTEIN KINÁZ KASZKÁDOK SZEREPE AZ ANGIOTENZIN II INTRACELLULÁRIS JELÁTVITELÉBEN

mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban

A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés)

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

Átírás:

Semmelweis egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola PATHOBIOKÉMIA DOKTORI PROGRAM A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei TAMÁS PÉTER Témavezeto: Dr. Buday László Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet BUDAPEST 2003

Bevezetés A tirozin kináz aktivitással rendelkezo növekedési faktor receptorok a proliferáció mellett számos más hatást is közvetítenek a sejt ek belseje felé. Aktivációjuk eredményeképpen a sejtek aktin citoszkeletonjának szerkezete átalakul. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az aktin hálózat átrendezodéséért elsosorban a Rho családba tartozó kis G fehérjék a felelosek. A család legismertebb tagjai a Rho, a Rac és a Cdc42. A Rho aktivációját követoen a sejtekben kontraktilis aktin - miozin kötegek, ún. stressz rostok jönnek létre. A Rac aktivitás fokozódásának hatására lamellipódiumok és membrán fodrozódások alakulnak ki, a Cdc42 aktivációját pedig filopódiumoknak nevezett vékony tuszeru nyúlványok keletkezése követi a sejtekben. A Rho fehérjék, mint minden G fehérje, GDP kötött formában inaktívak és GTP kötött formában aktívak. A guanin nukleotidok cseréjét szabályzó fehérjék befolyásolják. A guanin nukleotid kicserélodési faktor (GEF) a GDP GTP-re való cseréjét katalizálja, s ezáltal a Rho fehérjék aktív formáját stabilizálja. A GTP-áz aktiváló protein (GAP) és a guanin nukleotid disszociációs inhibítor (GDI) szabályzó fehérjék ezzel szemben a GDP kötött inaktív állapotnak kedveznek. A kísérleteimben egy Rac-ot és Cdc42-t aktiváló kicserélodési faktornak a Vav2-nek a szerepét vizsgáltam az EGF receptor jelpályájában. Az irodalomból ismert, hogy az EGF receptor serkentését követoen a Rac aktiválódik, és a sejtekben lamellipódiumok és membrán fodrozódások jönnek

létre. A Rac aktiváció pontos mechanizmusa azonban ismeretlen, számos párhuzamos jelpálya létezését feltételezik. Több eredmény arra utal, hogy a Vav családba tartozó fehérjéknek szerepe lehet a folyamatban. A családnak jelenleg három tagja ismert. A Vav1 csak hemopoetikus sejtekben fordul elo, és szerepet játszik a T és B sejt receptor közvetítette jelpályákban. A Vav2 azonban minden szomatikus sejtben megtalálható. A Vav2, mint minden Rho kicserélodési faktor, tartalmazza a kicserélodési aktivitásért felelos Dbl homológ domént (DH) és a pleksztrin homológ domént (PH). A PH domén foszfatidilinozitol-3-foszfátokhoz kapcsolódhat, és szerepe lehet a fehérje kicserélodési aktivitásának a szabályozásában. Az adapter fehérjékre jellemzo SH2 és SH3 domének jelenléte a Vav2-ben, a fehérje számos más fehérjével való interakciójára utal. A Vav2 kapcsolódik az aktiválódott EGF receptorhoz, s az EGF receptor tirozinon foszforilálja a fehérjét. Az irodalmi adatok alapján a Vav2 kicserélodési aktivitása a foszforiláció következtében fokozódik. Az aktiváció pontos mechanizmusa azonban nem ismert. Munkámmal ennek tisztázásához szerettem volna hozzájárulni.

Célkituzések A Vav fehérjék szerepérol, muködési mechanizmusáról megjelent eddigi közlemények számos ellentmondást tartalmaznak és további kérdéseket vetnek fel. A munkánk során arra vállalkoztunk, hogy felderítjük a Vav2 szerepét és muködésének mechanizmusát az EGF receptor jelpályájában. Bizonyítani kívántuk, hogy a Vav2 sejten belül SH2 doménje közvetítésével kapcsolódik az aktiválódott EGF recetorhoz. Kíváncsiak voltunk, vajon az asszociációban az EGF receptor mely foszfotirozinjai vesznek részt. Terveinkben szerepelt a Vav2 foszforilációs helyeinek a meghatározása is. Az irodalmi adatok alapján a Vav2 aktivitásának a szabályozásában a tirozin foszforiláció és a PI 3- kináz lipid termékei vehetnek részt. Az eredmények azonban ellentmondásosak. Vizsgálni kívántuk mindkét jelpálya jelentoségét a Vav2 Rac-ot serkento kicserélodési aktivitására. Ismert tény, hogy a Vav2-t túltermelo sejtekben az aktin citoszkeleton átrendezodik. Jellemezni kívántuk a Vav2 overexpresszió hatására létrejövo morfológiai változásokat Cos7 sejtekben. A sejt aktin citoszkeleton változásainak nyomon követése is alapul szolgált a tirozin foszforiláció és a foszfatidilinozitol 3- foszfátok Vav2 aktivitásra gyakorolt hatásainak vizsgálatához.

Felhasznált módszerek DNS konstrukciók A Vav2 cdns-ét pgex bakteriális és GFP emlos expresziós vektorba klónoztam. A Vav2 egyes darabjait polimeráz láncreakció (PCR) segítségével állítottam elo. A Vav2-be illetve egyes darabjaiba célzott pontmutációkat vittem kétlépcsos polimeráz láncreakció segítségével. Az elso PCR egyik primere tartalmazta a kívánt mutációt, a második PCR-ben pedig az elso PCR termékét primerként alkalmaztam. A GST fúziós fehérjéket E. coli baktériumban expresszáltattam, s affinitás kromatográfia segítségével tisztítottam. A GFP konstrukciókkal lipofektaminos eljárás segítségével Cos7 sejteket tranziensen transzfektáltam. In vitro kináz assay EGF-fel kezelt A431 sejtekbol affinitás kromatográfia segítségével aktivált EGF receptort tisztítottam. A Vav2 különbözo mutánsainak in vitro foszforilációját ATP jelenlétében a tisztított EGF receptor hozzáadásával vizsgáltam. A foszforiláció mértékét anti-foszfotirozin Western blot segítségével határoztam meg. Foszfopeptidekkel végzett kompetíciós kísérlet Az EGF receptor ismert autofoszforilációs helyei alapján foszfopeptideket szintetizáltattam, s egy kompetíciós kísérletben vizsgáltam, hogy a Vav2 SH2 doménje az aktiválódott EGF receptor melyik foszfotirozinjához

kapcsolódhat. EGF kezelt sejtek kivonatához a különbözo foszfopeptidek jelenlétében Vav2 SH2 domént adtam, és vizsgáltam, hogy melyik foszfopeptid tudja leszorítani az aktivált EGF receptort a Vav2 SH2 doménjérol. Immunprecipitáció és Western blot A transzfektált sejteket EGF-fel kezeltem. A GFP fúziós fehérjéket anti- GFP ellenanyaggal immunprecipitáltam, majd SDS poliakrilamid gélelektroforézist követoen a fehérjék foszforilációját anti-foszfozirozin Western blot segítségével vizsgáltam. Rac aktivitás mérés A Ra c sejten belüli aktivitását PAK pull-down assay segítségével határoztam meg. A PAK a Rac egyik célfehérjéje. A glutation agaróz gyantához kötött PAK a sejtkivonatból csupán a Rac GTP kötött aktív formáját tudja megkötni. A precipitált Rac mennyiségét, mely bol következtethettem a Rac aktivitására anti-rac Western blot-tal határoztam meg. Immunfluoreszcencia A Vav2-t és különbözo mutánsait GFP fúziós fehérje formájában állítottam elo, ezért lehetoségem nyílt a fehérjék intracelluláris lokalizációjának vizsgálatára fluoreszcens mikroszkóp segítségével. A fixált és permeabilizált sejtekben az aktin polimereket TRITC-falloidinnel tettem láthatóvá. A falloidin gombaméreg specifikusan kötodik az aktin rostokhoz.

Eredmények Az EGF receptor foszforilálja a Vav2 142-es, 159-es és 172-es tirozinjait Az irodalomban található közlemények alapján az aktivált EGF receptor tirozinon foszforilálja a vav2-t. A foszforiláció pontos helye azonban nem ismert. A Vav2-t négy részre osztottam, és in vitro kísérletben vizsgáltam az egyes fragmentumok foszforilációjának mértékét. Megállapítottam, hogy az EGF receptor csupán a Vav2 N terminális doménjét foszforilálja. A Vav2 N terminális doménjében három olyan tirozin található, melyek szubsztrátjai lehetnek az EGF receptornak. Ezeket a tirozinokat sorra fenilalaninra cseréltem, s vizsgáltam a mutánsok tirozin foszforilációját. Az in vitro kísérlet alapján az EGF receptor foszforilálhatja a Vav2 N terminális doménjének mindhárom tirozinját, közülük azonban valószínuleg a 172-es és 159-es tirozin foszforilációja a jelentosebb. Sejten belül is megvizsgáltam a Vav2 EGF függo foszforilációját. A teljes hosszúságú Vav2 tirozin mutánsait Cos7 sejtekben expresszáltam, majd meghatároztam az EGF kezelés hatására létrejövo foszforilációjukat. A mutáns fehérjék foszforilációs mintázata jó összhangban volt az in vitro kísérlettel, s alátámasztotta annak eredményét.

A Vav2 foszforilációjának elofeltétele, hogy a fehérje SH2 doménje közvetítésével kapcsolódjon az EGF receptorhoz Az irodalomból ismert, hogy a Vav2 in vitro körülmények között SH2 doménje közvetítésével kapcsolódik az aktiválódott EGF recetorhoz. Sejten belül azonban ez az asszociáció nem bizonyított. A Vav2 SH2 doménjét pontmutáció segítségével elrontottam. A mutáns fehérjéket Cos7 sejtekben overexpresszáltam. Megállapítottam, hogy EGF kezelés hatására, szemben a vad típusú Vav2-vel, a mutáns fehérjék nem foszforilálódtak tirozinon, és nem koimmunprecipitálódott velük az aktiválódott EGF receptor sem. A kísérlet alapján tehát a Vav2 SH2 doménje közvetítésével kapcsolódik az aktiválódott EGF receptorhoz, s ez az asszociáció az elofeltétele annak, hogy az EGF receptor foszforilálja a fehérjét. Feltevésünket egy másik módon is bizonyítottam. A foszforilációs helyeket tartalmazó N terminális domén foszfo rilációját nem tudtam kimutatni EGF kezelést követoen. A Vav2 N terminális doménjéhez hozzáfuztem az SH2 domént. Az NT-SH2 fúziós fehérje szemben az N terminális doménnel EGF kezelés hatására foszforilálódott, s asszociálódott az EGF receptorral. Az SH2 domén elengedhetetlen szerepét úgy is igazoltam, hogy mutációkat vittem az NT-SH2 doméneket tartalmazó rekombináns fehérjébe. Elvárásainknak megfeleloen a mutánsok nem foszforilálódtak tirozinon, s nem kapcsolódtak az EGF receptorhoz s em.

A Vav2 SH2 doménje az EGF receptor 992-es és 1148- as foszfotirozinjához kapcsolódik A következo kísérletben arra vállalkoztam, hogy meghatározzam, hogy a Vav2 SH2 doménje az aktiválódott EGF receptor melyik froszfotirozinjához kapcsolódik. Az EGF receptor ismert autofoszforilációs helyei alapján foszfopeptideket szintetizáltattam, s vizsgáltam, hogy melyik foszfopeptid tudja leszorítani a Vav2 SH2 doménjérol az aktiválódott EGF receptort. EGF kezelt sejtek kivonatához a különbözo foszfopeptidek jelenlétében glutation agaróz gyantához kötött Vav2 SH2 domént adtam, s megállapítottam, hogy a 992-es és 1148-as foszfotirozinnak megfelelo peptidek 50µM -os koncentrációban leszorították az aktiválódott EGF receptort a Vav2 SH2 doménjérol. A Vav2 SH2 doménje tehát az aktiválódott EGF receptor 992-es és 1148-as foszfotirozinjához kapcsolódhat. A Vav2 tirozin mutánsai aktiválják a Rac-ot A Vav2 és az EGF receptor asszociációjának tisztázása után érdeklodésünk a Vav2 kicserélodési aktivitásának a szabályozása felé fordult. A Vav2 Rac-ot serkento aktivitását sejten belül PAK pull down assay segítségével határoztam meg. A GFP- Vav2 fúziós fehérje GFP részét termelo sejtekben EGF kezeléssel sem tudtam Rac aktivitást kimutatni. Ezzel szemben a GFP- Vav2-t túltermelo sejtekben EGF hatására jelentosen fokozódott a Rac aktivitása. Ismereteink szerint ez

az elso bizonyíték arra, hogy az endogén Rac aktivitását egy extracelluláris stimulus a Vav2 közvetítésével fokozza. Az irodalmi adatok alapján a Vav2 kicserélodési aktivitását a tirozin foszforiláció szabályozza. Ezért megvizsgáltam a különbözo tirozin mutáns Vav2 fehérjék hatását a Rac aktivitására. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy az eltéro intenzitással foszforilálódó mutánsok azonos mértékben fokozták a Rac aktivitását. Az alig foszforilálódó 172/159-es kettos mutáns is a vad típusú Vav2-vel azonos mértékben serkentette a Rac aktivitását. A kísérlet alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a tirozin foszforiláció valószínuleg nincs hatással a Vav2 kicserélodési aktivitására. A PH domén szükséges a Vav2 EGF kezelés hatására létrejövo aktiválásához Az irodalomban találhatóak olyan adatok melyek szerint a PI 3- kináz részt vesz a Vav2 kicserélodési aktivitásának a szabályozásában. A PI 3- kináz szerepét az enzim specifikus gátlószerével az LY 29002-vel vizsgáltam. A GFP- Vav2-t túltermelo sejtekhez egy órával az EGF kezelés elott hozzáadtam a gátlószert. Az Ly megakadályozta az EGF kezelés hatására létrejövo Rac aktiválódást. Szerettük volna bizonyítani a PH domén közvetlen szerepét a folyamatban. Ezért pontmutációt vittem a Vav2 PH doménjébe, mely megszüntette annak foszfatidilinozitol 3- foszfát köto képességét. A mutáns fehérjéket termelo sejtekben nem tudtam EGF kezelést követoen Rac aktivitásfokozódást kimutatni. A

kísérlet alapján a Vav2 kicserélodési aktivitását a fehérje PH doménjének és a foszfatidilinozitol 3- foszfátoknak az asszociációja fokozza. Megvizsgáltam az Ly hatását a Vav2 tirozin foszforilációjára. A PI 3- kináz gátlása nem befolyásolta a Vav2 EGF kezelést követo tirozin foszforilációjának mértékét. A PI 3- kináz tehát nem vesz részt a Vav2 tirozin foszforilációjának a szabályozásában. A Vav2 foszforilációs mutánsai, szemben a PH domén mutánssal, a Cos7 sejtekben morfológiai változásokat okoznak Utolsó kísérletsorozatunkban megvizsgáltuk a Vav2-nek és különbözo mutánsainak a hatását a Cos7 sejtek aktin citoszkeletonjának szerkezetére. A GFP- Vav2-t overexpresszáló sejtek plazmamembránt övezo aktin hálózata megvastagodott, és hullámos lefutásúvá vált. A sejtek membrán fodrozódást, a Rac aktiválódás jellegzetes morfológiai képét mutatták. A GFP- Vav2 felhalmozódott a membrán fodrozódások helyén. Az alig foszforilálódó kettos tirozin mutáns overexpressziója a vad típusú Vav2-höz hasonlóan membrán fodrozódást idézett elo a sejtekben. Ezzel szemben a PH mutáns fehérjéket termelo sejtekben nem tudtam a Rac aktiválódás ezen jellegzetes morfológiai képét kimutatni. A különbözo mutáns fehérjék aktin citoszkeletonra kifejtett hatása jól összhangban volt az elozo kísérletben vizsgált Rac aktiváló képességükkel.

Összefoglalás Kísérleteim alapján körvonalazódik a Vav2 aktiválódás mechanizmusa. A Vav2 SH2 doménje közvetítésével kapcsolódik az aktiválódott EGF receptor 992-es és 1148-as foszfotirozinjához. Ez az asszociáció az elofeltétele annak, hogy az EGF receptor tirozinon foszforilálja a fehérjét. A Vav2 N terminális doménjének mindhárom tirozinja szubsztrátja az EGF receptornak. Közülük azonban valószínuleg a 159-es és a 172-es tirozin foszforilációja a jelentosebb. A foszforiláció elképzelésünk szerint nem játszik szerepet a Vav2 kicserélodési aktivitásának a szabályozásában. Úgy gondoljuk, hogy elsodleges funkciója más SH2 domént tartalmazó fehérjék megkötésében rejlik. A PI 3- kináz termékei kapcsolódnak a vav2 PH doménjéhez. Ez az asszociáció azonban nincs hatással a fehérje tirozin foszforilációjára, viszont ezen interakció következtében a Vav2 kicserélodési aktivitása fokozódik, s a Rac aktiválódik. A Rac aktiválódás eredményeképpen a sejtekben membrán fodrozódások alakulnak ki.

EGF EGF Foszfatidil inozitol 3 foszfátok EGF receptor? PI3 kináz P SH2 P P P Tyr Tyr Tyr P DH PH SH2 Vav2 Rac Lamellipódiumok, Membrán fodrozódás

Megjelent közlemények Péter Tamás, Zita Solti, László Buday: Membrane-targeting is critical for the phosphorylation of Vav2 by activated EGF receptor Cell Signal. 2001 Jul, 13(7):475-81 Péter Tamás, Zita Solti, Petra Bauer, András Illés, Szabolcs Sipeki, András Bauer, Anna Faragó, Julian Downward, László Buday: Mechanism of Epidermal Growth Factor Regulation of Vav2, a Guanine Nucleotide Exchange Factor for Rac J. Biol. Chem. Vol. 278, No. 7 February 14 pp. 5163-5171, 2003 Az értekezéshez nem szorosan kapcsolódó közlemény: László Buday, Livius Wunderlich, Péter Tamás: The Nck family of adapter proteins: regulators of actin cytoskeleton Cell signal. 2002 Sep, 14(9):723-31. Review