Ősrobbanás: a Világ teremtése?

Hasonló dokumentumok
Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Kozmológia és vallás

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Részecskefizika 2: kozmológia

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

Kozmológia: ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

Kozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

A Világ keletkezése: mese a kozmológiáról

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Kozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

2011 Fizikai Nobel-díj

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

A világegyetem elképzelt kialakulása.

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Az ősrobbanás elmélete

A nagy hadron-ütköztető (LHC) és kísérletei

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

1. A modern kozmológia kialakulása

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Az univerzum szerkezete

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Újabb eredmények a kozmológiában

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A relativitáselmélet története

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája

2. Rész A kozmikus háttérsugárzás

A KOZMIKUS HÁTTÉRSUGÁRZÁS KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS KILÁTÁSAI

A VILÁG KELETKEZÉSE: ÔSROBBANÁS = TEREMTÉS? A kozmológia és a vallások viszonya Horváth Dezső MTA KFKI RMKI, Budapest és ATOMKI, Debrecen

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Az optika tudományterületei

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

AZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA

Földünk a világegyetemben

Kozmológiai n-test-szimulációk

Válaszok a feltett kérdésekre

Az Univerzum szerkezete

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

Indul az LHC: a kísérletek

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

Szuperszimmetria keresése az LHC-nál CMS-megbeszélés, Budapest-Debrecen,

A modern fizika születése

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Az LHC-kísérlet és várható eredményei

Hadronok, atommagok, kvarkok

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A csillagc. Szenkovits Ferenc

Készítsünk fekete lyukat otthon!

Magyar Tanárprogram, CERN, 2010

Nukleáris asztrofizika

A világtörvény keresése

A CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei

A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Randall-Sundrum 2-es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Tudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István

A teljes elektromágneses spektrum

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Részecskefizika: elmélet és kísérlet

Mikrokozmosz - makrokozmosz: hova lett az antianyag?

A sötét anyag nyomában

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Részecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre

Bevezetés a részecskefizikába

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Az LHC első éve és eredményei

Tartalom. x 7.

Magyarok a CMS-kísérletben

A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése

Indul a legnagyobb részecskegyorsító: elnyeli-e a Világot?

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged

Részecskefizikai gyorsítók

Átírás:

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 1/37 Ősrobbanás: a Világ teremtése? (A kozmológia alapjai) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 2/37 Vázlat Táguló világegyetem, kozmológiai elv. Kozmikus háttérsugárzás. Ősrobbanás, infláció. Ősrobbanás és vallás. Sötét anyag és sötét energia. COBE, WMAP Hubble-teleszkóp Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/ősrobbanás Stephen Hawking: Az idő rövid története Talentum Kiadó, Budapest, 1998

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 3/37 Előszó A fizika egzakt tudomány (képletgyűjtemény!) Pontos matematikai formalizmuson alapszik. Elmélet érvényes, ha kiszámítható, és eredmény egyezik kísérlettel. Az igazi fogalmak mérhető mennyiségek, a szavak csak mankók. Szavak mögött pontos matematika és kísérleti tapasztalat

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 4/37 Mi a kozmológia? Világegyetem egészével foglalkozik. Hogyan jött létre? Nem miért? Statikus vagy táguló? Lapos, nyitott vagy zárt? Anyaga, összetétele? Múltja, jövője?

A Hubble-állandó Doppler-hatás: z = (λ v λ 0 )/λ 0 λ v : hullámhossz v sebességnél Közeledő motor hangja magasabb, távolodóé mélyebb William Huggins, 1868: csillagokban z > 0: vöröseltolódás Tőlünk távolodó objektum fényhullámhossza nő vörösebb Henrietta S. Leavitt, 1920: Változócsillagok (cefeidák) periódusa abszolút fényessége távolságuk levezethető Edwin Hubble, 1929: Cefeidák galaxisokban távolodnak tőlünk H = 70 km/s/mpc v = Hr sebességgel Hubble-konstans: (1 Mpc 3 10 22 m 3 10 6 fényév) (1 parsec = távolság, ahonnan 2 d(nap-föld) 1 szögmp alatt látszik) A Világegyetem kora: H 1 0 14 10 9 év Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 5/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 6/37 Táguló világegyetem Kozmológiai elv: Ha a tágulás lineáris v(b/a) = v(c/b) v(c/a) = v(b/a) + v(c/b) = 2v(B/A) homogén világegyetem, nincs kitüntetett pont A világegyetem tágulása a téré, táguló koordináták tömegek között vonzás, lokális inhomogenitás Valamikor minden közelebb volt: ősrobbanás (Big Bang)

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 7/37 Kozmikus háttérsugárzás Arno Penzias és Robert Wilson, 1964 (Nobel-díj, 1978) Kiszűrhetetlen mikrohullámú háttérsugárzás Modell: T=3 K kozmikus sugárzás (CMB) COBE: COsmic Background Experiment T = 2, 728 K, pontos hőmérsékleti görbén eredetileg 3000 K-es fotonok lehülése (1000-szeres!) táguláskor Helyi irány-anizotrópia: magok galaxisok kialakulásához Megerősítés, sokkal pontosabban: WMAP: Wilkinson Microwave Anisotropy Probe John C. Mather és George F. Smoot (COBE): Nobel-díj, 2006 A COBE űrszonda

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 8/37 A COBE anizotrópiája Vörös = 2,721 K kék = 2,729 K Dipól: Nap mozgása Tejútrendszer Maradék anizotrópia

A WMAP anizotrópiája, 2001-2003 Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 9/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 10/37 Ősrobbanás (Big Bang) Látható anyag: 75% hidrogén, 25% hélium, < 1% más Hidrogénből hélium csak csillagokban, nem lenne ennyi forró korai Univerzum kiadja Kozmikus háttérsugárzás eredete: Big Bang után 30 perc: plazma, T = 300 000 000 K. Sugárzás dominál, fotonok halmaza átlátszatlan közegben 380000 év: lehülés 3000 K-re, semleges atomok, fotonoknak átlátszó Mostanra: tágulás, fotonok lehűltek Galaxisok eredete: Térbeli anizotrópia sötét anyag gravitációs gödrei barionos anyag sűrűsödése csillagok begyulladnak

Ősrobbanás, felfúvódás, sugárzás Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 11/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 12/37 Ősrobbanás, evolúció és vallás Ősrobbanás értelmezéséhez az evolúció a fő kérdés Protestantizmus általában elveti. Vatikán flexibilis. XII. Pius beletörődött az evolúcióba és 1951-ben üdvözölte az Őrobbanást, mint a Világ teremtését II. János Pál, Pontifical Academy of Sciences, 1996: Mára... új tudásunk elfogadja, hogy az evolúció elmélete több, mint hipotézis. Valóban figyelemre méltó, ahogy a kutatók a tudomány különböző területein tett felfedezések hatására, fokozatosan elfogadták ezt az elméletet. A függetlenül végzett munka eredményeinek sem nem keresett, sem nem fabrikált konvergenciája önmagában is jelentős bizonyítéka az elméletnek.

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 13/37 Evolúció és vallás 2009. február: G. Ravasi bíboros, a Pontifical Academy of Sciences elnöke, abból az alkalomból, hogy a Vatikán konferenciát szervezett Charles Darwin: A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulójára: Habár a Vatikán korábban ellenséges volt a darwinizmussal szemben, soha nem vetette hivatalosan el.... Az evolúció ötlete már Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás müveiben is fellelhető. Szent Ágoston (354 430): Isten a semmiből ősanyagot teremtett, észcsirákat helyezett el benne, abból fejlődött ki a Világ (ezt kettős és folytonos teremtésnek hívta)

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 14/37 Ősrobbanás és vallás II. János Pál, Pontifical Academy of Sciences, 1996:... úgy tűnik, hogy a modern tudománynak sikerült megtalálnia az elsődleges fiat lux (legyen világosság) pillanatát, amikor a semmiből az anyag mellett fény és sugárzás tengere tört elő, az elemek meghasadtak és kavarogtak és galaxisok millióivá váltak.... Tehát megtörtént a teremtés. Kijelentjük: tehát létezik Teremtő. Tehát Isten létezik! Állítólag a kollégái viccelődésére Edwin Hubble kifakadt, hogy nem érti, miért volt az elméletére szükség Isten létének bizonyításához. Stephen W. Hawking, miután beszélt II. János Pállal, aki azt tanácsolta, ne feszegessék az Ősrobbanás pillanatát, mert az Isteni beavatkozás volt: Örültem, hogy nem ismerte a konferencián éppen elhangzott előadásom témáját a lehetőségét annak, hogy a tér-idő ugyan véges, de nincs határa, kezdete sem, tehát a Teremtésnek sincs időpontja.

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 15/37 Szent Ágoston vallomásai, XI. könyv Idézetek az időről (Dr. Vass József fordítása) V. fejezet: Isten a világot semmiből teremtette VI. fejezet: A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs. Akárminek képzelem ugyanis azt a teremtést megelőző valamit, ami hordozója lett volna parancsodnak, biztosan nem volt, hacsak azt is meg nem teremted vala. X. fejezet: Működött-e Isten a világ teremtése előtt? XI. fejezet: Isten örökkévalóságához nincs köze időnek. XII. fejezet: A teremtés előtt Isten kifelé, vagyis teremtő módon semmit nem cselekedett. XIII. fejezet: A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga a teremtmény.

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 16/37 Szent Ágoston vallomásai, XII. könyv VII. fejezet: Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ. IX. fejezet: Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt. XIII. fejezet: Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot... a mennyet én szellemi égnek tartom, amelyben a megismerés nem "rész szerint", nem "tükör által és homályban" (1Kor 13,12) történik, hanem egyenlő a teljesen megvilágosított: a színről színre való látással. Nem hullámzik egyszer erre, egyszer arra; hanem, amint említettem, egyszerre és együtt való látás, időbeli változás nélkül. XXIV. fejezet: Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges.

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 17/37 A Hubble-teleszkóp Fellőve: 1990.04.24 Tömeg: 11110 kg Közel körpálya, magassága: 559 km Keringés: 96 97 perc Átmérő: 2,4 m Fókusztáv: 57,6 m Érzékeny hullámhosszak: Közeli infravörös optikai (látható) ultraibolya

A Hubble-teleszkóp működése Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 18/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 19/37 A Hubble-teleszkóp javítása az űrben 1993 óta több javítási akció: tükörkorrekció, giroszkópcsere (6!), műszerek cseréje

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 20/37 Hubble-teleszkóp: a Világegyetem mélye 250 nap megfigyelés egy sötét ponton > 10000 tízmilliárd évnél régebbi galaxis

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 21/37 Hubble-teleszkóp: eredmények A galaxisok kialakulása már az Ősrobbanás után 500-800 millió évvel megkezdődött Korai galaxisok kisebbek és kevésbé szimmetrikusak gyorsabb formálódás A galaxisok centrumában általában fekete lyuk van A legtávolabbi felvételeken nyomon követhető csillagok képződése Az ultramély felvétel kis része kinagyítva 10 10 évvel fiatalabb galaxisok

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 22/37 Általános relatívitáselmélet Newtoni gravitáció + állandó fénysebesség (Einstein, 1916) Görbült téridő (t,x,y,z) Görbület tömegtől Szabadesés geodéziai vonalak mentén Gravitációs potenciál görbületi tenzor Friedmann-Lemaitre megoldás: általános relatívitáselmélet homogén univerzumra

Gravitációs lencse: tér görbülete Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 23/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 24/37 A Világegyetem jövője Ha nincs kozmológiai állandó, Λ = 0: k 0: nyílt univerzum, állandó, lassuló tágulás k > 0: zárt univerzum, big crunch Ha Λ > 0: örökös, gyorsuló tágulás ( k) Jelenlegi kép: Λ > 0; k = 0: Lapos, gyorsulva táguló Univerzum

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 25/37 Ősrobbanás (Big Bang) időrendje Esemény idő hőmérséklet ρ 1/4 Planck-idő (infláció?) 10 36 s 10 18 GeV Nagy egyesítés 10 32 s 10 16 GeV Elektrogyenge? (bariogenezis) 10 6 s 10 15 K 100 GeV Kvark hadron 10 4 s 10 12 K 100 MeV Nukleonok 1 1000 s 10 9 10 10 K 0,1 1 MeV Lecsatolódás 10 5 év 2500 K 0,1 ev Szerkezet kialakulása > 10 5 év Mai helyzet 14 G év 2,7 K 3 10 4 ev

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 26/37 Sötét energia?? Kozmológiai állandó: Λ > 0 Einstein legnagyobb tévedése, mégis létezik Vákuum gravitáló energiája, összes tömeg 70%-a! Ősrobbanás után nagy, korai univerzumban sokkal kisebb, térrel nő Ma dominál. Igazából micsoda? Nem vákuum-energia: 10 120 -szor kisebb (Elmélet és kísérlet eltérésére világrekord :-) Rengeteg modell, spekuláció: inflaton, kvintesszencia...

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 27/37 Sötét anyag Spirálgalaxisok sebessége kifelé nem csökken, pedig Kepler II: v = GM(r) r Sokkal több gravitáló anyag, mint látható Micsoda? WIMP... SUSY?? Látható tömegsűrűség luminozitás: ρ lum (r) I(r) De ρ M (r) ρ lum (r)!

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 28/37 Fekete lyukak, sötét anyag Galaxisok magjában fekete lyukak (black hole, BH): M BH > 3 naptömeg, R BH pár km Einstein-kereszt: 10 milliárd fényévre levő pulzárt több pontba nagyít és fókuszál 1 milliárd fényévre levő galaxis fekete lyukkal a közepén (ESO, Very Large Telescope, Chile, 2008) Többszörös kép: nem egyenletes tömegeloszlás Fekete lyuk + sötét anyag

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 29/37 Anyagegyensúly ma Jelenleg: lapos, anyag-dominálta (Ω M >> Ω R ) Kozmológiai paraméterek: Ω R, Ω M = Ω B + Ω CDM, Ω Λ,H 0 Barionos anyag (csillagok, fekete lyukak, por, gáz): Ω B 4% Csomósodó, nem-barionos, hideg sötét anyag: Ω CDM 26% Gyorsuló tágulás: sötét energia Ω Λ 70%

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 30/37 Antianyag az Univerzumban? CPT-invariancia: legalapvetőbb elméleti tétel Töltés (C), térkoordináták (P), idő (T) tükrözése nem változtat fizikát anyag = antianyag De: nincsenek antianyag-galaxisok (nincs dicsfény) Sugárzási időszak után 10 9 -nel több anyag (bariogenezis). Magyarázható CPT-sértés nélkül? Andrej Szaharov, 1967: Igen, 3 feltétel mellett: bariontöltés megmaradásának sértése CP-szimmetria sértése gyorsabb tágulás, mint barion-antibarion keltése azonnali annihiláció kisebb valószínűséggel. CP-sértés igen, tágulás talán, barionszám-sértés nem. Kísérleti ellenőrzés: LHCb a CERN-ben

Az LHCb kísérlet a CERN-ben Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 31/37

A történet eddig Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 32/37

Köszönöm a figyelmet Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 33/37

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 34/37 A WMAP eredménye, 2001-2003 Akusztikus spektrum: rezgési módusok Csúcsok helye: sötét anyag nem barionos Lapos Univerzum, Λ 0

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 35/37 Távolságskála görbült téridőben Együttmozgó koordináták: (t, r, Θ, Φ) Euklideszi távolság: dl 2 = [ dr 2 + r 2 (dθ 2 + sin 2 ΘdΦ 2 ) ] Görbült térben: dl 2 = a 2 (t) dr 2 1 kr + r 2 (dθ 2 + sin 2 ΘdΦ 2 ) 2 a(t): 2D téridő-görbület k: 3D térgörbület k = 0 k > 0 k < 0 lapos univerzum zárt univerzum nyílt univerzum Galaxisok távolsága a(t) tágulás

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 36/37 A Friedmann-törvény Skálatényező változása: ) 2 (ȧa H 2 = 8πG 3c ρ 2 R + 8πG 3c ρ 2 M kc2 Λ a + 2 3 a 4 a 3 a 2 a 0 Sugárzás anyag görbület vákuum Dominancia időrendje (némelyik elmaradhat)

Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 37/37 Anyagegyensúly ma Friedmann-egyenletből (X 0 : mai érték, /H 2 0 ) 8πG 3H 2 0 c2 (ρ R 0 + ρ M 0) kc2 a 2 0 H2 0 + Λ 3H 2 0 Ω R + Ω M Ω k + Ω Λ = 1 Univerzum lapos, ha Ω 0 = Ω R + Ω M + Ω Λ = 1 Jelenleg: lapos, anyag-dominálta (Ω M >> Ω R ) Kozmológiai paraméterek: Ω R, Ω M = Ω B + Ω CDM, Ω Λ,H 0 Barionos anyag (csillagok, fekete lyukak, por, gáz): Ω B 4% Csomósodó, nem-barionos, hideg sötét anyag: Ω CDM 26% Gyorsuló tágulás: sötét energia Ω Λ 70%