MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) 512-319; 512-320 Fax: 512-337, Ügyeleti tel: (56) 512-318 Szegedi iroda: (62) 558-283, e-mail: gabor.kovacs2@mbfh.hu Számlaszám: 10032000-01417179-00000000 Ikt. szám: SZBK/3475-11/2011. Ügyintéző: Dr. Kovács Gábor Jogerőre emelkedett 2011. december 22-én. Hiv. szám: RH/P/382/2011. Ügyintézőjük: Vargáné Dr. Fülöp Ágnes RAG HUNGARY KFT. 1113 Budapest Bocskai u. 134-146. Dorottya udvar D ép. 3. em. Tárgy: "Kiskunhalas" megjelölésű kutatási területen, szénhidrogénekre vonatkozó, 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése) módosítás jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a RAG Hungary Kft. (1113 Budapest, Bocskai u. 134-146. Dorottya udvar D ép. 3. em., a továbbiakban: Bányavállalkozó) által a "Kiskunhalas" megjelölésű kutatási területen szénhidrogénekre vonatkozó, 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése), szénhidrogén-kutatás műszaki üzemi terv módosítását az alábbi megállapításokkal és feltételekkel j ó v á h a g y j a. 1. A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni. 2. Az engedélyezett tervtől eltérni csak eltérési engedély, vagy e határozat módosítása alapján lehet, melyet a Szolnoki Bányakapitányságtól kell megkérni, a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani. 3. A kutatásra engedélyezett időszak: a kutatási jogosultság érvényességi idejének végéig, az SZBK/2743/20/2010. iktatószámú határozata szerint, 2014. november 27-ig érvényes. 4. A Műszaki Üzemi Terv alapján az alábbi kutató fúrás mélyíthető le: RAG Pirtó-1 jelű mélyfúrás A fúráspont felszíni koordinátái (EOV): Y= 681008 X= 127823 A fúráspont talpi koordinátái (EOV): Y= 680751,0 X= 127086,3 mélység: 2975/2700 m MD/TVD rétegvizsgálat: 1-2 db. A SZBK/2743/20/2010. számú határozattal jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervben elfogadott tevékenységekhez képest a Bányavállalkozó csökkenti a vállalt kutatási feladatait a RAG UK-1, RAG UK-2 már meglévő kutak újra-kivizsgálásának elvetésével. A 1 / 10
Bányakapitányság elfogadja a tervezett kutatási feladatok munkaprogramból való törlésének indokolását. 5. Jelen engedély kutató, kőolaj és földgáz bányászati létesítmények és a próbatermeltetéshez szükséges létesítmények építésére nem jogosít. Az egyes létesítmények építési engedélyeit a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet előírásainak megfelelően külön eljárásban kell a Bányakapitányságtól megkérni. 6. A kutatás műszaki üzemi tervének módosításával a kutatási időszak meghosszabbítása a jogszabályban foglaltak teljesülése szerint engedélyezhető. Ha a kutatási tevékenység valamennyi eleme a kutatási időszak kezdetén kellő részletességgel nem állapítható meg, illetve azok helye és módja az elvégzett egyes kutatások eredményétől függ, akkor a műszaki üzemi tervet módosítani kell. 7. A Bányakapitányság a kutatási munkaprogram időarányos részének teljesítését ellenőrizheti és a kutatási jogot visszavonhatja, amennyiben a Bányavállalkozó neki felróható okból azt nem hajtotta végre. A Bányavállalkozó a kutatásra engedélyezett időszakon belül a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. 8. A Bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén bányászati szabálysértési bírság róható ki a bejelentés elmulasztójával szemben. 9. Ha a Bányavállalkozó a munkavégzése során olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki előfordulását köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. 10. Az elvégzett kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időszak lejártától számított hat hónapon belül 2 példányban be kell nyújtani a Bányakapitányságra. 11. A Bányavállalkozóra vonatkozó, a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget teljesíteni kell. 12. A Bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 13. A kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Bányakapitányság elfogadja a Bányavállalkozó által becsatolt, Oberbank AG (Ausztria, 4020 Linz, Untere Donaulände 28.) által nyújtott, 322.367 sorszámú, 1.000.000.000 HUF, azaz egymilliárd forint összegű, bankgaranciát, melynek kedvezményezettje a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. A pénzügyi biztosítékok érvényességi ideje amennyiben nem fedi le a kutatásra engedélyezett időszakot, a bankgaranciák meghosszabbításáról szóló igazolást, azok lejártát 30 nappal megelőzően a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. 14. A kutatás során ásványi nyersanyag kitermelését a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül - a jellemző mennyiségi és minőségi adatok megadásával a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni. 15. A kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. 16. A kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés csak bányatelken folytatható. 2 / 10
17. A kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül lehet kezdeményezni a bányatelek megállapítását. 18. A szakhatóságok nyilatkozatai: 18.1. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (78.285-3-3/2011.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság megkeresésére indult szakhatósági eljárásban a RAG Hungary Kft (1113 Budapest, Bocskai út 134-146.) "Kiskunhalas" megjelölésű kutatási területén, szénhidrogénekre vonatkozó 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése) módosítása tárgyában az alábbiak szerint: szakhatósági hozzájárulásomat megadom Vízvédelem: 1. A kivitelezést a felszín alatti víz és földtani közeg, ill. a felszíni vizek veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. 2. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben és felszín alatti vízben. 3. A fúrás során a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében a vízadó rétegek kommunikációjának, illetve esetleges elszennyeződésének megakadályozására béléscsövezést és paláscementezést kell kialakítani. 4. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. 5. Környezetszennyezéssel járó havária esetén a felügyelőséget azonnal értesíteni kell. 6. Amennyiben a kutatófúrás felhagyásra kerül, úgy a kutat a vonatkozó szabványok és utasítások szerint el kell tömedékelni. Hulladékgazdálkodás: 7. A fúrási zagy (fúrási iszap) egyéb hulladékkal nem keverhető. A fúrási zagynak (fúrási iszapnak) B3 kategóriájú elsődlegesen települési hulladékok ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakón való lerakása csak végső esetben fogadható el. A kőzettel kevert fúrási iszapot elsődlegesen hasznosító szervezetnek kell átadni. Amennyiben a kút létesítésekor keletkező fúrási iszapot hulladéklerakón helyeznék el, akkor a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírása szerinti megfelelőségi vizsgálatát a kezelőnek való átadást megelőzően felügyelőségünk részére meg kell küldeni. A fúrási iszap hulladék az összetétel ismeretében csak a kérelmező által megnevezett és a felügyelőségünk által írásban jóváhagyott hulladékkezelőnek adható át. 8. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 9. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. 10. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg 3 / 10
gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 11. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. 12. A keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell felügyelőségünk felé teljesíteni. Levegővédelem: 13. Az üzemeltetés során a porképződést a lehető legkisebbre kell csökkenteni. 14. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése miatt. 15. Az üzemeltetés ideje alatt minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a porterhelés csökkentésére (pl. locsolás, előre megtervezett, szervezett munka- és gépjármű koordinálás). Ezen szakhatósági állásfoglalás alapján a RAG-Pirtó-1 kutatófúrás kivitelezése során előirányzott, Natura 2000 területet érintő VSP vagy CS mérések nem végezhetőek, azokat újabb MÜT módosítás keretében kell engedélyeztetni. 18.2. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTI-I-GYÓGYF 372-2/2011.) Kiskunhalas kutatási területen tervezett RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén-kutatófúrás lemélyítésének engedélyezési eljárásában a Szolnoki Bányakapitányság megkereste hatóságomat a tárgyat érintő szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. Fenti tárgyban a SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁST MEGADOM. 18.3. Honvédelmi Minisztérium Hatóság Hivatal (HSZO/1195-1/2011.) A RAG HUNGARY Kft. (1113 Budapest Bocskai Út 134-146.) RH/P/370/2011. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Kiskunhalas megnevezésű kutatási területen RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén-kutatófúrás építése tárgyában az alábbi végzést hoztam: Elsőfokú szakhatósági eljárásomat hatáskör hiányában megszüntetem. 18.4. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda (490/4878/003/2011.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) megkeresésére a Kiskunhalas megjelölésű kutatási területen, szénhidrogénekre vonatkozó 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése) módosítása tárgyában a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája előtt folyó eljárásban a szakhatósági eljárásomat megszüntetem. 18.5. Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal (10606/2/2011.) A Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3475-2/2011. számú megkeresése, valamint a mellékelt Kiskunhalas megjelölésű kutatási területen, szénhidrogénekre vonatkozó, 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése) módosítása tárgyú dokumentáció alapján földvédelmi szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltétellel adja meg: 4 / 10
A tervezett, pirtói 072/19, 072/20 és 072/21 hrsz-ú termőföldek területét érintő munkálatok megkezdésére a Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal időleges más célú hasznosítást engedélyező határozatának megléte estén kerülhet sor, az abban foglaltak maradéktalan betartása mellett. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitánysághoz két példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, melyet az 10032000-01417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámlára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell, a befizetésen A014 kódszámot fel kell tüntetni. A jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Kiskunhalas megjelölésű kutatási területre szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogot adott a Bányavállalkozó kérelmére az SZBK/1021/6/2010. számon. A Bányakapitányság az SZBK/2743/20/2010. számon 2010. november 27-én jogerősen 4 évre jóváhagyta a terület kutatási műszaki üzemi tervét. A Bányakapitányság a Kiskunhalas megjelölésű kutatási területre benyújtott 2/2010-2014 számú, Kiha-Észak 3D szeizmikus mérés tárgyú szénhidrogén-kutatás műszaki üzemi terv módosítását az SZBK/3746/34/2010. számú határozatába jóváhagyta. A Bányavállalkozó a Kiskunhalas megjelölésű kutatási területre 2011. november 17-én nyújtotta be műszaki üzemi terv módosítását a Bányakapitányságra az SZBK/3475-1/2011. számon. Ezt követően 2011. december 2-án benyújtotta a folyamatban lévő műszaki üzemi terv módosítási eljárás kiegészítéseként a RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás kapcsán VSP vagy CS mérések kivitelezése tárgyú dokumentációt az SZBK/3475-3/2011. számon, majd a kiegészítést visszavonta 2011. december 14-én az SZBK/3475-8/2011. számon. A Bányavállalkozó 2011. december 20-án megküldte a Magyar Közút Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által kiadott közútkezelői hozzájárulásokat. A Bányavállalkozó 1.000.000.000,- Ft, azaz egymilliárd forint összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá a kutatási tevékenységgel összefüggésben esetlegesen felmerülő károk rendezésére szolgál a meglévő felelősségbiztosítása is (Biztosító: xxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx, xxxxxxxxxxx xxxxxx xx xxx xxx xxx/ káresemény és évente, Biztosítás területi hatálya: Magyarország Biztosítás tárgyi hatálya: Általános felelősség és Termékfelelősség). A kutatás felelős műszaki vezetője Varga Károly. A Bányakapitányság a társadalmi szervezeteket értesítette az eljárás megindításáról. A tárgyi üggyel kapcsolatban megkeresés nem érkezett. A szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint indokolták: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) fenti számú, 2011. november 23-án érkezett megkeresésében a felügyelőség szakhatósági 5 / 10
állásfoglalását kérte a RAG Hungary Kft (1113 Budapest, Bocskai út 134-146.) "Kiskunhalas" megjelölésű kutatási területén, szénhidrogénekre vonatkozó 3/2010-2014 számú Kutatási Műszaki Üzemi Terv (RAG Pirtó-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás létesítése) módosítása tárgyában. 2011. december 5-én beérkezett levelükben az eredeti kérelem kiegészítésre került a RAG Pirtó-1 kutatófúrás kapcsán VSP vagy CS mérések kivitelezésével kapcsolatosan. Az előirányzott VSP vagy CS mérések a fúráspont közelében lévő Natura 2000 területeket (Imrehegy-Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák) érintettek volna. 2011. december 14-én érkezett levelében RAG-Hungary Kft. fenti kiegészítő kérelmét visszavonta, így szakhatósági állásfoglalásunkat az eredeti kérelemhez csatolt dokumentáció alapján, az abban meghatározott tevékenység vonatkozásában adjuk meg. A felügyelőségre benyújtott dokumentáció alapján megállapítottuk, hogy a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a tervezett tevékenység megfelel a felügyelőség hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 6. (1) szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 18. (5) szerint a környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tv. (Hgt.) 3. (1) szerint: hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; A Hgt. 13. (1) szerint: A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett a jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti. A Hgt. 5. (3) előírja: A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A Hgt. 5. (6) előírja: Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordózóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez aránytalanul magasak. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 3. alapján: A hulladék termelője, birtokosa és kezelője telephelyenként naprakész nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. A rendelet 7. (1) alapján: Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó 6 / 10
szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A R. 26. (2) bekezedés előírja, hogy Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A kutatófúrás védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, így természetvédelmi szempontból a tervezett tevékenység kapcsán előírást nem tettünk. Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 6/A (1) bekezdése és 1. sz. melléklet VI. fejezet 8.2. pontja szerint a bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárásban a felügyelőség szakhatósági közreműködéséért fizetendő 28.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette és azt igazolta. A Ket. 33. (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. (1) bekezdése szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap. A Ket. 33. (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Az eljárásban hiánypótlási felhívást nem írtunk ki. A kérelem 2011. november 23-án érkezett a felügyelőségre, az ügyintézési határidő lejáratának napja: 2011. december 23. A felügyelőség szakhatóság állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket 33/A (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 6/A. (2) bekezdése írja elő. A Felügyelőség illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján a hatályos jogszabályok figyelembevételével adtam ki. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-54/A -ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok 7 / 10
ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010 (XlI.27.) Korm. Rendelet állapítja meg. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy tárgyi munka sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. - Figyelembe véve a tervezett munkákkal érintett terület geomorfológiai adottságait, régészeti lelet vagy emlék előkerülése várható. Így tekintettel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 7. 17. pontjában foglaltakra, a tárgyi ingatlan régészeti érdekű terület. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatóak el. A régészeti örökség védelme érdekében indokolt, hogy a földmunkákat régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezzék. Ezért javasolt a munkálatok megkezdésének tervezett időpontját azok kezdete előtt legalább 20 nappal bejelenteni a területileg illetékes múzeumnak (Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, Bethlen krt. 1. 6000. tel: (76) 481-122). Kérem továbbá az engedélyest a munkakezdés időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. - Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. -a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. (1) bekezdése és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 13. pontja, illetékességét a Kr. 1. mellékletének 1. pontja határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal A Szolnoki Bányakapitányság fenti hivatkozási számú megkeresésében a Kiskunhalas megjelölésű kutatási területen, szénhidrogénekre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv módosítása tárgyában kérte meg hivatalom szakhatósági állásfoglalását. Az eljárás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 18. (1) bekezdése értelmében 15000 Ft igazgatási szolgáltatási díj köteles. A kérelmező a díjat 2011. 11. 15-én átutalással megfizette, a befizetést igazoló dokumentumot becsatolta. A rendelkezésre álló adatok alapján az ingatlanügyi hatóság meghozta állásfoglalását. 8 / 10
A beadvány vizsgálata során megállapítottam, hogy a munkálatokkal érintett pirtói 072/19, 072/20 és 072/21 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan a RAG HUNGARY Kft. 2011. 11. 21-én termőföld időleges más célú hasznosítása tárgyú kérelmet nyújtott be a Kiskunhalasi Körzeti Földhivatalhoz. Az eljárás 10599/2011. számon jelenleg is folyamatban van. A Tfvt. 9. (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A Tfvt. 16. (3) bekezdés a) és b) pontjai alapján termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. Ezekben az esetekben a Tfvt. 16. és 17. -aiban leírtak alapján jár el a Földhivatal. Az állásfoglalást a fenti jogszabályhelyeken túl a Tfvt. 8. -a, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44. (1-2) bekezdései alapján adta meg a Földhivatal. A Bányavállalkozó előzetesen megkereste az alábbi hatóságokat, akik nyilatkozatának figyelembevételével a Bányakapitányság döntött a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és a 3. mellékletében felsorolt bevonási feltételek teljesülésének mérlegelése alapján a nyilatkozatok elfogadásáról. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal A RAG HUNGARY Kft. RH!P/370/201 1. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Kiskunhalas megnevezésű kutatási területen RÁG Pirtó-1 jelű szénhidrogén-kutatófúrás építése tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi kutatófúrással érintett ingatlan honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A.-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. -ának (9) bekezdése tartalmazza. Tázlár-Pirtó Községek Körjegyzője (1640-2/2011.) Fenti hivatkozási számú megkeresésükre tájékoztatom Önöket, hogy a pirtói külterület 072/20. helyrajzi számon lévő fúrásponttal és a pirtói külterület 072/19. és 072/21. helyrajzi számon lévő fúráskörzettel tervezett RAG Pirtó-1 jelű, szénhidrogén-kutatófűrás Pirtó község közigazgatási területén helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, illetve helyi jelentőségű védett természeti területre közvetlen hatást nem gyakorol. Jelen nyilatkozatomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 2. melléklet 10. pontjában foglaltakra figyelemmel adtam ki. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontja esetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.). 22. (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 127. -a, a rendelkező rész 2. pontja esetében a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 15. és a Vhr. 14. (4) bekezdése, a rendelkező rész 3. pontja esetében a Vhr. 6. (6) bekezdése és a 6/C. (4) bekezdése, 9 / 10
a rendelkező rész 4. pontja esetében a Vhr. 6/C. (2) bekezdés d) és f) pontjai, a rendelkező rész 5. pontja esetében a Bt. 31. (1) bekezdése, a rendelkező rész 6. pontja esetében a Vhr. 6. (7), (8) és 6/C. (6) bekezdése, a rendelkező rész 7. pontja esetében a Bt. 22. (9) bekezdése és a Vhr. 7. (3) bekezdése, a rendelkező rész 8. pontja esetében a Vhr. 6/C. (7) bekezdése és a Bt. 41. (2) bekezdése, a rendelkező rész 9. pontja esetében a Bt. 22. (7) bekezdése, a rendelkező rész 10. pontja esetében a Vhr. 8. (1) bekezdése, a rendelkező rész 11. pontja esetében a Bt. 25. (1) bekezdése, a Vhr. 10/B. (1) (4) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete, a rendelkező rész 12. pontja esetében a Bt. 37., a Vhr. 6/C. (2) bekezdés h) pontja, a rendelkező rész 13. pontja esetében Bt. 22/A. (8) (9) bekezdése, a rendelkező rész 14. pontja esetében a Vhr. 7. (4) bekezdése, a rendelkező rész 15. pontja esetében a Bt. 20. -a, a rendelkező rész 16. pontja esetében a Bt. 23. (1) bekezdése, a rendelkező rész 17. pontja esetében a Bt. 14. (2) bekezdése alapján határozott. A Bányakapitányság megállapította, hogy Bányavállalkozónak bányajáradék, felügyeleti díj, vagy bányászati bírság tartozása nincs, így a kutatási műszaki üzemi terv módosítása jóváhagyható. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a jelen határozatban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a Ket. 140. (1) bekezdés d) pontja, illetve a 61. (2) bekezdése alapján 1.000.000,- Ft-ig terjedő összegű eljárási bírságot szabhat ki végrehajtási kényszerítő eszközként. A Bányakapitányság a fellebbezési díj mértékét a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. A Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Bt. 22. (3) bekezdése, a Vhr. 6/C. (6) bekezdése alapján, valamint a Bt. 5. (1) bekezdés a) pontjában és a 44. (1) bekezdésben megfogalmazott hatáskör, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete által biztosított illetékesség alapján az ásványi nyersanyag kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyásáról. A Bányakapitányság a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és a 102. alapján biztosította. A fellebbezésre nyitva álló időt a Ket. 99. (1) bekezdése határozza meg. Szeged, 2011. december 21. Dr. Molnár József bányakapitány 10 / 10