A FENNTARTHATÓSÁGI SZÁMVITEL MINT A SZÁMVITEL ÚJ IRÁNYA



Hasonló dokumentumok
CSR az intenzív osztályon

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás eszközrendszere

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? Mi van a név mögött?

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel:

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Vezetői információs rendszerek

Környezeti hasznok és kimutatásuk a környezeti vezetői számvitelben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi szeptember Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

Kkv-k társadalmi felelősségvállalása Magyarországon. CSR for SMEs workshop Budapest, szeptember 11.

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban

Vezetői számvitel fogalma

Vállalati szénlábnyom számítások gyakorlata

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

SZAKMAI BESZÁMOLÓ EVK SZAKKOLLÉGIUM. BESZÁMOLÓ: A 2014/2015 A Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány pályázatára 2014/2015-ÖS TANÉV

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Felsőfokú tanulmányok és végzettség: Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

2. A menedzsment és a környezetmenedzsment fogalma. Bevezetés a környezetmenedzsmentbe: feladatok a környezetvédelem terén, okok, indokok, érdekek.

OTDK-DOLGOZAT


Az előadás célja. Projektfeladat és szakdolgozat tájékoztató. Mivel is foglalkozunk a Tanszéken? Témakínálat

A SYMBI projekt általános bemutatása

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

A környezeti számvitel mint a számviteli rendszer új kihívása

UNDP CSR önértékelési rendszer vállalatoknak tesztelési tapasztalatok

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

Vállalatok társadalmi felelıssége

Idegenforgalmi ismeretek

A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba

EBSCO Tartalom licenszelése

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai

A kiadvány a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaihoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

OTKA T LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

A társadalmi vállalkozások EU s támogatása : áldás vagy átok? A NESsT álláspontja és tapasztalata Közép Kelet Európában

Környezetvédelem (KM002_1)

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

A társadalmi hatás növelése. A NESsT megközelítése a társadalmi hatás mérésére. Társadalmi Vállalkozások Napja Budapest, június 8.

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Tóthné Szita Klára Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Projektmenedzsment Hírlevél október

A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal

MSC szakdolgozati témák 2016/2017. tanév

Projektportfólió-menedzsment az MVM Csoportban

CIVITAS PROSPERITY. Helyi és nemzeti hatóságok támogatása a fenntartható városi mobilitási tervek bevezetésében és minőségének javításában

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences II. évfolyam 3.

Kiegészítő melléklet 2011

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Goolesorkhi Kia 20/

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

Vállalati honlapok és jelentések átláthatósága

E-CONOM. Online tudományos folyóirat I Online Scientific Journal ISSN X

Vállalati gazdálkodás az európai integrációban Vállalati stratégia és fenntarthatóság Globális vállalati stratégiák Üzleti vállalkozás

Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Dr. Fodor Mónika

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Dr. Szuchy Róbert, PhD

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

Projekt siker és felelősség

Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change

Független Könyvvizsgálói Jelentés. Az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatáról készült jelentés

Ökológiai ipar ipari ökológia

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

2. 3. Az ISO kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO A stratégia eszköze

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015


Volatilitásváltozatosság. globalizáció. big data. digitális darwinizmus. lakóhelyváltások 7X. munkahelyváltások 6X. oktatás átalakulása

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést?

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

Vizin Eszter 1 : A könyvvizsgálat minőségellenőrzésének nemzetközi gyakorlata

Változó munkajog. Dr. Jakab Nóra Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 2013/2014 II. félév Oktatási segédanyag

módszertan 1. Folyamatosság - Kockák 2. Konzultáció 2 Konzulens, szakértők 4. Bibliográfia - Jegyzetek

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Átírás:

A FENNTARTHATÓSÁGI SZÁMVITEL MINT A SZÁMVITEL ÚJ IRÁNYA Hódiné Hernádi Bettina 1 Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtbetti@uni-miskolc.hu ABSZTRAKT Napjainkban a vállalati fenntarthatóság a vállalatok egyik nagy kihívása. Éppen ezért a tanulmány célja, hogy bemutassa, a fenntarthatóság követelményeinek hogyan tud a, mint az üzlet nyelve, az információk forrása megfelelni. A cikk a vállalati fenntarthatóság megközelítéseiből indul ki, ezután ismerteti a legfontosabb alapelvének, a vállalkozás folytatás elvének az újraértelmezési lehetőségét. Majd felvázolja a hagyományos i információt igénylők körének és tartalmának megváltozásából adódó megközelítések alternatíváit. A következő részben összefoglalja a fenntarthatósági szempontú jellemzőit, úgy mint a környezeti, triple bottom line (hármas optimalizálás), fenntarthatósági. Végül pedig arra tesz javaslatot, hogy hogyan lehet a hagyományos céljait és eszközeit fenntarthatósági i rendszerré fejleszteni. Kulcsszavak: vállalati fenntarthatóság, vállalkozás folytatásának elve, környezeti, fenntarthatósági BEVEZETÉS A Brundtland Bizottság (1987:43) meghatározása szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést egységben értelmezi. Erre a kihívásra a mai vállalatoknak is felelnie kell, ezért gazdasági, társadalmi és környezeti célokat is meg kell valósítaniuk. 1. VÁLLALATI FENNTARTHATÓSÁG A fenntartható fejlődés fogalmát általában globális szinten értelmezzük, aminek az alkalmazása szervezeti szinten a legnehezebb (Gray és Milne, 2002). A szakirodalomnak jelenleg nincs egységes álláspontja a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatban. Dyllick és Hockerts (2002), Danchev (2006), Ebner and Baumgartner (2006), Professional Accountants in Business Committee (2006) a vállalati fenntarthatóságot a fenntartható fejlődésből vezetik le. Azt vallják, hogy úgy kell kielégíteni a vállalat valamennyi belső és külső érintettjeinek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövőbeli stakeholderek hasonló szükségleteinek a kielégítését. Schaltegger és Burritt (2005) a három dimenzió (gazdasági, társadalmi, környezeti) mentén tárgyalja a vállalati fenntarthatóságot, és ezek interakciójára helyezi a hangsúlyt. Bárhogy is értelmezzük azt, nyilvánvaló, hogy a vállalatok társadalmi és környezeti aktivitásának növekedésével a társadalmi és a környezeti információk, főként a i információk szerepe felértékelődik. 1 A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2. VÁLTOZÁS A HAGYOMÁNYOS SZÁMVITELBEN A vállalati fenntarthatóság, mint a vállalatok legújabb célja megköveteli, hogy a vállalatok olyan i információs rendszerrel rendelkezzenek, ami a megváltozott új követelményeknek eleget téve segíti a vállalat menedzsmentjét a vállalati fenntarthatóság érdekében meghozott döntések felelősségteljes meghozatalában. A fenntarthatóság követelményeinek tehát a nek is meg kell felelnie. Ennek megfelelően újra kell értelmezni a i alapelveket, a i információt igénylők körét valamint a i információk tartalmát. 2.1. Új megközelítésben a vállalkozás folytatásának elve A egyik legfontosabb alapelve a vállalkozás folytatásának elve, ami kimondja, hogy a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (2000. évi C. törvény a ről 15. (1)). Éppen ezért kiemelten kell kezelni, hiszen ez az alapja a i szabályozásnak. Ez a i elv a működés gazdasági feltételeinek meglétére utal, mivel a hagyományos a gazdálkodó szervezeteket zárt rendszerként, a társadalmi és természeti környezetükből kiemelve, önálló egységként kezeli (Pál és mások, 2006). Ezzel szemben a vállalati fenntarthatóság abból indul ki, hogy a vállalat hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha nem hagyja figyelmen kívül a társadalomra és a természeti környezetre gyakorolt hatását, illetve fordítva, a társadalom és a természeti környezet vállalatra gyakorolt hatását. A probléma tehát az értelmezéssel van, hiszen azt feltételezi, amint azt Aras és Crowther (2008) munkája alátámasztja, hogy a vállalkozás folytatásának elvét betartva egyben fenntarthatóak is lesznek a vállalatok. Azonban a vállalat külső környezetébe bele kell, hogy tartozzon az üzleti (gazdasági) környezet, amiben a vállalat tevékenykedik, a társadalmi környezet, amelyben a szervezet található, és a természeti környezet, ami pedig egyben korlátja is a vállalat működésének (Hódi Hernádi, 2012). 2.2. A i információt igényelők körének és információtartalmának újragondolása Mivel a i rendszer által előállított információk döntések előkészítésére és megalapozására alkalmasak, ezért fontos, hogy a stakeholderek igényeinek megfelelő tartalmú információk álljanak rendelkezésre. Célszerű lenne azonban kibővítve értelmezni az érintettek csoportját. Ily módon Hódi Hernádi (2012) szerint figyelembe kell venni a lakosságot, ami magát a társadalmat jelenti, a természeti környezetet, főleg helyi és regionális szinten, valamint a jövőbeli stakeholderek körét. Ez utóbbi a jövőbeli tulajdonosokat, alkalmazottakat, vagy a következő generációkat, és a természeti környezetet jövőbeli állapotát jelenti. Hiszen a fenntarthatóság pont az ők igényeire helyezi a hangsúlyt, hogy számukra is elérhetőek legyenek mindazok a döntési lehetőségek, mint amelyek a jelenlegiek számára adottak. A alapvető feladata, hogy megbízható és valós információt szolgáltasson a gazdálkodó szervezet működéséről az eltérő információt igénylő piaci szereplők számára. Ezért egy olyan i információs rendszert kell kiépíteni, amely a különböző döntésekhez szükséges társadalmi és környezeti információkat is képes összegyűjteni, rendszerezni, és a megfelelő formában a belső és külső felhasználók számára megbízhatóan és hűen interpretálni. Ezen megváltozott követelményeknek eleget téve a hagyományos i rendszernek is változnia, fejlődnie kell. Ennek egyik lépcsőfoka a környezeti i rendszer kifejlesztése és bevezetése. 3. A KÖRNYEZETI SZÁMVITEL SAJÁTOSSÁGAI A környezeti fogalma közel egy évtizede jelent meg a szakirodalomban. Schaltegger és Burritt (2000:30) meghatározása alapján: A környezeti a olyan

területekén határozható meg, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenységek gazdasági hatásait tartja nyilván, elemzi és jelentésbe foglalja. A környezeti i rendszernek alapvetően két része van, az egyik a környezetvédelem által indukált pénzügyi hatásokkal, vagyis környezeti kiadásokkal és megtakarításokkal foglalkozik, a másik pedig a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásaival, vagyis azzal, hogy hogyan változik a természeti környezet a vállalat működése következtében (Pál és mások, 2006). A környezeti i rendszer mind természetes mértékegységben mérve, mind pedig pénzben kifejezve mutatja be a fent említett hatásokat. Így tulajdonképpen az alábbi négy területe van a környezeti nek (Csutora és Kerekes, 2004): környezeti vezetői, belső ökológiai, környezeti pénzügyi és külső ökológiai. A zöld tehát lehetővé teszi a környezeti és a gazdasági teljesítmény összekapcsolását, és a két teljesítmény közötti kölcsönhatás bemutatását (Pál, 2011). A környezeti i rendszer a vállalat (pénzügyi) és a természeti környezeti dimenziók mentén vizsgálódva figyelmen kívül hagyja a vállalati tevékenység társadalomra gyakorolt hatását. Azonban mind a három dimenziót szem előtt tartva kell a i rendszert fejleszteni, aminek következő szintje a Triple Bottom Line i rendszer. 4. A TRIPLE BOTTOM LINE SZÁMVITELI RENDSZER A nek egy új ágával, a Triple Bottom Line lel (TBL ) is találkozhatunk a szakirodalomban, vagy még gyakrabban használt fogalomként Triple Bottom Line jelentés, ami elkülönülten mutatja be a vállalat működésének gazdasági, társadalmi, és környezeti hatásait. A hangsúly viszont a pénzügyileg kimutatható, mérhető tényezőkön van, a társadalmi és a környezeti megfontolásokat pedig külön, nem integráltan adja közre (Gray és Milne, 2002). Ezt támasztja alá Wiedmann és Lenzen (2006) munkájában olvasható gondolat, miszerint a TBL elsősorban mennyiségi, pénzben kifejezhető és nem minőségi, nem monetáris gazdasági, társadalmi és környezeti indikátorokat használ, mert szerintük a döntéshozók számára csak a pénzügyileg kifejezhető információk reprezentálják a fenntarthatósági teljesítmény alakulását. 5. A FENNTARTHATÓSÁGI SZÁMVITELI RENDSZER Az elmúlt évtizedek változásaiból látható, hogy a hagyományos i rendszer nem nyújt elegendő információt a vállalati fenntarthatóság alakulásáról a stakeholderek számára, és ezért átalakításra, fejlesztésre szorul. Ez indukálja a fejlődését is, de mitől más a fenntarthatósági a korábbi i típusoktól? A fenntarthatósági (sustainability accounting) Burritt és Schaltegger (2010) megfogalmazásával élve jelenleg a csúcsa. A fenntarthatósági a környezeti en túlmutatva mind a három gazdasági, társadalmi és környezeti - dimenzió mentén vizsgálja a vállalati működést, és ami a legfontosabb, hogy ezek interakciójára helyezi a hangsúlyt. Schaltegger és Burritt (2010) azzal kezdi egyik publikációját, hogy a fenntarthatósági nek több definíciója is létezik. Ilyen például Lamberton (2005) egyik értekezése, aki a fenntarthatósági rövid történeti áttekintését adja közre, holott valójában a fenntarthatósági fogalmát a környezeti értelmében használja. Henriques és Richardson (2004), valamint Professional Accountants in Business Committee kiadványa (2006) szerint a fenntarthatósági i rendszer egy eszköz, amivel a vállalati tevékenység társadalmi közösségekre és természeti környezetre gyakorolt hatásait lehet pénzügyileg számszerűsíteni, és ezért csak a fenntarthatóság pénzügyi megnyilvánulására összpontosít.

A legteljesebb, általam is elfogadott meghatározás Schaltegger és Burritt (2010:377) tollából származik: A fenntarthatósági a nek egy olyan része, amely olyan tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglal magában, amelyek révén nyilvántartatja, elemzi és jelentésbe foglalja a vállalat és a fenntarthatóság között lévő következő kapcsolatokat: a környezet és a társadalom által indukált pénzügyi hatásokat, a vállalati tevékenység környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait, a fenntarthatóság három dimenzióját jelentő gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések között fennálló kölcsönhatásokat és kapcsolatokat. Jogosan tehető fel az a kérdés, hogy egy teljesen önálló, új i rendszerként kell-e kezelni a fenntarthatósági i rendszert, vagy a hagyományos i rendszer részeként, bővítéseként. Schaltegger, Bennett és Burritt (2006) szerint az előbbi lenne a kívánatos, hiszen így van lehetőség a gazdasági, a társadalmi és a környezeti előnyök és kockázatok tényleges feltérképezésére, valamint e dimenziók interakciójának beépítésére a vállalat i rendszerébe. A gyakorlathoz azonban a szerzők véleménye alapján az utóbbi megközelítés áll közelebb, a meglévő i rendszer fokozatos módosítása, bővítése ugyanis kevésbé drasztikus változást idéz elő a vállalat működésében. 1. táblázat. A hagyományos-, a környezeti-, és a fenntarthatósági i rendszer jellemzőinek összehasonlítása Összehasonlítási szempontok Hagyományos i rendszer Környezeti i rendszer Fenntarthatósági i rendszer Dimenzió Cél Terület Módszer Gazdasági (pénzügyi) helyzet Általános gazdasági helyzet bemutatása; Költséggazdálkodás Pénzügyi Vezetői Értékelési eljárások Költségelszámolás Mérési egység Alapvetően pénz (kivétel leltár) Beszámolási Pénzügyi-i forma kimutatások Belső riportok, jelentések Törvényi Törvényi szabályozásból szabályozás adódóan kötelező (pénzügyi ) Önkéntes (vezetői ) Forrás: Hódi Hernádi, 2012 Gazdaság (vállalat) és környezet kapcsolata Környezeti teljesítmény bemutatása; Környezeti kötelezettségek és környezeti költségek bemutatása Környezeti pénzügyi Külső ökológiai Környezeti vezetői Belső ökológiai Környezeti teljesítményértékelés, Életciklus elemzés Környezeti költségekmegtakarítások elemzése Pénz, és természetes mértékegység Környezeti jelentések, riportok A i törvény részeként néhány környezeti teljesítménnyel kapcsolatos beszámolási kötelezettség Gazdaság (vállalat), társadalom és környezet integrációja Fenntarthatósági teljesítmény bemutatása (gazdasági-, társadalmi-, és környezeti teljesítmény) Fenntarthatósági pénzügyi Fenntarthatósági vezetői Fenntarthatósági teljesítményértékelés más tudományágak (biológia, szociológia) módszereivel Fenntarthatósági Balanced Scorecard Pénz, és természetes mértékegység Fenntarthatósági jelentések, riportok Global Reporting Initiative Nincs szabályozva, önkéntes

Ugyan a hagyományos a vállalati tevékenység pénzügyi vonatkozásaira vonatkozik, amit jogszabály ír elő, a fenntarthatósági a vállalati működés fenntarthatósági szempontból való bemutatásával foglalkozik, aminek alkalmazását nem írja elő törvény, hanem egy önkéntes tevékenység. Azonban egyre nő az adatszolgáltatási igény a stakeholderek részéről a vállalat társadalmi és környezeti teljesítményének megismerésére. Így az ennek megfelelni kívánó vállalatoknak célszerű fenntarthatósági i rendszert kialakítani és működtetni. SIGMA (2003) szerint a fenntarthatósági egy híd, ami átviszi a vállalatot a fenntartható módon való működés és viselkedés partjára. A különböző i rendszerek lényegi elemeit mutatja be az 1. táblázat. Mivel a hagyományos, a környezeti és a fenntarthatósági i rendszerek a fenntarthatóság más-más dimenziója mentén vizsgálják a vállalat teljesítményét, ezért az előállított információik tartalma eltérnek egymástól, így más lesz az egyes i rendszerek feladata is. A módosult feladatkör a i rendszerek területeinél, és így az alkalmazott módszereknél érhető nyomon, amelyek feltérképezése még a mai napig is a kutatások tárgyát képezik. A környezeti módszerei ugyanúgy használhatóak a fenntarthatósági i rendszerben is. Azonban a három dimenzió interakciója miatt más tudományágak által használt módszereket is érdemes bevonni a fenntarthatósági teljesítmény értékelésébe. Annak ellenére, hogy a fenntarthatósági i rendszer működésére vonatkozóan még nem igazán születtek kötelező előírások, hosszú távon valószínűleg ezek sem váratnak majd sokáig magukra. KÖVETKEZTETÉSEK A vállalatoknak kulcsfontosságú szerepe van a fenntarthatóság elérésében. A jelenlegi tevékenységük nem csak a mára, hanem a jövőre is hatással van. Ezzel már lassan maguk a vállalatok is kezdenek tisztában lenni, azt viszont kevesen tudják, hogy hogyan érjék el a vállalati fenntarthatóságot, hozzájárulván a teljes, globális fenntarthatósághoz. Ehhez nyújt segítséget a. Azonban a hagyományos i rendszerek nem foglalkoznak a társadalmi és a környezeti hatások számbavételével, nem képesek azok kimutatására. Ezért a környezeti t meghaladó fenntarthatósági re kell a hangsúlyt fektetni mind a kutatóknak tovább keresve a gyakorlati életben is hasznosítható módszereket, eljárásokat, mind pedig a vállalatoknak, hogy a fenntarthatósági által nyújtott információk alapján hozott döntések hozzájáruljanak a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságukhoz, és ez lehetővé tegye a hosszú távú életben maradásukat. Ennek érdekében a következő kutatási feladatok határozhatók meg: Azoknak az alapelveknek, az eszközöknek és a módszereknek a feltérképezése és továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása, amelyek leginkább hozzájárulnak a környezeti és a fenntarthatósági i rendszerek sikeres kiépítéséhez. Empirikus kutatás végzése a magyarországi vállalatoknál arra a központi kérdésre választ keresve, hogy használják-e a környezeti vagy a fenntarthatósági t, valamint hogy milyen formában és milyen mértékben elemzik az általuk nyújtott információkat. Esettanulmány készítése annak bemutatására, hogy hogyan kell a gyakorlatban egy fenntarthatósági i rendszert működtetni. FELHASZNÁLT IRODALOM 2000. évi C. törvény a ről ARAS, G. CROWTHER, D. (2008): Evaluating Sustainability: a Need for Standards. Social and Environmental Accounting, Vol. 2, No. 1, Pp. 19-35 BRUNDTLAND REPORT (1987): Our Common Future, Oxford: Oxford University Press. Retrieved: July 2012: http://www.un-documents.net/wced-ocf.htm

BURRITT, R. SCHALTEGGER, S. (2010): Sustainability Accounting and Reporting: Fad or Trend?, Accounting, Auditing & Accountability Journal, Vol. 23, No. 7, 829-846. CSUTORA, M. KEREKES, S. (2004): A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK- KERSZÖV, Budapest DANCHEV, A. (2006): Social capital and sustainable behaviour of the firm. Industrial Management & Data Systems, Vol. 106 No. 7, pp. 953-965. DYLLICK, T., HOCKERTS, K. (2002). Beyond the business case of corporate sustainability. Business Strategy and the Environment, 11, 130-141. EBNER, D. BAUMGARTNER, R.J. (2006): The Relationship Between Sustainable Development and Corporate Social Responsibility. www.crrconference.org GRAY, R., MILNE, M. (2002): Sustainability reporting: Who s kidding whom? Chartered Accountants Journal of New Zealand, 81(6), pp. 66 70. HENRIQUES, A. RICHARDSON, J. (2004): The Triple Bottom Line: Does It All Add Up. Assessing the Sustainability of Business and CSR. Earthscan, London HÓDI HERNÁDI, B. (2012): Green Accounting for Corporate Sustainability. Theory, Methodology, Practice Vol. 8., Nr. 2., pp. 23-30. LAMBERTON, G. (2005): Sustainability accounting A brief history and conceptual framework. Accounting Forum, 29(1): 7 26. PÁL, T. (szerk.) (2006): Számviteli rendszerek. Economix Kiadó, Miskolc PÁL, T. (2011): A környezeti kérdések megválaszolásának támogatása a eszközrendszerével. In: Jubileumi tanulmánykötet Nagy Aladár professzor 70. születésnapjára, Miskolc, pp. 231-242. PROFESSIONAL ACCOUNTANTS IN BUSINESS COMMITTEE (2006): Why Sustainability Counts for Professional Accountants in Business, International Federation of Accountants, New York SCHALTEGGER, S. - BENNETT, M. BURRITT, R. (szerk.) (2006): Sustainability Accounting and Reporting, Springer SCHALTEGGER, S., BURRITT, R. L. (2000): Contemporary environmental accounting: Issues, concepts and practice. Scheffield: Greenleaf Publishing. SCHALTEGGER, S. BURRITT, R. (2005): Corporate Sustainability, In Folmer, H. Tietenberg, T. (ed): The International Yearbook of Environmental and Resource Economics. Edward Elgar, Cheltenham, 185-232. o. SCHALTEGGER, S. BURRITT, R. (2010): Sustainability accounting for companies: Catchphrase or decision support for business leaders? Journal of World Business 45 (2010) 375 384 SIGMA. (2003): The SIGMA guidelines Toolkit. Stakeholder engagement tool. London: The SIGMA Project WIEDMANN, T. LENZEN, M. (2006): Triple-Bottom-Line Accounting of Social, Economic and Environmental Indicators - A New Life-Cycle Software Tool for UK Businesses. Third Annual International Sustainable Development Conference, Sustainability Creating the Culture, 15-16 November 2006, Perth, Scotland