MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot a szövetségi alsóház (Nemzeti Tanács) tesz 2/3-os többséggel, a képviselők legalább felének jelenlétében. A népszavazásról a szövetségi parlament két háza együttes ülésen dönt. A leváltás népszavazás útján történő megtagadása a szövetségi elnök újraválasztásának tekinthető, és az alsóház (Nemzeti Tanács) feloszlatását eredményezi (60.c.) A szövetségi elnök elleni hatósági eljárás csak akkor megengedett, ha ahhoz a parlament két háza együttes ülésen hozza meg. (63.c.) A szövetségi elnök ellen panasz nyújtható be az alkotmány megsértéséért a parlament két házának együttes ülésen hozott (legalább kétharmados) határozata alapján. A panaszról az Alkotmánybíróság dönt. (68., 142.c.) A köztársasági elnök felelősségre vonását hazaárulás vagy alkotmánysértés címén a parlamenti képviselők legalább ¼-e kezdeményezheti, és a parlamentnek legalább kétharmados többséggel kell erről határozatot hoznia. Ezt követően az alkotmánybíróság dönt a felelősségrevonásról (1 hónapon belül). (103.c.) A köztársasági elnök felelősségre vonható hazaárulás vagy az elnöki hivatalhoz méltatlan bűncselekmény esetén. A vádat a főügyész és a főügyész-helyettes emeli, a Felsőbíróság dönt. Hazaárulás esetén a vádemeléshez a Képviselőház titkos szavazáson négyötödös többséggel hozott határozata is szükséges. (45.c.) A köztársasági elnök felelősségre vonható hazaárulás vádjával az Alkotmánybíróság előtt, a Szenátus vádirata alapján. A büntetés az elnöki tisztség és az újraválaszthatóság elveszítése lehet. (65.c.) A köztársasági elnök megbízatása véget ér... bűncselekményért való elítélése folytán. (82.c.) A köztársasági elnök csak a kancellár javaslatára, a Parlament tagjai többségének jóváhagyásával helyezhető büntetőeljárás alá. (85.c.)
Finnország Franciaország Görögország Írország közvetlen, 6 év közvetlen, 7 év Az igazságügyi főbiztos, a parlamenti főbiztos vagy a kormány kezdeményezésére a Parlament megtárgyalja a köztársasági elnök vélt hűtlenségét, hazaárulását vagy emberiségellenes bűncselekményét. A Parlament a leadott szavazatok háromnegyedes többségével felelősségre vonási eljárást kezdeményez, a legfőbb ügyész vádat emel az Állami Törvényszéknél. (113.c.) A köztársasági elnök nem mozdítható el hivatalából, csak akkor, ha hivatali kötelezettségszegése nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen hivatalának ellátásával. A leváltásáról a parlament által létrehozott Felsőbíróság dönt. A Felsőbíróság ülésének összehívására a javaslatot a parlament egyik háza fogalmazza meg, s azt a másik háznak 15 napon belül el kell fogadnia. A Felsőbíróság ülésén a Nemzetgyűlés elnöke elnököl, döntését titkos szavazással hozza meg 15 napon belül. A Felsőbíróság döntése azonnal hatályba lép. (68.c.) A köztársasági elnök nem felelős a hivatala gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményekért, a hazaárulás és az alkotmány szándékos megsértése kivételével. A köztársasági elnök elleni vádemeléshez és a bírósági eljárás megindításához a képviselők legalább egyharmada által aláírt indítvány szükséges. Az indítvány elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Amennyiben az indítványt elfogadják, a 86. alkotmánycikkben meghatározott bírósági eljárást indítják. (49.c.)... Ezen ügyekben az eljárás a Különleges Bíróság hatáskörébe tartozik, amely a Legfelső Közigazgatási Bíróság hat tagjából és a Legfelsőbb Bíróság hét tagjából áll... (86.c.) Az elnök kifogásolható magatartás esetén felelősségre vonható. A vádat az Oireachtas (parlament) valamelyik házának legkevesebb harminc tagja kezdeményezheti, a javaslatot kétharmados többséggel kell elfogadnia az illető háznak. A javaslat alapján a kivizsgálást a másik háznak kell lefolytatnia, a vád vizsgálata során az elnök jogosult jelen lenni vagy képviseltetnie magát. Amennyiben a vizsgálat szerint a vád helytálló és oly súlyú, hogy ellehetetleníti a hivatal folytatását, a ház kétharmados többséggel dönthet az elnök elmozdításáról. (12.c.) --
Lengyelország Lettország Litvánia Parlament, 4 év A köztársasági elnök az Alkotmány vagy a törvények megsértése, vagy bűncselekmény elkövetése esetén az Állami Törvényszék előtt felelősségre vonható. A vádiratot a Nemzetgyűlés legalább 140 tagja kezdeményezi, és azt a Nemzetgyűlés tagjainak kétharmados többsége fogadhatja el határozatban. A vádiratot az Állami Törvényszékhez benyújtják, a benyújtás pillanatától az elnök nem gyakorolhatja feladatköreit. (145.c.) Az Állami Törvényszék elnökből, két elnökhelyettesből és 16, a képviselőtestület által választott olyan tagból áll, akik nem képviselők vagy szenátorok. Az elnökhelyettesek és a tagok legalább fele eleget tesz a bírói tisztség követelményeinek. Az Állami Törvényszék elnöke a Legfelső Bíróság Első Elnöke. (199.c.) A Köztársasági Elnök jogosult a parlament feloszlatását kezdeményezni, amelyet népszavazás követ. Ha a népszavazás során a szavazatok több mint felét a parlament feloszlatására adják le, a parlamentet feloszlatottnak kell tekinteni... (48.c.) Ha a népszavazás során a Parlament feloszlatását a szavazatok több mint fele helyteleníti, a Köztársasági Elnököt eltávolítottnak kell tekinteni. (50.c.) A képviselők legalább felének kezdeményezésére a Parlament zárt ülésen, a képviselők legalább kétharmados többségével határozhat a Köztársasági Elnök felmentéséről. (51.c.) A Köztársasági Elnök büntető felelősségre vonásához a képviselők kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. (54.c) Az Alkotmány súlyos megsértése, esküszegés vagy bűncselekmény elkövetése esetén a Parlament a képviselők háromötödének szavazatával megfoszthatja hivatalától a Köztársasági Elnököt... Ilyen intézkedésre a Parlament ügyrendjében meghatározott felelősségre vonási eljárással összhangban kerülhet sor. (74.c.) --
Magyarország Málta Németország A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.... A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök köz felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. (13.c.) A végrehajtó hatalom Máltán a köztársasági elnököt illeti meg. (78.c.)... A köztársasági elnököt a képviselőház határozatban nevezi ki. (48/1. c.) A köztársasági elnök hivatala megüresedik, amennyiben... a köztársasági elnököt a képviselőház tisztségétől megfosztja azon az alapon, hogy szellemi vagy testi állapota miatt nem képes hivatali feladatait ellátni. (48/3.c.) -- A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) vagy Szövetségi Tanács (Bundesrat) a szö vetségi elnök ellen az alkotmánybíróság előtt az alaptörvény vagy más szövetségi törvény megsértése miatt vádat emelhet. A vádemelést a Szövetségi Gyűlés tagjainak legalább ¼ része vagy a Szövetségi Tanácsban leadott szavazatok egynegyed része útján lehet előterjeszteni. A vádemelési határozat elfogadásához a Szövetségi Gyűlés tagjainak kétharmados többsége vagy a Szövetségi Tanácsban leadott szavazatok kétharmada szükséges. (61/1. c.) Amennyiben az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szövetségi elnök vétkes az alaptörvény vagy más szövetséges törvény szándékos megsértésében, hivatalától megfosztottnak nyilváníthatja. (61/2.c.)
Olaszország Portugália parlament, 7 év A köztársasági elnök a hazaárulás és az alkotmánysértés esetét kivéve nem felelős az ebben a minőségében végzett tevékenységért. Hazaárulás és alkotmánysértés miatt a köztársasági elnököt a Parlament együttes ülése, a szavazatok abszolút többségével helyezheti vád alá. (90.c.) A vád nyomán az Alkotmánybíróság határoz. (134.c.) A köztársasági elnök felelősségre vonási eljárása során az alkotmánybíróság rendes tagjain kívül részt vesz a döntésben egy olyan listáról kisorsolt 16, szenátornak is választható személy, akiknek a listáját minden 9 évben a parlament állítja össze a rendes bírák kinevezésére vonatkozó szabályok szerint. A megbízatása gyakorlása során elkövetett bűncselekményekért a köztársasági elnök a Legfelső Bíróság előtt felel. Az eljárást a parlament indítja tagjai 1/5-ének kezdeményezésére, a vádemelés a képviselők 2/3-os többséggel hozott határozata alapján történik. Azokért a bűncselekményekért, melyeket a köztársasági elnök nem funkciója gyakorlása közben követett el, megbízásának lejárta után rendes bíróság előtt felel. (130.c.)
Románia Szlovákia Az Alkotmány előírásait megsértő súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia Elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a Képviselőház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság megkérdezése után... A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legalább egyharmada kezdeményezheti és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni. A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök leváltása céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani. (95.c.) A Képviselőház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok számának legkevesebb kétharmados szavazatával, elhatározhatják Románia Elnökének vád alá helyezését hazaárulásért. A vád alá helyezést a képviselők és szenátorok többsége kezdeményezheti, és késedelemnélkül Románia Elnökének a tudomására hozzák, hogy magyarázatokat adhasson azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják. A vád alá helyezés időpontjától a leváltásának időpontjáig Románia Elnöke a jog szerintfelfüggesztettnek számít. Az ítélkezés illetékessége a Legfőbb Semmítőés Ítélőszéké. Az elítélő határozat véglegessé válásának időpontjától az Elnök a jog szerint leváltottnak számít. (96.c.) A köztársasági elnök megbízatási idejének lejárta előtt tisztségéből népszavazással visszahívható. A visszahívásáról szóló népszavazást a parlament elnöke rendeli el a képviselők legalább háromötödös többséggel meghozott határozata alapján, a határozat elfogadását követő 30 napon belül, 60 napon belüli időpontra. (106.c.) A köztársasági elnök akkor tekinthető visszahívottnak, ha ezt a választópolgárok abszolút többsége támogatta. Amennyiben a köztársasági elnököt a népszavazás nem hívta vissza, a köztársasági elnök a népszavazás eredménye közlését követő 30 napon belül feloszlatja a parlamentet. (106.c.) A köztársasági elnök kizárólag az alkotmány szándékos megsértése vagy hazaárulás esetén vonható felelősségre. A felelősségre vonási eljárás elindításáról a parlament a képviselők 3/5-ös többségével dönt. Az eljárás során a köztársasági elnök felelősségéről az alkotmánybíróság dönt. (107.c.)
Szlovénia Ha a köztársasági elnök tisztsége gyakorlása közben megsérti az Alkotmányt vagy törvénysértést követ el, a parlament az alkotmánybíróság előtt felelősségre vonási eljárást kezdeményezhet. Az alkotmánybíróság megállapítja a köztársasági elnök felelősségét, a bírák kétharmadának szavazatával pedig meg is foszthatja a tisztségétől (109.c.) Forrás: Trócsányi László Badó Attila (szerk.): Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Budapest, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2005; http://www.assemblee-nationale.fr/connaissance/constitution.asp; http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/alapt%c3%b6rv%c3%a9ny.pdf; http://www.parliament.bg/en/const; http://jog.sapientia.ro/data/hallgatok/letoltesek/romania_alkotmanya_hu.pdf