A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében az eddigi 50 fő helyett már a legalább 20 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselő választásának lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Azon munkáltatónál, ahol még nem került sor munkavédelmi képviselő választására, a módosító rendelkezés hatálybalépését követően fél éven belül, azaz 2017. január 8. napjáig kell a munkavédelmi képviselőt megválasztani. A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az Mvt.-ben meghatározott munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét illetik meg. A munkavédelmi képviselő választására, megbízatása megszűnésére, visszahívására, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki az újonnan létrejött munkáltató kivételével legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé: - aki a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése munkáltatói jogot gyakorolja, - a vezető hozzátartozója, - a választási bizottság tagja, - aki a munkáltatónál munkaviszonyban főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Választásra jogosultak a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállalók. A választás előkészítése, lebonyolítása, a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. A három főből álló választási bizottságot a választásra jogosult munkavállalókból a választást megelőzően legalább 60 nappal az üzemi tanács hozza létre, üzemi tanács hiányában pedig a munkavállalók. Nem lehet a választási bizottság tagja az üzemi tanács tagja. Mentesül a választási
bizottság tagja tevékenységének ellátása során a munkavégzési kötelezettség alól, s erre az időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkáltató a választási bizottság kérésére 5 napon belül rendelkezésre bocsátja azokat az adatokat, amelyekből a választási bizottság megállapítja a választásra jogosult és a választható munkavállalók névsorát, melyet a választás előtt legalább 50 nappal közzétesz. Jelöltet állíthat: - a választásra jogosultak 10%-a vagy 50 választásra jogosult munkavállaló, tehát 20 fő választásra jogosult közül akár 2 fő is, vagy - a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A választási bizottság 30 nappal a választás előtt a jelöltet nyilvántartásba veszi és közzéteszi, a jelöltlistát pedig a választást megelőzően legalább 5 nappal teszi közzé. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. A választás időpontját a választási bizottság állapítja meg. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A választásról a választási bizottságnak jegyzőkönyvet kell felvennie, melynek tartalmaznia kell különösen: - a választásra jogosultak számát, - a szavazáson részt vevők számát, - a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, - az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, - a megválasztott munkavédelmi képviselő és pót-munkavédelmi képviselő nevét, - a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. Érvénytelen a szavazat, ha - nem az előírt módon adták, - nem lehet megállapítani, hogy kire adták le, - a megválasztható munkavédelmi képviselő számánál több jelöltre adtak szavazatot. Megválasztott munkavédelmi képviselőnek azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább 30%-át megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatónál hosszabb ideje munkaviszonyban lévőt kell megválasztottnak tekinteni. Pót-munkavédelmi képviselőnek azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok legalább 20%-át megszerezte. A munkavédelmi képviselő megbízatása a jegyzőkönyv közzétételét követő napon kezdődik.
Érvénytelen választás A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Előfordulhat, hogy egy választásra jogosult munkavállaló nem vesz részt a választáson. Abban az esetben nem kell őt figyelembe venni, amennyiben a választás időpontjában: - keresőképtelen beteg, vagy - fizetés nélküli szabadságon van (pl. gyermeke gondozása céljából). Ha érvénytelen a választás, akkor 90 napon belül meg kell ismételni, azzal hogy 30 napon belül új választást tartani nem lehet. A megismételt választás már akkor is érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vesz. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekintetni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább 30%-át megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, akkor egy éven belül újabb választást tartani nem lehet. Eredménytelen választás Az érvényes választás eredménytelen is lehet. Eredménytelen a választás, ha egyik jelölt sem kapta meg a leadott szavazatok 30%- át. Ez esetben 30 napon belül új választást kell tartani, melyre a választást megelőző 15 napig új jelöltek is állíthatók. Az eredménytelenség miatt megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Munkavédelmi képviselővé megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte, pótmunkavédelmi képviselőnek pedig azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékával rendelkezik. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. Jogorvoslat A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban öt napon belül bírósághoz fordulhat. A Kúria EBH2014.M13. határozata értelmében az ötnapos határidő nem értelmezhető akként, hogy azt valamennyi kérelem estén a választás eredményének időpontjától kell számítani. Az Mt. 249. (1) bekezdése értelmében, olyan esetben is lehetőség van a bírósági út igénybevételére, amikor még nincs választási eredmény, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolja. A bíróság 15 napon belül hoz határozatot, megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell.
Munkahelyi munkavédelmi bizottság Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, akkor munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. A munkavállalók összességét érintő munkavédelmi képviselőt megillető jogokat a bizottság gyakorolja. Munkaidő-kedvezmény A munkavédelmi képviselőt átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek mértéke a havi munkaideje legalább tíz százaléka. Ezen túlmenően egy választási ciklusban, a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét kell a részére biztosítani azzal, hogy a képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható, költségei a munkáltatót terhelik. Munkajogi védelem A munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által történő megszüntetéséhez, valamint átmenetileg a munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatásához a munkavédelmi bizottság, annak hiányában a megválasztása során létrejött választási bizottság tagjainak egyetértése szükséges. E munkajogi védelem a munkavédelmi képviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Az egyetértésre jogosult álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, akkor álláspontjának az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha véleményét a 8 napos határidőn belül nem közli, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. Közigazgatási bírság a munkavállalóval szemben Munkavédelmi bírság A munkavédelmi hatóság 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. (2) 1 bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. A munkavédelmi 1 Mvt. 40. (2) 1 Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
bírság tehát elsősorban a munkáltatóval szemben kerülhet kiszabásra. Közigazgatási bírság a jogsértő munkavállalóval szemben Az Mvt. 2016. július 8-án hatályba lépett módosítása értelmében a munkaügyi hatóság 500 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt a természetes személyt, így a munkavállalót is, aki: - a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, - a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, - a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza, vagy - a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Forrás: Szerző: dr. Gáspárné dr. Szokol Márta, Munkajog szaklap 2016. augusztus