ÚTMUTATÓ ÉS IRATMINTÁK

Átírás

1 RAIL CARGO HUNGARIA ZRT. ÜZEMI TANÁCS és MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS ÚTMUTATÓ ÉS IRATMINTÁK Összeállította: Lektorálta: Szerkesztette: Horváth István Bodnár József Szeder Lászlóné KÜT irodavezető

2 2 TARTALOM 1. AZ ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI FELTÉTELE Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama Üzemi tanács tagjainak a száma Üzemi tanács mandátuma Választható, nem választható, a választásra jogosultak Üzemi tanács választáshoz adatszolgáltatás, költségviselés Adatszolgáltatás Költségviselés VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA, MŰKÖDÉSE, FELADATA Választási bizottság megalakítása Választási bizottság működése Alakuló ülés Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok JELÖLTÁLLÍTÁS Választási Bizottság feladata SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSA, SZAVAZÓLAP TARTALMI KÖVETELMÉNYE Választási Bizottság feladata Szavazatszedő bizottság feladatai Szavazó lap SZAVAZAT SZÁMLÁLÁS, VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, JEGYZŐKÖNYV Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja Jegyzőkönyv Érvényes választás Eredménytelen választás Jogvita Munkavédelmi Érdekképviselet Melléklet: Iratminták 1-29-ig

3 1. Az üzemi tanács létrehozásának jogszabályi feltétele évi I. törvény a munka törvénykönyvéről HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRÓL XX. fejezet Az üzemi tanács 104. Általános szabályok 235. (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli. 1.1 Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama Az üzemi megbízottnak illetve az üzemi tanácsnak a választását és az üzemi tanács tagjainak a számát, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma alapján kell meghatározni (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. (2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik (264. ) Üzemi tanács tagjainak a száma 237. (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. (1) bekezdés szerinti létszáma a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. (2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal Üzemi tanács mandátuma 236. (3) Az üzemi tanácsot öt évre választják.

4 4 1.2 Választható, nem választható, választásra jogosultak A választási bizottság a választást megelőzően megállapítja és legalább ötven nappal korábban közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát. A munkáltatói jogkörgyakorló az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül köteles megadni (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, megszűntetése vagy kártérítési felelősség megállapítása Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. 1.3 Üzemi tanács választásához adatszolgáltatás, költségviselés Adatszolgáltatás 241. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg es a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg Költségviselés 236. (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. A választással kapcsolatos indokolt költségek biztosítása (pl. irodaszer, írószer, telefon, munkaidő kedvezmény, urna, mozgó urna, választási helyiség, szavazatszedő bizottság, közlekedési feltételek stb...). Ezt célszerű megállapodásban rögzíteni. A munkáltatói jogkörgyakorló a választási bizottságba nem vehet részt és annak tevékenységét nem befolyásolhatja. 2. Választási bizottság megalakítása, működése, feladata 2.1 Választási bizottság megalakítása 240. (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. (2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.

5 5 (3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. (4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. Ha a telephelyen működik üzemi tanács, akkor a választási bizottság létrehozása az ÜT feladata. Ha nincs üzemi tanács, akkor a munkavállalók hozzák létre pl. kezdeményezéssel, vagy üzemi közgyűlésen jelölik a tagjait. A bizottság tagjai csak a választásra jogosult munkavállalók lehetnek! A választási bizottságba történő közvetlen szakszervezeti részvételt a törvény nem nevesíti, de célszerű a telephelyen működő szakszervezetek képviselőinek a bevonása a bizottságba. Az üzemi tanács tagja nem lehet a választási bizottság tagja. A minimum létszám legalább három fő. A maximum létszámot az üzemi tanácsnak célszerű megállapítani a telephely működési körülményének, tagoltságának figyelembe vételével. A választási bizottság tagjait munkaidő-kedvezmény illeti meg. 2.2 Választási bizottság működése Alakuló ülés és az első rendes ülés A választási bizottságba delegáltak első összejövetele az alakuló ülés. A bizottság minden üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen először levezető elnököt kell választani. A választási bizottság megalakulásának kinyilvánítása. Alakuló ülés napirendjének elfogadása. A bizottság elnökének / helyettesének / megválasztása. A választási bizottság ügyrend tervezetének megvitatása, elfogadása. Döntés arról, hogy ellátja a munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos feladatokat is. Választási feladatterv elkészítése, elfogadása. Döntés a választási bizottság megbízatásának határidejéről. Javaslat: A választási bizottság mandátuma az alakuló ülés időpontjától az érvényesen és eredményesen megválasztott üzemi tanács megalakulásáig tart, de szólhat az ötéves periódusra is, az esetleges időközi vagy a visszahívási választás miatt Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok A törvényi előírásnak megfelelően gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. A munkavállalók és a munkáltató tájékoztatása a választási bizottság megalakulásáról. Megállapodik a munkáltatóval a választási bizottság működési feltételeiről (személyi, tárgyi). Választási szabályzat elkészítése, elfogadása. A munkáltatóval, munkaviszonyban álló munkavállalók, hitelesített jegyzékének megkérése a munkáltatótól.

6 6 A választásra jogosult és választható munkavállalók jegyzékének elkészítése és kifüggesztése. A választás időpontjainak meghatározása, munkavállalók tájékoztatása. Meghatározza a jelölt állítás határidejét, felhívást tesz közzé a jelölésre, biztosítja a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat és a választást megelőzően 30 nappal a jelölteket nyilvántartásba veszi és a választást megelőzően legalább 5 nappal közzéteszi. Megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, kijelöli a szavazó körzeteket és felkéri a szavazatszedő bizottság tagjait, gondoskodik a felkészítésükről. Elkészíti a szavazólapokat. Gondoskodik a szavazóhelyeken a titkos szavazás technikai feltételeiről. Szavazatok megszámlálása, választás érvényességének, eredményességének, megállapítása. A szavazás eredményének közzététele. A választási jegyzőkönyvek megküldése az illetékes testületeknek. Összehívja, az ÜT első ülését és közreműködik a tisztségviselők megválasztásánál. 3. Jelöltállítás 242. (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. (2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi. (3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi. (4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani. Jelöltet állíthatnak a munkavállalók és a telephelyen taggal rendelkező szakszervezetek. Szakszervezeti jelölés esetén a szakszervezet neve mellett fel kell tűntetni, hogy melyik országos szakszervezeti vagy ágazati szövetséghez tartozik a szakszervezet. 3.1 Választási Bizottság feladata A jelölés határidejének lejárta után meg kell vizsgálni, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választhatóság feltételeinek. Nyilatkozott-e a jelölés elfogadásáról. Nem szakszervezeti jelölt esetén annak vizsgálata, hogy a támogatók szerepelnek-e a választásra jogosultak listáján. Jelölt lista közzététele. A jelöltállítás határidejét úgy célszerű megállapítani, hogy érvénytelen jelölés esetén is betartható legyen a választásig, a törvényben kötelezően előirt öt nap. A munkarendet és a telephelyek számát, elhelyezkedését figyelembe véve meghatározza a választási körzeteket. A választási szabályzatban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a munkavállalókat a szavazási körzetekről, a szavazás időpontjáról, választás módjáról.

7 7 A szavazási körzetek számát figyelembe véve, megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. 4. Szavazás lebonyolítása, szavazólap tartalmi követelménye 243. (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. (3) Szavazni legfeljebb a 237. (1) bekezdésében meghatározott számú jelöltre lehet. 4.1 Választási Bizottság feladata Szavazatszedő bizottság létrehozása: - Tagjait a választási bizottság kéri fel. Az elnöki feladat ellátásra lehetőleg a választási bizottság egyik tagját célszerű megbízni. - Egyeztetés a munkáltatóval a szavazó körzetekről, és a titkos szavazás technikai feltételeinek biztosításáról Szavazatszedő bizottság feladatai A választási bizottság által meghatározott választási szabályok betartatása, a választási jogosultság és személyazonosság ellenőrzése, tájékoztatás a szavazás módjáról, szavazólap kiadása, a titkos szavazás szabályainak a betartatása, urna lezárása, megmaradt szavazólapok, jegyzőkönyv átadása a választási bizottságnak. Ha több napon történik a szavazás, gondoskodni kell a szavazatszedő urna megfelelő elzárásáról és őrzéséről Szavazólap A szavazólapok elkészítése a választási bizottság feladata. Szavazólap kötelező tartalmi követelménye: (357/2009. (XI. 30.) Korm. Rendelet),,2. Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza: a) a munkáltató megnevezését, illetve az önálló telephely, részleg megjelölését; b) a jelöltek nevét ABC sorrendben; c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet rövidített nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését; d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a,,nem szakszervezeti jelölt" megnevezés feltüntetését; e) megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg."

8 Szavazat számlálás, választás érvényessége és eredményessége, jegyzőkönyv készítése 8 A szavazóurnákat csak a választás lezárása után egy helyen és időben kell felbontani. A szavazatokat egy helyen és azonos időben kell megszámolni és a választási bizottságnak erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.1 Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja 245. Érvénytelen a szavazat, ha a) nem az előírt módon adják b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le, és megállapítható kire illetve kikre adták le. A teljes szavazat érvénytelen akkor, ha: - nem a választási bizottság által kiadott szavazó lapon történik; - a választható tagok számánál több jelölt nevét jelölték meg; - nem lehet megállapítani, hogy kire illetve kikre adták le a szavazatot, mert a jelölt vagy a jelöltek nevét nem egyértelműen jelölték meg. Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amely eltér a szavazólapon előírt jelöléstől, de egyértelműen megállapítható, hogy melyik jelöltre vagy jelöltekre adták le. Üzemi Tanács megválasztott tagja Azt illetve azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, aki/akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább az egy jelöltre leadható érvényes szavazatok harminc százalékát megkapta vagy megkapták. Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál. A húsz százalékos támogatást elértek, póttagok lesznek. Eredménytelen választás esetén a leadott szavazatok harminc százalékát elért jelöltet vagy jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni.

9 9 5.2 Jegyzőkönyv 244. (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. (2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson résztvevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. (3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. (4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. Az országos vállalati választási eredmény megállapítása érdekében a választási jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Központi Üzemi Tanács munkavédelmi képviselő választás esetén a Központi Munkavédelmi Bizottság részére! 5.3 Érvényes választás A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A munkáltatói jogkörgyakorlótól meg kell kérni azon munkavállalók listáját, akik a választás időpontjában: - keresőképtelen betegek, - fizetés nélküli szabadságon vannak. Őket - kivéve azokat, akik a választáson részt vettek - nem kell beszámítani a jogosultak összlétszámába (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában a) keresőképtelen beteg, b) fizetés nélküli szabadságon van. (2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

10 10 Érvénytelen választást harminc napon túl, de kilencven napon belül változatlan szavazólappal kell megismételni. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani. 5.4 Eredménytelen választás A választás akkor eredménytelen, ha jelöltek közül a harminc százalékos támogatást nem kapták meg annyian, ahány tagja lehet az ÜT-nek. Azokra a helyekre, amelyekre a jelölt vagy a jelöltek a szükséges szavazati arányt nem kapta vagy kapták meg. Új választást kell tartani harminc napon belül, és 15 napig új jelöltek is állíthatók. A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vett a szavazáson. A tagsághoz harminc százalékos, a póttagsághoz tizenöt százalékos támogatottság kell. Az ÜT mandátuma ebben az esetben is öt évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237. (1) bekezdésben meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. (2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző; tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. (4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. (5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. 5. Jogvita 249. (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. A Választási Bizottságnak a bírósági eljárást megelőzően célszerű egyeztetést lefolytatni a panaszossal!

11 11 7. A Munkavédelmi Érdekképviselet 7.1. Létrehozásának jogszabályi feltétele évi XCIII. törvény a munkavédelemről VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 70. (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában A munkavédelmi képviselő választás jogszabályi feltétele, a választást meghatározó munkavállalói létszám 70/A. (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; c) az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. -ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A telephely vagy részleg vezetőjét általánosságban vagy részlegesen megillető munkavédelmi jogosítványok: - Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtése, - a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, ismeretek oktatása, - a munkavállalók részére a munkaeszközök, védőeszközök biztosítása, a juttatás belső rendjének kialakítása,

12 12 - a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedések megtétele, - ellenőrzési feladatok ellátása, hiányosság esetén a megfelelő intézkedés kezdeményezése, szükség esetén munkavégzés leállítása, - a tudomására jutott rendellenességek, bejelentések kivizsgálása, a munkabalesetek kivizsgálása - elsősegély, orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása. 7.3 Választhatók köre (2) Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. A választhatók körének meghatározása során az Mt (2) (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. 7.4 Választás módja, mandátum, létszám (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. A telephely, részleg munkavédelmi képviselőinek a számának meghatározása az Mt (1) bekezdésének a figyelembe vételével történik. A szolgálati hely ötven fő alatti létszáma esetén, célszerű egy fő munkavédelmi képviselőt megválasztani. 7.5 Munkavédelmi Bizottság (4) Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. A munkavédelmi bizottság működési területe megegyezik az üzemi tanács működési területével!