A Sajtószakszervezet tájékoztató segédanyaga

Átírás

1 A Sajtószakszervezet tájékoztató segédanyaga A hetedik alkalommal került sor 2010 őszén a munkavállalók részvételi jogát érvényesítő üzemi tanácsok (illetőleg üzemi megbízottak) választására. Október-novemberben a 2007-ben megválasztott üzemi tanácsok (megbízottak) mandátuma jár le. A Munka Törvénykönyve évi módosításakor törvénybe foglalt új helyi (vállalati) érdekvédelmi szervezetek titkos választására 1993-ban került sor először, majd két év múltán állt be a törvényben előírt háromévenkénti időintervallum. 1995, 1998, 2001, 2004, 2007 választási tapasztalatainak birtokában, lényegében alig változott törvényi előírásoknak megfelelően kell most felkészülnünk a választásokra. Mindazonáltal szükséges és érdemes újra felidézni a követelményeket s a szakszervezetek feladatait. A 2010-es választás újdonsága, hogy a választások eredményeiről a 357/2009. (XII.30.) kormányrendelet alapján jelentést kell készíteni. A szavazatok összeszámlálására a szakszervezeteknek az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban való részvétel, és az ott betöltött státus szempontjából van szükségük. Ez különösen fontossá teszi a precíz felkészülést. Mi most ehhez kívánunk segítséget adni, és igyekszünk válaszolni az időközben felmerült, s a vélhetőleg még felmerülő kérdésekre. Néhány fontos elvi, tartalmi kérdés Kétféle érdekképviselet A Munka Törvénykönyve kettéválasztotta a munkahelyi érdekképviseletet. A munkavállalók 1 / 9

2 üzemi tanácsaira bízták a gazdálkodással kapcsolatos részvételt, a szakszervezeteknél hagyták a munkaviszonnyal kapcsolatos képviseletet. Az üzemi tanácsok a döntések előtt közvetítik a munkavállalók véleményét, s képviselik azt bizonyos gazdasági döntések során, azután közvetítik a munkavállalókhoz, a szakszervezetek pedig eredeti funkciójuknak megfelelően egyenrangú partnerként kollektív szerződést kötnek, és ennek alapján egyezkednek a munkáltatóval. Míg a szakszervezetnek középszintű (szakmai, ágazati) és országos kapcsolatai és jogai vannak, az üzemi tanácsok csak a gazdálkodó egységnél működnek. Kinek mire van joga? A szakszervezetnek részvételi joga van az országos érdekegyeztetésben, emellett középszintű, ágazati kollektív szerződést köthet. (Erejét növeli az üt-választások eredménye kollektív szerződés megkötéséhez a szakmai üt-választásokon elért 50 százalékos eredményre van szükség). A szakszervezet a gazdálkodó egységnél kollektív szerződést köthet, tájékoztatást kérhet minden szociális-gazdasági jellegű kérdésben, ellenőrzési joga van a munkakörülményekre vonatkozóan, kifogásolási jogot gyakorolhat jogellenes munkáltatói intézkedésekkor, emellett rendelkezik nyomásgyakorló eszközökkel. Jogainak gyakorlásához az üzemitanács-választáson keresztül vezet az út: ahhoz, hogy kifogást nyújtson be (MT 23..) reprezentatívnak kell lennie (ami azt jelenti, hogy az üzemitanács-választáson legalább 10 százalékot kell elérnie), de kollektív szerződés kötésére csak akkor jogosult, ha ez az arány 50 százalékos. Az üzemi tanács működése csak vállalaton belül értelmezhető. Legfontosabb jogosultsága együttdöntési jog a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatban. Véleményezési jog illeti meg a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetével, a szervezeti egységek átalakításával, a képzési tervekkel, a személyügyi nyilvántartással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjával, az éves szabadságolási tervvel, az új 2 / 9

3 teljesítmény-követelményekkel, a pályázatokkal, a belső szabályzatmódosításokkal kapcsolatban. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot félévente a gazdálkodás helyzetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, valamint szükség szerint tevékenységi körének módosításáról. A szakszervezet és az üzemi tanács Mint látható, az üzemi tanács lehetőségei messze túlmutatnak a szakszervezeti jogokon. Van azonban egy alapvető kérdés, amelyben a két jog összeér. Ez a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, az ilyen intézmények hasznosítása. Hiszen ezekkel kapcsolatosan a kollektív szerződésben a munkáltató és a szakszervezet egyezik meg, de az üzemi tanács jogosult az együttdöntésre. Értelemszerű, hogy a két szervezetnek a legszorosabban együtt kell működnie a munkavállalók érdekében. A Munka Törvénykönyve összefonódásukat sem akadályozza meg. A szakszervezet kezdeményezheti, sőt kell is, hogy indítványozza (hiszen ahol még nincs üzemi tanács, üzemi megbízott, ott legfeljebb a munkavállalók önmaguk kezdeményezhetnek, a munkáltatót pedig a törvény csak arra kötelezi, hogy hívja fel erre a figyelmüket) a választási folyamat elindítását. Persze, ahol van üzemi tanács vagy üzemi megbízott, annak értelemszerűen kötelessége a kezdeményezés, sőt a választási bizottság létrehozása is. A választási bizottságban fontos szerepet kell kapnia (ha nem lenne, kivívnia) a szakszervezetnek, s tagjai sorából jelöléssel meghatározóvá illik válnia a teljes folyamatban, végül a tanácsban is. A törvény azt sem tiltja, hogy az üzemi tanácsnak tagja vagy akár az elnöke legyen a szakszervezeti bizottság titkára. Ugyanígy bármilyen szakszervezeti tisztség viselője lehet üzemi megbízott is. A választás előkészítése Ütemezés A leendő választási bizottságnak az első teendője a titkos választás napjának kijelölése, mert a további dátumok ehhez igazodnak. A választási bizottság kijelölése. (Erre legalább négy héttel a választás tervezett időpontja előtt sort kell keríteni.) A választási bizottságot (akár a meglévő üzemi bizottság jelöli ki, akár a szakszervezeti bizottság kezdeményezi, akár a dolgozók választják meg) célszerű legalább négy héttel a megcélzott dátum előtt megalakítani és összehívni. Jó, ha háromtagú, célszerű, ha a kiadónál (cégnél) tekintélynek örvendő, a körülbelül másfél hónapos felelős, időigényes munkát végezni tudó tagokból áll. Ha az üzemi tanács hozza létre, célszerű már előtte megbeszélést tartani a szakszervezettel, összehívni a munkavállalókat, s így szakszervezeti képviselő és nem szakszervezeti tag is kerülhet a bizottságba. (Tisztában kell lenni azzal, hogy a választási 3 / 9

4 bizottság tagja a későbbiekben nem jelölhető üzemi tanácstagnak!) A választási bizottság teendői A bizottság első ülésén megválasztja elnökét, megállapítja ügyrendjét, elkészíti a választás forgatókönyvét. Ezt követően egyeztet a munkáltatóval: - megállapodnak az időpontról, - megbeszélik a technikai feltételek biztosítását, - a szükséges költségeket (ezeket a munkáltató fedezi), - a munkaidő-kedvezményeket, amelyek a választási bizottság tagjainak szükségesek, - a munkáltató egyéb segítségnyújtását (helyiség, sokszorosítás stb.) A munkáltató megadja a fő információkat, vagyis a munkavállalók listáját (csakis munkaviszonyban állók szavazhatnak, a vállalatvezetésben résztvevők is), a munkáltatói jogok gyakorlóinak névsorát, a munkáltatóval közeli rokoni kapcsolatban állók névsorát, a választás előkészítésének időszakában előálló változásokat, a határozott idejű munkaviszonyban állókat (annak megjelölésével, hogy a munkáltató lát-e lehetőséget arra, hogy megválasztásuk esetén szerződésüket meghosszabbítsák). Ugyancsak egyeztet a választási bizottság a szakszervezeti bizottsággal is: - a kapcsolattartásról, 4 / 9

5 - a dolgozók tájékoztatásáról, a jelöltek szakszervezeti tagságának igazolásáról - a választás egyéb kérdéseiről. Az üzemi tanács, illetőleg (ha még nincs) a már megalakított választási bizottság felhívást tesz közzé megalakulásáról, névsoráról, tagjainak elérhetőségéről, s arról, hol lehet kifogást emelni ellenük. (Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a választásokkal kapcsolatos mintanyomtatványok letölthető formában is megtalálhatók honlapunkon. A választási bizottság felhívásban közli ezután a választás, illetőleg a jelöltállítás szabályait. (A felhívások legcélszerűbbb helye a kiadói /szerkesztőségi hirdetőtábla, közlésükre legalább 3 héttel a választás előtt kerüljön sor.) Megfelelő időben kell megjelentetni a szakszervezet, illetőleg a munkavállalók által állított jelöltek névsorát, amelyet előbb írásban kell megküldeni a választási bizottságnak. (Ennek célszerű ideje két héttel a választás előtt). Gondoskodni kell arról, hogy a listákon a név és a személyi okmány száma szerepeljen, és mellékelni kell az illető írásbeli nyilatkozatát a jelölés elfogadásáról. A szakszervezeti lista mellékletében még nyilatkozat kell arról is, hogy a jelölt a szakszervezet tagja. A munkavállalók önállóan is állíthatnak jelöltet. Ez esetben a törvény szerint legalább a szavazati jogúak 10 százalékának kell aláírásukkal jelölniük, 500 fő feletti létszámnál legalább 50 munkavállalónak. Ezután következik a szavazatszedő bizottság felkérése. Tagjai közé célszerű a választási bizottság egy tagját is jelölni. Ezt a bizottságot egy héttel a szavazásra kijelölt nap előtt 5 / 9

6 szükséges megalakítani. A bizottság ellenőrzi, hogy biztosítottak-e a titkos szavazás feltételei, rendelkezésükre áll-e a névsor, megfelelő számú szavazólapot kaptak-e. A szavazólaok a jelöltek nevét ábécésorrendben kell elhelyezni, s a szakszervezeti jelöltnél szerepelnie kell ennek a ténynek.(a szavazólap átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni). Ellenőrzi a bizottság, hogy a szavazóhelyiségben kitették-e a Tájékoztató a szavazásról című felhívást (a honlapon szintén megtalálható). A szavazás közben a szavazatszedő bizottság ellenőrzi a jogosultságot, dönt a vitatott kérdésekben, erről jegyzőkönyvet készít, de a szavazás lezárása után a szavazóurnát s minden dokumentumot átad a választási bizottságnak, amely a szavazatszámlálást elvégzi. (Ebben segíthet a szavazatszedő bizottság). A választási bizottság feladata jegyzőkönyv készítése a választásról. A jegyzőkönyvet a bizottság minden tagjának alá kell írnia. Annyi példányban kell elkészíteni, hogy kaphasson belőle a szakszervezet, közzé lehessen tenni egy példányt, és maradjon egy-egy példány a választási bizottságnak és természetesen az üzemi tanácsnak/üzemi megbízottnak is. Az üzemi tanács tagjai (üzemi megbízottak) Választási kötelezettség Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkaviszonyban állók létszáma az 50 főt meghaladja, üzemi megbízottat pedig ott, ahol legalább 15 fő dolgozik munkaviszonyban. Választani ott kell, ahol a telephely vezetőjét meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok részben vagy egészben megilletik. Ha több ilyen részleg van, központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. 6 / 9

7 (Az Axel Springer Magyarország Kft.-nél a cégvezetés kezdeményezésére, a szakszervezet egyetértésével 2010-ben létrehozzuk a központi üzemi tanácsot, amelyhez a budapesti központi iroda, a pécsi, szekszárdi, kaposvári, egri, tatabányai és szolnoki munkahely tartozik. A kecskeméti és békéscsabai önálló kft.-nél külön-külön üzemi tanácsok képviselik a munkavállalókat.) A Munka Törvénykönyve értelmében a központi üzemi tanács nem választással jön létre, hanem a helyi üzemi tanácsok (megbízottak) delegálnak tagokat a munkavállalók létszáma arányában. Az üzemi tanácstagok száma: fő között három, fő között öt, fő között hét fő. Ki választhat? Minden munkaviszonyban álló munkavállaló. (A munkaadó is!) Jogosultak választani a keresőképtelenek, a kiküldetésben, fizetés nélküli szabadságon, gyes-en, gyed-en lévők és a részmunkaidőben foglalkoztatottak is. (A tartósan távol lévőket viszont a részvételi arány számításánál nem kell figyelembe venni.) Ki választható? Minden cselekvőképes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll, ha a törvény nem mondja ki ennek az ellenkezőjét. Ki nem választható? A törvény szerint nem választható, aki munkáltatói jogokat gyakorol, aki a munkáltatónak, illetve vezetőjének közeli hozzátartozója, a választási bizottság tagja. Ki választja az elnököt? Az üzemi tanács elnökét a már megválasztott üzemi tanács tagjai választják az első ülésükön, önmaguk közül. Ugyanez érvényes a központi üzemi tanácsra is. Mikor érvényes a jelöltlista? Akkor, ha a jelöltek száma eléri a választandó tanácstagok számát. Természetesen lehet több 7 / 9

8 is! Mikor érvényes a választás? Akkor, ha a választásra jogosultak több mint fele részt vesz rajta. Mikor érvényes a leadott szavazat? Ha a választási bizottság által kiadott szavazólapon adták le, egyértelműen jelölték a választani kívántat, s a választható számú jelöltre adtak szavazatot. Ha többre, a szavazólap érvénytelen, ha kevesebbre, a leadott szavazat a személyre nézve érvényes. Ki tekinthető megválasztottnak? Megválasztott üzemi megbízottnak az tekintendő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, de legalább a szavazatok 30 százalékát. Megválasztott üzemi tanácstagnak azok tekinthetők, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták a létszámnak megfelelően, de legalább a szavazatok harminc százalékát. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatónál hosszabb ideje dolgozóé az elsőség. Mikor érvényes a szavazás? Akkor eredményes, ha a jelöltek közül legalább annyian kapták meg az érvényes szavazatok 30 százalékát, ahány tagú tanácsot kell választani. Hogy számítandó a szakszervezet eredménye? A szavazólapon jelölt szakszervezeti jelöltek százalékarányát is ki kell számítani. Csak azok a szakszervezeti tagok szerepelhetnek a számításban, akik szakszervezeti bizottságtól kaptak jelölést. Ha a nem szakszervezeti tagok szakszervezeti tagot jelöltek, ő nem számítható a szakszervezeti jelöltek közé. Megismételt szavazás Az érvénytelen szavazást 90 napon belül meg kell tartani. Ekkor már az érvényességhez a szavazásra jogosultak 30 százaléka is elegendő. Az ilyen szavazásnak eredményeként létrejött üzemi tanács mandátuma egy évre szól. 8 / 9

9 Mi történik, ha a törvény szerint kötelező szavazást nem tartják meg? A törvény ezt nem szankcionálja, de a munkavállalókra a következő hátránnyal jár: - a részvételi jogot senki nem gyakorolhatja - a szakszervezet nem köthet kollektív szerződést (kollektív szerződés köthető ilyen munkahelyen is, de csak a munkavállalók összességének szavazásával). A szakszervezetnek nem lesz reprezentativitása, tehát kifogásolási joga sem. Ebből is látható, hogy a szakszervezetnek létérdeke az üzemitanács-választások kezdeményezése, szakszervezeti jelöltek állítása és azok népszerűsítése. 9 / 9