MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Csömör Nagyközség Önkormányzata 2141 Csömör, abadság út 5. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 1939 / 2014. CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG 07/1 hrsz-ú Határ út 033 hrsz-ú út 020/3 hrszú út 031 hrsz-ú út véderdő 021 hrsz-ú út 016/7 hrsz-ú út által határolt terület Helyi Építési abályzatának eseti módosítása A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján egyszerűsített véleményezési eljárásra készített TERVDOKUMENTÁCIÓ 2014. december hó
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása ALÁÍRÓLAP 2 MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: ÜGYVEZETŐ: Csömör Nagyközség Önkormányzata 2141 Csömör, abadság út 5.7000. Képviseli: Fábri István KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell VEZETŐ TERVEZŐ: Sin Emília vezető településrendező tervező, településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11 TR 01-4657 VÁROSRENDEZÉS: Farkas László okl. településmérnök TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM: Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 űts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ: Dobrai Béla okl. építőmérnök Tkö, TE, TH, TV 01-3537 Budapest, 2014. december hó
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 6 RENDELET TERVEZET... 7 II. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT... 8 1 Módosítással érintett terület megnevezése és leírása... 9 2 Módosítással érintett terület tulajdon vizsgálata... 10 3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata (OTrT, BATrT)... 11 3.1 Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai... 11 3.2 Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai... 12 4 Hatályos településrendezési eszközök vizsgálata... 15 4.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai... 15 4.2 A hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv megállapításai... 16 5 A táji és természeti adottságok vizsgálata... 18 6 Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 18 6.1 Telken belüli zöldfelületek... 18 6.2 Közterületi zöldfelületek... 18 7 Az épített környezet értékei... 19 8 Közlekedés... 19 8.1 Közúti közlekedés... 19 8.2 Közösségi közlekedés... 19 8.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 19 8.4 Parkolás... 19 9 Közművesítés... 20 II. JAVASLATI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 21 1 abályozási koncepció... 22 2 Beépítési terv... 22 3 Hatályos Településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása... 24 4 Tájrendezési javaslat... 24 5 Zöldfelületi rendszer fejlesztése... 24 5.1 Telken belüli zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai... 24 5.2 Közterületi zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai... 24 6 Közlekedési javaslatok... 25 6.1 Közúti hálózati kapcsolatok... 25 6.2 Belső úthálózat... 25 6.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 25 6.4 Gépjármű elhelyezés, parkolás... 25
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 4 7 Közművesítési javaslatok... 26 7.1 Víziközművek... 26 7.2 Energiaközművek... 26 7.3 Hírközlési hálózat... 26 8 Környezeti hatások és feltételek... 26 8.1 Levegő-tisztaság védelem... 26 8.2 Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme... 27 8.3 Zaj- és rezgésterhelés... 28 8.4 Hulladékgazdálkodás... 29 RAJZI MUNKARÉSZEK 1. sz. Átnézeti térkép 2. sz. Alaptérkép M 1:5 000 3. sz. Légifotó M 1:5 000 4. sz. Hatályos TSZT kivonat M 1:10 000 5/1-2. sz. Hatályos SZT kivonat M 1:5 000 6. sz. Összefoglaló vizsgálat M 1:2 500 7/1-3. sz. Fotódokumentáció 8. sz. Környezetalakítási javaslat M 1:2 500 MELLÉKLETEK: Tulajdoni lap és Hivatalos Földhivatali alaptérkép
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 5 BEVEZETÉS Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 175/2014. (VII.03.) Kt. számú határozat 4. pontjában döntött az 1/2014. (I.16.) Kt. rendelettel elfogadott Helyi Építési abályzat eseti módosításának szükségességéről a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. csömöri telephelyét érintően. A tervezési terület a 07/1 hrsz-ú Határ út 033 hrsz-ú út 020/3 hrsz-ú út 031 hrsz-ú út véderdő 021 hrsz-ú út 016/7 hrsz-ú út által határolt beépített településrész. A döntések alapján megindított módosítást a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. készíti az Önkormányzat megbízása alapján. A jelen terv készítésének célja: Csömör, Határ út menti 017/3 hrsz-ú üzemi létesítmény bővítésének a településrendezési célú, építésjogi megalapozása a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének 45 %-ról 50 %-ra való módosításával. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. (továbbiakban:tj) rendelet hatályba lépésekor a hatályos településrendezési eszközök egyezetés alatt voltak, ezért a rendelet 45. (3) bekezdésének megfelelően az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és az OTÉK 2012. augusztus 6- án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával készültek és 2013. december 31-ig kerültek elfogadásra. E hatályos településrendezési eszközök a TJ rendelet 45. (1) értelmében 2015. december 31-ig alkalmazhatók. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala megkezdte a tervek új előírások szerinti felülvizsgálatának előkészítést, és a tervezési munka várhatóan 2015. év elején fog megkezdődni. Azonban jelen dokumentációba szereplő módosítási igénnyel az érintett fejlesztési szándékok miatt nem lehet megvárni a település egészére készülő tervi felülvizsgálatot. Ezért a tárgyi módosítások még a hatályos tervekhez igazodó tartalommal és jelmagyarázattal készülnek. A tervezett módosítások a TJ rendelet előírásai szerinti eljárási követelmények alapján, egyszerűsített véleményezési eljárás keretében készül. A 2013. december 19-én elfogadott településrendezési eszközök a teljes település közigazgatási területére készített részletes megalapozó vizsgálati és alátámasztó javaslati munkarészek alapján készültek, és azóta a módosítás vonatkozásában érdemi, jelentős változások nem történtek a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerint érintett területeken, ezért jelen dokumentációban a TJ rendelet 1. sz. és 3. sz. mellékletében meghatározott munkarészek a 11. (5)-(6) és 16. (4)-(6) bekezdései alapján részben összevonásra, részben elhagyásra kerültek, illeszkedve az adott módosítás jellegéhez.
I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 7 RENDELET TERVEZET Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének.../2014. (.)Kt. számú rendelete Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatról szóló 1/2014.(I.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6.. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, az Étv. 62. (6) bekezdés 6. pontjában rögzített felhatalmazás alapján, az Étv. a 13. (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 45. (2) bb) és 32. és 36. -ban foglaltakra figyelemmel, a 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével az építési helyi rendjének biztosítása érdekében megállapítja Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatról szóló 1/2014.(I.16.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R) módosítását. 1.. (1) Az R 3. számú melléklet 3.sz. táblázat az alábbiak szerint módosul: 6. sz. táblázat Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekméret Legkisebb utcai telekszélesség Legkisebb telekmélység Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség Főrendeltetésű épület megengedett legnagyobb építménymagassága Főépítmény megengedett legmagasabb pontja Kiegészítő rendeltetésű építmény megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagassága Legkisebb zöldfelület m 2 m m % m m m % Gip-1/1 2000 25,0 50,0 SZ 50 14,0 - - 25 Gip-2/1 2000 25,0 50,0 SZ 45 7,5 - - 25 Gip-3/1 800 20,0 40,0 SZ 40 7,5 - - 25 2. Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet és mellékelte a közlését követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba, előírásait az azt követően indult eljárásokban kell érvényesíteni. Csömör, 2015.. Polgármester. Jegyző Rendelet kihirdetésre került:. Jegyző
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 8 II. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 9 1 Módosítással érintett terület megnevezése és leírása A rendezéssel érintett terület Csömör Nagyközség dél-keleti részén, a kistarcsai közigazgatási határ mentén helyezkedik el. Pontos lehatárolása szerint a 07/1 hrsz-ú Határ út 033 hrsz-ú út 020/3 hrszú út 031 hrsz-ú út véderdő 021 hrsz-ú út 016/7 hrsz-ú út által határolt terület. A területet dél-keletről kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek határolják, bevásárlóközpont és rekultivált hulladéklerakó és kavicsbánya beépítetlen területe. Délnyugatról nagyrészt beépítetlen ipari gazdasági terület határolja. Észak-nyugatról védelmi erdőterületbe sorolt 150-250 m széles erdősáv határolja, mely Csömör kertvárosias lakóterületétől választja el a tervezési területet. Észak-keletről jelenleg művelés alatt nem álló általános mezőgazdasági terület, míg dél-keletről Kistarcsa közigazgatási területéhez tartozó kertvárosias lakóterület határolja. A terület fő közúti megközelítést a Határ út biztosítja. Ezen keresztül érhető el a területtől déli irányba lévő 3. számú főút, illetve az országos gyorsforgalmi úthálózat eleme az M0 autópálya. légifotó (2002) légifotó (2014) A tervezési területen folytatott ipari gazdasági tevékenységek az elmúlt évtizedekben folyamatosan átalakultak, de a területre régóta jellemző a környezetére nem jelentős hatást gyakorló egyéb ipari tevékenység. A területen belül az egyes telephelyek eltérő méretűek és tevékenységűek. Az épületek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű magastetős földszintesek kialakításúak. A tervezési területen belül kitűnik méretével a módosítással érintett 017/3 hrsz-ú ingatlanon lévő, a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft tulajdonában lévő termelő üzemi létesítmény. A telephely tevékenységét és kapacitást az elmúlt évtizedben folyamatosan bővítették, ami együtt járt a beépítettség növelésével és a telek intenzívebb hasznosításával. (Lásd: 1. sz. rajz Átnézeti helyszínrajz, 2. sz. rajz Alaptérkép, 3.sz. rajz Légifotó, 6.sz. rajz Összefoglaló vizsgálat)
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 10 2 Módosítással érintett terület tulajdon vizsgálata A tervezési terület ingatlanjai jellemzően gazdasági társaságok tulajdonában állnak, míg a határoló közterületek az Önkormányzat tulajdonában. A tervezett fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdoni viszonyai rendezettek, 1/1 tulajdoni hányad arányban gazdasági társaság tulajdonában áll. A tulajdoni lap és a földhivatali alaptérkép több már elbontott épületet tart nyilván, összesen még 10 épületet és 4 gazdasági épületet. Jelen tervezett fejlesztések megvalósítását követően indokolt a földhivatali nyilvántartás aktualizálása. Helyrajzi szám Telekméret (m 2 ) 017/3 159 710 Tulajdonos Hyginett Magyar- Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. Megnevezés kivett telephely 10 épület, 4 gazdasági épület Tulajdoni viszonyok bemutatása a tervezési területre vonatkozóan
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 11 3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata (OTrT, BATrT) 3.1 Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai Az Országos Területrendezési Tervről szóló többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) Csömör Nagyközséget az 500 750 ha közötti települési térségbe sorolja. A település közigazgatási területe mezőgazdasági- és vegyes területfelhasználású térségbe van sorolt. A tervezési terület és környezet mezőgazdasági térségbe tartozik. A tervezési terület környezetét az alábbi hálózati elemek érintik: M0 gyorsforgalmi út, 3. sz. főút. Az OTrT országos övezetei közül, az alábbiak nem érintik Csömör Nagyközség közigazgatási területét és a szomszédos települések kapcsolódó részeit, ezért a tervezési területre se közvetett, se közvetlen hatásuk nincs: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete. A további országos övezetek részben érintik Csömört és a szomszédos területeket: országos ökológiai hálózat övezete, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (2014. december 29-ig hatályos állapot szerint), a világörökségi és világörökségi várományos terület övezete, országos vízminőség-védelmi terület övezete, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 12 1) országos ökológiai hálózat övezete 2) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 4) világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 5) országos vízminőség-védelmi terület övezete 6) kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A tervezési területet és környezetét egyedül az országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti. Az övezet az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az OTrT övezetre vonatkozó előírásai: (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A rendelkezéseknek megfelelően az OTrT övezeti tervével összhangban a BATrT-ban is ki van jelölve a terület, mint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete. Illetve ezekkel összhangban készültek el Csömör hatályos településrendezési eszközei is, így az övezetet, mint előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőidom tartalmazza. 3.2 Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló többször módosított 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) Agglomeráció erkezeti Tervében a tervezési terület városias települési térségbe sorolt terület. A területet északról nagyobb részben erdőgazdálkodási térség, kisebb
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 13 részben mezőgazdasági térség határolja. Egyéb irányból városias települési térség határolja, mind Csömör, mind Kistarcsa közigazgatási területe vonatkozásában. A tervezési területet és környezetét az OTrT-vel összhangban az alábbi hálózati elemek érintik: M0 gyorsforgalmi út, 3. sz. főút. A térségi erkezeti Terven ábrázolt, és a területet közvetlen környezetét érintő egyéb alaptérképi jelek: település közigazgatási határa, erdőállomány kataszter szerinti erdőterület. BATrT erkezeti Terv kivonat Csömör Nagyközség településrendezési eszközei 2013. január 1. után került elfogadásra, azaz a jelenleg hatályos BATrT előírásaival összhangban készültek el. A jelen eljárásban tervezett módosítás nem jár területfelhasználás változással, így nem érintik a BATrT térségi előírásai. BATrT 3. sz. melléklet szerinti 3/1 22. jelű övezeti tervek kivonatai: 1. magterület övezete, 2. ökológiai folyosó övezete, 3. puffer terület övezete 4. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 5. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 6. erdőtelepítésre alkalmas terület övezete
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 14 7. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, 8. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 9. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, 10. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 11. világörökség és világörökségvárományos terület övezete 12. történeti települési terület övezete 13. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 14. felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete 15. ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete 16. rendszeresen belvízjárta terület övezete 17. nagyvízi meder övezete 18. földtani veszélyforrás területének övezete 19. vízeróziónak kitett terület övezete 20. széleróziónak kitett terület övezete
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 15 21. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 22. honvédelmi terület övezete A BATrT térségi övezetei közül az alábbiak érintik a tervezési területet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: Az övezeti lehatárolását a hatályos településrendezési tervek, mint előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőidom tartalmazzák. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete: Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított OTrT 31/B. alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. 4 Hatályos településrendezési eszközök vizsgálata 4.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A 266/2013. (XII.19.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településszerkezeti terv szerint a módosítással érintett terület ipari gazdasági területfelhasználási egységbe sorolt. A TSZT szöveges leírásában az alábbi tartalmi elemek a relevánsak: a) Ipari terület A település területén jelenleg ipari gazdasági területbe (Gip/1,2) sorolható területek a következők: - a Határ út mentén, a település Kistarcsa melletti részén, az úgynevezett Kálvária feletti településrészen lévő területek. A tervezési területtel közvetlenül határos egyéb rajzi elemek: Tájképvédelmi terület a gazdasági területtel északra határos védelmi erdőterület egy része. A tervezési terület keleti részét érinti a Határ úti vízmű előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőidoma. Tervezett iparvágány a gödöllői HÉV vonalától a Határ út mentén a 017/8 hrsz-ú telephelyig. Nagyközépnyomású gázvezeték a terület déli határán a Határ úton és 016/7 hrsz-ú úton. (Lásd: 4. sz. rajz 266/2013. (XII.19.) sz. határozattal jóváhagyott Csömör Településszerkezeti Terve kivonat)
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 16 4.2 A hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv megállapításai A területre hatályos előírásokat Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatáról szóló 1/2014. (I. 16.) sz. rendelete tartalmazza. A tervezési területre a HÉSZ rendelkezései közül az alábbiak a főbb megállapítások: 2. Beépítési mód és az elő-, oldal-, hátsókertek előírásai 8. (1) Amennyiben jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti 1. és 2. számú táblázat másképp nem rendelkezik, úgy az egyes beépítési módokhoz tartozó elő-, oldal-, hátsókert méretek meghatározásakor az alábbi bekezdésekben foglalt általános szabályok szerint kell eljárni. (2) A HÉSZ-ben a) a számszerűsített előkert méretek egyben kötelező építési vonalnak is tekintendők, melynek minimum 70%-ára telepítetten kell elhelyezni a meglévő építmény bővítményeként kialakuló-, vagy új építmény elhelyezése esetén létrejövő utcafronti homlokfalat, melytől eltérni csak településképi véleményezési eljárás keretében megengedett b) Minimumértékként meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méret esetén, azok kizárólag az építési hely építési határvonalaként értelmezendők. (3) A HÉSZ-ben a) abadonálló beépítési mód, jele az építési övezeti, övezeti kódban: /1, ahol az aa) előkert mérete: 5,0 méter; ab) oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének fele; ac) hátsókert mérete: 6,0 méter. b) Oldalhatáron álló beépítési mód, jele az építési övezeti, övezeti kódban: /2, ahol az ba) előkert mérete: 5,0 méter; bb) oldalkert mérete: a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke; bc) hátsókert mérete: 6,0 méter. bd) Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a kialakult telek méretéből adódóan az utcafronti épülethomlokzat hossza (az épület szélessége) nem éri el a 6,5 métert, úgy az egyéb előírások betartása mellett ikres beépítési mód is megengedett. (5) Amennyiben a szabályozási tervlap máshogy nem jelöli, a hátsókert mérete a meglévő, kialakult és az újonnan kialakításra kerülő építési telkek esetén - a telekmélység függvényében - az alábbi: a) 30 méter és az alatti telekmélység esetén: 6,0 méter; b) 30-40 méter telekmélység között: 10 méter; c) 40 méter és a feletti telekmélység esetén: 15 méter. (6) abadonálló-, és oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben az építési övezeti előírások szerint megahatározott építési helyen belül a megengedett paraméterek alapján a telekre számított bruttó szintterület nem valósítható, a hátsókert mérete legfeljebb az előírt érték felére csökkenthető településképi véleményezési eljárás keretében. 5. GAZDASÁGI TERÜLETEK előírásai 25. (1) Csömör nagyközség gazdasági területei az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) ; b) ipari terület (Gip). (2) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (3) A területen új lakó rendeltetésű főépítmény nem létesíthető. (4) A jelen rendelet 8. -ában meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méreteket minimum értékként kell figyelembe venni.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 17 (5) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények) esetében maximum 30,0 méteres építménymagasság engedélyezhető: a) reklámtorony, b) távközlési és műsorszórási torony, c) gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló műszaki alkotások. (6) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR 7. IPARI területek (Gip) építési övezetei 7.1. Általános előírások 27. (1) A területen elsősorban az olyan gazdasági célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) A területen továbbá az alábbi rendeltetésű főépítmények és létesítményei telepíthetők: a) tárolással, raktározás, b) kis- és nagykereskedelem, valamint c) szolgáltatás. (3) A területen nem létesíthető rendeltetések, tevékenységek: a) különösen bűzös, zajos, b) fertőző és robbanóanyaggal, c) új lakó. (4) A területen meglévő lakófunkció a következő feltételek szerint megtartható: a) felújítható, korszerűsíthető a komfortfokozat emelése érdekében, a kialakult építménymagasságot nem meghaladó mértékben. (5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 6. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 7.2. Építmények elhelyezésének feltételei 28. (1) A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek. (2) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén legalább 5,00 méter széles lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában. (3) A területen építési hely területébe eső erdőterület mértékét csökkenteni nem lehet, az erdősült terület használatát az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetetten kell folytatni. 8. VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK 83. (1) A szabályozási terven jelölt tervezett tehervasút tengelye és attól számított 30-30 méter szélességben jelölt területbiztosítás helye irányadó. Megvalósítási hatástanulmány alapján készülő engedélytervek készítése kizárólag jelen szabályozási terv módosításával egyidejűleg készíthető. (3) Egyéb létesítmények, területhasználatok védőterületei: a) A külterületi 057/1 hrsz.-ú ingatlan hulladéklerakó területének telekhatárától mért 500,00 méter. b) A Gip1 jelű építési övezetekben a tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 18 (5) A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendeletben foglaltak szerint kell betartani. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 6. sz. táblázat Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekméret Legkisebb utcai telekszélesség Legkisebb telekmélység Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség Főrendeltetésű épület megengedett legnagyobb építménymagassága Főépítmény megengedett legmagasabb pontja Kiegészítő rendeltetésű építmény megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagassága Legkisebb zöldfelület m 2 m m % m m m % Gip-1/1 2000 25,0 50,0 SZ 45 14,0 - - 25 Gip-2/1 2000 25,0 50,0 SZ 45 7,5 - - 25 Gip-3/1 800 20,0 40,0 SZ 40 7,5 - - 25 Gip-4/1 2000 25,0 50,0 SZ 40 12,0 - - 25 (Lásd: 5. sz. rajz 1/2014. (I. 16.) sz. rendelettel jóváhagyott Csömör abályozási Terve - kivonat) 5 A táji és természeti adottságok vizsgálata A tervezett módosítások országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet), országos ökológiai hálózat övezetét, illetve egyéb táj és természetvédelmi szempontból értékes területet nem érintenek. 6 Zöldfelületi rendszer vizsgálata 6.1 Telken belüli zöldfelületek A módosítással érintett terület jelentős zöldfelülettel nem rendelkezik. Jelenleg a be nem épített, burkolatlan felületek nagysága 28,38 %. Ennek a területnek a nagyobb része még rendezetlen. A telek keleti részén a közelmúltban kerültek elbontásra a régi épületek és 2014 folyamán kezdődött meg az új épületrész kivitelezése. E miatt a zöldfelület számára biztosított telekrész jelenleg a kivitelező felvonulási területe. A kialakult gyepes zöldfelületek elsősorban a telek északi, nyugati és déli telekhatára menti sávok, valamint a gyalogos főbejárat körüli terület. A telephely csak gyéren fásított, csak néhány telepített fa található. 6.2 Közterületi zöldfelületek A tervezési területet határoló közterületek jellemzően elhanyagolt képet mutatnak. Csak a Határ út mentén található telepített fa, fasor. A kistarcsai közigazgatási határig tartó telepített fasor több szakaszon hiányos. Ezért egységes utcaképet sem biztosítanak az egyébként is eltérő korú és méretű fák. A Határút további szakaszán, a kistarcsai kertvárosias lakóterület mentén néhány
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 19 fiatal, kis lombkoronájú egyed került telepítésre. A határoló utcák további zöldfelületét a burkolatlan csapadékvíz elevezető árkok adják. (Lásd: 7/1-3. sz. Fotódokumentáció) 7 Az épített környezet értékei A vizsgált területen belül és annak környezetében sem található nyilvántartott országos vagy helyi épített érték, vagy műemlék, sem régészeti lelőhely vagy régészeti érdekű terület. Ezért a módosítás révén nem feltételezhető épített kulturális örökséget érintő negatív hatás. Valamint a hatályos településszerkezeti terv készítése során Csömör teljes közigazgatási területére vonatkozóan készült örökségvédelmi hatástanulmány, ezért a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. (1) bekezdés alapján jelen módosítás során nem készül örökségvédelmi hatástanulmány. 8 Közlekedés 8.1 Közúti közlekedés A tervezési terület közúti kapcsolatrendszere jónak mondható. Fő közúti megközelítést a Határ út biztosítja. Ezen keresztül érhető el a területtől déli irányba lévő 3. számú főút, illetve az országos gyorsforgalmi úthálózat eleme az M0 autópálya. 8.2 Közösségi közlekedés A terület tömegközlekedési ellátása autóbusszal és kötöttpályás közlekedéssel (HÉV) is biztosított. A szomszédos bevásárlóközpont területén található a 92. számú BKV járat megállója, amely a Rákosszentmihály vasútállomásig közlekedik. A kötöttpályás kapcsolatot a Gödöllői HÉV biztosítja. A megálló a Határút és a 3. sz. főút külön szintű csomópontjánál található, 500-800 m-es gyaloglási távolságra a tervezési területtől. 8.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés A területen önálló kerékpárút vagy kerékpár sáv nem található. Az úttest használható kerékpározásra. A gyalogosok számára a Határ út mentén végig egyoldalú járda kiépítésre került. A tervezési terület nyugati határától a lakóterületig az út északi oldalán az ipari területek mentén helyezkedik el. A lakóterülettől a családi házak előtt, az út déli oldalán került kialakításra. 8.4 Parkolás A tervezési területen és a vele határos területeken a parkolás telken belül biztosítható. Nem jellemző a közterületi parkolás. Egyedül a tervezett módosítással érintett 017/3 hrsz-ú telephely előtt, egy 100 m-es szakaszon került kialakításra nagyságrendileg 40 db gépjármű számára beton és zúzottkő burkolatú parkolófelület. A 017/3 hrsz-ú ingatlanon jelenleg 339 db személygépjármű számára biztosított telken belül a parkolás. A tehergépjárművek számára 8 tároló állás került kialakításra a számos ki- és berakodási hely mellett. Megjegyz látom a rajz Megjegyz javítottam
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 20 9 Közművesítés A tervezési terület ivóvíz, szennyvíz és villamos energia közműellátása kiépült. A fejlesztéssel érintett építési övezet csapadékvize nem kerül elvezetésre, telken belül esővíztározókban kerül összegyűjtésre.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 21 II. JAVASLATI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 22 1 abályozási koncepció A módosítás tárgya a Határ út menti Gip-1/1 jelű ipari gazdasági terület megengedett legnagyobb beépítettségének 45 %-ról 50 %-ra történő növelése. Ezáltal megteremtődik az építésjogi alapja a 017/3 hrsz-ú ingatlanon lévő üzemi épületegyüttes bővítésének. Lehetőség nyílik egy új, 3235 m2-es raktárépület megvalósítására. A képzett építési övezet más ingatlant nem érint, így a javasolt módosítások nincsenek hatással a Hyginett telephelyén kívüli gazdasági területek maximum beépítettségi mutatóira. Az OTÉK 2. számú mellékletében van meghatározva a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértéke. Az egyéb ipari gazdasági területek esetében a megengedett legnagyobb beépítettség 50 %. Figyelembe véve az építési övezet jelenleg kialakult állapotát, adottságait, a szomszédos területek jellegét, a területen várható fejlesztési igényeket és hasznosíthatósági lehetőségeket, javasolt az OTÉK határérték maximális kihasználhatóságának a lehetővé tétele és 50 %-ban meghatározni a megengedett legnagyobb beépítettséget. A tervezett fejlesztésekkel a zöldfelületi minimum érték módosítása nem válik szükségessé, tekintettel arra, hogy a raktárépület bővítés burkolt felületeken kerül megvalósításra, nem csökkentve ezzel az aktív zöldfelületek arányát. A beépítésre vonatkozó általános előírások és szabályozási tervlap továbbra is változtatás nélkül hatályban maradnak és az építési övezetre vonatkozóan érvényesíteni kell azokat. A tervezett fejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítani a beépítési mód és az elő-, oldal-, hátsókertek előírásaira, az építészeti kialakításra és a védőterületek, korlátozások előírásokra. HÉSZ módosítási javaslat: HÉSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 6. sz. táblázat Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekméret Legkisebb utcai telekszélesség Legkisebb telekmélység Beépítési mód Megengedett legnagyobb beépítettség Főrendeltetésű épület megengedett legnagyobb építménymagassága Főépítmény megengedett legmagasabb pontja Kiegészítő rendeltetésű építmény megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagassága Legkisebb zöldfelület m 2 m m % m m m % Gip-1/1 2000 25,0 50,0 SZ 4550 14,0 - - 25 2 Beépítési terv Jelen HÉSZ módosítási szándék a 017/3 hrsz-ú ingatlanon megvalósítani tervezett fejlesztések miatt szükséges és indokolt. A terület egyéb építési övezeteit nem érinti a javasolt módosítás, ezért a környezetalakítási javaslat is csak erre az ingatlanra terjed ki. A 017/3 hrsz-ú ingatlanon folyamatban lévő és a tervezett fejlesztések az üzemi épület bővítéseként valósulnak meg. A meglévő gyártócsarnokok, raktárak, csomagolóüzem és kiszolgáló funkciók egészülnek ki további technológiai egységekkel. A folyamatban lévő fejlesztés fő eleme az úgynevezett FAM épületrész, mely közvetlenül kapcsolódik a meglévő
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 23 gyáregységhez. Ehhez kapcsolódóan létesül új kazánház, új hulladékkezelő, új palettatároló és új tüzivíz pumpa ház. További tervezett fejlesztésként az üzemépület észak-nyugati részéhez kerül hozzáépítésre egy 3235 m 2 -es raktárcsarnok, melynek építésjogi megalapozottsága jelen HÉSZ módosítással válik biztosítottá. A raktárcsarnok megvalósítása utáni állapot beépítettsége 45,89 %. A zöldfelület aránya 26,35 %, míg a burkolt felületek aránya 27,76 %. A 017/3 hrsz-ú ingatlan meglévő és tervezett létesítményeinek jegyzéke: Folyamatban lévő fejlesztés (FAM project területei) 26542 Az új FAM épület 14698 Áthelyezett CTR 437 Kábel létra 10 Új kazánház 37 Tűzivíz pumpa ház 219 Új hulladékkezelő 464 Új Palettatároló 586 Új utak 10091 Tervezett fejlesztés (új raktárbővítés) 3235 Új dokkoló terület 1617 Meglévő épületek 54071 Trafóház 108 Tűzivíz tank és pumpa 244 Meglévő palettázó 226 Meglévő üzemi épületek 52738 Recepció épülete 680 Porta 75 Meglévő út (nyugat) 10309 Meglévő út (kelet) 11625 Parkoló 7683 Esővíz tározók 5084 Déli 936 Parkoló 569 Nyugati 993 Északi 554 Új tározó 2032 A tervezett fejlesztés utáni állapot beépítési és zöldfelületi aránya: Megnevezés Terület (m 2 ) % Meglévő épületek 54071 Folyamatban lévő épületfejlesztések 15987 73293 45,89% Tervezett raktárbővítés 3235 Burkolt felületek 44331 27,76% Zöldfelület 42086 26,35% Összesen: 159710 100,00% (Lásd: 8. sz. rajz Környezetalakítási javaslat)
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 24 3 Hatályos Településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása A 266/2013. (XII.19.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településszerkezeti terv és a 1/2014. (I. 16.) sz. rendelettel jóváhagyott hatályos szabályozási terve előírásai összhangban vannak. A helyi építési szabályzat tervezett módosítása nem érinti a településszerkezeti terv megállapításait, az összhang a módosítást követően is fennáll. 4 Tájrendezési javaslat A tervezett módosítás táj- és természetvédelmi szempontból nem érint védett vagy kiemelten kezelendő területet. A terv a környezetminőség romlással járó változtatási szándékokat nem javasol, a beépítési intenzitás jelentősen nem növekszik. A beruházás a tájhasználat, tájszerkezet tekintetében jelentős negatív hatással nem jár. A módosítási javaslat révén újonnan beépítésre szánt területek nem kerülnek kijelölésre, ezért az Étv 7. (3) b) bekezdésében szabályozott biológiai aktivitásérték változással nem kell számolni. 5 Zöldfelületi rendszer fejlesztése 5.1 Telken belüli zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A telken belüli parkolók fásítására vonatkozóan az OTÉK 42. (7) bekezdés által előírtak követendők, mely szerint "A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást - helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában - minden megkezdett 6 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m 2 termőföldterület biztosításával, amelyek 1 m 2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.". A zöldfelületek kialakítása további előírásokat tartalmaz a HÉSZ 94. -a, melyek változatlan formában továbbra is hatályban maradnak. Jelen terv szempontjából kiemelendő előírások: (1) Az építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi arány számításánál: a) az OTÉK 5. számú mellékletében meghatározott zöldfelületi kialakítási módok-, és zöldfelületi beszámítási engedmények alkalmazása a lakó rendeltetésű ingatlanok kivételével minden esetben megengedett, b) a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe. (3) A zöldfelületeket kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni. A telekhatár, a belső úthálózat és a gyalogos felültetek mentén javasolt fasorok telepítése, egyrészt növeli a zöldfelület minőségét, biológiai aktivitását, másrészt árnyékoló és látványelem egyben. 5.2 Közterületi zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A mai rendezetlen viszonyokhoz képest nagyarányú javulást eredményezne a Határ úti fasor hiányzó szakaszainak pótlása. A növénytelepítést az esztétikai szempontok mellett a környezetminőség javítása is indokolja. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni a meglévő közművekre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 25 dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronáját nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. Fasorok esetén a pótlást csak azonos fajú, fajtájú egyedekkel lehet elvégezni. Fasorok kialakításakor törekedni kell a homogenitásra, többször iskolázott sorfák alkalmazandók, a fák tőtávolságát fajtól függően kell meghatározni. A fajok megválasztásánál fontos szempont, hogy extenzíven fenntartható, az élőhelyi adottságoknak megfelelő környezettűrő növényanyag kerüljön telepítésre. Az igényes zöldfelületek kialakítása, az utak menti területek rendezése a környezetre jelentős mértékű pozitív hatást eredményez. 6 Közlekedési javaslatok 6.1 Közúti hálózati kapcsolatok A tervezett tárgyi fejlesztés a meglévő közúti közlekedés-hálózat elemeit nem érinti, új jelentős szintbeli, vagy különszintű csomópont nem kerül kialakításra. A meglévő fő- és kiszolgáló úthálózat és a jelenlegi forgalmi rend képes a tervezett fejlesztéssel járó teher- és személygépjármű forgalmat biztonságosan lebonyolítani. 6.2 Belső úthálózat A tervezett beruházás révén érdemben nem változik az építési övezet belső gépjármű közlekedési rendszere. Az ingatlan továbbra is a Határ útról több kapun keresztül közelíthető meg. A teher- és személygépjármű parkolók változatlan módon a telek dél-nyugati részén helyezkednek el. Az új raktárépület megvalósításával új szervizút létesül a raktár rakodóterületének elkerülése érdekében. 6.3 Kerékpáros és gyalogos közlekedés A tervezett fejlesztések révén többlet gyalogos és kerékpáros forgalom nem várható, nem indokolt e miatt fejlesztési javaslatok megfogalmazása. 6.4 Gépjármű elhelyezés, parkolás Az ipari területen belül elhelyezendő parkolószám meghatározásánál az OTÉK 4. számú melléklet 11., 12, és 14. pontja az irányadóak: 11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után, 12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után, 14. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után. A tervezett bővítés utáni állapot parkolókszám meghatározása: Megnevezés Terület (m 2 ) ükséges parkolószám (db) Üzemi rendeltetési egység 46 062 231 Raktározási rendeltetési egység 22 186 15 Recepció épület (irodai rendeltetési egység) 680 34 Új raktárépület 3 525 3 Összesen: 72 453 283 db A tervezett fejlesztésnek nincs jelentős többlet parkoló igénye. A meglévő 339 db parkoló a bővítés után is telken belül kielégíti az OTÉK szerint minimálisan szükséges értéket.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 26 7 Közművesítési javaslatok A módosítással érintett építési övezetre vonatkozóan a beépítettségi intenzitás jelentőse nem változik. A közüzemi közművesítettség szükséges mértéke jelentősen nem változik. 7.1 Víziközművek A tervezett fejlesztések becsült vízigényei (új raktárépület): Várható napi átlagos vízfogyasztás: Az ott dolgozó emberek vízfelhasználása 40 l x 12 fő/nap 0,480 m 3 /nap Takarítás maximum 1.5 l x 3250 m2 4,875 m 3 /nap Összesen: 5,355 m 3 /nap A tervezett fejlesztések becsült szennyvíz mennyiségei (új raktárépület): Órai csúcs (kommunális szennyvíz): 0,15 l/s=0,5355 m 3 /h Várható napi átlagos kibocsátás összesen: 5,355 m 3 /nap A fejlesztéssel érintett területen a meglévő és az új épületek csapadék vize egyaránt telken belül kerül elvezetésre összesen 4 db tározóba. Kommunális hálózatot nem terhel. 7.2 Energiaközművek A tervezett fejlesztések becsült elektromos igényei (új raktárépület): Világítás 150 kwh Akkumulátor töltés 180 kwh Fűtási Energia 120 kwh. Kommunális hálózatról összesen (450/230V 50Hz) Egyidejű teljesítmény 450 kw. 7.3 Hírközlési hálózat A tervezett fejlesztésekhez szükséges hírközlési hálózat kiépült, annak fejlesztése nem szükséges a tervezett beruházás kapcsán. Jelen szabályozási terv nem korlátozza az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődését, valamint jelen tervmódosítás nem érint hírközlési kérdéseket. A közműellátás és elektronikus hírközlés elhelyezésre, kialakítására és szükségességére vonatkozóan a Helyi Építési abályzat 69-83. (VI. fejezet Közművek elhelyezése) előírásai változatlan formában továbbra is hatályban maradnak. 8 Környezeti hatások és feltételek Jelen módosítást szükségessé tevő fejlesztési szándék, azaz az új raktárépület megvalósítása révén nem várhatóak jelentős negatív környezeti hatások. A hatályos Helyi Építési abályzat a vonatkozó felsőbbrendű jogszabályok alapján, azokkal összhangban készült. Az építéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokra vonatkozó HÉSZ 84-89. előírásai változatlan formában továbbra is hatályban maradnak. 8.1 Levegő-tisztaság védelem A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 27 pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet előírásait kell alkalmazni. A tervezett üzemi fejlesztésből eredően a Határ út teherjármű forgalmának kismértékű növekedése várható. A tervezett új funkció mérete elenyésző a meglévő létesítményhez képest, ezért érdemi levegőminőség romlása nem prognosztizálható. A kedvezőbb levegőminőség eléréséhez javasolt a zöldfelületek fejlesztése. A zöldfelületek megőrzésével és fejlesztésével, a terület kondicionáló hatása és mikroklímatikus viszonyai tovább javíthatók. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőtlen hatású a burkolatlan utakból, valamint a rendezetlen területekről származik diffúz légszennyezés. A terület rendezése, az utak menti zöldsáv kialakítása és fásítás elvégzése a diffúz légszennyezést okozó kiporzások megszűntetésében is szerepet játszik. A telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. 8.2 Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme A tervezési területen részletes talaj, illetve talajvíz szennyezettségi vizsgálatok nem folytak, így erre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre információ. Mindezek miatt a területen a tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A tervezett beruházások területén nem feltételezhető talaj, illetve talajvízszennyezés. A területen lévő szolgáltató funkciók esetében a talajszennyezés kockázatát a hatályos, vonatkozó, környezetvédelmi előírások betartásával meg kell előzni. A területen építmények elhelyezésének feltétele a keletkező szennyvizek közcsatornába történő vezetése, egyedi szennyvíztároló létesítése nem megengedett. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a közcsatornába megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A közcsatornába vezetett víz minősége nem haladhatja meg a mindenkor hatályos jogszabályban előírt határértékeket, amelyről a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. melléklet rendelkezik. 20 db gépjármű feletti parkoló kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők el. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok (jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani. Az építési tevékenység megkezdését megelőzően gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről, deponálásáról és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 28 8.3 Zaj- és rezgésterhelés A tervezés során nem történik olyan kijelölés, mely számottevő változást okozna a terület zajszintjében. A terv nem jelöl ki új közlekedési elemet, mely további zajterhelést okozna. A tervezési területen nem tervezett olyan létesítmény kijelölése, mely esetében a jelenlegi zajterhelés határérték túllépést okozna. Új zajtól védendő terület kijelölésekor, létesítmény építésekor a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeinek kell teljesülniük. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken 1. 2. 3. Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias-, kertvárosias-, falusias-, telepszerű beépítésű) Különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temető, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Kiszolgáló úttól; lakóúttól származó zajra Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a település tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önk. tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, első- és másodrendű főutaktól, az autóbusz pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és a pályaudvarától, a repülőtértől, és a nem nyilvános felés leszállóhelytől származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 50 40 55 45 60 50 55 45 60 50 65 55 60 50 65 55 65 55 4. Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55 A Határ úton a zajterhelés csökkentése érdekében utcafásítás, intenzív többszintű növénysáv kialakítása javasolt. Bár a fásítás okozta zajcsökkenés nem mérhető, ennek ellenére bizonyos mértékig javítja a forgalmas útszakasz menti zajhelyzetet. Üzemi és szabadidős tevékenységből származó zaj Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi és szabadidős létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM Zajtól védendő terület megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1 Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 35
1939/2014 Csömör Nagyközség Helyi Építési abályzatának eseti módosítása 29 2 Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a 50 40 temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület 55 45 4. Gazdasági terület 60 50 Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj A településen az építkezések okozta időszakos zajterheléssel is számolni kell. Erre vonatkozóan az alábbi határértékek érvényesek: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre*(db) 1. 2. 3. Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 8.4 Hulladékgazdálkodás A tervezett tevékenységek esetében a keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a területen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása a településen megoldott. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok (jelenleg a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait kell betartani. 2014. december hó