Egy rendszer ezenkívül elvekre vagy normákra épül, amelyek a különbözı elemei közötti kapcsolatokat

0

Elıszó A nevelési program új megközelítése, avagy közismertebb nevén a RAP (Renewed Approach to Programme) a nemzeti cserkészszövetségek azon vezetıinek készült, akik javítani szeretnék nevelési programjukat. A RAP-ot az Európai Cserkésziroda fejlesztette ki szoros együttmőködésben az Interamerikai Cserkészirodával és a Cserkész Világiroda nevelési módszerekkel foglalkozó csoportjával. Szeretnénk köszönetet mondani az Interamerikai Cserkészirodában dolgozó munkatársainknak, elsısorban az iroda igazgatójának, Gerardo Gonzalés Erbának, aki a MACPRO-módszert kitalálta és kialakította. Elızékeny segítségük nélkül nem lettünk volna képesek összeállítani a RAP-ot. Szintén szeretnénk köszönetet mondani annak a sok nemzeti cserkészszövetségnek, amely partnerünkül szegıdött ebben a kalandban azzal, hogy részt vett a RAP-hálózatban, és beleegyezett abba, hogy kipróbálja az itt javasolt megközelítést; valamint a Cserkész Világirodán dolgozó kollégáinknak különösen Malek Gabrnak, Philippe és Samantha Pijollet-nak, Jim Sharpnak és Jean- Luc Bertrandnak támogatásukért és segítségükért. Végül de nem utolsósorban szeretnénk értékes segítségéért hálánkat kifejezni Ermanno Ripamontinak, az Európai Cserkészbizottság tagjának, Mircea Stefannak, a Román Cserkészszövetség, a Cercetasii Romaniei oszlopos tagjának és a Bukaresti Egyetem pedagógiaprofesszorának, továbbá Perrine Lecoy családpszichológus terapeutának. Reméljük, hogy a munka eredményeként létrejött nyolc RAP-fejezet számos nemzeti cserkészszövetségnek segítségére lesz, hogy megértse és használja a RAP-ot, s ezáltal közelebb érjünk közös célunkhoz: jobb cserkészetet több fiatalnak. Dominique Bénard regionális igazgató Jacqueline Collier nevelésiprogram-igazgató 1

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A nevelési programra vonatkozó világszintő irányvonalak A nevelési programra vonatkozó világszintő irányvonalakat (World Programme Policy) a 32. cserkész világkonferencia (Párizs, 1990) fogadta el, és azon az elven alapulnak, hogy a nevelési programot nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni, hanem valamennyi nemzedék és valamennyi ország esetében a fiatalok mindenkori szükségleteihez és vágyaihoz kell igazítani. A nevelési program vázlatos meghatározása Ez az irányvonal a nevelési program fogalmának vázlatos definícióját használja, amely a fiataloknak kínált tapasztalat teljességét foglalja magába: Mit? Amit a fiatalok a mozgalomban tesznek: a tevékenységek Hogyan? Amilyen módon ezt teszik: a módszer Miért? A mozgalom céljával és alapelveivel összhangban álló nevelési célkitőzések. A fiatalok szükségletein és vágyain alapul Ennek a meghatározásnak elınye, hogy hangsúlyozza: mindannak, amit a fiatalok a mozgalomban tesznek a cserkészet célja és elvei felé kell irányulnia, és a cserkészmódszer alkalmazásával kell megvalósulnia. A cserkész világkonferencia által meghatározott irányvonal második kulcsfontosságú eleme, hogy egy a fiatalok által megvalósuló nevelési programra vonatkozik, nem pedig egy a fiatalok számára megvalósulóval. Ez azt jelenti, hogy a program a fiatalok vágyaiból és részvételével alakul ki, hiszen saját fejlıdésüknek és boldogságuknak ık maguk a legfıbb tényezıi. Ez azonban nem vonja magával az ösztönzı és nevelı hatású felnıtt jelenlét elutasítását. A felnıtteknek természetesen megvan a saját helyük a nevelési program fejlesztésében és megvalósításában, oly módon, hogy lehetıségeket javasolnak, alternatívákat mutatnak, valamint motiválják és támogatják a fiatalokat, hogy képességeiket teljes mértékig kihasználják. Ezek közül azonban egyik sem történhet meg a fiatalok vágyainak figyelembe vétele nélkül, és anélkül, hogy aktívan részt vennének a program fejlesztésének és végrehajtásának folyamatában. Ez a gondolkodásmód a cserkészet varázsának egyik titka. 1909-ben a chilei egyetemen egy rögtönzött beszédében Baden-Powell úgy írta le nevelési koncepcióját, hogy rámutatott: annak a csalinak (pl. giliszta vagy rovar), amelyet a horgász a horog végére tőz, általában semmi köze sincs a horgász saját étkezési szokásaihoz, hanem épp ellenkezıleg, a hal ízlésének kell megfelelnie. A lányok és a fiúk aligha azért fognak a mozgalomhoz csatlakozni, mert saját személyiségük harmonikus fejlesztése érdekli ıket. Azért válnak cserkésszé, mert lehetıséget kapnak arra, hogy izgalmas tevékenységekben vegyenek részt. Azonban ahhoz, hogy nevelı hatású legyen, egy tevékenységnek nem csupán izgalmasnak kell lennie. Abban is segítenie kell a fiatalokat, hogy megszerezzék azokat a képességeket, amelyekre saját maguk fejlesztéséhez szükségük van. A felnıttek szerepe az, hogy a fiatalok motivációját és lelkesedését egy természetes nevelıdési folyamat medrébe irányítsák. Az a fajta nevelési program, amelyet a RAP támogatni remél, nevelési célkitőzésekre épül. Hiszszük, hogy nem csak a nevelıknek, hanem maguknak a fiataloknak is tudatában kell lenniük azoknak az attitődöknek, tudásnak és képességeknek, amelyeket a cserkész nevelési program fejlıdésük kiegészítése érdekében javasol számukra. Az a nevelési program, amely csupán tevékenységeket javasol az ezeket alátámasztó nevelési célkitőzések nélkül, azt kockáztatja, hogy beleesik az aktivizmus csapdájába: önmagukért végzett tevékenységek, amelyek passzív módon ismét- 2

lıdnek, minıségük pedig fokozatosan romlik. Ha egy program nem célokra irányul, akkor elıfordulhat, hogy nem lehet világosan megérteni, és nem lehet új igényekhez alakítani. Gyorsan elöregszik, és végül elavul. A cserkészet arra törekszik, hogy a fiatalokat tegye felelıssé saját fejlıdésükért. Arra próbálja ösztönözni ıket, hogy tanuljanak önmaguknak ahelyett, hogy passzívan elfogadnának egységesített utasításokat. Ezért alapvetı fontosságú, hogy olyan nevelési célkitőzésekkel segítsük ıket, amelyek saját fejlıdésük szempontjából relevánsak. A nevelési program olyan célkitőzésekre épül, amelyekhez a fiatalok ragaszkodnak. Az életkor növekedésével ezek a célkitőzések egyre személyesebbé válnak. A fiatalok nem csak azért csatlakoznak a mozgalomhoz, hogy érdekes tevékenységekben vegyenek részt, hanem azért is, hogy választ találjanak szükségleteikre és vágyaikra. Ha egy szövetség a serdülıknek már nem vonzó, toborzását pedig 14 év alattiakra korlátozza, az annak a jele, hogy nevelési programját kizárólag felnıttek tervezték, anélkül, hogy megvitatták volna a fiatalokkal, és anélkül, hogy figyelembe vették volna vágyaikat. Kultúrákhoz és nemzedékekhez igazítva A fiatalok világának saját dinamizmusa van, amely változatos és állandóan változó érdeklıdési területekre összpontosul. Ezért nem lehet egy valódi nevelési programot egyszer s mindenkorra meghatározoni. A nevelési programra vonatkozó világszintő irányvonalak (World Programme Policy) kijelenti, hogy az egyes nemzeti szövetségek nem csak hogy szabadon alakíthatják ki saját konkrét tevékenységeiket, módszereiket és nevelési célkitőzéseiket, hanem rendszeresen felül is kell vizsgálniuk nevelési programjukat annak érdekében, hogy azt a fiatalok és a társadalom egészének alakuló világához igazíthassák. Változatlan elemek és változó elemek A cserkészmozgalom erıssége abban a bámulatos képességében rejlik, hogy nagyban különbözı körülményekhez és kultúrákhoz is képes alkalmazkodni. De nem veszélyezteti-e ez a rugalmasság identitását és egységét? Tegyük fel, hogy lehetıségünk lenne, hogy kedvünk szerint alakítsuk a cserkészet elemeit. Hogyan lehetne elegendı közös dolgot megtartani ahhoz, hogy még egy és ugyanazon mozgalom tagjaiként azonosíthassuk magunkat? A kérdés megválaszolásához különbséget kell tennünk alapvetı és nem változtatható elemek, illetve változtatható elemek között: A változatlan elemek a globális szinten meghatározott cél, alapelvek és módszer; A változtatható elem az alapelvekre épülı nevelési program, amely aszerint változik, hogy alkalmazkodjék az egyes korok és társadalmak igényeihez (1. ábra). A változatlan és a változó elemek valójában nem állnak ellentmondásban. Sokkal könnyebb valamit különbözı helyzetekre alkalmazni, ha világos és jól meghatározott alapvetı elemekre támaszkodhatunk. Nevelési rendszer Mi az, hogy rendszer? Minden rendszer elsı jellemzıje, hogy egy cél felé irányul, ami egyben a rendszer szerkezetét is meghatározza. A rendszer különbözı, egymással kölcsönhatásban álló elemeket tartalmaz. Egy dinamikus egész, amelynek teljessége több, mint egyes alkotóelemeinek összege. 3

Egy rendszer ezenkívül elvekre vagy normákra épül, amelyek a különbözı elemei közötti kapcsolatokat irányítják. A cserkészet nevelési rendszer. Más szóval a fiatalok nevelésének céljára irányul, és különbözı elemei az alapelvekkel összhangban kapcsolódnak egymáshoz. A cserkészet nyílt nevelési rendszer. Ez azt jelenti, hogy állandó kölcsönhatásban áll társadalmi környezetével. A cserkészet nevelési rendszerének különbözı szintjei A cserkészet nevelési rendszere különbözı szinteken értelmezhetı (1. ábra): Alapvetı, változatlan elemek A cserkészet alapvetı elemeit a Cserkészmozgalom Világszervezetének (World Organisation of the Scout Movement, WOSM) alapszabálya (World Constitution) határozza meg: cél, alapelvek és módszer. A cserkészet nevelési rendszere ebbıl az eredeti forrásból ered. Minden új nevelési programnak és a létezı programok minden módosításának ezeken a változatlan elemeken kell alapulnia, mert a cél, az alapelvek és a módszer a cserkészmozgalom identitásának és egységének a záloga. A nevelési program fejlesztése Minden nemzeti cserkészszövetségnek kötelessége, hogy kialakítsa és rendszeresen újragondolja nevelési programját, amely a cserkészet alapvetı elemein alapul, és figyelembe veszi a fiatalok szükségleteit és vágyait. Ezek a szükségletek és vágyak azon társadalmi-kulturális környezet szerint változnak, amelyben a fiatalok élnek. Ezért nem hasznos, ha egy szövetség lemásol egy nevelési programot, amelyet egy más környezetben mőködı szövetség fejlesztett ki. A nevelési programok ráadásul nemzedékrıl nemzedékre változnak, mert a társadalom maga is változik. Ez az oka annak, hogy a nevelési programot rendszeresen aktualizálni kell, miközben tiszteletben tartjuk a mozgalom alapvetı elemeit. A RAP azért jött létre, hogy segítsen elérni ezt a célt. 4

5

A nevelési program terjesztése Nem elég megtervezni egy jó programot a fiataloknak. Széles körben ismertté is kell tenni. A programot szerte a szövetségben elterjeszteni fáradságos feladat. Elıször is kitőnı minıségő kiadványokra van szükség, amelyek a vezetıknek és a fiataloknak egyaránt közérthetık és tetszetısek. Ennél azonban többet kell tenni. Közvetlen kapcsolatot kell teremteni azokkal a vezetıkkel, akik a nevelési program végrehajtásáért felelısek, tehát be kell mutatni és érthetıen el kell magyarázni nekik. A program terjesztése szorosan kapcsolódik a vezetıképzésez és a vezetık támogatásához. Más szóval, amikor egy szövetség elhatározza, hogy felfrissíti nevelési programját, akkor párhuzamosan kell dolgoznia a nevelési program fejlesztésén, a terjesztés támogatása érdekében eszközök létrehozásán és helyi szinten mőködı vezetıinek toborzásán, képzésén és támogatásán (lásd Végkövetkeztetés: A felnıttek, akikre szükségünk van). A nevelési program végrehajtása A jó nevelési programnak vannak bizonyos jellemzıi: Hőség Tiszteletben kell tartania a cserkészet alapvetı elemeit (cél, alapelvek és módszer). Relevancia Meg kell felelnie az adott kor és adott ország fiataljait jellemzı szükségleteknek és vágyaknak. Megvalósíthatóság Helyi szintre alkalmazhatónak és könnyen végrehajthatónak kell lennie. Errıl az utolsó jellemzırıl gyakran megfeledkezünk. Néhány szövetség megtapasztalta ez, amikor elméletileg rendkívül érdekes és vonzó programot fejlesztett ki. A gyakorlatban azonban gyorsan kiderült, hogy túlságosan merev vagy nehezen hajtható végre. Sokkal inkább kívánatos egy viszonylag szerény nevelési programot kialakítani, amelyet a vezetık 90%-a valószínőleg sikeresen tud kivitelezni, mint egy rendkívül nagyratörı programot, amelyet azonban csak a rendkívül tapasztalt vezetık képesek megvalósítani. A siker biztosítására szorosan össze kell kapcsolni a nevelési programra és a felnıtt vezetıkre vonatkozó irányvonalakat. Világszerte jelen lévı nevelési mozgalomként a cserkészet sikere abban a képességében rejlik, hogy harmonikus és kreatív módon képes kombinálni ezeket a különféle szinteket: az alapelvek globális szintő meghatározásától kezdve a nevelési program helyi közösségben történı végrehajtásáig. A nevelési program új megközelítése (RAP) A RAP a cserkészet alapvetı elemeire (cél, alapelvek és módszer) épülı szisztematikus megközelítés, amelynek célja, hogy segítségével a nevelési programot egy-egy nemzedék szükségleteihez és vágyaihoz lehessen alakítani. Nyolc lépésbıl áll (2. ábra): Nyolc lépés 1. Nevelési ajánlat meghatározása, a fiatalok jelenlegi szükségleteinek és vágyainak elemzés és erre a megfelelı nevelési válasz megjelenítése, összhangban a mozgalom céljával, elveivel és módszerével. 2. Személyes növekedési dimenziók meghatározása, amelyek az egyén személyiségének valamennyi dimenziójára kiterjednek. 6

3. Végsı nevelési célkitőzések meghatározása, amelyek (a személyes növekedés valamennyi dimenzióban) egyértelmően meghatározzák azokat az eredményeket, amelyekrıl elvárható, hogy egy fiatal elérje ıket, mire elhagyja a mozgalmat. 4. Az egyes korcsoportok és korosztályok meghatározása a fiatalok különbözı fejlıdési szakaszainak alapján. 5. Korosztályi nevelési célkitőzések megállapítása, amelyekben realisztikusan vannak leírva az elérendı tudástartalmak, képességek és attitődök. 6. A fiataloknak olyan, tapasztalatot kínáló tevékenységek kifejlesztése, amelyek lehetıvé teszik számukra, hogy elérjék a meghatározott nevelési célkitőzéseket. 7. Az általános cserkészmódszer alapján korosztályi módszerek kialakítása és egyes korcsoportokra való alkalmazása. 8. Személyes haladási rendszer felépítése, hogy segítse a fiatalokat saját személyes célkitőzéseik kialakításában, és motiválja ıket az elırehaladásra. 7

Hogyan fejlesszük ki nevelési programunkat? A korosztályok közötti összhang A RAP egyik jellemzıje, hogy egészként tekint a különbözı korosztályokon átívelı nevelési programra. Sok cserkészszövetség elköveti azt a hibát, hogy különbözı korosztályi nevelési programokat tesz lehetıvé, anélkül hogy ezek összhangban állnának egymással. Ennek a problémának az okai gyakran egészen a mozgalom kezdeteiig visszakövethetık. A cserkészet eredetileg a 12 16 éves serdülıket célozta meg. A farkaskölyök korosztály csak az 1920-as években jött létre a 8 12 éves gyermekeknek, a 16 22 éves fiatal felnıtteknek szóló rover korosztály pedig még késıbb. A korosztályok természetes módon alakították ki a korcsoport jellegzetességeinek megfelelı speciális elemeiket, és az évek során sajátos hagyományokra és kultúrára tettek szert. Ennek következtében eltőnt vagy érzékelhetetlenné vált a korosztályok közötti szükséges folytonosság. Ez a szituáció igen ártalmas. A nemzeti cserkészszövetségnek nincs többé általános nevelési ajánlata, a nevelési célkitőzések többé nem biztosítják a folytonosságot és nagyon nehézzé válik az egyik korosztályból a másikba való átmenet. Bizonyos mértékig persze egyértelmően kívánatos a korosztályok közötti különbség, hogy megakadályozza az egyhangúságot és új érdeklıdést ébresszen. Veszélyes azonban azt megengedni, hogy egy-egy korosztály saját specialitásaiba vagy önmagába zárkózzék, elvágja magát a többitıl és egyre specifikusabb módszertant alakítson ki, tekintet nélkül arra, hogy mi történik a fiatalabb vagy az idısebb korosztályokban. Az egyes korosztályok által kínált nevelési program számára alapvetı, hogy kapcsolódjék a többi korosztályi programhoz, és összhangban álljon a szövetség nevelési ajánlatával. Ezt tekintve világos, hogy még ha a nemzeti szövetség csak egyetlen korosztály nevelési programját is akarja felülvizsgálni, akkor is figyelembe kell vennie a többi korosztályi programra gyakorolt hatást, hogy így megırizze az egésznek a szükséges koherenciáját. A RAP jól használható erre a célra. Három fı szakasz A fent leírt nyolc lépés nem egy lineáris folyamat része. Tulajdonképpen három fı szakaszba csoportosíthatók (3. ábra): a) Célok kitőzése (1 3. lépés); b) A korosztályok megszervezése (4 5. lépés); c) A rendszer mőködtetése (6 8. lépés). 8

9

Célok kitőzése Ez a szakasz az egész szövetséget érinti. Minden szinten alapos eszmecserével kell járnia, hogy széles körő konszenzust lehessen elérni, és így minden vezetı elkötelezıdjék a szövetség létének alapvetı oka vagyis a nevelési ajánlat és az abban javasolt végsı nevelési célkitőzések mellett. A korosztályok megszervezése Ez a szakasz inkább technikai jellegő. Arról szól, hogy egy adott társadalomban, egy konkrét pillanatban elemezzük a fiatalok fejlıdésének különféle szakaszait azért, hogy megállapíthassuk azokat a korcsoportokat, amelyeket a szövetségnek figyelembe kell vennie, amikor meghatározza korosztályi rendszerét és az egyik korosztályból a másikba történı átmenetet. Itt egy-egy korcsoportra szakosodott embereket kell felkérni, hogy alakítsák ki a rendszert, és olyan nevelési célkitőzéseket fogalmazzanak meg minden egyes korosztály számára, amelyek összhangban állnak a végsı nevelési célkitőzésekkel. A rendszer mőködtetése Ez a szakasz arra irányul, hogy megtaláljuk azokat a módokat, amelyeken a nevelési célkitőzések elérhetık, miközben figyelembe vesszük a különbözı korú fiatalok érdeklıdését. Olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek megfelelnek a kiválasztott nevelési célkitőzésnek, az általános cserkészmódszert az adott korcsoportra alkalmazzák, így korosztályi módszereket hoznak létre. Ezenkívül ki kell alakítani a személyes haladási rendszert. Ezeket mind ki kell próbálni a terepen, kísérleti rajokban. Országos programbizottság Minden cserkészszövetségnek rendelkeznie kell egy országos programbizottsággal vagy munkacsoporttal. Ennek a bizottságnak a feladata a korosztályok felügyelete és annak biztosítása, hogy nevelési ajánlataik összhangban álljanak egymással. Az országos programbizottság általában a különféle korosztályok országos szakvezetıibıl áll, és a nevelési programért felelıs országos szakvezetı vezeti. A bizottsághoz tartozhatnak még egyes területekre specializálódott vezetık is (vízi cserkészet, fogyatékosokkal való cserkészet, koedukáció stb.). A RAP megvalósítását az országos programbizottság felelısségi körébe kell utalni. Elengedhetetlen azonban a szoros együttmőködés az országos programbizottság és a felnıtt vezetıkkel foglalkozó országos bizottság között, hiszen ez utóbbi foglalkozik a cserkészetben tevékenykedı felnıttek toborzásával, képzésével, támogatásával és irányításával. Szervezeti felépítés Mielıtt alkalmazni kezdenénk a megközelítést, megfelelı cselekvési tervet kell összeállítanunk, amelyhez a következı szervezeti felépítés javasolható (4. ábra). Az országos programbizottság a szövetség országos testületének (tanács vagy bizottság) felügyelete alatt dolgozik, amelynek rendszeresen haladási jelentéseket nyújt be. Az a szerepe, hogy elıkészítsen egy tervet, amelyet az országos testület hagy jóvá, mielıtt benyújtanák egy demokratikus döntéshozó testületnek, például a szövetség közgyőlésének. 10

Alapvetı fontosságú azoknak a szakértıknek a megtalálása, akik a bizottság munkáját támogatni tudják. Ezek lehetnek belsı szakértık (olyan cserkészvezetık, akik az ifjúsági nevelési program egyik területén különösen képzettek) vagy külsı szakértık (szociológusok, oktatási szakemberek, speciális nevelık stb.). Különbözı térségekben kísérleti csapatokat kell kiválasztani. Ezekben a csapatokban tapasztalt vezetıkre van szükség, hogy a terepen is tesztelni tudják a bizottság elképzeléseit és javaslatait. 11

Mivel semmi értelme feltalálni a spanyolviaszt, tanácsos más hazai vagy külföldi cserkész és nem cserkész nevelési szervezetekbıl hálózatot szervezni, amelynek révén meg lehet osztani a hasonló területeken már megszerzett tapasztalatokat vagy elvégzett kísérleteket. Végül kívánatos létrehozni egy irodával támogatott állandó ötletközpontot, ahol legalább két alkalmazott egy vezetı és egy titkár dolgozik. Ez a központ nyomon követi a munkát, összegyőjti a hasznos dokumentációt, jelentéseket ad ki és terjeszt, továbbá biztosítja az öszszes érintett (bizottsági tagok, szakértık, kísérleti csapatok, más szervezetek stb.) közötti zökkenımentes kommunikációt. Cselekvési terv és költségvetés A nevelési program akár csak részleges felülvizsgálata vagy fejlesztése hosszú és kényes feladat. A nyolc lépés végrehajtása elkerülhetetlenül hónapokat vagy akár éveket vesz igénybe. Ezért életbevágó egy cselekvési terv összeállítása, amely meghatározza a különféle feladatokat és ezek felelıseit, illetve felvázol egy menetrendet. Hasonlóképpen költségvetést is készítenünk kell, hogy fedezni tudjuk a különféle felmerülı költségeket: találkozók, utazás, posta, telefon, jelentések elkészítése és fénymásolása stb. RAP-fejezetek Mielıtt munkához látnának, az országos programbizottság felelıseinek meg kell ismerkedniük a RAP-pal. Ehhez az Európai Cserkésziroda a következı anyagokat készítette el: A nyolc RAP-fejezet 1 8-ig számozva, amelyek bemutatják a folyamat lépéseit; Ennek végén a Következtetés: a felnıttek, akikre szükségünk van nem más, mint a felnıtt vezetıkre vonatkozó irányvonalak bemutatása, amely szorosan kötıdik a RAP-hoz; A Zöld-sziget egy kitalált szereplıkkel játszódó történet, amely azt mutatja be, hogy egy országos vezetıkbıl álló munkacsoport hogyan ismerkedik meg a RAP-pal. 12

RAP 1. fejezet Nevelési ajánlat Bevezetés Ez a fejezet arra szolgál, hogy segítsen a szövetségetek nevelési ajánlatának kidolgozásában. Ez a RAP-folyamat elsı lépése. Azt ajánljuk, hogy kezdésként olvassátok el A Zöld-sziget elsı fejezetét, amely bemutatja a feladat megoldásának egy lehetséges módját. Az ajánlatotokat néhány évenként felül kell vizsgálni, hogy releváns és vonzó maradjon. Fontos, hogy elıször a nevelési ajánlat legfontosabb összetevıit vegyük szemügyre. Fogalom A nevelési ajánlat lehetıvé teszi, hogy egy adott közösségnek elmagyarázzuk, hogyan elégíti ki a cserkészszövetség a fiatalok nevelési szükségleteit, összhangban a mozgalom céljával, alapelveivel és módszerével. Célkitőzések A szülıknek és a közösségnek bemutatni a mozgalmat és azt, amit a fiataloknak kínál, valamint egyértelmően elkötelezıdni ezek mellett. Kifejezni a mozgalom céljait oly módon, hogy ezek alapján nevelési célkitőzéseket lehessen meghatározni. A felnıtt vezetıket arra ösztönözni, hogy vonzó programot kínáljanak a fiataloknak, és elkötelezıdjenek a fiatalokkal fenntartott nevelési kapcsolat bizonyos stílusa mellett. Tartalom Elemzés a fiatalok fı szükségleteirıl és vágyairól, valamint azokról a lehetıségekrıl és veszélyekrıl, amelyekkel mindennapjaikban szembenéznek. A cserkészet által adott válaszok: a szövetség által ajánlott általános nevelési célok; azok a tulajdonságok, amelyekrıl elvárható, hogy egy fiatal elsajátítsa addigra, amikor elhagyja a mozgalmat. A szövetség által e célok elérése érdekében felajánlott nevelési program és szolgáltatások; a fiatalok és a felnıttek közötti kapcsolat javasolt típusa. 13

Hogyan alakítsuk ki a nevelési ajánlatot? A nevelési ajánlat kialakítása során számos lépés különíthetı el. 1. Helyzetelemzés készítése Az országos programbizottságnak (vagy az általa kinevezett munkacsoportnak) az adott helyzet elemzésével kell kezdenie, mégpedig azzal, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a szövetség. A cserkészszövetség csak akkor remélheti, hogy tagokat tud szerezni és ezeket meg is tudja tartani, ha megfelel az igényeiknek. Hasonlóképpen nem tehet szert partnerekre (hatóságok, helyi közösségek, egyházak stb.) és nem részesülhet a támogatásukban, ha legalább néhány elvárásuknak meg nem felel. Ezért szükséges összeállítani a legfontosabb felhasználók és partnerek listáját, és meghatározni azokat az elvárásokat, amelyek a szövetség munkájára hatással vannak. a) Partnerek és felhasználók azonosítása Fiatalok Amint ezt a Cserkészmozgalom Világszervezetének alapszabálya is kimondja, a cserkészet: fiataloknak szóló nevelési mozgalom. A fiatal 26 éves vagy az alatt fiúkat és lányokat takar. E kor fölött már nem felel meg a cserkészet nevelési programja. A fiatalokkal való munka nem csupán szükségleteik és vágyaik elemzését jelenti, hanem azt is, hogy lehetıségeket adunk nekik véleményük kifejezésére és a mozgalom döntéshozatali folyamatában való részvételre. Ez elsısorban a helyi rajokban történhet meg, az életkor függvényében: a farkaskölykök, a cserkészek és a roverek ösztönzést kapnak, hogy közvetlenül vállaljanak felelısséget ırsük és rajuk mőködéséért. Részt vesznek a tevékenységek kiválasztásában, megszervezésében és értékelésében. Ily módon közvetlenül fejezıdnek ki és elemezhetık érdeklıdési területeik, szükségleteik és vágyaik. A legidısebbeket (kószák és roverek) arra ösztönzik, hogy a tanácsok ülésein és a fórumokon való részvétellel még nagyobb szerepet vállaljanak a nevelési program kialakításában és megfelelı alkalmazásában. Ez alapítónk ajánlásának is megfelel: A fiút kérdezd. Ugyanakkor nem elég, ha a fiatalok állandóan kifejezhetik véleményüket a mozgalomban. Finomabb és szisztematikusabb elemzéseket kell végezni, amelyeknél nem csupán a mozgalomban tagként jelen lévı fiatalokra összpontosítunk, hanem azokra is, akiket el szeretnénk érni. A mozgalomnak mindenki számára nyitottnak kell lennie, a fiatal kifejezés pedig különféle kategóriákat tartalmaz: Fiúk és lányok, fiatal férfiak és fiatal nık A cserkészmozgalom legalább fél évszázada nemre való tekintet nélkül nyitott minden fiatal elıtt. Viszont ennek a döntésnek a nevelési hatását nem vették mindig eléggé figyelembe. Választ ad-e nevelési ajánlatunk a lányok és a fiúk igényeire? Hogyan biztosítunk mindkét nemnek azonos lehetıségeket, és hogyan segítjük ıket abban, hogy megtanuljanak a kölcsönös megértés és tisztelet légkörében együttmőködni? Különbözı korú fiatalok, különös hangsúllyal a serdülıkön A cserkészmódszer tulajdonképpen attól kezdve már mőködıképes, hogy a gyermek képes egy csoportban együttmőködni, ám elsısorban a serdülık számára alkalmas. A szövetség tagságában a serdülık aránya jó fokmérıje a nevelési program minıségének. Különbözı társadalmi-kulturális hátterő fiatalok Küldetésének teljesítése érdekében a mozgalomnak erıfeszítéseket kell tennie, hogy azokat is elérje, akiknek a leginkább szükségük van nevelési támogatására. Nem szabad a toborzást csupán a középosztályra vagy a legkiváltságosabb hátterőekre korlátozni. A hátrányos helyzető területekrıl 14

származó fiataloknak és a testi, szellemi vagy szociális fogyatékossággal élıknek szintén joguk van részt venni a cserkészetben. A mozgalomnak igen nagy kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie, hogy nevelési programját és struktúráit az ı elvárásaikhoz tudja igazítani. Ezenkívül arról is gondoskodnia kell, hogy a magáról közvetített kép ne riassza el a különbözı hátterő fiatalokat a csatlakozástól. Partnerek Szülık Egy nevelési mozgalomnak létfontosságú, hogy felkeltse a szülık érdeklıdését, és megnyerje bizalmukat. Manapság számos szülı mélységesen aggódik gyermekei nevelése miatt. Azt várják az iskolától, hogy különféle ismeretekkel felvértezett fiatalokat adjon, azonban rájönnek, hogy az iskola nem képes mindig segíteni nekik, hogy nélkülözhetetlen értékeket tegyenek magukévá vagy kiegyensúlyozott legyen a személyiségük. A szülık ezért vélhetik úgy, hogy érdemes egy olyan mozgalmat támogatni, mint a cserkészet. Ráadásul ha elvárásaik teljesülnek, a szülık rendkívül hatékony támogatókká válhatnak, vagy akár aktív szerepet is vállalhatnak a mozgalomban. Tanárok Sok cserkészvezetınek tanár vagy nevelı a foglalkozása. A cserkészetet szakmai tevékenységük természetes kiegészítésének látják, különösen mert a fiatal személyiségének egészére összpontosít, és lehetıvé teszi, hogy informálisabb és így valószínőleg szorosabb kapcsolatba kerüljenek a fiatalokkal. Ezért természetes, hogy a cserkészet partnert és szövetségest találhat az iskolákban mind potenciális felnıtt vezetıket, mind erkölcsi és anyagi támogatást tekintve (információ, eszközök, épület stb.). Egyházak Történelmileg nézve az egyházak és más vallásos csoportok számottevı támogatást nyújtottak a szövetségnek. Fejlıdéséhez mind erkölcsi, mind anyagi szempontból jelentısen hozzájárultak. Ehhez hasonlóan a cserkészet is sokat tett, hogy fenntartsa vagy újjáélessze sok vallásos közösség dinamizmusát. Ez ma is igaz, és ezért rendkívül fontos a mozgalomnak, hogy megbecsülje ezt az együttmőködést. Helyi és országos hatóságok A hatóságok akár a helyi közösségekben, akár országos szinten nem lehetnek közömbösek a fiatalok nevelésére és szabadidejére irányuló kérdések iránt. A cserkészetnek figyelmes és megbízható partnernek kell mutatkoznia irányukban. A cserkészetnek más ifjúsági szervezetekkel együtt feladata, hogy olyan politikai irányvonalak kialakításához járuljon hozzá, amelyek valóban figyelembe veszik az új nemzedékek szükségleteit és vágyait. Igyekeznie kell, hogy a hatóságok azon a megérdemelt erkölcsi és anyagi támogatáson túl is elismerjék tevékenységeit. Vállalatok A vállalatok szintén lelkes támogatói lehetnek a cserkészetnek, hogy segítsék a fiatalokat hasznos képességek elsajátításában, és így javuljon a vállalat imázsa. Egy sikeres és népszerő és a cserkészet értékeit osztó vállalattal való partnerség vonzóbbá teheti a cserkészetet a fiatalok és más partnerek számára. Más ifjúsági szervezetek Más ifjúsági szervezeteknek értékes tapasztalataik vannak az ifjúsági munka terén. Ha ilyen szervezetekkel partnerséget kötünk, akkor megoszthatjuk tudásunkat és képességeinket, a cserkészet pedig erısebb szerepet játszhat az ifjúságpolitika meghatározásában. 15

b) A szükségletek és az elvárások azonosítása A bizottság két-három tagjának az legyen a feladata, hogy összegyőjtenek minden használható statisztikát és felmérést, amely az országban a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozik. Ez világos képet fog adni az egyes korcsoportokba tartozó lányok és fiúk számáról és arról, hogy mekkora hányaduk vesz részt a cserkészetben (elterjedtségi ráta / piaci részesedés ). Rendelkezésre álló statisztikák Az elérhetı statisztikákból különféle mennyiségi információkra tehetünk szert, például: A fiatalok megoszlása szüleik társadalmi-szakmai háttere szerint; Iskolai sikerességi vagy bukási ráta (a különbözı iskolákat képesítéssel vagy anélkül befejezı fiatalok aránya, társadalmi-szakmai háttere szerint); A gyermekek és serdülık fıbb egészségügyi problémái (iskolaorvosi statisztikák vagy minisztériumi statisztikák); Családok összetétele: családonkénti gyermekszám, válások aránya, egyszülıs családok stb.; Fiatal tagok aránya az önkéntes szervezetekben: sportegyesületek, kulturális egyesületek stb. A fiatalok érdeklıdési körérıl és vágyairól is vannak felmérések, amelyek rendkívül érdekes dolgokra világíthatnak rá, például kedvelt szabadidıs tevékenységekre, a családban vagy az iskolában elıforduló legjelentısebb problémákra, a felnıttekkel való kapcsolathoz főzıdı elvárásokra, a jövıvel kapcsolatos kérdésekre, értékekre stb. A szülık elvárásainak azonosításához hasznos segítséget nyújthatnak a szülı-tanár egyesületek. A családi egyesületek szintén végeznek felméréseket tagjaik körében; ezek eredményei szintén érdekesek lehetnek a cserkészet számára. Saját felmérések és kérdıívek Érdemes megfontolni, hogy vállalkozzunk-e egy specifikus felmérésre általában a fiatalok vagy konkrétan a mozgalom tagjai között. Európa számos cserkészszövetsége készített már ilyen típusú felméréseket. Egy ilyen felmérés költségei ugyan viszonylag magasak, ám támogatónak megnyerhetünk partnereket a magánszektorból (vállalatok, alapítványok) vagy az államiból (egyetemek, kutatóintézetek, oktatási vagy ifjúsági minisztérium). Például szociológiai intézetek is érdeklıdhetnek a cserkészettel való együttmőködés iránt. Az intézet adhat önkéntes teameket, akiket ki lehet képezni arra, hogy kérdıív alapján interjút készítsenek fiatalokkal. Számos ifjúsági szervezet esetében arra is lehetıség van, hogy egy ilyen felmérés elvégzésében együttmőködjünk, például a nemzeti ifjúsági tanács keretében. A cserkészszövetségnek viszont mindenképpen kell igyekeznie, hogy benne legyen a kísérleti csoportban, hogy így felvétethesse a felmérésbe azokat a kérdéseket, amelyek számára a leginkább relevánsak. Bár érdekesebbnek tőnhet egy olyan felmérés, amely a mozgalmon kívül fiatalokat szólítja meg, hiszen az a népességnek nem egy kiválasztott mintájára vonatkozik, azonban egy belsı felmérés is hasznos lehet. Ennek segítségével azonosíthatjuk fiatal tagjaink érdeklıdési körét és vágyait, és meghatározhatjuk, hogy a mozgalom mekkora mértékben felel meg ezeknek. Ez elvégezhetı például egy kérdıívvel a cserkészújságban, vagy egy olyan kérdıívvel, amelyet elküldünk a helyi csapatoknak, akik alapos beszélgetések során töltik ki. Az ilyen típusú felmérések olyan speciális részt is tartalmazhatnak, amely a szülık nézeteire és elvárásaira kérdez rá. A kérdıívek vagy interjúrácsok helyes elkészítéséhez nélkülözhetetlen a szakmai jellegő segítség. A felmérés megtervezésének legkorábbi szakaszától kezdve szintén szükséges annak mérlegelése, hogy a szövetség számára milyen technikák lennének a legalkalmasabbak az összegyőjtött adatok feldolgozására és bemutatására. A legjobb megoldás, ha egy egyetemmel vagy más felsıoktatási intézménnyel lépünk partnerségre. 16

Olyan cserkészszövetségektıl is kérhetünk segítséget, amelyek már sikeresen elvégeztek ilyen belsı felméréseket. Tanácskozások és testületek A felmérések használata valószínőleg nem a legjobb módszer arra, hogy a mozgalom többi partnerének elvárásait meghatározhassuk. Szerencsésebb regionális és nemzeti szintő tanácskozásokat szervezni, amelyek során a cserkészvezetık megbeszéléseket folytathatnak a papság tagjaival, a helyi hatóságok képviselıivel, a tanárokkal stb. Ezek a találkozók lehetıséget adnak a partnereknek, hogy kifejtsék a fiatalok neveléséhez és a cserkészethez kapcsolódó elvárásaikat. Az országos programbizottságnak össze kell állítania egy olyan háttérdokumentumot, amely segítséget jelent ezeknek a tanácskozásoknak a megszervezéséhez. A testületeknek a fiatalok körében korábban elvégzett felmérések eredményeit is be lehet mutatni, hogy reagáljanak rájuk és tegyenek észrevételeket. 2. A megállapítások megvitatása A kérdıívek és a tanácskozások ereményeinek feldolgozása után össze lehet állítani egy listát egyrészt a fiatalok szükségleteirıl és vágyairól, másrészt pedig a különbözı partnerek elvárásairól (lásd 5. ábra). Csak a legfontosabb elemeket kell felsorolni. Ezek után szükség van arra, hogy meghatározzuk, képes-e a cserkészszövetség ezeknek az igényeknek vagy elvárásoknak valamilyen módon megfelelni. A felsorolás felhasználható arra, hogy a szövetség minden szintén vitát indítson. Fontos, hogy a nevelési ajánlat megvitatásába, megszövegezésébe és elfogadásába a szövetségnek a lehetı legtöbb szintje be legyen vonva. A véleménycseréhez és a javaslattételre ideális alkalmak az országos és regionális konferenciák, illetve a vezetıképzés és más mőhelytalálkozók. A tagoknak meg kell vitatniuk a felmérések visszajelzéseit és a szükségletek és elvárások listáját, valamint meg kell határozniuk, hogy a cserkészet által adott jelenlegi válasz megfelelı-e, vagy lehet még rajta javítani. Az elképzeléseket különbözı fejezetekbe célszerő rendezni (fiatalok, szülık, hatóságok stb.), és az országos programbizottságnak érdemes összegyőjteni ıket, hogy késıbb belefoglalhassa ıket a nevelési ajánlatba. 17

Példák (fiatalok): A 12 16 éves fiatalok lelkes érdeklıdést mutatnak a szabadtéri programok és a környezetvédelem iránt. A korosztály nevelési programjában fontos a táborozás és a szabadtéri tevékenységek, viszont nem kap elég hangsúlyt a környezeti nevelés. A 16 22 éves fiatalok nagyon aggódnak szakmai jövıjükért. Eleddig semmi sem történt, hogy megfeleljünk ennek a szükségletnek. A legidısebb korosztály nevelési programjának szakmai orientációs és munkatapasztalat szerzésére irányuló elemeket is tartalmaznia kell. Példák (szülık): A szülık és egyes tanárok félnek, hogy a cserkészet túl sok idıt vesz igénybe a gyerekek életébıl, és ez károsan befolyásolhatja tanulmányaikat. Ezt eddig nem vettük figyelembe. Hatékonyabban kell rámutatni arra, hogy a cserkészet nevelési programja milyen módon hat pozitívan a fiatalok iskolai sikerére. Az egyház képviselıinek támogatásával sok szülı azt várja a cserkészettıl, hogy szilárd nevelést adjon lelki és erkölcsi értékekbıl. A fogadalom és a törvények minden korosztályban fontos nevelési elemek, viszont a vezetık úgy érzik, hogy meglehetısen felkészületlenek a spirituális nevelés témájában. Erıfeszítéseket kell tenni ezen a téren. Példák (állami szféra): A hatóságok képviselıi a tanácskozásokon számos alkalommal megemlítették, hogy érdeklıdnek a cserkészszövetség által szervezett közösségfejlesztı projektek iránt: játszóterek építése a hátrányos helyzető térségekben élı gyermekeknek, mőemlékek felújítása stb. Minden 18

iránt érdeklıdnek, ami hozzájárulhat a polgári és a felelısségre neveléshez. A nevelési programnak ezt az elemét meg kell tartani és tovább kell erısíteni. 3. Az ajánlat összeállítása A munka végeztével a szövetségnek összeáll egy listája a fiatalok és a mozgalom partnerei által mutatott igényekrıl, szükségletekrıl, elvárásokról és vágyakról, valamint a szövetség által ezekre adott válaszokról. Ez alkotja a nevelési ajánlat összeállításának az alapját. A Zöld-sziget I. fejezetében az országos programbizottság összeállít egy nevelési ajánlatot a szövetségnek. Ebben a példában a szöveg felvázolására a következı lépéssort fogadják el: 1. Kik vagyunk? 2. Milyen nehézségekkel néznek szembe a fiatalok? 3. Milyen lehetıségeik vannak a fejlıdésre? 4. Mit akarunk tenni? A példa nem légbıl kapott. A Zöld-szigetben bemutatott nevelési ajánlatot valóban összeállították, mégpedig egy újonnan létrejövı kelet-európai cserkészszövetség vezetıi egy hétvégén. A szöveg megalkotására számtalan módot ki lehet találni. Ami fontos az az, hogy világosan mindenki által azonosan értett szavakkal fejezze ki, hogy a cserkészet egy adott helyzetben milyen konkrét válaszokat javasol a fiatalok elvárásaira és vágyaira. Miután az országos programbizottság megfogalmazta a szöveget, azt be kell nyújtani a szövetség irányítószerveihez. Ezután konzultáció céljából körbe kell küldeni minden vezetınek, mielıtt a szövetségi közgyőlés hivatalosan is elfogadná. Az Európai Régió is ezt a módszert használta az Európai cserkéscharta kialakításakor, amelyet vita és módosítás után a 8. Európai Cserkészkonferencia fogadott el 1995-ben Salzburgban (II. függelék). 19

I. függelék A CSERKÉSZMOZGALOM VILÁGSZERVEZETÉNEK ALAPSZABÁLYA 1. fejezet A CSERKÉSZMOZGALOM I. cikk Meghatározás 1. A cserkészmozgalom olyan önkéntes, politikamentes nevelımozgalom fiatalok részére, amely származási, faji vagy hitvalláson alapuló megkülönböztetés nélkül nyitott mindenki felé, összhangban az Alapító által megfogalmazott és lejjebb olvasható célokkal, elvekkel és módszerrel. Cél 2. A cserkészmozgalom célja, hogy testi, szellemi, társas és lelki képességeik teljes kibontakoztatása révén hozzájáruljon a fiatalok mint egyének, mint felelıs polgárok és mint helyi, nemzeti és nemzetközi közösségük tagjai fejlıdéséhez. II. cikk Elvek 1. A cserkészmozgalom a következı elveken alapul: Isten iránti kötelesség Ragaszkodás a lelki elvekhez, hőség az ezeket kifejezı valláshoz, és az ezekbıl adódó kötelességek elfogadása. Mások iránti kötelesség - Hőség a hazához a helyi, nemzeti és nemzetközi béke, megértés és együttmőködés elımozdításával összhangban. - Részvétel a társadalom fejlesztésében, elismerve és tisztelve embertársaink méltóságát és a természeti világ épségét. Önmagunk iránti kötelesség Felelısség saját fejlıdésünkért. Ragaszkodás a fogadalomhoz és a törvényhez 2. A cserkészmozgalom minden tagjának ragaszkodnia kell a cserkészfogadalomhoz és a cserkésztörvényhez, amely az egyes nemzeti cserkészszövetségek kultúrájának és civilizációjának megfelelı nyelven, és a Cserkészmozgalom Világszervezete által elfogadva tükrözi az Isten, mások és önmaga iránti kötelesség elveit, és abból a fogadalomból és törvénybıl származik, amelyet az Alapító a következıképpen fogalmazott meg: A cserkészfogadalom 20

Becsületemre fogadalom, hogy minden lehetıt megteszek, hogy teljesítsem Isten és a király (hazám) iránti kötelességemet; hogy másokon mindig segítsek; hogy megtartsam a cserkésztörvényt. A cserkésztörvény 1. A cserkész becsületében meg lehet bízni. 2. A cserkész hőséges. 3. A cserkész kötelessége, hogy hasznos legyen és másoknak segítsen. 4. A cserkész mindenkinek barátja és minden cserkésznek testvére. 5. A cserkész udvarias. 6. A cserkész az állatok barátja. 7. A cserkész kérdés nélkül engedelmeskedik szüleinek, ırsvezetıjének vagy felnıtt vezetıjének. 8. A cserkész mosolyog és fütyörészik minden nehézség közepette. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész tiszta gondolatban, szóban és tettben. III. cikk Módszer A cserkészmódszer fokozatos önnevelési rendszer a következık által: Fogadalom és törvény. Cselekedve tanulás. Tagság egy kiscsoportban (például az ırsben), amely felnıtt vezetés mellett a következıket foglalja magában: a felelısség fokozatos felismerése és elfogadása, valamint belülrıl vezérelt személyiség kialakítására való képzés, amely a jellemfejlıdésre, és a hozzáértés, az önbizalom, a megbízhatóság, továbbá az együttmőködési és a vezetési képesség megszerzésére irányul. Fokozatos és ösztönzı programok különbözı tevékenységek révén, amelyek a résztvevık érdeklıdésén alapulnak, tartalmaznak játékokat, hasznos ismeretek megszerzését és a közösségnek tett szolgálatokat; és amelyek túlnyomórészt szabadtéri környezetben, a természet közelségében valósulnak meg. II. függelék Európai cserkészcharta Támogatjuk a fiatalok növekedését fejlıdésük elımozdításával és egyéni szabadságuk megvédésével a gyermekjogok és az ifjúsági jogok keretében; hozzájárulva személyes erkölcsi és lelki értékrendjük kifejlesztéséhez a fokozatos önnevelési programban való részvételük által, kortársaikkal közösségben; 21

ösztönözve ıket, hogy szorosabb kapcsolatra lépjenek a természeti környezettel, jobban megértsék a vele való kapcsolatot, és így jobban méltányolják tiszteletének szükségességét; felnıttekkel való bizalomra épülı, pozitív kapcsolat felkínálása révén, ahol a fiatalok megfelelı nevelési válaszokat találnak alakuló szexualitásukra, érzelmi szükségleteikre és általános jóllétükre. Támogatjuk a társadalom növekedését ifjúsági információs szolgáltatások nyújtásával: a fiatalok csak akkor képesek teljes mértékben beilleszkedni a társadalomba, ha teljes mértékben tájékozottak az ıket közvetlenül vagy közvetve érintı lehetıségekrıl és témákról; demokráciára neveléssel: a társadalmak csak a fiataloknak a döntéshozatali folyamatban való teljes részvételével mőködhetnek, ami végsı soron saját életükre van hatással; az esélyegyenlıség gyakorlásával: minden személyt nemen, származáson, fajon, hitvalláson, képességeken vagy vagyoni helyzeten alapuló megkülönböztetés nélkül ösztönözni és támogatni kell, hogy teljes egészében kibontakoztathassa testi, szellemi, társas és lelki képességeit; a társadalom peremére szorultakkal való együttmőködés keresésével és kiépítésével: a perifériáról érkezı fiatalokat és felnıtteket nyíltan üdvözölni kel és be kell fogadni szervezetünkbe, ha készek szembenézni a társadalomból való kiszorulásuk okaival és legyızni azokat. Támogatjuk Európa növekedését a fiatalok segítésével, hogy legyızzék a mobilitásuk útjában álló akadályokat, amelyeket gyakran az információhoz és a kommunikációs hálózatokhoz, a megfelelı közlekedéshez vagy szálláshoz való korlátozott hozzáférés jelent; az idegen- és a fajgyőlöletnek való ellentmondással: a fiataloknak szóló, kultúrák közötti tanulási lehetıségek megkérdıjelezik a nacionalista sztereotípiákat, továbbá békére és megértésre nevelnek; aktívan hozzájárulva a jobb és hatékonyabb európai ifjúságpolitikák kialakításához, hogy annak áldásaiból Európa teljes fiatal lakossága részesülhessen, ne csak szervezetünk tagjai; a barátság hídjainak építésével a kontinens határain belül és azokon túl: ahogy Európa növekszik, úgy kell fiataljainak is növekedniük barátságban a Föld minden részén található szomszédaik irányába. 22

III. függelék Nevelési ajánlat Milyen férfit és nıt szeretnénk Interamerikai Cserkészszervezet (kivonatok) Célunk, hogy minden fiatal, aki osztozott a cserkészmozgalom élményében, mindig megtegyen minden tıle telhetıt, hogy: Szabad és integritással bíró ember: gondolatában tiszta és szívében igaz, akaratában erıs, felelısségteljes és magabiztos, személyesen elkötelezett saját élete iránt, szavához hő és ragaszkodik. Kész mások szolgálatára: aktív részese közösségének, megvédi mások jogait, síkra száll a demokráciáért és elkötelezett híve a fejlıdésnek, szereti az igazságot és elımozdítja a békét, megbecsüli az emberi munkát, és családját a szeretetre építi, tudatában a saját és a mások méltóságának, és örömmel és szeretettel osztozik mindenkivel. Alkotó személy: aki jobban hagyja itt a világot, mint ahogyan találta, és a természeti világ sérthetetlenségére törekszik, folyamatosan tanul, és még felfedezetlen utakat keres, jól végzi munkáját, és a birtoklás éhségétıl szabadon független az anyagi javaktól. Lelki személy transzcendens életérzéssel, kinyitja szívét Istennek, örömmel éli meg hitét, és azt mindennapi élete részévé teszi, és a párbeszédre és a megértésre nyitottan tiszteli mások vallásos meggyızıdését. 23

RAP 2. fejezet Személyes növekedési dimenziók Bevezetés Ennek a fejezetnek az a célja, hogy a RAP-folyamat második lépésének a személyes növekedési dimenziók meghatározásának végrehajtásánál segítsen. A Zöld-sziget II VIII. fejezete is errıl szól. Tartsuk észben, hogy ezek a növekedési dimenziók nem önkényesen vannak meghatározva, hanem a cserkészet céljával összhangban. Világosan ki lettek fejtve a mozgalom megalapításakor, és az emberi személyiség valamennyi dimenzióját figyelembe veszik. Baden-Powell a következıket írja A cserkészvezetıben (Aids to Scoutmastership): A cserkésznevelés célja, hogy jövendı állampolgáraink jobbak legyenek, különösen jellemben és egészségben, hogy az önérdek helyébe a szolgálat lépjen, a fiú erkölcsileg és fizikailag rátermettebbé váljék, és hogy e rátermettséget embertársai szolgálatában állítsa. A Cserkészmozgalom Világszervezetének alapszabálya az I. cikkben a következıképpen foglalja össze a cserkészet célját: A cserkészmozgalom célja, hogy testi, szellemi, társas és lelki képességeik teljes kibontakoztatása révén hozzájáruljon a fiatalok mint egyének, mint felelıs polgárok és mint helyi, nemzeti és nemzetközi közösségük tagjai fejlıdéséhez. A RAP öt plusz egy személyes növekedési területet ismer el (a plusz egy a jellemfejlıdés): Testi fejlıdés; Szellemi fejlıdés; Érzelmi fejlıdés; Társas fejlıdés; Lelki fejlıdés. A jellemfejlıdést más szinten kell szemlélni. Ez a személyes identitás és akarat dimenziója (6. ábra). Egyesíti a személyes növekedési folyamat összes többi dimenzióját. A jellem dimenziója nélkül a személy nem lehet saját fejlıdésének mozgatója. Könnyő észrevenni, hogy az általunk javasolt fı változás az érzelmi fejlıdésnek nevezett dimenzió beillesztése. Az érzelmi fejlıdés nem szerepel a Cserkészmozgalom Világszervezetének alapszabályában, mert amikor az alapszabálynak ezt a szakaszát úgy 25 éve megírták, akkor a személyes növekedésnek ez a területe még kevésbé volt ismert és megértett, azóta pedig nem módosították az alapszabályt. Ez nem jelent eltávolodást az Alapító eredeti javaslatától, hiszen írásaiban gyakran hangsúlyozta a boldogság és az örömre való képesség fogalmát, valamint az önkifejezést. Úgy véljük, hogy az érzelmek és érzések területe, amely az egyén jóllétéhez nélkülözhetetlen, általában elhanyagolódott a nevelési programokban, és ezért újra az érdeklıdés középpontjába kellene kerülnie. Fogalmak A cserkészet az emberi személyiség valamennyi dimenzióját figyelembe veszi, ezért számos növekedési területet határoz meg. Minden fiatalt arra ösztönzünk, hogy vállaljon felelısséget saját fejlıdéséért. 24

A cserkészet nevelési célkitőzései növekedési területeken alapulnak, amelyeket azonban nem különálló elemeknek, hanem egyetlen egész részeinek kell tekinteni. A RAP a 6. ábrán látható modellre tesz javaslatot. Ez a hat dimenzió azonos szinten különálló területként van bemutatva, hogy könnyebb legyen elemezni ıket. Valójában azonban kölcsönösen kapcsolatban állnak egymással, és egy egészet alkotnak, amely nem más, mint az emberi személyiség. Illusztrációként vegyünk egy konkrét példát: készítsünk egy kockát egy papírlapból. Elıször is kereszt alakban lerajzoljuk a kocka hat oldalát a lapra. A hat oldal azonos, és ugyanazon a szinten áll, akárcsak a fent leírt ha növekedési dimenzió. A kocka létrehozásához azonban a hat oldalt különbözı síkokon kell egymáshoz illeszteni (7. ábra). Ugyanígy az emberi személyiség alakulásakor is a hat terület kölcsönhatásban áll egymással, azonban helyesen csak különbözı nézıpontokból írhatok le. Úgy tőnik, a test jelenti az összes többi gyökerét: érzelmek, intelligencia és társas jelleg. Az ember érzékszervein és testén keresztül ismeri meg a világot és kommunikál a többiekkel. A testi fejlıdést azonban befolyásolják is az érzelmek és a társas kapcsolatok. A rendellenességek például az elhízás gyakran okoznak érzelmi vagy kapcsolati problémákat. A lelki dimenzió az élet értelméhez kapcsolódik. Nem alakulhat ki függetlenül az ember másokkal és önmagával fenntartott kapcsolatától; a társas hajlamra, az intelligenciára és az érzelmekre való fogékonyságra épül. Végül a jellem az a dimenzió, amely egységbe fogja a személyt, és identitását kialakítja. 25

26

Súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy az egy-egy növekedési terület független a többitıl. Az emberi személyiség nem vágható szeletekre. Épp ellenkezıleg, a nevelés célja, hogy segítsük a gyermeket és késıbb a fiatalt abban, hogy fokozatosan felépítse identitását és kialakítsa autonómiáját, más szóval azon képességét, hogy személyiségének valamennyi dimenzióját egyetlen koherens élettervben egyesítse. Baden-Powell ezért helyezett akkora hangsúlyt a jellem fejlesztésére. Amikor nevelési célkitőzésekkel foglalkozunk, akkor ebbıl következtetéseket kell levonnunk. Nevelési célkitőzéseket úgy is meghatározhatunk, hogy egyetlen fı növekedési dimenzióra irányulnak, de a valóságban elkerülhetetlenül hatással lesznek más dimenziókra is. Nem dönthetünk úgy, hogy csak testünket, jellemünket vagy társas természetünket fejlesztjük. Bármelyik területtel foglalkozunk, az a személyiség egészére is hatással lesz. Itt az alapvetı, változatlan elemekkel foglalkozunk, amelyek a Bevezetésben vannak meghatározva. A nemzeti szövetségnek tehát ebben a szakaszban nem kell nagy találékonyságról tanúbizonyságot tennie, csupán azt kell ellenıriznie, hogy leendı programja az egyén személyiségének minden dimenziójára kiterjed-e. A fejezet végén A Zöld-szigetben javasolt elemek összefoglalása is elolvasható. Minden növekedési területre ad egy meghatározást, és nevelési sávokat ajánl, amelyeket a következı lépésben a lehet felhasználni a nevelési program végsı nevelési célkitőzéseinek meghatározásakor (RAP 3. fejezet: Végsı nevelési célkitőzések). Meghatározás Minden növekedési dimenziót a lehetı legegyszerőbben és legkonkrétabban próbáltunk meg nevelési szempontból definiálni. Nem kötelezı ezt a javaslatot elfogadni. Különbözı elképzelések vagy teljesebb javaslatok is felmerülhetnek. Nyugodtan változtassatok a megfogalmazásokon. Nevelési sávok Minden személyes növekedési területen nevelési prioritásokat vagy sávokat kell meghatározni, amelyek figyelembe veszik az adott társadalmi és kulturális környezetben a fiatalok szükségleteit és vágyait. Egy-egy nevelési sávból azután koherens nevelési célkitőzéseket építhetünk fel. Itt szintén javaslatot teszünk néhány példára, de egyúttal arra bátorítunk, hogy azt a megfogalmazást keressétek meg, amely a leginkább megfelel a helyzetnek, amellyel országotokban a fiatalok szembenéznek. A szellemi fejlıdés terén például három nevelési prioritást vagy sávot ajánlunk: az információgyőjtés, az információfeldolgozás és problémamegoldás. Ez a döntés a fiatalok azon szükségletén alapul, hogy tömegkommunikációs társadalmunkban önálló gondolkodásra ösztönözzük ıket, ahelyett hogy hagynák magukat a média által befolyásolni. Más sürgıs szükségletek is meghatározhatók, és átültethetık a gyakorlatba különbözı nevelési sávokkal. A RAP megközelítést javasol, nem pedig tartalmat. Az a célja, hogy képzeleteteket és kreativitásokat ösztönözze. Hogyan határozzuk meg a személyes növekedési dimenziókat? A Zöld-sziget II VIII. fejezetében Éva, László és barátaik vidéken töltik a hétvégét Keszeli professzorral, hogy megismerjék ezeket a dimenziókat. Ez elég hosszú rész a könyvben, és megpróbál egyfajta áttekintést adni az ember fejlıdésérıl abból nevelési szempontból, amely Baden- Powell eredeti javaslatával is összhangban van. Ajánlott, hogy figyelmesen olvassuk át A Zöld-szigetnek ezt a hét fejezetét, és dolgozzuk fel csoportmegbeszélésekkel például az országos programbizottságban, hogy így meghatározhassuk, hogy milyen új elemekkel gazdagíthatjuk nevelési programunkat. 27