A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során Közlekedés Szakmai Továbbképzés, MKK 2015. június 23. FŐMTERV Zrt.
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás, A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
Előzmények, a téma aktualitása Ebben az évben lezárunk egy újabb Uniós költségvetési időszakot. Az előcsatlakozási kb. 10 éves időszak mellett, a csatlakozástól is kb. 10 év telt el, ami aktualitását adja az EU támogatással megvalósuló fejlesztések, előkészítési, tervezési és megvalósítási feladatai áttekintésének, értékelésének, különös tekintettel arra, hogyan tudunk válaszolni az EU elvárásaira. A vasúti projektek előkészítésében, tervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében résztvevő mérnökök ismerettel rendelkezzenek az Átjárhatósági Műszaki Előírásokról, az EU Tanúsítási Eljárások szükségességéről és alkalmazásáról, segítve az EU támogatással megvalósuló vasúti projektek sikeres megvalósítását.
I. Vasúttervezési folyamat, tanúsítás helye a tervezési, engedélyezési folyamatban EU tanúsítás helye a vasúttervezési folyamatban (mit tanúsítunk a tervezést vagy a tervet?) Tervezési folyamat Vasúttervezési feladat, diszpozíció, közbeszerzés, szerződés Tervezési feladat pontosítása, Tervezés, egyeztetések Tervek véglegesítése,engedélyezés EU tanúsítás (1) Engedélyezési eljárás lezárása Kiviteli terv készítése, közbeszerzés, szerződés Kivitelezés EU tanúsítás (2) Használatba vételi eljárás
I. Vasúttervezési folyamat- engedélyezés, Tanúsítás helye az engedélyezési folyamatban Engedélyezési eljárások ( 289/2012 (X.11). Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának részletes szabályairól. 4. A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (NKH,Vasúti Főosztály) vasúti hatósági engedély) fajtái: a) feltétfüzet alkalmazási engedély, b) elvi építési engedély, c) vasút építési engedély, d) átalakítási, korszerűsítési engedély, e) használatbavételi engedély, f) ideiglenes használatbavételi engedély, g) fennmaradási engedély, h) megszüntetési vagy bontási engedély, i) üzemszünet engedély, j) eltérési engedély. 21. (1) Az építtetőnek a hatósági használatbavétel engedélyezése iránti kérelmet a használatbavétel tervezett időpontja, vagy az építési engedély időbeli hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania a vasúti közlekedési hatósághoz. A kérelemnek többek között tartalmaznia kell: f) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti pályahálózat nyilvántartásban szereplő, vagy azok módosításához szükséges adatokat 2008/57/EK irányelv- Az üzembe helyezést megelőzően minden tagállam ellenőrzi, hogy az alrendszerek megfelelnek e adott esetben a vonatkozó Átjárhatósági Műszaki Előírások működésre és karbantartásra vonatkozó rendelkezéseinek.
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás, A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
Mit jelent az átjárhatóság Határokon keresztül, megállás illetve korlátozás nélkül haladhassanak a vonatok A Vasúti rendszerek kialakulásakor a XIX. században a nemzeti sajátosságoknak megfelelően eltérően alakultak ki. A vasút a XX. század közepéig a távolsági (határokon is átnyúló) közlekedésben meghatározó maradt, de ezt az üzemeltetési feladatot a vasút csak jelentős korlátozásokkal tudta ellátni. (pl. hosszú tartózkodási idők a határokon, mozdony és személyzet csere, stb.) Átjárhatóság határokon keresztül a XIX.-XX. Században Orient Express
Átjárhatóság határokkal a XIX.-XX. Században ( 1883-1962)
Átjárhatóság a XIX.-XX. században, Orient Express Az első London-Velence járat 1982 május 25-én indult újra útjára. Ma március és november között 8 fő célállomás közül választhatunk: London, Párizs, Róma, Velence, Bécs, Prága, Budapest, Bukarest, Isztanbul, Drezda, Krakkó.
Eltérő vasúti rendszerek, nemzeti sajátosságok - Hazai eltérések Eltérő sebesség, tengelyterhelés Eltérő nyomtávolság Eltérő vágánytengely távolság, űrszelvény Eltérő peronkialakítások Eltérő vágányhosszak Eltérő vonatatási rendszerek Eltérő biztosítóberendezések Eltérő vontató és vontatott járművek, vonathosszak Eltérő előírások, szabványok Eltérő üzemeletetési szokások nyelv Eltérő karbantartási szokások
Átjárhatósági probléma határon belül, Rákospalota Újpest ( szűk keresztmetszet, vágánytengely távolság, peronmagasság, peron megközelítés, esélyegyenlőség)
Peronkialakítás az ÁME előírásainak megfelelően A sikeresen megvalósult Kelenföld - Tárnok beruházás része, Kastélypark megállóhely
Átlépési távolság sk+40 cm peron mellett egyenesben: 35 cm, FLIRT motorvonat kiugró lépcsője mellett <5 cm
Konkrét átlépés A lépcső vízszintes távolsága az ív külső oldalán lévő peron szegélyétől ha az ívpótlékot az: A legalsó lépcső távolsága a peronszegélytől egyenesben: BH sorozatú kocsi esetén: 1,65-1,43 * =0,22 m FLIRT esetén: 1,65-1,44 * =0,21 m *:legalsó lépcsőfok szélének távolsága a tengelytől
Konkrét átlépés R min meghatározása: BH sorozatú kocsinál: FLIRT motorvonatnál: R min [m] h max [mm] OVSZ TSI 290 1000 540 R h max [mm] min [m] OVSZ TSI 290 806 403 h értéke: OVSZ TSI R=300 m Bh típus FLIRT 453 mm 425 mm 346 mm 317 mm Megjegyzés: Az ívpótlék eltérése az OVSZ és a TSI között 32250/R az OVSZ javára (az átlépés kárára). Különbség 11 cm, ha az ívsugár 300 m
Vasút villamosítási rendszerek Európában Forrás: (Indóház- Ikker Péter cikkéből-2014. április)
Eltérő biztosító berendezések (Több, mint 20 különböző biztosító berendezés rendszer Európában) Forrás: http://www.bueker.net/trainspotting/images/voltage_maps-voltages.gif
Eltérő vontató és vontatott járművek, vonathosszak
Eltérő karbantartási szokások
Eltérő karbantartási szokások és következménye lassújelek száma és hossza Forrás: NKS, Országos Vasúti Koncepció
Az átjárhatóság célja Az Európai Bizottság értelmezése szerint az átjárhatóság célja az egységes piac elősegítése a vasúti szektorban. Általános célok EU Közlekedés politika- Segíteni, hogy Európában olyan hatékony közlekedési rendszer alakulhasson ki: Ami magasabb színvonalú mobilitást tesz lehetővé Nemzetközileg összekapcsol A közösségi közlekedés hatékonyságát, fenntarthatóságát segíti Európát és régióit tegyük vonzóbbá a beruházásokhoz, munkavégzéshez és talán az élethez is Az átjárhatóság konkrét célja Kötöttpályás közlekedés versenyképességének javítása Határokon keresztül, megállás illetve korlátozás nélkül haladhassanak a vonatok
A kölcsönös átjárhatóság előzményei : A Channel Tunnel (A vonat elhagyja a francia oldali alagutat - az alagút 20 éves) Forrás: BBC 2014. május
A kölcsönös átjárhatóság előzményei Csatorna alagút építése Az Európai Unió a vasút újraélesztése érdekében több dokumentumot adott ki, melyekben a vasúti rendszer javítására tettek kísérletet: White Paper 1996 Railway Package 2001, 2004,2007, 2014 182/1997(X.17) Kormányrendelet tanúsító szervezetek kijelölése 2001/16/EK 6. cikkely Magyarországon a Közlekedési és Vízügyi Miniszter még 2002 februárjában adta ki a nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 9/2002 (II./6) KÖVIM rendeletet. 103/2003( XII.27) GKM rendelet a hagyományos vasút rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról.
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás, A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
Az átjárhatóság szabályozása 103/2003 (XII.27.) GKM rendelet- a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról (4.sz. melléklet OVSZ I. )! 30/2010. (XII.23.) NFM rendelet a vasúti rendszer átjárhatóságáról 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet (a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról) 2008/57/EC EU direktíva ( 2011(RIR)) A direktíva általános célja: Annak érdekében, hogy az Unió polgárai, gazdasági szereplők, a regionális és helyi hatóságok teljes mértékben kihasználhassák a belső határok nélküli térség adta előnyöket, különösen indokolt a nemzeti vasúthálózatok összekapcsolódásának és kölcsönös átjárhatóságának, valamint az azokhoz történő hozzáférhetőségnek a javítása a műszaki szabványok összehangolása területén szükségesnek bizonyuló intézkedések végrehajtásával. Biztosítani, hogy az egész európai hálózaton közös átjárhatósági TSI kerüljön alkalmazásra Közös európai engedélyezési és tanúsítási eljárás létrehozása új, felújított infrastruktúra és gördülő állomány üzembe helyezésénél Különösen fontos az infrastruktúra és a járművek jellemzőinek összeegyeztethetősége RIR 2011( Vasúti átjárhatósági Szabályok) A hatósági funkció bővítése ( a TEN hálózaton az infrastruktúra és jármű első használatához engedély szükséges)
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról A 30/2010. (XII.23) NFM rendelet a vasúti rendszer átjárhatóságáról rendelet hatálya A rendelet hatálya a Magyarország területén folytatott: vasúti közlekedési tevékenységet ellátó a vasúti közlekedési szolgáltatást nyújtó vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységet végző személyekre és szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya a vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre terjed ki: a) személyszállítási célú vonalak, b) vegyes forgalmú vasútvonalak (személyszállítás és árufuvarozás), c) kizárólag árufuvarozás céljára tervezett vagy korszerűsített vonalak, d) személyszállítási csomópontok, e) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat, f) az a)-e) pontokban meghatározott elemeket összekötő vonalak. A rendelet hatálya nem terjed ki: a) metrókra, villamosokra és más helyi vasúti rendszerekre; b) a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatokra, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságokra; c) magántulajdonban álló vasúti pályahálózatra és az ilyen pályahálózaton használt járművekre, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját fuvarozási műveleteire; d) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt pályahálózatra és járművekre.
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról A 30/2010. (XII.23) NFM rendelet a vasúti rendszer átjárhatóságáróllehetséges eltérések Egyedi eset hiányában, az ÁME-tól - beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is - abban az esetben lehet eltérni, ha a) az ÁME közzétételének időpontjában az új alrendszer építése, vagy a meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy a vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött; b) olyan meglévő alrendszer korszerűsítésére vagy felújítására kerül sor, amelynek az űrszelvénye, a nyomtávja, a vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem összeegyeztethető a vonatkozó ÁME előírásaival; c) a meglévő alrendszer tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdaságosságát, vagy akadályozná a vasúti rendszer többi részével történő együttműködést; d) balesetet, katasztrófát, rendkívüli eseményt, vagy súlyos káreseményt követően, a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME részleges vagy teljes körű alkalmazását; e) az ÁME-t az EGT-államokon kívüli, az EGT fő vasúti hálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében kell alkalmazni. (2) 6 Az ÁME-től való eltérés engedélyezését - az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével - az engedélyt kérő a hatóságnál kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a hatóság értesíti a Bizottságot. Az értesítéshez csatolni kell a 7. melléklet alapján összeállított dokumentációt, amely ismerteti azt az ÁMEt vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, továbbá meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek. (3) A Bizottság döntése alapján a hatóság dönt az ÁME-tól történő eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről.
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról A 30/2010. (XII.23) NFM rendelet a vasúti rendszer átjárhatóságáról Alrendszerek E rendeletnek az alkalmazásában a vasúti rendszert alkotó rendszert a következő alrendszerekre lehet bontani: a) strukturális területek: aa) infrastruktúra (PRM) ab) energia, ac) pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, ad) fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, ae) járművek; b) funkcionális területek: ba) forgalomüzemeltetés és - irányítás, bb) karbantartás, bc) telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.
A 103/2003 GKM rendelet 4.sz. Melléklete - Az OVSZ I. kötetet (Országos közforgalmú és a saját használatú vasutak) a következő fő fejezetekből áll: A) Általános rendelkezések B) A Hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere 1. Infrastruktúra 1.1 Vasúti pályák 1.2 Vasúti hidak 1.3 A vasút keresztezése és megközelítése 1.4 Vasúti rakodó, járműmozgató, mérlegelő és egyéb kiszolgáló berendezések, építmények 2. Energiaellátás 2.1 Vasúti villamos felsővezeték 2.2 Térvilágítás 3. Ellenőrző, irányító, jelző és biztosítóberendezések 3.1 Jelző és biztosítóberendezések 3.2 Vasúti távközlő berendezések 3.3 Vasúti informatika 4. Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás 4.1 Forgalmi szolgálat 4.2 Rendkívüli események
A 103/2003 GKM rendelet 4.sz. Melléklete - Az OVSZ I. kötetet (Országos közforgalmú és a saját használatú vasutak) a következő fő fejezetekből áll: B) A Hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere - folytatás 5. Vasúti járművek 5.1 Járművek engedélyezése 5.2 Járművek kialakításával, felszerelésével kapcsolatos követelmények 5.3 A járművek feliratai 5.4 Tűzvédelem 5.5 Veszélyes áruk vasúti szállítására szolgáló járművek, eszközök 5.6 A vasúti járművek üzemeltetése C). Az egyszerűsített pályakorszerűsítések műszaki szabályozása és az egyszerűsített forgalmi szolgálat alkalmazásának feltételei
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás, A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
TSI- Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) Az ÁME a kölcsönös átjárhatósági irányelvvel összhangban elfogadott előírás, amely az alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszereket és alrendszer részeket szabályozza. Mindegyik alrendszerre vonatkozik egy ÁME Strukturális területek Infrastruktúra energia ellenőrzés-irányítás és jelzés járművek Funkcionális területek Forgalomüzemeltetés és irányítás karbantartás telematikai alkalmazások OVSZ I.-II., UIC, OSZZSD, OKVPSZ,
Az átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) A tervezés során a következő alrendszereket kell figyelembe venni illetve értékelni ( 2014- december). Ellenőrző-irányító alrendszer ÁME (2006/679/EK) (2012/88/EU) 2012/696/EU) Mozgásukban korlátozott utasok ÁME (2008/164/EK) (1300/2014/EU) Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) (1301/2014/EU) Infrastruktúra alrendszer ÁME (2011/275/EK) (1299/2014/EU) Járművek-mozdonyok és személyszállító járművek ÁME Vasúti alagutak biztonsága ÁME Járművek zaj alrendszer ÁME Fuvarozási szolgáltatások telematikai ÁME (1302/2014/EU) (1303/2014/EU) (1304/2014/EU) (1305/2014/EU)
Alrendszerek általános alapvető követelmények biztonság megbízhatóság és rendelkezésre állás Egészségvédelem Környezetvédelem Műszaki kompabilitás
Az infrastruktúra alrendszer ÁME: (2011/275/EK) (1299/2014/EU) ismerteti tervezett hatályát alapvető követelményeket állapít meg az infrastruktúra alrendszerre vonatkozóan megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által teljesítendő működési és műszaki előírásokat meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek az uniós vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság megvalósításához szükségesek valamennyi figyelembe veendő esetben megállapítja, mely eljárásokat kell alkalmazni egyfelől a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelése, másfelől az alrendszerek EK-hitelesítése érdekében ismerteti végrehajtásának stratégiáját
Infrastruktúra alrendszer, alapvető paraméterek jegyzékek (1) a) vonalkialakítás; b) vágányparaméterek; c) váltók és keresztezések; d) a vágány alkalmazott terheléssel szembeni ellenállása; e) a műtárgyak forgalmi terheléssel szembeni ellenállása; f) azonnali tevékenységvégzési határértékek a vágánygeometria hiányosságai tekintetében; g) peronok; h) egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem; i) az üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések; j) vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezések.
Infrastruktúra alrendszer, alapvető paraméterek jegyzékek (2) A. Vonalkialakítás a) űrszelvény b) vágánytengely-távolság c) legnagyobb lejtés d) legkisebb vízszintes ívsugár e) legkisebb függőleges ívsugár C. Váltók és keresztezések a) váltók és keresztezések tervezési geometriája b) mozgó csúcsbetétes keresztezések használata NA c) kettős keresztezések maximális vezetetlen hossza! B. Vágányparaméterek a) névleges nyomtávolság! b) túlemelés c) túlemelés hiány! d) túlemelés hiány átmenet nélküli változása! e) egyenértékű kúposság! f) sínfejprofil folyóvágányhoz g) síndőlés
Infrastruktúra alrendszer, alapvető paraméterek jegyzékek (3) D. A vágányalkalmazott terheléssel szembeni ellenállása a) A vágány függőleges terheléssel szembeni ellenállása b) A vágány hosszanti erőkkel szembeni ellenállása c) A vágány oldalirányú erőkkel szembeni ellenállása E. A műtárgyak forgalmi terheléssel szembeni ellenállása a) Új hidak forgalmi terheléssel szembeni ellenállása b) Új földmunkák egyenértékű függőleges terhelése és új műtárgyakat érő földnyomás c) vágányok feletti vagy melletti új műtárgyak ellenállása d) meglévő hidak és földmunkák forgalmi terheléssel szembeni ellenállása
Infrastruktúra alrendszer, alapvető paraméterek jegyzékek (4) F. Azonnali tevékenységvégzési határértékek az irány tekintetében a) Azonnali tevékenységvégzési határértékek a fekszint tekintetében b) Azonnali tevékenységvégzési határértékek a síktorzulás tekintetében c) Azonnali tevékenységvégzési határértékek a nyomtávolsággal kapcsolatos lokális hiba tekintetében d) Azonnali tevékenységvégzési határértékek a túlemelés tekintetében e) Azonnali tevékenységvégzési határértékek a váltók és keresztezések tekintetében G. Peronok a) Hasznos peronhossz ( 160-250- 400 m ) b) Peronmagasság ( sk +55cm? ) c) Peron oldaltávolság ( TSI vs OVSZ) d) Pályakialakítás a peronok mentén H. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem a) maximális nyomásingadozás alagútban b) az oldalszél hatása c) ágyazatfelkapás I. Az üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések a) Szelvényjelzők b) egyenértékű kúposság üzem közben J. A vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezések a) általános megjegyzések b) WC-tartály ürítés c) A vonat külső tisztítására szolgáló eszközök d) vízfeltöltés e) üzemanyag- feltöltés f) pályamenti áramellátás K. Karbantartási szabályok a) karbantartási dokumentáció Különleges esetek: (nemzeti vasutak sajátos jellemzői) P esetek: állandó (permanent) T esetek: ideiglenes (temperary)
A. Vonalkialakítás: a) űrszelvény (4.2.4.1.); b) vágánytengely-távolság (4.2.4.2.); c) legnagyobb lejtés (4.2.4.3); d) legkisebb vízszintes ívsugár (4.2.4.4); e) legkisebb függőleges ívsugár (4.2.4.5.).
4.2.4.4. Legkisebb vízszintes ívsugár (Infrastruktúra, vonalkialakítás ) (1) A legkisebb tervezett vízszintes ívsugarat az ívre tervezett helyi sebesség figyelembevételével kell megválasztani. (2) Tárolóvágányok vagy csatlakozó vágányok esetében a legkisebb tervezett vízszintes ívsugár legalább 150 m. (3) A peronok melletti legkisebb tervezett vízszintes ívsugarat a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME határozza meg. (4) A 150 300 m sugártartományba eső elleníveket (a rendezőpályaudvarokon lévő ellenívek kivételével, amelyeken a kocsikat egyesével tolatják) az EN 13803-2:2006 szabvány 8.4. szakasza szerint kell tervezni, az ütközők összeakadásának megelőzése céljából. (5) Az infrastruktúra-nyilvántartásban közzé kell tenni a vonalszakasz legkisebb horizontális ívének sugarát.
Mozgásukban korlátozott utasok ÁME: (2008/164/EK) (1300/2014/EU) Definíció: A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személy minden olyan személy, akinek olyan állandó vagy időleges fizikai, mentális, intellektuális vagy érzékszervi károsodása van, amely különféle akadályokkal együttesen hátráltatja a más utasokkal egyenértékű, teljes körű és tényleges közlekedést, illetve akinek a mobilitása a közlekedés során életkora folytán korlátozott.
Mozgásukban korlátozott utasok ÁME: (2008/164/EK) (1300/2014/EU) A. Mozgásukban korlátozott utasok, Az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények a) parkolási lehetőségek b) akadálymentes útvonal (1600x2300, P+R, Be- és kijáratok, információs pultok, jegyértékesítő, váró terület, poggyászmegőrző, mosdó peron) c) ajtók és bejáratok KIV d) Padlófelületek KIV e) átlátszó akadályok kiemelése KIV f) mosdók és pelenkázó helyek KIV g) bútorok és szabadon álló eszközök KIV h) jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok KIV l) Vészkijáratok, riasztok m) Gyalogos aluljárók és felüljárók geometriája n) Lépcsők o) Fogódzók p) Rámpa, mozgólépcső, lift q) a peronok szélessége és pereme r) a peronok vége s) fel és leszállást segítő eszközök a peronokon t) szintbeni átjárók az állomásokon B. A járművek alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények i) Megvilágítás KIV j) vizuális tájékoztatás k) hangos tájékoztatás
Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) (1301/2014/EU) Ez az ÁME az átjárhatóság megvalósításához szükséges mindazon helyhez kötött létesítményére vonatkozik, amelyek szerepe, hogy vontatási energiát biztosítsanak a villamos vontatójárművek számára. Az energia alrendszer a következőkből áll: a) Alállomások: primer oldalukon a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozva a nagyfeszültséget a villamos vontatójárművek számára megfelelő feszültségűre transzformálják és/ vagy megfelelő táplálási rendszerűvé alakítják b) Szakaszolási pontok: a vezetékek táplálására és párhuzamos kapcsolására, valamint védelem, leválasztás és kisegítő energiaellátás céljára szolgáló pontokon elhelyezett elektromos berendezések c) Rendszer illetve fázishatárok: az elektromos szempontból eltérő rendszerek agy egyazon elektromos rendszer különböző fázisai közötti átmenet biztosításához szükséges berendezések
Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) (1301/2014/EU) d) vezetékrendszer: az elektromos energiát a pályán haladó villamos vontatójárművek részére elosztó rendszer, amely az energiát áramszedők útján továbbítja a villamos vontatójárművekhez. A vezetékrendszer fel van szerelve kézi vagy távműködésű szakaszolokkal is,amelyekre azért van szükség, hogy az üzemi igényeknek megfelelően vezetékrendszer szakaszokat vagy csoportokat válasszon le. A tápvezeték is a vezetékrendszerhez tartozik. e) Visszavezető áramkör: valamennyi olyan vezető, amely a vontatási áram visszavezetésének tervezett útját képezi. Ezért e szempont vonatkozásában- a visszavezető áramkör az energia alrendszer része, és a kapcsolódási ponttal rendelkezik az infrastruktúra alrendszerhez.
Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) (1301/2014/EU) Az energia alrendszert jellemző alapvető paraméterek Energiaellátás: a) Feszültség és frekvencia; b) Az energiaellátási rendszer teljesítményére vonatkozó paraméterek ( 2MW) c) Áramterhelhetőség egyenáramú rendszereknél, álló villamos vontatójárművek esetében NA; d) Visszatápláló fékezés; nem értékelhető e) Az elektromos védelem összehangolása f) Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerek esetében A felsővezeték geometriai jellemzői és az áramszedés minősége: a) A felsővezeték geometriai jellemzői; eltérő rendszer ( 5,00-5,75) b) Az áramszedő űrszelvénye ; ( OKVPSZ-AV jelű űrszelvény) c) Közepes sarunyomás; ( 80 N- MÁV 7349/13) d) Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége; e) Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál; f) A munkavezeték anyaga; g) Fázishatárok; h) Rendszerhatárok Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések
Ellenőrző irányító alrendszer (1) Az ellenőrző-irányító rendszerek osztályai A. osztály: Az egységes ellenőrző-irányító rendszer. B. osztály: Olyan ellenőrző-irányító rendszerek és alkalmazások, amelyek már a 2001/16/EK irányelv hatályba lépése előtt is léteztek, amelyek a B. mellékletben leírtakra korlátozódnak. Az ellenőrző-irányító alrendszer elengedhetetlen követelményei biztonság, megbízhatóság és rendelkezésre állás, egészségvédelem, környezetvédelem, műszaki összeegyeztethetőség.
Ellenőrző irányító alrendszer (2) Az ellenőrző-irányító alrendszert a következő alapvető paraméterek jellemzik: Az átjárhatóság szempontjából vonatkozó ellenőrzési-irányítási biztonsági jellemzők A fedélzeti ETCS funkciói A pálya menti ETCS funkciói Az EIRENE funkciók Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek Az ellenőrzés és irányítás belső fedélzeti interfészei Az ellenőrzés és irányítás belső pálya menti interfészei Kulcsmenedzsment ETCS-ID menedzsment Hőnfutásjelző (forrócsapágytok-érzékelő) Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel Elektromágneses összeegyeztethetőség ETCS DMI (vezető és gép közötti interfészek) EIRENE DMI (vezető és gép közötti interfészek) Interfész a joghatású adatrögzítéshez A pálya menti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága
Járművek-mozdonyok és személyszállító járművek alrendszer (1302/2014/EU) A vasútijármű alrendszer csoportosítása: Szerkezetek és mechanikus részek A jármű vágány kölcsönhatás és a méretezés Fékezés Személyszállító elemek Környezeti feltételek Külső világítás és figyelmeztető hang és fényjelzések Vontatási és elektromos berendezések Vezetőfülke és mozdonyvezető- gép közötti kapcsolódási pont Tűzbiztonság és evakuálás Szervízelés Üzemeltetési és karbantartási dokumentáció
Vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME (1303/2014/EU) Alapvető követelmények: Vészkijárathoz és műszaki helyiségekhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása Az alagút szerkezeti elemeinek tűzállósága Építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése Tűzjelzés Evakuálási eszközök Menekülési gyalogjárók Tűzoltó pontok Vészhelyzeti kommunikáció
Járművek zaj alrendszer (1304/2014/EU) Alapparaméterek és kapcsolódásuk az alapvető követelményekhez: Az állóhelyzeti zaj határértékei Az indítási zaj határértékei Az elhaladási zaj határértékei A vezető fülke belső zajszintjének határértékei A határértéket a vágány közepétől 7,5 m távolságra, sínkorona felett 1,2 m magasan határozták meg.
Fuvarozási szolgáltatások telemeatikai alkalmazásai alrendszer (13056/2014/EU) Az alrendszer az alábbiakra terjed ki: A fuvarozási szolgáltatások alkalmazásai, egyebek között információs rendszerek ( fuvarok és szerelvények valós idejű nyomon követése) Kocsirendezési és elosztási rendszerek, elosztási rendszerek alatt a vonatok összeállítását értve Foglalási rendszerek, ami alatt a menetvonal lefoglalása értendő A más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérő okmányok készítése
Fuvarozási szolgáltatások telemeatikai alkalmazásai alrendszer (13056/2014/EU) Műszaki kompabilitás: A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében. Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében: Az adatbázisok, szoftverek adatkommunikációs protokollok fejlesztését úgy kell megoldani, hogy maximális adatcserét tegyenek lehetővé a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését Az információk könnyen hozzáférhetők legyenek a felhasználók számára
Eltérés kérelmek országonként (2012) Forrás: (Bizottsági jelentés 2013, a kölcsönös átjárhatósága terén elért eredményekről)
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
Az EU Tanúsítás célja A vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni. A vizsgálat célja biztosítani, hogy a forgalomba helyezésért felelős hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy az eredmények a tervezési, kivitelezési és forgalomba helyezési szakaszokban megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, illetve a műszaki és üzemeltetési rendelkezéseknek. Az EU tanúsítás célja még emellett lehetővé tenni a gyártók számára, hogy egyenlő bánásmódra számíthassanak minden országban - Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák karban. Az EK- hitelesítési eljárásnak az Átjárhatósági Műszaki Előírásokon (ÁME) kell alapulnia
ERA Európai Vasúti Ügynökség szerepe Az EU egyik fő prioritása biztonságos, modern, integrált vasúti hálózat építése. A vasútnak versenyképesebbé kell válnia, magasabb színvonalú szolgáltatást kell ajánlania, a nemzeti határok korlátozása nélkül. Az ERA azért alakult, hogy ezt az integrált vasúti területet támogassa, a biztonság és átjárhatóság erősítésével. Az ERA feladata az átjárhatósági műszaki előírások meghatározása Az ERA feladata, hogy hatóságként működjön, az ERTMS projektnél (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer), aminek célja az egységes biztosítóberendezés szabvány kialakítása Európában.
Ki végezheti a tanúsítást, ki a tanúsítás megrendelője Bejelentett szervezetek azok a szervezetek, amelyek felelősek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékeléséért és az alrendszerek EK hitelesítési eljárásának értékeléséért. A bejelentett szervezet olyan független szervezet, amely a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelve az adott kijelölő szervezettől kapott jogosultság alapján megfelelőség értékelési feladatokat lát el. Szabályozás 2009.évi CXXXIII. törvény a megfelelőség értékelő szervezetek tevékenységéről 315/229.(XII.28.) Kormányrendelet megfelelőség értékelő szervezetek kijelöléséről 5/2010 (I.14) NFGM rendelet kijelölt szervetek tevékenységeinek különös szabályairól Bejelentett szervezet feladata a tervezési szakasznál kezdődik és lefedi a teljes gyártási időszakot, egészen az alrendszer üzembe helyezése előtti átvételig
Bejelentett tanúsító szervezetek országonként (2012) Forrás: (Bizottsági jelentés -2013)
A EK hitelesítési eljárás főbb elemei a) Tervdokumentáció vizsgálata b) Az alrendszer megvalósítási folyamatának ellenőrzése, különös tekintettel az építési munkákra, a rendszerelemek összeszerelésére és a teljes rendszer beszabályozására c) A teljesen elkészült alrendszer átvételi ellenőrzése A hitelesítő szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan EKmegfelelőségi tanúsítványt állít ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendeletben foglaltaknak, a vonatkozó egyéb előírásoknak, és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a tanúsítvány kiadását.
A Bizottság 2014/106/EU Irányelve (2014.XII.05) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VLI. mellékletének módosításáról. A tagállamok legkésőbb 2016. január 1-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvek megfeleljenek. Az EK hitelesítési nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia: a) hivatkozás erre az irányelvre és az alkalmazandó nemzeti szabályokra? b) hivatkozás azon ÁME(k)-re, vagy részeire, amelyek betartását nem vizsgálták c) kérelmező neve és címe d) alrendszer rövid leírása e) azon bejelentett szervezetek, amelyek az EK-hitelesítést végezték f) azon bejelentett szervezetek, amelyek a szerződésből eredően más szabályoknak való megfelelőséget értékelték g) azon kijelölt szervezetek, amelyek a 17. cikkben említett nemzeti szabályoknak való megfelelőséget ellenőrizték h) azon értékelést végző szervezetek, amelyek kockázatelemezési értékelést végeztek i) nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentumok hivatkozásai j) minden olyan vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezés, amelyet az alrendszer tekintetében be kell tartani, ezen belül adott esetben az üzemeltetési korlátozások és feltételek k) aláíró
Alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozata módosítása Alrendszert érintő olyan módosítás esetén, amely nem karbantartás keretében történő pótlás, a 20. cikk sérelme nélkül a következő rendelkezések alkalmazandók. 2.1 Ha a módosítás nem érinti az alrendszer azon alapvető konstrukciós jellemzőit, melyek alapvető paraméterekre vonatkoznak: a) a módosítás benyújtója aktualizálja az EK hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációban található dokumentum hivatkozásait b) nem kell új EK hitelesítési nyilatkozatot készíteni 2.2 Ha a módosítás az alrendszer azon alapvető konstrukciós jellemzőit érinti, amelyek alapvető paraméterre vonatkoznak: a) a módosítás benyújtója egy kiegészítő EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, megjelölve az érintett alapvető paramétereket b) a kiegészítő EK hitelesítési nyilatkozathoz listát kell csatolni az eredeti nyilatkozat azon műszaki dokumentumairól, amelyek érvényét vesztették c) a kísérő műszaki dokumentációnak tartalmazni kell annak igazolását, hogy a módosítások hatása az a pontban említett paraméterekre korlátozódik d) e melléklet 1szakaszának rendelkezései alkalmazandók a kiegészítő nyilatkozatra e) eredeti EK-hitelesítési nyilatkozat érvényesnek tekintendő azon alapvető paraméterek tekintetében, amelyek a et a módosítás nem érint.
A tanúsító szervezet elvárásai a tanúsítás során tanúsítási feladat pontos leírása (vizsgálandó alrendszerek meghatározása) tervezési feladat beazonosítása, tervek átadása átjárhatósági műszaki előírásoknak megfelelő tervezés dokumentálása illetve az eltérések indoklása, beazonosítható módon a tanúsításhoz szükséges időkeret biztosítása megfelelő jogosultsággal, ismeretekkel rendelkező tervezők, szaktervezők, mérnökök biztosítása az értékelés során
2014/897/ EU ajánlás ( 2008/57/EK és a 2004/49/EK kapcsolatban) Az egységes értelmezés hiánya azt eredményezheti, hogy a nemzeti végrehajtási szabályok alapján a tagállamok különböző módon alkalmazzák a követelményeket, nehézségeket okozva ezzel a gyártók és vasúttársaságok számára. A korábbi 2011/217/EU ajánlást ki kell bővíteni oly módon, hogy még pontosabban meghatározza az alábbi területeket: Alapvető követelmények, az ÁME és a nemzeti szabályok közötti viszonyrendszer A közös biztonsági módszerek engedélyezési célra történő alkalmazása Az ÁME-k és a nemzeti szabályok integrálása Az üzembe helyezési engedélyezés hatályán kívül eső ellenőrzések A gyártó vagy szerződő fél hitelesítési nyilatkozata Kölcsönös elismerés Műszaki dokumentáció Az engedélyezés előtti, közbeni és utáni szerepek és kötelezettségek A biztonságirányítási rendszer szerepe A módosítások kezelése
2014/897/ EU ajánlás ( 2008/57/EK és a 2004/49/EK kapcsolatban) A Bizottság elfogadta ezt az ajánlást: A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti biztonsági hatóságok, a vasúttársaságok, a pályahálózat- működtetők, az értékelő szervezetek, a karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, az üzembe helyezési engedély kérelmezői, valamint a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének és használatának engedélyezett más szereplők tisztában legyenek a 2-116. bekezdésben meghatározott elvekkel és iránymutatásokkal, és figyelembe vegyék azokat. 100... elsődleges felelősnek a vonatkozó EK- hitelesítési nyilatkozatot aláíró kérelmező tekinthető
A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának kérdései: EU tanúsítás a tervezés során TARTALOM I. Vasúttervezési folyamat II. Átjárhatóság, eltérések, előzmények III. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága, jogszabályi háttér IV. TSI - Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME) V. Mit jelent az EU tanúsítás, A tanúsítás célja Mi az ERA szerepe Ki végezheti a tanúsítást Ki a tanúsítás megrendelője EU tanúsítás területe, alrendszerek VI. A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán
A tanúsítás végrehajtásának tapasztalatai Szolnok állomás engedélyezési terv készítése kapcsán Tervezési feladat ismertetése Tervezés, engedélyezés alakulása NKH hatósági előírás EU tanúsítási eljárás Kiemelt kérdések Tanúsítás dokumentumai
Tervezési feladat I. Megbízó: NIF Zrt., 2012. május Tervező: UNITEF-FŐMTERV Konzorcium Feladat: Engedélyezési, kiviteli terv, ajánlati dokumentáció készítése, engedélyek beszerzése Terület: Szolnok csomópont, személypályaudvar, műszaki előkészítő bázis, épületek, parkolók, stb. Szakági bontásban: pálya, erősáram, biztosítóberendezés, távközlés, építészet, épületgépészet, műtárgyak, közművek, jármű karbantartó technológia
A pályaudvar madártávlatból
Átnézeti helyszínrajz
Tervezési feladat II. Részlet a tervezési szerződésből: A tervezési sebesség 160 km/h a tervezési szakasz kezdetétől a 988+00 szelvényig, majd az ívben 120 km/h Szolnok bejáratig, az 1000+00 szelvényig, az állomás területén 100 km/h, majd a Zagyvahídnál 160 km/h pályasebességhez kell csatlakozni.
Tervezési feladat III. Tervezett tengelyterhelés: 225 kn, A vasút-üzemeltetés céljait szolgáló épületek korszerűsítése, és felújítása Az összes peron átépítése sk+55 peronmagasságra, figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról megfogalmazott elvárásokat. A peronok hossza 400 illetve 300 m. Korszerű, elektronikus biztosítóberendezés telepítése Felsővezeték hálózat szükséges átalakítása Korszerű utastájékoztató rendszer telepítése A térvilágítás megújítása és a villamos előfűtés létesítése Környezet rendezési terv a környezetvédelem szempontjai figyelembe vételével. (P+R, B+R és P+K létesítése)
Engedélyezési eljárás, EU átjárhatósági tanúsítás Engedélyezési terv felterjesztése az NKH részére 2014. október (előtte: MÁV Zrt. és NIF Zrt. jóváhagyás megszerzése megtörtént) A Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/240/11/2014. számú végzésében előírta, hogy: be kell nyújtani az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint ha jogszabály előírja- kockázatértékelést (létesítményenként/műtárgyanként)
Szolnok esetében vizsgált Átjárhatósági Műszaki Előírások Ellenőrző-irányító alrendszer ÁME (2006/679/EK) - CCR Mozgásukban korlátozott utasok ÁME (2008/164/EK) - PRM Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) - ENE Infrastruktúra alrendszer ÁME (2011/275/EK) - INF A tanúsításra rendelkezésre álló idő: cca. 1,5 hónap Tanúsító szervezet: VUD Szlovákia Notified Body (INF, PRM, ENE) Certuniv Kft. (CCR SH1 modul a pályamenti egység megfelelőség-értékelési eljárás)
A tanúsítás lépései Tervek átadása a minősítő szervezetnek, alrendszerenként Az egyes ÁME-k checklist -jének áttekintése tervezői oldal Közös megbeszélés a tervező és a NoBo között felkészült jelenlét A vizsgált tétel bemutatása, hivatkozás a tervekre, szabványokra Az esetlegesen hiányzó adatok, számítások pótlása A tanúsítási dokumentáció kiállítása megküldése a Megbízónak A tanúsítvány benyújtása a Hatósághoz
Kiemelt kérdések, további feladatok I. Konkrét TSI paraméterek, megfelelőség azonnal igazolható az engedélyezési terv alapján (pl.: nyomtáv, tengelyterhelés, vontatási feszültség, peronmagasság, stb.) TSI paraméter csak a további részlettervek alapján azonosítható (pl.: padlóburkolat, földelési terv, kitérő geometria) Nem alkalmazandó, nem azonosítható kérdések (azon tervezési paraméterek, melyek hazai szabványok, MÁV utasítások alapján lettek figyelembe véve pl.: 6,0 m munkavezeték magasság)
Kiemelt kérdések, további feladatok II. TSI előírja, de a hazai rendszer nem teljesíti (pl. visszatápláló fékezés) Ellentmondások a tervezés során alkalmazott MÁV utasítások és a TSI előírások között (pl.: lift emelési sebesség, felirati rendszerek, WC fülke méret ÁNTSZ) A tanúsítás már a jóváhagyott engedélyezési tervekre készült nincs mód javításra nem elég részletes tervek A tanúsítás következő lépcsője már a kivitelező kiválasztását követően történjen gyártmányok tanúsítása
ÁME fejezet Infrastruktúra alrendszer ÁME (2011/275/EK) ÁME INF követelmény Követelmény teljesülésének leírása Dokumentációs lista -ban szereplő dokumentum neve 1 2 3 4 5 Az értékelés eredménye 4.2.2. Teljesítményparaméterek 1. A 4.2.1. szakaszban meghatározott ÁME-vonalkategóriák teljesítményszintjét a következő teljesítményparaméterek jellemzik. a) nyomtáv, b) tengelyterhelés, c) pályasebesség, d) vonat hossza. 2. Az összes ÁME vonalkategóriára vonatkozó teljesítményszintet az alábbi 3. sz. táblázat (INF ÁME) tartalmazza. - Az egyes ÁME-vonalkategóriák teljesítményszintjeit az alábbi 3. táblázat határozza meg. 3. A 2008/57/EK irányelv 5. cikkének 7. pontja szerint: Az ÁME-k nem akadályozhatják a tagállamokat az ÁME-kben nem említett járművek mozgatására szolgáló infrastruktúra használatára vonatkozó döntések meghozatalában. Ezért megengedett olyan új és korszerűsített vonalak tervezése, amelyek a megadottnál nagyobb űrszelvény, nagyobb tengelyterhelés, magasabb sebesség és hosszabb vonatok kiszolgálására képesek. 4. A vonal egyes meghatározott részeit a 3. táblázatban meghatározottaktól eltérő pályasebességre és vonathosszra is lehet tervezni, amennyiben azt földrajzi, várostervezési vagy környezetvédelmi korlátozások indokolják. 5. Az ezen ÁME minimumkövetelményeinek megfelelően tervezett infrastruktúra a maximális sebesség és maximális tengelyterhelés együttesen történő elérésére nem ad lehetőséget. Az infrastruktúra csak a 3. táblázatban meghatározott tengelyterhelés alatt használható maximális sebességen, maximális tengelyterheléssel pedig ugyanígy csak a 3. táblázatban meghatározott alatti sebességen használható. A szolnoki vasúti csomópontot az alábbi teljesítmény-paraméterek jellemzik. (lásd E02-N101-ns001-02) a) 1435 mm b) 225 KN (22,5 t) c) 100-160 km/h d) A táblázat alapján az említett dokumentum 2.1. pontjában (az átlagos személyvonat hossza kb. 400 m) Vonalkategória: V-M
Infrastruktúra alrendszer ÁME (2011/275/EK) ÁME fejezet ÁME INF követelmény Követelmény teljesülésének leírása Dokumentációs lista -ban szereplő dokumentum neve Az értékelés eredménye 1 2 3 4 5 1. Amennyiben a hídon lévő pálya a híd teljes hosszúságán vagy annak egy Az értékelt projektre nem részén ívben fekszik, a műtárgyak tervezésekor az EN 1991-2:2003 vonatkozik. szabvány 6.5.1. pontjának (2), (4)P és (7) bekezdésében megállapítottak (Ilyen helyzet a projektben szerint figyelembe kell venni a centrifugális erőt. nem létezik) 4.2.8.1.2. Centrifugális erők NEM ÉRTÉKELT 4.2.8.1.3. Kígyózó erők 1. A műtárgyak tervezésekor az EN 1991-2:2003 szabvány 6.5.2. pontjában megállapítottak szerint figyelembe kell venni a kígyózó erőt. Megjegyzés (6.2.4.8. cikkely CR INF TSI) Az utasok számára fenntartott, a peronokhoz vezető főaluljáró: α = k = 1,21 Postai aluljáró: α = k = 1,21 Felüljáró: α = k1 = 1,00 Fő aluljáró: E02-B004-ns007-02 Postai aluljáró: E02-B005-ns005-02 Felüljáró: E02-B006-ns005-02 MEGFELELŐ 4.2.8.1.4. A vontatás és a fékezés miatti hatások (hosszirányú terhelések) 1. A műtárgyak tervezésekor az EN 1991-2:2003 szabvány 6.5.3. pontjának (2)P, (4), (5) és (6) bekezdésében megállapítottak szerint figyelembe kell venni a vonó- és fékezőerőt. A vonó- és fékezőerő irányának valamennyi pályán figyelembe kell vennie a megengedett menetirányt. Megjegyzés (6.2.4.8. cikkely CR INF TSI) Az utasok számára fenntartott, a peronokhoz vezető főaluljáró: α = k = 1,21 Postai aluljáró: α = k = 1,21 Felüljáró: α = k1 = 1,00 Fő aluljáró: E02-B004-ns007-02 Postai aluljáró: E02-B005-ns005-02 Felüljáró: E02-B006-ns005-02 MEGFELELŐ
Infrastruktúra alrendszer ÁME (2011/275/EK)
Mozgásukban korlátozott utasok ÁME (2008/164/EK) EMÁ fejezet EMÁ PRM követelmény Követelmény teljesülésének leírása Dokumentáció listában szereplő dokumentum sorszáma Értékelés eredménye 1 2 3 4 5 4.1 Infrastruktúra alrendszer 4.1.2 Funkcionális és műszaki előírások 4.1.2.2 Parkolási lehetőség a mozgáskorlátozott személyek számára Ahol az állomás külön parkolóval rendelkezik, a parkolóhelyen belül a bejárathoz a lehető legközelebb parkolóhelyeket kell fenntartani az ilyen parkolóhelyek használatára jogosult mozgáskorlátozott személyek számára. Nincsenek más különös vasúti követelmények, mivel európai vagy nemzeti szabályok vonatkoznak az ilyen parkolóhelyekre (ez korlátozás nélkül a következőket tartalmazza: a helyek száma, megközelíthetősége, elhelyezése, méretei, anyaga, színe, jelzése és megvilágítása). A tervezési időszakban az állomás elé tervezték a mozgáskorlátozott személyek számára fenntartott parkolót. A parkolóhelyek összes tervezett száma: 42 E02-N101-mm014-02 E03-J102-ns101, 8. old. MEGFELELŐ 4.1.2.3 Akadálymentes útvonal 4.1.2.3.1. Általános tudnivalók Az akadálymentes útvonal olyan út, amelyen az összes kategóriába tartozó mozgáskorlátozott személy szabadon tud közlekedni. Ez tartalmazhat rámpákat vagy felvonókat, amennyiben azokat a 4.1.2.17. ponttal összhangban építik és működtetik. Legalább egy olyan akadálymentes útvonalat kell biztosítani, amely összeköti a következő pontokat és szolgáltatásokat (azok megléte esetén): - Más csatlakozó közlekedési eszközök megállóhelyei az állomás területén belül (például taxi, busz, villamos, metró, komp stb.); Parkolók Megközelíthető be- és kijáratok Információs pultok Más tájékoztató rendszerek Jegyértékesítő helyek Ügyfélszolgálat Váróterületek Poggyászmegőrzők Mosdóhelyiségek Peronok A felsorolt helyek akadálymentes útvonallal vannak összekötve. Belföldi rendelet: NFM 70/20112. (XII.20.) E02-N101-mm014-02 E03-J101-nr111-02 MEGFELELŐ
Mozgásukban korlátozott utasok ÁME (2008/164/EK) EMÁ fejezet EMÁ PRM követelmény Követelmény teljesülésének leírása Dokumentáció listában szereplő dokumentum sorszáma Értékelés eredménye 1 2 3 4 5 4.1.2.4. Ajtók és bejáratok Az ajtónyitó eszközöket 800 és 1 200 mm magasság között kell NEM ÉRTÉKELT elhelyezni. 4.1.2.5. Padlófelületek Minden padlófelületnek csúszásmentesnek kell lennie a középületekre vonatkozó nemzeti előírásoknak megfelelően.. 4.1.2.7. Mosdók és pelenkázóhelyiségek A peron végén látható és tapintható figyelmezúgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.tetéseket kell elhelyezni. 4.1.2.9. Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok Ha olyan elektronikus eszközöket szerelnek fel, amelyek megjelenítik az árakat az értékesítőnek, az ilyen eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a jegyet vásárló személy is lássa az árakat. 4.1.2.17. Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák A mozgólépcsők sebessége (ahol van ilyen) legfeljebb 0,65 m/s lehet, és az európai vagy nemzeti előírásokkal összhangban kell megtervezni azokat. 4.1.2.19. A peronok szélessége és pereme 1 200 mm minimális távolságot kell hagyni a biztonsági zóna és olyan, 1 000 mm-nél hosszabb, de 10 000 mm-nél rövidebb akadályok széle között, mint a falak, padok, felvonók és lépcsők. A peron pereme és az ilyen akadály széle közötti távolságnak legalább 2 000 mm-nek kell lennie. 4.1.2.20. A peronok vége A peron végén látható és tapintható figyelmeztetéseket kell elhelyezni. Az akadályok széle a peron pereme között 1600 mm van. Az akadályok általában a peronok közepén vannak. A peronok végén tapintható figyelmeztetések találhatók E03-J119-nr111-02 E03-J119-nr111-02 NEM ÉRTÉKELT NEM ÉRTÉKELT NEM ÉRTÉKELT NEM ÉRTÉKELT MEGFELELŐ MEGFELELŐ
Mozgásukban korlátozott utasok ÁME (2008/164/EK)
ÁME fejezet Energia alrendszer ÁME (2011/274/EK) ÁME ENE követelmény Követelmény teljesülésének leírása Dokumentációs lista -ban szereplő dokumentum neve 1 2 3 4 5 4.2. Az alrendszer működési és műszaki előírásai 4.2.1. Általános rendelkezések Az energiaellátás alrendszer által elérendő teljesítmény a vasúti hálózatra előírt megfelelő teljesítménynek felel meg, a következők tekintetében: o a legnagyobb vonali sebesség, vonattípus, és o a vonatok teljesítményigénye az áramszedőknél.. 4.2.2. Az energiaellátó alrendszert jellemző alapvető paraméterek Az energiaellátó alrendszert jellemző alapvető paraméterek a következők: Áramellátás: o Feszültség és frekvencia (4.2.3.) o Az energiaellátási rendszer teljesítményéhez kapcsolódó paraméterek (4.2.4.) o A tápenergia-ellátás folytonossága üzemzavar esetén alagutakban (4.2.5.) o Áramterhelhetőség egyenáramú rendszerek, álló villamos vontatójárművek esetében (4.2.6) o Visszatápláló fékezés (4.2.7.) o Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések (4.2.8) o Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében (4.2.9.), és o Villamos fogyasztásmérő készülék (4.2.21.) A felsővezeték geometriai adatai és az áramfelvétel minősége: o A felsővezetékek geometriai adatai (4.2.13.) o Az áramszedő űrszelvénye (4.2.14.) o Közepes sarunyomás (4.2.15.) o Dinamikai jellemzők és az áramfelvétel minősége (4.2.16.) o Az áramszedők távolsága (4.2.17.) o A munkavezeték anyaga (4.2.18.) o Fázishatárok (4.2.19.) és o Rendszerhatárok (4.2.20.) Az értékelés eredménye