BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA BAJA

BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JELKY ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA BAJA PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM (ELSŐ RÉSZ) 1

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 Jelenünk és jövőnk... 4 I. Az iskola rövid története... 6 II. Jogi státusz... 9 Információk az szakmai alapdokumentumról:... 9 1. Megnevezései:... 9 2. Feladatellátási helyei:... 9 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye:... 9 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény... 10 5. OM azonosító: 203028... 10 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata:... 10 7. Egyéb megállapodás a fenntartóval... 10 8. A képzési idő, a képzés szakaszai... 10 NEVELÉSI PROGRAM... 11 I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok... 11 1. Önmeghatározás... 11 2. Helyzetfelmérés... 12 3. Az iskola pedagógiai alapelvei... 13 4. Pedagógiai célok... 13 5. Feladatok (az alapelvek függvényében)... 14 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17 7. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 18 8. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.. 23 9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 24 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 26 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 29 12. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 30 II. A képzés rendje... 31 1. Az iskola gyermekképe... 31 2. A képzés belső szakaszai... 32 3. Képzési specialitások... 33 4. Tanulói jogviszony... 34 Köznevelési Hídprogram (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)... 45 III. A pedagógiai folyamat... 47 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői... 47 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere... 47 a. A tanulók értékelése... 48 b. A pedagógus munkájának értékelése:... 49 c. Az igazgató munkájának értékelése... 50 3. Az iskola élet- és munkarendje... 50 4. Hagyományok... 51 IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben... 53 1. Tanulói részvétel... 53 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai 2

gyakorlásának rendje... 54 3. Szülői részvétel... 55 4. Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing... 56 V. HATÁRTALANUL PROGRAM... 58 3

Jelenünk és jövőnk Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Dr. Szentgyörgyi Albert) A szakképzés folyamatosan átalakuló rendszer, amelynek valamennyi ága egyéb más (köznevelési, felsőoktatási, kulturális) alrendszerekkel is szoros összefüggésben áll; állandó alkalmazkodás révén tud csak megfelelni a szintén folyamatosan változó pénzügyi, foglalkoztatási, munkaerő-piaci, gazdasági és nem utolsó sorban szakmai kihívásoknak. A szakmát tanuló felnövekvő gyermekek számára nélkülözhetetlen egy olyan világos társadalmi értékrend, elvárás megfogalmazása, amely az elmúlt évtizedekben bizony nem kapott kitüntetett szerepet. Ez pedig az értékteremtő munka presztízsének, rangjának rehabilitálása, annak érdekében, hogy a munka alapú társadalom gondolata az értékek hierarchiájában a méltó helyére kerüljön. Természetes, hogy egy tanuló számára a legfontosabb munka a tanulás. Az iskola feladata, hogy a tanuló számára az a biztos alapot nyújtsa, amely a későbbi megélhetését fogja biztosítani, vagy amelyből kiindulva tovább képezheti magát. Minden fiatalnak a számára szükséges képzést kell biztosítani. A Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a város egyik legnagyobb és legsokrétűbb középiskolája. Célunk, hogy a város és a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítve, korszerű, piacképes szakmai végzettséggel rendelkező szakemberek képezzünk, biztos megélhetést jelentő szakmai ismereteket nyújtva. Ennek érdekében minden tanévben megújulni képes, a környezetünk elvárásaira rugalmasan reagáló képzési szerkezet kialakításával jelenünk meg a pályaválasztás előtt álló fiatalok előtt. Biztosítani tudjuk tanulóink kollégiumi elhelyezését és ez által a tanítási idő utáni szabadidő hasznos eltöltését. Sokrétű intézményünk korszerű nevelési módszerekkel a szakmai képzések széles körét kínálja, amit kapcsolataink révén, nemzetközi színtéren is kamatoztat. Iskolánkban elsődleges a tanítás és tanulás harmonikus egységének megteremtése, a sokoldalú személyiségfejlesztés. Mottónk: TUDÁS, BIZTONSÁG, JÖVŐ! Intézményünk 2013-ban ünnepelte fennállásának 130 éves jubileumát. 4

Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése és megtartása egyre inkább a gazdaság igényeinek megfelelő, naprakész tudás és készségek, kompetenciák függvénye. Az egyén az új és állandóan változó követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha a mai kor szellemének megfelelően életen át tartó tanulással egész élete során fejleszti, gyarapítja tudását, esetenként új pályát választ, új szakképesítést szerez. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a pályadöntés előtt álló valamennyi gyermek sikeres döntést hozzon az életpályája építése során - mind a szakmai életút kiválasztásánál, mind pedig az azon való haladás során. Wetzl Attila tagintézmény-vezető 5

I. Az iskola rövid története Városunkban a Bándl János által 1852-ben indított vasárnapi tanoncoktatástól nagy változásokon ment át a szakképzés. Az első nagy lépést az 1883. január 7-én megnyílt, iparostanoncok számára létrehozott iskola jelentette. E dátumot tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból törvényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanterem mára már három iskolaépületté nőtt. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja is sokat változott az idők folyamán. A tanoncok sokáig csak fiúk voltak, a lányok az iskola 20 éves működése után jelentek meg. Az igen sok (kb. 70) oktatott szakma közül a legnépszerűbbek: a szabó, a kőműves, az asztalos, a cipész, a fodrász, a szobafestő voltak, melyek nagy részét még ma is oktatjuk. Az 1948-as államosítás után már megjelentek az autószerelők, motorszerelők, vízvezeték-szerelők. Az 1950-es évek közepéig a magánkisipar volt az egyeduralkodó, a sok embert foglalkoztató gyárak, üzemek felépítése után ez megváltozott. A privatizáció következményeként sajnos ma már e munkahelyek megszűntek, így a vállalati tanműhelyek és a végzettek munkalehetőségei is nagymértékben csökkentek. Állandó, alig leküzdhető problémát okozott az első időkben és sajnos napjainkban is a tanulók elhelyezése. A mai központi épületünk 1971-ben, a fémipari alapképzést biztosító tanműhelyünk 1976-ban épült. Teremgondjainkat enyhítette az 1987-ben átadott tanműhelyi tíztantermes iskolaépület. Sajnos sem ekkor, sem a következő 1997-es újabb bővítéskor tornaterem nem épült. A testnevelés órák elhelyezése, illetve a többek által is használt sportcsarnokba (a nagy távolság miatti) ingázás gondot okoz. A szakmunkásképzés mellett az 1973-74-es tanévtől jelent meg a szakközépiskolai oktatás szakmunkások esti osztályával. Az első fecskék után a nappali szakközépiskolai képzést az 1988/89-es tanévben a faipari technikus osztály indításával kezdtük meg. Kétévenkénti indítással bővítettük a kínálatot ruhaipari, villamos ipari és egészségügyi osztályokkal. A környék gazdasági életének változásához alkalmazkodva a szakmunkásképzésben új szakmák oktatását kezdtük meg a 80-as évek első felében: élelmiszertartósító, sütő, húsfeldolgozó. Ezt a szakirányt csak az 1997-es tanévig folytattuk, amikor is a város szakképzési profiltisztítása során e szakterületek helyett a közlekedésgépész képzést kaptuk. E csere számunkra fejlesztési lehetőséget és iskolabővítést jelentett. Az időközben egyre jobban fejlődő faipari tanműhelyünk mellett korszerű autószerelő műhelyeket alakítottunk ki. 6

1997-ben indítottuk első humán világbanki osztályunkat is, akkor még követőként, majd a következő tanévtől sikeresen pályázóként. A világbankkal kötött szerződés öt évig kötelez bennünket arra, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban egy-egy osztályt iskolázzunk be. A világbanktól kapott eszközök segítették az oktatás színvonalának javítását. 1994-ben a szakmunkásképzőt végzettek között egyre nagyobb igényként lépett fel a nappali képzésben érettségire felkészítő osztály indítása. 2000 szeptemberétől felmenő rendszerben megszűnt a szakmunkások szakközépiskolájának nappali intenzív és levelező tagozata egyaránt és helyette nappalin ifjúsági osztály levelezőn Dolgozók Középiskolája indult. Az 1999/2000-es tanévben az alapfokú művészetoktatás folytatásaként párhuzamos művészeti képzést indítottunk textilműves, majd a következő évben keramikus és grafikus szakon. Az iskola többcélú intézménnyé vált az elmúlt évek során: 1995-ben a Nevelési Tanácsadót, 2000-ben a városi kollégiumokat, 2003-ban az Alapfokú Művészetoktatási Iskolát, 2004-ben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot csatolták intézményünkhöz; így iskolánk a város legnagyobb és legsokrétűbb intézményévé alakult. 2007. július 1-től az alapfokú művészetoktatás, 2008 szeptemberétől a Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat különvált az intézménytől. 2015. július 1-től a Bajai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik 7

A változásokat iskolánk eddigi elnevezésével is érdemes felidézni, szemléltetni: I. Baja városi államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola (1883) II. Baja Városi Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolt Alsófokú Kereskedelmi- és Ipariskola (1888) III. Baja Városi Kereskedő- és Iparostanonc-iskola (1904) IV. Baja Városi Kereskedő-, Fiú- és Nőipariskola (1911) V. A bajai városi szakirányú iparos tanonciskola (1944) VI. A bajai állami szakirányú iparos tanonciskola (1948) VII. Munkaerőtartalékok Hivatala 57. sz. iparostanuló-iskola Baja (1950) VIII. Munkaerőtartalékok Hivatala 112. sz. iparostanuló-iskola Baja (1951) IX. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Ipari Tanuló Intézet Baja (1953) X. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Türr István Iparitanuló Intézet Baja (1955) XI. Mü.M. 609. sz. Türr István Ipari Tanulóintézete Baja (1957) XII. 609. sz. Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet (1967) XIII. Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola (1989) XIV. Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó (1995) XV. Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2000) XVI. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2003) XVII. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (2004) XVIII. Jelky András Általános Művelődési Központ (2006) XIX. Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium (2008) XX. Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2012) XXI. Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakközépiskolája, Szakiskolája, és Kollégiuma (2015) 8

II. Jogi státusz Információk az szakmai alapdokumentumról: Az intézmény alapítója: Baja Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: 1883. január 7. Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak részletezése 1. Megnevezései: 1.1. Hivatalos neve: Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1.2. Rövid neve: Jelky András Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helyei: 1.3. Székhelye: 6500 Baja, Petőfi S. u. 3. 1.3.1. telephelye: 6500 Baja, Szegedi út 69-73. 1.3.2. telephelye: 6500 Baja, Szent Antal u. 17. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Nemzetgazdasági Minisztérium 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. 9

4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 203028 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata: 6.1 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 3. Lásd: Hatályos Alapító okirat Kiegészítő tevékenysége: A kapacitás nem vállalkozás jellegű hasznosítása: - igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 7. Egyéb megállapodás a fenntartóval 2008 szeptemberétől az iskola tagja a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-nek. 10

NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok 1. Önmeghatározás Az iskola a város diákjait fogadó Kollégiummal együtt alkotja az intézményt. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében az iskola, összetett iskola. Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét a művészet, közlekedés, könnyűipar, szépészet, egyéb szolgáltatások, egészségügy, szociális szolgáltatások, gépészet, elektrotechnikaelektronika, faipar és építészet szakmacsoportban gyakorolja. A 2013-2014-es tanévtől kezdődően az alábbi szakmacsoportokban folyik a szakképzés: Szakközépiskolai ágazat: Közlekedésgépész szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Faipar szakmacsoport Egészségügy szakmacsoport Képző- és iparművészet szakmacsoport Szépészet Szakképző iskolai ágazat: Gépészet szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Faipar szakmacsoport Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Építészet szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció HÍD programok: Szakképzési HÍD program Ebből fakadóan hivatása a szakemberképzés. Az intézmény divatiskola. Képzési profiljában igen nagy szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külső megjelenésével kapcsolatosak (könnyűipar, szépészet). Az intézmény művészeti iskola, párhuzamos képzésben művészeti vizsgára és művész pályára készít fel textilműves, keramikus és grafikus szakterületen. Az intézmény lehetőséget biztosít az általános műveltség, a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakképzés után, illetve felnőtt korban. 11

Az intézmény iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű szakképzési lehetőséget biztosít a felnőttképzésben résztvevők számára. Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével látja el. 2. Helyzetfelmérés A pedagógiai program módosítása és a minőségbiztosítási rendszer kiépítése kapcsán megkérdeztük a közvetlen és közvetett partnerek véleményét az iskola erősségeiről és gyengeségeiről. Tanulóink részéről megfogalmazott erősségeink: korszerű tanári felkészülés szakmailag képzett, jól felkészült pedagógusok jól felszerelt tanműhelyek tárgyi feltételek kollektív szellem a tanári karban, munkaközösségek között jól működő partnerkapcsolatok szülő, diák, oktató kft., kis- és középvállalkozások pályázati tapasztalatok megfelelő információk elérése a továbbtanuláshoz a tanulók kulturális fejlődésének támogatása megfelelő iskolai kollégium, könyvtár az intézményi légkör az iskolában megrendezett Ifjúsági Nappal, egyéb szabadidős tevékenységekkel az országos mérésekre való felkészítéssel a diákok egymás közötti kapcsolatával az oktatás színvonala Innovációra, változásra való hajlam és képesség a tanulók teljesítményének értékelése, fejlődésük nyomon követése tantárgyak közötti kapcsolat épületek adottságai gyengeségeink: kevés korrepetálás A - B hetek egyenlőtlen óraelosztása épületek közötti ingázás egyes tanórák esetében otthonos légkör hiánya drogfogyasztás megakadályozása hiányzások diákok szociokulturális hátrányai a szülői háttér nem megfelelő motivációja a diákok bizonyos része számára a tudás nem érték továbbképzések korlátozott anyagi lehetősége 12

lehetőségeink: egész életen át tartó tanulás EU-s programjai és hazai elemei intézmények közötti együttműködések támogatása elszámoltathatóság igénye kompetencia központú tananyagok pályázatok veszélyeink: a településen és vonzáskörzetében nő a munkanélküliség a munkanélküliség és az alacsony jövedelmek a családok nagy részét létbizonytalanságban tartják gazdasági válság hatásai hátrányos helyzetű diákok A szülők véleménye közel azonos a tanulókéval. Erősségként pluszként említik az egészséges életmódra nevelést, gyengeségként: a végzés utáni elhelyezkedés segítését. E felmérésekből is kitűnt, hogy még több gondot kell fordítanunk a korrepetálásra, felzárkóztatásra. Helyi tantervünkben több óraszámot biztosítunk e tevékenységi formára. Végzett tanulóink elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében az eddig is működő kapcsolatunkat a Munkaügyi Központtal kibővítjük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy minden végzős osztály külön-külön vegyen részt a tájékoztatóikon. 3. Az iskola pedagógiai alapelvei A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő és nem korlátozó iskola megvalósítása. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez Értékközvetítés Nyitottság: a piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben. Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása 4. Pedagógiai célok Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. a) Oktatási célok: a beiskolázott tanulók szakképesítéshez, érettségihez juttatása a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő végzettség (vagy végzettségek) megszerzésére való felkészítés felkészítés a záróvizsgára 13

a tanuló megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (vállalkozási ismeretek, idegen nyelv, informatika) a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre, felsőfokú tanulmányok megkezdésére olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.) a tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez. b.) Nevelési célok A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság; fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés A másság elfogadására nevelés Egészséges életmódra nevelés: a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése Önismeret fejlesztés A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása. 5. Feladatok (az alapelvek függvényében) a) "az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve" alapján a gyermekek társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, diákközélettel, diákönkormányzattal és, célirányos oktató és nevelő munkával fontos feladat olyan képzési szerkezet és olyan képzési forma kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányokra az iskola biztosítsa az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén különbözeti vizsgával, fakultatív tantárgyak rendszerével a magasabb szintű végzettséget (technikus) csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképzettséghez juttatásáról a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása a kompetenciafejlesztés tárgyi feltétekeinek kialakítása a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. 14

a sajátos nevelési igényű tanulók érvényes szakértői vélemény mellett kérelemre mentesülhetnek a javasolt tantárgyak értékelése, minősítése alól.(ez az érettségi és a szakmai vizsgákra is vonatkozik) a sajátos nevelési igényű tanulókat a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusainak segítségével fejlesztjük b) "Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján az egyes gyermekek egyéni érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési formák biztosítása a pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia a személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. c) az "értékközvetítés" elve alapján az iskola nevelőmunkájának egészében az alábbi értékeket közvetíti: a gyermeket teljes személyiségnek, test-, lélek- és szellem egységének tekintjük az ismeretközléssel egyenértékűnek tekintjük munkánkban a testi nevelést és a személyiségfejlesztést a tanulást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást Ezáltal feladataink: tudásközvetítés a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos a tanulás tanítására is terjedjen ki a műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reálorientáció érvényesül a középiskolában, technikusképzésben a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben a normakövetés dominál. (Ez a tanulók különbözőségéből, de a majdan betöltendő munkakör szükségleteiből is adódik.) a fizikum fejlesztése az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása a mozgásszükséglet kielégítése egészséges életmódra nevelés szabadidős sportok megismertetése a mindennapos testmozgás igényének felkeltése a gyermek életkorának megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása a könnyített- és gyógytestnevelés lehetőség szerinti - iskolán belüli megoldása megvalósítások formái a kötelező testnevelés órák keretében sportágak elsajátítása alapszinten szabadon választható órák keretében tömegsport, szakosztályi foglalkozás, osztályok közötti, iskolák közötti sportverseny 15

d) a további alapelvekkel kapcsolatos feladatok az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben az iskola folyamatos kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést velük együttműködve ellenőrzi évente legalább egy alkalommal találkozót szervez az iskola azon magánkisiparosokkal, akik részt vesznek a szakképzésben az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokozatú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend a tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismereteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez alkalmazkodva az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe a szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait. 16

e) A pedagógusokkal szembeni elvárások biztos szakmai ismeretek a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély példamutatás, empátia sikerorientáltság, kreativitás kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel összehangolt munkavégzés. Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, munkaközösségi megbeszélések keretében; továbbá elvárja, hogy minden terület tanévenként legalább egy alkalommal szervezett továbbképzésen, szakmai bemutatón vegyen részt. Kompetenciafejlesztési célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a tantestület 75 %-ának képzési kultúrájában 30 %-ban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési, szociális- és életviteli kompetenciáit. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakítására, az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanulók személyiségének alakításához a diákok megismerése szükséges. A megismerés és a fejlesztés dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. A tanulót legreálisabban abban a közegben ismerhetjük meg, ahol él és dolgozik, a közösségekben, melyekhez tartozik. A személyiségvonások, képességek tevékenységben alakulnak és nyilvánulnak meg. Ezért, különösen az osztályfőnök részéről fontos, hogy minél többet legyen tanítványaival, minél több tevékenység közben. Az iskola légköre meghatározó szerepet tölt be, ezért alapvetően fontos a pedagógus részéről a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelelő tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el véleményét. A jó iskolai légkör ismérvei pl.: barátságos, tiszteletteljes hang a felnőttek és gyerekek együttélésében a pedagógus ne csak a tanulmányi eredményességen keresztül ismerje a tanár a tanulóit az iskola épületeit ne hivatalos helynek, hanem otthonának is tekintse tanár, diák egyaránt a konfliktusokat nem elnyomni, hanem kezelni, megoldani kell. Az osztályfőnökök személyiségfejlesztő tevékenységét az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. Az ebben megfogalmazott feladataink mellett fontos: az együttműködési készség erősítése (közös munka közös szabályainak szerepe) személyes észlelés fejlesztése 17

értékek tisztelete, megbecsülése (a pozitívumokra érzékeny tanári magatartás) empátiakészség fejlesztése. Az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége, hogy gondoskodjon a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről, melyben nagy segítséget jelent a mentálhigiénés tanácsadás működése. Az osztályközösségen belül, illetve az egyes szaktanárok által súlyosabbnak ítélt esetekben az erre képzett szakemberek segítségét igénybe lehet és kell is venni. 7. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségnevelés- egészségfejlesztés Egészségfejlesztés: - Az egyén egészségfogalmát veszi alapul (mindenkinek más az egészség) - Az egészséget folyamatnak tekinti (más az egészség 6 és 66 éves korban) - Maga az egészségfejlesztés is hosszantartó (élethosszig tartó) folyamat - Együttműködést jelent két vagy több ember között annak érdekében, hogy a gondozott vagy gondozottak jól érezze / érezzék magukat Előzmények: - 1948. WHO: egészség definíció - 1974. LaLonde (Kanada) - 1978. Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF) - 1986. Ottawai Charta - 1997. Dzsakartai Nyilatkozat Az egészség fogalma: - 1948. WHO: Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya. - 1974. LaLonde: Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy. 1978. Alma Ata: A WHO egészség-fogalmának kritikáit fogalmazta meg: - Mindenkinek mást jelent az egészség - Azt sugallja, hogy az egészség definiálható egy szervezet által - A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent - Dinamikus megfogalmazásra lenne szükség, nem egy statikus, állapotszerűre Az egészség alapvető emberi jog. A legjobb egészség elérése multiszektoriális együttműködést igényel (eü. + társ. + gazd.) Az egészségügyi alapellátás kulcsfontosságú (az egészségügyben dolgozók felelősségét hangsúlyozza), legyen közel a mindennapi életterekhez Egészséges Toronto 2000 Egészséges Városok program 18

1986. Ottawai Charta: Az egészség az élet forrása és nem életcél Beazonosította az egészség előfeltételeit: - Béke, lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, erőforrások stb. - Mindezek a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés forrásai Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni! Egészséges táplálkozás 20/2012 EMMI rendeletben foglaltak szerint: Ajánlás az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére (felhasznált, árusított alapanyagokra) OÉTI 2005 ajánlása: az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához A működtetéshez, döntéshez szükséges az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye. Egészségnevelés: - Általában az életmódi elemek megváltozását célozza. - Módszertanilag differenciálódott, az információ-átadáson túlmutató megközelítés Egészséget szolgáló közpolitika (Cél: az egészséges választás váljék a könnyebb választássá) - Kedvező környezet kialakítása (természetes és mesterséges környezet védelme) - Közösségi tevékenységek erősítése - Egyéni képességek fejlesztése (életen át tartó tanulás lehetővé tétele) - Eü. ellátás átszervezése (kutatás + képzés, továbbképzés területein) Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez. Ottawai Charta Az egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal. Ottawai Charta Az egészség társadalmi, gazdasági meghatározói - feltételei - Társadalmi rétegződésben elfoglalt hely - Társadalmi és gazdasági biztonság - Egészségre nevelő és biztonságos gyermekkor - Egészséges munka és munkakörülmények - Preventív szemléletű egészségügyi ellátás - Biztonságos szexuális élet, párkapcsolat - Kielégítő fizikai aktivitás 19

- Minőségi tápanyagok és kedvező táplálkozási szokások - Káros szenvedélyek hiánya, ill. csökkentése Szegénység, mint veszélyforrás - Társadalmi kirekesztettség - Alacsony életszínvonal - Társadalmi támaszok hiánya, izoláció - Munkanélküliség, hajléktalanság - Migráció - Etnikailag hátrányos helyzet - Erős stressz és a megbirkózás hiánya Az egyén egészségét befolyásoló tényezők - Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők Tartalma: - Genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás - Életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend - Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret - Alkalmazkodó készség, képességek stb. - Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet Tartalma: - Család (léte / nem léte / teljes / csonka) - Család (léte / nem léte / teljes / csonka) - Barátok, munkatársak - Munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastruktúra - Iskolai, munkahelyi környezet, stressz-faktor - Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés - Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb. Külső kör - Tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális és politikai környezet Tartalma: - Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás - Társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika - Társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb. Egészségfejlesztési modellek: - Orvostudományi megközelítés - Magatartásváltoztatást célzó megközelítés - Oktató jellegű (nevelési) megközelítés - Kliens- (résztvevő) központú megközelítés - Társadalmi változást célzó megközelítés 7/1. Orvostudományi megközelítés Cél: betegségtől, fogyatékosságtól való mentesség, megszabadulás Érték: informáltság, ismeret Feladat: informálás, az emberek meggyőzése az átadott információk tükrében különböző meggyőzési technikák segítségével. 20

Konkrét feladatok az egészségügyben: - alávessék az emberek magukat a különböző preventív vizsgálatoknak - végezzenek önvizsgálatot - legyenek együttműködők a gyógyítás folyamán Egészségfejlesztői munkában: - immunizálás - szűrésről való tájékoztatás - poz., neg. családtervezési módszerek ismertetése 7/2. Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Cél: egészségtelen szokások helyettesítése egészségesekkel Érték: szakember hitelessége, általa meghatározott életmód Feladat: személyes beállítódás és viselkedés megváltoztatása az egészséges életmód kialakítása érdekében Konkrét feladatok - statisztikák és empirikus adatok alapján meghatározni, mi az egészséges, milyen életmód a szakmailag elfogadott - előzőeknek megfelelően, a tanulók viselkedésének módosítására irányulóan informálni az embereket - pl.: dohányzás káros hatásainak ismeretében a nem dohányzó életmód kialakítása Egészségfejlesztői munkában: - egészségnevelő tevékenységek, nővédelem egyes elemei 7/3. Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Cél: az egyének tudásának megfelelő információ-átadás, ezt követően a megalapozott döntéshozás lehetővé tétele Érték: egyén jogainak tiszteletben tartása, döntéshozás elősegítése Feladat: értékek és beállítódások feltárása, készségfejlesztés Egészségfejlesztői munkában: - egészségnevelő munka (döntési alternatívák felvázolása, következmények előrejelzése) - egészségfejlesztő munka egyes elemei 7/4. Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Cél: a tanulók hozzásegítése saját helyzetük, lehetőségeik megismeréséhez; az ennek megfelelő döntés meghozatalához; változtatásra való képessé tevés Érték: egyének jogainak teljes tiszteletben tartása Feladat: módszertani változatosság; önismeret fejlesztése; tudás, tapasztalatok feltárása és felhasználása; kritikai gondolkodás kialakítása; aktivizálás Egészségfejlesztő munkában: 21

- egyéni egészségfogalom feltárása - a feladatok egyénre szabott meghatározása - lehetőségek felvázolása, következmények előrejelzése - motiválás aktív oktatási módszerekkel (szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek, feladatlapok stb.) - készségfejlesztés - a sikerek felismerése és elismerése, ünneplések 7/5. Társadalmi változást célzó megközelítés Cél: olyan fizikai, szociális és gazdasági környezet megteremtése, amely lehetővé teszi az egészséges életmód választását Érték: egészséges környezethez való jog és szükséglet Feladat: az egészséges élethez fűződő lehetőségek hozzáférhetővé tétele; a fizikai, szociális és társadalmi környezet megváltoztatására irányuló tevékenységek 7/6. Az egészségfejlesztés hatásköre - Tömegkommunikációs hirdetések - Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység - Felvilágosítás - Önsegélyezés és annak elősegítése - Környezeti biztonsági intézkedések - Megelőző és gyógyító eljárások propagálása - Szabályozás - Közösségi és munkahelyi egészségpolitika - Szociális jellegű oktatás Egészségnevelési programok: Tervszerű lehetőség a tanulóknak arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe Beletartozik: - információátadás - érték és beállítódás feltárása - egészséget érintő döntések meghozatala - készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a magatartásváltoztatást 1/A. Elsőfokú egészségnevelés - Egészséges emberekre irányul - Elsődleges célja az egészség leromlásának megakadályozása - Másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő előmozdítása - Pl.: egészségfejlesztő programok az iskolás korosztályban 1/B. Másodfokú egészségnevelés - Reverzibilis állapotok - Cél: gondozott felvilágosítása állapotával kapcsolatosan; információátadás arról, hogy mit tegyenek állapotuk javítása érdekében - Magatartásváltoztatásra törekvés jellemzi 22

- Pl.: dohányzásról való leszokás 1/C. Harmadfokú egészségnevelés - Irreverzibilis folyamatok esetén - Cél: a gondozott és családjának megtanítása arra, hogy miként éljenek a megmaradt lehetőségekkel, rendezzenek be egy állapothoz igazodó életmódot és napirendet - Megmaradt egészséget hangsúlyozzuk - Pl.: rehabilitációs programok A gyakorlatban a három keveredik! Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások - Prevenciós intézkedések a védőnői munkában - Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi szolgáltatások - Pl.: immunizáció, családtervezés, önvizsgálatok stb. - Tágabb értelemben: a gyermekvédelmi szolgáltatás is - Magában foglalja a közösségfejlesztést is - Cél: közös (ségi) szükségletek, érdekek felismertetése és lépések megtétele azok megvalósítására Problémaháromszög - Mit akarunk? Szervezeti szintű fejlesztések - Az intézményben dolgozók és az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe vevők egészségét támogató tevékenység - Cél: intézményen belüli egészséges körülmények megteremtése - Pl.: természetes fény, bútorzat Egészséggel kapcsolatos intézkedések - Fizikai környezetünk egészségesebbé tételét szolgáló tevékenység - Egyrészt hagyományos közegészségügyi intézkedések - Másrészt környezetvédelem, természetes és mesterséges környezetünk védelme - Pl.: szeméttárolók kihelyeztetése, ivóvízellátás minőségének ellenőrzése stb. Az egészségfejlesztő feladatai Alapvető jártasságok: - Menedzselés, tervezés, értékelés - Kommunikáció - Oktatás - Marketing és propaganda - Faciliting és hálózatszervezés (networking) - Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok befolyásolása 8. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Évente 3 alkalommal osztályfőnöki óra keretében elsősegély nyújtási ismeretekről és 23

balesetvédelemről tájékoztató a 9. évfolyamon Felelősök: Egészségügy munkaközösség tagjai Témakörök: Elsősegélynyújtás - első ellátás 1. óra A sürgősség fogalma, a sürgősségi lánc Mentők igénybevétele, mentőhívás szabályai A helyszín szerepe A beteg állapotfelmérése és ellátása a reakcióképesség megítélése ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása B: a légzés megítélése, pozicionálás C: a keringés megítélése D: az idegrendszer megítélése, teendők E: egész test, egész eset megítélése 2. óra ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél A: eszköz nélküli légút biztosítási eljárások B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata D: az eszméletlen beteg ellátása E: egész test, egész eset megítélése 3. óra Sérültek állapotfelmérése, ellátása Sebzések, vérzések ellátása Rándulás, ficam, törés ellátása Termikus traumák ellátása Elektromos balesetek Tömeges balesetek Mérgezések A méreg fogalma, behatolási kapuk, A legfontosabb mérgezésekre utaló jelek, teendők 9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Feladatunk a nemzettudat megalapozása a tanulókban. Ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak megismerését és ápolását, az arra irányuló törekvéseket. A nemzetközi kapcsolataink révén is ismerkedjenek meg tanulóink az európai kultúrával, életmóddal, szokásokkal. Hulladékgyűjtési, takarítási akciókkal igyekszünk bekapcsolni tanulóinkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, a környezetkímélő magatartás kialakítására. Fejlesztenünk kell tanulóink kommunikációs kultúráját, melynek középpontjában az ön- 24

álló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Fejlesztenünk kell tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Iskolai szintű közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat szabadidő-szervezőnk irányítja. A közösségi nevelés fő színtere az osztályközösség és a diákönkormányzat. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az osztályközösség kialakítására, hiszen a csoportban a tanulók jobb teljesítményt nyújtanak, illetve itt tanulják meg a felnőtt társadalomba való beilleszkedést. Az osztályközösség csoporttá válásának kapcsán az osztályfőnök feladata: információk gyűjtése a leendő osztályról (jelentkezési lapok, beiratkozáson részvétel) az iskola és a saját elvárásainak ismertetése a tanév programjának és az osztályt tanító tanároknak a bemutatása házirend és a balesetvédelmi szabályok ismertetése szülői értekezlet, ahol személyes kontaktus az osztályfőnök és a szülők között, egymás iránti elvárások megismerése az induláskor kialakuló konfliktushelyzetek megoldása (rendszeres kommunikáció, állandó tájékoztatás, a folyamatokba történő beavatkozás, megbízások adása) minél több tanórán kívüli együttlét megteremtése (közös osztálydíszítés, a város nevezetességeinek közös megtekintése, kirándulás, túrázás, gólyabál, osztály klubdélután) osztályfőnöki órákon többféle módszer alkalmazása a közösségépítésben (pl. viták, beszélgetések a tanmenetben meghatározott témákról; videofilmek megtekintése és megbeszélése; aktuális konfliktusok, események megbeszélése; szituációs játékok adott témában, azok elemzése, értékelése; kérdőívek megoldása, elemzése). Osztályfőnöki munka Az osztályfőnöki munka programját a nyomvonal tartalmazza. Ez a tervezet ügyviteli-adminisztrációs, szerevezése, koordinációs teendők ellátását, végrehajtását határidőkkel, felelősökkel kiegészítve tartalmazza. Az osztályfőnöki órák témáit a tanmenetek évfolyamonként ölelik föl az adott tanévre. Az osztályfőnöki munkaközösségek összehangolt munkájának eredménye a szalagavató és a ballagás/, mely kedves, megható, örökké emlékezetes pillanatokkal mély, felejthetetlen nyomot hagy valamennyi résztvevő lelkében/ Az osztályfőnöki munka kiemelt területe: minél sokoldalúbb, minél teljesebben megismerni minden gyermeket, ugyanakkor segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulócsoportok mielőbb jó közösséggé szerveződjenek, tagjai legyenek képesek felismerni saját és mások értékeit. Találják meg képességüknek és egyéniségüknek megfelelő szerepüket, helyüket a közösségekben. Tanulják meg a kulturált, környezettudatos magatartási formákat, 25

tiszteljék az életet, ápolják a hagyományokat. E munkánkat segíti évek óta a tanév első félévében egy szociometriai kérdőív kitöltése a kilencedik évfolyamos tanulókkal. A hiányzásokról a tudnivalókat a házirend tartalmazza. Az értesítések rendjét az éppen aktuális jogszabályok határozzák meg. A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a fiatalok a munkán keresztül nevelődnek. A diákönkormányzat a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete, mely működése során nagymértékben hozzájárul a tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúrájának kialakításához, gyakorolja a diákok és diákközösségek jogait, ellátja a tanulóifjúság jogainak védelmét, szervezi az iskola tanulóinak közösségi életét. 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje a. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Főként a szakiskolai képzésbe belépő tanulók esetén tapasztalható a tanulási kudarc. Már az általános iskolából úgy érkeznek, hogy alacsony az írás, olvasás, számolás készségük. A 8 év alatt általában negatívan értékelő hatásoknak voltak kitéve, nem voltak képesek sem önállóan dönteni, sem önmaguk igazi képességeit felismerni. Minden tanuló örül a sikeres tanulásnak. Ha nincsenek sikerei, kialakít valamilyen önvédelmi mechanizmust. A sorozatos kudarchelyzet ellenállást vált ki belőle. Az ellenállás mögött nagyfokú frusztráció működik, amely minden kudarc esetén újratermelődik. Segítenünk kell tehát abban, hogy átértékeljék önmagukat, sikereik legyenek a tanulásban, képesek legyenek valamilyen értelmes célt önmaguk elé tűzni. A 9. évfolyamon a közismereti képzésben elsődleges feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. A tanári magatartást az elfogadás és a tanulói személyiség tiszteletén alapuló segítés kell, hogy jellemezze. Ennek elérése érdekében korrepetáló, felzárkóztató órát tervezünk minden 9. és szakiskolai osztályunkban matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint, idegen nyelv tantárgyakból. A szakiskolai kerettanterv hangsúlyozottan kívánja érvényesíteni a tanulói felzárkóztatást, a képességek fejlesztését, hogy a tanulók alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pályaorientáció tantárgy célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő-piaci környezetükről. E tantárgy és az osztályfőnöki óra keretén belül is foglalkozunk a tanulás tanításával is, a hatékony és eredményes tanulási módszerek bemutatásával. Önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazásának megtanítása a célunk és feladatunk. E sokféle segítség után is rossz eredményt elérő tanulóknál meg kell vizsgálni az iskolatípus vagy a szakmacsoport változtatásának lehetőségét, mert ez is oka lehet az eredménytelenségnek. Iskolánk változatos módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanu- 26

lók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket egyénileg kezelni tudja. Kiemelt feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, ami biztosítja annak esélyét, hogy a szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányaik során eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. Segítséget nyújtunk a pályaválasztásban illetve a választott életpályára való felkészülésben. Környezetünkben egyre több olyan tanulóval találkozunk, akiknek a szülei orvosi, pszichológusi, vagy pedagógiai szakértői igazolással, szakvéleménnyel igazolják gyermekük másságát, magatartási zavarait, tanulási nehézségeit, testi-érzékszervi fogyatékosságait. Ezeknek a tanulóknak a speciális iskolatípusban történő képzése csak akkor indokolt, ha az átlagos osztályközösségben a fejlesztésük nem biztosítható, ha a közösség, a mindennapi környezet a tanuló nevelését-képzését veszélyezteti. Előfordulhat olyan eset is, amikor a hiperaktív tanuló veszélyezteti az osztályközösséget, akadályozza a nevelő-oktató munka tervszerű végrehajtását. b. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az ilyen tanulóknál az ítélőképesség hiánya, a sodorhatóság gátolhatja a pozitív hatások befogadását. A siker átélése elindíthat fejlődési folyamatot. Minden emberben van valamilyen képesség, amely alapján sikerekre számíthat. Ezeket a képességeket kell feltárni. Az ilyen tanulók esetében gyakrabban kell élni az egyéni beszélgetésekkel. Amennyiben a szaktanár, illetve osztályfőnök beszélgetései nem vezetnek eredményhez, igénybe vesszük szakember segítségét: mentálhigiénikus, illetve pszichológus. Fontos a pedagógus és a szülő kapcsolata, hiszen a nevelési tanácsadó a szülő kérésére foglalkozik a tanulóval. A külön foglalkozások eredménytelensége után sajnos élnünk kell a fegyelmező intézkedésekkel. Fontos a fokozatosság betartása, és minden esetben a nevelő szándék előtérbe helyezése. E tevékenységünkbe a diákönkormányzat segítségét is igénybe vesszük. Komolyabb fegyelmi büntetés előtt a diákönkormányzat elé kerül a tanuló, és diáktársai próbálnak beszélgetés illetve beszélgetések erejével hatni. Iskolánkban az intézmény alapító okirata szerint a magatartási nehézséggel küzdő tanuló oktatása-képzése biztosítható. A beilleszkedési és magatartási nehézségek sokféle okból származhatnak és sokféle alakban jelentkezhetnek: - vannak fejlettségi okok (pl.: értelmi, érzelmi) - teljesítmény okok (magas és merev követelményrendszer) - családi okok A leggyakoribb tanulási nehézség a dyslexia, dysgraphia és a dyscalculia, melyeket a tanulóra jellemző fogyatékosság mértékének megfelelően, a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével kezelünk. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a közoktatási törvényben előírtak szerint a szükséges fejlesztő foglalkozásokat fejlesztőpedagógus közreműködésével biztosítjuk. 27

A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel öszszefüggő nevelési területeken fontos feladatnak tekintjük: - a tanórán belüli differenciálást, - szoros kapcsolat kialakítását a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését, - felzárkóztató foglalkozások tartását, - a fejlesztő foglalkozások megszervezését, - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak kialakítását. c. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Valljuk: hogy az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri és előhívja a tehetséget. Számunkra a tehetség: olyan fajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és az életszerű szemlélet együttesen fejezik ki a tehetséget. A mi tanulóink legnagyobb része nem az egyes tudományágakban tűnik ki érdeklődésével, tudásával. A választott szakmán, gyakorlati alkotó munkán keresztül motiválhatók és fejleszthetők. Feladatunk minél több alkotási és megmérettetési lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulók számára. Városi, megyei és országos szintű közismereti versenyekre készítjük fel és nevezzük be tanulóinkat. A vers és próza, az előadó művészet terén kiemelkedőnél minél több fellépési, szereplési lehetőséget biztosítunk (iskola, városi rendezvényeken, különböző megyei szavalóversenyeken). Fakultációk, szakmai szakkörök indításával bővítjük a szakmai oktatás lehetőségeit (pl. Pneumatika, CAD oktatás), melyek teljesítése után vizsgát is tehetnek tanulóink. A szakmai képzésben részt vevők számára rendezett szakmai versenyeken nagy létszámmal és igen jó eredménnyel veszünk részt. Különösen fodrász és könnyűipari tanulóink versenyzési lehetőségeit és versenyzési kedvét kell kiemelni. Az elért eredményekre azonban nem csak e két terület lehet büszke, mert a faipari és az utóbbi időben az építőipari tanulóink is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Képzőművész tanulóink esetén a kiállítási lehetőségek minél nagyobb számú biztosítása a feladatunk. A sportban tehetségesekről sem feledkezünk meg. Diáksport Egyesületünk több szakosztállyal működik, a hét minden napján biztosítjuk a sportolás, mozgás lehetőségét. Kosárlabda és labdarúgó csapataink versenyeztetése szinte folyamatos. Javítani valónk az idegen nyelv, a villamos és a közlekedés szakmai képzésben részt vevők körében van. A képességfejlesztés és tehetséggondozás az oktató nevelőmunka kiemelt feladataként jelentkezik, ami mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenység állandó elemeként van jelen. A tanórai munkában a képességfejlesztést a differenciált foglalkoztatás szolgálja a leg- 28