JELKY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA

Átírás

1 JELKY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM BAJA PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM (ELSŐ RÉSZ)

2 Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAM...1 ELŐSZÓ...7 I. Az iskola rövid története...8 II. Jogi státusz...11 Egyéb megállapodás a fenntartóval...17 A képzési idő, a képzés szakaszai...17 NEVELÉSI PROGRAM...18 I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok...18 Önmeghatározás...18 Helyzetfelmérés...18 Az iskola pedagógiai alapelvei...21 Pedagógiai célok...21 Feladatok (az alapelvek függvényében)...22 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...25 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...26 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...28 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...28 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...29 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...30 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...31 II. A képzés rendje...32 Az iskola gyermekképe...32 A képzés belső szakaszai...33 Képzési specialitások...35 Tanulói jogviszony...36 III. A pedagógiai folyamat...43 Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői...43 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere...44 A tanulók értékelése...45 A pedagógus munkájának értékelése( részletesen kidolgozva az IMIP-ben)...46 Az iskola élet- és munkarendje...48 Hagyományok

3 IV. Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége...51 Tanulói részvétel...51 Szülői részvétel...52 Az iskola egyéb szolgáltatásai, válaszok az igényekre, marketing...53 PEDAGÓGIAI PROGRAM...55 HELYI TANTERV...61 I. A képzési szerkezet és a tervezett osztályok számának...62 alakulása...62 II. Óratervek...64 Szakmai órák...65 III. 72 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...72 IV. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei...73 V. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének...73 követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája...73 VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges...77 módszerek...77 VII. Pedagógiai Program elérhetősége...77 Az iskola egészségnevelési programja (külön kötetben)...78 Az iskola környezeti nevelési programja (külön kötetben) melléklet...85 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések...85 jegyzéke (Az Eszközfejlesztési tervünk külön kötetben)...85 IX. Záró rendelkezések...86 PEDAGÓGIAI PROGRAM...90 I. Szakmai program Helyzetelemzés Az iskola rövid története Az iskola jellemző adatai: Az intézmény típusa: A Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium szakmacsoportjai Alapelvek, célkitűzések, feladatok, az oktató-nevelő munka általános jellemzői Önmeghatározás Preferenciák, iskolahasználók igényei alapján

4 2.3. Alapelvek A szakképzés céljai Az iskolai képzés céljai Az iskolai szakmai nevelés céljai Feladatok Az értékközvetítés preferenciája alapján Alapértékek: Az értékközvetítés pedagógiai feladatai Feladatok az esélyegyenlőség és képesség szerinti differenciálás elve alapján A további alapelvekből következő feladatok: A fenti feladatok ellátásában a pedagógusokkal szembeni elvárások: Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek A képzés szerkezete Szakmai alapozás a szakiskola évfolyamain Felzárkóztató oktatás (reintegrációs képzés) Szakmacsoportos alapozás a szakközépiskola évfolyamain Párhuzamos képzés szakközépiskolában SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK Előrehozott szakképzés OKJ 31-es azonosító számmal kezdődő szakképesítések OKJ 33-as azonosító számmal kezdődő szakképesítések Érettségi utáni szakképzés Ráépülés 15. évfolyamon Iskolarendszerű felnőttképzés levelező tagozaton A belépés és továbbhaladás feltételei A belépés feltételei 9. évfolyamra Párhuzamos művészeti képzés belépési feltételeként szakmai alkalmassági vizsgán kell részt venni A belépés feltételei szakképző évfolyamra Fodrász tanulók felvételi rendje Továbbhaladás A Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium szakképzési kínálata A szakmai kínálatot befolyásoló tényezők Az oktatott szakképesítések A szakmai munkaközösségek humán erőforrás mutatói A szakképzési infrastruktúra főbb mutatói (tárgyi feltételek) Szakképzési (oktatási) célra használt épületek tantermei Műszaki informatika eszközrendszere: Szaktantermek, oktatási eszközök: Szaktantermek Tanműhelyek Külső gyakorlati képzőhelyek Emelt szintű érettségi felkészítés szakmai előkészítő tantárgyakból Szakkörök Tanulmányi versenyek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

5 9.1. Szakmai kompetencia fejlesztő korrepetálás Külső segítség igénybevétele A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése Szakmai kapcsolatok A Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium kapcsolata a Bács-Szakma Zrt.-vel II. Helyi tanterv A helyi tanterv koncepcionális alapjai: A helyi tantárgyi tantervek kidolgozását meghatározó preferenciák és szempontok: A szakképesítések tantárgyai, tananyagegységei és óraszámai Alapozó szakasz Szakképzési szakasz A helyi tantárgyi tantervek kidolgozását meghatározó preferenciák és szempontok: A szakképesítések helyi tanterveit a 2. sz. melléklet tartalmazza CD-n A szakmai tankönyvrendelés szabályai A szakmai tankönyvek és segédanyagok kiválasztásának elvei Pénzügyi, fejlesztési terv Szakmai működési költségek az éves költségvetési igények alapján A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztése MELLÉKLETEK A szakmai tantárgyak helyi tantervei (CD-n mellékelve) PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék Bevezetés A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok: Intézményegység A működés belső feltételrendszerének bemutatása Személyi feltételek, illetve elvárások Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium kapcsolatrendszere Elvek Az intézményegység alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, a tehetséggondozását, a felzárkóztatását, a pályaválasztását és az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A pedagógiai tevékenység szerkezete A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Speciális ismereteket adó foglalkozások Kollégiumi élet szervezése Feladatok, tevékenységkategóriák A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés

6 Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem Szociális kompetenciák fejlesztése Önálló életkezdés támogatása A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése vállalkozói kompetencia A pályaorientáció segítése A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai Könyvtárhasználati ismeretek fejlesztése A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő helyiség, és eszközök, felszerelések jegyzéke A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése Függelék

7 ELŐSZÓ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. /Szentgyörgyi Albert/ Változó világunkban a tendenciák tartóssága mellet az elképzeléseket sokszor felülírják a környezet változásai. Így van ez különösen az oktatás területén is. A szakképzés helye nem végleges, rendszere nagy valószínűséggel még a gazdaság változásaival (fejlődésével) változni fog. Olyan intézményi struktúrát kell kialakítani, amely sikeresen átviszi az intézményt a változásokon. Feladatunk a szakképzés tartalmi korszerűsítése általános és specifikus kompetenciák fejlesztése révén. Iskolánk a Bács-Szakma Zrt. partnerintézménye. A Zrt. elsődleges célja egy egységes szakképzési rendszer létrehozása, amely a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, magas oktatási színvonalat nyújtó gyakorlati szakképzést biztosít. Hatékonyan kell részt vennünk ebben a folyamatban. Ezen túl a szakképzésben zajló változások (térségi központok létrejötte, regionális szintű döntések, moduláris képzés bevezetése ) mind azt szolgálják, hogy fiataljaink egyre nagyobb eséllyel megállják helyüket a gazdaságban. Iskolánk feladata a település és beiskolázási körzetünk gyermekeinek kollégiumi ellátása, valamint iskolai nevelésére-oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben, amely kiváltja a beiskolázási körzet lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Királyné Koszter Mária igazgató 7

8 I. Az iskola rövid története Városunkban a Bándl János által 1852-ben indított vasárnapi tanoncoktatástól nagy változásokon ment át a szakképzés. Az első nagy lépést az január 7-én megnyílt, iparostanoncok számára létrehozott iskola jelentette. E dátumot tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból törvényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanterem mára már három iskolaépületté nőtt.. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja is sokat változott az idők folyamán. A tanoncok sokáig csak fiúk voltak, a lányok az iskola 20 éves működése után jelentek meg. Az igen sok (kb. 70) oktatott szakma közül a legnépszerűbbek: a szabó, a kőműves, az asztalos, a cipész, a fodrász, a szobafestő voltak, melyek nagy részét még ma is oktatjuk. Az 1948-as államosítás után már megjelentek az autószerelők, motorszerelők, vízvezeték-szerelők. Az 1950-es évek közepéig a magánkisipar volt az egyeduralkodó, a sok embert foglalkoztató gyárak, üzemek felépítése után ez megváltozott. A privatizáció következményeként sajnos ma már e munkahelyek megszűntek, így a vállalati tanműhelyek és a végzettek munkalehetőségei is nagymértékben csökkentek. Állandó, alig leküzdhető problémát okozott az első időkben és sajnos napjainkban is a tanulók elhelyezése. A mai központi épületünk 1971-ben, a fémipari alapképzést biztosító tanműhelyünk 1976-ban épült. Teremgondjainkat enyhítette az 1987-ben átadott tanműhelyi tíz-tantermes iskolaépület. Sajnos sem ekkor, sem a következő 1997-es újabb bővítéskor tornaterem nem épült. A testnevelés órák elhelyezése, illetve a többek által is használt sportcsarnokba (a nagy távolság miatti) ingázás gondot okoz. A szakmunkásképzés mellett az es tanévtől jelent meg a szakközépiskolai oktatás szakmunkások esti osztályával. 8

9 Az első fecskék után a nappali szakközépiskolai képzést az 1988/89-es tanévben a faipari technikus osztály indításával kezdtük meg. Kétévenkénti indítással bővítettük a kínálatot ruhaipari, villamosipari és egészségügyi osztályokkal. A környék gazdasági életének változásához alkalmazkodva a szakmunkásképzésben új szakmák oktatását kezdtük meg a 80-as évek első felében: élelmiszertartósító, sütő, húsfeldolgozó. Ezt a szakirányt csak az 1997-es tanévig folytattuk, amikor is a város szakképzési profiltisztítása során e szakterületek helyett a közlekedésgépész képzést kaptuk. E csere számunkra fejlesztési lehetőséget és iskolabővítést jelentett. Az időközben egyre jobban fejlődő faipari tanműhelyünk mellett korszerű autószerelő műhelyeket alakítottunk ki ben indítottuk elő humán világbanki osztályunkat is, akkor még követőként, majd a következő tanévtől sikeresen pályázóként. A világbankkal kötött szerződés öt évig kötelez bennünket arra, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban egy-egy osztályt iskolázzunk be. A világbanktól kapott eszközök segítették az oktatás színvonalának javítását ben a szakmunkásképzőt végzettek között egyre nagyobb igényként lépett fel a nappali képzésben érettségire felkészítő osztály indítása szeptemberétől felmenő rendszerben megszűnt a szakmunkások szakközépiskolájának nappali intenzív és levelező tagozata egyaránt és helyette nappalin ifjúsági osztály levelezőn Dolgozók Középiskolája indult. Az 1999/2000-es tanévben az alapfokú művészetoktatás folytatásaként párhuzamos művészeti képzést indítottunk textilműves, majd a következő évben keramikus és grafikus szakon. Az iskola többcélú intézménnyé vált az elmúlt évek során: 1995-ben a Nevelési Tanácsadó, 2000-ben a városi kollégiumok, 2003-ban az Alapfokú Művészetoktatási Iskola,2004-ben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat hozzácsatolásával. Iskolánk a város legnagyobb és legsokrétűbb intézményévé alakult július 1-től az alapfokú művészetoktatás, szeptemberétől a Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat különvált az intézménytől. 9

10 A változásokat iskolánk eddigi elnevezésével is érdemes felidézni, szemléltetni: 1. Baja városi államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola (1883) 2. Baja Városi Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolt Alsófokú Kereskedelmi- és Ipariskola (1888) 3. Baja Városi Kereskedő- és Iparostanonc-iskola (1904) 4. Baja Városi Kereskedő-, Fiú- és Nőipariskola (1911) 5. A bajai városi szakirányú iparos tanonciskola (1944) 6. A bajai állami szakirányú iparos tanonciskola (1948) 7. Munkaerőtartalékok Hivatala 57. sz. iparostanuló-iskola Baja (1950) 8. Munkaerőtartalékok Hivatala 112. sz. iparostanuló-iskola Baja (1951) 9. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Ipari Tanuló Intézet Baja (1953) 10. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Türr István Iparitanuló Intézet Baja (1955) 11. Mü.M sz. Türr István Ipari Tanulóintézete Baja (1957) sz. Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet (1967) 13. Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola (1989) 14. Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó (1995) 15. Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2000) 16. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2003) 17.Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (2004) 18. Jelky András Általános Művelődési Központ (2006) 19. Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium (2008) 10

11 II. Jogi státusz 1. Információk az Alapító Okiratról Intézmény neve: Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: Az alapítás időpontja: Intézmény típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény Székhelye: 6500 Baja, Petőfi S. u. 1. Intézményegysége: Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiuma (Baja, Petőfi-sziget 2.) Telephelyei: Baja, Szegedi út Baja, Szegedi út 2/B. (EJF B épület) Baja, Szent Antal u. 17 (művészeti szakközépiskola) Baja, Szenes u. 12. (kollégium-zrínyi) Baja, Petőfi-sziget (vízitelep) Alapítója, illetve fenntartója: Baja Város Képviselő-testülete Jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy Az érvényes alapító okiratának száma és kelte: 222/2009. (VI. 04.) Kth. sz. érvényessége: től 167/2010. (IV. 29.) Kth. Sz. Érvényessége: től 11

12 Alaptevékenysége: Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) A tanulók nappali rendszerű, Országos Képzési Jegyzékben szereplő, középiskolai utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés megszerzésére, szakmai vizsgára felkészítő nevelése, oktatása évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) A többi tanulóval együtt nevelehető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált nappali rendszerű, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés megszerzésére, szakmai vizsgára felkészítő nevelése, oktatása évfolyamon, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztése, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgrphya, - dyscalculia, - idegi hallásvesztés, - iskolai készségek, - képességek nem meghatározott fejlődési zavara, - egyéb, rendszerint gyermekkorban v. serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek, - közepes fokban nagyothalló, - figyelemdeficit, nagyothallással, - enyhe mentális retardáció, - a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Az alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakképzésbe bekapcsolódni kívánó tanulóknak nyújtott általános műveltséget megalapozó, felzárkóztató nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás. 12

13 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12//13. évfolyam) A tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó rendszeres nevelésével-oktatásával, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítése és vizsgáztatása a évfolyamon; Tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a párhuzamos művészeti-szakközépiskolai oktatás (9-13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényyű tanulók integrált nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása a 9-12., beleértve a párhuzamos művészeti-szakközépiskolai oktatás (9-13. évfolyam) a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztése, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgrphya, - dyscalculia, - dysortographia, - enyhe mentális retardáció, - tanulási ismeretek fejlődésében veszélyeztetett Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) A felnőttoktatásban résztvevő tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó általános műveltséget megalapozó, középfokú rendszeres nevelése és oktatása, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítése: - nappali rendszerű ifjúsági osztály, - levelező általános képzés, - esti általános képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás A felnőttképzésben résztvevő tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodó szakmai elméleti oktatás: - esti formában, - levelező formában. 13

14 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás A felnőttképzésben résztvevő tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodó szakmai gyakorlati oktatás: - esti formában, - levelező formában Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon A közoktatási törvényben meghatározott időkeretekben a szakképzési program szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon A közoktatási törvényben meghatározott időkeretekben a szakképzési program szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások), a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgraphya, - dyscalculia, - idegi hallásvesztés, - közepes fokban nagyothalló, - iskolai készségek, képességek kevert zavara, - figyelemhiány hiperaktivitás nélkül, - egyéb, rendszerint gyermekkorban v. serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A közoktatási törvényben meghatározott időkeretekben a szakképzési program szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett nevelés, oktatás. 14

15 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon A közoktatási törvényben meghatározott időkeretekben a szakképzési program szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások), a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgraphya, - dyscalculia, - idegi hallásvesztés, - közepes fokban nagyothalló, - iskolai készségek, képességek kevert zavara, - figyelemhiány hiperaktivitás nélkül, - egyéb, rendszerint gyermekkorban v. serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Alaptevékenységként végzett szakmai tanfolyami oktatás, vizsgáztatás Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A gyermek- és ifjúsági korosztály (alapfokú, középfokú oktatási intézmények tanulói) számára szervezett, a tanórán kívüli sportfoglalkozása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása A többi tanulóval együtt nevelhető, fogyatékossággal élő gyermek- és ifjúsági korosztály (alapfokú, középfokú oktatási intézmények tanulói) számára szervezett, a tanórán kívüli sportfoglalkozása, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgraphya, - dyscalculia, - idegi hallásvesztés, - iskolai készségek, képességek nem meghatározott fejlődési zavara, 15

16 - egyéb, rendszerint gyermekkorban v. serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek, - közepes fokban nagyothalló, - figyelemdeficit, nagyothallással, - enyhe mentális retardáció, - a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége Könyvtári szolgáltatások Iskolai könyvtári feladatellátás Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek igénybevételével, az alábbi területeken: - dyslexia, - dysgraphya, - dyscalculia, - idegi hallásvesztés, - iskolai készségek, képességek nem meghatározott fejlődési zavara, - egyéb, rendszerint gyermekkorban v. serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek, - közepes fokban nagyothalló, - figyelemdeficit, nagyothallással, - enyhe mentális retardáció, - a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Tanulók kollégiumi étkeztetése A közoktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, diákotthoni ellátása keretében biztosított étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés A közoktatásban tanuló ellátottak részére intézményi étkeztetés keretében biztosított étkezés, vásárolt élelmezés formájában. 16

17 Kiegészítő tevékenysége: A kapacitás nem vállalkozás jellegű hasznosítása: - igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése - saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Egyéb megállapodás a fenntartóval a) Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Program középfokú szakmai orientáció komponensének megvalósítása érdekében november 20-án megkötött szerződésben vállalja a fenntartó és az iskola, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban szeptember 1-től öt egymást követő tanéven keresztül tanévenként legalább egy-egy osztályt mindkét szakterületre beiskoláz, és a program szerinti oktatás feltételeit biztosítja. b) A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modelljének bevezetésére kiírt pályázatban a fenntartó vállalta, hogy az iskolát változatlan szerkezettel és feltételekkel működteti. c) 2003-ban a fenntartó támogatásával sikeresen pályázott az iskola a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételre. E program elsősorban szemléletváltást várt el a pedagógusoktól, ezért nagy hangsúlyt fektetett a tanár továbbképzésekre. A helyettesítési és utazási költségekhez, illetve az iskola együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségeihez anyagi fedezetet biztosított a fenntartó. d) szeptemberétől az iskola tagja a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.-nek a gyakorlati képzések megvalósításában. A képzési idő, a képzés szakaszai A Jelky András Szakképző Iskola alternatív lehetőséget nyújt a képzési idő, az iskolatípus és a megszerezhető végzettség tekintetében. Nevelő-oktató tevékenységét az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszában (9-10. illetve évf.), valamint az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszában folytatja. Pedagógiai tevékenységét felnőttképzési formák egészítik ki. 17

18 NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola működésének általános jellemzői, alapelvek, értékek és célok, feladatok Önmeghatározás - Az iskola a város diákjait fogadó Kollégiummal együtt alkotja az intézményt. Az oktatási törvény 33. (4) értelmében az iskola, összetett iskola. - Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét a közlekedés, egészségügy, gépészet, elektrotechnika-elektronika, faipar és építészet szakmacsoportban gyakorolja. Ebből fakadóan hivatása a szakemberképzés. - Az intézmény divatiskola. Képzési profiljában igen nagy szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külső megjelenésével kapcsolatosak (könnyűipar, fodrászat). - Az intézmény művészeti iskola, párhuzamos képzésben művészeti vizsgára és művész pályára készít fel textilműves, keramikus és grafikus szakterületen. - Az intézmény lehetőséget biztosít az általános műveltség, a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakképzés után, illetve felnőtt korban. - Az intézmény iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű szakképzési lehetőséget biztosít a felnőttképzésben résztvevők számára. - Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével látja el. Helyzetfelmérés A pedagógiai program módosítása és a minőségbiztosítási rendszer kiépítése kapcsán megkérdeztük a közvetlen és közvetett partnerek véleményét az iskola erősségeiről és gyengeségeiről. 18

19 Tanulóink részéről megfogalmazott erősségeink: korszerű tanári felkészülés szakmailag képzett, jól felkészült pedagógusok jól felszerelt tanműhelyek tárgyi feltételek kollektív szellem a tanári karban, munkaközösségek között jól működő partnerkapcsolatok szülő, diák, oktató kft., kis- és középvállalkozások pályázati tapasztalatok megfelelő információk elérése a továbbtanuláshoz a tanulók kulturális fejlődésének támogatása megfelelő iskolai kollégium, könyvtár az intézményi légkör az iskolában megrendezett Ifjúsági Nappal, egyéb szabadidős tevékenységekkel az országos mérésekre való felkészítéssel a diákok egymás közötti kapcsolatával az oktatás színvonala Innovációra, változásra való hajlam és képesség a tanulók teljesítményének értékelése, fejlődésük nyomon követése tantárgyak közötti kapcsolat épületek adottságai gyengeségeink: kevés korrepetálás A - B hetek egyenlőtlen óraelosztása otthonos Légkör drogfogyasztás megakadályozása hiányzások diákok szociokulturális hátrányai a szülői háttér nem megfelelő motivációja a diákok bizonyos része számára a tudás nem érték továbbképzések 19

20 lehetőségeink: egész életen át tartó tanulás EU-s programjai és hazai elemei intézmények közötti együttműködések támogatása elszámoltathatóság igénye kompetencia központú tananyagok pályázatok veszélyeink: a településen és vonzáskörzetében nő a munkanélküliség a munkanélküliség és az alacsony jövedelmek a családok nagy részét létbizonytalanságban tartják gazdasági válság hatásai hátrányos helyzetű diákok A szülők véleménye közel azonos a tanulókéval. Erősségként pluszként említik az egészséges életmódra nevelést, gyengeségként: a végzés utáni elhelyezkedés segítését. A fenntartó jónak ítéli az intézmény teljesítését, jó a kapcsolata az intézményvezetéssel. Gyengeségként említi, hogy kevés az információ az elhelyezkedési mutatók tekintetében. E felmérésekből is kitűnt, hogy még több gondot kell fordítanunk a korrepetálásra, felzárkóztatásra. Helyi tantervünkben több óraszámot biztosítunk e tevékenységi formára. Drogprevenciós munkánk hatékonyságának javítása érdekében az összes tanulót érintő programra pályáztunk sikerrel évek óta. Tanáraink felkészítése után, minden osztályban elkezdődhettek a foglalkozások, melyeket a következő tanévekben is folytatni kívánunk. A végzett tanulóink elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében az eddig is működő kapcsolatunkat a Munkaügyi Központtal kibővítjük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy minden végzős osztály külön-külön vegyen részt a tájékoztatóikon. A 2009-ben végző tanulónkkal bevezetjük a pályakövetési rendszert (kt 12. (6) bek.,132. (1) bek. értelmében). 20

21 Az iskola pedagógiai alapelvei - A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő és nem korlátozó iskola megvalósítása. - Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve. - Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez - Értékközvetítés - Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. - Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás - Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben. - Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása Pedagógiai célok Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. a) Oktatási célok: - a beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása - a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő végzettség (vagy végzettségek) megszerzésére való felkészítés - felkészítés a záróvizsgára - a tanuló megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (vállalkozói ismeretek, idegen nyelv, informatika) - a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre, felsőfokú tanulmányok megkezdésére - olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.) - a tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket 21

22 A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik az intézmény munkarendjéhez. b./ Nevelési célok - A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. - Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása - Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés - A másság elfogadására nevelés - Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. - Kommunikációs készségek kialakítása - Az önismeret fejlesztése - A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása. Feladatok (az alapelvek függvényében) a) "az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve" alapján - a fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelő munkával - fontos feladat olyan képzési szerkezet és olyan képzési forma kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányokra - az iskola biztosítsa az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén különbözeti vizsgával, fakultatív tantárgyak rendszerével - a magasabb szintű végzettséget (technikus) csak a jobb tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképzettséghez juttatásáról - a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása - a kompetenciafejlesztés tárgyi feltétekeinek kialakítása 22

23 - a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. - a sajátos nevelési igényű tanulók érvényes szakértői vélemény mellett kérelemre mentesülhetnek a javasolt tantárgyak értékelése minősítése alól.( ez az érettségi és a szakmai vizsgákra is vonatkozik) - a sajátos nevelési igényű tanulókat a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusainak segítségével fejlesztjük b) "Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez" elv alapján - az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása - a pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia - a személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése különösen a évfolyamon - törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. c) az "értékközvetítés" elve alapján az iskola nevelőmunkájának egészében az alábbi értékeket közvetíti: - a tanulót teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekintjük. - Az ismeretközléssel egyenértékűnek tekintjük munkánkban a testi nevelést és a személyiségfejlesztést - a tanulás, a tudás, az egészséges életmód, a humanista és demokratikus gondolkodás így feladataink: tudásközvetítés - a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos - a tanulás tanítására is terjedjen ki - a műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reál orientáció érvényesül - a középiskolában, technikusképzésben a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben a normakövetés dominál. (Ez a tanulók különbözőségéből, de a majdan betöltendő munkakör szükségleteiből is adódik.) a fizikum fejlesztése - az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok) pótlása - a mozgásszükséglet kielégítése - egészséges életmódra nevelés 23

24 - szabadidős sportok megismertetése - a mindennapos testmozgás igényének felkeltése - a tanuló életkorának megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása - a könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása megvalósítások formái - a kötelező testnevelés órák keretében sportágak elsajátítása alapszinten - szabadon választható órák keretében tömegsport, szakosztályi foglalkozás, osztályok közötti, iskolák közötti sportverseny d) a további alapelvekkel kapcsolatos feladatok - az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben - az iskola folyamatos kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést velük együttműködve ellenőrzi - évente legalább egy alkalommal találkozót szervez az iskola azon magánkisiparosokkal, akik részt vesznek a szakképzésben. - Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja - az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokozatú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend - nagyrészt a korábbi hagyományokra épül - a tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismereteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni és a csoportmunka alkalmazásának arányát - az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez - az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe - a szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait. e) A pedagógusokkal szembeni elvárások - biztos szakmai ismeretek 24

25 - a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély - példamutatás, empátia - sikerorientáltság, kreativitás - kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel - összehangolt munkavégzés. Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, munkaközösségi megbeszélések keretében; továbbá elvárja, hogy minden terület tanévenként legalább egy alkalommal szervezett továbbképzésen, szakmai bemutatón vegyen részt. Kompetenciafejlesztési célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a tantestület 75 %-ának képzési kultúrájában 30 %-ban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakítására, az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanulók személyiségének alakításához a diákok megismerése szükséges. A megismerés és a fejlesztés dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. A tanulót legreálisabban abban a közegben ismerhetjük meg, ahol él és dolgozik, a közösségekben, melyekhez tartozik. A személyiségvonások, képességek tevékenységben alakulnak és nyilvánulnak meg. Ezért, különösen az osztályfőnök részéről fontos, hogy minél többet legyen tanítványaival, minél több tevékenység közben. A személyiségfejlesztésben meghatározó az iskola belső környezete és légköre. Alapvetően fontos a pedagógus részéről a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelelő tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el véleményét. A jó iskolai légkör ismérvei pl.: - barátságos, tiszteletteljes hang a felnőttek és gyerekek együttélésében - ne csak a tanulmányi eredményességen keresztül ismerje a tanár a tanulóit 25

26 - az iskola épületeit ne hivatalos helynek, hanem otthonának is tekintse tanár, diák egyaránt - a konfliktusokat nem elnyomni, hanem kezelni, megoldani kell. Az osztályfőnökök személyiségfejlesztő tevékenységét az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. Az ebben megfogalmazott feladataink mellett fontos: - az együttműködési készség erősítése (közös munka közös szabályainak szerepe) - személyes észlelés fejlesztése - értékek tisztelete, megbecsülése (a pozitívumokra érzékeny tanári magatartás) - empátiakészség fejlesztése. Az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége, hogy gondoskodjon a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos munkánkban nagy segítséget jelent a mentálhigiénés tanácsadás működése. Az osztályközösségen belül, illetve az egyes szaktanárok által súlyosabbnak ítélt esetekben az erre képzett szakemberek segítségét igénybe lehet és kell is venni. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Feladatunk a nemzettudat megalapozása a tanulókban. Ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak megismerésére és ápolására. A nemzetközi kapcsolataink révén is ismerkedjenek meg tanulóink az európai kultúrával, életmóddal, szokásokkal. Hulladékgyűjtési, takarítási akciókkal igyekszünk bekapcsolni tanulóinkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, a környezetkímélő magatartás kialakítására. Fejlesztenünk kell tanulóink kommunikációs kultúráját, melynek középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. 26

27 Fejlesztenünk kell tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Iskolai szintű közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat szabadidő-szervezőnk irányítja. A közösségi nevelés fő színtere az osztályközösség és a diákönkormányzat. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az osztályközösség kialakítására, hiszen a csoportban a tanulók jobb teljesítményt nyújtanak, illetve itt tanulják meg a felnőtt társadalomba való beilleszkedést. Az osztályközösség csoporttá válásának kapcsán az osztályfőnök feladata: - információk gyűjtése a leendő osztályról (jelentkezési lapok, beiratkozáson részvétel) - az iskola és a saját elvárásainak ismertetése - a tanév programjának és az osztályt tanító tanároknak a bemutatása - házirend és a balesetvédelmi szabályok ismertetése - szülői értekezlet, ahol személyes kontaktus az osztályfőnök és a szülők között, egymás iránti elvárások megismerése - az induláskor kialakuló konfliktushelyzetek megoldása (rendszeres kommunikáció, állandó tájékoztatás, a folyamatokba történő beavatkozás, megbízások adása) - minél több tanórán kívüli együttlét megteremtése (közös osztálydíszítés, a város nevezetességeinek közös megtekintése, kirándulás, túrázás, gólyabál, osztály klubdélután) - osztályfőnöki órákon többféle módszer alkalmazása a közösségépítésben (pl. viták, beszélgetések a tanmenetben meghatározott témákról; videofilmek megtekintése és megbeszélése; aktuális konfliktusok, események megbeszélése; szituációs játékok adott témában, azok elemzése, értékelése; kérdőívek megoldása, elemzése). A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. Fontos annak szem előtt tartása, hogy a fiatalok a munkán keresztül nevelődnek. A diákönkormányzat a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete, mely működése során nagymértékben hozzájárul a tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúrájának kialakításához, gyakorolja a diákok és diákközösségek jogait, ellátja a tanulóifjúság jogainak védelmét, szervezi az iskola tanulóinak közösségi életét. 27

28 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói gyenge teljesítmények mögött szociokulturális hátrányos helyzet, nevelési elhanyagoltság, ingerszegény környezet egyaránt és halmozottan is lehetnek. A családi nevelésbe beleavatkozni, a szociális hátrányokat megszüntetni az iskola alig képes. A hátrányok enyhítése érdekében viszont elsőrendű feladat a tanulók minél hamarabbi megismerése, a hátrányokkal küzdők feltérképezése. Szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatni kell a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről. Helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek ismertetése, a pályázás ösztönzése minden osztályfőnök feladata. Amennyiben szükséges a gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonásával kapcsolatfelvétel a Családsegítő Központtal, illetve más szakszolgáltató intézménnyel. Ha a családi környezet indokolja, javasolja és kezdeményezze az osztályfőnök a tanuló kollégiumi elhelyezését. Közösségi megmozdulások, kirándulások térítési díjának kifizetéséhez hozzájárulást kérjen az osztályfőnök a Jelky Alapítványtól. A végzős osztályokban 1-2 fő részére a gazdasági év végén, szociális juttatásként ballagási ruhavásárláshoz támogatást ad az iskola. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Főként a szakiskolai képzésbe belépő tanulók esetén tapasztalható a tanulási kudarc. Már az általános iskolából úgy érkeznek, hogy alacsony az írás, olvasás, számolás készségük. A 8 év alatt általában negatívan értékelő hatásoknak voltak kitéve, nem voltak képesek sem önállóan dönteni, sem önmaguk igazi képességeit felismerni. Minden tanuló örül a sikeres tanulásnak. Ha nincsenek sikerei, kialakít valamilyen önvédelmi mechanizmust. A sorozatos kudarchelyzet ellenállást vált ki belőle. Az ellenállás mögött nagyfokú frusztráció működik, amely minden kudarc esetén újratermelődik. Segítenünk kell tehát abban, hogy átértékeljék önmagukat, sikereik legyenek a tanulásban, képesek legyenek valamilyen értelmes célt önmaguk elé tűzni. A 9. évfolyamon a közismereti képzésben elsődleges feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. A tanári magatartást az elfogadás és a tanulói személyiség tiszteletén alapuló segítés kell, hogy jellemezze. 28

29 Ennek elérése érdekében korrepetáló, felzárkóztató órát tervezünk minden 9. és 10. szakiskolai osztályunkban matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint, idegen nyelv tantárgyakból. A szakiskolai kerettanterv hangsúlyozottan kívánja érvényesíteni a tanulói felzárkóztatást, a képességek fejlesztését, hogy a tanulók alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pályaorientáció tantárgy célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő-piaci környezetükről. E tantárgy és az osztályfőnöki óra keretén belül is foglalkozunk a tanulás tanításával is, a hatékony és eredményes tanulási módszerek bemutatásával. Önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazásának megtanítása a célunk és feladatunk. E sokféle segítség után is rossz eredményt elérő tanulóknál meg kell vizsgálni az iskolatípus vagy a szakmacsoport változtatásának lehetőségét, mert ez is oka lehet az eredménytelenségnek. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Valljuk: hogy az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri és előhívja a tehetséget. Számunkra a tehetség: olyan fajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és az életszerű szemlélet együttesen fejezik ki a tehetséget. A mi tanulóink legnagyobb része nem az egyes tudományágakban tűnik ki érdeklődésével, tudásával. A választott szakmán, gyakorlati alkotó munkán keresztül motiválhatók és fejleszthetők. Feladatunk minél több alkotási és megmérettetési lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulók számára. Városi, megyei és országos szintű közismereti versenyekre készítjük fel és nevezzük be tanulóinkat. A vers és próza, az előadóművészet terén kiemelkedőnél minél több fellépési, szereplési lehetőséget biztosítunk (iskola, városi rendezvényeken, különböző megyei szavalóversenyeken). Fakultációk, szakmai szakkörök indításával bővítjük a szakmai oktatás lehetőségeit (pl. Pneumatika, CAD oktatás), melyek teljesítése után vizsgát is tehetnek tanulóink. A szakmai képzésben részt vevők számára rendezett szakmai versenyeken nagy létszámmal és igen jó eredménnyel veszünk részt. 29

30 Különösen fodrász és könnyűipari tanulóink versenyzési lehetőségeit és versenyzési kedvét kell kiemelni. Az elért eredményekre azonban nem csak e két terület lehet büszke, mert a faipari és az utóbbi időben az építőipari tanulóink is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Képzőművész tanulóink esetén a kiállítási lehetőségek minél nagyobb számú biztosítása a feladatunk. A sportban tehetségesekről sem feledkezünk meg. Diáksport Egyesületünk több szakosztállyal működik, a hét minden napján biztosítjuk a sportolás, mozgás lehetőségét. Kosárlabda és labdarúgó csapataink versenyeztetése szinte folyamatos. Javítani valónk az idegen nyelv, a villamos és a közlekedés szakmai képzésben részt vevők körében van. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem terén fontos a segítő, a másságot elfogadó szemlélet kialakítása. Az egész nevelőtestület feladata: - a hátrányos és veszélyeztetett tanulók megismerése - a veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésben és megszüntetésben való közreműködés - a tanulókat és szüleiket tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy hol kereshetik fel őt. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a pedagógusoktól, szülőktől vagy tanulóktól szerzett információi alapján felveszi a kapcsolatot a veszélyeztetett tanulóval, illetve szüleivel. Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a tanuló veszélyeztetettsége, illetve, ha a gyermek bántalmazása vélelmezhető, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Az üggyel kapcsolatos esetmegbeszéléseken együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy közzétegye az iskolában: kihez és mikor fordulhatnak a tanulók, vagy szüleik a problémáikkal től kezdődően minden tanévben sikeresen pályáztunk a GYISM és az OM által kiírt iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési pályázaton. Kiemelt feladatunk a kábítószer fogyasztásra utaló jelek felismerése, a drogfogyasztó tanulók kiszűrése, de mindenekelőtt a drogprevenció. E feladatok megoldása során alkalmazott módszereink: 30