Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Helyzetelemzés Készítette: Vital Pr Kft A gazdasági fejezet elkészítésében közreműködött a Pannn Gazdasági Hálózat 2012. nvember
Tartalmjegyzék 1. Vas megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata... 4 1.1. A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének aznsítása nemzetközi és hazai szinten... 4 2. Természeti adttságk, természeti erőfrrásk és a környezet állaptának elemzése... 6 2.1.a. Természeti adttságk (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, dmbrzat, élővilág)... 6 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása... 7 2.1.c. A táj jellemzői... 9 2.1.d. Természet- és tájvédelem... 9 2.1.e. Környezeti elemek állapta és az alakulásukat beflyásló fntsabb tényezők... 10 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele... 12 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek... 12 2.1.h. Energiafrrásk... 13 2.1.i. Vízkárt kzó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcslats helyzetelemzés... 14 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek)..... 15 2.2. Gazdasági bázis... 18 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatk, azk fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, üdülés, idegenfrgalm, vízgazdálkdás, ipar, szlgáltatás stb.... 18 2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcslatai... 29 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapta... 30 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése,... 31 2.2.e. A területi innvációs ptenciál,... 32 2.3. Társadalmi környezet:... 34 2.3.a. Kulturális adttságk, értékek... 34 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás... 35 2.3.c. Humán erőfrrásk: demgráfiai szerkezet és prgnózis, fglalkztatási visznyk, humánkapacitásk, jövedelmi visznyk, kisebbségek helyzete;... 35 2.4. Közlekedési (rszágs és térségi jelentőségű közúti, kerékpárs, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kmmunális infrastruktúra:... 43 2.4.a. Vnalas rendszerek, létesítmények... 43 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi visznyk... 48 2.4.c. Vízellátás... 49 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés... 50 2.4.e. Energiaellátás... 51 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkdás... 51 2
2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége... 52 2.4.h. A települések jellemző lakásvisznyai... 55 3. Településhálózati adttságk... 56 3.1. Településhierarchia... 56 3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcslatai (nemzetközi és nemzeti hálózatk, vnzáskörzetek, agglmerációk)... 61 3.3. Települések közötti feladatmegsztásk, együttműködések... 62 3.4. A térszerkezeti elemek aznsítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás váltzásai, tendenciák értékelése... 63 4. Vas megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése... 64 4.1. A térséget érintő ágazati kncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatálys területi tervek áttekintése... 64 5. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési flyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása... 66 6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése... 67 6.1. A területfejlesztés frrásainak elemzése... 67 6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés)... 67 6.3. A területfejlesztés hatéknysága (eddigi eredmények, frrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiánysságk)... 68 7. Helyzetértékelés... 72 7.1. A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek aznsítása... 72 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek aznsítása... 74 3
1. Vas megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének aznsítása nemzetközi és hazai szinten Az alábbiakban összefglalásra kerülnek a főbb glbális flyamatk és várható következményei, hatásai a fejlesztésplitikára a.) Glbális és európai gazdasági és társadalmi flyamatk Európa glbális gazdasági pzíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kckázata Várható következmény: a fejlesztésplitika számára elérhető közfrrásk csökkenése, a vállalati szférában beruházásk csökkenése. A feldlgzóipari kapacitásk átrendeződése Európából a feltörekvő gazdaságk rszágaiba (pl. Kína, India, Távl-Kelet) flytatódik, ami elsődlegesen a munkaerő-intenzív ágazatkat érinti tvábbra is. A fejlődő feltörekvő gazdaságk vállalatai a feldlgzási flyamat egyre bnylultabb feladatainak megldására képesek és a glbális szállítási költségek tvábbra is relatíve alacsnyak maradnak Várható következmény: a megnő a helyi gazdasági környezet által kínált előnyök - kiemelten a munkaerő képzettségének és a glbális piack elérhetőségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hsszabb távn egyrészt az innvációs képességek erősítésére másrészt a szlgáltatáskat nyújtó beruházásk fgadására, ezek ösztönzésére célszerű felkészülni, miközben a termelékenység fkzása mellet biznytalan a reálbérek növelésének az esélye, sőt erőfeszítéseket kell tenni, hgy az alapvetően bérmunkára építő feldlgzóipari üzemek a megyében maradjanak. A fejlődés innváció-vezérelt jellege megerősödik, az innváció keletkezési helyei elsődlegesen a világgazdaságba integrálódtt vársk és vársi agglmerációk. Az elsődleges innvációt elsődlegesen a plicentrikus várshálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megnő annak jelentősége, hgy a térség mennyire képes kapcslódni az innvációban élen járó glbális közpntk hálózatáhz (elsődlegesen Bécsen illetve Budapesten keresztül), másrészt hgy önmaga, belső erőfrrásaira támaszkdva, mennyiben képes az innváció helyi szintű generálására illetve a befgadásra és alkalmazásra. Az energiaárak növekedése, az energiafrrásk diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló plitikák erősödése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technlógiai lehetőségeinek bővülése Várható következmény: A megye kiváló adttságaira építve eredményesen kapcslódhat be a megújuló erőfrráskn alapuló energiatermelésbe (pl. bi-energia vagy termálvízre alapztt energiatermelés, napenergia felhasználás), másrészt a megye településszerkezetéből adódóan a helyi és térségi összefgásra alapztt energiatermelő kisrendszerek jelentősen hzzájárulhatnak az energiaellátás racinalizálásáhz. Tvábbá törekedni kell az energiafelhasználás mérséklésére, a pazarlás megszűntetésére, így a hulladékenergia megsztására felhasználás céljából. Az infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) tvábbi térnyerése, ezen belül a mbiltechnlógiára épülő és üzleti célú alkalmazásk relatíve gyrsabb fejlődése Várható következmény: A megye településszerkezetéből adódóan a technlógiák szelesebb körű használata jelentős mértékben járulhat hzzá a vidéki életminőség javításáhz és a közszlgáltatásk racinális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szlgáltatásk költség-hatéknyságát másrészt a települések vnzerejének erősítését mind a laksság, mind a turizmus résztvevői számára. Ennek kapcsán kihívás, hgy az aprófalvas térségekbe is eljussn megfelelő kapacitással a szélessávú internet-hálózat. b.) Nemzeti illetve reginális jellegű gazdasági és társadalmi flyamatk 4
A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztésplitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradtt keleti területek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: Megnőhet az esély arra, hgy a megye relatív elmaradttságát csökkenteni képes, a helyi sajátsságkat a jelenleginél pntsabban, hatéknyabban figyelembe vevő fejlesztésplitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkr annak kckázata is fennáll, hgy a közpntsító törekvések előtérbe kerülésével a megyére jellemző speciális prblémákat az egységesen közpntilag kialakíttt eszközök (támgatási rendszerek, prjektkövetelmények) csak kis hatéknysággal képesek kezelni. Az elmúlt években érdemben nem csökkent a legfejletlenebb térségek gazdasági-társadalmi elmaradása, az észak-keleti megyékben a legmagasabb tvábbra is a munkanélküliség, ezért a közpnti krmányzat beruházási preferenciájában a kelet-magyarrszági megyék tvábbra is priritást élveznek. Lehetőség Csehrszágtól Hrvátrszág északi részéig húzódó, elsődlegesen az autóiparra támaszkdó közép-európai növekedési zóna (tengely) kialakulására, melynek Vas megye is része. Várható következmény: Szmbathely, Szentgtthárd illetve az autóipari beszállítóknak helyet adó települések (pl. Kőszeg, Jánsháza, Sárvár) megszilárdítják jelenlegi gazdasági pzíciójukat, miközben a sikeres vállalataik révén akár vállalatcsprtn belüli, illetve kisebb új beruházásk helyszínei lehetnek. Ám a lehetőség kihasználásnak alapvető feltétele a megközelíthetőség javulása és a képzett, szabad munkaerő megléte, miközben a gépjárművek iránti keresletnek is élénkülnie kell. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések erősödése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd frmái iránti igény várható erősödése. Várható következmény: Vas megye kiváló adttságkkal rendelkezik a turizmus fejlődő elemeinek tekintetében (gyógy- és termálfürdők, klimatikus környezet), így a fejlesztési frráskat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére frdítani, másrészt pedig lyan fejlesztésplitikai stratégiát érdemes követni, amely fenntartható módn megőrzi a táji, természeti és kulturális örökség vnzerőként kihasználható elemeit és azkat kreatív, újszerű interpretációk mentén mutatja be. A mezőgazdaság és élelmiszer-termelés terén egyrészt a minőségi (ellenőrzött és magas minőségű) termékek iránti kereslet várható lassú emelkedése, emellett az lcsóbb termékek által támaszttt verseny erősödése. Várható következmény: A megyében célszerű a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alapanyag-termelésének, illetve feldlgzásának és értékesítésének rendszerét tvábbfejleszteni, erre külső frráskat is felhasználni, annak érdekében, hgy a megye kiváló adttságai és hagymányai a gyakrlatban is kihasználhatóak legyenek. Ezáltal a helyi fgyasztás nagy része a helyben termelt, előállíttt termékek felé frdulhat, ösztönözve új munkahelyek teremtését a térségben. Mindehhez kapcslódhat a kézműves termékek értékesítésének helyben történő, az igényekhez igazdó megszervezése és a helyi fgyasztás ösztönzése. Flytatódik népesség idősebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamsan a népesség kis mértékű fgyása. Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések laksságának drámai elöregedésének flytatására, ami a humán ellátó rendszerek racinális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szlgáltatásk újszerű módn való megszervezését kényszerítheti ki, másrészt pedig felveti az elegendő munkaerő rendelkezésre állásának kérdését is. Tvábbá egy-két településen hsszabb távn fennállhat a lakónépesség elfgyásának a veszélye és ez esetben az épített értékeknek, infrastruktúrának újszerű hasznsítási frmáit kell megtalálni,pl. üdülési-rekreációs funkciók. c.) Jellemző környezeti flyamatk Egyértelműen előtérbe kerül a szénalapú vegyületek kibcsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami jellemzően az energiatermelésben és felhasználásban jár jelentős következményekkel: előtérbe kerül a megújuló energiafrrásk használata, illetve a kibcsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi flyamatk elsődlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés előtérbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módk 5
előtérbe helyezése az egyéni közlekedési módkkal szemben,) de igen jelentős hatással van a vársi mbilitás és szélesebb értelemben a vársfejlesztés területeire is. Tvábbi jellemző hatás a fűtési illetve hűtési energia-igény jelentős csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termelő épületek vnatkzásában. Mindezekkel párhuzamsan a fűtési-hűtési rendszerekbe a megújuló energia felhasználására építő új, jelenleg még költséges beruházásk megvalósítása szükséges, amihez napjainkban az állami ösztönzők nélkülözhetetlenek. Megnövekedett fntsságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fkztt védelme. Magyarrszág Európán belül kivételesen jelentős vízkészlettel rendelkezik, Vas megye szerepe ezen belül kiemelkedő (felszín alatti termál vizek bősége). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkdás szintén egy fnts fejlesztési területet jelent. Egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltzás hatásaihz való alkalmazkdás kérdése. A megyében a klímaváltzás hatásai elsődlegesen a szélsőséges időjárási helyzetek gyakribbá válásában jelentkeznek, mint pl. hirtelen lefutó árvizek, illetve szárazságk váltgatják egymást. Az erre való felkészülés magában fglalhatja az időben kevésbé egyenletes csapadék-elszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezető rendszerek, illetve víztárzók építését, kapacitásainak növelését. A fentebb vázlt flyamatk mellett a megye fejődését jelentősen meghatárzzák az EU és Magyarrszág nemzeti fejlesztésplitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át. 2. Természeti adttságk, természeti erőfrrásk és a környezet állaptának elemzése1 Éghajlat 2.1.a. Természeti adttságk (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, dmbrzat, élővilág) A kntinentális éghajlatú megye nyugati része Magyarrszág legcsapadéksabb területe. Az éves átlags csapadékmennyiség a Kőszegi hegységben és az Őrségben meghaladja a 900 millimétert, attól keleti irányba a mennyiség 650 milliméterig csökken. Az évi átlaghőmérséklet 8,5 ºC körüli, az éves napsütéses órák száma 1 800. Az uralkdó szélirány a megye nyugati felében északi, a keleti felében észak-nyugati. Vas megye az rszág legkiegyenlítettebb klímájú területe. Míg az rszág más részein gyakran csapadékhiány mutatkzik, addig Vas megyében esetenként a vízfelesleg kz prblémákat. Földtan Vas megye területén az egymást követő földtörténeti krk erős szerkezeti tagltságt kztak, amelynek következményeként a megye területe gelógiai értelemben hetergén, ahl földtani jellegükben alapsan elütő tájak helyezkednek el. A megye területét a jó minőségű szénféleségek és a különböző ércek gyakrlatilag teljes hiánya, az építőipari nyersanyagk hatalmas mennyisége és a gazdag hévízkészlet jellemzi. A feltárt hévizek mindegyikének magas az ldtt ásványi anyag tartalma, amelyek jellemzően a klrids, szulfáts, illetve szénsavas típusú nátrium-hidrgénkarbnáts ásvány- vagy termálvizek közé srlhatók. Trny határában a talajfelszín alatt lignitmező terül el, amelynek kitermelését tájvédelmi kkból krlátzták. A megyében bőséges és kiaknázható mennyiségben található természetes CO2 készlet (Répcelak környékén) és gyógyhatású termálvíz. Előbbi fnts vegyipari nyersanyag, utóbbi pedig a megye idegenfrgalmának egyik legfőbb vnzereje. Talajtan A megye talajvisznyai a dmbrzat, a klíma és a növényzet, mint fő talajképző tényezők váltzásait követik, ennek megfelelően váltzats, de összességében gyenge-közepes minőségűek a talajk. A megyének az északi és középső térségei a szántóföldi mezőgazdálkdás számára legjbb adttságú 1 A fejezet Vas megye területrendezési tervéken felhasználásával készült. 6
területei. A Rába-síkság csapadéksabb részén gyengébb termőképességű barna erdőtalajk és a rssz vízgazdálkdású, pangóvizes pszeudglejes barna erdőtalajk találhatóak. A Kemeneshát Rába és Zala által közrefgtt nyugati részét a talajtípusk nagybb hmgenitása jellemzi. Az uralkdó talajtípus az agyagbemsódáss barna erdőtalaj.. Vízrajz Vas megye felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben egyaránt gazdag. A terület nagy része a térség legjelentősebb flyójának, a megyében 140 km hsszan húzódó Rába flyó vízrendszeréhez tartzik, de jelentős területet fed le a Zala és a Mura vízgyűjtője. A megye flyóvizei: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Srk és Perint. A megye legjelentősebb tavai: Szajki-tó, Gersekaráti-tó és az Őrségben-Vendvidéken található Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó. A talajvíz összefüggően és legnagybb bőségben a Gyöngyös-, a Répce- és a Rába-menti nagy tárlóképességű kavicstakarós síkságkn jelentkezik. A rétegvíz az összetett, jelentékeny tárlókapacitású és vastag rétegsrk következtében a megyében mindenütt feltárható, mennyisége aznban területileg váltzó. A megyében található hévízfúrásk közül hőfkuk és vízhzamuk alapján a jelentősebbek: Rábasömjén (81ºC, 70ºC), Vasvár (70ºC), Mesteri (61ºC), Bük (58ºC), Sárvár (45ºC), Brgáta (47ºC), Szmbathely (35ºC), illetve Nádasd és Nagytilaj. Dmbrzat A megye sajáts természeti erőfrrásai közé srlhatók a tájképi értékekben gazdag szubalpin középhegységi és dmbsági tájai, illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. A megye nyugati peremén emelkedő Alpkalja a legnagybb átlagmagasságú taglt középhegységi és dmbsági térszíneket fglalja magába. A Sprn-Vasi síkság helyenként tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsnyabban, míg a Kemeneshát taglt dmbsági, illetve hulláms fennsíkszerű felszíne kismértékben környezete fölé magasdik. Élővilág A megye növény- és állatvilága gazdag és skszínű, ahl keverednek a pannn és az alpi flóra és fauna elemei. A természetes növényzet a megye nyugati, határmenti sávjában képez nagybb kiterjedésű, összefüggő területet. Az Alpk hegytömegének közelsége és a nedvesebb klíma érezteti hatását, a legnyugatibb, magasabb térszíneken a zárt összefüggő erdőségek máig fennmaradtak, és a kelet-alpesi flóra- és faunaelemek, társulásk dminálnak. Az rszágs átlagnál hűvösebb és csapadéksabb táj eredeti természetes növénytakaróját jellemzően erdei fenyvesek, bükkösök, zárt tölgyesek, valamint gesztenyeerdők alktják. Az rszágs átlag (20,56%) feletti erdősültségű megye (28,56%) váltzats és színpmpás növényvilága jó életlehetőségeket biztsít a vadak számára. Jelentős értéket képviselnek az élővízflyásk (pl. Rába, Pinka, Kerka) és extenzív gyümölcsösök életközösségei, illetve az arbrétumk, parkk és védett fasrk. 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása 1990 óta 27 ezer ha-ral csökkent a hasznsíttt mezőgazdasági terület nagysága A megyében az elmúlt két évtizedben összesen 27 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelés alá vnt területek nagysága: a szántó 13 ezer, a gyep 5 ezer, a kert 8 ezer, a gyümölcsös pedig ezer hektárral lett kisebb (frrás Vas Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság). Az 1990-től egyik legjelentősebb területhasználat váltztatás a gyepes területeknél következett be, 2000-ig a gyepek ~75%-a megszűnt. Jelentősebb, 10%-t meghaladó csökkenés a megye dél-nyugati, illetve észak-keleti térségében figyelhető meg. A gyepek helyét elsősrban erdők és a beépített területek fglalták el. 2000-2010. között a megyében az rszágs tendenciáhz hasnlóan csökkent a hasznsíttt mezőgazdasági területek nagysága. A csökkenés mértéke aznban Vas megyében közel 1,5% pnttal erőteljesebb vlt az rszágs átlagnál. Használt mezőgazdasági terület (2000 és 2010.) Terület Éves értékek, ha Váltzás (%) 2000 2010 2010/2000 Vas megye 152 141 149 730 98,42 Országs átlag 4 652 448 4 611 606 99,12 7
Frrás: T-star, KSH Az rszágs átlagt meghaladó erdősültség A művelési ágakat vizsgálva elmndható, hgy a mezőgazdasági területek művelés alóli kivnása Vas megyében 2000-2010 között jelentősen, mintegy 32,5 százalékpnttal meghaladta az rszágs átlagt. A 2000-hez képest eltelt bő évtized alatt jelentős visszaesés vlt tapasztalható a szántó-, szőlő-, gyep-, erdő- és gyümölcsös művelési ágakban. 2000-2010 között a szántó-, szőlő- és gyepterületek csökkenése Vas megyében az rszágs átlaghz hasnlóan alakult. A legjelentősebb területi visszaesés a gyümölcsösökben következett be, ahl a megyében 10 év alatt 27,5 százalékpnts vlt a visszaesés, miközben az rszágs csökkenés 10 év alatt 1,8 százalékpnt vlt. Az eltűnő gyep, illetve szántóterületek rvására az erdőterületek és a kivett területek növekedtek. Mégis az erdőterületek és művelés alól kivett területek növekedése Vas megyében 5,5, illetve 1,7 százalékpnttal elmaradt az rszágs értékektől. A megye erdőterületeinek nagysága az 1960-90 közötti egyenletes növekedését követően nem váltztt nagyságrendileg. A 2010 évi művelési ágak szerinti megszlási adatkat vizsgálva Vas megyében az rszágs átlagt egyedül az erdősültségi (28,67 %) mutató haladja meg markánsan: a megye összes erdőterülete (erdő- és a fásíttt területek összesen) 93.900 ha. Az rszágs átlaghz hasnló a szántó- (44,97 %) és kivett területek százaléks értéke (19,68 %). Az rszágs átlagt jelentősen, mintegy 3,36 százalékpnttal alulmúlja a megye gyepterületeinek (4,84 %) adata. Szintén rszágs átlag alatti a gyümölcsös (0,55 %), a szőlő (0,3 %), a nádas- (0,11 %), a halastó- (0,01 %) és kertterületek (0,86 %) aránya Az 1990-es évek elején a 160 ezer hektárs szántóterület 63 százalékán gabnafélékét, 16 százalékán takarmánynövényeket, 14 százalékán pedig ipari növényeket főleg lajnövényt termeltek. 2011-re a gabnafélék területi részaránya 59 százalékra, a takarmánynövények területe pedig a felére csökkent. Az állattenyésztés háttérbe szrulása miatt a szálas takarmánynövények lucerna, vörös here termőterülete is harmadára zsugrdtt. A feldlgzóüzemek zömének megszűnése után egyre kisebb területen termelnek cukrrépát. Amíg a kilencvenes években a cukrrépa termőterület megközelítette a 6.700 hektárt, addig 2012-ben alig néhány száz hektárn fglalkznak a termesztésével. A gazdák jelentős része az lajnövényekben találta meg azt az árunövényt, amelyhez Vas megye klimatikus és talajtani adttságai kiválóak és rentábilisan termeszthetők. Ennek megfelelően a repce vetésterülete húsz év alatt megtízszereződött. A naprafrgó vetésterülete közel két évtizede 7 és 9 ezer hektár között ingadzik, és jelentősen nem is növelhető. Sk gazdaságban átálltak a repce-búza-repce vetésfrgóra. 2012-ben a repce vetésterülete már megközelítette a 20 ezer hektárt, mely területeket sk esetben a szmszéds Ausztria gazdái művelnek meg. A gépi kapacitás zöme ugyan a gabnatermesztést szlgálja, de kiválóan alkalmas a repce és a naprafrgó művelésére is. Vas megyében a Kerekerdő Alapítvány 18 bigazdálkdót tart nyílván, akik zöme az Őrségben, illetve Szmbathely környékén gazdálkdik. 8
2.1.c. A táj jellemzői A megye tájtani szempntból hetergén képet mutat, területén 5 középtáj, és ezek részeiként 16 kistáj sztzik. Vas megye legmagasabb térszínű, egyetlen középhegységi területe a Kőszegi-hegység, amelyet erősen taglt felszíne, szubalpin éghajlati jellege, összefüggő erdei fenyvesei, bükkösei és hegyi kaszálórétjei tesznek tájképileg gazdaggá. A hegységet övező hegylábfelszín a Kőszeghegyalja, amelyet a hegységben eredő vízflyásk hrdaléka brít, felszíne enyhén lejtősödő, jbbára tölgyesekkel, kisebb részt lehúzódó fenyvesekkel bríttt elegyengetett síkság, illetve fennsík. A Kőszegi-hegységtől délre emelkedik ki a Vas-hegy tömege. A hegylábfelszín flytatása déli irányban a szubatlanti éghajlati jellegű, helyenként fenyvesekkel, tölgyesekkel bríttt, kavicstakarós fennsík a Pinka-sík, amelyet nagybbrészt szántóként hasznsítanak. A megye nyugati kiszögellését elfglaló Vasi-hegyhát vízben, csapadékban bővelkedő, szubalpin éghajlatú, erősen felszabdalt eróziós-deráziós dmbság. A táj erdősültsége magas, csak a völgytalpakn van mezőgazdasági művelés. Hasnló jellegű a kevésbé taglt Rába-völgy és az rszághatár közt elterülő Felső-Őrség. A Kőszeghegyalja hegylábfelszínétől keletre terül el az a vízflyáskkal sűrűn behálóztt hrdalékkúp-síkság, a Gyöngyös-sík. A patakk mentén a rétek, legelők és ártéri ligeterdők dminálnak. A Gyöngyös síkvidéke a Répce-síkba megy át. A kavicstakarós hrdalékkúp-síkságn képződött barna erdőtalajkn nagybbrészt cseres-tölgyes erdőket, kisebb részt szántókat találunk. A megye középső sávjában húzódik keresztül a Rába-völgy és a Rábai teraszs sík. A flyóhz közeli sávban a réti öntéstalajkn szántók, rét, legelő és ártéri ligeterdők a jellemzőek. A Rába völgyét a nyugati ldaln kísérő Rábai teraszs sík a megye csaknem tökéletesen sík felszínei közé tartzik. Már a Kisalföld része a Kapuvári-sík, amelynek megyébe eső nagybb magasságú déli pereme a Rába által feltöltött tökéletes síkság, ahl a réti öntéstalajkn túlnymóan szántókat, néhl ártéri ligeterdőket találunk. A megye Rába-völgytől keletre elterülő részét csaknem teljesen a Kemeneshát fglalja el. A szubatlanti éghajlati jegyeket mutató Felső-Kemeneshát rövid vízflyásk völgyei által alapsan taglt, kavicstakarós dmbvidék, illetve fennsík. Az Alsó-Kemeneshát alacsnyabb térszínű, elegyengetett felszínű hrdalékkúp síkság. A Kemeneshát Marcal felé lealacsnydó flytatása a Kemenesalja, amelynek teraszs hrdalékkúp síkságát helyenként patakvölgyek teszik váltzatssá. Felszínét nagybbrészt szántók, másutt cseres tölgyes erdők, illetve vízflyásk mentén rétek, legelők brítják. A Marcal völgye ligeterdőfltkkal tarkíttt, túlnymóan szántókkal bríttt alacsnyártér. A megye legdélebbi kiszögellését a Felső-Zalavölgy és a Kerka-vidék északi része fglalja el. A Felső- Zalavölgy teraszs flyóvölgyét a túlnymóan réti talajkn kialakult rétek, legelők, kisebb részt szántók, a magasabb térszíneket erdők uralják. A Kerka-vidék a Zala és a Kerka flyók mellékvölgyei által taglt, szubalpin éghajlati jegyeket mutató dmbvidék, amelyet fenyő és bükk elegyes tölgyesek, illetve szántók brítanak. 2.1.d. Természet- és tájvédelem Vas megyében található természetvédelmi ltalm alatt álló területek: Nemzeti parkk: az Őrségi Nemzeti Park - összterülete 43.933,5 hektár, melyből 42.281,6 hektár esik Vas megye területére; Fertő-Hanság Nemzeti Park 1999 évi bővítés srán váltak a nemzeti park részévé a Répce menti területek, melyek egy része Vámscsalád és Nagygeresd községek területére esik. (Vas megyében található védett területek nagysága 321 ha.) Tájvédelmi körzetek: Kőszegi Tájvédelmi Körzet és a Sághegyi Tájvédelmi Körzet; Természetvédelmi területek: Kőszegi-tőzegmhás láp, Kámni Arbrétum, Sárvári Arbrétum, Szelestei Arbrétum, Körmendi park, Jeli Arbrétum, valamint a Nemesmedvesi emlékhely. Országs átlagnál jóval magasabb a védett természeti területek aránya Országs jelentőségű védett természeti területek aránya jóval meghaladja az rszágs átlagt (9,1%) Vas megyében, az összes terület 14,25 %-a tartzik ebbe a kategóriába. Az elmúlt évtizedekben Európa száms rszágában jelöltek ki védett erdőrezervátumkat, amelyek nagy része váltzats erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, és természetes dinamikát mutat. Az erdőrezervátum lyan védett erdőterület, ahl minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek azért, hgy az erdő természetes flyamatai zavartalanul, hsszú távn érvényre 9
juthassanak és kutathatóvá, tanulmányzhatóvá váljanak. A hazai hálózatt jelenleg 63 erdőrezervátumból áll, amelyből a megyében az alábbi 4 rezervátum jelölte ki: Hsszú-völgy Erdőrezervátum (Kőszegi-hegység, Velem); területe 145,7 ha (magterület: 38,4 ha); Szabó-völgy (Vasi-Hegyhát, Felsőszölnök); területe 66 ha (magterület: 26,9 ha); Szalafő Erdőrezervátum (Vasi- Hegyhát, Szalafő); területe 97,4 ha (magterület 13,2 ha); Pap-erdő (vasi-hegyhát, Szaknyfalu); területe 42,2 ha (magterület: 20,4 ha). Az EU öklógiai hálózatának részét képező Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlys a hagymánys gazdálkdási módk szerepe, ahl a rezervátumszerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehanglására alapzó megóvás került előtérbe. Vas megye területén található (azt érintő) Natura 2000 területek: Különleges madárvédelmi terület: Őrség; Különleges természet-megőrzési terület: Gyöngyös patak és a kőszegi Alsórét, mely táj gazdaságságát bővíti a nemrégiben átadtt elsősrban árvízvédelmi célú Abért tavak; Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek (Vas megyében ~179.954 ha): Marcal-medence, Répce-mente, Ablánc-patak völgye, Gércei tufagyűrű és láprét, Kemenessömjéni cserjés legelő, Kőszegi-hegység, Öregcser, Őrség, Pinka, Rába és Csörnöc-völgy, Ság-hegy, Váti gyakrlótér. A Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzék -ébe Vas megyében a Rába-völgy tarzik, mely kiterjedése 9.475 ha. Közlejövőben tervezett fejlesztés a Pinka felsőcsatári és prnóapáti szakaszán - a Víz Keretirányelv szerint kidlgztt Vízgyűjtő-gazdálkdási terv által előírt - öklógiai állapt létrehzása, az átjárhatóság biztsítása, rehabilitáció a természetes flyamatk felerősítése segítségével. 2.1.e. Környezeti elemek állapta és az alakulásukat beflyásló fntsabb tényezők Vas megyéről általánsságban elmndható, hgy ssem terhelte számttevő ipari eredetű szennyezés, mivel nem vlt nehézipara és a könnyűipara is a várskban vagy azk mellett összpntsult. A megyében az elmúlt 20 évben főként feldlgzóipari üzemek telepedtek le, melyek új termelőkapacitásainak kialakítása srán fkzttan érvényre juttt a kársanyag-kibcsátás minimálisra szrítása, a környezeti kckázatk alacsny szinten tartása. A nagybb üzemeknek helyet adó vársk (Szmbathely, Körmend, Sárvár, Szentgtthárd, Kőszeg) gazdasági létesítményeitől eltekintve a megye területének levegőminőségét térségi hatású háttérszennyezés nem terheli. Légszennyezés a főutak belterületi, jelentős közlekedési csmópntkban a legjelentősebb A megye légszennyezettségi állapta általánsságban jónak mndható, a mérőhelyek többségén a légszennyező anyagk kncentrációja határérték alatti. Egyes mérőpntkn alkalmanként szálló pr (PM10) és nitrgén-dixid (NO2) tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltak, az éves átlagk aznban nem haladják meg a határértéket. A legszennyezettebb értéket jellemzően a frgalmas közlekedési csmópntk adatai mutatják. Szálló pr (PM 10 ) tekintetében a 24 órás határérték túllépések jellemzően a fűtési szeznban figyelhetők meg, de az éves átlagk a határérték alatt maradtak. 10
A legnagybb ipari kibcsátók többsége a megyeszékhelyen működik. Ezek közül a jelentősebbek a Falc Zrt. frgácslapgyártó telephelye (pr és nitrgén-xidk), a MÁV Vasjármű Javító és Gyártó Kft. szmbathelyi telephelye (ldószerek), a BPW-Hungária Kft. Körmendi úti telephelye (nitrgénxidk) a Szmbathelyi Távhőszlgáltató Kft. telephelyei (füstgázk) és a Metal Hungaria Hlding Zrt. (ldószerek) telephelye. Szmbathely legjelentősebb kibcsátója a Falc Zrt. frgácslapgyára, amely az elmúlt évek környezetvédelmi beruházásának köszönhetően csökkentette a szilárd szennyezőanyag emisszióját. Vas megyében különösen a nagy közúti frgalmat lebnylító főútvnalak (8, 86-s, 84-es, 87-es) belterületi szakaszai kznak légszennyezési prblémákat, amelyekre az elkerülő utak, illetve a 86-es mentén a már megkezdett gyrsfrgalmi úthálózati fejlesztések jelenthetnek megldást. Törekedni kell arra a jövőben, hgy a jelentős tranzit frgalmat lebnylító főutak kerüljék el a települések belterületeit. Szmbathely közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében igen jelentős eredményeket hztt a fkzatsan kiépült körgyűrű, mely a csatlakzó hárm rszágs főútvnal frgalmát a vársn kívül vezeti el. Az elkerülő útvnalak ellenére a vársn belüli gépjárműfrgalm növekvő tendenciát mutat. Zajterhelés közlekedési frgalmat kivéve - leginkább zavaró az ipari üzemek, iparterületek és lakóterületek határain A zajterhelés vnatkzásában elmndható, hgy a zajkibcsátási határértékeket a legtöbb termelő- és feldlgzó üzem betartja. A legtöbb zajprblémát az kzza, hgy egyes üzemek a krábbi nem megfntlt településfejlesztések miatt lakóterületekkel határsak, tvábbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfrdult új lakóövezetet kijelölése. Jellemzően lakssági panaszra adhat kt a lakóterületekbe ékelődött kisebb műhelyek zaja, melyet a Felügyelőség egyedi eljárás keretében vizsgál, majd intézkedik. Tvábbi zajterhelés jelentkezik a főútvnalak belterületei szakaszain. Azn esetekben, ahl az elmúlt évtizedben megépültek a települési elkerülő utak (pl. Szmbathely, Sárvár, Vát, Szeleste) a levegő szennyeződés csökkenése mellet a zajterhelés is jelentősen mérséklődött. A Győr-Sprn-Ebenfurti Vasút Zrt. által üzemeltetett Sprn-Szmbathely-Szentgtthárd vasútvnal krszerűsítésével párhuzamsan a dízel vntatást a vnal teljes hsszában felválttta a villams vntatás, ami mind zajvédelmi, mind levegőtisztaság-védelmi szempntból kedvezőbb. Talajvíz szennyeződés kai fenn állnak: csapadékvíz-elevezetések megldatlansága, műtrágya alkalmazása, kmmunális szennyvíz-szikkasztásk Vas megyében az ivóvíz előállítása talajvízből, rétegvízből, parti szűrésű és frrásvízből történik. A vízfgyasztás visszaesése miatt a kiépített vízbázisk bővítése nem szükséges, a víztermelő kapacitásk meghaladják az igényeket. A kitermelt ivóvizek megfelelő kezelése a megyében megldtt. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen beflyáslja a települések vízellátási és csatrnázttsági szintje és az ebből számítható közműlló nagysága. A közműlló a fejlesztések eredményeként flyamats záródik, 2010-ben Vas megye közműllójának százalékpnts értéke 25,8% vlt, ami enyhén rsszabb a 22,5%-s rszágs értéknél. A települési szennyvíztisztítás szempntjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Krm. rendelet alapján a Balatn vízgyűjtőterületén az alábbi települések vannak a megyében: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Győrvár, Halastó, Hegyháthdász, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentpéter, Hsszúpereszteg, Ispánk, Kisráks, Miksszéplak, Nagyráks, Olaszfa, Oszkó, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pácsny, Pankasz, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Szaknyér, Szalafő, Telekes, Viszák. A felszíni vizek öklógiai állaptára vnatkzóan általánsan elmndható, hgy nem éri el a jó állaptt. A jó állapt minősítést Sárvár és Vasvár között a Herpenyő éri el, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza, amelyre az erősen módsíttt víztest értékelés is vnatkzik. A vizek szennyezését egyrészt pntszerű szennyező frrásk kzzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladékk bemsódása. Tvábbi a felszíni és felszín alatti vizekre jelentős diffúz terhelést jelent a krszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megldásk miatt keletkező szennyeződésbemsódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. 11
A Rába szennyezésének kckázata az elmúlt évek eredményes lbbi tevékenységének köszönhetően csökkent Összességében megállapítható, hgy a megye területét térségi hatású háttérszennyezés jelenleg nem terheli; ugyanakkr a megye környezeti állapta szempntjából kiemelt jelentősége van az Ausztria területén üzemelő bőrgyárak kzta terhelésnek, ami elsősrban a Rába vízminőségét beflyáslja. Az elmúlt évek sikeres egyeztetéseinek eredményeként az sztrák gyárak ma már tisztítóművekkel csökkentik a szennyezésüket. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi sikere, hgy úgy tűnik végérvényesen lekerült a napirendről a Szentgtthárdtól néhány száz méterre sztrák területen felépíteni tervezett hulladékégető. 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Vas megyében a különböző engedélyezési eljárásk srán végzett felügyelőségi vizsgálatk alapján évente kb. 5-10 db pntszerű szennyezés kerül feltárásra. A szennyezést kzó anyagk elsősrban lajféleségek, illetve szervetlen anyagk, mely szennyezések leggyakrabban valamilyen szénhidrgén tárlásából vagy szabálytalan hulladéklerakásból, hulladékkezelésből származnak. Nem jelentős a szennyezett területek mérete, a kármentesítés flyamatban van A megyében a krábbi iparsítás hiányából fakadóan speciális vegyi anyagk nem detektálhatók a szennyezett területeken. A tapasztalatk szerint a kimutattt szennyeződések száma jól krrelál egyegy település iparsdásának mértékével, így a megyében Szmbathelyen történik a legtöbb szennyezés feltárása. A felszín alatti vizek védelmében jelentős előrelépésként értékelhető, hgy az elmúlt években a veszélyes anyagk tárlótartályait az üzemeltetők átalakíttták a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. A megyében két helyen történik állami felelősségi körbe eső kármentesítés, illetve a MÁV alprgram keretében flyamatban van a szmbathelyi és a celldömölki vasútállmásk kármentesítése, melyek eredményes lezárásáhz tvábbi évek szükségesek. A megyében az ismert és feltárt szennyezések kiterjedése a szerencsés földtani adttságkból adódóan általában nem jelentősek, a szennyezések kezelhetők. A kimutattt szennyeződések nem jártak lyan hatással, amely miatt a megyében bárhl krlátzni kellett vlna a víz- vagy területhasználatt. 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Flyók vízminőségi állapta nagyn hetergén A felszíni víztestek közül jó állapt minősítésű a Herpenyő Sárvár és Vasvár között, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza. A Rába flyó a szentgtthárdi szakasz kivételével többnyire elfgadható minőségű. A Rába a trklati szakasz közelében az xigénháztartás jellemzőit tekintve jó (II. sztályú), a tápanyagháztartást illetően a közepes vízminőségű. Kiemelt jelentőséggel bíró környezeti knfliktus a megyében a Rába habzása, amire 10 évvel ezelőtt figyeltek fel a szentgtthárdiak. A Rába jelentősebb mellékvízflyásai közül a Lapincs, nátrium illetve a Srk-Perint tápanyagk vnatkzásában nagyn szennyezett. A kisvízflyásk vízminőségi állapta nagyn hetergén, a helyi körülményektől függően tiszták, vagy szennyezettek. Az esetek többségében a vízflyásban mért fszfr kncentráció lépi túl a határértékeket. 37 db sérülékeny ivóvízbázis a megyében 1994-ben rszágs prgram indult a stratégiai vízkészletek védelem alá helyezésére. Vas megyében 3 db távlati vízbázis került kijelölésre (Vát, Ikervár, Csákánydrszló). Vas megye területén 35 db előzetesen vagy határzattal kijelölt sérülékeny ivóvízbázis található. A vízbázisk közül a védőterületek meghatárzásra kerültek a nagybb vízműveknél, mint pl.: Bejcgyertyáns-Nyőgér, Bük, Kőszeg Rőti-völgyi, Körmend, Szmbathely Területi Vízmű vízbázisai (Déli, Újperinti, Perenye, Sárdéri, Balgunymi és a Kenézi), Sárvári, Celldömölki vízbáziskn. Bzsk és Velem községek üzemelő sérülékeny ivóvízbázisának (hasadékvízbázis) hidrgelógiai védőterülete 2011-ben került kijelölésre. Jelenleg is flyamatban vannak a munkálatk a Csepregi és Szentgtthárdi vízbáziskn. A közösségi előírásknak megfelelő vízminőség biztsításáhz ivóvízminőség-javító prgram került kidlgzásra. A szlgáltattt ivóvíz vnatkzásában nyilvántarttt minőségi kifgással érintett települések száma Vas megyében: 12
arzéntartalm miatt érintett 21 település; ammóniumtartalm miatt érintett 11 település. Jelentős mennyiségű, kitermelhető termál- és gyógyvíz Vas megye kedvező hidrgelógiai adttságainak köszönhetően jelentős mennyiségű, kitermelhető termál- és gyógyvízzel rendelkezik. A megye hévízkészletét a szénhidrgén kutatófúrásk tárták fel. A megye csaknem valamennyi kútja 35ºC-nál melegebb termálvizet szlgáltat. A feltárt hévízkészletek biztsítják a gyarapdó és bővülő fürdők termál- és gyógyvíz igényét. A megyében termálfürdő üzemel Szmbathelyen, Brgátán, Vasvárn és Szentgtthárdn. Gyógyvízzel rendelkező fürdők: Büki Gyógyfürdő, Sárvári Gyógyfürdő, Szelestén a Zsuzsanna Htel és gyógyfürdő, Celldömölkön a Vulkánfürdő (2007-től) és Mesteri fürdő (2008-tól). A megye hatalmas termálvízkészlete, tvábbá a már megfúrt, de elfjttt, jelenleg nem hasznsíttt kutak lehetővé teszik a hévizek nagybb arányú, skldalú hasznsítását, elsődlegesen a gyógyturizmus fejlesztése területén. Fnts megemlíteni, hgy a védett természeti területen található lefjttt termálkutak környékén nem lehet építeni, miközben a termálvíz hasznsítás megtérülését nehezítik a visszasajtlás magas költségei. Ezért célszerű lyan hasznsítási megldáskban gndlkdni, amelyek a termálvizet hőmérsékletétől és szennyezettségi állaptától függően egy kitermelésen belül többféle célra (pl. gyógykezelés, wellness, fűtés, melegházi növénytermesztés, haltenyésztés) hasznsítják. 2.1.h. Energiafrrásk Vas megyében nem üzemel 50 MW kapacitást meghaladó közcélú energiatermelő bázis. Szmbathely térségében a kutatásk srán jelentős kitermelhető lignitvagynt találtak, amely feltárásáhz aznban sem az érintett települési önkrmányzatk, sem a megyei hatóságk nem járultak hzzá. A megye lakssága és egyéb szereplői a lignitre alapztt hőerőmű létesítését sem támgatják. Vas megye déli térségében, a Felső-Zala-völgyben és Hetés térségében a MOL Zrt. a magyar államtól CH kutatási kncessziókat kaptt, ahl jelenleg is flyik a földgáz kitermelése. Bimassza hasznsítás kedvező adttságai A megújuló energiafrrásk közül az rszágs átlag (20,56 %) feletti erdősültségre alapzva (28,67 %) a bimassza nyújthat jelentős hasznsítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékk, a faés bútripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékk, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztsíthatnak elegendő mennyiséget, hgy krszerű technlógiával kiválthatóak legyenek: a nagybb kmmunális ktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagymánys energiahrdzói, a vársi távfűtőművek (Szmbathely, Sárvár, Kőszeg, Celldömölk, Körmend, Szentgtthárd, Vasvár), az ipari parkkban, illetve saját telephelyen működő vállalkzásk hő- és villamsenergiaátalakító bázisai. A bimassza kedvező adttságaira alapzva készült el a megye bimassza energiafrrás-hasznsítási javaslata, mely szerint az alábbi települések helyi hőellátását célszerű bimassza bázisn megépíteni, amennyiben a helyi szereplők is támgatják a versenyképes és környezetkímélő megldáskat és ezzel párhuzamsan elősegítve a helyi fglalkztatás bővítést. A javaslatban nevesített települések: északn: Csepreg és Bük térsége; délnyugatn: Csákánydrszló, Nádasd, Hegyháthdász, Őriszentpéter, Kndrfa és Magyarszmbatfa; nyugatn: Szentpéterfa; keleti és dél-keleti térségekben: Bérbaltavár, Nagytilaj, Hsszúpereszteg, Jánsháza és Gérce. Getermikus energia hasznsításában tvábbi lehetőségek vannak 13
A megye másik jelentős mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiafrrása a getermikus energia, amelynek többlépcsős hasznsítását (humán erőfrrás-fglalkztatás fejlesztés, gazdasági versenyképesség, életminőség javítás) javaslja a megye területrendezési terve. Vas megye területén a szénhidrgén kutatásk járuléks eredményekén számtalan CH szempntjából meddő kutat fúrtak, amelyek közül több ma is alkalmas termálvíz kitermelésére. A fejlesztéseket egyrészt a működő termálfürdők feltárt szabad kapacitásaira és műszaki bázisaira lehet alapzni, másrészt a megyében elszórtan található lezárt termál kutak, illetve új kúthasznsításk létesítésével lehet megldani. Jelenleg is több lyan prjekt előkészítése zajlik, amely a CH kutatófúrásk termálkúttá történő átépítését célzzák, illetve tervezhető Kisráks, Gersekarát, Magyarszmbatfa, Vasvár, Répcelak- Nick, Celldömölk, Ikervár, Srkplány, Hegyhátszentmártn, Felsőmarác, Bögöte, Győrvár településeken. A flyamatsan emelkedő energiaárak mellett a termálvíz többlépcsős és többcélú energetikai hasznsítása a helyi termálstrandk üzemeltetési költségszerkezetére is kedvező hatással lehet. A vízenergia hasznsításának aránya elméletileg növelhető lenne Vas megyében. A megvalósítás előtt aznban a duzzasztóművek környezeti hatásait vizsgálni szükséges. A területrendezési terv vízerőmű fejlesztési helyként jelöli ki Nick térségét, majd Körmend, Csörötnek, Szentgtthárd és Alsószölnök erőműveinek felújítását, illetve preferálható helyként jelöli ki Csákánydrszló, Mlnaszecsőd, Püspökmlnári és Rum településeket ahl a fejlesztés módját az öklógiai igényekkel összehangltan kell meghatárzni. Szélerőművek létesítési lehetősége a megye északi, keleti tájain Az éghajlati adttságk és az Országs Meterlógiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredményei alapján a megye északi és északkeleti, védett területektől távlabb eső részei alkalmasak a szélenergia hasznsítására. A széltérképek a Kőszeghegyaljai kistáj területét, illetve Szmbathely, Celldömölk és Jánsháza térségét jelölik ki a szélerő hasznsítás szempntjából kiváló adttságú területként. A szélenergia hasznsítására a megyében száms helyi kezdeményezés ismert, sőt Vép és Ostffyassznyfa, illetve Ikervár térségében már szélturbinák is üzemelnek. Szélerőművek telepítésének tervezése zajlik Jánsházán, Szmbathelyen, Uraiújfalun, Szelestén, Répceszentgyörgyön, valamint Sárvártól délkeletre és Sitke-Gérce térségében. Napenergia kisléptékű hasznsításának lehetőségei A napenergia hő- és villams energetikai célú hasznsítására inkább lkálisan jelentkezik igény, elsősrban a laksság részéről, illetve az időszaksan hasznsíttt üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpntk, üdülőegyüttesek és tárzótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznsításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye krszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szláris berendezésekkel kmbinálható bimasszabázisú energiaátalakítási technlógiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet. 2.1.i. Vízkárt kzó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcslats helyzetelemzés Vas megye árvízi helyzete szrs összefüggésben van a közvetlenül kapcslódó sztrák vízgyűjtőterületeken történő eseményekkel. Az sztrák területen az éves csapadék 800-1000 mm közötti, ahl a vízgyűjtőterületek jellemzően hegyvidéki jellegűek, ezért a nagy csapadékk után néhány órával megérkezik az árhullám a határ menti településekre. A megyei befgadó vízflyáskban a hirtelen megnövekvő szállítandó vízmennyiségek főleg a völgyekben kznak prblémát, valamint a nem megfelelően karbantarttt mederszakaszknál és mélyvnulatkban. A védekezési feladatk az alsóbb szakaszkn jelentkeznek. Az árvízi védekezést a Rába hárm szakaszán (szentgtthárdi, körmendi és sárvári szakasz) a Nyuduvizig biztsítja. A Rába többi szakaszán, illetve a Gyöngyös-Srk-Perint patak, a Pinka, a Gyöngyös, a Répce és az Arany-patak menti védekezést az érintett települési önkrmányzatk végzik. Részben megvalósult, részben flyamatban lévő árvízvédelmi beruházásk A Rábán Szentgtthárdtól északra megépült a Lapincs árapasztó vápa, amely megldtta a várs és az ipari park védelmét. Csörötnek és Vasszentmihály részére védtöltést építettek. Csákánydrszló, 14
Gasztny és Rátót tvábbra is védelemre szrul. A Pinka magyarrszági szakaszán az 1965-ös árvizet követően elvégezték a szükséges mederbővítéseket és kiépültek a veszélyeztetett települések védművei. A Gyöngyös patak árvizei krábban több település belterületét is veszélyeztették, amit a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tárzó (Abért-tavak) megépítésével sikerült megnyugtatóan megldani. A Répce mentén szintén az 1965-ös árvíz után történtek jelentős árvízvédelmi fejlesztések. Gór és Bük között megépült a Gór-Bő árvízcsúcs-csökkentő tárzó, illetve tvábbi beruházásk flyamatban vannak, amely biztsítja az alatta fekvő laktt területek árvízvédelmét. A Kerka magasabb vízállása Kercaszmrn és Bajánsenyén kzhat veszélyhelyzetet. A térség árvízvédelme az 1998-as árhullám tapasztalatai alapján egy tárzó építésével ldható meg. A Marcal flyó Vas megyei szakasza nem kz árvízveszélyt. A megye nagybb vízflyásai vízkár elhárítási szempntból rendezettnek tekinthetők, a bel- és külterületi szakaszaik zömmel az 1965. évi árvíz után a mértékadó vízhzamra kiépültek. Az időszaks vagy állandó jellegű kisvízflyás medrei aznban a mértékadó csapadékvizek levezetésre alkalmatlan állaptban vannak. Ennek elsődleges ka a rendszeres fenntartás elmaradásából fakadó feliszaplódás és növénybrítttság. Flyamatban lévő árvízvédelmi beruházás: Rába szentgtthárdi szakasz árvízvédelmi fejlesztése. Településeken a csapadék-elvezető rendszerek hiánysságai fkztt ár- és belvízveszélyt jelentenek A vízgazdálkdásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a helyi önkrmányzatk feladata. Tapasztalatk szerint az önkrmányzatk tekintettel jelentős frráshiányukra a vízelvezető rendszereket nem vagy csak nagyn lassan építik ki (jellemzően állami támgatás felhasználásával). Az időnként szélsőségessé váló időjárási helyzetben a településeken a meglevő csapadékvíz elvezető hálózatk is helyenként elégtelen kapacitásúnak mutatkznak. A nagybb települések csapadékvíz elvezető rendszereinek állapta rendszerint jbb, mint a kistelepüléseké. Sk településen prblémát kz, hgy a krábban egyesített rendszerben kiépült csatrnarendszer a csapadékhullás idején indklatlanul nagy vízmennyiséggel terheli a hidraulikailag kisebb kapacitásúra méretezett szennyvíz-tisztító telepeket. Túlterheltség esetén a kevert víz a záprkiömlőkön keresztül közvetlenül a befgadóba kerül (pl. Szmbathelyen, mintegy 5 helyen). 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) Épített örökség értékekben gazdag megye Vas megye rszágs visznylatban a kulturális örökség értékekben gazdagabb megyék közé tartzik. A megye településeinek 73%-a rendelkezett műemlékkel, ami 3%-kal haladja meg az rszágs átlagt. A helyi építészeti értékek fnts identitás tényezői a településeknek, miközben néhány településen (Kőszeg, Szmbathely) a turizmus meghatárzó tényezői. Vas megyében világörökség helyszín, vagy vármánys terület nem található. A megyében az alábbi településeken található jelentősebb műemlék, illetve régészeti lelőhely: Kőszeg, Bzsk, Cák, Csepreg, Bük, Szmbathely, Ják, Sárvár, Körmend, Celldömölk, Vasvár, Szentgtthárd, Hegyhátszentpéter, Őriszentpéter, Szalafő, Szarvaskend. Kőszeg kiemelkedő a műemlékek gazdagsága az 1000 laksra jutó műemlékek száma alapján az rszág 5. műemlékekben leggazdagabb települése. Jellemző a megyében, hgy a műemléképületek többsége vlt uradalmi birtk, kastély épület, amelyek nagy része felújításra és hasznsításra vár a jövőben. Ugyanakkr száms nem védett egykri kastély, uradalmi birtk épület is megtalálható a megyében, melyek magas színvnalú hasznsítása még várat magára. A megyében meghatárzó Cákn, az szkói szőlőhegyen és az Őrségben a váltzats tájba illeszkedő népi építészet emlékei. Az elmúlt években a turisztikai funkcióhz illeszkedve megújult a sárvári Nádasdy-vár, illetve felújítása végéhez közeledik a kőszegi Jurisics-vár. 15
Műemlékkel rendelkező települések aránya az egyes megyékben, Frrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Történeti települési terület övezete Vas megyében, Frrás: Vas megye területrendezési terve A vársk település-rehabilitációs prgramjai alapvetően a településközpntk megújítására törekedtek, melyek részeként szinte minden vársban megújult a jelentősebb műemlék épületek közvetlen környezete, illetve magukban fglaltak műemlék-épület felújításkat. Vas megyében az alábbi településeken található jelentősebb műemlék, illetve régészeti lelőhely a megye településrendezési terv alapján: Bzsk határában őskri kőeszközökre leltek, de innen indult a római kri Savariát vízzel ellátó vezeték egyik ága is. A faluban római villa maradványaira bukkantak. A község legfntsabb építészeti értéke a vlt Sibrik-kastély és környezete, melyet Árpád-kri alapkra emeltek az 1610-es években. Említést érdemelnek még a Batthyány kastély maradványai, valamint az Árpád kri földvár. Bük legfntsabb építészeti értéke az ófaluban álló Szapáry-kastély együttese. Helyén a XVI. században még megerősített udvarház állt, 1696-ban Felsőbüki Nagy István építtette át krabarkk stílusban. Cákn szabadtéri néprajzi múzeumként látgatható a nylc épületből álló krabeli pincesr. Az épületeket a Savaria Múzeum 1974-ben megvásárlta és helyreállíttatta, majd szőlészeti-brászati kiállítást rendezett be. Celldömölk száms látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szenthármság tér műemlék együttese. A Nagybldgasszny tiszteletére szentelt barkk stílusú római katlikus plébániatemplm 1747-48-ban épült. Csepreg már a rómaiak idején is laktt vlt, amit száms régészeti lelet és a település északi határában feltárt téglaégető kemence biznyítja. A várs legfntsabb építészeti értékei a XIV. századi eredetű római katlikus templm, a Szentkút káplna és a Bldgasszny (Kálvária) káplna, valamint említésre méltó a Schöller-kastély és a Rttermann-kastély. Hegyhátszentpéter tájháza egyedülálló érték, mivel a környéken valaha általánsan elterjedt festett, faragtt farmzatú lakóházak egyetlen, eredeti helyén fennmaradt példánya. Az épület 1891-ben részben válygból, részben téglából épült. Ják kiemelkedő építészeti értéke az apátsági templm és környéke. A XIII. században építtetett Szent György-templm és a mellette álló Szent Jakab-káplna nemzetközi hírű műemlék, a rmán kri magyar templmépítészet legjelentősebb megmaradt alktása. 16
Jánsháza nemzetközileg elfgadtt archelógiai lelőhely. Az itt feltárt urnasírk egy késő brnzkri kultúra, a Jánsháza-Farkasgyepű csprt néven emlegetett temetkezőhelyei. A település legfntsabb értéke az Erdődy-kastély és környezete. Körmend legfőbb nevezetessége a barkk stílusú Batthyány-kastély és környéke. A várkastély megmaradt parkja védelem alatt áll. A látnivalók közül figyelmet érdemel a késő gótikus Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt római katlikus templm, a későbarkk refrmátus templm, a negótikus stílusú evangélikus templm, valamint a főtéren álló Heiszig-ház. Kőszeg bővelkedik az egyedülálló műemlékekben. A Várkörrel övezett vársmag rszágs védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület. A várs legnevezetesebb műemléke a vár, amelyben Vármúzeum fgadja a látgatókat. A vársmag nevezetes műemléke a Fő téren álló, negótikus stílusú római katlikus templm, valamint a barkk és gótikus jegyeket egyaránt őrző Öregtemplm. A XIV-XV. századi eredetű kőszegi vársháza az rszág legrégebbi, ma is váltzatlan funkcióban működő vársházája. Őriszentpéter fnts látnivalói az archaikus településszerkezetében fennmaradt régi parasztházai. Nevezetes műemléke a Templmszeren álló a rmán kri Szent Péter templm, a vársszeri refrmátus templm, valamint a középkri téglaégető. Őriszentpéter nem csak a néprajzi tájegység, az Őrség közpntja, hanem itt található az Őrségi Nemzeti Park székhelye. Sárvár legismertebb műemléke a XIII-XIV. században kiépített Nádasdy-vár. Szent László királynak szentelt római katlikus templma középkri eredetű, amelynek közelében áll a várs 1535-ben alapíttt isklája. A Hatvany-Deutsch kastély csaknem 10 hektár területű arbrétumát 1802-ben alapíttták. Szalafő az őrségi szórványtelepülések tipikus példája, amely szinte megőrizte hnfglalás kri archaikus településszerkezetét. A dmbhátakra épített szerek majd mindegyikén találunk népi építészeti emléket. Szalafő legfőbb nevezetességei a Pityerszeren található szabadtéri néprajzi gyűjtemény és falumúzeum. Szarvaskend nevezetességei a Királyhegyen és a Sashegyen látgatható védett pincesrk. III. Béla király 1183-ban alapíttta Szentgtthárdt, amikr a Lapincs és a Rába összeflyásánál mnstrt és templmt építtetett a francia cisztercita szerzeteseknek. A várs nevezetessége a Nagybldgasszny templm és mnstr (vlt ciszterci apátság) mnumentális barkk épületegyüttese, valamint az ahhz kapcslódó barkk kert. Említésre méltó a Szentgtthárdi Kaszagyár (ipari műemlék), a Mindenszentek plébániatemplm, a Brenner káplna, valamint a farkasfai vársrész kötényes haranglábja. Szmbathely (Savaria) a Kárpát-medence egyetlen vársa, amely biznyítttan a római alapítástól a mai napig vársként laktt település. A várs elődjét Claudius császár alapíttta Krisztus után 50 körül, majd a római birdalm tartmányi székhelye lett. A település jelentőségét a rajta keresztül haladó Brstyánút adta. A római kr emlékeit az Iseum és környéke rmkertje képviseli, ahl megtekinthető a Brstyánút egy szakasza. A várs a barkk krból száms értékes műemlékkel büszkélkedhet, mint például a székesegyház, a püspöki palta és a környező egyházi épületegyüttes. A székesegyház előtti Templm tér hazánk egyik legszebb barkk tere. A Berzsenyi tér egykr várpiac vlt, melyet a Vármegyeháza és a mellette álló klasszicista kismegyeháza vesznek körül. Említést érdemel a vársi Kiszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a dmnksk és karmeliták templma és klstra, valamint az erdei iskla. A hármszögletű Fő tér egyike legszebb vársi tereinknek. Vasvár Vas megye névadó vársa. A régészeti leletek tanúsága szerint a várs területén már a kőkrszak óta élnek emberek. A várs határában található jelentős emlék a földsánc és a római krból származó vaskhók. A vas jelentőségét már a hnfglaló magyark is ismerték, itt alakíttták ki az rszág egyik nagy vastermelő közpntját. A várs legfntsabb műemléke a középkri eredetű barkk Dmnks templm és a klstr, melyek feltételezhetően a régi vár helyén épültek. Említést érdemel a későbarkk temetőhegyi káplna is. 17
2.2. Gazdasági bázis 2.2.a. Főbb gazdasági ágazatk, azk fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, üdülés, idegenfrgalm, vízgazdálkdás, ipar, szlgáltatás stb. Gazdasági teljesítménye 2010-ben 16%-kal csökkent a 2000.-hez visznyítva, miközben a gazdasági válság hatása is erősebb vlt a megyére az rszágs átlagnál Vas megye gazdasági teljesítménye 2010-ben 16%-kal csökkent 2000-hez képest, ami jelentősen elmarad az rszágs GDP mintegy 19%-s növekedésétől. Így Vas megyének az rszág gazdasági teljesítményében való részesedése 3%-ról 2,1 %-ra csökkent. A 2000-es évek kiugró teljesítményének ka, hgy a feldlgzóipari külföldi tőke befektetések pl. szentgtthárdi autóipari beruházásk rszágs visznylatban is kiugróan magas értéket képviseltek. Bruttó hazai termék (GDP) 2 Részesedés az rszágs Éves értékek (millió Ft) Váltzás (%) értékből (%) 2000 2005 2010 2000 2005 2010 2010/2000 2010/2005 Vas megye 682 475 729 483 573 876 3,0 2,5 2,1-16% -21% Országs 22 494 303 29 379 039 26 747 662 100,0 100,0 100,0 +19% -9% Frrás: T-star, KSH A fenti táblázatból megállapítható, hgy a gazdasági válság jelentősen, az rszágs átlagnál jbban éreztette a hatását a megyében, hiszen a megyei GDP közel 13 %pnttal nagy mértékben esett vissza 2005-ről 2010.-re mint az rszágs GDP. Egy főre jutó GDP Éves értékek (Ft/fő) Váltzás (Ft) 2000 2005 2010 2010-2000 2010-2005 Vas megye 2 535 677 2 759 420 2 227 019-308 658-532 401 Országs 2 205 259 2 915 576 2 678 591 473 331-236 985 Frrás: T-star, KSH A fenti flyamatkat jól szemléleti az egy főre jutó GDP váltzása. Az egy főre jutó GDP Vas megyében 2000-ben az rszágs átlag 115%-a vlt, míg ez a visznylat 2010-re 83%-ra esett vissza. A fenti adatk arra utalnak, hgy Vas megye gazdasága az rszágs átlagnál nagybb mértékben kitett az rszág határn túli gazdasági flyamatkban bekövetkező negatív váltzásknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fgyasztása visszaesésének. 2009-ben a megye vásárlóerőparitásn mért egy főre jutó GDP-je 53%-a vlt az EU 27 tagállama átlagának. 2 A pénzügyi, jövedelmi adatk a hivatals éves infláció mértékével 2010-es értékre krrigálásra kerültek az összehasnlíthatóság érdekében. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Megjegyzés: a térképen az egy főre jutó GDP váltzása 2000 és 2010 között pntatlanul szerepel 18
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritásn (pps) - Vas megye és rszágs átlag Frrás: KSH Vállalati jövedelmeket tekintve megállapítható, hgy 2010-ben az adóztt eredmények is alacsnyabbak vltak a 2000-es évinél, ugyanakkr kiemelendő, hgy 2010-ben a megyei szintű pzitív adózás előtti eredmény 9,7 mrd Ft vlt, szemben a 2005-ös értékhez, amikr is ugyanez az eredmény 29,1 mrd Ft vlt. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Feldlgzóiparnak az rszágs átlagnál magasabb munkatermelékenysége Az előállíttt személyi és vállalati jövedelmeket együttesen vizsgálva megállapítható, hgy a bruttó hzzáadtt érték 17 %-kal csökkent a megyében 2000 és 2009 között. Ez jelentősen elmarad az rszágs szinttől, ami 16,5%-s növekedést jelez. A megye részesedése az rszágban előállíttt bruttó hzzáadtt rétékből hasnló, mint a GDP esetén. A bruttó hzzáadtt értéknél is hasnló tendencia figyelhető meg, mint a GDP esetén, azaz egyenes növekedés 2005-ig, majd utána flyamats visszaesés, ami döntően a szentgtthárdi kistérség vállalatainak működéséhez kapcslódik. 19
Kistérségi szinten megállapítható, hgy a megye gazdaságában a Szmbathelyi térségnek kiemelkedő a dminanciája (55% a megye bruttó hzzáadtt értékének 2010.-ben). Szmbathely után a srban a Sárvári (16%), Szentgtthárdi (10%) és Celldömölki (8%) kistérség következik. Ez a négy kistérség adta a megye bruttó hzzáadtt értékének a 89%-át 2010-ben. Ugyanakkr 2000-hez képest a legnagybb növekedést az alacsny bázisról induló Őriszentpéteri és Vasvári kistérség érte el, míg visszaesés a fentebb vázlt kk miatt a Szentgtthárdi és a Kőszegi, valamint a Csepregi kistérségben vlt érezhető. Utóbbi két térségben meghatárzó a turizmus, illetve a bérmunka jellegű feldlgzóipar, míg a Kőszeg várs megyei-reginális ellátásra épülő ktatási-intézményi köre fkzatsan visszaszrult. Az alábbi táblázat bemutatja, hgy a laksságaránysan mely térségekben a legnagybb a bruttó hzzáadtt érték. E tekintetben Szentgtthárd az első, míg Szmbathely mellett Sárvár és Celldömölk értéke a kiemelendő, miközben a megye többi térsége a megyei átlag 50%-t sem éri el. Ez a megye gazdaságnak a két részre szakadását jelenti. Fnts kiemelni, hgy nagybb hzzáadtt értékkel rendelkező térségek gazdaságában meghatárzó a feldlgzóipar. Ugyanakkr fnts azt is megjegyezni, hgy a Szmbathelyi körüli kisvársk térségei (Kőszeg, Körmend, Vasvár, Csepreg, Sárvár) közelségük miatt gyakrlatilag egy munkaerőpiact képeznek a megyeszékhellyel. Egy laksra jutó bruttó hzzáadtt érték Kistérség Éves értékek (eft) Váltzás (eft) 2000 2005 2010 2010-2000 2010-2005 Celldömölki 569 532 1 102 502 570 Csepregi 507 491 485-22 -6 Körmendi 428 535 664 237 130 Kőszegi 542 415 442-100 27 Őriszentpéteri 91 132 414 324 282 Sárvári 1 229 1 264 1 485 257 221 Szentgtthárdi 5 003 1 821 2 163-2 840 342 Szmbathelyi 1 135 1 718 1 571 436-147 Vasvári 150 212 395 245 183 Vas megye 1 104 1 178 1 258 154 80 Országs 1 054 1 377 1 869 815 492 Frrás: T-star, KSH A feldlgzóiparban előállíttt hzzáadtt értéket vizsgálva megállapítható, hgy a feldlgzóipar megyei szinten az átlagsnál jbban teljesítő ágazat vlt, a megye részesedése e tevékenység kategóriában mindig magasabb vlt, mint az összes hzzáadtt érték kategóriája (2009-ben 3,6%). A munkatermelékenységet meghatárzó, egy fglalkztatttra jutó bruttó hzzáadtt érték 4 456 134 Ft vlt 2009-ben, mely érték csupán 77%-a az rszágs átlagnak. A megye termelékenységének a váltzása (21%) alacsnyabb vlt, mint az rszágs átlag. Ugyanakkr kiemelendő, hgy az ipar termelékenysége 2009-re 30 %-kal vlt magasabb az rszágs átlagnál (348 245 Ft egy főre vetített ipari hzzáadtt érték 2009-ben), azaz Vas megye iparának termelékenysége jbb az rszágs átlagnál, miközben vélhetően a többi ágazat teljesítménye elmarad attól. Csökkenő beruházási mérték, nagybb állami szerepvállalás a beruházáskban Vas megyében a beruházásk 2000 és 2010 között az rszágs átlaghz képest nagybb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az rszág összes beruházásából 3,5% vlt Vas megye részesedése, addig 2010-ben csak 2,6%. A beruházásk csökkenő ütemét jelzi az is, hgy 2010-es beruházási érték (98 032 MFt) 81%-a 2000-es beruházási teljesítménynek. Ezzel szemben rszágs visznylatban 2010. évi beruházásk 9%-kal haladták meg a 2000. évi beruházáskat. 20