INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont: 2009. december 12. (szombat) Papp Árpád: Az etnokartográfia számítógépes elemzési lehetőségei
Az etnokartográfia számítógépes elemzési lehetőségei Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Innovatív Tudomány című tanácskozása Szabadka, 2009. december 12. Papp Árpád
Az előadás szerkezete A) A néprajzi kartográfia fogalma (célja, módszere), felosztása B) Pillantás a historikus kartográfia világába C) A VMNA adatbázisának statisztikai módszerrel történő (másod)elemzése, illetve a további értelmezési lehetőségek elméleti alapjának meghatározása
A néprajzi kartográfia Célja: A hagyományos (paraszti) kultúra jelenségeinek rögzítése A kultúra jelenségeinek térképes feldolgozása A térképekre vetített jelenségek értelmezése Módszerei: Szinkron, kérdőíves, terepen történő adatgyűjtés Diakron adatgyűjtés: levéltári és írásos dokumentumok, illetve korábbi gyűjtések felhasználásával készülő történeti-néprajzi atlaszok
A néprajzi kartográfia Felosztása: Hagyományos (népi) kultúra jelenségeit rögzítő kartográfia A néprajztudomány által használt, de más céllal gyűjtött adatbázisok alapján készült kartográfiai munkák: demográfiai, statisztikai stb. kartográfia Átmeneti kategóriák: nyelvi-néprajzi, illetve a demográfiai-néprajzi kartográfia
Historikus-etnokartográfia (a néprajzi kartográfia történeti előzményei) a néprajzi kartográfia térképészeti előzményei a népélet térképekre vetített, korai, szórványos ábrázolásai, népcsoportok, törzsek szállásterületének jelölése más céllal készített atlaszok és térképek népéletre vonatkozó írottrajzolt korai adatai
A zónák és areák, illetve régiók és azok határának definiálása Több térkép, illetve jelenség egymásra vetítésével megállapítható a zóna- vagy régióhatár Európai határdefiniálási kísérletek: Pessler (1938), Weiss (1951), Erixon (1957), Bringéus (1972), Talve (1973-74), Gajek (1974) Magyar irodalomban: Barabás (1980) Paládi- Kovács (1980) Borsos (2001) A jelenségek sűrűsége alapján meghatározhatóak a zónák
A néprajzi kartográfia feldolgozási fázisai Primer eredmény: a kérdőívekre adott válaszok alkotta adatbázis (aktív-kérdőívvel készülő és passzív-utólagos adatbázis) Szekunder eredmény: az adatbázis alapján készített térképek Tercier eredmény: a térképekből levonható összefüggések és következtetések, mely a néprajzi kartográfia célkitűzése
A rejtett jelenségek értelmezési lehetőségei (a fuzzy-elv)
A VMNA adatainak (térképlapjainak) elemzési módszere, az elemzési szintek Alkalmazott statisztikai módszerek: Klaszteranalízis (a hasonlóság elvének alkalmazása) Frekvencia- és kvantitatív vizsgálat alkalmazása (jelenségek gyakorisága és súlya) Az adatok többszintű elemzése: Térképlapok (alkérdések) Kérdéskörök Témakörök Teljes adatbázis szintjén
A hasonló elemek meghatározásának haszna (klaszteranalízis) A jelenség vagy jelenség-együttes stabil területének, valamint az átmeneti (instabil) zónák meghatározhatósága
Földiek: 9 klaszter esetében, minden csoport jelölésével
Földiek: 2 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 3 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 4 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 5 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 6 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 7 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 8 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 9 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
A jelenségek gyakorisága és súlya (frekvencia- és kvantitatív vizsgálat) Kit tekint a földijének? Össz. A B C D E F G H I J Bácskertes Eredmény 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Doroszló Eredmény 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Gombos Eredmény 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Õrszállás Eredmény 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Ludas Eredmény 5 0 2 0 0 0 0 0 0 0 7 Átlag eredmény 3,547511 1,298643 0,538462 0,285068 0,190045 0,285068 0,190045 0,031674 0,031674 0,60181 7 Tóba Eredmény 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Szaján Eredmény 5 0 0 2 0 0 0 0 0 0 7 Átlag eredmény 3,547511 1,298643 0,538462 0,285068 0,190045 0,285068 0,190045 0,031674 0,031674 0,60181 7 Martonos Eredmény 3 1 0 0 0 0 0 1 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Csóka Eredmény 4 0 0 0 1 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Bóka Eredmény 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Torontálvásárhely Eredmény 0 3 0 0 0 0 0 0 0 2 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Becse Eredmény 1 0 0 0 1 0 0 0 0 3 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Péterréve Eredmény 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Átlag eredmény 2,533937 0,927602 0,384615 0,20362 0,135747 0,20362 0,135747 0,022624 0,022624 0,429864 5 Össz. Eredmény 112 41 17 9 6 9 6 1 1 19 221 Átlag eredmény 112 41 17 9 6 9 6 1 1 19 221
Földiek : minden jelenség együttes ábrázolása
Földiek : a falubelit tekintik (nevezik) földinek
Földiek : a falubeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
Földiek : az elszármazott falubelit tekintik (nevezik) földinek
Földiek : az elszármazott falubeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
Földiek : a környékbelit tekintik (nevezik) földinek
Földiek : a környékbeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
A kulturális jelenségek szintvonalai : az adatbázis harmadik dimenziója
Következtetések A két statisztikai módszerrel az adatok elemzése több (négy) szinten végezhető el, az elemi jelenségek szintjétől a teljes adatbázisig A klaszter- és kvantitatív elemzés lehetővé teszi a korábbi következtetések pontosítását
Köszönöm a figyelmet!