Magatartás szabályozása
Gén-viselkedés Az élő szervezet minden tulajdonsága (forma, belső szerkezet, kémiai felépítés, viselkedés) visszavezethető a gének működésére AZONBAN sok tényező befolyásol: idegrendszer fejlődése, hormonok, tanulás Magatartás nem feleltethető meg egy génnek; poligénes tulajdonság Illetve egy gén több tulajdonságra is hat: pleiotróp
Etológia: természetes viselkedési egységek vizsgálata! - a genetikailag meghatározott természetes viselkedés felkészíti az állatot az élőhelyén előforduló események felismerésére - magatartásért felelős génkészlet tükre az állat ökológiai környezetének Paradicsomhal ragadozó elkerülése (ELTE Etológia Tanszékének vizsgálata) két szemhez hasonló folt jelenlétében az állatok másképp reagálnak az enyhe fájdalomingerre kulcsinger (két folt) észlelésekor + fájdalom: gyors elkerülési reakció kulcsinger nélküli fájdalom: keresnek - ha két szemet látsz, figyelj - ha két szemet látsz és fáj, menekülj - ha csak kicsit fáj, keress
Dilger (1962) és Buckley (1969) afrikai törpepapagájok fészeképítő viselkedése a szállítás módja mindkét faj esetében öröklődő magatartás
Mi jellemzi a genetikailag rögzített viselkedést (öröklött mozgásmintázat-ömm)? az állatok a születésük után azonnal képesek végrehajtani formaállandóság kulcsingerrel kiváltható (idegi szabályozás!) a már megkezdett folyamat megállíthatatlan, a sorrend megváltoztathatatlan nincs kontroll, nincs visszacsatolás (kutyafélék táplálékrejtése) a fejlettebb gerincesek esetében a tanulás módosíthat valamennyit (sirályok vészkiáltása-személynevek: képesek felismerni, h ki hallatta a vészkiáltást, vannak idegesebb állatok, ilyenkor nem kell azonnal menekülni) környezethez való alkalmazkodást segíti alacsonyabbrendűeknél a genetikailag rögzített viselkedések vannak túlsúlyban jellemző a kifáradás az ÖMM-re, azaz a kiváltódás után nehezebben lehet újra kiváltani (róka-tojáselföldelés)
Üresjárati aktivitás: ha az állat belső állapota maximálisan kedvező egy ÖMM végrehajtására, akkor kulcsinger nélkül is megjelenhet a viselkedés (szövőmadarak fészeképítő mozdulatai fészekanyag hiányában is) Deprivációs kísérletek: az ingerek megvonásával járó nevelési körülmények után a kulcsinger bemutatására ha az állat a várt ÖMM-mel reagált, akkor bizonyítottnak vették a genetikai meghatározottságot galambok repülési képessége (csőben nevelt galambok, akik nem tudták szárnyukat mozgatni, 2 hónapos korukban minden gond nélkül repültek, amikor a magasba dobták őket) Öröklött viselkedésformák: - udvarlási szertartások (nem szociális állatoknál is-kakukk) - táplálékválasztás (bár egy része tanult); de! koala - ragadozófélelem - madarak vonulása, ideje - riasztóviselkedések
Reflexek - hirtelen becsukjuk a szemünket, mert valami közelít felé vagy elkapjuk a kezünket a forró lábastól - hasonló gyors, lényegében védekező akciók minden állatnál megtalálhatóak - gyakran leírható egy-egy elkülöníthető ideg illetve izomcsoport működésével (patella-reflex) - máskor az egész állat mozgását nevezzük reflexnek (béka-menekülési ref.) C. S. Sherrington Kutya vakarózási reflexe a kutya lábához erősített egy drótot, amelynek másik vége egy lassan forgó bekormozott henger felületéhez ért. A kaparó mozgás intenzitása a kormos hengerre rajzolt jelekből jól leolvasható.
ÖMM-hez hasonlóan a reakció erőssége összegződhet Legyek táplt plálékkeresése se (Dethier( Dethier,, 1976): - úgy készülődnek a táplálék felszívására, hogy előre kinyújtják a szájszervüket - szájszerv kinyúlásának mérésével következtetni lehet hogy az állat érzékelt-e táplálékot - érzékelő receptorok az első lábon - egyik lábát 0.0037 mólos répacukoroldatba, legyek 50 %-a válaszol - mindkét láb cukoroldatba, akkor már 0.0018 mólos oldatnál is! kifáradás jelensége a reflexekre kevésbé jellemző reflextevékenység esetén nincs meg a központi automatizmus nem történik soha üresjáratban mindig meghatározott ingerek aktív beavatkozására adott válasz (ÖMM-ok esetében független belső tényezőként jelenik meg az ÖMM kiváltásának késztetése és az állat aktívan keresi a kiváltó kulcsingert)
Idegi szabályozás Érzékelő rendszerek bejövő információ Motoros rendszerek válaszreakció Integráló rendszerek a két rendszer összekapcsolása -az érzékszervek által szállított információ valamilyen válaszreakciót vált ki az állatból Perifériás ingerszűrők: különböző érzékszervek érzékenysége egyfajta ingerszűrésnek tekinthető emberi fül nem hallja meg a 20 khz-nél magasabb hangokat, a szem nem látja az ultraibolya és az infravörös fényt érzékszervek szelektivitása: Eleutheorodactylus coqui (fán lakó béka, sajátos brekegés coqui ; hímek csak a co -t, nőstények csak a qui -t hallják) magasabbrendűeknek kevésbé szelektív érzékelőik vannak Központi ingerszűrők: kulcsinger kiváltómechanizmus keresőkép
Kulcsinger Az öröklött mozgásmintázatokat kiváltó ingereket kulcsingereknek nevezzük. - tartozik hozzájuk egy kiváltómechanizmus az agyban, amely felismeri a kulcsingert és elindítja a megfelelő válaszreakciót, azonban ez nem minden esetben az agy egy konkrét helyén lokalizálható - a vörösbegy számára a vörös toll kulcsingerként működik, de csak bizonyos helyzetekben - változhatnak az állat belső állapotával-(ezüst sirály: forma alapján ismeri fel az idegen tojásokat; sajátját szín és méret alapján, ha kigurult a fészekből, de ha ráül, megint a forma lesz a kulcsinger) - a kulcsinger helyettesíthető tanulás révén más ingerrel a pulyka kotlós csibe felismerése Ide tátog (első kotláskor hang alapján ismeri fel a csibéket, de ha megsüketül, akkor a 2. kotlás során, már látás alapján is felismeri) Kulcsingerek néhány speciális formája: 1.konfigurációs inger amikor a komponensek valamiféle viszonya az igazi kiváltó (feketerigó)-középső korong viszonya a két szélsőhöz Ide tátog
2. jelzőinger egy meghatározott formából és egy mozgásmintázatból tevődik össze (farkaspókok integetése) Hímjei jellegzetes végtagjaikkal sajátos integető mozgást végeznek; végtag alakja és mozgása együtt adja a kulcsingert, meggátolja a nőstény támadását 3. szupernormális ingerek a normális viselkedési válasznál intenzívebb reakciót kiváltó inger (csigaforgató, nyári lúd és a nagy tojás) Nincs határ!, szinte bármekkora tojást begörget, amit fizikailag tud (csigaforgató) Van határ!, kulcsingerként szolgáló intenzitásfaktor meghatározott határértékek közé esik (nyári lúd); ha a tömege eltér a megszokottól, már nem görgeti be
Heterogén szummáció törvénye: A kulcsingerek különböző fajtái összeadódva erősebb választ váltanak ki, mint egyenként. a tüskéspikó hímjei támadnak, ha egy másik hímet látnak, ha annak vörös a hasa vagy ha fejen áll, de legerőteljesebben akkor támadnak, ha egy vörös hasú hím áll fejen előttük.
Keresőkép Az a memóriából felidézett emlékkép, ami a tárgy keresése közben az agy tevékenységét vezérli neurális memóriára épül, szemben a kulcsingerrel, ami genetikai memórián alapszik Kormos varjak- különböző színű kagylók kísérlet:színes kagylók alá táplálékot rejtettek, varjak megtanulták később csak bizonyos színűek alá került hús megtanulták és csak azokat fordították fel, amelyek alatt előzőleg találtak húst Cinkék- rovarkereső viselkedés ha többféle, ritkán előforduló táplálék áll rendelkezésükre véletlenszerű gyűjtögetés egyik rovarfaj bősége megnövekszik, többet fogyasztottak abból ha később ennek a rovarfajnak a mennyisége csökkent, akkor képesek voltak megint váltani
Kognitív térkép, környezeti modell Az állatok memóriájában a környezetről rögzült egyszerűbb- bonyolultabb térkép. ez nem emberi térkép, hanem inkább térbeli viszonyoknak, egyes tárgyak jellegzetességeinek és bizonyos tárgyak pontos térbeli helyzetének rögzítése mindig fajspecifikus, az adott faj számára a túlélés szempontjából fontosak A Méhfarkas tájékozódása B darázs költőkamra felett tájékozódó repülés környék jellegzetességeinek memorizálása kísérlet során fenyődobozzal jelölik meg a fészket A darázs távozása után ugyanolyan elrendezésben 30cm-el arrébb rakják visszatérő darázs a tobozgyűrű közepén keres B
Hormonális szabályozás - a hormonok szabályozófunkciót betöltő vegyületek; a belső elválasztású mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelik - keringés szállítja a célszervekhez - hormonok szabályozzák a növekedést, anyagcserét, vízháztartást, szaporodást, számos viselkedésformát.. Kiváltó hormonok adott hormon jelenléte kiváltja, aktiválja a szóban forgó viselkedést hangyák vészjelző feromonja kis konc.-társait vonza nagyobb konc.- agresszió még nagyobb konc. -menekülés Organizációs hatás egyedfejlődési folyamatokon keresztül nemi differenciálódás, szervezet növekedése méhek különböző szerepe a kaptárban
Fontosabb hormonok androgének: szaporodási viselkedések (patkány) - tesztoszteron: agresszió, küzdelem a nőstényekért, territóriumért, rangsor kialakulása, szociális interakciók, másodlagos nemi hormonok (szíriai aranyhörcs rcsög) hím két oldalán egy-egy jelölőmirigy mérete, színezete tesztoszteronfüggő bioteszt: szoros összefüggés a mirigyek mérete, színezete valamint a tesztoszteron koncentráció között foltok alapján megjósolható a szociális interakciók száma - oxitocin: simaizom összehúzódás, szülés; apává á válás, barátok, munkatársak közötti kapcsolat erősítése vizsgálat: első gyermekes szülők oxitocin szintjének mérése és viselkedésük vizsgálata a gyerek születését követő 6. héten és 6. hónapban 3 jelentős eredmény: apák oxitocin koncentrációja nem különbözött az anyáéktól, a férjek és a feleségek oxitocin szintje között is találtak kapcsolatot, az oxitocin szint összefüggésben áll a szülői létre jellemző interakció stílusával
prolaktin: (tejtermelés, ivadékgondozás, begytej, kotlási viselkedés) férfiaknál, nem terhes nőknél a normális szint alacsony melatonin: biológiai óra, ciklikus viselkedések adrenalin: stressz, menekülés, üss vagy fuss mineralokortikoidok: stressztűrés, stressz hatásának csökkentése - glükokortikoidok: kortizol, kortikoszteron Haller Jóska: patkány vizsgálatok - nyitott és zárt karú folyosók a levegőben - magas glükokortikoid szint mellett az állat bátor lesztöbb időt tölt a nyitott részben - ha sokáig magas marad a glükokortikoid szint, depressziós állatok Zárt rész Nyitott rész endorfin: boldogsághormon, csoki, sport, fizikai kontaktus-kurkászás, fájdalom fájdalomérzület, veszélyhelyzet fellépése, vagy egyéb stressz esetén lelkesültség érzése önti el az emberi testet vélhetően az endorfinok hatására