állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését"

Alíz Takács
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kommunikáció

2 A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú eset átlagában, adaptív értékű. (P.J. Slater 1978) állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését adó jelet adja vevő jelet fogja pozitúrák magatartási mintázatok hangok speciális vegyületek

3 A kommunikáció során a leadó a saját agyi modelljét működteti és a kommunikáció biológiai funkciója az, hogy a vevő agyi modelljében valamilyen ránézve vagy mindkettőjükre nézve adaptív változást idézzen elő - a jel a leadó agyi modelljének komponense Kérdés: mi történik ezzel a jellel, amikor a vevő észleli? Ha ugyanolyan funkciójú komponensként viselkedik a vevő agyában, akkor teljes az átfedés (korrespondencia) I. típusú kommunikáció Ha az átfedés nem teljes II. típusú kommunikáció fajtársak ülj vezényszó

komponense Kérdés: mi történik ezzel a jellel, amikor a vevő észleli?

4 - állatvilágban gyakoribb az I. típus, amely öröklött modellkomponensek felhasználásán alapszik, DE! tanulással változhat Sirály nemcsak az egyedek felismerését tanulják meg, hanem minősítik viselkedésüket is személynevek használata sirályok vész esetén vészkiáltást hallatnak vannak ideges egyedek, akik már nagyon hamar jeleznek; ilyenkor nem érdemes még reagálni az egész kolóniának vannak megbízható egyedek, akik jókor jeleznek a sirályok képesek megkülönböztetni egymást, az ideges egyedekre nem reagálnak Tanulás is képes egy öröklött reakció lefolyását jelentősen befolyásolni

esetén vészkiáltást hallatnak vannak ideges egyedek, akik már nagyon hamar jeleznek; ilyenkor nem érdemes még reagálni az egész kolóniának vannak

5 Üzenet: az a funkció, amit az adott kommunikációs jel az adó agyi modelljében betölt többféle funkciót betölthet, kontextusfüggő! Saját fajú nőstény Ragadozó Másik, közömbös faj Saját fajú hím

6 Jelek két nagy csoportra oszthatók: T.A. Sebeok (1962) Digitális jelek mindent vagy semmit jel jelentésének-intenzitásának nincs semmiféle kapcsolata madarak vészjelző kiáltása, szentjános bogarak hímjeinek felvillanása Analóg jelek jelek intenzitása maga is információt hordoz agressziót kifejező pozitúrák Zöld gém

jelentésének-intenzitásának nincs semmiféle kapcsolata madarak vészjelző

7 Fizikai jel lehet: egyszerű: csupán egyetlen üzenet (vészkiáltás) összetett: jel is több részből áll, esetleg több testrész, üzenet is lehet összetett

8 Antitézis-elv (Darwin 1872): ha az állat szándéka vagy belső állapota ellenkezőjére fordul, akkor megfordulnak a szándékot vagy belső állapotot kifejező jelek is Agresszív, domináns pozícióban lévő kutya Gazda, akivel szemben alárendelt pozícióban van, korholja.. előbbi testtartás átcsap az ellenkezőbe

kifejező jelek is Agresszív, domináns pozícióban lévő kutya Gazda, akivel

9 Jelek specificitása széles határok között változik: Nagyobb specificitás Nincs nagyfokú specificitás Selyemlepke szexferomon szexuális izoláció miatt fontos veszélyt jelző feromonok nem versengenek egymással, de sok közös ellenség Kis konc.: aktív keresés Magasabb konc.: agresszió Még magasabb konc.: menekülés

fontos veszélyt jelző feromonok nem versengenek egymással, de sok közös

10 Az állati kommunikációs rendszerek zártak, míg az emberi nyelv nyílt (egy jel több üzenet továbbítására is felhasználható oroszlánordítás, méhkirálynő feromonja) 1. Oroszláncsapat összehívása 2. Kötődés megerősítése 3. Idegen falkák közötti távolság 4. Fajtársak közötti agresszió 1. Vadászatra hívás 2. Falka összetartás 3. Territórium védelmezése

Oroszláncsapat összehívása 2. Kötődés megerősítése 3. Idegen falkák közötti távolság 4.

11 A lehetséges üzenetek számát növeli a metakommunikáció, ami összetett jelzésrendszer és a játékra hívásnál figyelhető meg sok állatfajnál Csak az alsó fogsor látszik!

12 A kommunikáció funkciója A kommunikációs aktusok általában belső állapotot, szándékot vagy valamilyen külső tényezőről szóló információt fejeznek ki A leggyakoribb funkciók: egyed-és csoportfelismerés rokonfelismerés rangsorban elfoglalt hely jelzése a domináns farkas magabiztos testtartás járása, bármelyik egyedet megközelíti nyíltan agresszió során fenyegetés, szubmisszió játékra hívás szexuális állapot jelzése csoportösszehívás oroszlánok ordítása szinkronizáció kanári éneke a nőstény peteérését serkenti territóriumjelzés borzok kakigödrei, madárének veszélyjelzés sirályok vészkiáltása, csúfolódó viselkedés (kormos légykapó, feketerigó kulturális tanulás) vészjelzés (fehérbarkójú cerkóf) kontaktustartás csibe és a tyúk közötti hangjelzések információ az erőforrásokról méhtánc (Karl von Frisch)

játékra hívás szexuális állapot jelzése csoportösszehívás oroszlánok ordítása szinkronizáció kanári éneke a nőstény peteérését serkenti territóriumjelzés borzok kakigödrei, madárének veszélyjelzés

13 Kerektánc: kis távolságra lévő táplálékhelyet jelez felderítők mindig hoznak mintát kirepülő dolgozók szag alapján keresnek Rezgőtánc: információ a táplálékforrás távolságáról és irányáról nem távolságmeghatározás, hanem E-ráfordítás

alapján keresnek Rezgőtánc: információ a táplálékforrás

14 Ritualizáció A kommunikációs jelek gyakran más célú viselkedésformákból fejlődtek ki fokozatos genetikai változások révén, ezt az evolúciós folyamatot nevezzük ritualizációnak A folyamat során valamilyen mozdulat, pozitúra jellé alakul oly módon, hogy a viselkedés a jel funkcióra alkalmassá váljon, azaz egyértelmű, feltűnő és pontos legyen 1. a funkció megváltozása 2. a motiváció megváltozása majmoknál a békítés egyik gesztusa a felkínálkozá 3. a mozdulatok gyakran felnagyítódnak, továbbá leegyszerűsödnek 4. kiváltóingerek küszöbértéke lecsökken 5. a mozdulatok gyakran pozitúrákba fagynak fenyegető pozitúrák a menekülés és a támadás mozdulataiból 6. a mozdulatok orientációja is megváltozik 7. sokszor morfológiai változások is bekövetkeznek (színes tollak, foltok)

a motiváció megváltozása majmoknál a békítés egyik gesztusa a felkínálkozá 3. a mozdulatok gyakran felnagyítódnak, továbbá leegyszerűsödnek 4. kiváltóingerek küszöbértéke lecsökken 5.

15 fejét lehajtva hívóhangot hallat csipkedi a talajt tyúkok hívó hangra jönnek, miközben táplálkoznak, a kakas párosodik velük kaparja a földet farktollait kissé szétnyitja csipkedi a talajt a nősténye előtt nőstény odaszalad, kaparja a földet, miközben a hím még inkább széttárja farktollait hasonlóan viselkedik, de ha a nőstény megjelenik, fejét magasra emeli és a nőstény irányában bólogat (táplálék- kínálás) kakas teljesen szétterjeszti szárnyait, farktollait; vonzó mintákkal tarkítottak rázza tollait, néhány lépést hátrál csőre talaj felé mutat soha nem kínál táplálékot

farktollait hasonlóan viselkedik, de ha a nőstény megjelenik, fejét magasra emeli és a nőstény irányában bólogat (táplálék- kínálás) kakas

16 Miért fontosak a szagok? Vadgazdálkodás szempontjából: vadászat behívás nyomolvasás, üldözés Egyéb területek csapdázás manipuláció??

Hasonló dokumentumok

Kommunikáció. Szemethy László PhD

Kommunikáció. Szemethy László PhD Kommunikáció Szemethy László PhD A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára,