Tájékoztató a befektetési lehetőségekről és kockázatokról

Tájékoztató a befektetési lehetőségekről és kockázatokról A CIB Bank Zrt. (továbbiakban CIB) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. 41. paragrafusával összhangban, az általa kínált egyes befektetési lehetőségek és azok kockázatai átfogó megértésének elősegítésére a jelen tájékoztatót bocsátja ügyfelei rendelkezésére. CIB szolgáltatások A CIB a Tőkepiaci törvény rendelkezéseinek értelmében teljes körű jogosítvánnyal rendelkezik az értékpapír-forgalmazás területén. Ez alapján a CIB által kínált termékek az alábbiak szerint strukturálhatóak: 1. Állampapírok és kötvények 1.1 Hazai állampapírok 1.2 Hazai vállalati kötvények 1.3 Külföldi állampapírok és vállalati kötvények 1.4 Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok 2. Részvények 2.1. Hazai tőzsdei részvények 2.2. Hazai OTC-részvények 2.3. Külföldi részvények 2.4. Részvényekkel kapcsolatos speciális kockázati tényezők 3. Befektetési alapok 4. Származékos ügyletek 4.1. Származékos termékek kockázata 4.2. Származékos termékek a BÉT-en 4.3. Tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Diszkont Kincstárjegy Magyar Államkötvény A hazai kötvény- és állampapírpiac Vállalati kötvények Pénzügyi innováció 1. Állampapírok és kötvények 1.1. Hazai állampapírok A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az előre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a kötvényen megjelölt módon és időben megfizeti, illetve teljesíti. A Diszkont Kincstárjegy (Dkj) egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. Jelenleg három különböző 3, 6 és 12 hónapos futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható. A 3 hónapos Dkj aukcióra minden héten kedden, a 6 hónapos Dkj aukcióra minden páros héten szerdán, a 12 hónapos Dkj aukcióra pedig minden páros héten csütörtökön kerül sor. A Dkj alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény (MÁK) egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetik és rögzítik az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagyságát. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak féléves és éves gyakorisággal kamatot fizető papírok. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. Az aukciókat jelenleg minden páratlan hét csütörtökén tartják. A kibocsátási rend szerint a három éves államkötvények aukcióját két hét múlva az öt- és tízéves államkötvények aukciója, majd két héttel ezután a három- és tizenöt éves államkötvények aukciója követi. A MÁK alapcímlete 10 ezer forint. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsődleges piaca) döntően aukció formájában történik. Bár a BÉT-en is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC (tőzsdén kívüli) piacon, telefonon keresztüli üzletkötéssel jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is. A hazai gyakorlat szerint átlátható elsődleges piaccal ellentétben az állampapírok másodlagos piaca kevésbé átlátható, és ez többlet kockázatot jelent a piacon kevésbé jártas befektetők számára. 1.2. Hazai vállalati kötvények Vállalati kötvények a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A vállalati kötvény tulajdonosa hitelezi a kibocsátót, aki ezért a kötvény kibocsátási tájékoztatójának megfelelően fizet kamatot és törlesztő részletet. A fedezetlen vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de felszámolás esetén a kielégítési rangsorban a fedezetlen kötvénytulajdonos a fedezett hitelekhez képest hátrébb szorul. A fedezett kötvények mögött fedezetként egy eszköz áll, így a kötvény visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal történő felelésén túl) az adott eszköz értéke a garancia. A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, melyek között a legfontosabbak: - az átváltoztatható kötvények (a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetőséget, hogy adott időpontban kötvényeiket részvényre cseréljék), - az opciós kötvények (tulajdonosuk vételi opciót kap a cég részvényeiből), - a nyitott kötvények (a kibocsátónak lehetősége van a lejárat előtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására), valamint - az osztalékot fizető kötvények (a részvényekhez hasonló konstrukcióval rendelkező instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal). 2

Devizában denominált kötvények esetében jelentkező speciális kockázatok Inflációs kockázat Kamatlábkockázat Újrabefektetés kockázata Fizetésképtelenség kockázata A fizetésképtelenség fázisai 1.3. Külföldi állampapírok és vállalati kötvények Devizában denominált kötvények esetében alapvetően dollárban és euróban kibocsátott értékpapírokról beszélhetünk. Hazaitól eltérő speciális kockázatok: 1. Eltérő alakú hozamgörbe: a különböző devizák zéró kupon hozamgörbéi a hazaitól eltérő alakot mutathatnak, ami alapvetően más-más befektetési stratégiát igényel. 2. Devizaárfolyam kockázat: devizában denominált eszköz tartásával természetes devizakockázat keletkezik. Különböző fedezeti ügyletek kötésével ez a kockázat mérsékelhető. 3. Elszámolási kockázat: a külföldi elszámoló házak ügyletbe történő bekapcsolódásával elszámolási kockázat keletkezik. Megfelelő partnerekkel ez a kockázati típus nem releváns. 4. Likviditási kockázat: az említett devizákban denominált eszközök likviditási kockázata a hazainál jóval alacsonyabb. Csak vállalati kötvények esetében lehet jelentősége. 1.4. A kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatok 1. Inflációs kockázat (vásárlóerő kockázat): Adott hozamszint mellett a magas infláció csökkenti az értékpapírok reálhozamát és ez különösen fontos lehet az előre rögzített nominális hozamú állampapírok esetében. A reálhozam az infláció felett elért többlethozam, ami a befektetéssel realizált pénzáramlás vásárlóerejének változását mutatja. A vásárlóerő kockázat inflációhoz kötött kamatozású kötvények vásárlásával küszöbölhető ki. 2. Kamatlábkockázat: a befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. A kamatlábkockázat két értelemben használható: a. A változó kamatozású kötvények esetében az értékpapír saját kamatlábának a kockázata, ami a nominálisan nem rögzített (változó) kamatlábak ingadozásából fakad. b. A piaci kamatláb változás kockázatának (piaci kockázat) a másodlagos forgalomban van jelentősége. A piaci kamatláb, a kötvények árazásánál alkalmazott diszkontfaktor (az értékpapír árfolyama = a befektetéssel realizált cash flow-k jelenértéke). A diszkontfaktor növekedése csökkenti az árfolyamot és fordítva, ezért a piaci hozam emelkedése árfolyamcsökkenést okoz. 3. Újrabefektetés kockázata: az eltérő futamidejű befektetéseknél jelentkezik, így a különböző futamidejű befektetések hozamának tényleges futamidőtől eltérő, standard időszakra való átszámításakor is ezzel a problémával találjuk magunkat szembe. Az újrabefektetés kockázata tehát a befektetési időszak vége előtt megkapott pénzek visszaforgatásának, újrabefektetésének kockázata. (pl. ha valaki most 1 éves lejáratú állampapírt vásárol, és azt megtartja a lejáratig, az állampapír lejáratakor elképzelhető, hogy csak alacsonyabb hozamszint mellett fektetheti be tőkéjét). Az újrabefektetés kockázatának különös jelentősége van a nyitott kötvények esetében, amikor a kibocsátónak opciós joga van a lejárat előtt adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az esetek többségében a változatlan feltételek melletti újrabefektetés lehetőségét feltételezzük, ami gyakorlatilag ezen kockázat figyelmen kívül hagyását jelenti. 4. Fizetésképtelenség kockázata: a fizetési kötelezettséget vállaló kibocsátó esetleges fizetésképtelenségéből adódik. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál hitelezési kockázatnak is szokták nevezni. A kibocsátó fizetésképtelensége három állapotban lehet: a.) likviditási zavar, átmeneti pénzügyi nehézségek. b.) csődhelyzet, a fizetési kötelezettségek befagyasztása a későbbi pénzügyi rendezés reményében. c.) felszámolási eljárás, a pénzügyi rendezés lehetősége megszűnt és a hitelezők a kielégítési sorrendben várják követeléseik megtérítését. A részvényesek csak a hitelezők kifizetése után maradt vagyont oszthatják fel. A főbb hitelminősítők által adott osztályzatok Fitch Moody's S&P Jelentés Magas hitelminősítés - Befektetési kategória AAA Aaa AAA Kíváló pénzügyi helyzet AA+ Aa1 AA+ AA Aa2 AA Nagyon erős pénzügyi helyzet AA- Aa3 AA- A+ A1 A+ A A2 A Erős pénzügyi helyzet (felső-közép kategória) A- A3 A- BBB+ Baa1 BBB+ BBB Baa2 BBB Megfelelő pénzügyi helyzet (alsó-kategória) BBB- Baa3 BBB- Alacsony hitelminősítés - Spekulatív kategória BB+ Ba1 BB+ BB Ba2 BB Spekulatív pénzügyi helyzet BB- Ba3 BB- B+ B1 B+ B B2 B Gyenge pénzügyi helyzet B- B3 B- Rendkívűl alacsony hitelminősítés - Spekulatív kategória CCC+ CCC+ CCC Caa CCC Nagyon gyenge pénzügyi helyzet CCC- CCC- CC Ca CC Jelentős a fizetés-képtelenség esélye C C C DDD DD D C R Felszámolás alatt NR Nincs minősítve 3

A gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezők Likviditási kockázat Devizaárfolyam kockázat Részvények: meghatározás és tulajdonosi jogok Vagyoni jogok Részvénytípusok Koncentráció a részvénypiacon A fejlett országok által kibocsátott állampapírok esetében a fizetésképtelenség kockázata minimális, ezért ezt a kockázatot azon befektetők vállalják, akik spekulatív minősítésű állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, illetve ezekhez kötött instrumentumokat vásárolnak. A vállalatok esetében a fizetésképtelenség az alábbi, gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezőkkel hozható összefüggésbe: Üzleti kockázat, a vállalat tevékenységéből származó cash flow mértékének kockázata. A pénzügyi szakirodalomban az üzleti kockázat leggyakrabban használt mértékegysége a működési tőkeáttétel, ami a fix költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. Pénzügyi kockázat, a vállalat finanszírozásának, a túlzott mértékű eladósodottságnak a kockázata. A pénzügyi szakirodalomban a pénzügyi tőkeáttétel (az idegen tőke aránya a tőkeszerkezetben) jelenti a pénzügyi kockázat egyik leggyakrabban használt mértékegységét. Likviditási kockázat, a vállalat pillanatnyi fizetőképességének, pénzügyi teljesítőképességének kockázata. A vállalatok pillanatnyi pénzügyi helyzetét a likviditási mutatók (likviditási ráta, gyors ráta, rövid lejáratú eszközök és források forgási sebessége) segítségével lehet mérni. 5. Likviditási kockázat: az eszközök likviditási fokától függ, a fent említett folyamatos kibocsátású ún. benchmark papírok likviditása megfelelőnek tekinthető. 6. Devizaárfolyam kockázat: külföldi devizában jelentkező értékpapír-vásárlások esetében jelentkezik. A külföldi devizában kapott pénzek hazai devizára történő konverzióját a deviza árfolyama jelentősen befolyásolja. Ezen kockázattípus fedezeti ügyletekkel szinte tökéletesen kiküszöbölhető. 2. Részvénypiac A részvény alapításkor vagy alaptőke emeléskor kibocsátott értékpapír, amely a részvénytársaság alaptőkéjének bizonyos hányadát testesíti meg. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptőke egy adott hányadát testesíti meg és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelőssége, csak az értékpapír-befektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetően két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegű jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyűlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelően érvényesítheti akaratát. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségből felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyűlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékéről. A vagyoni jogok közé soroljuk az elővételi jogot is. Eszerint alaptőkeemeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszűnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. Részvénytípusok: A részvények esetében megkülönböztetünk bemutatóra- és névre szóló részvényeket, illetve elsőbbségi- és törzsrészvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyűlés előtt meghatározott időpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban az illető tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának előfeltétele. A banknál hazai és külföldi részvények vásárlására hagyományos megbízással és az ebroker -en keresztül egyaránt lehetőség van. 2.1. Hazai tőzsdei részvények A CIB a hazai részvényekre vonatkozó vételi és eladási megbízásokat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és az OTC piacon teljesíti. A magyar piac egyik jellegzetessége és egyben hibája is a nagyfokú koncentráció. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizáció (tőzsdei összérték) alapján és egyben a likviditás alapján is a négy legjelentősebb társaság (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) adja a piaci kapitalizáció és a forgalom több mint 80%-át. Ezen részvények aránya a BUX indexben 90% körül mozog, ezért bármelyikük elmozdulása jelentős hatással van az index változására. 4

A hazai OTC piac illikvid Külföldi piacok Előnyök és kockázatok Értékpapír-kereskedés a Xetra rendszeren keresztül Árfolyam-befolyásoló hírek Várható hozam.. és kockázat 2.2. Az OTC piac Az OTC (over the counter) piacon az úgynevezett "pulton túli", vagy "szervezetlen" piacon a befektetők földrajzilag szétszórt helyen és szabályok által nem korlátozva köthetnek ügyleteket. A hazai pénzügyi szabályozásban jelen lévő tőzsdekényszer miatt az OTC piac szerepe az elmúlt években jelentősen visszaszorult. Az OTC piacon az előző fejezetekben említett kockázati tényezők között jelentős szerepe van a likviditási kockázatnak. 2.3. Külföldi részvények A magyar piac hiányosságait kiküszöbölendő, a CIB ügyfeleinek lehetőséget nyújt a "tökéletes piac" (olyan piacok, ahol a részvények árfolyamában tükröződik minden lehetséges információ) fogalmának sokkal inkább megfelelő külföldi tőzsdéken való megjelenésre is. Így az Ügyfelek számára lehetőség nyílik az amerikai NYSE, AMEX és Nasdaq, illetve a német Xetra és az olasz MIB piacokon jegyzett részvények adás-vételére. A külföldi piacokon történő megjelenéssel a befektetők élvezhetik a magas likviditás előnyeit, reális lehetőségük nyílik (a szektorok között és szektoron belül) diverzifikációra és közvetlenül reagálhatnak a magyar piacon is érezhető külföldi eseményekre. A külföldi piacokon történő kereskedés az előnyök mellett kockázatokat is rejt. Ezek a külföldi piacok földrajzi távolságából, az eltérő kereskedési időkből, illetve a devizaárfolyamok hektikus változásából adódnak. A kockázati tényezők nagy része a CIB szakemberei közreműködésével kezelhető. Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) és a Deutsche Börse AG között létrejött megállapodás keretében a BÉT közvetlen technikai elérést biztosít a DB AG kereskedési rendszeréhez és ezen keresztül a CIB is a Deutsche Börse tagjává vált. A majdnem 10 000 részvényhez elérést biztosító Xetra rendszer pillanatnyilag a német papírok elsőszámú piaca, de számos európai és tengerentúli ország értékpapírjához, köztük befektetési alapokhoz és ETF-ekhez is elérést biztosít. 2.4. Részvényekkel kapcsolatos speciális kockázati tényezők A részvények árfolyam-alakulását számos tényező befolyásolja. Hosszú távon a részvény értéke elsősorban a vállalat várható nyereség- és cash-flow termelő képességétől, illetve a gazdálkodást kísérő kockázati tényezőktől függ. Ennek megfelelően a piac élénk figyelemmel kíséri és reagál a vállalattal kapcsolatos hírekre (a cég pénzügyi eredményeit, pénzügyi stabilitását, a fizetendő osztalék mértékét, a tulajdonosi szerkezetet, a vezetők kvalitásait, stb. befolyásoló eseményekre). A pénzügyi szakirodalom szerint a rövidtávú árfolyammozgások véletlenszerűek, ezek a vállalattal kapcsolatos hírek mellett az éppen uralkodó piaci hangulattól is függenek. A fejlett piacokon az értékpapírok várható hozamát gyakran statisztikai módszerekkel, az adott instrumentum múltbeli hozamainak átlagából becsülik. E célra hosszú távú, a gazdasági ciklusokat, háborúkat, egyéb eseményeket átölelő historikus adatsort használnak. Ebben a megközelítésben a kockázat a hozamok szórásával (a várható hozamtól való négyzetes eltérések átlagának négyzetgyökével) számszerűsíthető. A befektetők magasabb kockázat mellett magasabb hozamot várnak el. Ennek megfelelően a részvénypiacon a befektető által elvárt hozam magasabb, mint az állampapír-piaci hozamszint. Egyedi kockázat Piaci kockázat 5 4 3 2 1 A diverzifikáció hatása 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Részvények száma Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetően két kockázattípust különböztetünk meg: Egyedi kockázat: A vállalat működéséből fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövőbeli események bizonytalanságát fejezi ki. Piaci kockázat: Az adott piacon működő összes vállalatra jellemző kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. 5

Kockázatkezelés A magyar piaci sajátosságok miatt külön figyelmet érdemel az ország kockázat a likviditási kockázat Az alapokról általánosan Nyílt végű és zárt végű alapok Az alapok kockázata A CIB alapok Hunnia alapcsalád A részvények egyedi kockázata diverzifikációval (többféle részvény vásárlásával) csökkenthető és kellő részvényszám esetén akár meg is szüntethető. Az elméleti irodalom szerint 15-30 részvényt tartalmazó portfolió tekinthető kellően diverzifikált részvény-kosárnak, amelynek birtoklásával a befektetők csak a piaci (szisztematikus) kockázattal kell számoljanak. Tekintettel a magyar piacon tapasztalható sajátosságokra a BÉT-en jegyzett részvények esetében kiemelt figyelmet érdemel az ország kockázat (az ország, illetve a térség befektetői megítélése relatív gyorsan változhat) és a likviditási kockázat (a magyar piac alacsony likviditása miatt a fundamentális tényezők nehezebben épülnek be az árfolyamba). A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetőknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentősen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényező fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhető. 3. Befektetési alapok A befektetési alap olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegyek kibocsátása során összegyűjtött tőke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési alap a befektetők tőkéjét azzal a céllal gyűjti össze, hogy kedvezőbb kockázat hozam reláció mellett fektesse be, mint amit a kisbefektetők egyénenként elérhetnének. Erre részben a befektetett tőke mértéke ad lehetőséget, részben az, hogy a befektetéseket erre a célra alakult társaság, a befektetési alapkezelő professzionális szakembergárdája kezeli. A befektetési alapokat likviditás szempontból két fő csoportra, nyíltvégű és zártvégű alapokra oszthatjuk. Típusuk szerint megkülönböztethetünk értékpapír, index, nyersanyag és ingatlanalapokat, valamint más alapokba, illetve származtatott ügyletekbe fektető alapokat. A nyílt végű befektetési alap olyan határozatlan időre létrehozott alap, amelynek az alapkezelője visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és ezek nettó eszközértéket naponta közzéteszi. Az alapkezelők által közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövőbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Az alapok értékelése mindig az alapkezelő által kiválasztott és előzetesen közölt piaci indexhez (benchmarkhoz) képest történik. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelő szempontjából az alap akár a gyengén teljesítő piacon is jól teljesíthet amennyiben a benchmark-nál kisebb mértékű értékvesztést szenved el. A zárt végű befektetési alap olyan határozott időre létrejövő alap, ahol az alapkezelő által forgalomba hozott befektetési jegyek visszaváltására csak az alapok futamidejének lejártával, az alapok megszüntetésével kerülhet sor. Az alapokba történő befektetéssel vállalt kockázat a portfolió összetételétől függ. Ebből adódóan a hazai alapok jellemzően pénzpiaci- (elsősorban rövid lejáratú diszkont kincstárjegyekből álló portfolió), kötvény- (elsősorban egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokból és vállalati kötvényekből álló portfolió), hazai vagy nemzetközi részvény- (elsősorban részvényekből álló portfolió), vegyes vagy fedezeti- (derivatív ügyleteket is tartalmazó portfolió) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázata a pénzpiacitól a fedezeti felé növekszik. A befektetési alapok befektetési jegyeibe történő befektetés kockázattal jár, így a befektetés tőkeértéke és az abból származó bevétel ingadozhat, és előfordulhat, hogy a befektetők az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra, így döntéshozatal előtt érdemes figyelembe venni, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. A kisbefektetők számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz (hiszen a kisbefektető rendelkezésére álló tőke legtöbbször nem teszi lehetővé a több (15-30) termékből álló hatékony portfoliók létrehozását. A diverzifikáció e formájának ára, az alapba történő befektetés költsége valamint az önálló döntéshozatal korlátozása. A CIB alapokat kezelő CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a CIB Bankcsoport tagjaként a befektetési alapok széles választékát kínálja ügyfeleink számára. Ennek megfelelően ügyfeleink szabadon, kockázati preferenciájuknak megfelelően választhatnak portfoliójuk befektetési szerkezetének kialakításakor számos alapfajta, így kötvény és részvény, likviditási és pénzpiaci, nyersanyag, ingatlan és portfolió alapok, valamint a nagy népszerűségnek örvendő garantált alapok közül. Az IE Hunnia alapokat kezelő IE Befektetési Alapkezelő Zrt. a CIB Bankcsoport tagja, így ügyfeleinknek lehetősége nyílik a Hunnia alapcsalád 5 tagja (IE Hunnia Pénzpiaci, IE Hunnia Államkötvény, IE Hunnia Nemzetközi Részvény, IE Hunnia Részvény, IE Hunnia Euró Hozamtermelő) közötti választásra, esetleg ezek kombinálására. 6

A SPIF alapok Származékos termékek Határidős ügyletek Piaci szereplők Vételi és eladási jogok A Sanpaolo International Fund-hoz tartozó befektetési alapok A CIB, mint az Intesa Sanpaolo csoport tagja forgalmazza a Tpt. szerint Európai alapoknak tekinthető luxemburgi bejegyzésű Sanpaolo International Fund (SPIF) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapokat is. A SPIF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, e részalapok befektetési jegyeibe történő befektetés a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A részalapok befektetési jegyeinek vásárlása kockázattal jár, ideértve azokat a kockázatokat, amelyeket a részvényárfolyamok és a devizaárfolyamok bizonytalansága jelent. 4. Származékos termékek A származékos termékek (más néven derivatívok) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék egy mögöttes termék áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék jellemzően valamilyen deviza, részvény, részvényindex vagy kamat lehet. A származékos termékek határidős, opciós vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A származékos termékek lehetnek tőzsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidős ügyletek esetében futures ügyletek) és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidős ügyletek esetében forward ügyletek). A határidős ügylet lényegében kötelezettségvállalás egy későbbi üzletkötésre. Határidős ügyletek esetében az üzletkötéskor megállapodnak az árban, a mennyiségben, de a szállítás vagy teljesítés későbbi időpontban történik. A határidős piacon akkor van vételi (Long vagy hosszú) pozíciónk, ha egy határidős kontraktust veszünk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak emelkednek. Ezzel szemben akkor van eladási (Short vagy rövid) pozíciónk, ha egy határidős kontraktust eladunk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak csökkennek. A határidős árfolyam normális piaci körülmények között a jövőbeli azonnali (spot vagy prompt) ár előrejelzése, illetve a határidős és az azonnali ár az idő előrehaladtával közelít egymáshoz. A határidős piac leglényegesebb funkciói a kockázatfedezés, illetve kockázatáthárítás és az árelőrejelzés. A piaci szereplők között megkülönböztethetünk: Fedezeti ügyletkötőket, hedgerek: az üzletmenetükből adódó kockázatot határidős ügyletek segítségével csökkentik. (pl. A devizakockázat csökkentése érdekében a magyar exportőrök dollárt adnak el határidőre a hazai importőrök pedig dollárt vásárolnak határidőre. A dollár erősödése esetében a magyar exportőrök veszítenek a határidős pozíción és nyernek az exporton, míg a hazai importőrök pedig veszítenek az importon és nyernek a határidős ügyleten) Spekulánsokat: a nagy profit reményében egyoldalú pozíciókat és ezzel együtt kockázatot vállalnak. A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. Arbitrázsőröket: állandóan figyelik a piacokat és az árazási hibákat kihasználva kockázatmentes profitot realizálnak. Az arbitrázsőrök biztosítják a piaci egyensúlyt, ahol a termékek a megfelelő módon kerülnek árazásra. Opciós ügylet esetén egyoldalú kötelezettségvállalásról beszélünk. Az opció vásárlója jogosultja jogot vásárol egy adott termék, egy meghatározott áron későbbi időpontban végrehajtandó eladásra vagy vételre. Az időközben történt áralakulástól függően szabadon dönti el, hogy él-e a jogával, s kívánja-e az ügylet tényleges végrehajtását és ezért díjat fizet. Az opció eladója kötelezettje kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Az opciók lehívhatóságát tekintve meg kell különböztetnünk amerikai és európai típusú opciót. Az amerikai típusú az opció időtartama alatt bármikor lehívható, míg az európai típusút, csak egy előre meghatározott jövőbeli időpontban, az opció lejáratakor lehet lehívni. 7

Opciók nyereség/veszteség Függvénye Tőkeáttétel és kockázat Határidős és opciós termékek Kereskedés Nyereség / Veszteség -c c Nyereség / Veszteség Long Call S Short Call S Árfolyam Árfolyam Nyereség / Veszteség -p p Nyereség / Veszteség Long Put S S Short Put Árfolyam Árfolyam A vételi opció vásárlója (long call pozíció), az opciós díjért (c, lásd az ábrán) jogot vásárol arra, hogy egy későbbi időpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) megvásárolja. Az opciós díjat a vételi opció kiírója (short call pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék értékesítésére, ha az opció vásárlója él a vételi jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára magasabb a kötési árfolyamnál (P>S). Ekkor a long call pozíció nyereséges, a short call pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára a kötési árfolyam alatt áll (P<S), a long call pozíció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (c), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az eladási opció vásárlója (long put pozíció), az opciós díjért (p) jogot vásárol arra, hogy egy későbbi időpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) eladja. Az opciós díjat az eladási opció kiírója (short put pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék vásárlására, ha az opció jogosultja él jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára alacsonyabb a kötési árfolyamnál (P<S). Ebben az esetben a long put pozíció nyereséges, a short put pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára meghaladja a kötési árfolyamot ( P>S), a long put opció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (p), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az opciós díj mértéke a termék árfolyamától, a kötési árfolyamtól, a kamatlábtól, a lejáratig hátralévő időtől és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától) függ. 4.1. Származékos termékek kockázata Egy derivatív ügylet megkötésekor egy kezdő letétet, az ún. alapbiztosítékot és változó letétet kell elhelyezni a számlán. Amennyiben a pozíció nyereséges, a számlánkról leemelhető a nyereség, veszteséges pozíció esetében azonban a számlát az elszámoláskor (jellemzően naponta) fel kell tölteni. Mivel a kért letét nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, így erre vetítve rövid idő alatt a nyereség és a veszteség is igen magas lehet. Ezt nevezzük tőkeáttételnek. A tőkeáttétel miatt a befektetők által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók a prompt piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékű nyereséget, vagy veszteséget könyvelhet el az ilyen pozícióval rendelkező befektető. A derivatív termék kockázata azonos a mögöttes termékkel kapcsolatos kockázatokkal, azonban a tőkeáttétel miatt a derivatív termékek által okozott veszteség az azonnali piacon realizálható veszteség többszöröse lehet. A derivatív piacokon a befektetők a legtöbbször az alábbi kockázatokkal kell szembenézzenek: Devizakockázat: a devizák árfolyamának változásából eredő kockázat Kamatkockázat: a kamatlábak változásából eredő kockázat Részvényárfolyam-kockázat: a derivatív termékek alapját szolgáló részvények árfolyamának megváltozásából eredő kockázat. 4.2. Származékos termékek a BÉT-en (Forrás www.bet.hu) A BÉT származékos piaci kereskedése önállóan, a származékos szekción belül zajlik. A határidős piacon egyedi részvények, index alapú termékek, kamatkontraktusok és deviza alapú határidős termékek vásárlására van lehetőség. Az opciós piacon egyedi részvény alapú, index alapú, valamint deviza alapú opciókkal lehet kereskedni. A származékos piaci kereskedés szintén elektronikus távkereskedési rendszerben, az MMTS II-ben zajlik 2000. október 25-e óta. Az azonnali piachoz hasonlóan a kereskedés ajánlati könyves, és egyensúlyi áras valamint folyamatos párosítási algoritmussal kötődnek ügyletek. 8

Kereskedés Tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek A kereskedés likviditását a BÉT árjegyzői rendszer alkalmazásával biztosítja, ahol egy termékben egyszerre több market-maker is tevékenykedhet a piacon. A kereskedés a határidős piacon három szakaszból tevődik össze; a nyitó és a záró szakaszban egyensúlyi (egy)áras párosítási algoritmus működik, a szabad szakaszban folyamatos ajánlatpárosítással jönnek létre az ügyletek. Az opciós piacon - az azonnali piachoz hasonlóan - két szakaszból áll a kereskedés, mert nincsen záró szakasz, a többi szakasz ajánlatpárosítása úgy működik, ahogyan a határidős piacon. Felhívjuk a figyelmet a határidős piaccal kapcsolatban a likviditási kockázatra, hiszen a BUX indexre kötött határidős kontraktusok és néhány devizakontraktus kivételével a piacra alacsony forgalom jellemző. Ennek következtében az egyes termékek árazása jelentősen eltérhet a pénzügyi elmélet alapján számított úgynevezett fair ártól. 4.3. Tőzsdén kívüli határidős ügyletek A CIB Treasury területének közreműködésével az Ügyfeleknek lehetősége nyílik a nemzetközi pénzpiacokon történő megjelenésre is. Ezen devizaügyletek képezik a tőzsdén kívüli határidős ügyletek gerincét. A megszokott (EUR/HUF, USD/HUF) forint ügyletekhez képest a nemzetközi devizapiac (főleg az USD/JPY és az EUR/USD piacok) fő előnye a magas fokú likviditás és a 24 órás kereskedés. A tőzsdén kívüli határidős ügyletek magas tőkeáttétele (az állampapírban is letehető óvadék az árfolyamérték 5-10%-a, az alapegység min 100 000 dollár, ami 1,5 millió forintot jelent) miatt az ügyletek kockázata is rendkívül magas. 9