KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA



Hasonló dokumentumok
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

Varga Attila.

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer működési mechanizmusai

A K+F+I forrásai között

Nat-tervezet A tartalomfejlesztés alapgondolatai

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

Havas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Veresné dr. Somosi Mariann

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A projekt keretében megvalósuló szakmai tevékenységek és eddigi tapasztalatok

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Smart City feltételei

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

A Nat évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.

KOVÁCSNÉ DR. SZEKÉR ENIKŐ BV. EZREDES FŐOSZTÁLYVEZETŐ PROJEKT SZAKMAI VEZETŐ

A nevelés-oktatás tervezése I.

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

várható fejlesztési területek

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

Veszprém Megyei TOP április 24.

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a nem formális tanulás fejlesztésére

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu


Munkaerő-piaci programjaink felépítése

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet éves éves éves éves.

Dr. Kaposi József 2014

Alma a fán - Fókuszban a tanulás támogatása: Életkori sajátosságok életkori kihívások május 12. Tempus Közalapítvány Szegedi Eszter

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

v e r s e n y k é p e s s é g

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

A Zöld Óvoda cím jelentősége, a program eredményei és jövőbeli perspektívái. Kovács Lászlóné

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

A korszerű oktatás-nevelés tudományos alapjai a nemzeti curriculumban CSÉPE VALÉRIA

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Tanítási-tanulási módszerek a felsőoktatásban, trendek

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Átírás:

Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA dr. Rádli Katalin

Harmonizációs folyamat az európai felsőoktatásban Felsőoktatás társadalomban betöltött funkciója korszerű ismeretek létrehozása, közvetítése és átadása; a fenntartható fejlődés biztosítása; szerepvállalás az ország tudományos, műszaki fejlődésében az oktatás, kutatás és gazdaság együttműködésében, a nemzeti és európai kultúra, művészet közvetítésében. (1988 Magna Charta Universitatum)

A társadalom szolgálata A társadalom kulturális, szociális, gazdasági jövőjének meghatározása: a kutatási tevékenység eredményein és a képzési ismeretközvetítésen keresztül, a gazdaság versenyképességének javítása, a foglalkoztatás növelésének elősegítése a természeti környezet és az élet harmóniájának, fenntartásának vállalásával, a társadalmi kohézió erősítésével, a jövő nemzedékének oktatásán, nevelésén keresztül.

A felsőoktatás környezete Előtérbe került az oktatás társadalmi, gazdasági funkciója gazdasági válságból való kilábaláshoz való hozzájárulás Európa 2020 Stratégia céljait szolgáló szerkezeti reformok, felsőoktatás területén az állami szerepvállalás jellegének és mértékének újragondolása paradigmaváltás az oktatásban az emberi erőforrások minőségével szemben támasztott közösségi követelményeknek, elvárásoknak megfelelő minőségi oktatás kérdése nemzetállami ügyből közösségi szintű feladattá vált.

Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás Kiemelt szerepet játszik: egyéni és társadalmi fejlődésben a képzésnek a kutatással és innovációval való kapcsolata képzésben: tudásalapú gazdaság által igényelt készségkombinációk biztosítása, a transzverzális kompetenciák, digitális tudás (e-készségek).

Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás A tudás átadásának módszereiben: az ismeretek közvetítésében a problémaorientált, rugalmas, alkalmazkodó magatartás kialakításában a környezeti változás hatásaival kapcsolatos gyakorlati helyzetek, problémamegoldások elsajátíttatásában. Személyiség fejlesztésben: társadalmi szemléletváltoztatás: (összefogás, közös felelősségvállalás) környezettudatos nevelés (magatartás, életvitel, gondolkodásmód, öntevékenység, önsegítés képessége).

Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás az oktatást, nevelés- és képzést átfogó szemléletváltozás a tanítás-tanulás folyamatában a műveltség, tudás tartalmát alakító kihívások számbavétele: a szakmai tudásról, a műveltségről, a gazdaságnak megfelelő képzésről, a versenyképességről, a globalizációról kulcskompetenciák: magasan képzett munkaerő foglalkoztatást elősegítő tudás a személyes boldoguláshoz, egyéni fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, társadalmi beilleszkedéshez, munkához kapcsolódó kompetenciák

Mobilitás Hallgatói mobilitás transzferálható tudás Európa hallgatót vonzó térség Mobil hallgató, európai munkavállaló, európai polgár használható tudás egy adott képzési ciklusban, intézményben, szakon (gyorsabb tanulmányi pálya), adott képzési ciklusban hazai, külföldi résztanulmányok (földrajzi mobilitás), első képzési ciklust követően második képzési ciklusban való továbbtanulás (vertikális mobilitás), képzési ág, szakváltás vagy diszciplína váltás lehetősége, a munkavilágából visszatérés a képzésbe.

A képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések A versenyképesség szempontjából a képesítések kompatibilitásának megteremtése: ciklusos képzési szerkezetben a képesítés helye a képzési rendszerben a tanítás tanulás folyamatának megváltozása miatt a tervezés új módszereinek kialakítása generális vagy specializált programfejlesztésről való szakmai döntés kialakítása a képzések minőségbiztosításának keretéül szolgáló sztenderdek: a képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata gyakorlati orientáció beépülése a tantervfejlesztésbe közös képzés lehetőségének figyelembevétele itthon és külföldön

Képzés tartalmi módosulása Képzési szerkezetből következő tartalmi megújulás lehetősége a kompetencia alapú követelménytervezés intézményi megvalósítása a tudás ismérvei, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások kialakítása, a korábban megszerzett tudás elismerésének képzésbe illesztése kötött elemek, de szabadabb válogatási lehetőségek biztosítása önmagában is egységként értelmezhető részelemek (modulok) kidolgozása információs technológia alkalmazása, audio-vizuális anyagok, oktatási segédeszközök biztosítása a hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesítése (választhatóság, beszámíthatóság, párhuzamos képzés, vendéghallgató, részképzés, részismeret, munkatapasztalat). A változások céljáról, értékéről, tartalmáról közmegegyezés, a képzők képzése.

A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. Szent-Györgyi Albert Köszönöm a figyelmüket!