MINDEN TANÁRNAK ÉS MINDEN DIÁKNAK EGY LAPTOP AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA FEJLESZTÉSI ÉS KUTATÁSI PROGRAMJA A TANULÁSI- TANÍTÁSI FOLYAMAT ELEKTRONIKUS TÁMOGATÁSÁRA ONE LAPTOP PER STUDENT ONE LAPTOP PER TEACHER ELECTRONIC PERFORMANCE SUPPORT SYSTEM AT ESZTERHÁZY KÁROLY COLLEGE TO ADVANCE EXCELLENT TEACHING AND LEARNING Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos, Komenczi Bertalan Eszterházy Károly főiskola, Eger Összefoglaló A digitális tanulási környezetek létrehozáshoz, működtetéséhez és folyamatos továbbfejlesztéséhez új típusú szakmai tudásra és kompetenciákra van szükség. A diákoknak is rendelkezni kell megfelelő készségekkel és ismeretekkel ahhoz, hogy optimális teljesítményt érjenek el a modern felsőoktatási intézmények elektronikus tanulási környezeteiben. Mindkét csoportnak támogatásra van szüksége ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az információs korszak kihívásainak. Az Eszterházy Károly főiskolán ebben a tanévben elindítottunk egy programot, amelynek keretében valamennyi tanárt és diákot laptoppal látunk el. Ezzel párhuzamosan széleskörű és sokoldalú támogatási rendszert hozunk létre az új technológia hatékony használatának az elősegítésére (Humánés elektronikus teljesítménytámogató rendszer). A programtól azt várjuk, hogy mind a tanítás, mind a tanulás színvonalát emelje, és mintegy mellékhatásként növelje az érintettek informatikai kompetenciáját. Feltevéseinket egy több évre kiterjedő kutatási program keretében ellenőrizzük. Előadásunkban felvázoljuk a fejlesztési és kutatási program fontosabb elemeit és beszámolunk a kutatás eddigi eredményeiről. Kulcsszavak laptop, elektronikus teljesítménytámogató rendszer, információs írástudás Abstract The development, management, and continuous improvement of digital learning environments require teachers to have a new kind of professional knowledge and competences. There are competences, knowledge, skills, which are essential for student to achieve optimal performance and efficient learning in the electronic learning environment at a modern higher education institute. Consequently, both groups: the teachers and the students need support to catch up with the challenges of the information age. Last semester at Eszterházy Károly College we launched a program to donate every student and every teacher a laptop for personal use. At the same time we decided to develop a widespread support system (Human and Electronic Performance Support System) to advance the effective use of the new technology. We expect, that students and teachers participating in-the program will perform at a higher level and as a by-product - they acquire a more up-to date information literacy. We started a research project to verify our hypothesis. In our lecture we highlight the main new element of our research and development concept and outline the research questions, which are attached to this approach and we are interested in. We also summarize our experiences we have gained in the first phase of the research. Keywords laptop, electronic performance support system, information literacy 1
1. Virtuális campus - célok és normák Az Eszterházy Károly Főiskola vezetése korán felismerte, hogy az intézménynek amennyiben meg akar felelni a kor kihívásainak, és régiója tudásközpontjaként szeretné továbbra is meghatározni magát válaszolnia kell az új évszázad kihívásaira. Ebből a felismerésből adódóan az intézményben széleskörű korszerűsítési tevékenység folyik, amelynek kulcs eleme a főiskola virtuális campus jellegének kialakítása. A 2007-2008-as tanévben az Eszterházy Károly Főiskolán az intézmény minőségfejlesztési programjának részeként további átfogó intézkedések történtek az információ- és kommunikációtechnikai teljeskörű bevezetésére. Ennek egyik eleme volt a tanári kar laptopokkal történő ellátásának befejezése. Ennek eredményeképpen ma a főiskolán valamennyi tanár korszerű, saját használatú laptoppal rendelkezik. Az átfogó informatizálási fejlesztések másik lényeges elemeként 2007 szeptemberében mintegy 220 természettudományi szakokra beiratkozott valamint informatikus-könyvtáros szakos és mozgókép és médiaismeret szakos hallgató kapott személyi használatra laptop számítógépet. 2008 szeptemberében pedig valamennyi első éves nappali tagozatos hallgató laptoppal történő ellátását tervezzük. A laptop program azonban csupán egyik eleme a főiskola teljes körű informatizálásának. Az egész intézményre kiterjedő vezeték nélküli internet elérés, a tantermek projektorral történő felszerelése és az e- learning illetve blended-learning tanítási-tanulási formák általánossá és természetessé válása is integráns része fejlesztési stratégiánknak. A fejlesztések jelentős volumene kiemeli néhány alapkérdés tisztázásának a fontosságát. Először is azt kell világosan és egyértelműen megfogalmazni, hogy mit várunk az informatikai fejlesztésektől? Ez több stratégiai dokumentumban illetve tanulmányban megtörtént, itt - fejlesztési filozófiánk alapelemeinek bemutatására - néhány pontba sűrítve foglaljuk össze: 1. A főiskola tanárai a legkorszerűbb információ-technikai eszköztárral ellátott tanítási és kutatási munkakörnyezettel ismerkednek meg, ahol az infokommunikációs eszközhasználati kompetencia mellett új tanítási és együttműködési kultúra elsajátítására is lehetőségük nyílik. 2. A főiskola hallgatóinak lehetősége nyílik arra, hogy a legkorszerűbb információtechnikai eszköztárral ellátott tanulási és munkakörnyezettel ismerkedjenek meg, ahol az eszközhasználati kompetencia mellett új tanulási és együttműködési kultúra elsajátítására is lehetőségük nyílik. 3. A korszerű elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök használata során, az egymástól (is) átvett, ellesett tudáselemek szintézise révén átfogó informatikai- illetve médiakompetencia alakul ki a hallgatókban és a tanárokban, szinte észrevétlenül. 4. A hallgatók munkaerőpiaci belépését megkönnyíti az intézményben megszerzett korszerű információs írástudásuk, azt a különböző munkaterületeken hasznosítani mintaként továbbadni tudják, tehát maximális multiplikátor hatás érvényesülése is várható. 5. Az a tudásrendszer és azok a tapasztalatok, amelyeket az intézmény virtuális campus jellegének kiépítése során nyerünk, mint jó példa és bevált gyakorlat mások által is átvehetővé, szélesebb körben el- és kiterjeszthetővé válik. 2
6. A fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény korszerű tudás-és kompetenciaközpont- jellege erősödjön, ezáltal vonzereje növekedjen. Azt is fontos egy fejlesztési program során meghatározni, hogy hol tartunk (helyzetkép) és hova szeretnénk eljutni (jövőkép). A fentebb említett stratégiai dokumentumokban ez is megtörtént. Ennek az előadásnak a kereteiben egy olyan célnormát mutatunk be, ami általában a felsőoktatás informatizálására irányul, az intézményi webhasználat tükrében. Amikor egy oktatási intézményben az internet illetve a world wide web implementációjára törekszünk, olyan alrendszer megjelenésével kell számolnunk, amely kihat a rendszer minden elemének működésére. Ezért az eredményes implementációnak elengedhetetlen feltétele a rendszerszemléletű gondolkodás (Banathy, 1993). Ezt a rendszerszemléletű gondolkodást segítheti Harmon és Jones (1999) normatív taxonómiája, amely a world wide web intézményi integrációjának öt szintjét különbözteti meg (Komenczi,2004). Ezek folyamatos átmenetet képeznek az alkalmankénti internet használattól az intézmény működését alapvetően meghatározó teljeskörű integrációig. Az egyes fokozatok a webhasználat jellegében, a tanárok, az adminisztráció és a diákok kommunikációs kapcsolatrendszerének karakterisztikájában, az interakciók jellegében térnek el egymástól. Itt röviden körvonalazzuk azokat a feltételezett rendszerszintű változásokat, amelyek a 3., 4. és 5. szintre jellemzőek és intézményünk számára is célnormát jelentenek az informatikai infrastruktúra és a vele társult tanítási és tanulási kultúra fejlesztését illetően. Átfogó, alapvető webhasználat Ezen a szinten már alapkövetelményként jelenik meg, hogy a tanárok és a diákok rendelkezzenek hozzáféréssel és az internet használatához szükséges kompetenciákkal, mert a tananyagok illetve tanulási segédanyagok, a tanulást koordináló és segítő információk többsége online érhető el. Itt alapvető kérdés (2008-ban): hogyan lehet ezeknek a képességeknek a megszerzéséhez hozzásegíteni azokat a tanárokat, akik még nem rendelkeznek velük? Stratégiai döntést kell hozni az online tanulást és tanítást támogató szoftverrendszer (Learning Management System) kiválasztását illetően is. Tudatosodik, hogy az online tanítás összetett, sokirányú képességrendszert igénylő tevékenység, amelyek megszerzése nehezen valósítható meg kizárólag önerőből. Ezért az intézményeknek létre kell hozniuk a tanárok és adminisztratív dolgozók folyamatos továbbképzésének, illetve önálló tanulásuk támogatásának rendszerét beleértve a könnyen elérhető tanácsadást is. A web az intézmény kommunikációs infrastruktúrája Ezen a szinten új elvárások jelennek meg mind a tanárokkal, mind a diákokkal szemben. Módosulnak a tanárok és a diákok tanítással és tanulással kapcsolatos gondolkodása és attitűdjei. A tanároknak a tanítási tartalmak egyszerű honlapra helyezésén túllépve - képesnek kell lenniük az új, virtuális tanulási környezetek (LMS, LCMS) használatára is. A webhasználatnak ez a szintje jelentős transzformációs hatással van az intézmény működési rendjére. Megváltozik az előadótermek használatának módja, az előadások ütemezése, jellege. Választható opcióként jelenhet meg az előadáson való személyes részvétel, vagy a virtuális forma előnyben részesítése. Általánossá válhat az, hogy egy tanár virtuális előadásán több helyszínről vesznek részt tanulócsoportok, illetve az, hogy tanulók egyénileg kapcsolódnak be távolról. Olyan tanulók is részt vehetnek a képzésekben, akik ezt addig nem tehették meg. A tanár akkor is megtarthatja óráit, ha fizikailag nincs jelen a campuson. Jelentősen megváltozik 3
a tanulás tér- és időbeli szervezettsége. A hálózat oktatási használatának ez a szintje ma még fel nem mérhető következményekkel járhat a felsőfokú oktatás működését illetően, de jelentős változásokat idézhet elő a közoktatás területén is. Az intézményi tevékenység teljes körű informatizálása Ezen a szinten a tanítás és tanulás átfogó, egységes infrastruktúrája a web. Általánossá válik a tanárok és diákok kétirányú, folyamatos hálózati kommunikációja. A diákok irányított, moderált és értékelt horizontális elektronikus kommunikációja a tanulási folyamat szerves részét képezi. A tanulócsoportok olyan tanuló közösséggé válnak (learning community), ahol a kommunikáció részint humán aktorok között, részint a humán fél és az elektronikus tudásbázis között történik. A tanár inkább mentorrá, a diák részben kutatóvá válik, aki maga is hozzájárul a tanulását segítő tudásbázis továbbfejlesztéséhez. 2. Virtuális campus - fejlesztési és kutatási program Az Eszterházy Károly Főiskola virtuális campus jellegének kialakításában fontos szerepet kap az a 2008 tavaszán indított kutatási program, amelyet a főiskola Információs Társadalom Oktató-és Kutató Csoportja végez. A kutatás komplex jellegét címe is kifejezi: Az elektronikus információ-és kommunikációtechnikai eszközök különös tekintettel a hallgatók és tanárok laptoppal történő ellátására - széleskörű implementációjának hatása az Eszterházy Károly Főiskola tanítási-tanulási kultúrájára, a minőségi felsőoktatás követelményeinek érvényesülésére. (rövid munkacím: Laptop-kutatás) Előadásunk további részében a kutatás célrendszerét és részelemeit mutatjuk be. 2.1 A kutatás célrendszere A kutatás általános célja átfogó és részletes helyzetértékelés készítése az elektronikus információ-és kommunikációtechnikai eszközök széleskörű implementációjának hatásáról az Eszterházy Károly Főiskola tanítási-tanulási kultúrájára, a minőségi felsőoktatás követelményeinek érvényesülésére. Részcélok A felsőoktatás informatizálására (virtuális campus, dual mode curricula, blended learning, stb.) vonatkozó elképzelések, trendek és bevált gyakorlatok áttekintése (nemzetközi és Európai Uniós vonatkozásokban), és tömör, informatív rendszerbe foglalása. Az Eszterházy Károly Főiskola eddigi elektronikus információ- és kommunikációtechni- kai fejlesztéseinek történeti áttekintése, a jelenlegi fejlesztések összhangjának vizsgálata az intézmény fejlesztési tervében foglaltakkal illetve a minőségi felsőoktatás követelményeivel. Annak vizsgálata, hogy az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök eddigi implementációja milyen hatást gyakorolt az intézmény tanítási és tanulási kultúrájára. 4
A laptophasználat hatásának vizsgálata a tanárok és tanulók digitális írástudására, médiakompetenciájára, tanulásszervezői, tanítási és tanulási tevékenységükre, szokásaikra. Az információ- és kommunikációtechnikai eszközök, különösen a laptophasználat hatásának vizsgálata a tanítás és a tanulás eredményességére a főiskolán. Annak a vizsgálata és elemzése, hogy az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök széleskörű intézményi implementációja milyen kapcsolatban van a munkaerőpiaci igényekkel? Javaslatok megfogalmazása prioritásokra, fejlesztési kulcsterületekre, intézkedésekre, akciókra különös tekintettel a mobil információ- és kommunikációtechnikai eszközök további implementációjára, a tanárok és tanulók digitális írástudásának fejlesztésére és az elektronikus tananyagok kínálatának növelésére. A javasolt intézkedések output, eredmény- és hatásindikátorainak meghatározása. 2.2 A kutatás részelemei 2.21 Adatok gyűjtése, elemzése és értékelése Fókuszcsoportos interjúkészítés (technikai munkatársak, tanárok és tanulók körében). 45-90 perces irányított beszélgetés csoportonként 6-10 kiválasztott emberrel a három célcsoportból. Az elhangzottak videofelvételen történő rögzítése. A szövegek elemzése alapján írásos összefoglaló készítése az elhangzott véleményekről, észrevételekről és javaslatokról. Kérdőíves adatfelvétel és adatfeldolgozás, adatbázis kialakítása. Kérdőívek elkészítése a főiskolai tanárok (teljes populáció) illetve a hallgatók lekérdezésére (laptoposak és ugyanannyi laptoptalan). Kérdéssorok összeállítása, az adatfelvétel megszervezése és az eredmények további értelmezésre alkalmas formában történő dokumentálása. A laptopos és laptoptalan hallgatók kérdéssora alapvonásaiban megegyezik, de az előbbi csoport a laptophasználatra vonatkozó kérdéseket is kap. Interjúkészítés- és elemzés kiválasztott tanárok és laptopot kapott diákok körében. Interjútervek elkészítése, kérdések megfogalmazása. 6-8 fő részletező lekérdezése mindkét csoportból. Személyenként jegyzőkönyvek készítése, amelyek rendszerezve tartalmazzák az elhangzott véleményeket, észrevételeket és javaslatokat. Lehetőleg arra kell törekedni, hogy az interjúra felkért tanárok fele tapasztalt és kreatív használó legyen, míg a másik kezdő, közömbös vagy szkeptikus. Interjúkészítés- és elemzés kiválasztott munkaadók-vezetők körében. Interjútervek elkészítése, kérdések megfogalmazása. 5-6 fő részletező lekérdezése. Személyenként jegyzőkönyvek készítése, amelyek rendszerezve tartalmazzák az elhangzott véleményeket, észrevételeket és javaslatokat. A kiválasztott személyek a laptopos diák célcsoport potenciális munkaadói-munkahelyi vezetői legyenek. 5
22.2. Tanulmányok készítése Az felsőoktatás informatizálására vonatkozó elképzelések, trendek és bevált gyakorlatok. (Nemzetközi és Európai Uniós kitekintés.) A felsőoktatás informatizálására (virtuális campus, dual mode curricula, blended learning, stb.) vonatkozó elképzelések, trendek és bevált gyakorlatok áttekintése (nemzetközi és Európai Uniós vonatkozásokban), és tömör, informatív rendszerbe foglalása. Az Eszterházy Károly Főiskola eddigi elektronikus információ- és kommunikációtechnikai fejlesztéseinek történeti áttekintése, a jelenlegi fejlesztések összhangjának vizsgálata az intézmény fejlesztési tervében foglaltakkal illetve a minőségi felsőoktatás követelményeivel. A tanulmány javaslatokat tartalmaz a további fejlesztésekre és a javasolt intézkedések output, eredmény- és hatásindikátoraira. Az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök eddigi implementációjának hatása az intézmény tanítási és tanulási kultúrájára, a tanárok és tanulók digitális írástudására, médiakompetenciájára, tanulásszervezői, tanítási és tanulási tevékenységükre, szokásaikra. A laptophasználat hatásának vizsgálata a tanárok és tanulók digitális írástudására, médiakompetenciájára, tanulásszervezői, tanítási és tanulási tevékenységükre, szokásaikra. Az információ- és kommunikációtechnikai eszközök, különösen a laptophasználat hatásának vizsgálata a tanítás és a tanulás eredményességére a főiskolán. Javaslatok megfogalmazása prioritásokra, fejlesztési kulcsterületekre, intézkedésekre, akciókra különös tekintettel a mobil információ- és kommunikációtechnikai eszközök további implementációjára, a tanárok és tanulók digitális írástudásának fejlesztésére és az elektronikus tananyagok kínálatának növelésére. Az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök széleskörű intézményi implementációjának értékelése a végzett hallgatóink elhelyezkedési esélyei és a munkaerőpiac igényeinek tükrében. A tanulmány stratégiai dokumentumok, statisztikák, stb. másodelemzése illetve interjúk elemzése alapján javaslatokat tartalmaz a jelen és prognosztizált munkaerőpiaci igényekkel összhangban lévő további fejlesztésekre és a javasolt intézkedések output, eredmény- és hatásindikátoraira vonatkozóan is. A kutatás eredményeit zárótanulmányban foglaljuk össze. A kutatási zárótanulmány összegzi a résztanulmányokban megfogalmazott helyzetképeket, helyzetértékeléseket és fejlesztési elképzeléseket. Javaslatokat fogalmaz meg prioritásokra, fejlesztési kulcsterületekre, intézkedésekre, akciókra vonatkozóan. Az előadás szövegének a készítése során a kutatás még folyamatban van, az eredményeket további előadások illetve publikációk formájában fogjuk ismertetni 6
Irodalomjegyzék [1] Banathy, B. (1993): Systems Design: A Creative Response to the Current Educational Predicament. In: Reigeluth,; Banathy,; Olson, (Eds.) Comprehensive Systems Design: A New Educational Technology [2] Forgó, S. Hauser Z. Kis-Tóth L (2001): Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum kiadó, Eger [3] Harmon, S. W. & Jones, M. G. (1999). The five levels of web use in education: Factors to consider in planning an online course. In: Educational Technology, 39(6), 28 32. [4] Komenczi Bertalan (2004): Médium vagy módszer? E-learning trendek Amerikában. Iskolakultúra, 2004/12 7