Néhány információ az egyszülıs családokról (Adatgyőjtés, elemzés) Magyarországon mintegy 210 ezer, 18 évesnél fiatalabb et nevelı egyszülıs család van. Szegénységi kockázatuk nem csak a teljes népességéhez, de a es családokhoz viszonyítva is magas. Egy keresı, jövedelemszerzı szülı kiesése jelentısen megnöveli a szegénységi kockázatot: az egyszülıs családok között évek óta az egyik legmagasabb a szegénységi arány. Részletes adat és információ azonban kevés van, a kormányzati intézkedések felemásak; egyszer adnak, máskor elvesznek. Miközben a családi pótlék 2008-as differenciált emelésénél figyelembe vették magasabb szegénységi kockázatukat, addig bizonyos természetbeni juttatásoktól elestek, és megoldatlan probléma a meg nem fizetett, be nem hajtható tartásdíjak kérdése is. 1. Az egyszülıs családok és a ek száma 2001-ben a 18 évnél alatti et nevelı egyszülıs családok száma 224 ezer, 2005-ben 211 ezer 1, ez összes ilyen korú et nevelı család közel egyötödét (18,5%) jelenti. Utóbbi évben a 18 évnél fiatalabb ek mintegy 15 százaléka, 317 ezer élt ilyen családban. A családok kilenc tizedében az anya neveli a et. Hasonlóan a kétszülıs családokhoz, az egyszülısök esetében is az egy a leggyakoribb: a családok 70 százalékában egy, 22,6 százalékukban két él. Alig több mint öt százalékuk (5,2%) nevel három és 1,4 százalékuk négy vagy több et. 1. sz. ábra. Egyszülıs családok száma szám szerint, 2005. 1 Népszámlálás (2001) és Mikrocenzus adatok (2005).
Egyszülıs családok száma, szám szerint, 2005. családok száma 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 211 568 149 035 47 851 11 011 3 671 1 2 3 4-x összesen Forrás: Mikrocenzus, 2005. Spéder Zsolt (2005) korábbi adatokkal, de részletesebben, korcsoportonként elemzi az egyszülıs és kétszülıs családban élı ek megoszlását Európa országaiban. A 14 évnél fiatalabb eket három korcsoportban (0-4, 5-9 és 10-14 évesek) vizsgálja. Minden vizsgált országban jellemzı, hogy a 10-14 éves korcsoportban a legmagasabb az egyszülıs családokban élı ek aránya. Magyarországon a 0-4 éves ek 12,3 százaléka, az 5-9 évesek 14,5 százaléka, míg a 10-14 év közöttiek 17 százaléka él egyszülıs családban. Ezekkel az arányokkal Európa középmezınyébe tartozunk. 1. sz. tábla. A 0-14 éves gyermekek megoszlása a szülıi helyzet szerint (2000-2001) 0-4 évesek 5-9 évesek 10-14 évesek Kétszülıs egyszülıs Kétszülıs egyszülıs Kétszülıs egyszülıs Dánia 89 11 83,9 16,1 81,7 18,3 Németország 89,4 10,6 86,3 13,7 84,4 15,6 Franciaország 89,6 10,4 86 14 84,2 15,8 Litvánia 81,9 18,1 81,4 18,6 80,5 19,5 Magyarország 87,7 12,3 85,5 14,5 83 17 Hollandia 92,1 7,8 88,8 11,2 86,5 13,5 Lengyelország 81,2 18,9 85 15 85,7 14,3 Szlovákia 82,3 17,8 86,6 13,4 86,9 13,1 Egyesült Királyság 79 21 76,2 23,8 75,1 24,8 Forrás: Spéder Zsolt, 2005. 2. Társadalmi-gazdasági helyzet 2.1. Szegénység magas szegénységi kockázat 2
Spéder - Kapitány (2004) 2001-es kutatásukban 2 írnak az egyszülıs családok társadalmigazdasági helyzetérık. A reprezentatív felmérés a 18-47 évesek mintáján készült körében (16 400 fıs minta). A tanulmányban írnak a családtípus szerinti szegénységrıl, ezen belül az egyszülıs családok helyzetérıl is. Öt szegénység-megközelítést alkalmaznak: 1. Jövedelmi szegénység (a határ az ekivivalens jövedelem átlagának fele; a szegénységi küszöb 23 884 Ft.), 2. Lakásszegénység (zsúfoltság, felszerelés, bizonytalan jogcím vizsgálata) 3. Depriváció (18 mutató alapján), 4. Abszolút vagyoni depriváltság (9 mutató alapján), 5. Szociálpolitikai szegénység (a segélyezésnek milyen szerepe van a szegénység csökkentésében). Adataik szerint a kiskorú et nevelı egyszülıs családok szegénységi aránya szinte minden megközelítésben a legmagasabb más családtípusokhoz viszonyítva. Igaz, a lakáshelyzetük csak a második legrosszabb a háromgenerációs családoké után, akiknek zsúfolt lakáskörülményeik nyilvánvalóak. Az egyszülıs családok majdnem egyharmada jövedelmi szegény, miközben a teljes minta 12 százaléka szegény. Közel egyötödüknek nem megfelelı a lakáshelyzete, 26,6 százalékuk vagyoni szempontból abszolút deprivált, 33 százalékuk életkörülményeit tekintve is deprivált, valamint szintén egyharmaduknál tapasztalható un. szociálpolitikai szegénység. Összességében: szegénységi arányuk három kategóriában (jövedelmi szegénység, abszolút vagyoni depriváltság, szociálpolitikai szegénység) kétszerese a teljes minta szegénységi rátáinak, és a másik két szegénység-definícióban is 5-10 százalékkal magasabb. A szerzık összegzése szerint Meglepı, hogy két szegénységkoncepció szerint a fiatal egyedül élık között átlag feletti a hátrányos helyzetőek aránya: a jövedelmi szegénység alapján annak közel kétszerese (21,6%), és deprivációs rátájuk is a legrosszabbak között van (23,7%, illetve 28,4%). Ugyanakkor a segélyezésben nem kapnak megkülönböztetett figyelmet, és érthetı módón a lakáshelyzet tekintetében sincsenek elmaradva. E csoport összetételét megvizsgálva megtudjuk, hogy közöttük az elváltak, a férfiak, a negyvenes éveikben járók és a községekben lakók fordulnak elı a leggyakrabban. (Ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem tapasztaltunk Magyarországon lényeges nemek szerinti különbségeket: míg 2 Spéder-Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában. 3
a szegény nık egy jelentıs hányada gyermekével/gyermekeivel egyszülıs családot alkot, addig a szegény férfiak átlag felett élnek egyedül, illetve bonyolultabb háztartástípusokban.) 3 2. sz. ábra. Szegénység és depriváltság aránya, 2001. Szegénység és depriváltság 35 30 25 20 15 10 5 0 28,7 17,7 12,4 12,1 33,3 26,6 28,4 16,8 15,5 15,7 Egyszülıs, kiskorúval Teljes minta Jövedelmi szegénység Rossz lakás Abszolút vagyoni depriváltság Depriváltság, életkörülmények Szociálpolitikai szegénység Forrás: Kapitány, Spéder (2004) A TÁRKI 2008-as monitorjából 4 az látszik, hogy nem csak a teljes népességen belül, de a es családok között is az egyszülısök szegénységi kockázata a legmagasabb. A három vagy több et nevelı családok szegénységi aránya magas (24 százalék), ugyanakkor a üket egyedül nevelık ennél is nagyobb mértékben (25,4 százalék) voltak szegények 2007-ben. Ezzel az aránnyal a legmagasabb szegénységi rátával rendelkezı csoportot, családtípust jelentik. 3. sz. ábra: Relatív jövedelmi szegénység, 2000-2007. 3 Spéder-Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában. 42.o. 4 TÁRKI Köz, Teher, Elosztás, 2008. 4
Relatív jövedelmi szegénység, 2000-2007 40 35 30 25 20 15 10 5 0 37,4 32,1 32,7 30,4 25,4 23,324 16,7 14,6 12,9 11,4 12 10,3 8,5 9,7 12,913,5 12 12,6 5,4 Egyedülálló szülı Pár 1 kel Pár 2 kel Pár 3+ kel Teljes népesség 2000 2003 2005 2007 Forrás: TÁRKI Monitor, 2008. (OECD 2 skála, medián 60 %-a alatt) 2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség A mikrocenzus alapján 2005-ben a 0-17 közötti et nevelı egyedülálló szülık 59,7 százaléka foglalkoztatott, amely érdekes módon 10 százalékkal magasabb, mint a teljes népesség foglalkoztatási rátája. 5 A ek életkorának emelkedésével az egyszülısök foglalkoztatási aránya - hasonlóan más családtípusokhoz emelkedik, és a 15-17 éves et egyedül nevelı szülıknek már 72 százaléka foglalkoztatott. 4. Ábra: A szülı gazdasági aktivitása az egyszülıs családokban, a ek kora szerint, 2005. Egyszülıs család, a szülı gazdasági aktivitása, 2005 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 84,1 1,6 11,2 0-2 éves 30,5 11,8 52 3-5 éves 23,7 18,4 16,4 11,1 59,5 6-9 éves 8,6 6,5 68,3 72 10-14 éves 15-17 éves 27,1 8,3 59,7 0-17 éves Inaktív keresı Munkanélküli Foglalkoztatott 5 A 15-74 évesek foglalkoztatási aránya 2005-ben 50,7 százalék. (KSH) 5
Forrás: Mikrocenzus, 2005. A TÁRKI Európai Társadalmi Jelentésében (2008) szintén 2005-ös adatok szerepelnek 6, amelyek egészen eltérı képet adnak az egyszülısök foglalkoztatási helyzetérıl. Ezek szerint Magyarországon a munka nélkül maradt háztartásokban élık aránya az egyszülıs családok esetében (egy szülı legalább egy kel) 13 százalék. Ezzel az aránnyal az európai átlaga alatt 5. sz. ábra. A munka nélkül maradt háztartásban élık aránya, üket egyedül nevelı szülık, 2005. Forrás: TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés, 2008. Magyarországon a gyermekszegénységi ráta 20 százalék, amellyel az európai középmezınyben vagyunk (az EU 25 átlaga 19 százalék). Ugyanez mondható el akkor is, ha a 6 EU-SILC alapján, 2005. 6
es családok közül csak az egyszülısöket vizsgáljuk. Az ilyen családban élı ek 33 százaléka szegény, amely megfelel az EU 25 átlagának (32 százalék). Az arányok nagymértékben változnak a szülı foglalkoztatási helyzete szerint. Ha az egyszülıs családban nincs foglalkoztatott, a ek szegénységi aránya 61 százalék (EU 25 átlaga 65 százalék). Ha a szülı teljes munkaidıben dolgozik, akkor 29 százalék. Itt viszont jelentıs az eltérés az EU 25 átlagától (15 százalék), amely a munkabérek alacsony szintjét jelzi nálunk. Fontos, hogy a kétszülıs családokban, ha egyik szülınek sincs munkahelye, a szegénységi arány magasabb (73 százalék), mint az egyszülıs munkanélküli családok esetében. (Megegyezik az EU 25 átlagával.) A szegénységi arány még akkor is nagyon magas, ha az egyik szülınek van állása (47 százalék), viszont abban az esetben, ha mindkét szülı dolgozik, a ek szegénységi aránya 12 százalékra csökken. Ez azonban még mindig jóval magasabb, mint az EU átlag (7 százalék). 5. sz. ábra: Gyerekek szegénységi aránya az egyszülıs családokban a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005. Gyerekek szegénységi aránya az egyszülıs családokban, a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Munkanélküli Teljes munkaidıs Összesen EU 25 Dánia Németo Íro. Franciao. Letto. Litvánia Magyaro. Hollandia Ausztria Lengyelo. Szlovákia Svédo. Egyesült Királyság Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008. 6. Ábra: Gyerekek szegénységi aránya a kétszülıs családokban a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005. 7
Gyerekek szegénységi aránya a kétszülıs családokban, a szülık foglalkoztatottsága szerint, 2005. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 EU 25 Dánia Németo Íro Franciao Letto Litvánia Magyaro Hollandia Ausztria Lengyelo Szlovákia Svédo Egyesült Királyság Munkanélküli 1 teljes munkaidıs 2 teljes munkaidıs összesen Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008. Szintén EU-s összehasonlításban látszik az egyszülıs családokban élı ek megoszlása aszerint, hogy a szülı munkanélküli vagy foglalkoztatott. Az EU 25 átlaga szerint a ek 46 százaléka olyan egyszülıs családban él, ahol a szülı teljes munkaidıben dolgozik, és 24 százalékuk olyanban, ahol a szülınek nincs munkája. Magyarországon ennél kedvezıbbnek tőnik a helyzet: a ek 13 százaléka él munkával nem rendelkezı szülıvel, míg 78 százalék esetében a szülı dolgozik. 10. Ábra: Az egyszülıs családban élı ek megoszlása a szülı foglalkoztatottsága szerint Az egyszülıs családokban élı ek megoszlása a szülı foglalkoztatottsága szerint, 2005 Egyesült Királyság Svédo Szlovákia 8 17 20 43 60 73 Lengyelo Ausztria Hollandia Magyaro Litvánia Letto Franciao 13 13 16 23 27 25 37 45 54 52 55 63 78 79 Teljes munkaidıs Munkanélküli Íro Németo Dánia EU 25 21 31 27 28 24 50 57 46 0 20 40 60 80 100 Forrás: European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being int he EU, 2008. 8
3. Kormányzati intézkedések összefoglalása Az egyszülıs családok szegényégi kockázata jóval nagyobb tehát, mint más családtípusoké. A 2007-es adatok szerint szegénységi rátájuk magasabb, mint a 3 vagy több et nevelı családoké. Igaz, a üket egyedül nevelı szülık foglalkoztatási rátája hazai viszonylatban nem alacsony, de csak egyetlen jövedelem folyik be a családi kasszába. Az is gyakran hallott tapasztalat, hogy a munkaerıpiacon a elhelyezésének bizonytalansága miatt hátrányos megkülönböztetés éri elsısorban az anyákat. A kormányzat egyrészrıl, ha csak szimbolikusan is, de a családi pótlék differenciált emelésénél tekintettel volt az egyszülıs családok magas szegénységi arányára. Másrészrıl azonban a korábban alanyi jogon járó természetbeni juttatásokat, amelyek több tízezer forintot jelentettek egy-egy családnak, megvonta tılük. A válságkezelés szociális intézkedései közül a családi pótlék befagyasztása az egyszülısöket talán még kedvezıtlenebbül érinti, mint másokat, hiszen az egy munkapiaci jövedelem (ha egyáltalán van) mellett a családi pótlék meghatározó része a családi költségvetésnek. Egyszülıs családokat érintı fıbb kormányzati intézkedések: - 2008. január 1-tıl a családi pótlék az infláció mértékén felül, differenciáltan emelkedett. Valamivel nagyobb mértékben emelkedett az ellátás összege az egyszülıs családok és más magas szegénységi kockázatú csoportoknál (három vagy többesek, fogyatékos et nevelık). Az intézkedés azonban szimbolikusnak tekinthetı, mivel az 1000-1100 forinttal megemelkedett összeg nem jelent könnyebb megélhetést a családoknak. - 2007 szeptemberétıl kiestek azoknak a körébıl, akik alanyi jogon ingyenesen kapták a tankönyvet. (2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról) - A kedvezményes (50 százalékos) bölcsıdei, óvodai, iskolai étkezésre sem jogosultak már. (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény) - A START Plusz program nem kizárólag az egyszülısöket célozza, de nekik is segítségükre lehet. A kiset nevelı szülık foglalkoztatását támogatja azzal, hogy a munkáltatónak az elsı évben csak 15, a második évben 25 százalék járulékot kell fizetnie, ha ilyen kártyával rendelkezı szülıt alkalmaz. (2004. évi CXXIII. törvény a 9
pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglakoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról.) 2. sz. táblázat: A családi pótlék 2008. évi differenciált emelése Családtípus Családi póték összege 2007- ben (Ft/hó/gyermek ) Családi póték összege 2008. január 1-jétıl (Ft/hó/gyermek ) Emelés mértéke (százalék) Emelés mértéke Ft/hó Egygyermekes család 11 700 12 200 4,3* 500 Egygyermekes egyedülálló 12 700 13 700 7,9 1000 Kétgyermekes család 12 700 13 300 4,7* 600 Kétgyermekes egyedülálló 13 800 14 800 7,2 1000 Három és többgyermekes család 14 900 16 000 7,4 1100 Három és többgyermekes egyedülálló 15 900 17 000 6,9 1100 Fogyatékos gyermeket nevelı család 22 300 23 300 4,5* 1000 Fogyatékos gyermeket nevelı 24 400 25 900 6,1 1500 egyedülálló Nagykorú fogyatékos személy 19 400 20 300 4,6* 900 Nevelıszülınél élı, intézményben elhelyezett 13 800 14 800 7,2 1000 * Megjegyzés: a kiemelt célcsoportot nem képezı családtípusoknál az emelés átlagos mértéke 4,5 százalék, a konkrét emelésmértékek a 100 Ft-ra való kerekítés eredményei. Felhasznált források European Commission, Social Protection Committee: Child Poverty and Well-Being in the EU, 2008. KSH Mikrocenzus, 2005. KSH Népszámlálás, 2001. Spéder - Kapitány (2004.) Szegénység és depriváció. Társadalmi összefüggések nyomában. Sépéder Zsolt (2005) Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülıi és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Spéder Zsolt (2001.) Életünk fordulópontjai. Az NKI társadalmi-demográfiai panelfelvételének kutatási koncepciója és a kérdıívének vázlatos ismertetése. Demográfia, XLIV. évfolyam 3-4. szám 305 320, www.dpa.demografia.hu. TÁRKI Monitor. Köz, Teher, Elosztás, 2008. TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés, 2008. Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló szülık és gyermeküket egyedül nevelı szülık. 10