1
Az önértékelés jogszabályi háttere Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. ) - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) - Az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott, és a mindenkor aktuális önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek Önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek Oktatási Hivatal: Utolsó letöltések: http://www.oktatas.hu/kiadvanyok/ 2016.03.15. - Önértékelési kézikönyv óvodák számára. Második, javított kiadás. Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. január 25- én jóváhagyott tájékoztató anyag http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/onertekelesi_kezi konyv_ovoda_160127.pdf - Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára. Harmadik, javított kiadás. Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. január 25-én jóváhagyott tájékoztató anyag http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/psze_kezikonyv _ovodai_160128.pdf Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. Harmadik, javított változat http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_peda gogusok_minositesi_rendszereben_3jav.pdf - Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Óvodai nevelés Negyedik, javított kiadás https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/ovoda_negyedik.pdf - Kompetenciaértelmezések és indikátor példák https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/ovoda_k.pdf - Felhasználói útmutató az önértékelés során használt informatikai felületekhez (Utolsó frissítés: 2016. március 16. https://dari.oktatas.hu/files/utmutato_onertekeles.pdf 2
Bevezető gondolatok Mindnyájan érezzük, hogy a világ milyen gyorsan - és egyre gyorsabban változik körülöttünk. Akarva akaratlanul magunk is részesei (okozói, szenvedői, haszonélvezői) vagyunk ezeknek a változásoknak, melyek következtében az emberek jellemének, képességeinek jelentősége minden eddiginél nagyobb lett. Újra kell gondolnunk, milyen viselkedésre van szüksége az egyénnek és a szervezetnek ebben a változó világban. Hatékonyság, kompetencia és érzelmi intelligencia három olyan fogalom, amely talán jó kiindulópont lehet a válasz megtalálásához. (Klein Sándor) Fogalomtár Hogy egy nyelven beszéljünk Adatgyűjtő eszközök, adatforrások: Olyan eszközök, amelyek segítségével adatokat kap az intézmény az egyes elvárások értékeléséhez. Adatok: Tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas (eszközökkel vagy akár azok nélkül is) értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból a feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Ezek elemzésével az értékelést elvégzi az intézmény. Ellenőrzés: Az eljárás, melynek során az eljárásban részt vevő külső szereplők az intézményi elvárásrendszernek való megfelelést vizsgálják. Elvárás: A területekhez, szempontokhoz kapcsolódó elvárás-megfogalmazások (minek kell teljesülnie az adott területen, tevékenységek, követelmények). Értékelés: Az az eljárás, melynek során az eljárásban részt vevő külső szereplők az ellenőrzés eredményeképpen megállapított megfelelési tényeket adott módszertan, skála mentén értelmezik és besorolják. Intézkedési terv: Az intézmény fejlesztési feladatait, de legalábbis a fejlesztésekben a felelősség megoszlását, a végrehajtás céljait (pl. konkrét célkitűzések, határidők) és a szükséges erőforrásokat (pl. munkaórák, pénz) meghatározó, az önértékelés eredményeképpen létrejött dokumentum. Önértékelés: A szervezet vagy az egyén vezető és pedagógus - tevékenységeinek, képességeinek, tudásának, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga 3
által; e kézikönyvben a standardban meghatározott és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálatát és kritikai megítélését magában foglalja. Önértékelést Támogató Munkacsoport: Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. Önfejlődési terv: A vezető és a pedagógus önfejlődési célkitűzéseit, önmagától elvárt kompetenciafejlődési eredményeit rögzítő, az önértékelés során megalkotott dokumentum. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet): A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 86-87. által meghatározott ellenőrzés. Pedagógusok/intézményvezetők/intézmények általános elvárásrendszere: A köznevelésben betöltött szerepük alapján, a feladatellátás minőségét feltételezetten a legjobban meghatározó, a pedagógusokra/ intézményvezetőkre/ intézményekre vonatkoztatható jellemző és lényeges tulajdonságok összessége. Pedagógusok/intézményvezetők/intézmények intézményi elvárásrendszere: Az általános elvárások intézményi céloknak, intézményi minőségnek megfelelően értelmezett változata. Rendszer: Egymással kapcsolatban álló elemek/folyamatok összessége, mely egy adott cél/eredmény elérésére szerveződik. Szempont: Az egyes területek vizsgálatához rendelhető minőség. A kézikönyv a szempontokat általában kérdések formájában fejti ki. Szintek: Az önértékelési standardban alkalmazott alapvető pedagógus, vezető, intézményre tagolt csoportosító fogalmak. Tanfelügyeleti/önértékelési standard: A pedagógiai-szakmai ellenőrzés/intézményi önértékelés fő területeinek, részterületeinek, elvárásainak, folyamatának, módszertanának és eszközeinek módszertani kézikönyvben rögzített leírása. Területek: Az egyes szinteken belül a vizsgálandó területek, amelyek alá szempontok és elvárások rendeződnek (nagy egységek: pedagógus 8 terület, vezető 5 terület, intézmény 7 terület). 4
Bevezető - A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda pedagógiai céljai A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Pedagógiai Programjának céljai - Az óvoda az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart. Nevelőtestületünk 2013-ban a fenntartói és partneri igényeknek is megfelelve elkészítette, 2014-ben pedig néhány ponton módosította pedagógiai programját, amelyben megfogalmaztuk intézményünk pedagógiai hitvallását, nevelő - fejlesztő munkánk pedagógiai elveit, értékeit, céljait, és meghatároztuk a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az önértékelés során azt vizsgáljuk, hogyan tud a pedagógus, a vezető, a pedagógiai munkát segítők közössége és az intézmény megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tartunk. Nevelőtestületünk feladatát, a gyermeki személyiségfejlesztést az alábbiakban látja: Azt szeretnénk, ha hat-hétéves korára az óvodánkban gondozott, nevelt gyermekek olyan önálló személyiséggé fejlődnének, akik: Testileg lelkileg kiegyensúlyozottak, nyíltak, őszinték, tetteiket vállalók nyitottak, érdeklődők. Éljen bennük a tudás utáni vágy, az alkotni akarás. Tiszteljék a felnőtteket, a gyermekeket, az őket körülvevő világot. Igazodjanak el és biztonsággal mozogjanak közvetlen környezetükben. Óvodai programunk eredményeként azt szeretnénk elérni, megvalósítani, ami mindezt lehetővé teszi, s szem előtt tartja, hogy a gyermekkor igazi, felszabadult és örömteli legyen. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, lehetőséget biztosítva, hogy hátrányai csökkenjenek. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: Olyan nevelési intézmény megteremtését céloztuk meg, amely kiegészítve a családi nevelést biztosítja a ránk bízott gyermekek optimális fejlődését. Olyat, ahol biztonságban érzik magukat, ahol társas kapcsolataik alakulhatnak, fejlődhetnek, ahol önérvényesítő tevékenységükben támogatást kapnak, ahol testi szociális és értelmi fejlődésükhöz a feltételek biztosítottak. - az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, - a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságainak, valamint eltérő fejlődési ütemének 5
figyelembe vétele, tiszteletben tartása ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátást is. - az óvoda óvó - védő, szociális, nevelő- és személyiségfejlesztő funkciójának biztosítása. - a családi nevelés kiegészítője - partnereink elvárásainak és igényeinek figyelembe vétele - a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítás a gyermek környezettudatos magatartásának alakítása Ezen célkitűzések megvalósításának kerete, tartalma és eszköze a semmi mással nem helyettesíthető játék, amelynek zavartalanságát biztosítanunk kell. A játék szabadsága lehetőséget ad arra, hogy közben gondoskodjunk : - a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkorspecifikus alakításáról, fejlesztéséről - érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben történő sokszínű tevékenység biztosításáról - az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről Mindhárom óvodai csoport életében a gyermeki tevékenységformák közül elsődleges és meghatározó szerepet szánunk a játéknak, amely áthatja az óvodáskorú gyermek életét. Tevékenységeink tartalmát a műveltségterületek adják, melyeket a játék - mozgás - és anyanyelvi nevelés kereteibe ágyazunk. Az anyanyelvi nevelés területén minden korcsoportban alkalmazzuk a beszélgetőkör -nek nevezett mindennapos tevékenységet, ahol a csoport életével kapcsolatos élmények, a gyermekek tapasztalatai, családi élményeinek, új ismereteinek megbeszélése történik, célként szem előtt tartva a kommunikációs készségfejlesztést. Célunk a gyermekek értelmi-erkölcsi-szociális nevelésének biztosítása óvodai rendszerünkben. Óvodai nevelésünk elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelési tevékenység. E két feladat a testi, a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális tevékenységre egyaránt vonatkozik. Az óvodapedagógus számára kulcskompetencia, hogy biztosította-e a reá bízott gyermekek életét és egészségét egyénenként és csoportosan, s elősegítette-e az egészségvédő/egészségfejlesztő szokások alakítását. A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodai nevelés hatásrendszerében folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Alapvető kerete a játék. Ez által fejlődnek a gyermekek megismerő, kognitív képességei. A tanulás az óvodában áthatja a gyermekek valamennyi tevékenységét. A gyermek a folyamatos tevékenységek, cselekvéses tanulás által szerzi ismereteit. Az óvodai tanulás új ismeretek szerzését, meglévő ismeretek bővítését, pontosítását, rögzítését gyakorlati problémamegoldását és rendszerezését 6
szolgálja. A gyermekek tudásvágyára, érzelmi beállítottságára, cselekvő aktivítására, sok érzékszervet foglalkoztató tevékenységeire épül. Mivel a tanulás a gyermek játékos tevékenységén - játékán - keresztül valamennyi tapasztalatszerzési formában jelen van, folyamatos időkeretben valósul meg. A tanulási folyamatot a gyermekek természeti- és társadalmi környezetében szerzett tapasztalatokra, megfigyelésekre, gyermeki kérdésekre, élményeik feldolgozására, emlékezetükben élő ismereteik felidézésére, gondolkodásukra alapozzuk. Az óvodai szokások alakítása utánozásos minta- és modellkövetéses magatartásra és viselkedésre épül. Az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés, felfedezés a játékban és a mindennapi tevékenységbe ágyazva valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképesség- lemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. A megvalósítás tevékenységformánkénti tartalmát és a fejlesztés eredményeit Pedagógiai Programunkban az egyes fejezetek jelölik. Önértékelésünk során ezen tartalmaknak való megfelelést vesszük alapul. Célrendszerünk olyan alapot kíván adni a képességek és jártasságok kialakításához, melyek e gyorsan változó világban megfelelő támaszt ad gyermekeinknek. I. Pedagógus Vezető Intézmény önértékelése I.1. Az intézményi önértékelés alapelvei Mindenki számára biztonságot ad, ha megállapodik a testület azokban a szabályokban, melyeket tiszteletben tart az értékelési rendszer. Alapelveink meghatározzák az értékelés működtetését, és ezek az elvi kérdések a gyakorlatban viselkedési, működési, dokumentálási etikává válnak, melyekről a jogszabályi elvárásoknak is megfelelve a közösség dönt, és a közösség ellenőrzi azok betartását. Alapelveink Célorientáltság elve: Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti. Pedagógiai megalapozottság elve: Fontos, hogy az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszerű pedagógiai jellemzőket, melyek megvalósulását vizsgáljuk. Ennek megfelelően az intézményi elvárásrendszerünk olyan elemeket tartalmaz, melyeket helyi nevelési programunk, illetve a pedagógiai és pszichológiai szakirodalom általánosan is elfogadhatónak tekint, valamint mérésére a gyakorlatban többnyire már bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. 7
A fejlesztő szándék alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka javítása. Az értékelés nem hibákat keres, hanem elsősorban a fejlődés irányait hivatott meghatározni. Fontos hogy: - Alkalmas legyen a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására - Tegye lehetővé a problematikus, fejleszthető területek azonosítását és a fejlődésre irányuló célok kijelölését - Mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget - Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására - Segítse a dolgozók és az óvodavezetés közötti információcserét - Segítse az óvodavezetést abban, hogy jobban megismerje a dolgozók szakmai eredményeit, véleményét Sokoldalúság elve: Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően az előírásoknak is megfelelve - a lehető legtöbb területet érinti. Az önértékelési rendszer: - minden értékelt számára egyértelművé kívánja tenni, hogy tevékenységét, munkáját milyen kritériumrendszer alapján ítéljük meg - figyelembe veszi mind a nevelőmunkával, mind pedig az óvoda működésének szervezésével kapcsolatos tevékenységeket - lehetőséget biztosít, hogy minél többen vegyenek részt egy-egy dolgozó értékelésében - prioritásként is lehetőséget biztosít, hogy minél jobban vonjuk be az érintettet az önértékelési folyamatba A méltányosság elvének megfelelve a rendszerünk: - objektivitásra törekszik - lehetőséget biztosít az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatban - az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető - fontos, hogy segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékeltre - Az értékelés az erősségeket is ugyan olyan súllyal vizsgálja - a különböző intézményértékelési dokumentumokat - kivéve az átfogó intézményi önértékelés eredményeire alapozott Intézkedési tervet - az értékelés eredményeinek nyilvános megjelenítésére kizárólag a személyiségi jogok tiszteletben tartásával kerülhet sor Konszenzus elve: Az alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéseinkből következik, hogy értékelési rendszerünk az ellenőrző funkció mellett értékelő funkciót tölt be. Mivel az értékelés szempontjai egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, ugyanakkor intézményünk sajátosságainak figyelembevételével létrehozott kritériumokra épül: - az értékelés szempontjaihoz rendelt intézményi elvárás-rendszer kidolgozásában a nevelőközösség által felhatalmazott kollégák, elfogadásában pedig a nevelőtestület valamennyi tagja részt vett. - a nevelőtestület által elfogadott önértékelési rendszer a rendszerleírásnak és eljárásrendnek megfelelően valamennyi dolgozóra nézve kötelező. - az értékelő beszélgetések során az értékelő és értékelt személyek közös megállapodása alapján lehetőség nyílik az értékelés eredményeinek módosítására pozitív, vagy negatív irányban egyaránt. 8
Kivitelezhetőség elve: Az értékelési rendszer a túlzottnak vélt központi elvárások mellett/ellenére - figyelembe veszi a nevelőtestület és a vezetők terhelhetőségét, nem zavarhatja a pedagógiai folyamatokat - tekintettel arra, hogy a rendszer működtetésére korlátozott erőforrás (ember, idő) áll rendelkezésünkre, fontos hogy zökkenőmentesen, külső erőforrások igénybevétele nélkül tanuljuk meg/tudjuk azt működtetni Mérhetőség elve: Az értékelési rendszer tartalma mérhető kategóriákat tartalmaz, melyek többnyire világosan, pontosan kerültek meghatározásra. Fontos hogy: - minden szemponthoz rendelt elvárás tevékenységekben tetten érhető legyen, és maga a tevékenység az, ami értékelendő - megfelelő adatok birtokában vizsgálódjunk, vonjunk le következtetéseket, értékeljünk - a rendszerünk tartalmazhat néhány olyan szempontot, melyek értékeléséhez nem rendelkezik minden értékelő kellő információval. Ebben az esetben az erre történő utalást az adott értékelő lap tartalmazza. I.2. Az önértékelés célja, és elvárható eredményei I.2.1. Az önértékelés jogszabályban deklarált általános célja Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. I.2.2. Minőségi célok - Az intézmény saját minőségcéljai A pedagógiai munka hatékonyságának növelése. Az előrehaladás objektív mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz képest. A pedagógusok felkészülésének megsegítése a tanfelügyeleti ellenőrzés, valamint a minősítés előtt A pedagógiai munkát közvetlenül segítők és támogatók fejlődésének elősegítése A partnerekkel, különösen a szülőkkel és a fenntartóval történő hatékony együttműködés kialakítása és fenntartása A szervezeti kultúra fejlesztése, megerősítése I.2.3. Az önértékelési rendszer működtetésétől várt eredmények A pedagógusok és a munkájukat segítők az óvoda Pedagógiai Programjának célrendszere, alapelvei, és feladatai alapján valósítják meg pedagógiai gyakorlatukat. - Fejleszti a programcélok megvalósítását - Fejleszti a pedagógiai munka minőségét 9
Az önértékelés gyakorlatának fejlődése intézményi szinten, az önfejlődési programok megvalósítása egyéni szinteken: - Az önértékelés igénye és képessége javul - Segíti az egyéni igények és erősségek feltárását - A tanfelügyeleti ellenőrzésekhez hasonló szituációk teremtésével a tanfelügyeleti ellenőrzések, gyakornoki vizsgák és a minősítési eljárásokra történő felkészülés támogatása A szakmai működést támogató partneri igények folyamatos feltérképezésével az elégedettség és eredményesség biztosítása, fokozása. - Segíti a csoportokban dolgozó felnőttek minél eredményesebb együttműködését - Javul a kommunikáció a szervezeten belül és kívül A szervezeti kultúra fejlődése a tanuló szervezet egyre több ismérvét tudhatja magáénak. - Lehetővé teszi az intézményi feladatok optimálisabb elosztását - Biztosítja a szervezeti problémák azonosítását és megoldását - Közös értékrendet és etikát teremt Folyamatos minőségfejlesztés; a PDCA ciklus gyakorlatának érvényesítése a stratégiai és operatív célok megvalósítása során. - Segít a döntések előkészítésében I.3. Az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés kapcsolata Az önértékelés önmagában is megfelelő eszköze lehetne a minőségértékelésnek és minőségfejlesztésnek, azonban az önértékeléshez szorosan kapcsolódik a külső szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzés és értékelés. A tanfelügyeleti ellenőrzés bevezetésével az ágazatirányítás megteremtette a lehetőségét annak, hogy az intézmény objektív, külső visszajelzést kapjon pedagógiai munkájukról, amely egyúttal az önértékelés eredményére, az óvoda belső szabályozó dokumentumaival koherens intézményi elvárások teljesülésére vonatkozó visszajelzés is. Intézményünkben önértékeléssel és külső szakmai ellenőrzéssel érintettek: óvodapedagógusok intézményvezető óvoda - intézmény I.4. Az önértékeléssel járó feladatok és azok megosztása I.4.1. Az intézményvezető feladatai Az intézmény vezetője érvényesíti és támogatja az önértékelési programban meghatározott feladatok elvégzését, gondoskodik a szükséges erőforrásokról. A nevelőtestület tagjai közül kijelöli az Önértékelést Támogató Munkacsoport tagjait, meghatározza a feladataik ellátásához szükséges jog-és hatáskörüket. 10
Az irányítási feladatokon kívül további feladatai: gondoskodik a nevelőtestület tájékoztatásáról, az önértékelési feladatok ellátásához szükséges információk közzétételéről, megalkotja az intézmény önértékelési programját, véglegesíti az ÖTM és a nevelőtestület által megalkotott intézményi elvárás rendszert, és rögzíti az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerében. jóváhagyja az éves önértékelési tervet/programot. I.4.2. Önértékelést Támogató Munkacsoport Az önértékelésben minden pedagógus, illetve az Önértékelési program II. fejezete szerint valamennyi pedagógiai munkát segítő és egyéb alkalmazott részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat az Önértékelést Támogató Munkacsoport (továbbiakban ÖTM) koordinálja. A két helyen (székhely, telephely) működő, 13 főt foglalkoztató óvodánkban az intézményi szintű ÖTM-nek összesen 3 fő tagja kell, hogy legyen, illetve a vezető tagja a csoportnak, részt vesz a munkában főleg az ÖTM csoport tagjainak önértékelésében. Az önértékelési folyamat irányításáért felelős Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetőjét, valamint az intézményi szintű munkacsoport tagjait az óvodavezető bízza meg, és a nevelőtestület véleményének kikérésével kijelölésükről az alábbi szempontok mentén dönt: Minőségügyi előélet : - minőségügyi munkacsoportban történő korábbi feladatvállalás - minőségügyi képzettség (továbbképzés, önképzés) A minőség és minőségfejlesztés iránti elkötelezettség: - kiemelkedő szakmai, IKT és minőségfejlesztési kompetenciák (rendszerszemlélet, kommunikáció, szervezés, együttműködés ) - kimagasló ismeretek a köznevelés értékelési keretrendszerét meghatározó jogszabályokról A munkacsoport vezetőjének és tagjainak megbízatása annak visszavonásig érvényes. I.4.3. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport jog- és hatásköre, feladataik Fő feladatok: a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése és az önértékelés lebonyolításának tervezése, irányítása, koordinálása, támogatása és ellenőrzése. A munkacsoport konkrét feladatai: - Javaslat kidolgozása az intézményi elvárásrendszer megalkotásához, tevékeny részvétel az intézményi elvárásrendszer meghatározásában, szükség szerinti aktualizálásában. - Általános tájékoztatás az önértékelési rendszer bevezetéséről, és konkrét tájékoztatás nyújtása aktualitás szerint az intézmény partnerei számára (szülők, fenntartó). - Az ötéves önértékelési program és a mindenkori éves munkaterv részét képező éves önértékelési terv elkészítése. 11
- Döntés az éves tervbe bekerülő önértékelésben érintett pedagógusokról, az adatgyűjtésbe bevont kollégákról és feladataikról, a feladatok megvalósításának határidejéről. - Intézményvezetői és nevelőtestületi jóváhagyást követően az éves terv rögzítése az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerébe. - Szakmai és technikai segítségnyújtás az önértékelésben érintett pedagógusok részére. - Az adatgyűjtésbe bevont kollégák tájékoztatása, felkészítése, támogatása. - Önértékelési kiscsoportokban vezetői feladatvállalás az adatgyűjtésben. - Az Oktatási Hivatal informatikai felületének kezelése, a hozzáférés jogosultságai szerint - Az önértékelés éves feladatai megvalósításának nyomon követése, a folyamat minőségbiztosításának ellátása, a feladatellátást akadályozó tényezők jelzése az intézményvezető felé. - Az átfogó intézményi önértékelés összegző feladatainak ellátása, az intézményvezető, és a nevelőtestület tájékoztatása. - Évente beszámoló készítése az önértékelés feladatainak megvalósításáról, javaslatok megfogalmazása az intézmény vezetője felé az öt éves program módosításához. - Javaslatok megfogalmazása az önértékelési rendszer működési tapasztalatainak évenkénti értékeléséhez, a szükség szerinti korrekciójához. I.5. A vezetői ellenőrzés és értékelés részben beépül az önértékelési folyamatba. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport terhelésének csökkentése, valamint a vezetői ellenőrzés és értékelés beépülése érdekében szükség lehet további kollégák bevonására: figyelembe véve a vezető közeli nyugdíjazását - lehetőség szerint - a legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező kollégák személyében. A kivitelezhetőség érdekében az önértékelés bevezetésének kezdeti időszakában az önértékelést végző (értékelt) kollégáról a szükséges információkat - lehetőség szerint - csoporttárs kollégák is támogatják. I.6. Az önértékelés tervezése és ütemezése I.6.1. A külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezető, intézmény. A pedagógiai munkát segítő és egyéb alkalmazottak önértékelésre alapozott teljesítményértékelési rendszerét az Önértékelési program II. fejezete tartalmazza. Az önértékelés mindhárom szinten a külső szakmai- tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyezően a nyolc pedagóguskompetenciához, valamint az öt vezetői, és a hét, intézményhez kapcsolódó általános elvárásokhoz igazított saját intézményi elvárások alkotják. I.6.2. Az önértékelés ütemezése I.6.2.1. Pedagógus önértékelés - ötévente Évente (megközelítőleg) a nevelőtestület egyötödének teljes körű önértékelésére kerül sor az alábbi szempontok figyelembe vételével: - gyakornokok 12
- tanfelügyeleti ellenőrzéssel érintettek - minősítési eljárással érintettek, minősítésre jelentkezők - az önértékelési keret feltöltése telephelyenként arányosan. Előzetesen, minden év június 30-ig a nevelőtestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevők nevét. A nevelési évnyitó tanácskozáson ismertetni kell az önértékelésben véglegesített résztvevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, azonban - a vezetői feladatot ellátók kivételével - egy pedagógus évente maximum 2 fő értékelésébe vonható be. Szerepek az Önértékelési csoportban - Önértékelési csoport vezető - Önértékelési csoporttag 1 - Önértékelési csoporttag 2 Minden önértékelés (pedagógus, vezető, intézmény) tervezéséhez az alábbi Feladatterv sablon használata szükséges: FELADATTERV - ÖNÉRTÉKELÉS Intézmény/telephely: Önértékelés időszaka: év. hó -tól..-ig Értékelési dokumentumok elkészítésének határideje:. Önértékelésre kijelölt pedagógus Kijelölt önértékelési csoport vezető Önértékelési kiscsoporttag 1 Önértékelési kiscsoporttag 2 Ssz. Lépések/ feladatok TEVÉKENYSÉG Érintettek Időpont/idő tartam (óra, nap, hét) Felelős Erőforrás eszköz Teljesülés PRODUKTUM 1. 13
Ssz. Lépések/ feladatok TEVÉKENYSÉG Érintettek Időpont/idő tartam (óra, nap, hét) Felelős Erőforrás eszköz Teljesülés PRODUKTUM 2. Az értékelés során az adatgyűjtésben részt vevők (ÖTM) - Legkésőbb március 30-ig kivéve a tanfelügyeleti ellenőrzésben érintetteket, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó, készítik el az értékelt kollégáról az egyes területek összegző értékelését is tartalmazó Jegyzőkönyvet. - Az OH informatikai felület használatával, annak hiányában papír alapon, és az aktuális önértékelési csomag dokumentumainak felhasználásával támogatják az önértékelését. - Az értékelt pedagógus - A feladattervben meghatározott időpontig, de legkésőbb április 30-ig - kivéve a tanfelügyeleti ellenőrzésben érintetteket, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó -, elkészíti a saját önértékelését, valamint vezetői kontrollal az önfejlődési tervét. - Az OH informatikai felület hiányában papír alapon, az önértékelési csomag dokumentumainak felhasználásával készíti el önértékelését. Az intézményi szintű Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetője - A nevelési évet záró tanácskozásig, de legkésőbb június 10-ig elkészíti az éves összegző értékelést, melynek részeként a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett az egyéni, és az egyéni eredményekre alapozott intézményi szinten is megjeleníthető eredményekről (kiválóságok, erősségek és fejleszthető területek) beszámol a nevelőtestület számára. - Az önértékelés, mint intézményi kulcsfolyamat működésének eredményességéről, valamint a folyamat esetleges módosításának tartalmairól készített értékelést legkésőbb az augusztusi záró-nyitó tanácskozáson ismerheti meg a nevelőtestület. 14
A pedagógusok önértékelésének folyamata, és feladatai Feladat A nevelési évnyitó tanácskozáson ismertetni kell az önértékelésben véglegesített részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Önértékelési csoport ülése: feladatterv elkészítése, feladatterv lépéseinek és egyéb tartalmainak pontosítása Intézményi elvárások áttekintése, szükség szerint a foglalkozás megfigyelési lap, interjúkérdések szempontjainak kiegészítése. Érintettek tájékoztatása: - szülők - kollégák A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Nevelőtestület tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai Teljesülés/produktum dokumentum Jelenléti ív Kész feladatterv Szükség szerint kérdések, megfigyelési szempont megfogalmazása aktualizált mérőeszközök Tájékozott érintettek Jegyzőkönyv vagy feljegyzés On-line kérdőív elérhetőségének (link) biztosítása az önértékelésre kijelölt pedagógusok részére. ÖTM tagjai Kitöltött önértékelési kérdőív On-line kérdőív elérhetőségének (link) továbbítása a kitöltésbe bevont pedagógusok részére. On-line kérdőív elérhetőségének (link) továbbítása a pedagógus csoportjába járó gyermekek szülei részére az éves tervben meghatározott adott időintervallumon belül. Szükség esetén papíralapú kérdőívek biztosítása. kiosztása, összegyűjtése. (Ebben az esetben válaszok gyakoriságának rögzítése az OH informatikai felületén) Kérdőíves felmérések feldolgozása, értékelése ÖTM tagjai ÖTM tagjai az önértékelésre kijelölt pedagógus váltótársa ÖTM tagjai 15 A nevelőtestület bevont tagjai által kitöltött kérdőívek Papírlapú kérdőívezés esetén a visszaérkezett kérdőívek, Összegző értékelés a három kérdőíves felmérésről (Részjegyzőkönyv) Papír alapú kérdőívek felvitele az OHfelületre A kitöltött kérdőívek feldolgozása; területenkénti, és
Feladat Dokumentumelemzés; a tapasztalatok elemzési szempontok szerinti, dokumentumonkénti megfogalmazása. Két foglalkozás (1.5 óra időtartam) látogatása, a látottak megbeszélése. A tapasztalatok megfigyelési szempontok szerinti megfogalmazása. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Interjúkérdések és válaszok kivonatának rögzítése. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az intézmény vezetőjével. Interjúkérdések és válaszok kivonatának rögzítése. A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok ÖTM tagjai ÖTM tagjai, minimum 2 fő Előzetes egyeztetés szerint: szakmai munkaközösségi tag, gyakornok, gyakorló, hospitáló, stb. ÖTM tagjai, minimum 2 fő ÖTM tagjai Teljesülés/produktum dokumentum összegző értékelése (Rész- jegyzőkönyv) Összegző értékelés a dokumentum - elemzésről (Részjegyzőkönyv) A megfigyelési szempontok szerint megfogalmazott tapasztalatok (Rész jegyzőkönyv) Rész jegyzőkönyv Rész jegyzőkönyv Interjúkról rövid összegző értékelés készítése ÖTM tagjai Interjúkról rövid összegző értékelést is tartalmazó rész jegyzőkönyv Az önértékelési folyamat ellenőrzése ÖTM vezető Az eszközcsomagban lévő Önellenőrző lap minden érintett pedagógus vonatkozásában kitöltve Az önértékelés rész- jegyzőkönyveinek összeszerkesztése Jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése ÖTM tagjai Kész Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv rögzítése az OH informatikai felületen; az önértékelésre kijelölt pedagógus és intézményvezető részére annak ÖTM tagjai Önértékelést végző pedagógus és az intézményvezető részére elérhető 16
elérhetővé tétele Feladat A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Teljesülés/produktum dokumentum Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv tanulmányozása, önértékelés elkészítése: kompetencia táblázat kitöltése: Elvárások teljesülésének értékelése, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a Jegyzőkönyvben rögzített tapasztalatokat Önértékelésre pedagógus kijelölt Önértékelés = Értékelt elvárások (pontozás + szöveges) Összegző értékelés elkészítése; Kompetenciánként a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása. Egyeztetése az intézmény vezetőjével. Önértékelésre pedagógus Intézményvezető kijelölt Összegző értékelés Az önértékelés eredményeire épülő Önfejlődési terv elkészítése Önértékelésre kijelölt pedagógus a vezető segítségével Vezető által is jóváhagyott Önfejlődési terv Önfejlődési terv feltöltése az OH informatikai felületre ÖTM tagjai Az OH informatikai felületére minden szükséges dokumentum feltöltve: Jegyzőkönyv, Önfejlődési terv Kész Összegző értékelés és Önfejlődési terv eljuttatása az ÖTM vezető és óvodavezető részére ÖTM tagjai Záró dokumentumok a vezetés rendelkezésére állnak Az önértékelés dokumentumainak iratrendezése; iktatása, személyi anyagban történő elhelyezése, egyéb dokumentumok tárolása Óvodatitkár, intézményvezető ÖTM tagjai Iratrendezett dokumentumok záró A pedagógus önértékelés nyomon követése Az Önfejlődési terv megvalósításáról időközi értékelés során - az önértékelést követő második és negyedik évben -, lehetőség szerint az önértékelését támogató ÖK tagjainak részvétele mellett, tényekre alapozottan, egy önértékelési beszélgetés során ad számot a pedagógus. Az önértékelés eredményeiről az intézményvezető tájékoztatást nyújthat, vagy igény szerint az önértékelés eredményeinek dokumentációiba betekintést biztosíthat a nyomon követő értékelésben/értékelő beszélgetésben részt vevő kollégák számára. A nyomon követő önértékelő beszélgetés alapjai - az érintett pedagógus önfejlődési terve 17
- az elmúlt időszak ellenőrzéseinek dokumentumai (csoportnapló ellenőrzési lap, stb.) - az elmúlt időszak munkaidő nyilvántartás dokumentumai - szükség és igény szerint az önértékelés eredményeinek elektronikusan tárolt dokumentációja I.6.2.2. Vezető önértékelése ötévente, a vezetői megbízás második vagy negyedik évében A vezető értékelése az Önértékelést Támogató Munkacsoport két tagjának bevonásával történik: - Önértékelési csoportvezető = Önértékelést Támogató Munkacsoport vezető - Önértékelési csoport tagja = Önértékelést Támogató Munkacsoport tag Szükség szerint a vezetői önértékelés feladataiba további kollégák is bevonhatók Az értékelők kivéve, ha a vezető tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó március 31-ig készítik el az összegző értékelést/jegyzőkönyvet. Az önértékelését végző vezető április 30-ig elkészíti a saját önértékelését és önfejlődési tervét. Az intézményi ÖTM az óvodavezető bevonásával - az elvárások teljesülésének vizsgálata alapján, a tapasztalatokat rögzítve, azokra hivatkozva a feladattervben meghatározott időpontig, de legkésőbb május 30-ig értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket. A vezetői önértékelés - mint intézményi kulcsfolyamat - működésének eredményességéről, valamint a folyamat esetleges módosításának tartalmairól készített értékelést legkésőbb az augusztusi záró-nyitó tanácskozáson ismerheti meg a nevelőtestület. 18
A vezető önértékelésének folyamata Feladat A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Teljesülés/produktum dokumentum Feladatterv elkészítése: - egyeztetés a vezetővel, - a bevonásra kerülő kollégák és partnerek körének meghatározása - mérőeszközök előkészítése, pontosítása A bevont partnerek (szülők, nevelőtestület) körének meghatározása, tájékoztatása és felkészítése. ÖTM tagjai Önértékelésre kijelölt vezető ÖTM tagjai Adatokkal feltöltött feladatterv Jelenléti ív A vezetői önértékelő kérdőív kitöltése Önértékelésre vezető kijelölt Informatikai rendszerbe feltöltött vezetői önértékelési kérdőív Nevelőtestületi kérdőívek kitöltése On-line kérdőív elérhetőségének (link) továbbítása a kitöltésbe bevont pedagógusok részére. Szülői kérdőívek kitöltése On-line kérdőív elérhetőségének (link) továbbítása az értékelésbe bevont szülők részére. Szükség esetén papíralapú kérdőívek biztosítása. kiosztása, összegyűjtése. (Ebben az esetben válaszok gyakoriságának rögzítése az OH informatikai felületén) Kérdőíves felmérések feldolgozása, értékelése, összegző értékelés készítése Dokumentumelemzés, a tapasztalatok elemzési szempontok szerinti, dokumentumonkénti megfogalmazása. (előző vezetőértékelés eredményei, önfejlesztési terv, vezetői pályázat/program, PP, előző 2 év Nevelőtestület tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai, vezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető, legalább 5 éve az intézményben dolgozó Informatikai rendszerbe feltöltött nevelőtestületi kérdőívek Informatikai rendszerbe feltöltött Szülői kérdőívek A kitöltött kérdőívek feldolgozása és összegző értékelése (Rész- jegyzőkönyv) Összefoglaló értékelés (Rész jegyzőkönyv) 19
Feladat Munkatervei, beszámolói, SZMSZ) Interjúterv készítése, interjú az intézmény vezetőjével. Interjúkérdések és válaszok kivonatának rögzítése. Interjúterv készítése, interjú munkáltatóval Interjúterv készítése, interjú a vezetőtársakkal A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok kolléga, maximum 3 fő ÖTM tagjai: vezető-helyettes, szakmai vezető maximum 2 fő ÖTM vezetője, ÖTM tag ÖTM tagjai: Vezető helyettes munkaközösség Munkaközösségek vezető Teljesülés/produktum dokumentum Interjú terv Rész jegyzőkönyv a válaszok kivonatáról Interjú terv Rész jegyzőkönyv a válaszok kivonatáról Interjú terv Rész jegyzőkönyv a válaszok kivonatáról Interjúkról rövid összegző értékelés készítése ÖTM tagjai Interjúkról rövid összegző értékelést is tartalmazó rész jegyzőkönyv Jegyzőkönyv elkészítése és véglegesítése a rész jegyzőkönyvek (összefoglaló értékelések) alapján feltöltése az OH informatikai felületre, megosztása az önértékelésre kijelölt vezetőjével. Jegyzőkönyvek, kérdőívek összegzéseinek tanulmányozása. Az elvárások teljesülésének értékelése, megjelölve a Jegyzőkönyvben rögzített tapasztalatokat Kompetenciánként a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása az OH felületen ÖTM tagjai Önértékelésre vezető kijelölt Szükség esetén az ÖTM tagjai Önértékelésre vezető kijelölt Szükség esetén az ÖTM tagjai OH felületre feltöltött és a vezetővel is megosztott kész Jegyzőkönyv Értékelt elvárások az OH informatikai felületén Összegző értékelés: kompetenciánként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek (az OH informatikai 20
Feladat A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Teljesülés/produktum felületén) dokumentum Önfejlődési terv készítése (az önértékelés eredményeire épül) Önértékelésre kijelölt vezető Vezető terve önfejlődési Önfejlődési terv feltöltése az OH informatikai felületre Önfejlődési terv megküldése a fenntartó részére Önértékelésre kijelölt vezető Önértékelésre kijelölt vezető OH informatikai felületre feltöltött Önfejlődési terv Fenntartó részére megküldött Önfejlődési terv Az önértékelés dokumentumainak iratrendezése; iktatása, személyi anyagban történő elhelyezése, egyéb dokumentumok tárolása Óvodatitkár ÖTM tagjai Iratrendezett dokumentumok záró A vezetői önértékelés nyomon követése Az Önfejlődési terv megvalósításáról időközi értékelés során a vezetői önértékelést követő második és negyedik évben -, lehetőség szerint a vezető önértékelését támogató ÖTM és az óvodavezetés (helyettes, szakmai munkaközösség vezetők) tagjainak részvétele mellett, tényekre alapozottan, egy önértékelési beszélgetés során ad számot az intézmény vezetője. A vezetői önértékelés eredményeinek elektronikusan tárolt dokumentációiba szükség és igény szerint - betekintést kell biztosítani a nyomon követő értékelésben/értékelő beszélgetésben részt vevő ÖTM tag kollégák számára. Az intézményvezető önfejlődését nyomon követő önértékelési beszélgetés alapjai - az érintett vezető önfejlődési terve - az elmúlt időszak külső ellenőrzéseinek tapasztalatai (amennyiben volt ilyen) - szükség és igény szerint az önértékelés eredményeinek elektronikusan tárolt dokumentációja I.6.2.3. Intézményi önértékelés 5 évenként Az értékelésben az Önértékelést Támogató Munkacsoport vesz részt 3fő. - Önértékelési csoport vezető = Önértékelést Támogató Munkacsoport vezető - Önértékelési csoport tagjai = Önértékelést Támogató Munkacsoport tagok 21
Az értékelők kivéve, ha a vezető tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó március 31-ig készítik el az összegző értékelést/jegyzőkönyvet. Az intézményi ÖTM az óvodavezető bevonásával az elvárások teljesülésének vizsgálata alapján, a tapasztalatokat rögzítve, azokra hivatkozva a feladattervben meghatározott időpontig, de legkésőbb május 30-ig értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket. Az óvodavezető a teljes körű intézményi önértékelési folyamat eredményeit (öt évre szóló intézkedési terv) legkésőbb az augusztusi záró-nyitó tanácskozáson ismerteti, mely a nevelőtestület elfogadásával legitimálódik. Az intézmény a következő időszak éves terveiben (munkatervek, beszámolók, továbbképzési/beiskolázási terv, stb.) részletezi az intézkedési terv megvalósításának egyes feladatait és azok megvalósításának lépéseit. A nevelőtestület által is jóváhagyott intézkedési terv az elkövetkezendő öt éves vezetői ciklus intézményi céljainak és feladatainak alapja kell, hogy legyen. Az intézmény önértékelésének folyamata Feladat A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Teljesülés/produktum dokumentum Önértékelési feladatok megtervezése Intézményvezető Éves munkaterv Feladatterv elkészítése: - egyeztetés az intézmény vezetőjével, - a bevonásra kerülő kollégák és partnerek körének meghatározása - mérőeszközök előkészítése, pontosítása Az adatgyűjtésbe bevont pedagógusok tájékoztatása, egyeztető megbeszélés a feladatokról. 3 főből álló ÖTM tagjai Adatokkal feltöltött feladatterv ÖTM tagjai jelenléti ív A bevont felkészítése. szülők tájékoztatása és Intézményvezető jelenléti ív Dokumentumelemzés meghatározott szempontok és a saját intézményi elvárások tükrében: - PP - SZMSZ - 2 év Munkatervei, Beszámolói - Továbbképzési program, ÖTM tagjai 22 Rész jegyzőkönyvek a területenkénti összefoglaló értékelésekkel
Feladat A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Teljesülés/produktum dokumentum Beiskolázási terv - Mérési eredmények adatai, elemzése - A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése - Előző intézményellenőrzés/(értékelés) eredményei, intézkedési tervek Kérdőíves felmérések lebonyolítása ÖTM tagjai Kérdőíves felmérések adatai elérhetők az OH felületen A szülők körében a vezetői önértékelés keretében lezajlott elégedettségmérések tapasztalatainak összegzése A pedagógusok körében a vezetői önértékelés keretében lezajlott elégedettségmérések tapasztalatainak összegzése Interjúterv készítése, egyéni interjú a vezetővel Interjúterv készítése, csoportos interjú a szülők képviselőivel Interjúterv készítése, csoportos interjú a pedagógusok képviselőivel A rész jegyzőkönyvek egybeszerkesztésével a Jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése, és feltöltése az OH informatikai felületére megosztása az intézmény vezetőjével A Jegyzőkönyv tanulmányozása, elemzése, az elvárások teljesülésének értékelése, területenként a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása az OH informatikai felületén történő megjelenítéssel Intézkedési terv készítése: A kiemelkedő és fejleszthető területek elemzése; Problémák csoportosítása, okok kutatása, okok megszüntetésére ÖTM tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai ÖTM tagjai ÖK tagjai ÖTM tagjai Intézményvezető, ÖTM tagjai, és mindazok, akik részt vettek az adatgyűjtésben Intézményvezető, ÖTM tagjai, és mindazok, akik részt 23 Rész jegyzőkönyv Rész jegyzőkönyv Rész jegyzőkönyv Rész jegyzőkönyv Intézményvezetővel megosztott, az OH informatikai felületen elérhető Kész Jegyzőkönyv Önértékelés eredménye Intézkedési terv
Feladat célok kitűzése, a célok eléréséhez vezető utak (feladatok) meghatározása Az intézményi önértékelés tapasztalatainak, és az intézkedési terv tartalmának megbeszélése a nevelőtestülettel a terv elfogadása, feltöltése az OH informatikai felületére Az intézkedési terv megküldése a fenntartó részére (aki megjegyzéseket fűzhet) A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok vettek az adatgyűjtésben Intézményvezető Nevelőtestület Igény szerint az Szülők közösségének képviselői Intézményvezető Teljesülés/produktum dokumentum Jegyzőkönyv Az intézményi önértékelés nyomon követése Az Intézkedési terv megvalósításáról évente folyamatosan, - az éves beszámoló elkészítésének során dokumentálva is tényekre alapozottan ad számot az intézmény vezetője. I.7. Az összegző értékelések elkészítése Az ÖTM tagjai, valamint az ÖTM vezetője készítik el a pedagógusokat és a vezetőt, az intézményvezető és mindazok, akik részt vettek az intézményértékeléssel kapcsolatos adatgyűjtésben pedig az intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelés elkészítésénél mindhárom szinten kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre, ezen belül a jó gyakorlatok megjelenítésére, valamint a fejleszthető területekre: kiválóságok a 85% feletti, erősségek a 75%-84% közötti, fejleszthetők pedig mindazok a területek, amelyek 75% alatti értékelést kaptak. - A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat az eredményeket is, amelyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). - Fontos, hogy megjelenjenek az erősség alapú fejleszthető területek is. Az interjúk lefolytatását követően az abban résztvevők konszenzus alapján összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket. I.8. Az önértékelés tervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos egyéb elvárások Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. nevelési évet záró nevelőtestületi tanácskozás. Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben az nevelési évnyitó nevelőtestületi tanácskozás. A pedagógus önértékelés során - a tevékenység/foglalkozáson feladatot ellátó dajka munkája/teljesítménye is értékelésre kerül, ennek megfelelően az érintett dajka is részt vesz az értékelő beszélgetésen. 24
A tudásmegosztás és hatékonyságának érdekében a tevékenység/foglalkozáslátogatásokon - előre történő egyeztetés szerint - az önértékelést végző pedagógus beleegyezésével, az értékelő csoport tagjain túl további kollégák (pld. szakmai munkaközösségi tagok, gyakornokok és mentoraik, képző intézmények hallgatóiként gyakorlók, hospitálók, stb.) is részt vehetnek. I.9. A bevont partnerek kiválasztásának szabályai I.9.1. Kérdőíves felmérés A kérdőívek kitöltését és az eredmények rögzítését, összesítését az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer támogatja. Intézményünk mindhárom értékelési szint esetében az OH által biztosított felületet, ezzel együtt a mindenkori útmutatóban megjelenített kérdőíveket kívánja használni. A felmérések az informatikai rendszer által generált egyedi elérhetőségeken keresztül tölthetők ki az intézmény által kijelölt szülők, pedagógusok, és az önértékelést végző pedagógusok részéről, azonban igény szerint, a szülők a papír alapú kérdőív kitöltését is választhatják, melynek adatait az arra kijelölt kolléga később felviszi az OH informatikai támogató felületére. Óvodapedagógus önértékelő kérdőíve Az önértékelés során az óvodapedagógus az OH felületet használva - kifejtheti véleményét munkájával, személyével kapcsolatban, de lehetősége nyílik minden olyan egyéb fontos információ rögzítésére is, amire a kérdőív nem kérdez rá. Az óvodapedagógus önértékelésében alkalmazott szülői kérdőív olyan állításokat tartalmaz, amelyek sokrétű információt nyújthatnak munkájáról, személyéről, kapcsolatáról a szülőkkel, valamint megállapíthatók segítségével a kapcsolattartás és az együttműködés kiemelkedő és a fejleszthető területei. Szülői kérdőívek Nevelőtestületünk a pedagógusok önértékelése során számít a szülők együttműködésére. A szülői kérdőívek megküldésére/kitöltésére azonban csak az intézményi szülői szervezet (továbbiakban SzSz) írásban benyújtott, kifejezett kérelme alapján kerülhet sor. A szülők ez irányú kérelméről - kétévente, május 31-ig - születik döntés. A szülői kérelmet tartalmazó dokumentumot (jegyzőkönyvet) az SzSz elnöke aláírásával is ellátja, melyben rögzíteni kell annak a tényét, hogy a szülői szervezet kérte-e az önértékelést támogató kérdőívezés lehetőségét. Ebben az esetben kétévenként egységesen, minden pedagógusra vonatkozóan azonos módon kell a szülői kérdőívezést megszervezni. A kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív) az intézmény saját hatáskörben dönt. A pedagógusok önértékelése során - a család és az óvoda együttműködése jegyében - az adott pedagógus csoportjába járó valamennyi gyermek családjának lehetőséget biztosítunk a kérdőív anonim formában történő kitöltésére. Vezetőértékelés során a szülői kérdőívek kitöltésére az óvodai csoportok SzSztagjait kérjük fel, és ugyanezen kérdőív eredményeinek felhasználásával vizsgáljuk partnereink elégedettségét az átfogó, teljes körű intézményi önértékelés során is. 25
A pedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív kitöltésére - a sokoldalúság elve alapján - minden nevelőtestületi tag számára online formában biztosítunk lehetőséget. A szülői és a nevelőtestületi kérdőív egyes kérdéseinél a 0 érték megjelölésével lehetővé válik, hogy csak azokban a kérdésekben foglaljanak állást, amelyről információval rendelkeznek. I.9.2. Interjúk Az interjúk készítésére mindhárom önértékelési szint esetében az interjú célja elérésének érdekében a dokumentumok elemzését, a kérdőíves felméréseket, pedagógus esetében pedig a foglalkozás/tevékenység látogatását követően kerülhet sor. Az aktuális éves munkatervben az adott pedagógussal szemben elvárásként megjelenő feladatok tükrében (pld. munkaközösség vezetője vagy tagjaként, óvodai rendezvény szervezőjeként, reszortfeladatot ellátóként, stb.) sor kerülhet az interjú kérdések kiegészítésére, bővítésére. Az interjúra történő felkészülés a pedagógus és a vezető részéről is előzetesen, és írásban történik. Elvárás, hogy az interjúkérdések mindegyikére Word-formátumban rövid, azonban az adott kérdést lefedő válaszok készüljenek, és az interjút megelőzően minimum két nappal azt e-mail formájában az interjú résztvevői további felkészülésük érdekében megkapják. A tényleges interjú - élő kommunikáció - során a kérdésekre előzetesen adott válaszok közös értelmezésén túl megtörténhet azok esetleges kiegészítése, korrekciója. A folyamat ilyetén történő gyakorlata a hatékony időgazdálkodás hivatott biztosítani. Interjúk a pedagógus értékelése során - Az óvodapedagógussal - Az intézményvezetővel Az interjú célja egyrészt, hogy az óvodapedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak az óvodapedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az értékelt óvodapedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az adott időszak tevékenységeinek látogatásakor és a dokumentumelemzéssel gyűjtött tapasztalatokat, valamint a kérdőíves felmérés során nyert információkat. Interjúk a vezetőértékelés során - A vezetővel - A vezető munkájáról a munkáltatójával - A vezetőtársakkal 26
Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. Az útmutatóban javasolt interjúkérdések a dokumentumelemzés és a kérdőíves felmérések tapasztalatai alapján, indokolt esetben megváltoztathatók, a fentiekre való tekintettel a kérdések száma egyedileg csökkenthető. Interjúk az intézményi önértékelés során - egyéni interjú készül a vezetővel - csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - csoportonként minimum két szülő; - az óvodapedagógusok esetében csoportonkénti elosztásban lévő óvodapedagógusokat kérdezünk meg, mindhárom csoport képviseletében. A beszélgetés az útmutatóban felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. 27
I.10. Az önértékelés szintjei és területei Szintek Területek Pedagógus Vezető Intézmény 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek A változások stratégiai vezetése és operatív tervezése és a megvalósításukhoz szükséges irányítása önreflexiók 3. A tanulás támogatása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermek-kel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 28 Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai
sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiség-fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A pedagógiai munka feltételei Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 29
I.11. Az önértékelés módszerei Szintek Pedagógus Vezető Intézmény Módszerek 1. Dokumentumelemzés - Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai: - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az óvoda pedagógiai programjára épülő egész éves nevelési tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai - Tevékenység /foglalkozás és egyéb foglalkozások tervezése - Napló - Gyermeki produktumok Dokumentumelemzés - Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó értékelőlapjai - Vezetői pályázat/program - PP - Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók - SzMSz 2. Tevékenység-/foglalkozáslátogatás Kérdőíves felmérések Dokumentumelemzés - PP - SZMSZ - Egymást követő 2 nevelési év munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) - Továbbképzési program - beiskolázási terv - Házirend - Mérési eredmények adatai, elemzése (a helyben szokásos megfigyelések, mérések, eredménye öt nevelési évre visszamenőleg) - A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése - Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai - A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése - Elégedettségmérések (pedagógus, szülői kérdőívek) eredményei - vezetői önértékelés - nevelőtestületi tagokkal 30
- szülőkkel Felmérés eredményeinek felhasználása 3. Kérdőíves felmérések - óvodapedagógussal - szülőkkel - alkalmazottakkal (nevelőtestület) 4. Interjúk - óvodapedagógussal - óvodavezetővel/vezetővel Interjúk - vezetővel - munkáltatójával - vezetőtársakkal Interjú - vezetővel - szülőkkel - pedagógusokkal 31
I.12. Az önértékelésekkel kapcsolatos dokumentumok tárolása I.12.1. A pedagógus önértékelés végső dokumentumait - elektronikusan - az útmutató elvárásai szerint - az OH önértékelést támogató felületén tároljuk (Jegyzőkönyv, Önértékelés eredménye, Önfejlődési terv) - a személyi anyag részeként - iktató számmal ellátva - papír alapon (Összegző értékelés) a személyi anyagban helyezzük el. I.12.2. Az intézményvezető önértékelésének végső dokumentumait - elektronikusan - az útmutató elvárásai szerint - az OH önértékelést támogató felületén tároljuk (Jegyzőkönyv, Önértékelés eredménye, Önfejlődési terv) - a személyi anyag részeként - iktató számmal ellátva - papír alapon (Összegző értékelés) a személyi anyagban helyezzük el. I.12.3. Az átfogó, teljes körű intézményi értékelések dokumentumait - elektronikusan - az útmutató elvárásai szerint - az OH önértékelést támogató felületén tároljuk (Jegyzőkönyv, Önértékelés eredménye, Intézkedési terv) - papír alapon - iktató számmal ellátva - (Jegyzőkönyv, Önértékelés eredménye, Önfejlődési terv) az irattárban helyezzük el. Az éves önértékelési tervet a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az öt évre szóló (2015 220) önértékelési programot papír alapon az iktatott dokumentumok közt papír alapon a vezetői irodában elektronikusan valamennyi óvodai csoportban a csoport laptopján kivonatát pedig (a neveket nélkülözve) a www.patyiovi.hu honlapon megjelenítjük. I.13. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az önértékelések dokumentumai az értékeltek számára az önértékelés időszakában hozzáférhetők. Az intézményi önértékelés Összegző értékelése, valamint az értékelésre alapozott öt évre szóló Intézkedési terv nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések/értékelési dokumentumok az ÖTM tagjai, valamint az intézményvezetés számára hozzáférhető kell, hogy legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az önértékelés eredményéről az önfejlesztési tervben foglaltak időközi értékelése során (az önértékelést követő második és negyedik évben) az intézményvezető tájékoztatást nyújthat a nyomon követő értékelésben/értékelő beszélgetésben részt vevő kollégák részére. II. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelése 1. Jogszabályi háttere: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 40. A közalkalmazottak minősítésének rendjét a miniszter állapítja meg. 32
A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt. A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A közalkalmazottal minősítését, annak elkészülése után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. Intézményünkben a pedagógiai munkát közvetlenül segítő, és egyéb kisegítő munkatárs, akik érintettek a teljesítményértékeléssel az értékelés szereplői: Pénzügyi ügyintéző-óvodatitkár, dajka, konyhai dolgozó, karbantartó 33
II.1. A pedagógiai munkát segítők minősítése - fogalomértelmezés Minden olyan esetben, amikor jogszabály a pedagógiai munkát segítők munkájának értékelése tekintetében minősítést említ, azon intézményünkben a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. Teljesítményértékelési rendszerünk készítésekor alapvető kérdésként merült fel, hogy az értékelő rendszer harmonizálva a pedagógusok önértékelési rendszerével a fejlesztést szolgáló célokat és alapelveket tekinti elsődlegesnek. Ennek megfelelően a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat érintő teljesítményértékelés céljai és alapelvei megegyeznek a pedagógus önértékelést érintő tartalmakkal. 2. II.2. A pedagógiai munkát segítők értékelésének alappillérei Értékelési rendszerünk három egymást kiegészítő alappilléren nyugszik A Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített, a munkakörre meghatározott általános munkaköri leírás A munkaköri leírás többnyire formális minimum követelményin túlmutató, a dolgozó különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, a vizsgált területeken kellően részletes szempontrendszer (mérőeszköz) Az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások, amelyek rögzítik az egyén erősségeit és fejlesztendő területeit, illetve célok formájában kijelölik a fejlesztés feladatait. II.3. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelésének általános szempontjai A munkavégzéshez szükséges szakmai ismeretek A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka: a nevelés/fejlesztés minősége A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat: Személyes tulajdonság, munkafegyelem A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet: Személyes tulajdonság, munkafegyelem II.4. Az értékelés és minősítés szabályai Valamennyi szempont egyformán fontos, ezért ugyanolyan súllyal bír. A teljesítményértékelés fő szempontjait 0, 1, 2, vagy 3 ponttal értékeljük: 0 pont = nem megfelelő 1 pont = kevésbé megfelelő 2 pont = megfelelő 3 pont = kiemelkedő 34
Az értékelés végső eredményét: a maximálisan elérhető, és az adott értékelési ciklus során ténylegesen elért pontszámokhoz viszonyított arány alapján az alábbiak szerint minősítjük: 80-100 %-ig = kiválóan alkalmas 60-79 %-ig = alkalmas 30-59 %-ig = kevéssé alkalmas 30 alatt = alkalmatlan Az dolgozó, aki az adott értékelési ciklus során legalább egy teljesítményértékelési szempont eredményeként nem megfelelő, azaz 0 pontértékű minősítést kap, teljesítményének végső eredményeként is alkalmatlan minősítést kap. 35
II.5. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelése - A teljesítményértékelési rendszer eljárásrendje A ciklus során ötévente Ssz. Feladat /lépés MIT? Felelős KI? Határidő MIKOR? Módszer / eszköz MIVEL, HOGYAN? Keletkezett dokumentum 1. Az értékelés tartalmi elemeinek áttekintése, szükség szerint a mérőeszközök korrekciója 2. A tárgyévben az értékelés pontos időpontjainak meghatározása ÖTM vezető ÖTM vezető Intézményve zető Nevelési évet záró értekezlet előtt, legkésőbb június 30. Nevelési évet nyitó tanácskozás / értekezlet TEAMmunka Tervezés Aktualizált teljesítményértékelési szempontok és indikátorok Nevelési év Munkaterve 3. dajka esetében tevékenység/foglalkozás látogatás 4. A nevelési év folyamán a vezetés által felhatalmazott személy / személyek folyamatosan ellenőrzi a munkafegyelmet, adminisztrációs fegyelmet ÖK Munkaterv szerint: Óvodavezető, vezető helyettes Munkaközösségvezető Munkaterv szerint az Óvodapeda gógus önértékelése során Munkaköri leírás és Munkaterv szerint Megfigyelés Értékelés Megfigyelés Ellenőrzés Jelenléti ív Munkaidő nyilvántartás Teljesítményértékelési mérőeszköz adatokkal feltöltött rovara Visszacsatolás bizonylatai Feljegyzés Értékelő lap 5. Mérési rend szerint a teljesítményértéke lést szolgáló eszközök kitöltése és összegyűjtése ÖTM vezető Tárgy év február 15. Önértékelő/v ezető értékelő eszközök kitöltése Adatokkal feltöltött mérőeszközök 36
Ssz. Feladat /lépés MIT? Felelős KI? Határidő MIKOR? Módszer / eszköz MIVEL, HOGYAN? Keletkezett dokumentum 6. Az adatok feldolgozása 7. Az adatok értékelése 8. Az eredmények vezetői szinten történő megvitatása: Fejlesztési irányok és feladatok meghatározása ÖTM- tagok Óvodavezető Óvodavezető Óvoda vezetés Tárgy év február 30. Tárgy év: március 15. Éves Munkaterv szerint legkésőbb tárgy év március 30. Kézi és számítógépes feldolgozás Elemzés Értékelés Megbeszélés Rangsorolás Okok kutatása Fejlesztési javaslatok megvitatása Egyéni, csoport és intézményi eredményeket tartalmazó dokumentumok Egyéni, csoport és intézményi szintű fejlesztési javaslatokkal feltöltött értékelési dokumentumok Vezetés által megvitatott fejlesztési javaslatok 9. Intézményvezető értékelésének visszacsatolása 10. A mérési eredmények egyéni visszacsatolása: Értékelő beszélgetések lebonyolítása Óvodavezető Óvodavezető ÖTM- tagok bevonásával Éves Munkaterv szerint legkésőbb Tárgy év május 05. Az érintettekkel egyeztetett időpontban, legkésőbb tárgy év április 30. Beszélgetés Értékelő elemzés az egyéni teljesítmény tükrében Beszélgetés Értékelő elemzés az egyéni teljesítménye k tükrében Tartalommal feltöltött Teljesítményérték elés egyéni összegzése Eszköz Tartalommal feltöltött Teljesítményérték elés egyéni összegzése adatlap 11. Nevelőtestületi tanácskozáson / értekezleten Intézményi összesítés ismertetése Intézményi szintű ÖTM vezető Nevelőtestü leti tanácskozás on legkésőbb tárgy év augusztus 31. Prezentáció Előterjesztés Megbeszélés Határozathoz atal Mérést követő nevelési év Munkatervi elemei. Nevelőtestületi határozat az intézményt 37
Ssz. Feladat /lépés MIT? Felelős KI? Határidő MIKOR? Módszer / eszköz MIVEL, HOGYAN? Keletkezett dokumentum fejlesztési javaslatok ismertetése A rendszer működési tapasztalatainak megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése érintő fejlesztésre kijelölt célokról és feladatokról Szükség szerint a rendszer működési tapasztalataira alapozott korrekciós javaslatok 12. Az egyéni és intézményi célok/feladatok megvalósítása Egyéni / intézményi fejlesztési tervek nyomon követése, ellenőrzése és értékelése Óvodavezető és feladatellátás szerint felhatalmazott munkatársak Munkaköri leírás és Munkaterv szerint Beszélgetés Tanácsadás Belső képzés Ellenőrzés Értékelés Vezetői ellenőrzés és értékelés dokumentumai Nevelő/fejlesztő tevékenység megfigyelése értékelő adatokkal feltöltött mérőlapok Feljegyzések Jegyzőkönyvek A ciklus során négyévente: A teljesítményértékelési rendszer teljes körű felülvizsgálatára 4 évente, illetve a nevelőtestület többségi javaslata alapján szükség szerint kerül sor. 38
Legitimációs záradék 39
40
Érvényességi rendelkezés A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Minőséggondozó Kézikönyv - Önértékelési Programja 2015-ben készült, és az intézményi gyakorlat beépítésével megfelelve a jogszabályi elvárásoknak -, 2016-ban került felülvizsgálatra és alapos módosításra. Elkészítését a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési kézikönyv óvodák számára c. kiadvány tartalmi elvárása tette szükségessé. A Minőséggondozó Kézikönyv - Önértékelési Program (amennyiben törvény másként nem szabályozza) a kihirdetés napjától 2020. augusztus 31. napjáig érvényes. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, az intézményvezető, az ÖTM, valamint a nevelőtestület 51%-ának javaslatára kerülhet sor. Hatálya: Az Önértékelési Program hatálya kiterjed az óvoda teljes dolgozói körére. A programban foglaltak betartása a vonatkozó tartalmak tekintetében valamennyi dolgozó számára kötelező. Felhasznált források: Oktatási Hivatal: Önértékelési kézikönyv óvodák számára. Második, javított kiadás. 2016. január 25. Mód-szer-tár Kft. Adaptálható Önértékelési Program A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Pedagógiai Programja Mellékletek: 1. sz. Melléklet: A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Önértékelési Terve 2015-2020: 1. Pedagógusok önértékelése 2. Vezetőértékelés - Vezető önértékelése 3. Átfogó intézményi önértékelés évente értékelendő területek Évente értékelendő területek és elvárások 2. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Pedagógus (a vezetői és intézményi szint kidolgozása az intézményre háruló kötelezettségek függvényében fog elkészülni) 3. sz. melléklet: Eszköztár: Pedagógus (Önértékelési kézikönyv kötelező eszközei) 4. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Vezető 5. sz. melléklet: Eszköztár: Vezető Önértékelési kézikönyv kötelező eszközei) 6. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Intézmény 7. sz. melléklet: Eszköztár: Intézmény (az intézményi szint kidolgozása az intézményre háruló kötelezettségek függvényében fog elkészülni) 8. sz. melléklet: A pedagógiai munkát közvetlenül segítők és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelésének eszközei - Pedagógiai asszisztensek - Dajkák - Óvodatitkárok Feljegyzések, javaslatok az önértékelési rendszer működésével kapcsolatosan 41
1. sz. melléklet A RÁBAPATYI GYERMEKLIGET ÓVODA ÖNÉRTÉKELÉSI TERVE 1. Pedagógusok önértékelése 2015-2020 2014-2015 Kipróbálás 2015-2016 2016-2017 2017-2018 2018-2019 2019-2020 Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Székhely, telephely Szabó Istvánné Szokolszkyné Hangodi Éva Imre Csabáné Varga Mária Szabó Georgina Sőréné Erős Katalin 2. Vezetőértékelés - Vezető önértékelése 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2017-2018 2018-2019 2019-2020 Vezetőértékelés a vezetői megbízás 2. évében. Önértékelés a vezetői megbízás 4. évében Vezetőértékelés a vezetői megbízás 2. évében. 42
3. Átfogó intézményi önértékelés évente értékelendő területek 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2017-2018 2018-2019 2019-2020 Átfogó intézményi önértékelés Vezetői megbízás 5. éve Évente értékelendő területek és elvárások: 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés Megvalósítás Ellenőrzés Értékelés - Korrekció 1.1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösség terveivel. 1.2. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. 1.3. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. 1.4. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely a fejlődési naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. - A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek. 1.5. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. 1.6. Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. 43
2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. - Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. - A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. 3. Eredmények 3.1. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők) neveltségi mutatók 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. 4.2. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. 5. Az intézmény külső kapcsolatai 5.1. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). - A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 6. A pedagógiai munka feltételei 6.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. 6.2. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelőoktató munka humánerőforrás szükségletéről. - A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. 6.3. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. - Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. 44
7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 7.1. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. - A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. - Az nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. 45
2. sz. melléklet. Elvárás rendszer: Pedagógus PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE 2015-2016 PEDAGÓGUSOK 46
Az intézményi önértékelést segítő általános és intézményi elvárás rendszer - PEDAGÓGUS (Az általános elvárás-rendszer összehasonlítása, egybevetése a pedagógiai program célrendszerével, elvárásaival.) 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Rendelkezik az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel. Ismeri a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani eljárásokat a játék, verselés, mesélés, az ének-zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, a munka jellegű tevékenységek és a tevékenységekben megvalósuló tanulás területén. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az óvodai nevelés tartalmát meghatározó alapdokumentumokat. Ismeri az óvodás gyermek megismerő tevékenységének sajátosságait, az élményszerű tevékenységszervezés eljárásait. Ismeri az óvodai tevékenységi formák céljait, feladatait, szerepét a gyermekek személyiségfejlődésében. Ismeri az óvodás gyermek fejlődésének jellemzőit az óvodáskor végére. Ismeri a műveltségtartalmak közvetítése során felhasználható nyomtatott, nem nyomtatott, valamint a digitális információforrásokat, a róluk való tájékozódás lehetőségeit. Ismeri a hatékony nevelési-oktatási stratégiákat, tanulásszervezési módokat, munkaformákat, módszereket, eszközöket. Képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Képes a pedagógiai-pszichológiai módszerek, eljárások alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti össze-függések, kapcsolódások felismerésére, megvalósítására. Képes szaktudományi, szakmódszertani, nevelési és tanuláselméleti tudásának hatékony integrálására. Képes a nevelő, fejlesztő tevékenységével kapcsolatos önreflexióra és önkorrekcióra. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus alkalmazza a gyermekcsoportoknak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket. értékeli az alkalmazott módszerek beválását. felhasználja a megfigyelésen alapuló vagy az óvodai pedagógiai programjában rögzített, a gyakorlatban megjelenő mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. alkalmazott módszerei illeszkednek az éves nevelési, tevékenységi (projekt) tervhez. 47
Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? Az értékelés alapját képező általános elvárások A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) PP.(8.8) A tanulás az óvodában áthatja a gyermekek valamennyi tevékenységét. A gyermek a folyamatos tevékenységek, cselekvéses tanulás által szerzi ismereteit. Az óvodai tanulás új ismeretek szerzését, meglévő ismeretek bővítését, pontosítását, rögzítését gyakorlati problémamegoldását és rendszerezését szolgálja. A gyermekek tudásvágyára, érzelmi beállítottságára, cselekvő aktivítására, sok érzékszervet foglalkoztató tevékenységeire épül. Mivel a tanulás a gyermek játékos tevékenységén - játékán - keresztül valamennyi tapasztalatszerzési formában jelen van, folyamatos időkeretben valósul meg. A tanulási folyamatot a gyermekek természeti- és társadalmi környezetében szerzett tapasztalatokra, megfigyelésekre, gyermeki kérdésekre, élményeik feldolgozására, emlékezetükben élő ismereteik felidézésére, gondolkodásukra alapozzuk. Az óvodai szokások alakítása utánozásos minta- és modellkövetéses magatartásra és viselkedésre épül. Az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés, felfedezés a játékban és a mindennapi tevékenységbe ágyazva valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképesség- lemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek.(52-53. oldal) PP.(8.6.) Lehetővé tesszük a gondolkodási képesség, az ítéletalkotás alakulását azzal, hogy olyan helyzeteket teremtünk, melyben a gyermekeknek alkalmuk van megoldásuk mérlegelésére, vizsgálódásra, kísérletezésre. Támogatjuk gyermekeink önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.(47.oldal) 48
Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. PP.(8.6.) A gyermekek tapasztalataira, élményeire építve új ismeretek nyújtása az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezetről.(46.oldal) PP. (8.6.) Teremtsünk helyzeteket a gyermekek tapasztalatgyűjtésére, az élménygyűjtésre. Fejlesszük a gyermekek problémalátását, problémamegoldó képességét. Matematikai helyzetekről, problémákról mondják el szabadon saját gondolataikat. Neveljük gyermekeinket precizitásra, pontosságra, kitartásra, a matematikai nyelvezet pontos használatára. (48.oldal) Az óvodapedagógus feladata a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata felkészülés, csoportnapló, projektor, fényképezőgép, laptop, audiovizuális eszközök melyekkel támogatja és elősegíti az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Az óvodapedagógusok feladata: a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata. P.P.(6.) Óvodánk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítésével, különböző tevékenységformák alkalmazásával biztosítja azoknak a műveltségtartalmaknak a közvetítését, ami által a gyermek személyisége komplex módon fejlődik, és alkalmassá válik az elért testilelki-értelmi-szociális érettség által az iskolakezdésre. Ezt különféle színtereken és kapcsolatok formájában valósítjuk meg.(12.oldal) P.P.(6.4.) A képességfejlesztést, a személyiségformálást az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani, kiemelt szerepet szánva a játéknak, a játékos tevékenységnek, a mozgásigény kielégítésének, a kommunikációs készség fejlesztésének.(23.oldal) P.P.(13./B.) Óvodánkban nincs jelenleg kiemelt tehetségprogram, de óvodás gyermekeink esetében a folyamatos fejlesztés, a fejlődés nyomon - követése során kiemelten figyelünk oda az egyéni képességekre, teljesítményre. Ezek további fejlesztése, kibontakoztatása, a tehetségígéretek gondozása elsősorban vizuális területen történik.(66.oldal) 49
Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekmegismerési technikákat alkalmaz. 8.7.(PP) A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel (51.old.) 6.4. (PP) A fejlesztést egyénre szabottan, differenciáltan, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezzük.(24.old.) 10. (PP) Minden esetben a gyermek aktuális fejlettségi szintjére építünk- ezt az értelmi, érzelmi-akarati, a szociális, a mozgásos oldalról összegyűjtött jellemzők segítségével állapítjuk meg.(56.old.) 6.4.(PP) Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, segítjük személyiségük kibontakozását, természetes fejlődését. A fejlesztést egyénre szabottan, differenciáltan, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezzük. (24. old.) 8.8 (PP) Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképességlemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. A megvalósítás tevékenységformánkénti tartalmát és a fejlesztés eredményeit az egyes fejezetek jelölik. (52.old.) PP.(6.4.) Nevelőmunkánkról, a gyerekek fejlettségéről tényszerű, személyre szóló feljegyzéseket készítünk. Nevelésünk folyamata ebből építkezik tovább.(24.oldal) P.P.(14.) A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési-fejlesztési feljegyzések, egyéni fejlődési napló - jelentik a mérés-értékelés alapját. A fejlesztési terv a csoportnaplóban található, értékelése kéthetente történik a csoportnaplóban. 50
A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról mindenkor egyéni fogadóóra keretében a szülőket tájékoztatjuk, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatban. A fejlődést tartalmazó dokumentumaink: Egyéni fejlődésmérő lapok fejlődési napló Csoportnapló tervezése, értékelése Fejlődési naplóként komplex fejlődési naplót alkalmazunk, mely tartalmazza az értelmi-, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét szükség szerint, de legalább félévente.(66.oldal) Munkaterv 2015/2016. 1/c.) Fejlődési napló: Fejlődési naplónk a gyermekek széles körű megismerésén alapuló, kompetenciáit előtérbe helyező kódolásos rendszer, szükség szerinti szöveges kiegészítéssel. Célja a gyermekek megfigyelése és a megismert képességekre alapozott fejlődés differenciált segítése. Az új típusú fejlődési napló vezetéséről a nevelőtestület döntött - 2013. szeptember 1- től ott csatlakoztatva a gyermeket, ahol életkorban tart. Az anamnézist mindenkinek elkészítjük az óvodába lépést megelőző első családlátogatáson.(10. oldal) P.P.(6.) A fejlesztést egyénre szabottan, differenciáltan, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezzük.(24.oldal) Felvállaljuk a fentieken túl a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését, megelőzését is. Kiemelten kezeljük azon pszichikus funkciók működését, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Nevelőmunkánkról, a gyerekek fejlettségéről tényszerű, személyre szóló feljegyzéseket készítünk. Nevelésünk folyamata ebből építkezik tovább.(24.oldal) 51
Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. P.P.(8.5.) A gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, teljesítőképességét szem előtt tartó feladatsorok összeállítása.(44.oldal) P.P. (8.6.) A gyermekek számára életkoruknak megfelelően sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása és önállóságuk fokozása annak érdekében, hogy biztonsággal mozogjanak saját környezetükben.(46.oldal) P.P. (8.8.) Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképességlemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során.(53.oldal) P.P.(6.) Nevelési módszereink segítségével történik a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása és ezen keresztül fejlődnek megismerő, kognitív képességei.(24.oldal) P.P.(7.) Óvodánkban hosszú távon a folyamatos önképzés és a tervezett szakmai továbbképzés jelenti a szakmai munka színvonalának megőrzését, fejlesztését.(26.oldal) P.P.(8.8.) A megvalósítás tevékenységformánkénti tartalmát és a fejlesztés eredményeit az egyes fejezetek jelölik. (53.oldal) P.P.(6.2.) A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés, az integráló nevelés.(20.oldal) P.P.(6.4.) A fejlesztést egyénre szabottan, differenciáltan, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezzük.(24.oldal) Figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az óvodás korú gyermek gondolkodása szemléletes, észlelésen, megfigyelésen alapul. Ezek pontosítására, fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, állandó kommunikációval összekötve, hogy erre építhessük az emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás fejlesztését.(24.oldal) 52
Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. P.P.(11.) Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében minden gyermeket megillet a sajátos bánásmód, a differenciált nevelés. Integrációs keretek közt biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a nemzeti és etnikai kissebséghez tartozó gyermekeknek.(57.oldal) P.P.(6.4.) A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.(24.oldal) P.P.(6.4.) Kitűzött céljaink megvalósítása érdekében az óvodába lépő gyermeket fogadja olyan légkör és környezet, mely erősíti a gyermek életkorából fakadó megnyilatkozási szándékát.(25.oldal) A mérési és értékelési eredmények felhasználása elengedhetetlen a fejlesztés során, a pedagógus pedagógiai gyakorlatában. Munkaterv 2015/2016. 1/c.) a fejlődési napló legfontosabb jellemzői, az óvodapedagógusok feladatai: - az egyes szempontokhoz rendelt öt fokozat valamelyike a fejlődés adott állapotát reprezentálja - az értékelés a további fejlesztés kiinduló pontjaként, egyéni fejlesztési tervként értelmezendő - a gyermekek fejlesztését folyamatosan nyomon követi, évente két alkalommal írásban rögzíti - indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. - a gyermek értelmi, beszéd, hallás, látás, szociális, mozgásfejlődésének eredményét szükség szerint, de legalább félévente rögzíti. - rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat szükség szerint, illetve a tanköteles korú gyermek mérési eredményét, valamint az esetleges szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési területeket 53
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközös- Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, fogadóóra, családlátogatás, családi beszélgetés keretében a gyermek aktuális fejlettségi szintjének megbeszélése, szülői aláírással történő rögzítése.(10. oldal) A Fejlődési napló legfontosabb jellemzői - Az óvodapedagógusok feladatai: A fejlesztő munka során a gyermeki produktumok tudatos felhasználásával nyomon követhető a PDCA SDCA ciklus (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés-értékelés, szükség szerinti korrekció, alkalmazás a tapasztalatok beépítésével). P.P.(6.) Óvodánk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítésével, különböző tevékenységformák alkalmazásával biztosítja azoknak a műveltségtartalmaknak a közvetítését, ami által a gyermek személyisége komplex módon fejlődik, és alkalmassá válik az elért testilelki-értelmi-szociális érettség által az iskolakezdésre.(12.oldal) P.P.(8.6.) Folyamatosan biztosítjuk a megfigyelési lehetőségeket, élményszerzési alkalmakat, ezek a tapasztalatszerzési lehetőségek átszövik óvodai mindennapjainkat - igazodva a gyermekek érdeklődéséhez, felébresztett kíváncsiságukhoz, alkalmat teremtve a megfigyeléshez. Így tudjuk biztosítani a szükséges élmény és tapasztalatmennyiséget, a meglévő ismeretek rendszerezését, bővítését. (47.oldal) P.P.(8.8.) A tanulás az óvodai nevelés hatásrendszerében folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Alapvető kerete a játék. Ez által fejlődnek a gyermekek megismerő, kognitív képességei.(52.oldal) Elvárás, hogy az óvodapedagógusok a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, játék és egyéb eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket ismerjék, és munkájuk során kritikusan, a kitűzött céljaiknak megfelelően használják is azokat. 54
séghez, illetve a képesség- fejlesztési területekez? céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. P.P.(6.4.) Beszédünk, nyelvhasználatunk legyen kifogástalan, példaértékű. Mondatszerkesztésünk változatos, egyszerű. Kifejezésünk szemléletes, alkalmazkodjon a gyermek értelmi fejlettségi szintjéhez.(24. oldal) P.P.(8.6.) Figyelembe vesszük a természeti és a tárgyi környezetre vonatkozó tapasztalataikat, a családok, a környezet hatását.(47.oldal) Támaszkodunk a családban szerzett tapasztalatokra, ismeretekre.(47.oldal) P.P.(8.8.) A tanulási folyamatot a gyermekek természeti- és társadalmi környezetében szerzett tapasztalatokra, megfigyelésekre, gyermeki kérdésekre, élményeik feldolgozására, emlékezetükben élő ismereteik felidézésére, gondolkodásukra alapozzuk.(52.oldal) 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó tervezési dokumentumokat, átlátja ezeknek a gyermeki tevékenységszervezés tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontokat. Képes az Óvodai nevelés országos alapprogramja fejlesztési területei nevelési céljainak érvényesítésére. A tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Az óvoda pedagógiai programja, a gyermeki személyiség fejlesztésére vonatkozó célkitűzések, a gyermekek életkora, a rendelkezésre álló eszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (nevelési terv, ütemterv, tematikus terv, foglalkozás-/tevékenységterv, folyamatterv). Képes a gyermeki tevékenységek során felhasználható eszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani. A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes. Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal, és figyelembe veszi az adott gyermekcsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociokulturális sajátosságok). 55
Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. a tervezés során érvényesíti az ONAP/PP nevelési tanulási ütemterv nevelési céljait, meghatároz pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat. éves tervezésének elemei megfelelnek a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak. tervező munkája során épít a gyermekek előzetes tudására és a gyermekcsoport jellemzőire Önértékelési szempontok Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás? Az értékelés alapját képező általános elvárások Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabbrövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulásitanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezi meg Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások 56 (PP tartalmak) Munkaterv 2015/2016. 1/c.) A tervezési folyamatot érintő tartalmi elvárások minden pedagógus számára kötelezően alkalmazandó dokumentumok: Csoportnapló: 2012. szeptember 1. naptól nevelőtestületi határozattal elfogadott csoportnaplót alkalmazzuk. A napló elektronikusan tölthető, meghatározott lapszámmal, oldalszámmal illetve tartalomjegyzékkel. A nevelési év végére kerül összefűzött, pecsételt állapotba. Az adattartalmat a nevelési év elején köteles nyomtatva elkészíteni minden csoport, statisztikai adatokkal, a gyermekek, óvodapedagógusok, dajkák adataival, valamint kötelesek beszerezni a szülői nyilatkozatokat a gyermekekre vonatkozóan. Az éves terv az évszaki és ünnepkörök figyelembe vételével témaköröket tartalmaz. Erre épül a nevelőmunka tematikus egységekre bontott részletes tervezése téma, cél, feladat, előzmény, képességfejlesztés - kétheti időkeretre bontottan, valamint értékelésük, reflexiójuk elkészítése a napló meghatározott részében és időkeretében. Ezek folyamatában kerülnek befűzésre a csoportnapló meghatározott részében. Csoportnapló tartalmi elemei: - a gyermekcsoport összetételére, létszámára, a csoport működésére vonatkozó adatok - javasolt napi és hetirend - speciális fejlesztésben résztvevő gyermekek névsora
- óvó-védő szabályok - a csoportban elvégzett egészségügyi szűrések, ellenőrzések - ünnepek és hagyományok, események, szervezési feladatok - havonta - szülői értekezletek dokumentációi - kapcsolat a szülőkkel - hivatalos ellenőrzések, látogatók - szülői nyilatkozatok - balesetek nyilvántartása - a csoport életével kapcsolatos feljegyzések - befogadási terv - éves terv - a csoport szokásrendszerének tervezése, időkerete: ¼ éves ciklusra - a csoport szokásrendszerének értékelése, időkerete: ¼ éves ciklusra - fejlesztési ütemtervek: tevékenységekben megvalósuló tanulás tematikus terve, reflexiója, időkerete 2 hetes ciklus Foglalkozástervek: A pedagógus által a napi felkészüléshez alkalmazott tervezési dokumentum, mely tartalmazza a foglalkozás célját, feladatát, előzményét, képességfejlesztést, műveltségtartalmat, munkaformákat, a tevékenység leírását, eszközöket kitérve az IKT alkalmazásokra is. A foglalkozástervek intézményi gyakorlata: - a gyakornok minden napra készít foglalkozás tervet, melyből tematikus tervenként 3 a nevelőtestület általi formátumban ajánlott. - külső, vagy belső ellenőrzés, látogatás esetén minden pedagógusra vonatkozóan a látogatásban érintett pedagógus köteles foglalkozástervet készíteni, melyet átad a látogatónak, vezetőnek. A foglalkozástervre a nevelőtestület által elfogadott, a tematikus tervhez koherensen kapcsolódó tervezési formula ajánlott. - azok a pedagógusok, akiknél a teljesítményértékelés során a 2. számú kompetencia terület nem éri el a 75%-ot, köteles a nevelőtestület által 57
ajánlott tervezési formula felhasználásával foglalkozástervet írni tematikus tervenként 2 alkalommal. A tematikus egység többi napjára formai és tartalmi megkötés nélkül készíti írásbeli felkészülését. - a napi felkészüléshez a pedagógusok saját belátásuk szerint készítenek foglalkozástervet, egyéni szükségletük figyelembe vételével, formai és tartalmi megkötés nélkül. Felvételi és mulasztási napló: - időkerete: naponta Étkezési napló: - időkerete: naponta Fejlődési napló: Fejlődési naplónk a gyermekek széles körű megismerésén alapuló, kompetenciáit előtérbe helyező kódolásos rendszer, szükség szerinti szöveges kiegészítéssel. Célja a gyermekek megfigyelése és a megismert képességekre alapozott fejlődés differenciált segítése. A tervezési folyamatot érintő legfontosabb meghatározások és érvényesítendő tartalmi elvárások: (Kiemelés a - minden pedagógus számára kötelezően alkalmazandó - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. dokumentum fogalomtárából.) - Éves terv: A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára és az intézmény pedagógiai programjára épül. Célja áttekintést adni a pedagógusnak egy-egy tevékenységhez kapcsolódva az adott csoportban zajló egész éves nevelési-oktatási folyamatáról. Az éves terv tartalmazza a csoport megnevezését, a foglalkozások számát és felosztását témakörönként. A foglalkozásokhoz kapcsolódva megadja a főbb didaktikai feladatokat, a fejlesztendő készségeket és képességeket, valamint a kapcsolódó ismereteket is. Az éves tervet a pedagógus év közben a tapasztalataival, megjegyzéseivel egészítheti ki. - Tanulási-tanítási egység: A tanulási-tanítási folyamatnak egy olyan egysége, amelynek keretében a gyermek valamely nevelési-oktatási célt egy adott műveltségtartalom, tanítási téma feldolgozása révén ér el. A tanulási-tanítási 58
egységhez meghatározott időkeret kapcsolódik. Egyik fajtája a tematikus terv. - Tematikus terv: A tanulási-tanítási egység egyik fajtája. A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az adott műveltségi területhez és tevékenységhez kapcsolódva, az intézmény pedagógiai programjára és a pedagógus által készített éves tervre épül. Célja, hogy áttekintést adjon egy adott csoportban egy konkrét témakörnek a tanulási-tanítási folyamatáról. A tematikus terv részletesebb, mint az éves terv, tartalmazhatja a csoport megnevezésén, a foglalkozások számán és felosztásán, a foglalkozásokhoz rendelt didaktikai feladatokon, a fejlesztendő készségeken és képességeken, valamint a kapcsolódó ismereteken túl az alkalmazott főbb módszerek, szervezési módok és tanítási eszközök megnevezését is. - Foglalkozásterv A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely rögzíti a foglalkozás céljait, nevelési-oktatási stratégiáját, a foglalkozás felépítését, menetét, az alkalmazott módszereket és szervezési módokat, valamint az eszközöket. A foglalkozásterv tartalmazhatja a gyermeki és a pedagógusi tevékenységek tömör leírását, valamint a pedagógus instrukcióit is, továbbá a lehetséges gyermeki válaszokat és választevékenységeket. A foglalkozástervhez szakmai ellenőrzés, minősítés, portfólióba történő feltöltés során - a mellékletben célszerű csatolni a gyermekek részére szóló feladatlapokat, a feldolgozott szövegeket, az egyéb segédeszközöket, és érdemes mellékelni az IKT- tananyagokat is.(10-11. oldal) Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. P.P.(8.1.) A felszabadult játékhoz derűs, nyugodt légkör biztosítása. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, megfelelő számú, minőségű játékeszköz illetve élményszerzési lehetőség biztosítása az elmélyült játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. (34.oldal) P.P.(8.) Az irodalmi fogékonyság és az irodalom iránti igény kialakítása.(37. oldal) P.P.(8.2.) 59
Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Ismételjük a verseket, meséket, mondókákat, hiszen a ráismerés öröme erősíti az érzelmi biztonságot. Hatásuk megjelenik a gyermek viselkedésében, játékában, rajzaiban, festményeiben, beszélgetéseiben. (38. oldal) P.P.(8.3.) Az óvodai ünnepkörökhöz kapcsolódóan a zenehallgatási anyag megválasztásánál, feldolgozásánál, az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekcsoport adottságait, a magyar népszokásokat, hagyományokat, az ezekhez kapcsolódó dalokat és játékokat, ezzel együtt a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is szem előtt tartva.(39.oldal) P.P.(8.3.) Biztosítsunk olyan tág megoldási feltételeket a gyermekek számára, melyben az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására örömteli lehetőséget teremt.(42. oldal) P.P.(8.5.) Az óvodai nevelés minden napján lehetőség biztosítása tornára, játékos mozgásokraaz egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével minden gyermek számára.(47.oldal) Az új ismeretek közvetítése a gyermekek tapasztalataira, élményeire, természetes kíváncsiságára épül.(47.oldal) P.P.(8.6.) A környezet megismerésének témaköreit az évszakok változásaira építve, valamint az ünnepkörökhöz igazodva a többi nevelési területtel összehangolva építjük fel (47.oldal) Támaszkodunk a családban szerzett tapasztalatokra, ismeretekre.(47.oldal) P.P. (6.4.) Az óvodai nevelés folyamatában több korosztály együttélésében (kettő és fél -háromnégy-ötévesek, valamint öt-hatévesek, illetve hetedik életévükben lévők) valósítjuk meg feladatainkat. Kereteit a hetirendben rögzítjük.(24. oldal) P.P. (7.3.) 60
Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza Csoportszervezés: Óvodánk hagyományait, adottságait figyelembe véve csoportjainkat mindhárom korosztály együttélésével szervezzük. Csoportjaink osztatlanok, vegyes életkorú csoportok. A csoportelosztásokat a szülők véleményének figyelembe vételével alakítjuk. (28. oldal) Napirend: Szem előtt tartjuk, hogy gyermekeink számára a csoport életritmusa jelentsen feszültségtől mentes, örömteli közös életet, érzelem-gazdag együttlétet. Napirendünk folyamatos, rugalmas, az elmélyült tevékenységre megfelelő időt biztosító. (28. oldal) Hetirend: A játékban valósítjuk meg a fejlesztési feladatainkat megfelelő hely, idő és légkör biztosításával. (29. oldal) A szervezett tanulás munkaformái: Frontális:Mozgás Mikrocsoportos: Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés - mesélés Egyéni foglalkoztatás: Részképességek fejlesztése egyéni igények és szükségletek szerint.(30. oldal) P.P.(8.1.) A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, melyben ott és akkor ad segítséget, amikor feltétlenül szükséges.(34. oldal) 61
Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. P.P. (7.3.) A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek.(28. oldal) P.P.(8.8.) A gyermek tevékenységi vágyának kielégítése, megismerő képességének fejlesztése, folyamatos tapasztalatszerzés biztosítása. A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése, ébren tartása tanulást támogató környezet megteremtése. A képszerű-, szemléletes-, problémamegoldó- és kreatív gondolkodás fejlesztése. A beszédészlelés, beszédmegértés a gyermekek szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése. (52. oldal) Az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés, felfedezés a játékban és a mindennapi tevékenységbe ágyazva valósul meg.(52. oldal) P.P. (5.4.) Az óvodánkban folyó nevelőmunka alapelveinek meghatározásánál figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a hatályos jogszabályok, a nemzetközi szerződések tartalmát, valamint saját nevelési gyakorlatunk értékeit.(11. oldal) Az óvodapedagógus feladata, hogy a különböző tevékenységeket, a Pedagógiai Programban meghatározott kötetlen és kötött foglalkozásokat programunk cél és feladatrendszere mentén logikusan építi fel. P.P.(5.3.) Ezen célkitűzések megvalósításának kerete, tartalma és eszköze a semmi mással nem helyettesíthető játék, amelynek zavartalanságát biztosítanunk kell. A játék szabadsága lehetőséget ad arra, hogy közben gondoskodjunk : - a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkorspecifikus alakításáról, fejlesztéséről 62
- érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben történő sokszínű tevékenység biztosításáról - az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről (11. oldal) P.P. (6.) Mindhárom óvodai csoport életében a jelölt tevékenységformák közül elsődleges és meghatározó szerepet szánunk a játéknak, amely áthatja az óvodáskorú gyermek életét. Tevékenységeink tartalmát a műveltségterületek adják, melyeket a játék - mozgás - és anyanyelvi nevelés kereteibe ágyazunk. (13. oldal) P.P. (6.4.) Kiemelten kezeljük azon pszichikus funkciók működését, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket.(24. oldal) P.P. (6.4.) Nem daraboljuk fel a valóságot tudományágak szerint, a játéktevékenység, a továbbfejlesztett témák az évszakok változásaira, a hagyományokra, az ünnepkörökre épülnek. Az énkép fejlesztését, a testséma kialakulását elengedhetetlennek tartjuk, hisz ez a további fejlődés alapja. Figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az óvodás korú gyermek gondolkodása szemléletes, észlelésen, megfigyelésen alapul. Ezek pontosítására, fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, állandó kommunikációval összekötve, hogy erre építhessük az emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás fejlesztését. A kisgyermek az állandó tapasztalatgyűjtés lehetőségét igényli próbálkozást, felismerést, vizsgálódást mindez érzelem-gazdag, megértő légkörben!(24. oldal) P.P. (8.6.) Elősegítjük, hogy maguk fedezzék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Lehetőséget biztosítunk, hogy minél sokoldalúbban, minél több érzékszervvel szerezhessenek tapasztalatokat.(47. oldal) Matematikai nevelésünk során legyen meghatározó a képességfejlesztésben - a tapasztalás (érzékelés, észlelés, megfigyelés ), az emlékezés ( mozgásos, cselekvéses, képi ), a megértés ( azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések megismertetése ), a konstruálás, ítélőképesség fejlesztése. (48. oldal) P.P. (8.8.) 63
A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. A tanulás az óvodai nevelés hatásrendszerében folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Alapvető kerete a játék. Ez által fejlődnek a gyermekek megismerő, kognitív képességei. (52. oldal) P.P. (8.8.) A gyermek tevékenységi vágyának kielégítése, megismerő képességének fejlesztése, folyamatos tapasztalatszerzés biztosítása. A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése, ébren tartása tanulást támogató környezet megteremtése. A képszerű-, szemléletes-, problémamegoldó- és kreatív gondolkodás fejlesztése. A beszédészlelés, beszédmegértés a gyermekek szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése. (52. oldal) A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus képes elemezni munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan valósít meg pedagógiai munkájában folyamatosan fejlesztett reflektív pedagógiai szemlélet alkalmazásával. Az óvodapedagógusok feladatai: - az alkalmazott módszerek folyamatos figyelése, értékelése, és szükség szerinti módosítása - szükség és lehetőség szerint a folyamatos, értékelő magatartás és figyelem adatokra, a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül - pedagógiai gyakorlatában az önreflexió eredményének beépítése a szakmai fejlődésébe. P.P. (5.4.) Az óvodánkban folyó nevelőmunka alapelveinek meghatározásánál figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a hatályos jogszabályok, a nemzetközi szerződések tartalmát, valamint saját nevelési gyakorlatunk értékeit. (11. oldal) 64
nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? P.P. (2.) Küldetésnyilatkozat Intézményünkben a gyermekek egyéni szükségleteinek kiszolgálását szem előtt tartva végezzük munkánkat. Valljuk, hogy a gyermekeknek joga van megértésre, elismerésre és képességeik kifejlesztésére, aminek alapja a feltétel nélküli szeretet, a bizalom és a tisztelet. A szép felfedeztetését, a jó megtapasztalását, az igaz megismerését sokféle és változatos tevékenységek biztosításával, esztétikus környezetben kívánjuk elérni. Hisszük, hogy az óvodai nevelés alapértékei a családdal történő együttműködésben őrizhetők meg. A családokkal való őszinte kapcsolattartás számunkra kötelező! Mottónk: Közösen egy célért, gyermekeink optimális fejlődéséért (7. oldal) Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CDlejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. P.P. (5.1.) Gyermekkép: Óvodai programunk eredményeként azt szeretnénk elérni, megvalósítani, ami mindezt lehetővé teszi, s szem előtt tartja, hogy a gyermekkor igazi, felszabadult és örömteli legyen. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, lehetőséget biztosítva, hogy hátrányai csökkenjenek. (10. oldal) P.P. (5.2.) Óvodakép: Olyan nevelési intézmény megteremtését céloztuk meg, amely kiegészítve a családi nevelést biztosítja a ránk bízott gyermekek optimális fejlődését. Olyat, ahol biztonságban érzik magukat, ahol társas kapcsolataik alakulhatnak, fejlődhetnek, ahol önérvényesítő tevékenységükben támogatást kapnak, ahol testi szociális és értelmi fejlődésükhöz a feltételek biztosítottak. (10. oldal) Az óvodapedagógus feladata a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata felkészülés, csoportnapló, projektor, fényképezőgép, laptop, audiovizuális eszközök melyekkel támogatja és elősegíti az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Az óvodapedagógusok feladata: a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata. 65
gyermekcsoport jellemzőire? Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét. Szokás és szabályrendünk tartalma a gyermeki viselkedési normák alakításában. (Szokás és szabályrend Pedagógiai Programunk tükrében) P.P. (5.2.) Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. (10. oldal) P.P. (5.4.) A fentiek alapján óvodai nevelésünk általános alapelvei a következők: - a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyéni készségek és képességek fejlődésének biztosítása a szabad játékon keresztül - a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete, bizalma és megbecsülése - a gyermek önérvényesítő törekvéseinek segítése, támogatása - a nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedések gyermeki személyiséghez való igazítása - az óvodapedagógusok módszertani szabadságának érvényesülése - emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme, az egyenlő hozzáférés biztosítása - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek számára intézményünkben szükség szerint - az önazonosság megőrzése és integrációs lehetőségének biztosítása - a család gyermeknevelő szerepének elfogadása, tiszteletben tartása és kiegészítése, kialakított hagyományaink ápolása, továbbörökítése P.P. (8.6.) A kultúrált életvitel szokásainak, viselkedési normáinak, érzelmi-erkölcsi viszonyainak kialakítása a gyermekekben, valamint ítélőképességük fejlesztése.(46. oldal) P.P. (6.1/B.) Differenciálás, segítségnyújtás az arra rászoruló gyermekek számára, szükség esetén szakember bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.(15. oldal) 66
P.P. (5.1.) Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, lehetőséget biztosítva, hogy hátrányai csökkenjenek. (10. oldal) P.P.(6.1/B) Az életkori sajátosságok, az egyéni képességek figyelembe vétele, az óvónő, dajka modell szerepe, a példamutatás, együttműködése, a segítségnyújtás, a tudatos, rendszeres, következetes munka - kitűzött céljaink megvalósítását segíti. (16. oldal) P.P.(6.4.) A fejlesztést egyénre szabottan, differenciáltan, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezzük.(24. oldal) P.P. (8.1.) Az egyéni fejlettségi szint, érdeklődés és a csoport összetételének figyelembe vétele a játékeszközök megválasztásánál.(34. oldal) P.P. ( 8.7.) Életkoruknak, teherbíró képességüknek, fejlettségüknek megfelelően végeznek szükségleteiket kielégítő munkafeladatokat.(51. oldal) P.P. (8.8.) Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképességlemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. (53. oldal) 67
3. A tanulás támogatása Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások óvodai képességfejlesztésben való alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit, módszereit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, a gyermekek érdeklődésének felkeltéséhez, motiváltságuk fenntartásához alkalmazható módszerekről. Rendelkezik a tevékenység központú környezet fizikai, érzelmi, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a sokoldalú tapasztalatszerzés óvodai és óvodán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógiai módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. Képes a felfedezést, aktivitást biztosító, a gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képesség fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására. Képes a nyugodt, biztonságos környezet megszervezésére a gyermekek szabad játékához és más tevékenységéhez. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére, kezelésére. Képes a hagyományos és az infokommunikációs technikákra épülő eszközök célszerű alkalmazására. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus tudatosan, az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. motiválja a gyermekeket, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét. a tanulást támogató környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. alkalmazza az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a tanulási folyamatban. Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező általános elvárások Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. P.P. (6.1/A.) Óvodai nevelésünk elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelési tevékenység. E két feladat a testi, a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális tevékenységre egyaránt vonatkozik. Az óvodapedagógus számára kulcskompetencia, hogy biztosította-e a reá bízott gyermekek életét és egészségét egyénenként és csoportosan, s elősegítette-e az egészségvédő/egészségfejlesztő szokások alakítását!(14. oldal) 68
P.P. (6.1./B.) A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása.(15. oldal) P.P. (6.1/B.) Az óvodában az életritmus, az étkezés, a testápolás, öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, s a hozzájuk tartozó szokások alakításával biztosítjuk az egészséges életmódot a gyermekek számára. Ennek keretét biztosítja a folyamatos napirend.(16. oldal) P.P. (6.2) Barátságos, érzelmi biztonságot nyújtó, derűt sugárzó, szeretetteljes csoportlégkör létrehozása a gyermekcsoportokban.(19. oldal) P.P. (6.4.) Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, segítjük személyiségük kibontakozását, természetes fejlődését.(24. oldal) P.P. (6.4.) Az óvodai élet rugalmas megszervezésével biztosítsunk megfelelő időt, teret, lehetőséget kötetlen beszélgetésekre egyéni és csoportos formában a nap eseményeiről, élményeiről, közelebbi, távolabbi céljairól.(25. oldal) Minden korcsoportban az életkornak megfelelő szinten alkalmazzuk a beszélgetőkör formát. E csoportos beszélgetés, párbeszéd alkalmával alakul a gyermekek beszédfegyelme, a társra figyelése, az alkalmazkodás, a megnyilatkozás képessége, a véleményalkotás. Használják a tekintet, mimika, a gesztus stb. metakommunikatív elemek érzelemközvetítő lehetőségét. (25. oldal) P.P. (8.1.) Tudomásul vesszük, hogy a játék az óvodás korú gyermek fejlődésében kiemelt, alapvető, semmi mással nem pótolható, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységforma. 69
Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Ennek szellemében óvodai nevelésünk rendszerében mindent átható jelentőségű.(33. oldal) P.P. (8.4.) A gyermekek számára tervszerűen, átgondoltan kialakított környezetet teremtünk, melyben sokféle ötletes játékot, szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző eszközt helyezünk el a gyermek testméreteinek figyelembe vételével.(42. oldal) P.P. (8.5.) Azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek a gyermek egészséges biológiai fejlődését, a szervezet teherbíró képességét, ellenálló- és alkalmazkodó képességét növelik.(43. oldal) P.P. (12.) Minden esetben a gyermek aktuális fejlettségi szintjére építünk: ezt az értelmi, az érzelmi, akarati, a szociális, a mozgásos oldalról összegyűjtött jellemzők segítségével állapítjuk meg.(61. oldal) P.P.(6.4.) Adjon számára biztonságot, amelyben kapcsolatteremtési vágya, érdeklődése kielégítést nyer.(25. oldal) P.P. (8.6.) A környezet megismertetésével, tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkeltjük és ébren tartjuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését. Kielégítjük megismerési vágyukat. Elősegítjük, hogy maguk fedezzék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Lehetőséget biztosítunk, hogy minél sokoldalúbban, minél több érzékszervvel szerezhessenek tapasztalatokat. (47. oldal) P.P. (8.6.) A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása, tapasztalataik, ismereteik tevékenységbeli alkalmazása (46. oldal) P.P. (8.8.) A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése, ébren tartása tanulást támogató környezet megteremtése. (52. oldal) 70
Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Milyen Pozitív visszajelzésekre P.P. (6.2.) P.P. (6.2.) Differenciált, sajátos törődés biztosítása a nehezen szocializálható, fejlődésben elmaradt, valamilyen formában sérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek számára. Szükség esetén megfelelő szakember biztosítása (20. oldal) P.P. (6.4.) Súlyosabb vagy rögzült beszédhibák, megkésett beszédfejlődés esetén már korai időszakban biztosítsuk a gyermek logopédiai ellátását. (25. oldal) P.P.(10.) A hátránykompenzálást, prevenciót óvodába lépéstől (felismeréstől) végezzük. Szükség esetén speciális szakember véleményét, segítségét kérjük, illetve biztosítjuk.(56. oldal) A felzárkóztatást teljesen beleágyazzuk az óvoda szokásos mindennapi életébe. Ettől csak ritkán, indokolt esetben térünk el.(56. oldal) P.P. (8.8.) Az óvodai tanulás új ismeretek szerzését, meglévő ismeretek bővítését, pontosítását, rögzítését gyakorlati problémamegoldását és rendszerezését szolgálja. A gyermekek tudásvágyára, érzelmi beállítottságára, cselekvő aktivítására, sok érzékszervet foglalkoztató tevékenységeire épül. (52. oldal) P.P. (8.6.) A gyermekek számára életkoruknak megfelelően sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása és önállóságuk fokozása annak érdekében, hogy biztonsággal mozogjanak saját környezetükben.(46. oldal) A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása, tapasztalataik, ismereteik tevékenységbeli alkalmazása A valóság megtapasztalása, a tévedés korrigálása, a tudás megerősítése játékos tevékenykedtetésen keresztül. (46. oldal) P.P. (8.7.) A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel (51. oldal) 71
ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz? épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekek érezzék azt, hogy az óvodában biztonságban vannak, törődünk velük, figyelünk rájuk. (19. oldal) P.P. (6.2.) - Legyen a csoportban otthonos, felszabadult, szeretetteljes légkör valamint otthonos körülmények! - Az együttélés közös élményekre, tapasztalatokra épüljön! - Az óvónő és dajka személyisége, mintaadása kiemelten meghatározó jelentőségű legyen! (21. oldal) P.P. (6.3.) Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.(22. oldal) P.P.(8.1.) A játéknak nevelőmunkánk egész folyamatát kell áthatnia A gyermek számára a nap egész folyamatában lehetőséget kell teremteni arra, hogy legalapvetőbb szükségletét, a játékot gyakorolhassa. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tiszteletben tartjuk azt, hogy a kisgyermek fejlődése legoptimálisabban a játékán, játékos tevékenységén keresztül történik.(34. oldal) P.P. (6.3.) Az óvodai légkör nyújtson biztonságot a gyermek számára. Ilyen környezetben a gyermek megnyilatkozási szándéka, kapcsolatteremtési vágya, érdeklődése kielégítést nyer. (22. oldal) P.P. (8.1.) A felszabadult játékhoz derűs, nyugodt légkör biztosítása. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, megfelelő számú, minőségű játékeszköz illetve élményszerzési lehetőség biztosítása az elmélyült játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Az óvónő védő szeretetével, megértő gondoskodásával az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. 72
Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az A gyermek szabad játékválasztásának biztosítása. A zavartalan játéktevékenység lehetőségének megteremtése. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, melyben ott és akkor ad segítséget, amikor feltétlenül szükséges.(34. oldal) P.P. (8.1.) Az óvodai csoportszoba elrendezése igazodjon a gyermekek életkorához, sokszínű tevékenységéhez. Alakítsunk ki állandó és mobilizálható játszóhelyeket, legyenek pihenésre, elvonulásra alkalmas helyek. Az óvoda udvara is nyújtson széles körű tevékenységre is lehetőséget valamennyi korosztály számára. A napirendben a legtöbb időt a játékra fordítjuk. Biztosítjuk, hogy kapkodás nélkül lehessen tevékenykedni, elmélyülten játszani, elképzeléseket megvalósítani. A játékeszközök kiválasztásánál az esztétikum - képességfejlesztés - biztonságossági szempontok alapján válogatunk, előnyben részesítjük a természetes anyagokat.(35. oldal) P.P. (10.) A gyenge pontokat nem hibaként értékeljük, hanem a lassúbb fejlődés jeleként.(56. oldal) P.P. (8.6.) A gyermekek számára életkoruknak megfelelően sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása és önállóságuk fokozása annak érdekében, hogy biztonsággal mozogjanak saját környezetükben.(46. oldal) Az óvodapedagógus feladata a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata felkészülés, csoportnapló, projektor, fényképezőgép, laptop, audiovizuális eszközök melyekkel támogatja és elősegíti az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Az óvodapedagógusok feladata: a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata Pedagógiai tervezési rendszerünkben az évszaki, ünnepköri sajátosságokra építünk, melyek figyelembe vételével készülnek a csoportszoba díszítő elemei, kellékei és a felkínált tevékenységekhez szükséges eszközök, alapanyagok, a játékkínálat gazdagítása. 73
az információkommunikációs technológiák között? életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű gyermekekről, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit. Ismeri az anyanyelv által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a gyermekek fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a gyermeki tevékenységek által fejlesztendő kompetenciákat, ezek fejlődésének mérési, megfigyelési módszereit. Képes a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életmód kialakítását. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket felismerni, hatékonyan nevelni, fejleszteni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a gyermekek személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket, és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden gyermekhez. Érzékeny a gyermekek, családok problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden gyermek számára. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. pedagógiai munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. tervszerűen foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel. ismeri a gyermeki tevékenységek által fejlesztendő kompetenciákat, alkalmazza ezek fejlődésének mérési, megfigyelési módszereit 74
Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Az értékelés alapját képező általános elvárások A gyermekek személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások 75 (PP tartalmak) P.P.(8.1.) Tudomásul vesszük, hogy a játék az óvodás korú gyermek fejlődésében kiemelt, alapvető, semmi mással nem pótolható, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységforma. Ennek szellemében óvodai nevelésünk rendszerében mindent átható jelentőségű.(33. oldal) P.P. (14.) A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési-fejlesztési feljegyzések, egyéni fejlődési napló - jelentik a mérésértékelés alapját. A fejlesztési terv a csoportnaplóban található, értékelése kéthetente történik a csoportnaplóban. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról mindenkor egyéni fogadóóra keretében a szülőket tájékoztatjuk, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatban.(66. oldal) A fejlődést tartalmazó dokumentumaink Egyéni fejlődésmérő lapok fejlődési napló Csoportnapló tervezése, értékelése Fejlődési naplóként komplex fejlődési naplót alkalmazunk, mely tartalmazza az értelmi-, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét szükség szerint, de legalább félévente.(66. oldal) P.P. (12.) Kihasználjuk a játék fejlesztő hatását, ott és akkor, a gyermek motivációs bázisát megcélozva léphetünk a következő fokozatba.(61. oldal)
Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. P.P. (8.8.) A tanulás az óvodai nevelés hatásrendszerében folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Alapvető kerete a játék. Ez által fejlődnek a gyermekek megismerő, kognitív képességei.(52. oldal) P.P.(8.8.) Az óvodai élet minden mozzanatát átható spontán tevékenység. A tanulás folyamata a gyermekek játékos tapasztalatszerzésére épül. A gyermeki kíváncsiság tiszteletben tartása mellett ingergazdag környezet biztosítása. Felfedezés lehetőségének megteremtése, a gyermek kreativitásának erősítése.(52. oldal) P.P. (8.8.) A tanulás az óvodában áthatja a gyermekek valamennyi tevékenységét. A gyermek a folyamatos tevékenységek, cselekvéses tanulás által szerzi ismereteit. Mivel a tanulás a gyermek játékos tevékenységén - játékán - keresztül valamennyi tapasztalatszerzési formában jelen van, folyamatos időkeretben valósul meg. A tanulási folyamatot a gyermekek természeti- és társadalmi környezetében szerzett tapasztalatokra, megfigyelésekre, gyermeki kérdésekre, élményeik feldolgozására, emlékezetükben élő ismereteik felidézésére, gondolkodásukra alapozzuk.(52. oldal) P.P. (8.8.) Az óvodai szokások alakítása utánozásos minta- és modellkövetéses magatartásra és viselkedésre épül. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. (52. oldal) 76
A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani, esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. P.P. (5.1.) Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, lehetőséget biztosítva, hogy hátrányai csökkenjenek.(10. oldal) P.P. (8.8.) Az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés, felfedezés a játékban és a mindennapi tevékenységbe ágyazva valósul meg.(52. oldal) Az óvodai tanulás új ismeretek szerzését, meglévő ismeretek bővítését, pontosítását, rögzítését gyakorlati problémamegoldását és rendszerezését szolgálja. A gyermekek tudásvágyára, érzelmi beállítottságára, cselekvő aktivítására, sok érzékszervet foglalkoztató tevékenységeire épül. (52. oldal) P.P. (8.8.) Kiemelkedő képességű, tehetséges gyerekek felismerése és fejlesztése. Részképességlemaradás, illetve egyéb tanulási zavarok időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek.(53. oldal) P.P. (10.) A hátránykompenzálást, prevenciót óvodába lépéstől (felismeréstől) végezzük. Szükség esetén speciális szakember véleményét, segítségét kérjük, illetve biztosítjuk.(56. oldal) P.P. (13/A.) Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen (63. oldal) P.P. (11.) Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében minden gyermeket megillet a sajátos bánásmód, a differenciált nevelés. Integrációs keretek közt biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a nemzeti és etnikai kissebséghez tartozó gyermekeknek.(57. oldal) 77
Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív nevelés, tanítás, oktatás gyakorlatát? Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. P.P. (13/A.) Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen (63. oldal) Modellnyújtás, mely pozitív irányban befolyásoló (63. oldal) A sajátos nevelési igényből adódó speciális fejlesztési tevékenységek megszervezése ( vizuális-, akusztikus-, taktilis észlelés, értelmi képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képességek fejlesztése) megismerő folyamatok kialakítása, önállóság, szokások elsajátítása (63. oldal) Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. P.P. (13/A.) A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekekkel együtt történő integrált nevelés során. A sérült és ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt feltételezik, hogy később is elfogadók, segítőkészek lesznek. Ezen gyermekeknek a nevelési programot egyéni fejlesztési terv egészíti ki (62. oldal) A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének, érzelmi életének fejlesztése integrált óvodai csoportokon belül A gyermekben rejlő képességek kiaknázásával problémamegoldó képességre nevelés (62. oldal) 78
tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel? P.P. (12.) A gyermek mozgása, mozgáskoordinációjának aktuális szintje kiindulási alapot ad a további lépcsőfok megtalálásához, mivel bármilyen mozgásos tevékenység végrehajtásában szerepet játszik egy hármas egység: az értelmi, technikai, képességbeli összetevő. Nekünk ezt kell meglátni és a továbblépést biztosítani.(61. o.) Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. P.P. (12.) A sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és hatékony fejlesztése, a gyermek életminőségének javítása(62. oldal) Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése a sérült gyermek részére a szakvélemény alapján (63. oldal) 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportos tevékenység Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, a kulturális értékek és szokások elsajátításáról, és a multikulturalizmusról. Ismeri a gyermeki szocializáció sajátosságait és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális hatásait. Ismeri a gyermekek társas kapcsolataira vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket a gyermekek valamennyi tevékenységében, kiemelten a játékban. Képes értelmezni és a gyermekek érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a gyermekek óvodai és óvodán kívüli életét. Képes az óvodai nyitott és elfogadó légkör megteremtésére. Előítéletektől mentesen végzi pedagógiai munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, demokratikus és környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevel. Tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak, képes azokat hatékony kezelni. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. sikeresen alkalmaz probléma megoldási és konfliktuskezelési módszereket, technikákat. 79
Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző Az értékelés alapját képező általános elvárások Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény-gazdag tevékenység, program során. Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) P.P.(6.2.) A csoportos beszélgetések, a közös élmények, s elsősorban a közös játék segítsen a beilleszkedésben, fokozza az együttélés vágyát! Váljék belső igényévé gyermekeinknek a társas kapcsolat!(20. oldal) Közös élmények biztosítása, csoportszokások és hagyományok rendszerének kialakítása. (20. oldal) P.P. (8.1.) A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, melyben ott és akkor ad segítséget, amikor feltétlenül szükséges.(34. oldal) P.P. (8.1.) A felszabadult játékhoz derűs, nyugodt légkör biztosítása. (34. oldal) Az óvónő védő szeretetével, megértő gondoskodásával az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. (34. oldal) P.P. (5.2.) olyan optimális légkört biztosít, amelyben jó gyermeknek és jó nevelőnek lenni.(10. oldal) P.P. (5.3.) gondoskodjunk : az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben történő sokszínű tevékenység biztosításáról (11. oldal) P.P. (5.2.) A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. (10. oldal) P.P. (8.2.) Olyan érzelmi biztonságot jelentő légkör kialakítása az irodalom felhasználásával - az óvónő közvetítő szerepével - mely gazdagítja a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését. (37. oldal) 80
társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. P.P.(8.3.) Az éneklés, az énekes játékokon való közös részvétel, mint az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az együttzenélés, a közös zenei élmények által a közösségi élmény, az összetartozás érzésének erősítése. (39. oldal) P.P.(6.2.) A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés, az integráló nevelés (20. oldal) P.P. (5.4.) célunk: a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete, bizalma és megbecsülése (11. oldal) P.P. (6.2.) Beilleszkedéskor vegyük figyelembe a gyermekek alkati tulajdonságait, élettörténetét, a szülő-gyermek kapcsolatot. Építsünk ezekre az ismeretekre.(20. oldal) P.P. (5.2.) A hazájukat elhagyni kényszerülő családok migráns - gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.(10. oldal) P.P. (6.2.) A csoportos beszélgetések, a közös élmények, s elsősorban a közös játék segítsen a beilleszkedésben, fokozza az együttélés vágyát! Váljék belső igényévé gyermekeinknek a társas kapcsolat!(20. oldal) P.P. (6.4.) A nyelvi kommunikációs helyzetek alapvető feltétele az egymást meghallgató, egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédkészsége. A társas kapcsolat fejleszti a beszédet, az alkalmazkodást.(24. oldal) P.P. (8.2) A beszédmegértés képességének fejlesztése, a beszédkedv, a megnyilatkozás készségének erősítése.(37. oldal) 81
Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)? Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. P.P. (6.2.) Esélyegyenlőség biztosítása Gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése (20. oldal) P.P.(7.1.) Minden óvodapedagógus szem előtt tartja, hogy a gyermekek személyiségformálásának, fejlesztésének alapja az ő felkészültsége, kreativitása, tudatos, tervszerű munkája, valamint megjelenése, viselkedése példaértékű a reá bízott gyermekek számára.(26. oldal) P.P. (6.1./B) A szülőkkel való együttműködés, családoknak kínált közös programok a családi ház szokásainak ismerete valamint a lelki egészség megőrzése elengedhetetlen feltétele munkánk eredményességének.(16. oldal) P.P. (7.4.) Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.(31. oldal) P.P. (6.2.) A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.(20. oldal) Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktusmegelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. P.P. (8.1.) Tiszteletben tartani azt, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésük alapfeltételeként önmegvalósító törekvéseiket a maguk teremtette világban egyedül oldják meg. (33. oldal) P.P. (6.2.) Betartják a kapcsolatteremtés alapvető szabályait: (21. oldal) 82
alkalmaz? P.P. (8.1.) A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, melyben ott és akkor ad segítséget, amikor feltétlenül szükséges. (34. oldal) A játéktevékenységen keresztül a gyermekek magatartásának, társas kapcsolatainak, viselkedésének, kreativitásának, együttműködő készségének, konfliktushelyzetben való viselkedésének formálása. (34. oldal) P.P. (8.1.) Képesek a szabályok elsajátítására, betartják és követik a csoportban, vagy a játékhelyzetben kialakított szabályokat.(36. oldal) A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. P.P. (6.2.) Fokozatosan alakítsuk a gyermekek tűrő- és konfliktusmegoldó képességét.(20. oldal) P.P. (8.5.) Örömmel végzett együttes mozgás közben a gyermekek önuralmának, együttműködőés tolerancia képességének fejlesztése.(44. oldal) Mozgásos versengések során a gyermekek siker és kudarc kezelésének képessége alakuljon (44. oldal) P.P. (8.5.) A gyermek testi képességeinek alakításával a személyiség pozitív irányú fejlesztése. A versenyszellem alakítása a siker, a kudarc érzésének feldolgozása, csapatszellem alakítása, társra figyelés.(44. oldal) 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri az óvodás gyermek érési sajátosságait, az önmagához viszonyított fejlődésének folyamatos megfigyelési módszereit, a különböző képességterületeken történő elmozdulás regisztrálásának módját, eszközeit. Az értékelés körébe bevonja a játékban és más tevékenységekben a rendszeresen és célirányosan végzett megfigyelések során a gyermeki produktumokat, a verbális és nonverbális megnyilvánulásokat, a cselekvésekben, feladat-, és problémamegoldásban megnyilvánuló jellemzőket, a társas viselkedést. 83
Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, az individualizálás szempontjait, a szülőktől kapott gyermekük fejlődésére vonatkozó információkat. Képes az értékelés eredményeire épülő, a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatok meghatározására. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, vagy önálló eszközök elkészítésére. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus tájékozott az értékelés funkcióiról, folyamatáról és módszeréről. ismeri az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokat, összefüggéseket, a folyamatos megfigyelési módszereket, azok regisztrálásának módját. az értékelés eredményei alapján határozza meg a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatokat. reálisan ítéli meg szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Önértékelési szempontok Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Az értékelés alapját képező általános elvárások Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) P.P.(8.1.) Az egyéni fejlettségi szint, érdeklődés és a csoport összetételének figyelembe vétele a játékeszközök megválasztásánál.(34. oldal) P.P.(6.2.) A megalapozott szokásrend amely értékrendhez vezet olyan biztonság, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely értelmes célokkal tölti meg azokat.(19. oldal) Szeretetre épülő, a gyermekek érzelmi befolyásoltságát figyelembe vevő magatartásformálás. A gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlődését garantáló feltételek biztosítása. A korcsoportra jellemző erkölcsi normák kialakítása. Az éntudat, a pozitív énérvényesítő és önkifejező törekvések kibontakoztatásának támogatása.(19. oldal) 84
Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. P.P.(6.2.) Az erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztésében következetességgel, példamutatással, az együttélés szabályainak csoportbeli elfogadtatásával érjük el, hogy a gyermekek legyenek figyelmesek, fegyelmezettek, illemtudók, egymásra odafigyelők.(20. oldal) P.P.(9.) A gyermekek fejlődésének nyomon követését, ennek rögzítését a fejlettségmérő lapok alkalmazásával biztosítjuk. (53.oldal) P.P.(8.8.) Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.(53. oldal) P.P.(10.) motivációs érzékenységüket megtapasztalva biztosítsuk figyelmük, fegyelmük fenntartását, fokozzuk kíváncsiságukat, kreativitásukat, növeljük önbizalmukat. SzMSz(5.7) Az óvodapedagógus feladata: Az érvényben lévő alapdokumentumok előírásai és ajánlásai szerint megfelelően készüljön fel a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Lássa el a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrizze, értékelje a gyermekek teljesítményét, fejlődését, s ezt dokumentálja a gyermekek személyi anyagában.(32. oldal) P.P.(8.7.) A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel (51. oldal) P.P.(13/B.) kiemelten figyelünk oda az egyéni képességekre, teljesítményre. Ezek további fejlesztése, kibontakoztatása, a tehetségígéretek gondozása elsősorban vizuális területen történik. (66.oldal) 85
Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését? Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. P.P.(14.) Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.(66. oldal) P.P.(10.) A fejlesztés eredménye a program tevékenységformáinál jelzett eredmények elérése, megközelítése P.P.(8.4.) Az önmagához képest történő fejlődés figyelembe vétele a fejlesztő eljárásaink során.(41. oldal) P.P.(8.8.) Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során.(53. oldal) P.P.(8.4.) Az ovi-galéria módot ad rá, hogy a szülők számára is betekintést nyújtsunk a készült alkotásokba.(42. oldal) P.P.(8.6.) Támogatjuk gyermekeink önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.(47. oldal) P.P.(8.6.) A gyermekek logikus gondolkodásának, összehasonlító-, és megkülönböztető képességének elősegítése.(47.oldal) P.P.(8.6.) Fejlesszük a gyermekek problémalátását, problémamegoldó képességét.(48. oldal) 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Az óvodapedagógus ismeri az óvodai kommunikáció sajátosságait, hatását a kapcsolatok minőségére. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógusszakma jogi és etikai szabályait, normáit. Tájékozott az óvodapedagógusi hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről. 86
Képes a gyermekekkel a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra gyermekekkel, szülőkkel, kollégáival, az óvodán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően. Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit, és ezen a téren önmagát fejleszteni. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. A pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik az óvodapedagógiai szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész részt vállalni a pedagógiai munkájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus nyelvhasználata igényes. együttműködik más óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. együttműködik más intézmények pedagógusaival. részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező általános elvárások Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. P.P. (6.4.) Beszédünk, nyelvhasználatunk legyen kifogástalan, példaértékű. Mondatszerkesztésünk változatos, egyszerű. Kifejezésünk szemléletes, alkalmazkodjon a gyermek értelmi fejlettségi szintjéhez. Beszédünk hangszínével, metakommunkációjával, érzelmi töltésével motiválja a gyermeket. Kérdéseinkkel ösztönözzük őket a beszédre, fejlesszük gondolkodásukat.(24. oldal) 87
megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése? Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. P.P.(6.2.) modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.(20. oldal) P.P. (6.3.) A gyerekekkel folytatott párbeszédeink során ügyeljünk a kifejezések, szavak megfelelő használatára. Fontos használni az elvárható viselkedési normáknak megfelelő udvariassági formákat: kérés, köszönés, köszönet, egymás meghallgatása stb. Érjük el, hogy a gyermek a példamutató beszéd, viselkedés alapján maga is törekedjen a tiszta beszédre, ejtésre, magatartásra. A beszédértés és a beszéd alapfeltétele a kulturált viselkedésnek is. (22. oldal) P.P. (6.2) A kapcsolattartás, a kapcsolatteremtés alapvető illemszabályai, az udvarias viselkedésformák legyenek a mindennapok természetes együttélésének részei.(21. oldal) P.P. (6.3.) Biztosítsunk időt a kötetlen beszélgetésekre a rugalmas óvodai napirend tervezésekor. Az óvodai életünkben nagyszámmal jelenjenek meg az anyanyelvi játékok, melyek egyaránt alkalmasak szókincs-bővítésre, hangfejlesztésre, helyes artikulációra. Mozgásra, cselekvésre és mondatalkotás fejlesztésére ösztönöznek, és ezzel egy időben az erkölcsi szokások, elvárások is beépülnek a gyermekek mindennapjaiba.(22. oldal) P.P.(6.4.) Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben különös figyelmet fordítunk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére.(24. oldal) A gyermekek közlési vágyára, érdeklődésére építve folyamatosan bővítsük aktív és passzív szókincsüket.(25. oldal) 88
Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. P.P. (6.3.) A gondozási műveletek jó alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítására, a szóbeli utasítás megértésének és követésének megfigyelésére. A "beszélgetőkör" a gyermekek élményeinek tapasztalatainak, ismereteinek szókincsbővítő, önálló szóbeli megnyilatkozására alkalmas forma.(23. oldal) P.P.(6.4.) Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.(24. oldal) A nyelvi kommunikációs helyzetek alapvető feltétele az egymást meghallgató, egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédkészsége. A társas kapcsolat fejleszti a beszédet, az alkalmazkodást.(25. oldal) Elvárás, hogy az óvodapedagógusok a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, játék és egyéb eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket ismerjék, és munkájuk során kritikusan, a kitűzött céljaiknak megfelelően használják is azokat. P.P.(6.2.) Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze!(20. oldal) P.P.(15.) a ) A családdal való együttműködésünk további formái: családlátogatás fogadóóra nyílt nap szülői értekezletek igény szerinti egyéni megbeszélések(64. oldal) Biztosítjuk a szülői jogok érvényesítését, a folyamatos véleményalkotás kinyilvánításának 89
lehetőségét és intézményünk Házirendjének, valamint Nevelési Programja tartalmának megismerését.(67. oldal) SzMSz(3.8.) A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái: Szülői értekezletek - az újonnan érkező gyermekek szüleinek az óvodába lépéssel kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletet tartunk a nevelési év megkezdése előttennek felelőse az intézményvezető, illetve a kihelyezett csoport képviselője Jákfán. - az óvoda csoportvezető óvónői évente két alkalommal csoportszülői értekezletet tartanak, melyet megelőz a rábapatyi csoportokban egy összevont tájékoztatás, melyet az intézményvezető tart. Fogadóórák - az óvoda délelőttös beosztású óvodapedagógusa, valamint az intézményvezető fogadóórát tart a munkatervben meghatározottak szerint. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc, ha a pedagógusnak nem sikerült minden érdeklődő szülővel beszélnie, a fogadóóra időtartama 30 perccel meghosszabbítható. - Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időben kíván gyermekéről tájékoztatást kapni, erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy személyesen történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása - Az szülői kötelezettségekről, óvodai eseményekről, tudnivalókról a szülők folyamatosan írásbeli tájékoztatást kapnak az erre rendszeresített üzenő táblán lehetőleg egy héttel az esemény előtt. - A szülő gyermeke óvodai beiratkozásakor a Házirend egy példányát írásos formában kézbe kapja. Ez a dokumentum tartalmazza a gyermekek adatainak nyilvántartására vonatkozó tájékoztatást is. - Az óvodai étkeztetéssel kapcsolatos tájékoztatást naponta megtalálhatják az heti étrendnek kialakított tájékoztatón.(26. oldal) 90
Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. SzMSz(5.7.) Tartson kapcsolatot a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével járuljon hozzá az óvodai és családi nevelés egységének kialakításához. Tartsa tiszteletben a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait. Vegyen részt az óvoda szülői értekezletein, szervezze és vezesse azt, tartson fogadóórát, nyílt napot a munkatervben meghatározottak szerint. Irányítsa, szervezze és vezesse a csoportja rendezvényeit, ünnepeit a munkatervben meghatározottak szerint. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. (33. oldal) P.P.(15.) A mindennapi tevékenységeinken túl játszódélutánokat, közös ünnepeket, sportrendezvényeket, hagyományőrző programokat is szervezünk a családokkal közösen gyermekeink örömére.(67. oldal) Munkaterv 2015/2016 : 1/a.) Az évek óta jól működő munkaközösség, melyet a minősítésre, ellenőrző látogatásokra való felkészülés jegyében a minőségi munkavégzés támogatásának céljára hoztunk létre - melynek minden pedagógus tagja a nevelőtestület döntése szerint tovább működik. Működésével támogatja az önértékelő csoport munkáját, s kiegészíti az elmúlt évek bevált gyakorlatával az önértékelésből kimaradó kollégák látogatásával.(5. oldal) SzMSz(3.1.) Az óvodában egy nevelőtestület működik, mely az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület dönt: A pedagógiai program elfogadásáról Az SzMSz elfogadásáról Az éves munkaterv elfogadásáról A házirend elfogadásáról Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról Továbbképzési program elfogadásáról A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról Az intézményvezetői vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény 91
Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. tartalmáról A nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.(22. oldal) SzMSz(3.3.) Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dajkák, a gazdasági vezető, a pénzügyi ügyintéző-óvodatitkár, konyhai dolgozók és karbantartó együttműködését. (23. oldal) SzMSz (3.7.) A rendszeresen és szükség esetén munkamegbeszélést tartunk a székhelyen és a telephelyen.(24. oldal) SzMSz(1.3.) Az éves munkaterv az óvoda hivatalos dokumentuma, mely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, az óvoda Pedagógiai programját alapul véve tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és határidők megjelölésével. A munkaterv egy példánya az intézményvezetői irodában, egy a telephely hivatalos helyiségében, esemény-naptára a székhely intézmény alkalmazottai számára rendelkezésre álló hirdetőtáblán kerül elhelyezésre.(13.oldal) SzMSz(5.7) A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel, az iskolakészültség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő munkáját.(33. oldal) SzMSz(5.7) Az óvodapedagógus: Feladata a rábízott gyermekek nevelése, fejlesztése a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. Feladatait az érvényes jogszabályokban meghatározottak szerint végzi önállóan és felelősséggel. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg.(32. oldal) 92
Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. P.P.(7.4.) A partneri kapcsolat kialakításának alapja a kölcsönös bizalom, valamint segítségnyújtás.(31. oldal) Kölcsönös tájékoztatással, munkánk megismertetésével, elképzeléseink és lehetőségeink egyeztetésével segítjük és támogatjuk közös céljaink megvalósítását.(32. oldal) 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önállóan képes az óvodapedagógiával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására, és a vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. Óvodai nevelő-fejlesztő tevékenységéért felelősséget vállal, amit a kapcsolódó tudományterületekről szerzett ismereteire alapoz. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, illetve azok képviselőivel kapcsolatban. Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik óvodapedagógusi hivatása átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végiggondolja és képviseli az óvodapedagógusi szakterület etikai kérdéseit. Kulcsjellemzők: Az óvodapedagógus saját magára is érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét. pedagógiai kérdésekben tájékozott, követi a szakmában történteket. munkájában kezdeményező és felelősségteljes. munkájában pontos és megbízható. Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező általános elvárások Az önértékelés és külső értékelés alapját képező intézményi elvárások (PP tartalmak) Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. SzMSz(5.7) Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása, s az abban való részvétel.(32. oldal) 93
továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. SzMSz(5.7.) Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.(32. oldal) SzMSz(5.7.) Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében. (32. oldal) P.P.(7.1.) Minden óvodapedagógus szem előtt tartja, hogy a gyermekek személyiségformálásának, fejlesztésének alapja az ő felkészültsége, kreativitása, tudatos, tervszerű munkája, valamint megjelenése, viselkedése példaértékű a reá bízott gyermekek számára. Óvodánkban hosszú távon a folyamatos önképzés és a tervezett szakmai továbbképzés jelenti a szakmai munka színvonalának megőrzését, fejlesztését.(26. oldal) SzMSz(5.7.) Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.(32. oldal) Az óvodapedagógus feladata a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata felkészülés, csoportnapló, projektor, fényképezőgép, laptop, audiovizuális eszközök melyekkel támogatja és elősegíti az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Az óvodapedagógusok feladata: a rendelkezésre álló digitális eszközök célszerű használata 94
Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. A falu közössége számára fontos színfolt az intézményi működés, annak ünnepei, rendezvényei. Az óvodapedagógus, az alkalmazotti közösség a munkatervben meghatározottak szerint vegye ki részét a községi szinten szervezett ünnepekből, rendezvényekből a gyermekek fellépésével, részvétellel, szükség szerinti támogatással (arcfestés, kézműves technikák alkalmazása, iskolai rendezvény, nyugdíjas klub rendezvényei, Vesszős fesztivál). Tartsunk kapcsolatot a: Családdal: - Erre építve tudunk igazán egyéni bánásmód szerint a gyermekek számára eredményes személyiségfejlesztést végezni.(p.p.7.4. 31. oldal) - Elvárás és elégedettségméréssel Arany János Általános Iskola nevelőtestületével Gyermekjóléti Szolgálattal Orvossal, védőnővel, fogászattal Fenntartó Önkormányzattal, Rábapatyért Egyesülettel Szakszolgálattal (logopédia, gyógypedagógia, szakértői bizottság) hitoktatóval, egyházak képviselőivel SzMSz(5.7.) Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.(32. oldal) Munkaterv 2015/2016. 1/c.) A pályázatok nyújtotta lehetőségeket használjuk ki, igyekezzünk kiegészíteni az egyre alacsonyabb összegű támogatásokat, hogy az eredeti célok elérhetők legyenek. Pályázati anyagok folyamatos figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása legyen továbbra is feladat ahhoz, hogy óvodánk felszereltségét, a gyermekek ellátását minél jobb körülményekkel valósíthassuk meg.(15. oldal) 95
3. sz. melléklet Eszköztár: Pedagógus 1. Feladatterv sablon minta 2. Feladatterv sablon 3. Dokumentumelemzés 4. Megfigyelési lap. A két foglalkozást érintő látogatás/ megfigyelés 5. A két foglalkozás megfigyelés összegző értékelése 6. A két foglalkozáslátogatás résztvevői 7. Az óvodapedagógus önértékelő kérdőíve 8. Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 9. Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 10. Óvodapedagógusi interjú a pedagógus munkájának önértékeléséhez 11. Vezetői interjú a pedagógus munkájának önértékeléséhez 12. Kompetencia alapú pontozótáblázat: PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉS - intézményi elvárások teljesülése 13. Összegző értékelés: Kompetenciánként a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása 14. Önfejlődési terv 15. Pedagógus önértékelés Önellenőrző lap 96
1. Feladatterv sablon - minta FELADATTERV - ÖNÉRTÉKELÉS Intézmény/telephely: Önértékelés időszaka: év. hó -tól..-ig Értékelési dokumentumok elkészítésének határideje:. Önértékelésre kijelölt pedagógus Kijelölt önértékelési csoport vezető Önértékelési kiscsoporttag 1 Önértékelési kiscsoporttag 2 2. Feladatterv - minta Ssz. Lépések/ feladatok TEVÉKENYSÉG Érintettek Időpont/idő tartam (óra, nap, hét) Felelős Erőforrás eszköz Teljesülés PRODUKTUM 1. 2. 3. 4. 5. 97
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Dokumentumelemzés (pedagógus önértékelés támogatása) Önértékelésre kijelölt pedagógus neve: Feladat ellátási helye: A dokumentumelemzés időpontja: Dokumentum ellenőrzését végző pedagógusok: Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai: 98
Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Tartalom Tartalom Száma Kiemelkedő területek (kompetencia területek) Fejleszthető területek (kompetencia területek) 1. 2. 3. 4. 5. 99
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az óvoda pedagógiai programjára épülő egész éves nevelési tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai: Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés Kiemelkedő Fejleszthető Pontszám 1. Milyen tervezési módszert használ az óvodapedagógus az éves tervezéshez? 0 1 2 3 2. 3. Hogy jelenik meg a tervekben a gyermeki kompetenciák fejlesztése? 0 1 2 3 Mennyiben biztosítja az éves nevelési-tanulási ütemtervben meghatározott célok megvalósulását? 0 1 2 3 4. 5. 6. 7. Hogy kapcsolódik az óvodai csoport és az óvodán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások tervezése az éves nevelési és tevékenységi tervben meghatározott követelményekhez? Hogy kapcsolódik az óvodai csoport és az óvodán kívüli tevékenységek, az éves nevelési és tevékenységi tervben meghatározott személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz? Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekkel kapcsolatos feladatok? Hogy jelennek meg az éves tervezésben a nevelési, ismeretátadási tanulási területek kapcsolódása, egymásra épülése? 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 100
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés Kiemelkedő Fejleszthető Pontszám 8. Hogyan épít az óvodapedagógus a tervező munka során a gyermekek előzetes ismereteire? 0 1 2 3 9. Hogy jelenik meg az ismeretek, fogalmak, egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban? 0 1 2 3 10. 11. 12. 13. Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés? 0 1 2 3 Hogy jelennek meg a tervezésben az eltérő gyermeki igények figyelembevétele, a fejlődési ütemnek megfelelő folyamatok? 0 1 2 3 Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? 0 1 2 3 Tartalmazza-e a nevelési tevékenységi terv a céloknak megfelelő ismeret átadási, tanulási eszközöket? (szemléltető eszközök, kéziszerek, hangszerek, rajzeszközök stb. 0 1 2 3 14. Milyen elemeket tartalmaz az adott csoport pedagógiai programokhoz illeszkedő éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz? 0 1 2 3 Összes pontszám: % 101
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés Kiemelkedő Fejleszthető Pontszám Rövid összefoglaló értékelés: Az önértékelés során látogatott tevékenység / foglalkozásterv és egyéb foglalkozások tervezése: Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés (Kiemelkedő, fejleszthető) Pontszám 1. Milyen módszert használ az óvodapedagógus a tevékenyég/projekt /foglalkozás tervezéséhez? 0 1 2 3 2. A tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e nevelés, ismeretátadás, tanítás, tanuláshoz kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek? 0 1 2 3 3. Hogy jelennek meg a tervezésben a belső és külső kapcsolódások? 0 1 2 3 4. A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, szervezési eljárások és az tevékenyég/projekt (foglalkozás) /foglalkozás felépítése? 0 1 2 3 5. A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás 0 1 2 3 102
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés (Kiemelkedő, fejleszthető) Pontszám 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. alkalmazását? A tevékenység/projekt (foglalkozás)/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél tananyag eszköz koherenciája? Milyen módon jelennek meg az egyéni gyermeki igények az tevékenység/projekt (foglalkozás)/foglalkozások tervezésében? Mennyire támogatja a terv a gyermeki együttműködést, szociális tanulást? Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai? Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? Az óvodai csoport és az óvodán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott gyermekcsoport életkori sajátosságaival? Az óvodai csoport és az óvodán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.) 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 103
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés (Kiemelkedő, fejleszthető) Pontszám 13. Tevékenyég/projekt (foglalkozás) terveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat? 0 1 2 3 Összes pontszám % Rövid összefoglaló értékelés: Napló Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés (Kiemelkedő, fejleszthető) Pontszám 1. Hogy követi a gyermekekről készült feljegyzés, fejlődési naplóba beírtak a pedagógiai program értékelési elveit? 0 1 2 3 104
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés (Kiemelkedő, fejleszthető) Pontszám 2. 3. Hogy követi a napló szerinti haladás az éves tervezést? 0 1 2 3 Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.) 0 1 2 3 Összes pontszám % Rövid összefoglaló értékelés: Gyermeki produktumok Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés Pontszám 1. Hogy követhető a gyermekek munkájából, produktumából a szabad játék közbeni alkotás, a rendszeresség? Né 0 1 2 3 2. A gyermekekről készült feljegyzések tartalma összhangban van-e Né 0 1 2 3 105
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Szempontok Rövid szöveges értékelés Pontszám 3. 4. 5. 6. az éves tervezés dokumentumaival és a helyi nevelési, tevékenységi terv elvárásaival, követelményeivel? A gyermekekről készült feljegyzésekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhető-e? A gyermeki produktumokban megjelennek-e más tevékenységhez kapcsolódó elemek is? (Pl.: környezettudatosságra nevelés, egészséges életmódra nevelés) A gyermeki produktumokban (rajzokban, barkácsolásban) megjelennek-e az alkalmazható tudás fejlesztésére vonatkozó törekvések? Nyomon követhető-e az egyéni gyermeki igényeknek megfelelő pedagógiai munka a gyermeki produktumokban? Összes pontszám Né 0 1 2 3 Né 0 1 2 3 Né 0 1 2 3 Né 0 1 2 3 % Rövid összefoglaló értékelés: Né = Nem értelmezhető, nem releváns. Pld a befogadási időszakban még nem követhető nyomon a pedagógiai munka a gyermeki produktumokban 106
A foglalkozást/tevékenységet vezető pedagógus neve: A tevékenység/projekt (foglalkozás) látogatás megfigyelése (pedagógus önértékelés támogatása) Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Az foglalkozás /tevékenység látogatás helye, ideje: Csoport Tevékenység: Témakör (projekt neve, téma): Műveltségtartalom: A foglalkozás/tevékenység látogató neve: 107
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Megfigyelési szempontok (foglalkozás, tevékenység megfigyelése) Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 1. 2. Hogy határozta meg az óvodapedagógus az adott időszak szabad játék/nevelés tevékenyég/projekt (foglalkozás) célját, és hogyan felel meg a kitűzött céloknak? Né 0 1 2 3 2. 1, 2. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél elérését? Né 0 1 2 3 3. 2, 3. A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az tevékenyég/projekt (foglalkozás) tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Né 0 1 2 3 4. 2, 3. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott az óvodapedagógus a szabad játék/ tevékenység/projekt (foglalkozás) során? Né 0 1 2 3 108
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 5. 1,2,3,4,5. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások az intézmény által preferált módszertannak? Né 0 1 2 3 6. 3. Milyen tanulásszervezési, képességfejlesztési formákat használt az óvodapedagógus? Né 0 1 2 3 7. 3. A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek? Né 0 1 2 3 8. 3. Milyen mértékben sikerült a gyermekeket bevonni a szabad játék/tevékenység/projekt (foglalkozás) menetébe, aktivitásukat fokozni? Né 0 1 2 3 9. 1,4,5. Mennyire tükröződött a szokás szabályrend a tevékenységben/projektben (foglalkozáson) a gyermekek magatartásában? Né 0 1 2 3 109
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 10. 2,3. Hogyan határozta meg az óvodapedagógus a tevékenység/projekt (foglalkozás) célját, és hogyan sikerült azt a gyermekek számára vonzóvá tenni, tudatosítani? Né 0 1 2 3 11. 3. Hogyan hangolódtak rá a gyermekek a tevékenységre/projektre (foglalkozásra)? Né 0 1 2 3 12. 2. Milyen volt a tevékenység/projekt (foglalkozás) menetének logikája? Né 0 1 2 3 13. 1. Mennyire szakszerű az óvodapedagógus fogalomhasználata, mennyire támogatja a gyermekekben az új fogalmak kialakítását és a korábbiak elmélyítését? Né 0 1 2 3 14. 3. Hogyan segítette az óvodapedagógus az önálló tapasztalatszerzést a szabad játékban és egyéb tevékenységben, tanulásban? Né 0 1 2 3 110
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 15. 3. Az óvodapedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket? Né 0 1 2 3 16. 4. Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés a szabad játékban/tevékenységben/projektben (foglalkozáson)? Milyen eszközök segítették ezt? Né 0 1 2 3 17. 4. Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás a szabad játékban/tevékenységben/projektben (foglalkozáson)? Né 0 1 2 3 18. 6. Hogyan értékelte az óvodapedagógus (szóban) a gyermeki produktumokat? Né 0 1 2 3 19. 6. Hogyan értékelte az óvodapedagógus a gyermekeket? Né 0 1 2 3 111
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 20. 6. Hogyan történt a gyermekek önértékelése? Né 0 1 2 3 21. 6. Mennyire volt indokolt az adott időszak szóbeli értékelése, milyen módon történt? Né 0 1 2 3 22. 3. Az óvodapedagógus vezető, irányító, segítő szerepe mennyire volt indokolt az egyes folyamatokban? Né 0 1 2 3 23. 6. Mennyire volt reflektív az óvodapedagógus? Né 0 1 2 3 24. 6. Milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya? Né 0 1 2 3 112
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám 25. 7. Milyen volt az óvodapedagógus stílusa? Né 0 1 2 3 26. 7. Mennyire volt érthető az óvodapedagógus kommunikációja? Né 0 1 2 3 27. 7. Milyen az óvodapedagógus kérdező kultúrája? Né 0 1 2 3 28. 3. Milyen volt az óvodapedagógus időgazdálkodása? Né 0 1 2 3 Összes pontszám: % 113
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzés Ssz. Komp terület ek Szempont 1. Foglalkozás/ tevékenység 2. Foglalkozás/ tevékenység. Pontszám Rövid összefoglaló értékelés: 114
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Pedagógus neve:.. A TEVÉKENYSÉG/FOGLALKOZÁS ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE Megfigyelési szempont Kiemelkedő (Példaértékű) Jó Megfelelő Fejlesztésre szoruló (hiányos) Nem megfelelő Megjegyzés 1. A pedagógus felkészültsége 2. Foglalkozás vezetése, felépítése 3. A foglalkozás célja, szervezettsége 4. A foglalkozás időbeosztása 5. Az alkalmazott módszerek illeszkedtek a foglalkozás céljához, tartalmához 115
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Megfigyelési szempont Kiemelkedő (Példaértékű) Jó Megfelelő Fejlesztésre szoruló (hiányos) Nem megfelelő Megjegyzés 6. Célkitűzés 7. Gyermekek motivációja, köztes motiváció 8. 9. Szemléltetés, bemutatás során használt eszközök mennyisége és minősége A feldolgozott tartalmak és annak terjedelme megfelelt a gyermekek sajátosságainak 10. A pedagógus figyelembe vette az egyéni képességek közötti eltéréseket 11. Problémamegoldás hatékonysága a helyzet tükrében/váratlan helyzetek kezelése 116
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Megfigyelési szempont Kiemelkedő (Példaértékű) Jó Megfelelő Fejlesztésre szoruló (hiányos) Nem megfelelő Megjegyzés 12. 13. 14. 15. 16. A pedagógus előadásmódja, kérdéskultúrája, egyénisége, hangneme, kommunikáció a gyermekekkel (kérdezési technikák, magyarázatok, utasítások) Épített a gyermekek előzetes ismereteire Folyamatos ellenőrzés és értékelés, a gyermekek önértékelési képességének fejlesztése Megfigyelhető a szokásrend a foglalkozáson a gyermekek magatartásában A foglalkozás hangulata, légköre a gyermekek aktivitása 17. A foglalkozás pedagógiai eredményessége 117
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Rábapaty, Alsópatyi u. 76. Tel-Fax.:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Megfigyelési szempont Kiemelkedő (Példaértékű) Jó Megfelelő Fejlesztésre szoruló (hiányos) Nem megfelelő Megjegyzés Az értékelés szöveges összegzése néhány mondatban: Kelt: Az értékelést végzők neve és aláírása:..... Önértékelési csoport vezető Önértékelési csoporttag 1 Önértékelési csoporttag 2 118
A pedagógus önértékelését támogató Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu FOGLALKOZÁS/TEVÉKENYSÉG LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV Az intézmény neve Az intézmény címe Osztály / csoport A megfigyelés helye A látogatás időpontja Műveltségi terület Tantárgy / téma Az óra / foglalkozás témája A látogatás résztvevői Résztvevők Név Aláírás Értékelt pedagógus Önértékelési csoportvezető Önértékelési csoporttag 1 Önértékelési csoporttag 2 További résztvevő További résztvevő Mellékletek: A pedagógus által az óra-/foglalkozáslátogatáshoz benyújtott tematikus terve és óra- /foglalkozásterve A két órát vagy foglalkozást érintő látogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatai (melyet az informatikai felületen rögzíteni kell). A jegyzőkönyv összeállítójának (önértékelési csoporttag) neve: Dátum:... aláírás 119
Az óvodapedagógus önértékelő kérdőíve Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Önértékelésre kijelölt pedagógus: Az önértékelés során az óvodapedagógus kifejtheti véleményét munkájával, személyével kapcsolatban, de lehetősége van minden olyan egyéb fontos információ rögzítésére is, amire a kérdőív nem kérdez rá. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. Válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk. Ssz. Állítások Véleményt tükröző érték Rendszeresen tájékozódik az óvodapedagógia, pszichológia, 1. módszertanok és az általános pedagógia tudományára 0 1 2 3 4 5 vonatkozó legújabb eredményekről. 2. Jól ismeri az Óvodai nevelés országos alapprogram, az intézmény pedagógiai program, az éves munkaterv, és az éves nevelési, tevékenység által támasztott elvárásokat, követelményeket. 0 1 2 3 4 5 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A nevelő tanító - oktató munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket alkalmaz. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi gyermekek előzetes fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait, ismereteit, tudását a környezet lehetőségeit. Pedagógiai munkájában használja a játék, módszertani koncentráció kínálta lehetőségeket. Pedagógiai munkájában kihasználja a különböző IKT-alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket. Tervezőmunkája igazodik az Óvodai nevelés országos alapprogram és az intézményi pedagógiai program által támasztott nevelési, ismeret átadási, fejlesztési követelményeket. A tehetség ígéretes gyermeknek fejlődési lehetőségeket biztosít. A lemaradó gyermekeket, fejlődésben az átlagtól eltérően lassabb üteműeket segíti, felzárkóztatja. 120 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Állítások Véleményt tükröző érték 11. Tervezőmunkájában fontos szempont a gyermekek 0 1 2 3 4 5 tevékenységhez kötött ismeretszerzése, tanítása. 12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is. 0 1 2 3 4 5 13. Pedagógiai munkájában épít a gyermeki válaszok, tévedések rendszeres visszacsatolására. 14. Jó a kapcsolata a gyermekekkel. 15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a gyermekek számára átadható, követhető értékrend átadása 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára. Értékelése, megerősítése folyamatos, fejlesztő, a gyermekek személyiségfejlődésére is kiterjed. Használja az internet nyújtotta lehetőségeket az ismeret átadás támogatásában. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél, a pozitív megerősítés dominál. Ellenőrzése, értékelése következetes, az intézmény pedagógiai programjában, a nevelési, tevékenységi (projekt) tervében előírt követelményeknek megfelelő. Teljesíthető követelményeket támaszt a gondozásban, gyermekmunkában, játékban, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekben. A gyermekek apróbb sikerét, törekvését, önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének tekinti. Értékelésében és az elvárások, követelmények felállításában a nevelési, tevékenységi (projekt) terv nyújtotta lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a csoportnak a fejlődési szintjét, ütemét, sajátosságait. A megfigyelések, értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés céljainak, módszereinek kijelölésébe. Előre tájékoztatja a gyermekeket a feladatokról, időt adva teljesítésükre, ezzel eléri sürgetésmentes a napirend betartását, betartatását. Félévente pontos tájékoztatást ad a gyermekek fejlődésének üteméről, fejlesztés irányáról, módjáról, az éves és a rövidebb távú célokról, feladatokról, elvárásokról a szülőknek. Jó a kapcsolata a szülőkkel, a gyermek gondozójával megbízottjával. Jó a kapcsolata a pedagógiai munkát közvetlenül segítőkkel és a többi kollégával. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 121
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Állítások Véleményt tükröző érték 31. Empatikus, határozott, következetes, szuggesztív a gyermekek 0 1 2 3 4 5 között. 32. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai 0 1 2 3 4 5 vitákban. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők 33. visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése 0 1 2 3 4 5 érdekében. 34. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai 0 1 2 3 4 5 felkészültségével, személyisége sajátosságaival. 35. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli. 0 1 2 3 4 5 36. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába. 37. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban. 38. 39. 40. 41. Az önálló ismeretszerzéshez, tevékenységhez kötött tanuláshoz biztosítja a megfelelő, eszközöket. A gyermeki tévedéseket, hibákat a nevelés, tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasztalatait beépíti saját pedagógiai gyakorlatába. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális, vagy ettől eltérő gyermektípusok sajátosságait. Felismeri, kihasználja a játékban, tevékenységhez kötött ismeretszerzésben, az általa a csoport fejlettségi szintjének megfelelően készített nevelési tevékenységi tervében rejlő lehetőségeket a különböző ismeretszerzési stratégiák kialakítására. 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide! 122
Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Önértékelésre kijelölt pedagógus neve: Kedves Szülő! Tájékoztatjuk Önt, hogy óvodapedagógusaink kétévente végzik el saját szakmai önértékelésüket, melynek során a szülők véleményét is figyelembe kell vennünk. Tisztelettel kérjük, hogy véleményével és észrevételeivel járuljon hozzá a kijelölt kolléga önértékeléséhez. A felmérés anonim. Kérjük, hogy a kitöltött kérdőívet az óvodatitkári helyiségben lévő dobozba szíveskedjen elhelyezni! Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. X jellel válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Válaszai segítenek abban, hogy a fent nevezett kolléga munkájáról valós képet kaphassunk. Ssz. Állítások Véleményt tükröző érték 1. 2. 3. 4. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásában. Előre tájékoztatja a szülőket az éves és a rövidebb távú célokról, feladatokról, elvárásokról. A gyermekem alkotásait, szabad munkáit rendszeresen összegyűjti, értékeli a fejlődést, és számunkra is hozzáférhetővé teszi. A szülőkkel való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 5. Szervez vonzó, óvodán kívüli programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5 6. Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak és segítőek. 0 1 2 3 4 5 123
Ssz. Állítások Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Véleményt tükröző érték 7. Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos tanácsokat ad. 0 1 2 3 4 5 8. Szülői kérdésre időben és pontosan reagál. 0 1 2 3 4 5 9. Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal. 0 1 2 3 4 5 10. Önálló ismeretszerzésre ösztönzi a gyermekeket. 0 1 2 3 4 5 11. Felismeri a gyermekek problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani. 0 1 2 3 4 5 12. Gyermekem hosszabb hiányzása esetén lehetőség szerint ad időt és segítséget a felzárkózásához 0 1 2 3 4 5 Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a fent nevezett kolléga munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide! Köszönjük az együttműködését! 124
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Önértékelésre kijelölt pedagógus neve: Kedves Kolléga! Tisztelettel kérjük, hogy véleményeddel és észrevételeiddel járulj hozzá az önértékelésre kijelölt kolléga önértékeléséhez. A felmérés anonim. Kérjük, hogy a kitöltött kérdőívet az óvodatitkári helyiségben lévő dobozba szíveskedj elhelyezni! Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. X jellel válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Válaszaid segítenek abban, hogy a fent nevezett kolléga munkájáról valós képet kaphassunk. Ssz. Állítások Véleményt tükröző érték 1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 0 1 2 3 4 5 2. A tehetséges gyermekeknek lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 0 1 2 3 4 5 3. Szervez vonzó, óvodán kívüli programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5 4. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a gyermekek fejlődéséről, problémáiról. 0 1 2 3 4 5 5. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 0 1 2 3 4 5 6. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal. 0 1 2 3 4 5 125
Ssz. Állítások Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Véleményt tükröző érték 7. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő. 0 1 2 3 4 5 8. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollégáival. 0 1 2 3 4 5 9. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban. 0 1 2 3 4 5 Kérjük, amennyiben olyan véleményed van a fent nevezett kolléga munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tartod megjegyezni, írd le ide!. Köszönjük az együttműködésedet! 126
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Óvodapedagógusi interjú a pedagógus munkájának önértékeléséhez Az interjú célja egyrészt, hogy az óvodapedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, tájékozódjanak az óvodapedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az értékelt óvodapedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az adott időszak tevékenységi látogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. Időpont: Önértékelésre kijelölt pedagógus: Interjút vezető önértékelési csoport tagja(ai): Ssz. Interjúkérdések Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? 1. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket? 2. Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját? 3. 127
Ssz. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Interjúkérdések Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor? 4. A szabad játékban, tevékenység/projekt (foglalkozáson) látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen? 5. Milyen játékpedagógiai elvet vall és alkalmaz a csoportjában? 6. Milyen módszerrel segíti a fogalmak kialakítását? 7. 8. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását? 128
Ssz. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Interjúkérdések Hogy alakítja a nevelési, tanulási teret, a nevelési, tanulási környezetet a nevelési, tanulási folyamatnak megfelelően? 9. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket? 10. Milyen módon segítik munkáját az IKT- eszközök? 11. Milyen módszerekkel támogatja a gyermekek ismeretszerzését? 12. 13. Mit jelent Ön számára az inkluzív nevelés? 129
Ssz. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Interjúkérdések Hogyan differenciál? Alkalmazza-e az adaptív nevelés, tanítás, oktatás gyakorlatát? 14. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban? 15. Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában? 16. Hogyan képes befogadó, esztétikus környezetet kialakítani? 17. 18. Hogy alakítja a szabad játék, ismeretközvetítési tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően? 130
Ssz. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Interjúkérdések 19. Hogyan segíti a gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot? 20. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet? 21. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során? 22. A nevelés tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a gyermekeket önértékelésre ösztönözni? 23. 24. Hogyan győződik meg róla, hogy a gyermekek értékelése reális? 131
Ssz. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Interjúkérdések Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények óvodapedagógusaival? 25. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen a munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a gyermekek szüleivel? 26. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? 27. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban? 28. 132
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Vezetői interjú a pedagógus munkájának önértékeléséhez Az interjú célja, hogy az óvodapedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, tájékozódjanak az óvodapedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről. Az interjú során nyert információk kiegészítik az adott időszak tevékenységi látogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. Önértékelésre kijelölt pedagógus: Helye és ideje: Adatokat szolgáltató vezető: Interjút vezető önértékelési csoport tagja: Ssz. Interjúkérdések Milyennek tartja az óvodapedagógus módszertani, pedagógiai felkészültségét? 1. Mennyire felel meg az óvodapedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és az adott gyermekcsoportoknak? 2. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti az óvodapedagógus a gyermekek játékát, önálló ismeretszerzését, tanulását? 3. 133
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Interjúkérdések Hogy vesz részt az óvodapedagógus a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésében, fejlesztésében, oktatásában? 4. Mennyire tud megfelelni az óvodapedagógus a gyermekek és a szülők egyéni elvárásainak? 5. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés az óvodapedagógus munkájában? 6. Mennyire felel meg az óvodapedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak és a gyermekcsoportoknak? 7. 8. Véleménye szerint az óvodapedagógus az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt? (Csoportszoba elrendezése stb.) 134
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Interjúkérdések Véleménye szerint a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez az óvodapedagógus biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét a gyermekek számára? 9. Milyen az óvodapedagógus kapcsolata a gyermekkel, szülőkkel? 10. Milyennek tartja az óvodapedagógus kapcsolatát a kollégákkal? 11. Milyen az óvodapedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása? 12. 13. Milyen innovációs vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt az óvodapedagógus? 135
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Interjúkérdések Miben nyilvánul meg az óvodapedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása? 14. Reális önismerettel rendelkezik-e az óvodapedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket? 15. Mennyire jellemző az óvodapedagógusra az önfejlesztés igénye? 16. Mennyire elégedett az óvodapedagógus munkájának eredményességével? 17. 18. Mi(ke)t értékel leginkább az óvodapedagógus szakmai munkájában? 136
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Interjúkérdések Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön? 19. Van-e tudomása arról, hogy az óvodapedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a szülők körében? 20.. Hogyan értékeli az óvodapedagógus konfliktusmegelőző és kezelő módszereit, képességét? 21. 137
Ikt.sz.: Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu A pedagógus önértékelés összegző értékelőlapja a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározása Az értékelt pedagógus neve:. Önértékelési csoportvezető:. Önértékelési csoporttag 1. :.. Önértékelési csoporttag 2. :.. Terület neve Az önértékelés eredménye Pontszám Erősségek: (0-3 pont) 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Fejleszthető területek: 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Erősségek: Fejleszthető területek: 138
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Terület neve Az önértékelés eredménye Pontszám Erősségek: (0-3 pont) 3. A tanulás támogatása Fejleszthető területek: Erősségek: 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség Fejleszthető területek: 139
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Terület neve Az önértékelés eredménye Pontszám Erősségek: (0-3 pont) 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportos tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Fejleszthető területek: Erősségek: Fejleszthető területek: Erősségek: 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Fejleszthető területek: 140
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Terület neve Az önértékelés eredménye Pontszám Erősségek: (0-3 pont) 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Fejleszthető területek: Összegzés: Pontszám: Százalék: Összegző vélemény: Dátum:.... Önértékelési csoport vezető Önértékelési csoporttag 1.. Önértékelési csoporttag 2. Önértékelt pedagógus 141
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu ÖNFEJLŐDÉSI TERV PEDAGÓGUS NEVE:. SZAKMAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A PEDAGÓGUS SZAKMAI CÉLJAI CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIATERÜLETEK (Pedagógus II szint) VÁRHATÓ EREDMÉNYEK (Miből tudható, hogy elérte a célját?) HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (2015 2017) 1. 2. 3. 142
AZ ELÉRT EREDMÉNYEK HATÁSA Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu (a cél megvalósulása után várható változás a gyermekekre/diákokra vonatkozóan) 1. 2. 3. TEVÉKENYSÉGTERÜLETHEZ, SZAKTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ (szakmódszertani, szaktárgyi) fejlesztési célok CÉLOK MEGHATÁROZÁSA VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 1. 2. 3. 143
FELADAT, TEVÉKENYSÉG, ERŐFORRÁSOK Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu (a kijelölt cél eléréséhez megnevezett konkrét feladat/ok felsorolása) Egyéni Intézményi Intézményen kívüli 1. 2. 3. KELT: RÁBAPATY,. intézményvezető aláírása.. pedagógus aláírása 144
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Pedagógus önértékelés: Önellenőrző lap Sorszám Dokumentum Teljesülés igazolása 1. Feladatterv 2. Dokumentumelemzés 3. Megfigyelési lap 4. Foglalkozás megfigyelésének összegző értékelése 5. Résztvevői jegyzőkönyv 6. Óvodapedagógus önértékelő kérdőíve 7. Szülői kérdőív 8. Munkatársi kérdőív 9. Vezetői interjú 10. Kompetencia alapú értékelés (excel) 11. Összegző értékelés 12. Önfejlődési terv Rábapaty,........ Önértékelési csoport vezető Önértékelési csoporttag 1 Önértékelési csoporttag 2 145
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS - ÉRTÉKELŐLAP DAJKÁK.. nevelési év Dajka neve: Önértékelés időpontja: ÖNÉRTÉKELÉS Értékelő beszélgetést lefolytató vezető neve: Értékelő beszélgetést lefolytató vezető neve: Ssz. Értékelés szempontjai 0 1 2 3 Rövid szöveges magyarázat, kifejtés Vezetői megjegyzés A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása 1. 2. Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége. Továbbképzésen való részvétel, önképzés, saját fejlődés. 3. Jogszabályok, belső szabályozások (SZMSZ, Házirend, nevelési program) ismerete, betartása. 146
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Értékelés szempontjai 0 1 2 3 Rövid szöveges magyarázat, kifejtés Vezetői megjegyzés 4. Csoportban történő tevékenységem: gondozási feladatok, étkeztetés, alvás előkészítése, stb. 5. A munkám hatékonysága: szervezés, összehangolás a csoport életével, eredményesség. 6. Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság. 7. Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság. 8. Plusz feladatok, túlmunka vállalása, elkötelezettség az intézményi célok irányába. 9. Emberi kapcsolatok, kommunikáció minősége a gyermekekkel, felnőttekkel, szülőkkel. 10. 11. Intézményi titoktartás Vagyonbiztonság, munkavédelmi szabályok betartása. 147
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu ÖNÉRTÉKELÉS és VEZETŐI ÉRTÉKELÉS (Értékelő beszélgetés eredményeként véglegesítendő!) Erősségek: Fejleszthető területek: Kapott feladatok, vállalások: A teljesítményértékelés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem: A teljesítményértékelés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem:. Ph.. dajka aláírása értékelő vezető aláírása 148
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS - ÉRTÉKELŐLAP PÉNZÜGYI ASSZISZTENS - ÓVODATITKÁR.. nevelési év Óvodatitkár neve: Önértékelés időpontja: ÖNÉRTÉKELÉS Értékelő beszélgetést lefolytató vezető neve: Értékelő beszélgetés időpontja: Ssz. Értékelés szempontjai 0 1 2 3 Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása Rövid szöveges magyarázat, kifejtés Vezetői megjegyzés 1. Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége. 2. Ismeretek bővítése: továbbképzés, önképzés. 3. 4. Jogszabályok, belső szabályozások (SZMSZ és mellékletei, Házirend,) ismerete, betartása. Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság 149
5. 6. Személyes tulajdonságok: pontosság, segítőkészség, gyorsaság. Munkám hatékonysága: önállóság, szervezés, összehangolás, alkalmazkodás nem várt helyzetekhez. Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu 7. Megbízhatóság, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség 8. Adminisztrációs feladatok és dokumentációk: 1. rendezettsége és minősége, 2. naprakészsége 1. 1. 2. 2. 9. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása 10. Emberi kapcsolatok, kommunikáció minősége a gyermekekkel, felnőttekkel, szülőkkel. 11. Intézmény képviselete; kapcsolat a MÁK munkatársaival. 12. Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása 13. Túlmunka vállalása, végzése 14. Intézményi titoktartás 150
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu ÖNÉRTÉKELÉS és VEZETŐI ÉRTÉKELÉS (Értékelő beszélgetés eredményeként véglegesítendő!) Erősségek: Fejleszthető területek: Kapott feladatok, vállalások: A teljesítményértékelés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem: A teljesítményértékelés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem:.... óvodatitkár aláírása Ph. értékelő vezető aláírása 151
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS - ÉRTÉKELŐLAP KONYHAI DOLGOZÓ - KARBANTARTÓ.. nevelési év Dolgozó neve: Önértékelés időpontja: Értékelő beszélgetést lefolytató vezető neve: Értékelő beszélgetést lefolytató vezető neve: ÖNÉRTÉKELÉS Ssz. Értékelés szempontjai 0 1 2 3 Rövid szöveges magyarázat, kifejtés Vezetői megjegyzés A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása 1. Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége. 2. Jogszabályok, intézményi belső szabályozások (SZMSZ, Munkavédelmi, tűzvédelmi előírások, HACCP) ismerete, betartása. 3. A gyermekekhez való viszonya, gyermekekkel való kapcsolata 152
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Ssz. Értékelés szempontjai 0 1 2 3 Rövid szöveges magyarázat, kifejtés Vezetői megjegyzés 4. 5. 6. A munkám hatékonysága: szervezés, összehangolás a csoport életével, eredményesség. Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság. Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság. 7. Plusz feladatok, túlmunka vállalása, elkötelezettség az intézményi célok irányába. 8. Emberi kapcsolatok, kommunikáció minősége a gyermekekkel, felnőttekkel, szülőkkel. 9. 10. Intézményi titoktartás Vagyonbiztonság, munkavédelmi szabályok betartása. 153
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu ÖNÉRTÉKELÉS és VEZETŐI ÉRTÉKELÉS (Értékelő beszélgetés eredményeként véglegesítendő!) Erősségek: Fejleszthető területek: Kapott feladatok, vállalások: A teljesítményértékelés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem: A teljesítményértékelés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem:. Ph.. dolgozó aláírása értékelő vezető aláírása 154
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzések, javaslatok az önértékelési rendszer működésével kapcsolatosan: 155
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Tartalomjegyzék Tartalom Oldal -szám Az önértékelés jogszabályi háttere 2. Önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek 2. Bevezető gondolatok - Töprengés a minőségről 3. Fogalomtár Hogy egy nyelven beszéljünk 3. Bevezető - A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda pedagógiai céljai A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Pedagógiai Programjának céljai 4. I. Pedagógus Vezető Intézmény önértékelése 7. I.1. Az intézményi önértékelés alapelvei 7. I.2. Az önértékelés célja, és elvárható eredményei I.2.1. Az önértékelés jogszabályban deklarált általános célja 9. 9. I.2.2. Minőségi célok - Az intézmény saját minőségcéljai 9. I.2.3. Az önértékelési rendszer működtetésétől várt eredmények 9. I.3. Az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés kapcsolata 10. I.4. Az önértékeléssel járó feladatok és azok megosztása 10. I.4.1. Az intézményvezető feladatai 10. I.4.2. Önértékelést Támogató Munkacsoport - Minőséggondozó - Önértékelési szakmai munkaközösség 11. I.4.3. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport jog- és hatásköre, feladataik 11. I.5. A vezetői ellenőrzés és értékelés részben beépül az önértékelési folyamatba. 12. I.6. Az önértékelés tervezése és ütemezése 12. I.6.1. A külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezető, intézmény. 14. I.6.2. Az önértékelés ütemezése 12. I.6.2.1. Pedagógus önértékelés - ötévente 12. Szerepek az Önértékelési csoportban 13. Feladatterv 13. 156
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu A pedagógusok önértékelésének folyamata, és feladatai 15. A pedagógus önértékelés nyomon követése A nyomon követő önértékelő beszélgetés alapjai I.6.2.2. Vezető önértékelése ötévente, a vezetői megbízás második vagy negyedik évében 17. 17. 18. A vezető önértékelésének folyamata 19. A vezetői önértékelés nyomon követése Az intézményvezető önfejlődését nyomon követő önértékelési beszélgetés alapjai 21. 21. I.6.2.3. Intézményi önértékelés 5 évenként 21. A intézmény önértékelésének folyamata 22. Az intézményi önértékelés nyomon követése 24. I.7. Az összegző értékelések elkészítése 24. I.8. Az önértékelés tervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos egyéb elvárások 24. I.9.A bevont partnerek kiválasztásának szabályai 25. I.9.1. Kérdőíves felmérés Óvodapedagógus önértékelő kérdőíve Szülői kérdőívek A pedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív kitöltésére I.9.2. Interjúk Interjúk a pedagógus értékelése során Interjúk a vezetőértékelés során Interjúk az intézményi önértékelés során 25. 25. 25. 26. 26. 26. 26. 27. I.10. Az önértékelés szintjei és területei 28. I.11. Az önértékelés módszerei 30. I.12. Az önértékelésekkel kapcsolatos dokumentumok tárolása 32. I.13. Nyilvánosság, hozzáférhetőség 32. II. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelése 32. Jogszabályi háttere 32. II.1. A pedagógiai munkát segítők minősítése - fogalomértelmezés 34. 157
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu II.2. A pedagógiai munkát segítők értékelésének alappillérei 34. Értékelési rendszerünk három egymást kiegészítő alappilléren nyugszik 34. II.3. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelésének általános szempontjai 34. II.4. Az értékelés és minősítés szabályai 34. II.5. A pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelése 36. A teljesítményértékelési rendszer eljárásrendje Legitimációs záradék 39. Érvényességi rendelkezés 40. Felhasznált források 40. Mellékletek 40. 1. sz. Melléklet: A Rábapatyi Gyermekliget Óvoda Önértékelési Terve 2015-2020: 1. Pedagógusok önértékelése 2. Vezetőértékelés - Vezető önértékelése 3. Átfogó intézményi önértékelés évente értékelendő területek Évente értékelendő területek és elvárások 2. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Pedagógus (a vezetői és intézményi szint kidolgozása az intézményre háruló kötelezettségek függvényében fog elkészülni) 3. sz. melléklet: Eszköztár: Pedagógus (Önértékelési kézikönyv kötelező eszközei) 41. 42. 42. 43. 45. 95. 4. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Vezető 5. sz. melléklet: Eszköztár: Vezető Önértékelési kézikönyv kötelező eszközei) 6. sz. melléklet: Elvárás rendszer: Intézmény - 7. sz. melléklet: Eszköztár: Intézmény (az intézményi szint kidolgozása az intézményre háruló kötelezettségek függvényében fog elkészülni) 8. sz. melléklet: A pedagógiai munkát közvetlenül segítők és egyéb alkalmazottak teljesítményértékelésének eszközei - Pedagógiai asszisztensek - Dajkák - Óvodatitkárok - 160. 161. 163. 165. 158
Rábapatyi Gyermekliget Óvoda 9641 Rábapaty,Alsópatyi u. 76. Tel.-Fax:95/360-069 email:patyiovi@petecom.hu Feljegyzések, javaslatok az önértékelési rendszer működésével kapcsolatosan 167. Tartalomjegyzék 168. 159