ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

Átírás

1 PILISI JÁTÉKORSZÁG ÓVODA (2721 Pilis, Rákóczi út 42..) ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM Az intézmény OM azonosítója: Nevelőtestületi ELFOGADÁS: határozat száma:9/2018. A nevelőtestület nevében aláírás Önértékelést Támogató Munkaközösség vezető Készítette: nevelőtestület intézményvezető VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓK: Szülői Szervezet Választmánya nevében aláírás Az alkalmazottak nevében aláírás Pedagógus Szakszervezet titkára Ph Az óvoda időszakra szóló Önértékelési programját a 3/2018. (VIII.31.) számú határozatával döntési hatáskörében JÓVÁHAGYTA a Pilisi Játékország Óvodájának intézményvezetője. Kelt:... intézményvezető Ph. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható a Pilisi Játékország Óvoda vezetői irodájában. Hatályos: a kihirdetés napjától: Érvényes: Verziószám:1/2018. Készült: 5 példányban Iktatószám: 1

2 Tartalomjegyzék Az önértékelés jogszabályi háttere... 4 Önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek... 4 Bevezető gondolatok... 5 Fogalomtár Hogy egy nyelven beszéljünk... 5 A Pilisi Játékország Óvoda pedagógiai céljai... 6 I. Pedagógus Vezető Intézmény önértékelése I.1. Az önértékelés alapelvei I.2. Az önértékelés célja, és elvárható eredményei I.2.1. Az önértékelés jogszabályban deklarált általános célja I.2.2. Minőségi célok - Az intézmény saját minőségcéljai I.2.3. Az önértékelési rendszer működtetésétől várt eredmények I.3. Az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés kapcsolata I.4. Az önértékeléssel járó feladatok és azok megosztása I.4.1. Az intézményvezető feladatai I.4.2. Önértékelést Támogató Munkacsoport Minőséggondozó - Önértékelési szakmai munkaközösség I.4.3. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport jog- és hatásköre, feladataik I.5. Az önértékelés támogatói I.6. Az önértékelés tervezése és ütemezése I.6.1. A külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezető, intézmény I.6.2. Az önértékelés ütemezése I Vezető önértékelése a vezetői megbízás második és negyedik évében I Intézményi önértékelés 5 évenként I.7. Az összegző értékelések elkészítése I.8. Az önértékelés tervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos egyéb elvárások I.9. A bevont partnerek kiválasztásának szabályai I.9.1. Kérdőíves felmérés I.9.2. Interjúk I.10. Az önértékelés szintjei és területei I.11. Az önértékelés módszerei I.12. Az önértékelésekkel kapcsolatos dokumentumok tárolása I A pedagógus önértékelés végső dokumentumai

3 I Az intézményvezető önértékelésének végső dokumentumai I Az átfogó, teljes körű intézményi értékelések dokumentumai I.13. Nyilvánosság, hozzáférhetőség II. Teljesítményértékelés - A pedagógusok és a munkájukat segítők értékelése Jogszabályi háttér II.1. Az intézményi értékelési teljesítményértékelési - szabályzat célja, alrendszerei, tartalma II.2. Az értékelés alappillérei II.3. Az értékelés szempontjai és indikátorai, az intézményértékelési - teljesítményértékelési - szabályzat alrendszerei: II.3.1. Kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer II.3.2. Illetménypótlékok differenciált megállapításának szabályozása II.4. Az értékelés szereplői II.5. Az értékelés szabályai: II.6. Az értékelés eszköze az intézmény minden dolgozója számára a Teljesítményértékelés értékelő lap II.7. Eljárásrend II.8. Belső intézményi normákkal való koherencia II.9. A szabályzat hatálya II.10. A pedagógusok értékelésének módszerei II.11. A teljesítményértékelési szabályzat felülvizsgálata, nyilvánossága II.12. A szabályzat alkalmazása II.13. Legitimációs záradék II.14. Érvényességi rendelkezés sz. melléklet: A Pilisi Játékország Óvoda Önértékelési Terve sz. melléklet: Eszköz csomag: Pedagógus önértékelés sz. melléklet: Eszköz csomag: Vezetői önértékelés sz. melléklet: Eszköz csomag: Intézményi önértékelés sz. melléklet: A teljesítményértékelés mérőeszközei

4 Az önértékelés jogszabályi háttere Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) bek. - Az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott, és a mindenkor aktuális önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek Önértékelési, tanfelügyeleti kézikönyvek Oktatási Hivatal: Utolsó letöltések: Önértékelési kézikönyv óvodák számára. HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS ezikonyv_ovoda_1123.pdf - Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára. NEGYEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS % pdf Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. negyedik, javított változat agogusok_minositesi_rendszereben_4jav.pdf - KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Óvodai nevelés Negyedik, javított kiadás - Kompetenciaelemzések és indikátorpéldák - ÚTMUTATÓ A MESTERPEDAGÓGUS FOKOZATOT MEGCÉLZÓ MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSHOZ - Felhasználói útmutató az önértékelés során használt informatikai felületekhez (Utolsó frissítés: március

5 Bevezető gondolatok - Töprengés a minőségről Mindnyájan érezzük, hogy a világ milyen gyorsan - és egyre gyorsabban változik körülöttünk. Akarva - akaratlanul magunk is részesei (okozói, szenvedői, haszonélvezői) vagyunk ezeknek a változásoknak, melyek következtében az emberek jellemének, képességeinek jelentősége minden eddiginél nagyobb lett. Újra kell gondolnunk, milyen viselkedésre van szüksége az egyénnek és a szervezetnek ebben a változó világban. Hatékonyság, kompetencia és érzelmi intelligencia három olyan fogalom, amely talán jó kiindulópont lehet a válasz megtalálásához. (Klein Sándor) Az ember rá sem jön, hogy megérett a változásra, amíg az be nem kopogtat az ajtaján. (L. Marie Adeline) Fogalomtár Hogy egy nyelven beszéljünk Adatgyűjtő eszközök, adatforrások: Olyan eszközök, amelyek segítségével adatokat kap az intézmény az egyes elvárások értékeléséhez. Adatok: Tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas (eszközökkel vagy akár azok nélkül is) értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból a feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Ezek elemzésével az értékelést elvégzi az intézmény. Ellenőrzés: Az az eljárás, melynek során az eljárásban részt vevő külső szereplők az intézményi elvárás rendszernek való megfelelést vizsgálják. Elvárás: A területekhez, szempontokhoz kapcsolódó elvárás-megfogalmazások (minek kell teljesülnie az adott területen, tevékenységek, követelmények). Értékelés: Az az eljárás, melynek során az eljárásban részt vevő külső szereplők az ellenőrzés eredményeképpen megállapított megfelelési tényeket adott módszertan, skála mentén értelmezik és besorolják. Intézkedési terv: Az intézmény fejlesztési feladatait, de legalábbis a fejlesztésekben a felelősség megoszlását, a végrehajtás céljait (pl. konkrét célkitűzések, határidők) és a szükséges erőforrásokat (pl. munkaórák, pénz) meghatározó, az önértékelés eredményeképpen létrejött dokumentum. Önértékelés: A szervezet vagy az egyén vezető és pedagógus - tevékenységeinek, képességeinek, tudásának, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga 5

6 által; e kézikönyvben a standardban meghatározott és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálatát és kritikai megítélését magában foglalja. Önértékelést Támogató Munkacsoport: Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. Önfejlődési terv: A vezető és a pedagógus önfejlődési célkitűzéseit, önmagától elvárt kompetenciafejlődési eredményeit rögzítő, az önértékelés során megalkotott dokumentum. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet): A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről által meghatározott ellenőrzés. Pedagógusok/intézményvezetők/intézmények általános elvárás rendszere: A köznevelésben betöltött szerepük alapján, a feladatellátás minőségét feltételezetten a legjobban meghatározó, a pedagógusokra/ intézményvezetőkre/ intézményekre vonatkoztatható jellemző és lényeges tulajdonságok összessége. Pedagógusok/intézményvezetők/intézmények intézményi elvárás rendszere: Az általános elvárások intézményi céloknak, intézményi minőségnek megfelelően értelmezett változata. Rendszer: Egymással kapcsolatban álló elemek/folyamatok összessége, mely egy adott cél/eredmény elérésére szerveződik. Szempont: Az egyes területek vizsgálatához rendelhető minőség. A kézikönyv a szempontokat általában kérdések formájában fejti ki. Szintek: Az önértékelési standardban alkalmazott alapvető pedagógus, vezető, intézményre tagolt csoportosító fogalmak. Tanfelügyeleti/önértékelési standard: A pedagógiai-szakmai ellenőrzés/intézményi önértékelés fő területeinek, részterületeinek, elvárásainak, folyamatának, módszertanának és eszközeinek módszertani kézikönyvben rögzített leírása. Területek: Az egyes szinteken belül a vizsgálandó területek, amelyek alá szempontok és elvárások rendeződnek (nagy egységek: pedagógus 8 terület, vezető 5 terület, intézmény 7 terület). A Pilisi Játékország Óvoda pedagógiai céljai A Pilisi Játékország Óvoda Pedagógiai Programjának céljai - Az óvoda az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart. Óvodánk az Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONOAP) alapján és az évi Közoktatási Törvény értelmében készítette el helyi nevelési programját, mely

7 szeptemberében került bevezetésre. A program beválását, a gyakorlati nevelőmunkában történő alkalmazását a bevezetés időszakában különösen segítettük, majd később figyelemmel kísértük. Az összegyűjtött tapasztalatok, majd a helyi nevelési programot felülvizsgáló munka alapján,- a nevelőtestület elvégezte a évi nemzeti Köznevelési törvény által előírt tartalmak kiegészítését. A közös vélemény indoklásában meghatározó volt: az óvoda nevelési gyakorlata a törvény szerinti új tartalmak beillesztése a programba Programunk készítésénél pedagógiai hagyományainkra építve az ONOAP mellett, Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné: Óvodai nevelés játékkal, mesével minősített programját használtuk fel. Mindezzel az óvoda sajátosságaihoz, eredményeihez jobban igazodó programot tudtunk létrehozni. Ez a program a gyermeki játéktevékenységre alapozottan segíti elő az egyéni fejlődést, oly módon, hogy a nevelő tiszteletben tartja a gyermek által kezdeményezett játékot, figyeli, segíti a játékfolyamat kiteljesedését, gazdaggá tételét, "társként" és nem felnőtt irányítóként vesz részt benne. Így a keletkező szituációk a gyermek érdeklődéséből fakadnak és alkalmasak arra, hogy a gyermek teljességgel "átélje", elsajátítsa a szituációban megélt összes ismeretet februárjában a fenntartó módosította az intézmény Alapító Okiratát, amely alapján óvodáink ellátják az integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket is. Az alapító okiratunk módosításának következményeként helyi nevelési programunkat kiegészítettük az SNI gyermekek személyiségfejlesztésének lehetőségeivel, a megvalósítás személyi, tárgyi feltételrendszerével, továbbá a megvalósítás követelményeivel ben Pilis Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázaton, melynek célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése és szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Pilis városában. Pedagógiai Programunkba beépültek a kompetencia alapú nevelés alapelvei, mely a képességek, készségek, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül az alkalmazásképes tudás megszerzését célozza. Ezzel összhangban felerősödött a differenciált fejlesztés, az egyéni fejlődési ütemhez igazított pedagógiai gyakorlat. A kompetencia fejlesztés kizárólag a gyermek ismeretében valósulhat meg, a differenciált fejlesztés feltétele a gyermek fejlődésének nyomon követése, figyelembe véve életkori sajátosságait, egyéni fejlettségét képességeinek szintjét. 7

8 Az óvodában folyó nevelőmunka - az alapprogram értelmében a családi nevelést egészíti ki, oly módon, hogy megerősíti, segíti, támogatja, a gyermeket különleges védelemben részesíti, illetve hátránycsökkentő szerepet tölt be. Légkörével a gyermekkor derűjét, nyugalmát, oldottságát biztosítja. Az óvodai nevelés figyelembe veszi, hogy az óvodáskorú gyermekek legfőbb tevékenységi formája a szabad játék, amelyen keresztül, amely által, fejlődik személyiségük. A fenti alapelveket figyelembe véve úgy terveztük nevelési, programunkat, hogy a játék világában igyekszünk olyan tapasztalatokhoz juttatni a gyermekeket, amelyek által könnyebben eligazodhatnak a világban. Az óvodai életünk nagyon fontos eleme a mese és a vers, melyek a kisgyermekek anyanyelvi kultúrájának fejlődését segítik elő és színesebbé, gazdagabbá teszik beszédüket, személyiségüket. A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítésére igyekszünk tág teret és lehetőséget adni a játszóudvarokon és a csoportszobákban egyaránt, biztosítva ehhez a változatos eszközöket, kézi-szereket, udvari mászókákat. Az óvodás-kort folyamatos egészként értelmezzük, melynek végén a kisgyermekek egyéni fejlődése nevelőtevékenységünk hatására is azokat a jellemzőket fogja mutatni, melyeket az "Óvodai nevelés országos alapprogramjában a törvényalkotók megjelöltek. Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, eltérő fejlődési ütemüket. A közösség keretein belül differenciálunk, a hátrányos helyzetűeket megkülönböztetett figyelemmel neveljük, elősegítjük a szocializálódás folyamatát. Sokévi kedvező tapasztalatainkra támaszkodva, a családokkal való kapcsolattartásunkat továbbra is a nyitottság jegyében kívánjuk folytatni, ünnepeinken és rendezvényeinken kívül az óvodai élet mindennapjaiba" is bevonjuk a szülőket. Szülői kezdeményezésre mindhárom óvodánkban működik alapítvány, melyeknek segítségével a gyermekek óvodai életét programokban gazdagabbá, óvodai környezetüket eszközökben változatosabbá tudjuk tenni. A gyermekek életében nagy jelentőséggel bíró átmenetek" megkönnyítésére biztosítjuk óvodánkban a szülős beszoktatást" és törekszünk az iskolába lépést zavartalanná tenni. Pedagógiai programunk megvalósításában jól képzett, felsőfokú végzettségű óvónők munkájára építünk, akiknek a nevelőtevékenységében a módszertani szabadság érvényesül. A nevelési folyamatot gyermekszerető, szakképzett dajkák, pedagógiai asszisztensek segítik. Munkánkat örömmel végezzük, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodáinkban, és egészséges, biztonságos környezetben, megértő, toleráns légkörben harmonikusan fejlődjenek. 8

9 Óvodai nevelésünk célja: A gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával, illetve az esetlegesen kialakult hátrányok csökkentésével. A 3-7 éves korú gyermekeknek derűs, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönző, valós élményekre épülő, inger gazdag környezet biztosítása. Az egyéni képességek figyelembe vételével a gyermeki játék szabadságának tiszteletben tartásával megvalósított nevelés, melynek hatására a környezetben jól eligazodó, környezettudatos magatartással bíró, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyerekek léphetnek ki az óvoda kapuján. Az átlagos képességű gyermekekben tudatos nevelőmunkával kialakítani, hogy toleráns magatartásra, és a különbözőség elfogadására képesek legyenek. Empátiás készségük a nevelők pozitív mintaadó hatására fejlődjön. Az átlagostól enyhe fokon eltérő testi- és szellemi adottságú és a szociális körülményei miatt hátrányos helyzetű gyermekek számára is biztosítani a természetes gyermekközösségen belül a szakszerű és felzárkóztató nevelőmunkát. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítani a szükséges sikerélményt, azokat a személyiség jegyeket önbizalom, kudarctűrő képesség, akaraterő, önállóságra törekvés stb. - kialakítani, megerősíteni melyek alkalmassá teszik őket az önálló életvitelre, és az iskolai integrációra. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése, társadalmi integrálása. Célunk az óvodai nevelőmunkában annak a tevékenyközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, és az egyéni adottságaira is figyelemmel azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. Általános feladatunk: az óvodás gyermekek testi- lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésük elősegítése, biztosítása, készségeik és képességeik fejlesztése. Az egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek egészséges életvitel- igényének alakítása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az önérvényesítő, énes magatartástól a kezdeményező, kooperatív viselkedésig eljutó gyermek nevelése. Az együttműködés szabályainak kialakítása, fejlesztése 9

10 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, értelmi képességeik, készségeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), valamint kreativitásuk, alkotóképességük fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése, mely jelenjen meg a nevelőtevékenység egészében. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Célunk: - A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Az óvodai élet tevékenységformáiban megfogalmazott céljaink Játék Célunk: A gyermekek rendszeres örömforrásának biztosítása a belülről indított és vezérelt játéktevékenység által. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. A nevelés eszközeként, módszereként, a tanulási tevékenységgel integrálva elősegíteni a gyermekek személyiségének alakulását, képességeik, készségeik fejlődését, szokás- és normarendszerük kialakulását. A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. Verselés, mesélés Célunk: A 3-7 éves korú gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Az énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok, népzene, kortárs művészeti alkotások megismertetése, megszerettetése. 10

11 Zenei anyanyelvünk művészi értékeinek felfedezése, a gyerek érzelmi, esztétikai világának gazdagítása. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célunk: A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének segítése. Tér,- forma és színképzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermekek a családban és a közösségben szerzett élményeik hatására, belső fantáziaviláguk, érzelmeik segítségével, egyéni szabad önkifejezésre váljanak képessé. Esztétikai érzékenységük alakításával a szép iránti nyitottságra nevelés Mozgás Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, önkifejezéseinek fejlesztése játékos formában az egészséges életmód hangsúlyozásával. A gyerekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése olyan módon, hogy megmaradjon a gyerekek szabad mozgás kedve. A mozgásigényük kielégítése. A mindennapi tevékenységeik során éljenek a rendelkezésükre álló tér, idő, eszköz lehetőségeivel, egyéni mozgásigényük szerint. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt az önkifejezés eszközeivel. A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. Olyan gyermekek nevelése, akik a társadalmi-természeti környezetükben jól eligazodnak, pozitív érzelműek, életkoruknak megfelelő magatartás- és viselkedéskultúrával rendelkeznek. A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. Munka jellegű tevékenységek Célunk: A munkavégzéshez szükséges, készségek, képességek, kompetenciák alakítása A gyermekmunka megszerettetésén keresztül olyan kognitív készségek képességek, mint összpontosítási képesség, munkaszervezési készség, továbbá érzelmi-akarati tulajdonságok kialakítása úgymint önállóság, önértékelés, önbizalom, önkifejezés, valamint a szociális-társas képességek a felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését 11

12 A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: Az óvodás gyermekek önálló döntésein keresztül az attitűdök erősítése, az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése, tapasztalataik bővítése és rendezése. A tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermekek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása. A gyermekek képszerű, szemléletes gondolkodásmódjának kialakítása. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Speciális nevelési feladataink, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. Cél: a sérült gyermekek speciális megsegítése. Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. A testi, szociális, értelmi érettség kialakítása. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. I. Pedagógus Vezető Intézmény önértékelése I.1. Az önértékelés alapelvei Mindenki számára biztonságot ad, ha megállapodik a testület azokban a szabályokban, melyeket tiszteletben tart az értékelési rendszer. Alapelveink meghatározzák az értékelés működtetését, és ezek az elvi kérdések a gyakorlatban viselkedési, működési, dokumentálási etikává válnak, melyekről a jogszabályi elvárásoknak is megfelelve a közösség dönt, és a közösség ellenőrzi azok betartását. Alapelveink Célorientáltság elve: Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti Pedagógiai megalapozottság elve: Fontos, hogy az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszerű pedagógiai jellemzőket, melyek megvalósulását vizsgáljuk. Ennek megfelelően az intézményi elvárás rendszerünk olyan elemeket tartalmaz, melyeket pedagógiai programunk, illetve a pedagógiai és pszichológiai szakirodalom általánosan is elfogadhatónak tekint, valamint mérésére mérőeszközök állnak rendelkezésre. A fejlesztő szándék alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka javítása. Az értékelés nem hibákat keres, hanem elsősorban a fejlődés irányait hivatott meghatározni. Fontos hogy: - alkalmas legyen a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására, - tegye lehetővé a problematikus, fejleszthető területek azonosítását és a fejlődésre irányuló célok kijelölését, 12

13 - mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget, - legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására, - segítse a dolgozók és az óvodavezetés közötti információcserét, - segítse az óvodavezetést abban, hogy jobban megismerje a dolgozók szakmai eredményeit, véleményét. Sokoldalúság elve: Az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően az előírásoknak is megfelelve - a lehető legtöbb területet érinti. Az önértékelési rendszer: - minden értékelt számára egyértelművé kívánja tenni, hogy tevékenységét, munkáját milyen kritériumrendszer alapján ítéljük meg, - figyelembe veszi mind a nevelőmunkával, mind pedig az óvoda működésének szervezésével kapcsolatos tevékenységeket, - lehetőséget biztosít, hogy minél többen vegyenek részt egy-egy dolgozó értékelésében, - prioritásként is lehetőséget biztosít, hogy minél jobban vonjuk be az érintettet az önértékelési folyamatba. A méltányosság elvének megfelelve a rendszerünk: - objektivitásra törekszik, - lehetőséget biztosít az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatban, - az érintett számára minden róla felvett adat jegyzőkönyv, valamint az OH informatikai felületen hozzáférhető, - fontos, hogy segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát vezetői kontroll mellett bízza az értékeltre, - Az értékelés az erősségeket is ugyan olyan súllyal vizsgálja, - a különböző intézményértékelési dokumentumok - kivéve az átfogó intézményi önértékelés eredményeire alapozott intézkedési tervek - az értékelés eredményeinek nyilvános megjelenítésére kizárólag a személyiségi jogok tiszteletben tartásával kerülhet sor. Konszenzus elve: Az alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéseinkből következik, hogy értékelési rendszerünk az ellenőrző funkció mellett értékelő funkciót tölt be. Mivel az értékelés szempontjai egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, ugyanakkor intézményünk sajátosságainak figyelembevételével létrehozott kritériumokra épül: - az értékelés szempontjaihoz rendelt intézményi elvárás rendszer kidolgozásában a nevelőközösség által felhatalmazott kollégák, elfogadásában pedig a nevelőtestület valamennyi tagja részt vett. - a nevelőtestület által elfogadott önértékelési rendszer a rendszerleírásnak és eljárásrendnek megfelelően valamennyi dolgozóra nézve kötelező. - az értékelő beszélgetések során az értékelő és értékelt személyek közös megállapodása alapján lehetőség nyílik az értékelés eredményeinek módosítására pozitív, vagy negatív irányban egyaránt. Kivitelezhetőség elve: Az értékelési rendszer a túlzottnak vélt központi elvárások mellett/ellenére 13

14 - figyelembe veszi a nevelőtestület és a vezetők terhelhetőségét, nem zavarhatja a pedagógiai folyamatokat, - tekintettel arra, hogy a rendszer működtetésére korlátozott erőforrás (ember, idő) áll rendelkezésünkre, fontos hogy zökkenőmentesen, külső erőforrások igénybevétele nélkül tanuljuk meg/tudjuk azt működtetni. Mérhetőség elve: Az értékelési rendszer tartalma mérhető kategóriákat tartalmaz, melyek többnyire világosan, pontosan kerültek meghatározásra. Fontos hogy: - minden szemponthoz rendelt elvárás tevékenységekben tetten érhető legyen, és maga a tevékenység az, ami értékelendő, - megfelelő adatok birtokában vizsgálódjunk, vonjunk le következtetéseket, értékeljünk, - a rendszerünk tartalmazhat néhány olyan szempontot, melyek értékeléséhez nem rendelkezik minden értékelő kellő információval. Ebben az esetben az erre történő utalást az adott értékelő lap tartalmazza. I.2. Az önértékelés célja, és elvárható eredményei I.2.1. Az önértékelés jogszabályban deklarált általános célja Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait önfejlődési és intézkedési tervekben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. I.2.2. Minőségi célok - Az intézmény saját minőségcéljai A pedagógiai munka hatékonyságának növelése. Az előrehaladás objektív mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz képest. A pedagógusok felkészülésének megsegítése a tanfelügyeleti ellenőrzés, valamint a minősítés előtt A pedagógiai munkát közvetlenül segítők és támogatók fejlődésének elősegítése A partnerekkel, különösen a szülőkkel és a fenntartóval történő hatékony együttműködés kialakítása és fenntartása A gyakornok szervezeti kultúra kiépítése, megerősítése I.2.3. Az önértékelési rendszer működtetésétől várt eredmények A pedagógusok és a munkájukat segítők az óvoda Pedagógiai Programjának célrendszere, alapelvei, és feladatai alapján valósítják meg pedagógiai gyakorlatukat. - Fejleszti a programcélok megvalósítását - Fejleszti a pedagógiai munka minőségét Az önértékelés gyakorlatának fejlődése intézményi szinten, az önfejlődési programok megvalósítása egyéni szinteken: - Az önértékelés igénye és képessége javul - Segíti az egyéni igények és erősségek feltárását 14

15 - A tanfelügyeleti ellenőrzésekhez hasonló szituációk teremtésével a tanfelügyeleti ellenőrzések, gyakornoki vizsgák és a minősítési eljárásokra történő felkészülés támogatása Az intézményben működő jó gyakorlatok közkinccsé tétele az egyéni és intézményi szinteken kiemelkedő területek meghatározásával. A szakmai működést támogató partneri igények folyamatos feltérképezésével az elégedettség és eredményesség biztosítása, fokozása. - Segíti a csoportokban dolgozó felnőttek minél eredményesebb együttműködését - Javul a kommunikáció a szervezeten belül és kívül A szervezeti kultúra fejlődése a tanuló szervezet egyre több ismérvét tudhatja magáénak. - Lehetővé teszi az intézményi feladatok optimálisabb elosztását - Biztosítja a szervezeti problémák azonosítását és megoldását - Közös értékrendet és etikát teremt Folyamatos minőségfejlesztés; a PDCA ciklus gyakorlatának érvényesítése a stratégiai és operatív célok megvalósítása során. - Segít a döntések előkészítésében I.3. Az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés kapcsolata Az önértékelés önmagában is megfelelő eszköze lehetne a minőségértékelésnek és minőségfejlesztésnek, azonban az önértékeléshez szorosan kapcsolódik a külső szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzés és értékelés. A tanfelügyeleti ellenőrzés bevezetésével megteremtődött a lehetősége annak, hogy az intézmény objektív, külső visszajelzést kapjon pedagógiai munkájukról, amely egyúttal az önértékelés eredményére, az óvoda belső szabályozó dokumentumaival koherens intézményi elvárások teljesülésére vonatkozó visszajelzés is. 15

16 Dokumentumok feltöltése az OH- informatikai felületére: Kiemelés: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Utolsó letöltés: A pedagógus, a köznevelési intézmény vezetője és a köznevelési intézmény ellenőrzésének sajátos szabályai (1) 289 Pedagógus ellenőrzése esetén az ellenőrzésben érintett pedagógus az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésében meghatározott portfólióból a) a szakmai önéletrajzot, b) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, c) a szakmai életút értékelését a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha az ellenőrzés kijelölt időpontja előtt megváltozik a pedagógus munkáltatója, akkor a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést úgy kell biztosítani számára, hogy a portfólió a)-c) pontban megjelölt elemeinek módosítására legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre. 290 (2) A pedagógust egyidejűleg két szakértő látogatja meg. Ha a pedagógus munkakörének részét képezi tanítási óra, foglalkozás megtartása, a szakértők egy nap alatt a pedagógus két tanítási óráját, foglalkozását látogatják meg (1) Intézményvezető ellenőrzése esetén az érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a vezetői tevékenységet bemutató alábbi dokumentumokat: a) 292 a vezetői pályázatát, vagy annak hiányában vezetési programját, b) az intézmény pedagógiai programját, c) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, valamint d) az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. (2) Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő látogatja meg (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény vezetője legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, b) a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint c) 294 az intézményi eredményeket, ide értve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat. Intézményünkben önértékeléssel és külső szakmai ellenőrzéssel érintettek: óvodapedagógus, óvodapszichológus, gyógypedagógus intézményvezető óvodai intézmény 16

17 I.4. Az önértékeléssel járó feladatok és azok megosztása I.4.1. Az intézményvezető feladatai Az intézmény vezetője érvényesíti és támogatja az önértékelési programban meghatározott feladatok elvégzését, gondoskodik a szükséges erőforrásokról. A nevelőtestület tagjai közül kijelöli az Önértékelést Támogató Munkaközösség tagjait, meghatározza a feladataik ellátásához szükséges jog-és hatáskörüket. Az irányítási feladatokon kívül további feladatai: gondoskodik a nevelőtestület tájékoztatásáról, az önértékelési feladatok ellátásához szükséges információk közzétételéről, megalkotja az intézmény önértékelési programját, véglegesíti az ÖTM és a nevelőtestület által megalkotott intézményi elvárás rendszert, és rögzíti az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerében. jóváhagyja az éves önértékelési tervet/programot. I.4.2. Önértékelést Támogató Munkaközösség Az önértékelésben minden pedagógus, illetve az Önértékelési program II. fejezete szerint valamennyi pedagógiai munkát segítő és egyéb alkalmazott részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat az Önértékelést Támogató Munkaközösség koordinálja. A három épületben működő, 59 főt foglalkoztató óvodánkban az intézményi szintű ÖTM- nek 7 fő tagja van. Az önértékelési folyamat irányításáért felelős Önértékelést Támogató Munkaközösség vezetőjét, valamint tagjait az intézményvezető bízza meg, és a nevelőtestület véleményének kikérésével kijelölésükről az alábbi szempontok mentén dönt: Minőségügyi előélet : - minőségügyi munkacsoportban történő korábbi feladatvállalás - minőségügyi képzettség (továbbképzés, önképzés) A minőség és minőségfejlesztés iránti elkötelezettség: - kiemelkedő szakmai, IKT és minőségfejlesztési kompetenciák (rendszerszemlélet, kommunikáció, szervezés, együttműködés ) - kimagasló ismeretek a köznevelés értékelési keretrendszerét meghatározó jogszabályokról A munkaközösség vezetőjének és tagjainak megbízatása annak visszavonásig érvényes. I.4.3. Az Önértékelést Támogató Munkaközösség jog- és hatásköre, feladataik Fő feladatok: a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése és az önértékelés lebonyolításának tervezése, irányítása, koordinálása, támogatása és ellenőrzése. A munkaközösség konkrét feladatai: - Javaslat kidolgozása az intézményi elvárásrendszer megalkotásához, tevékeny részvétel az intézményi elvárásrendszer meghatározásában, szükség szerinti aktualizálásában. - Általános tájékoztatás az önértékelési rendszer bevezetéséről, és konkrét tájékoztatás nyújtása aktualitás szerint az intézmény partnerei számára (szülők, fenntartó). 17

18 - Az ötéves önértékelési program és a mindenkori éves munkaterv részét képező éves önértékelési terv elkészítése. - Döntés az éves tervbe bekerülő önértékelésben érintett pedagógusokról, az adatgyűjtésbe bevont kollégákról és feladataikról, a feladatok megvalósításának határidejéről. - Intézményvezetői és nevelőtestületi jóváhagyást követően az éves terv rögzítése az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerébe. - Szakmai és technikai segítségnyújtás az önértékelésben érintett pedagógusok részére. - Az adatgyűjtésbe bevont kollégák tájékoztatása, felkészítése, támogatása. - Önértékelési kiscsoportokban vezetői feladatvállalás az adatgyűjtésben és az önértékelések lebonyolításában. - Az Oktatási Hivatal informatikai felületének kezelése, a hozzáférés jogosultságai szerint. - Az önértékelés éves feladatai megvalósításának nyomon követése, a folyamat minőségbiztosításának ellátása, a feladatellátást akadályozó tényezők jelzése az intézményvezető felé. - Az átfogó intézményi önértékelés összegző feladatainak ellátása, az intézményvezető, és a nevelőtestület tájékoztatása. - Évente beszámoló készítése az önértékelés feladatainak megvalósításáról, javaslatok megfogalmazása az intézmény vezetője felé az öt éves program módosításához. - Javaslatok megfogalmazása az önértékelési rendszer működési tapasztalatainak évenkénti értékeléséhez, a szükség szerinti korrekciójához. I.5. Az önértékelés támogatói Az intézményvezető ellenőrzési és értékelési tevékenysége az önértékelés kötelezőségével részben beépül az önértékelési folyamatba. Az Önértékelést Támogató Munkaközösség terhelésének csökkentése, valamint a vezetői ellenőrzés és értékelés beépülése érdekében szükségét látjuk további kollégák bevonásának: munkaközösségek vezetői, és a legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező kollégák személyében. A kivitelezhetőség érdekében az önértékelés bevezetésének kezdeti időszakában az önértékelést végző (értékelt) kollégáról a szükséges információkat - lehetőség szerint - az ugyanabban az óvodaépületben dolgozó vezetők/kollégák gyűjtik össze. Az önértékelés mindhárom szintjén Önértékelési kiscsoport (ÖK) támogatjakoordinálja a folyamatot: Önértékelési kiscsoport tagjai A tagok intézményben betöltött szerepe Önértékelési kiscsoport vezető Önértékelési kiscsoporttag 1 Önértékelési kiscsoporttag 2 ÖTM- tag Intézményvezetés tagja: vezető, tagintézmény vezető, munkaközösség vezető A legalább ugyanabban a fokozatban lévő és az ÖTM vezetője által is jóváhagyott pedagógus Az önértékelés mindhárom szintjén a (pedagógus, vezető, intézmény) tervezéshez az alábbi feladatterv sablon használata javasolt: FELADATTERV - ÖNÉRTÉKELÉS 18

19 Intézmény/tagintézmény: Önértékelés időszaka: év. hó - tól..- ig Értékelési dokumentumok elkészítésének határideje:. Önértékelésre kijelölt pedagógus neve Önértékelési kiscsoport vezető neve Önértékelési kiscsoporttag 1 neve Önértékelési kiscsoporttag 2 neve Fő feladatok Ssz. 1. Lépések/ feladatok TEVÉKENYSÉG Érintettek Időtartam (óra, nap, hét) Határidő Felelős Erőforrás eszköz Teljesülés PRODUKTUM Stb. I.6. Az önértékelés tervezése és ütemezése I.6.1. A külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezető, intézmény. Az önértékelés mindhárom szinten a külső szakmai- tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az önértékelési területek és szempontok megegyeznek a tanfelügyelet által vizsgált szempontokkal és elvárásokkal. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyezően a nyolc pedagóguskompetenciához, valamint az öt vezetői, és a hét, intézményhez kapcsolódó általános elvárásokhoz igazított általános, vagy saját intézményi elvárások alkotják. I.6.2. Az önértékelés ütemezése I Pedagógus önértékelés - ötévente Évente (megközelítőleg) a nevelőtestület egyötödének teljes körű önértékelésére kerül sor az alábbi szempontok figyelembe vételével: - gyakornokok (javasolt megsegítés a gyakornoki vizsgát megelőzően) - tanfelügyeleti ellenőrzéssel érintettek (kötelező) - minősítési eljárással érintettek, minősítésre jelentkezők (javasolt megsegítés a minősítési eljárást megelőzően) - az önértékelési keret feltöltése tagintézményenként arányosan. 1. sz. melléklet Székhelyóvoda: 16 fő Meserét Tagintézmény: 19

20 3 fő Gesztenyéskert Tagintézmény 4 fő Javaslatok: - Célszerű az egyenletes kijelölés - Célszerű a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás előtt állók kijelölése szakmai megsegítésük céljával - Tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően kötelező és 2020 között minden pedagógus egy alkalommal önértékeléssel érintett kell, hogy legyen - A terv módosítható Június 30-ig a nevelőtestülettel ismertetni kell a következő nevelési évben önértékelésben részt vevők nevét A nevelési évnyitó tanácskozáson ismertetni kell az önértékelésben véglegesített részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Minden pedagógus értékelésében 3 fő önértékelési kiscsoport, (továbbiakban ÖK) vesz részt, azonban - a vezetői feladatot ellátók kivételével - egy pedagógus évente maximum 2 fő értékelésébe vonható be. Legkésőbb március 30-ig kivéve a tanfelügyeleti ellenőrzésben érintetteket, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó, készítik el az értékelt kollégáról az egyes területek összegző értékelését is tartalmazó Jegyzőkönyvet. Az OH informatikai felület használatával, annak hiányában papír alapon, és az aktuális önértékelési csomag dokumentumainak felhasználásával támogatják az érintett pedagógus önértékelését. Az értékelt pedagógus - A feladattervben meghatározott időpontig, de legkésőbb április 30-ig - kivéve a tanfelügyeleti ellenőrzésben érintetteket, mivel ez esetben a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja a mérvadó -, az összegyűjtött információkat tartalmazó jegyzőkönyv alapján elkészíti a saját önértékelését, valamint vezetői vagy telephely vezetői kontrollal az önfejlődési terveit. - Az OH informatikai felület hiányában papír alapon, Az intézményi szintű Önértékelést Támogató Munkaközösség vezetője - A nevelési évet záró értekezletig, de legkésőbb június 10-ig elkészíti az éves összegző értékelést, melynek részeként a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett az egyéni, és az egyéni eredményekre alapozott intézményi szinten is megjeleníthető eredményekről (kiválóságok, erősségek és fejleszthető területek) beszámol a nevelőtestület számára. Összegző értékelése az intézményi éves beszámoló része, melynek szempontjai megegyeznek az évente kötelezően értékelendő szempontok és elvárások (1. sz. melléklet) vonatkozó tartalmaival. - Az önértékelés, mint intézményi kulcsfolyamat működésének eredményességéről, valamint a folyamat esetleges módosításának tartalmairól készített értékelést legkésőbb az augusztusi záró-nyitó értekezleten ismerheti meg a nevelőtestület. 20

21 A pedagógusok önértékelésének folyamata, és feladatai Feladat A nevelési évnyitó értekezleten ismertetni kell az önértékelésben véglegesített érintettek, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Önértékelési kiscsoport ülése: feladatterv elkészítése, feladatterv lépéseinek és egyéb tartalmainak pontosítása Intézményi elvárások áttekintése, szükség szerint a foglalkozás megfigyelési lap, interjúkérdések szempontjainak kiegészítése. Érintettek tájékoztatása: - szülők - kollégák Papír formátumú kérdőív elérhetőségének biztosítása az önértékelésre kijelölt pedagógusok részére. Papír formátumú kérdőív elérhetőségének továbbítása a kitöltésbe bevont pedagógusok részére. Papír formátumú kérdőív elérhetőségének továbbítása a pedagógus csoportjába járó gyermekek szülei részére az éves tervben meghatározott adott időintervallumon belül. Szükség esetén papíralapú kérdőívek biztosítása. kiosztása, összegyűjtése. (Ebben az esetben válaszok gyakoriságának rögzítése az OH informatikai felületén) Kérdőíves felmérések feldolgozása, értékelése Dokumentumelemzés; a tapasztalatok elemzési szempontok szerinti, megfogalmazása. A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Nevelőtestület tagjai ÖK tagjai ÖK tagjai ÖK tagjai ÖK tagjai ÖK tagjai ÖK tagjai az önértékelésre kijelölt pedagógus váltótársa ÖK tagjai ÖK tagjai 21 Teljesülés/produktum dokumentum Jelenléti ív Kész feladatterv Szükség szerint kérdések, új megfigyelési szempontok megfogalmazása aktualizált mérőeszközök Tájékozott érintettek Jegyzőkönyv vagy feljegyzés Kitöltött önértékelési kérdőív A nevelőtestület bevont tagjai által kitöltött kérdőívek Papírlapú kérdőívezés esetén a visszaérkezett kérdőívek, Papír alapú kérdőívek felvitele az OHfelületre Kitöltött dokumentumelemzés sablon (Részjegyzőkönyv) Két tevékenység/foglalkozás ÖK tagjai, minimum 2 fő A megfigyelési

22 Feladat látogatása, a látottak megbeszélése. A tapasztalatok megfigyelési szempontok szerinti megfogalmazása. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Interjúkérdések és válaszok kivonatának rögzítése. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az intézmény vezetőjével. Interjúkérdések és válaszok kivonatának rögzítése. Az önértékelési folyamat ellenőrzése A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok Előzetes egyeztetés szerint: szakmai munkaközösségi tag, gyakornok, gyakorló, hospitáló, stb. ÖK tagjai, minimum 2 fő ÖK tagjai ÖTM vezető Teljesülés/produktum dokumentum szempontok szerint megfogalmazott tapasztalatok (Részjegyzőkönyv) Pedagógus által kitöltött, majd az interjút vezető értékelési csoporttagokkal egyeztetett kész interjú sablon. (Rész jegyzőkönyv) Vezető által kitöltött, majd az interjút vezető értékelési csoporttagokkal egyeztetett kész interjú sablon. Rész jegyzőkönyv Jegyzőkönyv véglegesítése elkészítése, ÖK tagjai Kész Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv rögzítése az OH informatikai felületen; az önértékelésre kijelölt pedagógus és intézményvezető részére annak elérhetővé tétele Jegyzőkönyv tanulmányozása, önértékelés elkészítése: Elvárások teljesülésének értékelése, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a Jegyzőkönyvben rögzített tapasztalatokat. Összegző értékelés elkészítése; Kompetenciánként a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása. Egyeztetése az intézmény vezetőjével. Vezetői kontroll: Önértékelés áttekintése, a fejlesztést irányainak kijelölése. Az önértékelés eredményeire épülő Önfejlődési terv/tervek elkészítése Önfejlődési terv feltöltése az OH informatikai felületre ÖK tagjai Önértékelésre kijelölt pedagógus Igény szerint ÖK tag segítő Önértékelésre pedagógus Intézményvezető Intézményvezető Értékelt pedagógus Önértékelésre pedagógus ÖK tagjai 22 kijelölt kijelölt Önértékelést végző pedagógus és az intézményvezető részére elérhető Jegyzőkönyv Önértékelés = Értékelt elvárások Összegző értékelés Vezetői kontroll megtörtént. Vezető által is jóváhagyott Önfejlődési terv Az OH informatikai felületére minden szükséges dokumentum

23 Feladat Kész önértékelési dokumentumok eljuttatása az ÖTM vezető és óvodavezető részére Az önértékelés dokumentumainak iratrendezése; iktatása, személyi anyagban történő elhelyezése, egyéb dokumentumok tárolása A feladatba bevonható nevelőtestületi tagok ÖK tagjai Óvodatitkár ÖK tagjai Teljesülés/produktum dokumentum feltöltve: Jegyzőkönyv, Önfejlődési terv Kész dokumentumok: - Jegyzőkönyv, - Önértékelés - Összegző értékelés - Önfejlődési terv/tervek Iratrendezett záró dokumentumok A pedagógus önértékelés nyomon követése Pedagógusok időközi (öt éven belüli) önértékelése, a fejlődés támogatása és nyomon követése az átmenet időszakában Átmeneti időszaknak nevezzük a szeptember 1. és az ötéves / éves terv szerint már a külső elvárások szerint ténylegesen lebonyolított önértékelés közti időszakot. (5.sz. mellékletben) Az átmeneti időszakban érintett pedagógusok a belső önértékelési eszköz felhasználásával évente végeznek önértékelést. Az önértékelési beszélgetést a vezető, vagy az általa megbízott vezetőségi tag vezeti, dokumentálja. A nyomon követő önértékelő beszélgetés alapjai - az érintett pedagógus önfejlődési terve - az elmúlt időszak ellenőrzéseinek dokumentumai (csoportnapló ellenőrzési lap, stb.) - az elmúlt időszak munkaidő nyilvántartás dokumentumai - szükség és igény szerint az önértékelés eredményeinek elektronikusan tárolt dokumentációja A pedagógusok öt éven belüli értékelését, valamint a pedagógiai munkát segítő és egyéb alkalmazottak önértékelésre alapozott teljesítményértékelési rendszerét az Önértékelési program II. fejezete (Értékelési Szabályzat) tartalmazza. I Vezető önértékelése a vezetői megbízás második és negyedik évében Vezetői önértékelés ütemezése 1. sz. melléklet