BEVEZETÉS... 3 1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA... 4 2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA... 4 2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6 2.1 DEMOGRÁFIA... 6 2.2 GAZDASÁGI STRUKTÚRA ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS... 8 2.2.1 Általános gazdasági struktúra... 8 2.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás... 14 2.2.3 Ipar... 17 2.2.4 Idegenforgalom... 21 2.2.5 Szolgáltatások... 23 2.2.6 Kereskedelem... 27 2.3 MUNKAERŐPIAC... 29 2.3.1 Foglalkoztatási minták és trendek... 29 2.3.2 Munkanélküliség... 32 2.4 OKTATÁS, KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS... 35 2.4.1 Oktatás... 35 2.4.2 Kutatás és fejlesztés... 38 2.4.3 Kultúra... 40 2.5 INFRASTRUKTÚRA... 42 2.5.1 Közlekedés... 42 2.5.2 Vízügy... 46 2.5.3 Telekommunikáció... 48 2.5.4 Határátkelők... 49 2.6 TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM... 52 2.6.1 Természetvédelem... 52 2.6.2 Környezetvédelem... 54 2.7 AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI... 56 3 HATÁRMENTISÉG (EGYÜTTES ELEMZÉS)... 59 3.1 AZ INTÉZMÉNYI KERET ÉS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRUKTÚRA... 59 3.2 A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI ÉS A MUNKAKAPCSOLATOK MINŐSÉGE... 61 4 ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK (SWOT ANALÍZIS)... 67 5 ÁLTALÁNOS PROGRAMCÉLOK... 70 5.1 BEVEZETÉS... 70 5.2 A NEMZETI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK IRÁNYELVEI... 71 5.3 AZ EU IRÁNYELVEINEK VALÓ MEGFELELÉS... 74 5.4 EGYÉB EU PROGRAMOKNAK ÉS A NEMZETI PROGRAMOKNAK VALÓ MEGFELELTETÉS 75 5.5 A PHARE ÉS A TACIS PROGRAMOK ÖSSZEHANGOLÁSA... 77 5.6 TACIS INTERREG EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI... 81 Excellence Rt. 1

5.7 AZ EGYES SZEKTOROKRA VONATOZÓ ÁTFOGÓ CÉLOK... 81 6 PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 83 6.1 1. PRIORITÁS: GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE... 84 6.1.1 Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése... 85 6.1.2 Üzleti infrastruktúra fejlesztése... 89 6.1.3 A térség turisztikai adottságainak kihasználása... 93 6.1.4 A térség befektetési lehetőségeinek bemutatása... 97 6.1.5 Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése... 100 6.1.6 A Kisvárda-Záhony-Csap-Ungvár logisztikai térség összehangolt fejlesztése 103 6.2 2. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉS- ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS, HATÁRÁTKELŐK FEJLESZTÉSE... 106 6.2.1 A közúthálózat fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével... 107 6.2.2 A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével... 109 6.2.3 Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése... 112 6.2.4 Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása, kikötő fejlesztés... 114 6.3 3. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, KULTURÁLIS, INNOVÁCIÓS ÉS K+F EGYÜTTMŰKÖDÉS, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS... 115 6.3.1 Közös képzési programok... 117 6.3.2 Munkaerő-piaci együttműködések... 119 6.3.3 Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén... 121 6.3.4 Kutatási és fejlesztési együttműködés... 123 6.4 4. PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 125 6.4.1 Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása (árvízvédelem, szennyvíztisztítók, hulladékgazdálkodás)... 126 6.4.2 Közös természetvédelmi akciók (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, a Tisza és környezete élővilágának megóvása)... 131 Excellence Rt. 2

BEVEZETÉS 2001. októberétől kezdődött meg a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti határszakasz mentén a PHARE CBC programozási módszertanának figyelembe vételével az a területfejlesztési tervezői munka, amelynek első eredménye a jelen dokumentumban olvasható. A helyzetfeltárásfeladata a határ két oldala mentén létező erőforrások számbavétele és értékelése, egyfajta érték-, és problémaleltár létrehozása azzal a céllal, hogy világosan meghatározhatók legyenek azok a közös problémák és feladatok, melyek megoldása csak határ menti együttműködésen keresztül lehetséges. A közös erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek SWOT-analízis formájában kerülnek rendszerezésre, e két rész együttese adja az alapot a programozás munkaszakaszához, melyben a fejlesztendő prioritások hangsúlyai és az ezekhez kapcsolódó intézkedések is meghatározásra kerülnek. Tekintettel arra, hogy a dokumentum stratégiai anyagnak tekintendő, figyelembe lettek véve a vizsgált területre készült, az adottságok feltárására vonatkozó fejlesztési dokumentumok. Ezek közül kiemeljük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepcióját és területfejlesztési stratégiai programját, valamint a Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai programja és a Gazdasági és szociális fejlődés programja Kárpátalja megyében 2001-2004 között című dokumentumokat. A helyzetfeltárási szakasz elkészülte után széles körű egyeztetések zajlottak a program végrehajtásának potenciális szereplőivel: az önkormányzatok és kistérségek képviselőivel, térségmenedzserekkel, a vállalkozókkal, a civil szervezetekkel és egyéb releváns intézmények képviselőivel. Jelen anyag az általuk tett megjegyzések, észrevételek és kiegészítési javaslatok figyelembe vételével készült el. Törölt: metodikájának Törölt: Törölt: Törölt: Törölt:, Törölt: amely az SWOT analízisen keresztül átvezet a programozási munkaszakaszba, így megalapozza a fejlesztendő prioritások hangsúlyait és sorrendiségét. Törölt: a Törölt: kel Törölt: A j Törölt: ek Törölt: állt össze Törölt: javasolt széleskörű egyeztetése mindhárom szektor (profitorientált, non profit, és állami önkormányzati ) szereplőivel. A programozási munkaszakaszban be kell építeni a helyzetfeltárásba az írásos reflexiókat a dinamikus tervezés elve mentén, és figyelembe véve a véleményeket kell kialakítani a program cél-, eredmény-, és hatásrendszerét. Törölt: Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai program Törölt: Csak így érhető el a széleskörű társadalmi gazdasági támogatottság a megvalósítás során Kárpátalja és Szabolcs Szatmár - Bereg megyében. Excellence Rt. 3

1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Kárpátalja, a Kárpátok övezete és a Közép-dunai-alföld között, Kelet-Közép- Európában található. Kárpátalja, mint közigazgatási egység (oblast) 1946 január 22-én jött létre. Kárpátalja 12.800 km 2 kiterjedésű területen fekszik, lakossága 1,3 millió fő, megyeszékhelye Ungvár (Uzhgorod). A területen 13 járás, 10 nagyváros (megyei alárendeltségű városok: Ungvár, Beregszász, Munkács és Huszt, járási alárendeltségű városok: Szolyva, Ilosva, Técső, Nagyszőlős, Rahó és Csap), 20 un. városi jellegű település és 579 község található. Természet-földrajzi viszonylatban Kárpátalja 2 tájegységre osztható: hegyvidéki (a Kárpátok) és alföldi (Kárpátaljai Alföld). A terület nagyobb részét (86%) hegyek és előhegyek borítják, Kárpátalja legmagasabb pontja a Hoverlán található Csornogorai hegytömb, mely 2.061 méter magas. A terület legalacsonyabb pontja (101 m mélyen a tenger szintje alatt) megyénk másik végében Oroszgejőcön (Ungvári járás) található. Kárpátalja (mint Ukrajna nyugati része) 460 kilométer hosszan négy országgal határos: északnyugaton Lengyelországgal (a határ hossza 33,4 km - Nagybereznai járás), nyugaton Szlovákiával (98,5 km - Ungvári és Perecsenyi járás), délen Magyarországgal (130 km - Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi járás), délkeleten Romániával (205,4 km - Rahói, Técsői és Huszti járás). A határ északon és északkeleten (Nagybereznai, Volóci, Ökörmezői, Técsői és Rahói járás) húzódik, a Lvivi (Lembergi) megyével (85 km hosszan) és az Ivano-Frankivszki megyével (180 km hosszan) határosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország északkeleti részén helyezkedik el, 5.937 km 2 -es területével a Magyar Köztársaság 6,4 %-át alkotja és ezzel az ország megyéi között a 6. helyet foglalja el. Speciális geopolitikai helyzetét a három határmentiség determinálja, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. Összesen 229 település található a megyében, melyből egy megyei jogú város (Nyíregyháza) és 19 város. A megye 10 statisztikai-tervezési körzetre oszlik, az önkormányzati (kistérségi) társulások száma 17. Az állandó lakosok száma 570.000 fő. Törölt: 8 Törölt: 6 A megye az Alföldön belül két középtájra, a Nyírségre és a Felső-Tisza vidékre terjed ki. A Nyírség területének nagyobb része, mintegy 78%-a, a Felső-Tisza vidék kistájai közül a Rétköz teljes egészében, a Szatmári- és Beregi-síkság, valamint az Ecsedi- Excellence Rt. 4

láp területének csak a nyugati pereme tartozik a megyéhez, míg a nagyobb keleti rész átnyúlik az országhatáron túl Kárpátaljára és Romániába. A Magyar Köztársaság megyéi közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregnek van ukrán határszakasza. Excellence Rt. 5

2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK Formázott: Felsorolás és számozás 2.1 Demográfia Kárpátalja A terület lakosainak száma 2001 január 1-jei adatok alapján 1 millió 282 ezer fő, amely Ukrajna lakosságának 2,6%-át képezi. A lakosság 38,9%-a (499,1) városban, 61,1%-a (782,9) faluban él. Ungváron 126,3 ezer ember él, a további 260 ezer 176 hegyvidéki településen osztozik. A vidék népsűrűsége 100,2 fő/km 2, s ezzel a 6. helyen áll Ukrajnában. Kárpátalja Ukrajna legfejletlenebb vidékei közé tartozik. Az 1989-es népszámlálás adatai alapján a megyében a következő nemzetiségek éltek: - ukránok 78,4%, azaz 976.479 ember, Kárpátalja legmeghatározóbb nemzetisége. Négy sajátos etnikai csoportot alkotnak: a bojkok - Volóci és Ökörmezői járás, a lemkik - Nagybereznai járás, a huculok - Rahói járás, és a dolinyákok - alföldi és hegyaljai járás. - magyarok 12,5%, ami számszerűsítve 155.711 főt jelent: Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Huszti járás. - oroszok 4,0%, 49.458 fő: Ungvár, Munkács, Szolyva, Csap. - románok 2,4%, 29.485 fő: Aknaszlatinai járás. - cigányok (romák) - 1%, 12.131 fő: Ungvár, Beregszász, Szolyva, Királyháza, Munkács, Tiszaújlak. - szlovákok - 0,6 %, 7.329 fő: Ungvári, Szolyvai és Perecsenyi járás. - németek - 0,3 %, 3.478 fő: Pósaháza (Pávsino), Pálánok, Kékesfüred (Szinyák), Királymező (Uszty-Csorna), Técső, Németmokra. - zsidók - 0,2 %, 2.639 ember: Ungvár, Munkács, Huszt. - fehéroroszok (beloruszok) - 0,2 %, 2.521 fő: Ungvár, Munkács. - csehek, lengyelek, olaszok, örmények, azerbajdzsánok és más nemzetiségek - 0,6 %, ami közel 2.000 embert jelent. Ungvár, Munkács, Huszt, Rahó. Az élveszületések száma 2000 ben 14.481, míg a halálozások száma 13.984 volt. Kárpátalján a halálozások száma Ukrajnában a legkisebb. Kárpátalja Ukrajna egyetlen vidéke, ahol a születettek száma meghaladta a halálozást - +0,4 (Ukrajnában -7,5, Iváno-Frankovszkban -1,8, Lembergiben -3,3, Ternopolban -4,4). Excellence Rt. 6

Az elhalálozás okai között Kárpátalján leggyakrabban a szív és érrendszeri (544,5), a daganatos (131,4), valamint a légúti megbetegedések szerepelnek (56,7). A lakosság migrációját 3 fő szegmensben lehet elemezni. 1. belsőregionális migráció (Kárpátalján belül) 2. interregionális migráció (Ukrajnán belül) 3. országközti migráció. 2000-ben a megyébe 9.583 fő települt be, 12.081 hagyta el a megyét (vagyis a migráció szaldója -2.498). Ezen belül a belsőregionális migrációban az érkezők száma: 6.040, a távozóké: 6.040, az interregionális migrációban az érkezők száma: 3.134, a távozóké 4.373, valamint az országközti migrációban az érkezők száma: 409, a távozóké 1.668. Migrációs intenzitás a megyében (1000 fő lakosra leképezve): 1998-ban a migránsok összáma 16,8 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók 9,3), 1999-ben a migránsok összáma 16,4 volt, (ebből érkezők: 7,1, távozók: 9,3), 2000-ben a migránsok összáma 16,9 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók: 9,4). Az aktív korú lakosság Kárpátalján 2000-ben 782,9 ezer fő volt, amely az 1998. évi adatnál mindössze 1,8%-kal több (1999-ben 775,1, 1998-ban 769,1). A térségben foglalkoztatottak aránya az állandó lakosokhoz mérten 2000-ben 42,8% volt (1999- ben 43,2%, 1998-ban 44,0%). Gazdasági tevékenységgel foglalkozók száma 2000-ben 545,8 ezer fő, 1999-ben 552,7, 1998-ban 563,4 ezer fő volt. A lakosság átlag életkora 1998-tól lassú, de fokozatos növekedést mutat, így az átlagéletkor 2001-ben 34,8 év volt, amely az ukrán átlag 90%-a (Ukrajnában ugyanez 38,5 év), 1999-ben 34,4 év (Ukrajnában 38,0), valamint 1998-ban 34,0 év (Ukrajnában 37,8 év) volt. Kárpátalja lakossága 1998-tól számítva fokozatos csökkenést mutat: 2001-ben 1.282,0 ezer fő (ebből 51,8% nő, 48,2% férfi), 2000-ben 1.284,0 ezer fő, 1999-ben 1.287,4 ezer fő, 1998-ban 1.288,2 ezer fő 1990-ben 1.258,1 ezer fő volt. A Kárpátalján regisztrált munkanélküliek száma az egyik legmagasabb Ukrajnában, 6,1% (2001 január 1-én ez 44.105 főt jelentett), (2000-ben 5,8%-ot, azaz 41.459 főt) (1999-ben 5,0%-ot, 35.859 főt) és (1996-ban 0,9% 6.368 főt). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él az ország lakosságának 5,7%-a, 2000. január 1-én ez 570 ezer főt jelentett. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán 112,5 ezer lakos él. Törölt: XXX Törölt: Szabolcs Szatmár Bereg megye 5.937 km 2 -es területével Magyarország 6,4 %-át foglalja el. Excellence Rt. 7

A megyében 2000-ben a népsűrűség 96 fő/km 2, ez 12 fővel az országos átlag alatt marad (1. számú táblázat). A városi lakosság aránya 45,14%, azaz a lakosság közel fele városokban él. Törölt: 1999 A természetes szaporodás alacsony aránya miatt csökkent a lakosság száma, a megyét tekintve 295 fővel. Az élveszületések száma nem csökkent jelentősen 2000-ben az előző évihez képest, a halálozások száma pedig visszaesett a 80-as évek átlagára, ami számszerűsítve 260 halálesettel kevesebbet jelent. A vándorlási különbözet negatív értéket mutat, az elmúlt három év átlagában mintegy ezer fővel csökkent e miatt a megye lakossága (2. számú táblázat). A foglalkoztatottak aránya a megye lakosságához képest 13,8%, a gazdaságilag aktív korú lakossághoz képest 59,25%, így ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (60%). Az öregségi nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya 25% az összlakosság arányához képest. Az országos átlaghoz képest kedvező korösszetétel sem tudja ellensúlyozni az elöregedési folyamatot. A 2000- ben elhunytak (7.131 fő) 74,3%-a a hatvan év feletti. A mortalitási mutatókat tekintve az összes haláleset halálokok szerinti csoportosításában első helyen áll a keringési rendszer betegségei következtében elhunytak (49,5%), második a daganatos betegségben elhunytak (24,5%) és harmadik a külső okokra (öngyilkosság, baleset, stb.) visszavezethető halálnem (8.3%). Jelentős az emésztőrendszer betegségei következtében bekövetkezett elhalálozások száma is (7,9%). Ez utóbbin belül 57,5%-ot tesz ki az alkoholos eredetű májbetegség következtében elhunytak száma, ami az összes halálok 4,5%-át (325 fő) adja. 2.2 Gazdasági struktúra és gazdaságfejlesztés Formázott: Felsorolás és számozás 2.2.1 Általános gazdasági struktúra Kárpátalja A GDP Kárpátalján 1999-ben 1,64 millió grivnja volt (ami kb. 400 ezer USD-nak felel meg, midez 1,1%-kal volt több 1998-hoz képest). Az egy főre jutó GDP 1999-ben 1.280 grivnja volt (ez kb. 310 USD-t jelent). Kárpátalja gazdasági szerkezete az utóbbi években, főleg a 90-es évek vége óta, jelentős változásokon ment keresztül. Így az ipari termelés és a szolgáltatások volumene a megyei GDP-ben a mezőgazdaság javára csökkent, amely ma 1/3-át képezi Kárpátalja gazdasági struktúrájának. 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján 15.500 gazdálkodó szervezet működött, ezen belül a legnagyobb aktivitás a következő ágazatokban volt megfigyelhető: közlekedés és távközlés (71%), mezőgazdaság (68%), közellátás és értékesítés (68%). Excellence Rt. 8

A mai Kárpátalja gazdasági életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kisvállalatok (KV), melyek az aktívan működő megyei vállalatok 67%-át adják (a magántulajdonban lévő kisvállalatok száma ebből 93%.) A megyei mutatók 20%-át kisvállalatok termelési volumene teszi ki. A térségben a kis és középvállalatok az informatikai szolgáltatások, a kereskedelem, az élelmiszeripar gazdasági ágazatokban vannak jelen. Ami Kárpátaljai szinten a gazdasági fejlődést illeti, a legmagasabb indexek az Ungvár, Munkács városokra és az Ungvári, Técsői, Beregszászi járásokra jellemzők. Itt az ipari vállalatok 60%-ban, az építőipar 76%-ban, kereskedelem és az élelmiszeripar 73,2%-ban vannak jelen. Kárpátalja nyugati részében a mezőgazdaság dominál (67,9% mezőgazdasági vállalat). 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján a tulajdonviszonyok a gazdaság területén a következők: - magántulajdonban 4.192, - állami tulajdonban 703, - önkormányzati 1.696, - közös tulajdonban 8.716, - nemzetközi szervezetek és külföldi jogi személyek tulajdonában 170 vállalat található. A 2001-es statisztikai adatok alapján Kárpátalján a külföldi tőke rátája a következőképp alakult: 2001-ben 92,2 millió USD, 2000-ben 73,8 millió USD, 1999- ben 64,9 millió USD. Vagyis Ukrajnában a külföldi tőke beáramlási listáján Kárpátalja a második helyet foglalta el Lemberg (Lvivska) megye után. A gazdasági ágazatok szerint 2001-ben az iparban 61,5 millió USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 10,8 millió USD, a szolgáltatóiparban 8,2 millió USD, az erdőgazdálkodásban 5,1 millió USD, az építőiparban 2,0 millió USD, a mezőgazdaságban 183 ezer USD a külföldi tőke mértéke Kárpátalján. 2001-ben a magyarországi külföldi tőke 16,5 millió USD volt, melyből Kárpátaljára az iparban 5,7 millió USD, a mezőgazdaságban 99 ezer USD, az erdőgazdálkodásban 144 ezer USD, közlekedésben és távközlésben - 151 ezer USD, az építőiparban 605 ezer USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 2,7 millió USD, a szolgáltatóiparban 104 ezer USD, az informatikai szolgáltatásban 104 ezer USD, a termelőiparban 7 ezer USD összeg mértékig jutott tőke. Kárpátalja részesedése Ukrajna külkereskedelmében Magyarország vonatkozásában folyamatosan növekszik, hiszen az 1996 évi 7% -hoz képest 2000-ben ez az arány 16,4% volt. Ukrajna külkereskedelmének volumene Magyarországgal 2000-ben 536,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 87,7millió USD), 1999-ben 440,9 millió Excellence Rt. 9

USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 64,7millió USD), 1998-ban 495,6 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 54,8 millió USD), 1997-ben 567,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 53,1 millió USD), 1996-ban 650,5 millió USD volt (ezen belül Kárpátalja részesedése 45,4 millió USD). Vagyis 2000-ben Kárpátalja Magyarországgal bonyolított külkereskedelmi forgalma 87,7 millió USD-t tett ki. Ez 1/3 résszel nagyobb az 1999. évivel szemben, tekintve, hogy a 4 év alatti átlagos növekedés 17,9%-ra tehető. 1 A Miniszteri Kabinet 1998. július 10-én életbe lépett «Az állampolgárok által Ukrajna vámterületére behozott élelmiszerek»-ről szóló rendelete, melynek értelmében a behozott termékek értéke nem haladhatja meg az 50 ECU-t és a behozható áruk termékenkénti mennyisége is korlátolt. Figyelembe véve a megye határmenti elhelyezkedését, a hazai élelmiszeripari termékek hiányos kínálatát, valamint a régió igen magas szintű munkanélküliségét, tagadhatatlan, hogy a fent említett rendelet negatívan hat Kárpátalja gazdasági helyzetére, korlátozza a külkereskedelmi áruforgalmat, főként az árubehozatalt. A külkereskedelmi tevékenység egyik fontos eleme a szolgáltatói szféra működtetése. A szolgáltatások esetében a külkereskedelmi forgalom 1999-évhez képest 2000-ben 13,1%-kal növekedett, ami 4,9 millió USD-t jelent. Figyelemre méltó az is, hogy a szolgáltatások közül a fuvarozási 87,5%-ot, a turisztikai jellegű 9,0%-ot, a termékfeldolgozás 16,0%-ot képez. A jelen feltételek mellett Kárpátalja gazdaságának fejlődésében fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok erősítése, hiszen ez ad lehetőséget az ipari termelés stabilizálódására, a versenyképes hazai termék létrehozására. Magyarország és a nála hatszor nagyobb területű Ukrajna rendkívül fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, valamint Magyarország számára az is igen fontos, hogy a keleti piacok elérésében meghatározó szerepet játszanak az ukrán vasútvonalak és autóútvonalak. A két ország gazdasági kapcsolatrendszere tulajdonképpen 1991. május 31-én kezdődött, mikor még a Szovjetunió keretébe tartozó Ukrajna és a Magyar Köztársaság kormányai aláírták a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezményt. Az önálló kapcsolatnak azonban megvoltak a maga gyökerei, hiszen az ezt megelőző években a szovjet-magyar áruforgalom 20-30 százaléka esett Ukrajnára. Az időközben kialakult áruforgalom jól tükrözi az ukrán gazdaság jelenlegi lehetőségeit: a magyar import - ami Budapest számára igencsak kedvező - elsősorban alap- és nyersanyagokat tartalmaz. A mára mintegy 250 céget számláló stabil mag az áruforgalom felét bonyolítja le. Az ukrán import meghatározó termékei az élelmiszerkészítmények, aminek jelentős részét a határmentén tevékenykedő vállalkozások realizálták kistételes értékesítés formájában. A legdinamikusabban fejlődő és a konjunkturális ingadozásnak legkevésbé kitett magyar árucsoport a gyógyszerek. Fejlődik a gépipari behozatal is, ugyanakkor az életbe lépett ukrán törvények miatt töredékére esett vissza a 1 Az 1996-os adatok azért meghatározóak, mert még 2001-ben sem sikerült elérni a 1996-os szintet. Excellence Rt. 10

korábban meghatározó gépjármű export, más okok miatt pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt az autóbusz import. A Magyarországra irányuló ukrán exportban az ásványi termékek, ezen belül az energiahordozók és a villamos energia a meghatározó tétel, jelentős ezen kívül a vegyipari alapanyagok kivitele is. A tradicionálisan Ukrajnából származó magyar importtermékek a kohászati alapanyagok, amelyek átlagosan az összimport 10%-át teszik ki. A megemelt ukrán behozatali vámok miatt csökkenőben van az élelmiszerek és a közvetlen fogyasztásra szánt termékek súlya. Igaz, hogy Ukrajnában nehéz feltételek között kell a külföldi beruházóknak tevékenykedniük, ám Magyarország szemszögéből a földrajzi közelség, az időközben kialakult személyes kapcsolatok segítenek megoldani a felmerülő problémákat. Másrészről pedig a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok jogi bázisa kialakultnak tekinthető. A vállalkozók biztonságát szolgálják a beruházások közös védelméről szóló államközi megállapodások. Az áruforgalom lebonyolításának jogi kereteit a közúti, légi, vasúti közlekedésről szóló, a tranzit kérdéseit szabályozó kormányközi egyezmények teremtik meg. A szakértők továbbra is kiaknázatlan lehetőséget látnak a határmenti együttműködésben. Az EU-csatlakozás fényében teljesen új megvilágítást kaphat a Csap-Záhony vasúti átkelő, az EU majdani keleti határának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lehet. A 2001 január 1-i adatok alapján külföldi tőke bevonásával Kárpátalján 1.342 vállalat jött létre, ezen belül 105 kizárólag külföldi tőkéből. 2000-ben 38%-kal nőtt az Ukrajnába irányuló magyar export, valamint 1999-hez képest a Magyarországra irányuló ukrán kivitel 8%-kal növekedett. A magyar kivitel 1/3 részét a könnyűipari termékek exportja valamint a könnyűipari kooperáció, több mint felét pedig a gépipari, a mezőgazdasági, a fa és erdőipari termékek exportja képezi. Kárpátalján, mint Ukrajnában általában minőségi szabályok, szabályozások élnek árukra, termékekre stb. vonatkozóan, viszont EU konform minőségbiztosítás még nem létezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termelték meg az országos bruttó hazai termék 3,1%-át 1999-ben, 353 milliárd forint értékben, amely egy főre 618 ezer forintot jelent. Mind a megyei, mind az egy főre jutó mutató értéke folyamatosan növekszik, azonban az 1999-es növekedés mértéke az 1998-as évinek alig haladta meg a felét Excellence Rt. 11

és így a megye az egy főre jutó GDP tekintetében a megyék rangsorában 2 az addigi 19. (utolsó előtti) helyről 1999-ben az utolsóra esett vissza. Míg 1997-ben az egy lakosra jutó GDP megyei értéke még az országos átlag 58%-át tette ki, addig 1999- ben ez az arány már csak 55%, tehát a megye lemaradása tovább nő. A beruházások értéke 2000-ben valamivel több, mint 63 milliárd forint volt, amelynek döntő hányada az ipar, illetve a szállítás, posta, távközlés gazdasági ágakba irányult. A megyében regisztrált társas vállalkozások száma 10.806 volt, az ehhez társuló egyéni vállalkozásokkal együtt összesen 34.100 vállalkozás működött 2000. év végén. A vállalkozásokból 4.078 korlátolt felelősségű társaságként, 68 pedig részvénytársaságként üzemelt. A társas vállalkozásoknak kevesebb, mint 10%-a alkalmaz tíz, vagy e fölötti létszámú munkaerőt és a működő társas vállalkozások átlagos tőkenagysága is rendkívül szerény, a vállalkozási szerkezet elaprózódott, emellett az önfoglalkoztatási kényszer miatt létrejött vállalkozások a mikro és kisvállalkozások között viszonylag nagyobb súlyt képvisel. Törölt:. A működő vállalkozások száma alapján vizsgálva az ágazati megoszlást a következő eredményeket kapjuk: A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ág aránya a megyében 9,1% körül alakul (országos szinten 3,5%). Ugyanez az adat a társas vállalkozások esetén 7,4%, amelyből egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság nem csak az egyéni, hanem a vállalkozások esetén is nagyobb szerepet játszik az országos átlagnál. Az ipar és az építőipar területét összevontan tekintve a működő vállalkozások esetében az arány 16,8%, amin fele-fele arányban osztozik az építőipar és az egyéb ipari tevékenységek. Ha csak a társas vállalkozásokat tekintjük, akkor ez az arányszám az összes társas vállalkozáshoz képest 6,3%. Ez szintén jó közelítéssel fele-fele arányban jelenti az építőipart és az építőipari tevékenységbe nem sorolt ipari tevékenységet. A megyében még jelentős arányt képviselnek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágba tartozó működő társas vállalkozások (10,8%), és a kereskedelmi, javító tevékenységet folytató társas vállalkozások (17.6%) (3. számú táblázat). 2000-ben 653 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött a megyében, amelyek összesített jegyzett tőkéje 21,4 milliárd forint. Az előbbi érték az országosnak 2,6, az utóbbi viszont csak 0,6%-a, ami arra utal, hogy az itt működő külföldi vállalkozások 2 19 megye + Budapest Excellence Rt. 12

tőkeellátottsága gyengébb, mint az országos átlag. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KSH tájékoztatása szerint a befektetők sorrendje a megye tekintetében a következőképp alakul: első helyen az USA, másodikon Németország és harmadik helyen Svájc szerepel. Az ukrán befektetések mértékére nincs mért adat, becslésük szerint az egyéb kategóriába tartozó országok (Kína, Ukrajna, stb.) közül az ukrán befektetések aránya a legnagyobb, így jó közelítéssel mondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen 150 millió Ft a megyei székhelyű, ukrán érdekeltségű tőkearány. Az Európai Uniós csatlakozást tekintve a minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésének hiánya egyre inkább, sok esetben automatikusan elzárja a céget számos kapcsolódási lehetőségtől, megrendeléstől, pályázati lehetőségtől, hiszen az EU-piacok többségén megkövetelik a tanúsítványok felmutatását. 1999. elején a megyében nem érte el a 30-at az ISO-minősítést szerzett cégek száma, azonban a 2000. közepén végzett felmérések szerint már 57 ilyen cég található, amely még az Észak-Alföld megyéinek teljesítményével összehasonlítva is kedvezőtlen helyzetet mutat. A megye a cégek száma mellett az érintett települési kört tekintve is a lemaradók közé sorolható (Nógráddal, Békéssel, Somoggyal együtt). A terjedés kezdeti fázisára, egyúttal Nyíregyháza viszonylagos dinamikájára utal, hogy a "tanúsított" cégek bő fele a megyeszékhelyen található, s rajta kívül csak néhány városban, illetve községben (összesen 16 településen) jelent meg ez az "innováció". Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony 3-4 vállalkozása rendelkezik ISO 9000, illetve 14000 sorozatú tanúsítvánnyal, mely megfelel a dunántúli hasonló méretű városok átlagos aktivitásának. Rajtuk kívül a városok közül még Baktalórántháza, Nagykálló, Rakamaz, Máriapócs és Ibrány rendelkezett a vizsgálat időpontjában minősített társasággal, emellett Nyíregyháza környékéről három (Nyírtelek, Nyírbogdány, Apagy), a kisvárdai térségéből két (Tuzsér, Anarcs) falu, illetve Timár község helyi gazdaságában jelent meg ez a típusú újdonság. A megye elmaradott térségei (a megye keleti fele) összefüggő perifériát jelentenek az innováció terjedése szempontjából, illetve arra utal, hogy az itteni cégek kapcsolatrendszere döntő mértékben a helyi-térségi keresletre, vagy a minőségi elemekre érzéketlenebb belföldi és keleti piacokra korlátozódik. A minőségbiztosítás hiányának elsősorban azért önmagán túlmutató a jelentősége, mert egyre inkább a piacbővítés korlátjává válhat, márpedig a megye által olyannyira szükséges dinamika és foglalkoztatás-bővítés, illetve a helyi középvállalkozások megerősödése, terjeszkedése csak bővülő piacok révén következhet be, az EU-csatlakozás után pedig a versenyképesség általánosan nélkülözhetetlen elemévé válik. A minőségbiztosítás terjedésének folyamata mindazonáltal még országosan is a fellendülés fázisában van, a terjedés üteme Excellence Rt. 13

gyorsuló, és a megye cégeinek még megvan a lehetőségük az elmaradás behozására. 3 2.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Európa-szerte kevés olyan vidék van, amely vetekedhet a Kárpátalján található zöldövezeti területek mennyiségével és minőségével. Kárpátalján közel 200 magasnövény fajt tartanak számon, melyekből sajnos 44-et a kipusztulás veszélye fenyeget. A vidék erdeinek összterülete 718.600 ha, ami a megye területének 56,4%- át képezi. Az erdei fajok közül legelterjedtebbek: a bükk (58%), a fenyő (31%), a tölgyfa (7%), de megtalálható itt többek között a nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa, gyantás fenyő, kőrisfa és a juhar is. Ezek a fafajták általában a hegyekben honosak, a barna erdei és hegyi tőzeges gyeptalajokat kedvelik, a jobb minőségű síkvidéki podzolos gyeptalajon és a barna podzolos talajon terjedtek el. A Kárpátaljai mezőgazdasági termékek rátája ukrán viszonylatban csekély, mindössze 2,5%. Kárpátaljai mezőgazdasági termelés volumene 2000-ben 592,8 millió grivnja volt, ezen belül a növénytermesztés 298,7 millió grivnját, az állattenyésztés 294,1 millió grivnját tett ki. A növénytermesztésen belül a burgonya és zöldségfélékre 169,5 millió grivnja, bogyós gyümölcsökre és szőlészeti termékekre 77,1 millió grivnja, gabonafélékre 34,8 millió grivnja jutott). Az állattenyésztésen belül a sertés és a szárnyasok nevelésére 147,8 millió grivnja, a tejtermelésre 110,3 millió grivnja, a tojásra 28,3 millió grivnja jutott). 1999-ben a mezőgazdasági termelés volumene 548,0 millió grivnja volt, (ezen belül a növénytermesztésre 241,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 306,5 millió grivnja jutott). 1998-ban a mezőgazdasági termelés volumene 542,1 millió grivnja volt (ezen belül a növénytermesztésre 213,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 328,6 millió grivnja jutott). Kárpátalján a mezőgazdaság termelési volumene 2000-ben 0,7%-kal növekedett az 1999-es értékhez képest (1998-hoz képest az 1998-as növekedés 1,1% volt). Kárpátalja földjeinek kihasználtságát - amely összesen 1.275,3 ezer ha jól mutatják a 2001 január 1- i adatok, mely szerint - a mezőgazdaságra alkalmas területek 37,6%-át (479,7 ezer ha.), 3 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete 2001. Excellence Rt. 14

- az erdők és más erdőtelepített területek 56,4%-át (718,6 ezer ha), - az üres mocsaras földek 0,1%-át (0,9 ezer ha), - az növényzet nélküli üres földek 1,1%-át (14,5 ezer ha), - a vizek 1,4%-át (18,2 ezer ha), - a beépített földek 3,4%-át (43,4 ezer ha) hasznosították. A 2001 január 1-i adatok alapján a Kárpátaljában több éven keresztül használt mezőgazdasági földjei 6,3%-a ültetvény, 28,8%-a legelő, 19,0%-a parlag, míg 45,9%-a szántóföld. A mezőgazdasági termékek termelőinek száma: - A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján 11.242 hektáron 1.459, 2000-ben 6.137 ha-on 1.400, 1999-ben 5.835 ha-on 1.361 farmergazdaság működött. - A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján összesen 1.801 mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 19 volt kollektív gazdaság, 1.459 volt farmergazdaság, 295-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos). - 2000-ben Kárpátalján összesen 1.702 mezőgazdasági vállalat működött, (ezen belül 25 volt kollektív gazdaság, 1.400 volt farmergazdaság, 304-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 68,2 ezer ember volt földtulajdonos). - 1999-ben, Kárpátalján összesen 1.669 mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 29 volt kollektív gazdaság, 1.361 volt farmergazdaság, 305-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos). Kárpátalján a gyümölcstermesztés 2000-ben 103,6 ezer tonna, 1999-ben 47,0 ezer tonna, 1998-ban 61,6 ezer tonna volt (megjegyezzük, hogy 1990-ben 138,8 ezer tonna volt ez az érték). A szőlészet termése 2000-ben 41,9 ezer tonna, 1999-ben 23,7 ezer tonna, 1998-ban 14,4 ezer tonna volt (1990-ben 28,5 ezer tonna volt). Kárpátalján az évelő ültetvények, gyümölcsösök 2000-ben 14,8 ezer ha-t, 1999-ben 15,7 ezer ha-t, 1998-ban 16,5 ezer ha-t foglaltak el. (1990-ben ez a terület 33,6 ezer ha volt). Kárpátalján az évelő szőlőültetvények 2000-ben 5,2 ezer ha-on, 1999-ben 5,7 ezer ha-on, 1998-ban 6,0 ezer ha-on működtek (1990-ben a termelés 7,6 ezer ha-on folyt). Excellence Rt. 15

A Kárpátaljai agroipari komplexum fontos ágazata az élelmiszeripar, amely jelenleg 500 vállalatot egyesít. A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján a fő prioritási tevékenységek a következők: - a szőlészet (az élelmiszeripar 28%-a), - az alkoholmentes italok előállítása és az ásványvizek palackozása (18%), - a kenyérsütési ipar (14,4%), - a konyhai só kitermelése (8%). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyében működő mezőgazdasági vállalkozásokat 2000-ben 3.126 egyéni és 800 társas vállalkozás képviselte. A 2000-es mezőgazdasági összeírás által regisztrált, ténylegesen érdemi mezőgazdasági tevékenységet folytató közel 100 ezer az országos szám bő tizedét kitevő szabolcs-szatmár-beregi egyéni gazdaság az erdővel együtt számított terület 2/3-át használta. A 10 ha-nál kisebb gazdaságok aránya a földterületből ugyancsak mintegy 2/3-os, ez kb. négy-ötszöröse az EU-országok hasonló arányának. E rendkívüli elaprózottság összefogás, szövetkezés nélkül rontja a termelők piaci pozícióját, nehezíti az ágazatba való tőkebevonást, s még igen munkaintenzív művelés mellett sem teszi lehetővé nagyszámú életképes családi gazdaság számára a mezőgazdaságból való tisztességes megélhetést. Ezt bizonyítja a mezőgazdaági összeírás adata is, hiszen 1999-ben csak az egyéni gazdaságok tizede állított elő mezőgazdasági terméket 1 millió forintot meghaladó értékben, annak ellenére sem, hogy 1 ha területre vetítve a megye egyéni gazdálkodói az országoshoz hasonló termékértéket produkáltak. Ráadásul e tekintetben is tükröződik a megye oly sok tekintetben megfigyelhető szétszakadása, hiszen a probléma épp a megye keleti felének periférikus, halmozottan hátrányos helyzetű kistérségeiben koncentrálódik. 4 A mezőgazdasági terület használata a következőképp alakult: 64.204 hektáron gazdálkodó szervezetek, 294.608 hektáron pedig egyéni gazdálkodók termeltek. A megyében az országos átlaggal összevetve jelentős a gyümölcstermesztés. A gyümölcsös termőterületből 2.100 hektárt használnak a gazdasági társaságok és 396 hektárt a szövetkezetek. 4 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete 2001. Excellence Rt. 16

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található földterület megoszlása megegyezik nagyjából az országos arányokkal, a megye 623,3 ezer hektárjának 45,5%-a szántó, 18,2%-a erdő és 0,57%-a nádas, egyedül a gyümölcsösök területén nagy az eltérés, itt az országos 1% helyett 4% a megyén belüli arány (4. számú táblázat). A növénytermesztés vonatkozásában a burgonya esetén az országos betakarított terület 16%-a, kukoricánál 7%-a, cukorrépánál 4%-a, búzánál pedig 2%-a tartozik a megyéhez. A búza és a cukorrépa esetében a termésátlag gyakorlatilag megegyezik az országos értékkel, a kukoricánál annak 85%-a, a burgonyánál pedig 74%-a (5. számú táblázat). Az ország szarvasmarha- és sertésállományának 4,42, illetve 5,14%-a található a megyében. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó 10 szarvasmarha és 70 sertés az országos értéknek 71, illetve 81%-ának felel meg. A gyümölcstermelésben meghatározó az almatermesztés, emellett tulajdonképpen csak a szilva és a meggytermesztés mondható jelentősnek. 2.2.3 Ipar Törölt: Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Kárpátalja ipari termelési indexe 2000-ben 720,5 millió grivnja, (ami kb.125,5 millió USD-nak felel meg), 1999-ben 529,1 millió grivnja, 1998-ban 383,2 millió grivnja volt. A Kárpátalja ipari termelésének legdinamikusabb ágazatai 2000-ben a faipar (72%), a könnyűipar (61%) és a gépipar (50%). Az ipari termelés áruszerkezete 2000-ben a következőképpen alakult: a faipar (fafeldolgozás és papírgyártás) 35,2%-ban, az élelmiszeripar 25,6%-ban, a könnyűipar 10,9%-ban, a gépipar 8,7%-ban, építőipar 5,3%-ban, és a többi14,3%- ban részesedett. Az iparágak szerepe a megye fejlődésében, gazdasági mutatók szerint: - 71,8% a Kárpátalján bejegyzett vállalkozás, - 48,9% a Kárpátalja összvolumen gazdasági termelésének része, - 30,2% Kárpátaljai lakost foglalkoztató ágazat az ipar - 21,3% ipari terméket gyártó vállalat. Innovációs tevékenységet folytató ipari vállalatok Excellence Rt. 17

2000-ben összesen csak kettő vállalat végzett korszerűsítési tevékenységet. Új termékek előállítását és termelését folytatta 2000-ben 110, 1999-ben 95, 1998-ban 119 ipari vállalat (1991-ben viszont 400!). Új, progresszív technológiai folyamatok alkalmazása folyt 2000-ben 1, 1999-ben 6, 1998-ban 5 ipari vállalatnál (1991-ben viszont 190-nél!). Mechanikus és automata sorok beindítása történt 2000-ben 2, 1999-ben 3, 1998-ban úgyszintén 3 ipari vállalatnál (1991-ben ez a szám viszont 28 volt!). Az Ukrajna elnökének 1998 decemberi rendelete alapján Kárpátalján 30 évig egy különleges gazdasági övezet működik vámmentes területként. Kárpátalján nincs ipari park, vannak viszont szervezetek, alapítványok, melyek az ipari parkokhoz hasonlóan végeznek adekvát tevékenységet különféle szolgáltatásokat nyújtva. Ilyenek az általános üzleti, ingatlannal összefüggő, üzleti tanácsadói, pénzügyi, humán szolgáltatások. A Kárpátaljai Alapítvány a vállalkozások segítségére szolgál. Ezen szervezethez tartoznak: TES Foundation, Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása, Kárpátaljai magyar vállalkozók szövetsége, Négyhatár vállalkozók szövetsége, Konszalting East. A termelési szférában olyan iparágakat emelhetünk ki, mint a gépgyártás és fémfeldolgozás (vasbeton elemek, vasöntvények, forgácsológépek, váltóárammal működő villanymotorok, villany és gázórák, automatizációs eszközök és pótalkatrészek, számítástechnikai eszközök és ezekhez pótalkatrészek gyártása - Kölcsény, Gyertyánliget, Munkács és Ungvár), élelmiszeripar (daratermékek, ásványvizek, alkoholmentes- és szeszesitalok, édesipari termékek, aszalt gyümölcsök, tartósított árucikkek, majonéz, ketchup, tejtermékek, olaj, liszt, kenyér és egyéb pékáru, hús- és haltermékek, mustár, gyermektápszerek - Nagyberezna, Szerednye, Ilosva, Técso, Nagyszolos, Ungvár, Munkács); könnyűipar (ruha -és konfekcióáruk, fehérnemű és kötöttáruk, felsőruházati cikkek, cipőipar, filckalap gyártás, gyapjúszövetanyagok gyártása - Nagyszolos, Huszt, Munkács, Ungvár), építőipar (építési tégla, tetőcserép, építési mész - Huszt, Nagyszolos, Ungvár), cellulózipar (faipari termékek, fűrészáru, karton, faszén, préselt furnér, bútor, faanyag - Nagybocskó, Rahó, Perecseny, Szolyva, Ökörmező, Volóc, Királymező, Tereszva, Dolha, Munkács, Ungvár, Tiszaújlak), bányaipar (ásványi kincsek-muzsaly, Ókemence, Ilonca, Aknaszlatina); külön iparágként működik az energetika (Talabor- Nagyági vízi erőmű, ungvári hőerőmű és 3 nemzetközi villamos távvezeték). Excellence Rt. 18

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az iparban működő 2.997 vállalkozás 55%-a egyéni vállalkozás, a társas vállalkozásoknak pedig 53%-a kft, 38%-a bt, 1%-a részvénytársaság. A vállalkozások 86,3%-a maximum 9 főt foglalkoztat, 50 fő felett csak a vállalkozások 3,8%-a foglalkoztat. Az iparban termelt fontosabb termékek szinte mind ruházati termékek, illetve a különböző italok (alkoholmentes italok, ásványvíz, gyümölcslé, tej). Az országban az iparban alkalmazásban állók 4,1%-a dolgozik a megyében, főként a feldolgozóiparban. 6,5 ezer fő élelmiszer, ital, dohány gyártásával, 5,9 ezer fő textília, ruházati-, bőrtermékek gyártásával foglalkozik, 4 ezer főt a vegyiparban, 3,5 ezer főt pedig a gépiparban foglalkoztatnak. A megyei értékesítési bevétel 171,7 milliárd forint, az országos érték 2%-a, viszont 55,8% az export aránya, ami meghaladja az országos 52%-os arányt. Az ipari termelés értéke 1999-ben 151,3 milliárd forint volt, amely 2000-ben 15%-kal növekedett és ennek a 96%-a a feldolgozóiparban képződött. Az ipari termelés egészéből 21,55%, illetve 29%-kal részesedik az élelmiszer, ital, dohánygyártás illetve a textília, ruházati-, bőrtermék gyártás, 19,5 %-kal a vegyipar, 10,9%-kal pedig a gépipar. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás aránya csak 4% (6. számú táblázat). A megyében az ipari beruházások helyszínéül jellemzően az ipari parkok területét választottak a befektetők a meglévő infrastruktúra, a szolgáltatások és az önkormányzati adókedvezmények miatt. Jelenleg hét Ipari Park címmel rendelkező ipari park működik a megyében: Nyíregyházán, Csengeren, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán, Tuzséron és Záhonyban. A Nyíregyházi Ipari Park 1997-ben nyitotta meg kapuit, jelenleg 120 hektár nagyságú területen várja a befektetőket, a város központjától 5 km-re, teljes infrastruktúrával. Jelenleg 68 hektárnyi terület szabad, a területen üzemcsarnokok, irodaépületek, raktárak és egyéb épületek vannak. Az első betelepülő a Flextronics International Kft. volt, amely 2000 februárjában kezdett építkezni, ma pedig már 1.000 alkalmazottat foglalkoztat. A Flextronics mellett több új cég a Lanotte, Grand Logistic, Tantál Plusz, Reif Marketing Kft, Fémedző Bt. is települt az ipari park területére. Jelenleg egy gyógyszergyártó vállalat leendő területén régészeti feltárás miatt szünetel a beruházás kivitelezése, illetve öt-hat másik vállalattal tárgyalások folynak. Fehérgyarmaton 1998. májusa óta működik ipari park, 61 hektár területen. Jelenleg nem működik vállalkozás a területén, ahol ivóvíz, mobiltelefon hálózat és ipari áram Excellence Rt. 19

áll rendelkezésre. Az elsősorban élelmiszer feldolgozásban élen járó (zöldség és gyümölcs), illetve az utóbbi tíz évben egyéb ipari beruházásokkal is gazdagodott (finn evőeszköz gyártó cég, elektromos háztartási és kábelkötegeket gyűjtő cég), város Budapesttől 310, Nyíregyházától 69 km-re van, Románia és Ukrajna 25 km-en belül elérhető. A Csengeri Ipari Park a román határ közelében lévő település külterületén 11,86 hektáron egy 4.000 m 2 alapterületű építménycsoporttal várja a befektetőket 1998 óta, amely befektetői igényeknek megfelelően addicionális területekkel bővíthető. Infrastrukturális ellátottsága: gáz, vízvezeték hálózat csatlakozás lehetősége, mobiltelefon hálózat, ipari áram. A településen jelenleg több nagyobb ipari üzem is működik, mint pl. a német Josef Seibel Kft. vagy a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. A letelepedett cégek fő profilja a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A település a csengersimai román határátkelőtől mindössze 8 km-re található. Mátészalkán, az optikai gyártás közép-kelet európai központjában szintén 1998 óta működik infrastruktúrával jól ellátott ipari park. Az ipari park összterülete 80 hektár, amelyből még 27 hektár szabad. Az ipari park területén hat vállalkozás működik jelenleg, melyből a legnagyobb a Carl Zeiss Optikai Kft. Az optomechatronikai vállalkozások közül a Carl Zeiss-en kívül több is található a területen, pl. a Hoya- Hungary Szemüveglencse Gyártó Kft. Ukrajna és Románia egyaránt hozzávetőlegesen 40 km távolságra található. Az ipari park területén pénzügyi, jogi és műszaki tanácsadás beindítását tervezik, illetve a következő szolgáltatások lesznek elérhetőek: területőrzés, ATM terminál, bankfiók, postai kézbesítő- és gyűjtőszolgálat, postafiók, telefonközpont, internet, fax, fénymásolás, nyomda, tárgyaló, előadóterem, rendezvényszervezés, időszakos üzemorvos, állandó ügyelet, éjszakai ügyelet, büfé, étterem, élelmiszerüzlet, takarítás, szelektív hulladékgyűjtés, általános karbantartás, gépkarbantartás, szállítás, rakodás, raktározás, csomagolás, iparjogvédelem, információs iroda, inkubátorház. A Nyírbátori Ipari Park teljes területe 58 ha, rendelkezik kivilágított iparvágánnyal, környezeti szempontból tiszta, területi infrastruktúrával jól ellátott (gáz csatlakoztatható, ivóvíz és szennyvíz 1000 méteren belül, telefon, mobilhálózatok, saját iparvágány), hűtőház és ipari csarnok is található a területén. Az ipari parkban 2001-ben 17 vállalkozás működött. A parkban működő vállalatok közül a legtöbb kereskedelmi tevékenységet folytat. Széleskörű az elérhető szolgáltatások skálája: a vállalatokat járőr és riasztórendszer védi, műszaki és jogi tanácsadást, banki, postai irodai, orvosi, étkezési, kiskereskedelmi, közlekedési (gáztöltő állomás bevezetés alatt), műszaki (szemétszállítás, veszélyes hulladékkezelés) és karbantartási szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Románia és Ukrajna közúton egyaránt 60 km-re, vasúton viszont Románia csak 36 km-re található. Excellence Rt. 20