Dr. Bakonyi Péter c. docens

EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens

eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy egyének százalékos aránya A.2 A rendszeres internethasználók aránya A.3 Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya megbontva a csatlakozás típusa szerint. A.4 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya a hozzáférés helye (otthon, munkahelyen, iskolában, internetkávézóban, közösségi csatlakozási pontokon (PIAP) stb.) és a hozzáférı személyek neme szerint. A.5 Az internetet az elmúlt három hónapban használó személyek aránya online tevékenységek szerint. A.6 Az internethez csatlakozó háztartások aránya lakóhely szerint (az Objective 1 régióban). B. A vállalatok IKT hozzáférési és használati jellemzıi B.1 A mindennapi munkájuk végzése során az internethez kapcsolódó számítógépet használó alkalmazottak százalékos aránya. B.2 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya. B.3 A saját honlappal rendelkezı vállalatok aránya. B.4 Intranetet használó vállalatok aránya. B.5 Az olyan alkalmazottakkal rendelkezı vállalatok aránya, akik a munkaidejük egy részében a vállalattól távol, de a vállalat informatikai hálózatához kapcsolódva végzik munkájukat. 2

C. Az Internethozzáférés költségei C.1 Az Internet-hozzáférés költségei a használat gyakorisága szerint (ÁFÁ-val) C.2 A legolcsóbb szélessávú hozzáférési tarifa csatlakozás típusa szerinti bontásban minden tagállamban. MODERN ONLINE KÖZSZOLGÁLTATÁSOK D. E-kormányzat D.1 Az interneten teljes mértékben online hozzáférhetı közszolgáltatások száma D.2 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó személyek aránya a szándékok szerint. D.3 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó vállalatok aránya a szándékok szerint. D.4 Az olyan online közszolgáltatások száma, melyek rendelkeznek digitális back office feldolgozással. D.5 A teljeskörő elektronikus közbeszerzések százalékos (érték szerint) aránya az összes közbeszerzésen belül.. D.6 A nyílt forráskódú szoftvereket felhasználó közintézmények aránya. 3

E. E-oktatás/tanulás E.1 Az egy internethez kapcsolódó számítógépre jutó diákok száma E.2 Az internetet a tanulmányaival kapcsolatban használó személyek aránya a következı bontásokban: intézményes oktatásban résztvevık (iskolák, egyetemek stb.), a tanulmányok befejezése utáni kurzusok (post-educational), egyéb speciális, a munkavégzéssel kapcsolatos képzések. E.3 A távoktatást az alkalmazottai továbbképzése érdekében igénybe vevı vállalatok aránya F. E-egészségügy F.1 Egészségügyi információkat az interneten keresık aránya (legalább 16 évesek) F.2 Elektronikus betegnyilvántartást használó háziorvosok aránya DINAMIKUS E-BUSINESS KÖRNYEZET G. Online kereskedelem G.1 A vállalatok teljes forgalmának az online kereskedelembıl származó hányada G.2 Az elmúlt három hónapban az interneten magán célból árut vagy szolgáltatást rendelı/vásárló személyek aránya. G.3 Az online megrendelést kapó vállalatok aránya G.4 Az internetes árusításért online kfizetéseket kapó vállaltok aránya G.5 Az interneten keresztül vásárló vállalatok aránya H. E-business readiness / felkészültség H.1 e-business index (összetett indikátor) 4

BIZTONSÁGOS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA I. Az Internet használók IKT-biztonsággal kapcsolatos tapasztalatai és használati szokásai I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya. I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. I.5 Az olyan személyek és vállalatok aránya, akik telepítettek biztonsági berendezéseket a számítógépükre és azt az elmúlt három hónapban frissítették SZÉLESSÁV J. A szélessávú internet penetrációja J.1 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya J.2 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy személyek aránya J.3 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı közintézmények aránya 5

A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıje

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Elıfizetık-kategóriaként, helyhez kötött

PC és internet használat alakulása 2003-2008 között Magyarországon (15 éves és idısebb lakosság körében, %) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 47 44 39 40 40 36 35 37 29 25 20 21 2003 2004 2005 2006 2007 2008 PC haszálat internet használat a PC- használatot utolérte az internethasználat, Keskenysávú elérési technológiát szélessávú elérési technológia váltotta fel A mobil technológia terjedése révén az internethasználat elszakadt a fix helytıl (testreszabás) Forrás: BellResearch

Internet hozzáférés költségei

A távközlési árak 2002-2005 (2002-es árakon) 120,0% A távközlési árak trendjei 2002 = 100% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2002 2003 2004* 2005* Származtatott percdíjak: összes hang-árbevétel/ összes perc. Tartalmazza az elıfizetési díj költségét is. Vezetékes hangszolgáltatás Mobil hangszolgáltatás Keskenysáv (ISP+Telco) Szélessáv (DSL és CaTV) Kábeltévé Származtatott díjak: A keskenysáv díja tartalmazza az elıfizetési díj költséget és a percköltséget, a szélessáv díja a DSL és a kábelmodemes díjak átlaga. *elızetes, ill. becsült adat 32

A szélessáv ára nemzetközi összehasonlításban ppp-point point to point protocol ppp-point to point protocol

Internet használat prognózis 34

Távmunka Átlagosan 2.0 % a távmunkát felhasználó cégek aránya A számítógéppel ellátott cégek 7% -a alkalmaz távmunkást A nagyvállalatoknál ez az arány lényegesen magasabb 20 % 35

Biztonságos információs infrastruktúra

Internetes biztonság Internetes biztonság 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 26% 34,60% 13% 34,60% 0% I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internethozzáféréssel rendelkezı személyek aránya I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internethozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya. I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. 37

IKT hatása a gazdaságra

Átlagos évi GDP növekedés és az IKT szektor hozzájárulása 4,5 % 4 55% 3,5 3 2,5 36% 2 1,5 1 27% 20% 0,5 0 10% 12% -0,5 US EU-15 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Nem IKT szektor IKT felhasználó IKT termelı IKT termelı aránya GDP-ben 39

Informatikai vállalatok árbevétele

Távközlési piac 2006 2007 változás

IKT K+F mutatók

Az IKT szektor mérete nemzetközi összevetésben (%) 12 10 8 6 4 2 0-2 -4 Spanyolország Ausztria EU-25 Lengyelország Magyarország Szlovákia Csehország Finnország IKT szektor aránya a GDP-ben (%) IKT szektor aránya a foglalkoztatsban (%) IKT szektor növekedési üteme 44

A bruttó K+F/GDP és az IKT K+F/teljes K+F aránya (%) 4 3 2 1 0 Szlovákia Lengyelország Magyarország Írország Csehország EU-25 Ausztria OECD Finnország 70 60 50 40 30 20 10 0 GERD/GDP IKT K+F/Teljes K+F (jobb skála) 45

. A digitális írástudás nemzetközi összevetésben (%) 70 60 50 40 30 20 10 0 Magasszintő ismeretek alkalmazási ismeretek technikai ismeretek alapfokú ismeretek nem Internet használó D IT UK PL HU CZ SI 46

Digitális szakadék-miért nem használja az Internetet

i2010 éves jelentés: Magyarország 48

49

Köszönöm a figyelmet! 50