A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

Átírás

1 A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép január 26. Kelemen Csaba 1

2 Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése A főosztály feladatai: Infokommunikációs Államtitkárság Infokommunikációs Projektmenedzsment Főosztály Informatikai Felügyeleti Főosztály Infokommunikációs Szervezési Főosztály Digitális készségek Digitális írástudatlanság csökkentése Köz-és felsőoktatás informatikai ellátottságának és színvonalának emelése Hátrányos helyzetű rétegek digitális kompetenciájának fejlesztése Digitális infrastruktúra Piaci indíttatású NGA fejlesztések ösztönzése Közintézmények, iskolák, kulturális intézmények sávszélesség-igényének biztosítása Állami alaphálózatok konszolidációja és kiterjesztése Hálózati hiányosság kezelése Digitális gazdaság KKV-k informatizáltságának növelése Informatikus és mérnökképzés feltételeinek javítása 2

3 Az Államtitkárság céljai, tevékenységi területei Digitális készségek Infrastruktúra Állami e-szolgáltatások Digitális gazdaság A köz- és felnőttoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket Gyorsuljon fel a digitális írástudás és a felelős, tudatos internethasználat a lakosság és a KKV-k körében A digitálisan írástudók használata mélyüljön, tranzakciós aktivitásuk erősödjön Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden Háztartásában (4Mbps/1Mbps) Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség Folytatódjon a nagy sávszélességű NGA-hálózatok építése, nőjön az NGA penetráció A közintézmények jobb és olcsóbb infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz Az alapszintű szolgáltatások legyenek elérhetők minden állampolgár és vállalkozás számára Az emelt szintű, illetve ágazat-specifikus szolgáltatások fejlesztése gyorsuljon fel A közintézmények jobb és olcsóbb szolgáltatásokat vehessenek igénybe Jelentősen enyhüljön az IKT szakemberhiány, bővüljön az IKT-képzésben résztvevők száma Nőjön a hazai IKT KKV-k bevétele a K+F+I pályázati részvétel eredményeként Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, digitális gazdaságban való részvétele 3

4 Az infokommunikációs szektor jelentősége Helye a nemzetgazdaságban és a kormányprogramban összhangban az Új Széchenyi tervvel munkahely A szektor mérete évi kb. 4,500 Mrd forint, a hazai GDP kb. 11% a, a GDP növekedésének 25% át a szektor vállalatai biztosították Versenyképesség 50% át magyarázza Multiplikátor hatás: a szektor minden más ágazat fejlődésére jelentős hatással van Technológiai fejlődés hajtómotorja Versenyképesség növelésében és munkahelyek létrehozásában jelentős hatása van Életminőség javításában kiemelt szerepe van 4

5 EU 2020 IKT szektorral összefüggő célkitűzései és a hazai helyzet Hazai helyzet 2,4 millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés, amely nélkülözhetetlen a kényelmes és hasznos tartalmak használatához Mobil szélessáv fejlesztése lelassult, az elmaradott területeken nincs fejlesztés A lakosság ~40% a rendszeres internet használó A mobil beszéd tarifák a hatodik legmagasabbak az EU ban, a legmagasabbak a régióban A lakosság 5% a vásárol online A lakosság 8% a használ e kormányzati szolgáltatásokat A K+F beruházások értéke EU viszonylatban nagyon alacsony % os szélessávú lefedettség 2015 A lakosság 75% a legyen rendszeres internet használó Egységes belföldi és külföldi mobil tarifák legyenek A lakosság 50% a vásároljon online módon A lakosság fele használjon e kormányzati szolgáltatásokat Az IKT területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni 2020 Szupergyors internet (minimum 30 Mbit/s) minden háztartásban, amely alkalmas bármilyen oktatási, információs szórakoztató tartalmat problémamentesen eljuttatni a fogyasztóhoz 5

6 Az állam felelőssége az ökoszisztéma egyensúlyát veszélyeztető problémák azonosítása és kezelése Digitális készségek A felnőtt (16 év feletti) lakosság csaknem fele digitálisan írástudatlan A KKV k körében alacsony a használat nem tudatosult az e közigazgatás valós jelentősége. sok tanár még nem ismerte fel a digitális eszközök és tartalmak jelentőségét alacsony az online tranzakciókat végrehajtók aránya ( másodlagos digitális megosztottság ) Digitális hálózatok a lakosság néhány százaléka számára nincs elérhető szélessávú szolgáltatás több mint ezer települést nem ér el megfelelő körzethálózat. lelassulhatnak az NGA fejlesztések mobil szélessáv országos lefedéséhez nem elérhető megfelelő frekvencia közintézmények, iskolák nem rendelkeznek jó minőségű, olcsó hozzáféréssel párhuzamos állami hálózatok, drága szolgáltatás vásárlási és bérleti konstrukciók Digitális gazdaság minőségi és mennyiségi szakemberhiány alacsony hazai és nemzetközi K+F aktivitás alacsony szintű együttműködési kultúra tőkéhez és hitelhez jutás nehézkes az IKT KKV k hálózatosodása és külpiacra lépése esetleges Digitális közigazgatás Szigetszerű, paralel fejlesztések, koordináció és interoperabilitás hiánya. a szolgáltatások színvonala egyenetlen; lemaradás az e közbeszerzés területén; elmaradott az e számlázás, e fizetés nem valósult meg az egykapus ügyintézés 6

7 A digitalizáció kiterjed a közigazgatás belső folyamataira (back office) és külső szolgáltatásaira (front office) is Célkitűzések Tervezett eszközök Eddigi eredmények Az alapszintű szolgáltatások legyenek elérhetők minden állampolgár és vállalkozás számára Az emelt szintű, illetve ágazat-specifikus szolgáltatások fejlesztése gyorsuljon fel A közintézmények jobb és olcsóbb szolgáltatásokat vehessenek igénybe Közigazgatási folyamatok belső informatizálása, a közigazgatási reform IKT támogatása Egységes, minden digitális platformon hozzáférhető e- közigazgatási rendszerek kialakítása Szervezeti integráció Ágazati alkalmazás-fejlesztések (pl. intelligens logisztikai rendszerek, távdiagnosztika, távmonitoring, távoktatás, közlekedéstámogató szolgáltatások, kulturális alkalmazások, e-közbeszerzés) Kulturális tartalmak digitális formában való szélesebb körű elérhetővé tétele Állami adatvagyon és nemzeti kultúrkincs hozzáférhetővé tétele KIFÜ létrehozása Megkezdődött a 346/2010. Korm. Rend szerinti hálózatkonszolidáció végrehajtása (pl. EDR átvétele) A 1277/2010. Korm. határozat alapján megkezdődött az adatgyűjtés, adatfeldolgozás a kormányzati informatika konszolidációja érdekében NISZ Zrt. új szerepben a hatékonyabb és transzparens hálózati vagyongazdálkodás jegyében Jelentős megtakarítás az állami informatika területén (pl. EDR, EKG) Adatvagyon törvény és Korm. rendelet 7

8 Az e-készségek fejlesztése nagy volumenű képzési programokkal és oktatással Azonosított problémák Célkitűzések Tervezett eszközök A 16 év feletti lakosság csaknem fele még mindig nem digitális írástudó Különösen nagy a lemaradás az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében A KKV-k és különösen a mikrovállalkozások tulajdonosi körében és menedzsmentjében alacsony szintűek a digitális készségek A tanárok jelentős része még nem ismerte fel a digitális eszközök és tartalmak jelentőségét az oktatásban A közalkalmazottak és tisztviselők körében nem tudatosult teljes körűen az e- közigazgatás valós tartalma és jelentősége. A felhasználók körében az átlagnál alacsonyabb az online tranzakciókat végrehajtók aránya - másodlagos digitális megosztottság ) A digitális átállásra az érintett ezer háztartás csaknem fele még nincs felkészülve, jó részük nem is hallott róla A köz- és felnőttoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket Gyorsuljon fel a digitális írástudás terjedése a lakosság és a KKV-k körében A digitális írástudók használata mélyüljön, tranzakciós aktivitásuk erősödjön Képzési és motivációs programok az emagyarország program bázisán, kiemelten az aktív korú munkanélküliek gyermeket nevelő asszonyok hátrányos helyzetű fiatalok fiatal nyugdíjasok körében. Az internetes közösségi terek és etanácsadó hálózatának fejlesztése, tevékenységének bővítése Digitális készségek és tudás fejlesztése a munkavállalók, KKVvezetők/tulajdonosok és közalkalmazottak körében Iskolai és felnőttképzésben az IKT szervesebb alkalmazása Tanárképzésben az IKT alapú oktatási készségek kialakítása A kreativitás, a strukturált gondolkodás ösztönzése a közoktatásban 8

9 Digitális gazdaság: humán és pénzügyi forráshiány enyhítése, K+F aktivitás növelése Azonosított problémák Célkitűzések Javasolt eszközök minőségi és mennyiségi informatikai szakemberhiány, ami a szektor növekedését egyértelműen korlátozza Az uniós K+F és innovációspályázatokon a magyar részvétel csökkenő aktivitást mutat, különösen a KKV cégek részéről. A hazai pályázati rendszerben kevés az IKT-specifikus pályázat. A vállalkozások forráshoz jutását hátráltatja az üzleti és az együttműködési kultúra hiánya vagy gyenge színvonala. A hazai kockázati tőkebefektetések volumene alacsony, többsége nem a korai innovációs szakaszban lévő cégeket favorizálja. alacsony a KKV-k (és különösen a mikro- és kisvállalkozások) IKThasználata Jelentősen enyhüljön az IKT szakemberhiány, bővüljön az IKT-képzésben résztvevők száma Nőjön a hazai IKT KKV-k bevétele a K+F+I pályázati részvétel eredményeként Emelkedjen a KKV-k belső és külső informatizáltsága, digitális gazdaságban való részvétele a piaci igényekhez igazodó, a piaci szereplők bevonásával zajló tovább- és átképzési programok. az egyetemi mérnök és informatikus férőhelyek bővítése, az IKT ágazat igényeivel való összhang biztosítása. a felsőoktatás és a piac együttműködésének ösztönzése (pl. kutatóműhelyek, kompetenciaközpontok) a hazai IKT vállalkozások innovációs képességének és kultúrájának fejlesztése. A piacképes termékek kifejlesztésére irányuló K+F+I tevékenység és a klaszteresedés kiemelt támogatása. fejlesztési tőke biztosítása a vállalkozások korai életciklusában a hazai IKT KKV-k külpiaci megjelenésének elősegítése, a szoftver és szolgáltatásexport élénkítése a KKV-k digitális gazdaságba való bekapcsolódásának támogatása (belső rendszerek, egymás közti kapcsolatok) 9

10 A meglévő és a várhatóan kialakuló hálózati szűk keresztmetszeteket kezelni kell Azonosított problémák Célkitűzések Tervezett eszközök A lakosság néhány százaléka számára nincs elérhető szélessávú szolgáltatás A lakosság és a KKV-k nagyobb csoportját (több mint ezer települést, minimum 6000 vállalkozást ) infrastrukturális szűk keresztmetszet kialakulása fenyegeti a megfelelő körzethálózat hiánya miatt. Mobil szélessáv országos lefedéséhez nem áll a szolgáltatók rendelkezésére megfelelő frekvencia Lelassulhatnak az NGA fejlesztések Közintézmények, iskolák nem rendelkeznek jó minőségű, olcsó hozzáféréssel Párhuzamos állami hálózatok, drága szolgáltatás-vásárlási és bérleti konstrukciók Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden háztartásában (4Mbps/1Mbps) Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség és az elérhető sávszélesség Folytatódjon a nagy sávszélességű NGA hálózatok építése és nőjön az NGA penetráció A közintézmények jobb és olcsóbb infrastruktúrán férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz Piaci indíttatású NGA fejlesztések ösztönzése közpolitikai és szabályozási eszközökkel Verseny- és befektetésösztönző hírközlési szabályozás Piaci hibák kezelése: az üzleti alapon hosszú távon sem kifizetődő fejlesztések támogatása, indokolt esetben elvégzése A digitális hozadék és a rendelkezésre álló spektrum hatékony és versenybarát felhasználása: rugalmas frekvencia-gazdálkodás. Közintézmények, iskolák, kulturális intézmények sávszélesség-igényének biztosítása Állami alaphálózatok konszolidációja és kiterjesztése 10

11 Köszönöm a figyelmet! 11