Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve. Németh Monika főosztályvezető

Átírás

1 Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve Németh Monika főosztályvezető

2 A következő évek kihívásainak piaca, jellemzői és kapcsolódása a kormányzati célokhoz Értékek és mutatók Nélkülözhetetlen, minden állampolgárt elér -4 millió rendszeres internet használó, 11 millió mobil előfizetés, 1,7 millió vezetékes szélessávú és 1 millió mobil internet előfizetés, televízió a háztartások 99%-ban Informatika Hírközlés Nemzetgazdasági szempontból meghatározó méretű: évi ~4500 milliárd forint árbevétel, a hazai GDP kb. 17%-át adja, embernek ad munkát Audiovizuális média Gazdaságfejlesztési katalizátor szerepe van: a közelmúltban a hazai GDP növekedés ~25%- át az IKT szektor vállalatai állították elő, a kulcs-iparágak nem létezhetnek informatikai támogatás nélkül Kulcsfontosságú a takarékos és hatékony közigazgatás megteremtésében: közel 1 millió ember már ma is az e-közigazgatás rendszereit használja, informatika nélkül nincs egyablakos ügyintézés, az integrált és transzparens informatika növeli a hatékonyságot Gazdaságfejlesztés Mind a 7 pillér sikeréhez aktívan tud hozzájárulni a szektor Különösen erős hatást fejt ki a tudásgazdaság és hálózati gazdaság fejlesztésében A KKV szektort az IKT köti össze a globális gazdasággal Olcsó és hatékony állam Az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatást csak informatikai fejlesztésekkel lehet megvalósítani Elengedhetetlen a centralizált megközelítés Az üzemeltetés területén 20%-os költségcsökkentést eredményezhet a felelős és takarékos kormányzati informatika Közösség-fejlesztés, társadalmi kohézió Segíti az elmaradott régiók és társadalmi csoportok felzárkózását elsősorban a távmunkán és távoktatáson keresztül Olcsóbbá, egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi a mindennapokat

3 EU 2020 IKT szektorral összefüggő célkitűzései és a hazai helyzet Hazai helyzet 2,4millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés, amely nélkülözhetetlen a kényelmes és hasznos tartalmak használatához Mobil szélessávfejlesztése lelassult, az elmaradott területeken nincs fejlesztés A lakosság ~40%-a rendszeres internet használó A mobil beszéd tarifák a hatodik legmagasabbak az EU-ban, a legmagasabbak a régióban A lakosság 5%-a vásárol online A lakosság 8%-a használ e- kormányzati szolgáltatásokat A K+F beruházások értéke EU viszonylatban nagyon alacsony %-os szélessávú lefedettség 2015 A lakosság 75%-a legyen rendszeres internet használó Egységes belföldi és külföldi mobil tarifák legyenek A lakosság 50%-a vásároljon online módon A lakosság fele használjon e- kormányzati szolgáltatásokat Az IKT területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni 2020 Szupergyors internet (minimum 30 Mbit/s) minden háztartásban, amely alkalmas bármilyen oktatási, információs szórakoztató tartalmat problémamentese n eljuttatni a fogyasztóhoz

4 Következő 4 év kihívásai 2,4 millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés A beruházások lelassultak, az elmaradott területeken nincs fejlesztés A lakosság mindössze 8%-a használ e- kormányzati szolgáltatásokat 4 millió digitális analfabéta (nem fér hozzá, nem használja, nem tudja, mire jó) Valódi irányítás és felügyelet nélküli közigazgatási informatika Távmunka és távoktatás lehetőségei nem kihasználtak Az iparág képességeit nem eléggé használják a kulcs-iparágak (pl. egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság) Szétaprózódott állami infrastruktúrák, e- közigazgatási fejlesztések Multinacionális távközlési vállalatok túlsúlya, erős függés a külföldi beruházási döntésektől Teljes liberalizáció kihívásaival szembenéző Magyar Posta %-os korszerű szélessávú internetes lefedettség A mobil távközlés következő 20 évét alapvetően meghatározó frekvencia reformot hajtunk végre Egységesen működő, minimum 4 millió állampolgár által használt elektronikus közigazgatási rendszerek Egységesen működtetett és fejlesztett kormányzati informatika Egységes állami távközlési infrastruktúra, kormányzati igények kiszolgálása elsősorban saját erőből Teljes körűen liberalizált postapiac Digitális szoba-, vagy tetőantennás tévézési lehetőség minden magyar háztartás számára Több millióval kevesebb digitális analfabéta Fogyasztói elvárásokhoz, beruházás-ösztönzéshez igazított, a 2003-as szabályozást teljesen felváltó infokommunikációs jogszabály-csomag A magyar kulturális örökség (könyvek, filmek, cikkek) döntő többsége digitálisan hozzáférhető Az informatika szerves része a közoktatásnak, működő távmunka /távoktatási programok Innováció és kreativitást ösztönző gazdasági környezet Infokomkészségnövekedés eredményeként sok ezer új munkahely

5 Gazdaságfejlesztés Versenyképesség-növelés Versenybarát és befektetés-ösztönző hírközlési szabályozási környezet Szükséges alapinfrastruktúrák megteremtésében állami szerepvállalás (szélessáv, frekvencia) Alkalmazás-fejlesztések (pl. intelligens logisztikai rendszere, e-számlázás, e- kereskedelem) támogatása (súlypont: hazai geo adottságok kihasználása) Hasznosítás orientált innováció ösztönző támogatáspolitika Nemzetközi tudástranszfer és kreativitás ösztönzése Alap-középfokú oktatásban az ICT készségek megteremtése Felnőttképzés (IT és ICT készségek) Munkahelyteremtés Szakemberképzés: ICT készségek és tudás nélkül 5 éven belül már nem lesz munkahely erre fel kell készíteni a mai 40 + korosztályt Az ICT növeli a vállalkozások hatékonyságát, új szolgáltatások nyújtását nyitja meg, ezáltal versenyképességük nő, ami bővülést, új munkahelyeket jelent. Megfelelő ösztönzőkkel pl. szolgáltatóközpontokimportjának elősegítése (támogatáspolitika, munkaerő képzés, ICT infrastruktúra ) Az ICT növeli az egyén kreativitását új iparágak, új munkahelyek Közvetlen állami ICT infrastruktúra és alkalmazásfejlesztések közvetlen munkahelyteremtő hatása

6 Állampolgár Társadalom 1 millióval kevesebb digitális analfabéta IKT készségek kialakítása már a közoktatásban Tanárképzés IKT alapú oktatási készségek kialakítása Közösségi internetes terek funkcióbővítése az elmaradott területeken emagyarország pontok emagyar pontok Teleházak Posták racionalizálása, harmonizálása, portfólió bővítés Állam, piac és civil szféra közösen közös értékteremtés Infrastruktúra lényegében meg van, motiváció hiányzik Mindenkinek saját közegébe kell elvinnie a piacnak a szolgáltatásokat technológiasemlegesség (PC, TV, mobil) Életminőség javítás ICT alapú szolgáltatásokkal Valós igényeken alapuló, a meglévő infokommunikációs alapinfrastruktúrán akár perszonalizáltalkalmazások, szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése Távdiagnosztika, távmonitoring Távoktatás Média, közlekedéstámogató szolgáltatások Helyi turisztikai, kulturális alkalmazások Közügyek intézése a neten (bárhol, bármikor, egyszerűen, akár piktogrammal) Használat, készség elsajátítás ösztönzése programokkal Kulturális tartalmak digitális formában való minél szélesebb körű elérése elérhető áron vagy ingyen On-line vásárlás, on-line szolgáltatások ösztönzése gazdaságösztönző eszközökkel Közösségi terek szerepe más, inkább tapasztalatcsere, közös fejlesztések tere

7 A digitális készségek fejlesztése a foglalkoztathatóság bővítésének alapfeltétele Digitális Magyarország vitairat Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztés Innováció, növekedés Kreatív iparágak Foglalkoztatás erősítése Hagyományos magas munkaigényű ágazatok Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása A digitális írástudás javítása Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Készségszintű IKT használat Távmunka fejlesztésének támogatása Digitális készségek Kormányprogram Hatékony állam, a bürokrácia csökkentése A képzések új gazdasági igényekhez történő igazítása A távmunka fejlesztésén keresztül a foglalkoztatás szintjének növelése Képzett munkaerő a hazai mikro, KKV-k és nagyvállalatok számára A helyi közösségek megerősítése A közösségek megtartó erejének növelése Digital Agenda internethasználat növelése: 2015-ig a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75%-ot (a jelenlegi 60%-ról), a hátrányos helyzetűek esetében pedig a 60%-ot A nem használók számának csökkentése: 2015-ig meg kell felezni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet (a cél 15%, ben a év közötti korosztály 30%-a nem használta a világhálót) Az internethasználat terjedését sok esetben a felhasználói képességek például a digitális jártasságok és a médiaműveltség hiánya akadályozza, ami nemcsak a foglalkoztathatóságra van hatással, hanem befolyásolja a tanulási és kreatív képességeket, a társadalomban való részvétel képességét, valamint a digitális médiumok használatához szükséges magabiztosságot és ítélőképességet is. (European Digital Agenda)

8 DMCST ehealth akciótervek 3.24; Intézkedés Elnevezés Akció rövid bemutatása Állam Egészségipar Egészséges életvitelt támogató elektronikus egészségügyi megoldások, pl. távmonitoring, távdiagnosztikai és Telemedicina alkalmazások fejlesztésének támogatása Az akció célja: Korszerű és magas innováció tartalmú, életvitelt támogató egészségügyi infokommunikációs alapú megoldások fejlesztése a felhasználók életvitel minőségének javítása, a sérült, fogyatékos emberek életének egyszerűsítése, komfort érzetük növelése, az idősek aktív társadalomban tartása, ezáltal az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése révén annak hatékonyabb működése érdekében. A kifejlesztett, piacbevezetés előtt álló korszerű és magas innnovációtartalmú, életvitelt támogató egészségügyi infokommunikációs megoldások társadalmi megismerésének elősegítése és használatuk ösztönzése különös tekintettel a kiemelt célcsoportokra (fogyatékosok) Az intézkedés elemei: Finanszírozó Életvitelt támogató megoldások, telemedicína alkalmazások, eszközök fejlesztésének támogatása innovációs pályázatokkal Életvitelt támogató megoldások, telemedicina eszközök népszerűsítése az érintett rétegek körében motivációs kampány indításával. Nemzetközi K+F+I programokban (FP7, FP8, CIP, AAL, stb.) a hazai fejlesztő vállalkozások részvételének ösztönzése (ennek érdekében a fejlesztők együttműködésének ösztönzése inkubátorházak, K+F+I kompetencia központok és klaszterek minőségi működtetésének támogatása révén) Betegség-megelőzés, rehabilitációt, az időskorúak önállóságát növelő típusú távdiagnosztikai, távmonitoring és telemedicína alkalmazások fejlesztésének támogatása kiemelten a hazai KKV-k bevonásával. emagyarország pontokon tematikus bemutatók szervezése, az etanácsadók képzési moduljainak kibővítése. FP 7, AAL, CIP ICT PSP C4, GOP, KTIA

9 NFM Infokommunikációs Államtitkárság ehealth tevékenysége Az e-egészségügyterületén folyamatos a tevékenység és havi egyeztetés történik a NEFMI szakembereivel A két fő tevékenységi terület: kormányzati informatikával összefüggő kérdésekben (pl. állampolgári kártya) és az ehhez kötődő nagy projektekben (lásd táblázat) lakossági telemedicína, távdiagnosztika megoldások A második területen az NFM a kezdeményező, mivel a NEFMI alapvetően a core megoldásokra és a nagy ellátó rendszerek informatikai vonatkozásaira koncentrál, ezzel szemben a piac közeli, betegeket kiszolgáló innovatív megoldásokat főleg KKV-k bevonásával lehet megvalósítani és bevezetni A szolgáltatások bevezetéséhez, teszteléséhez és elterjesztéséhez az általunk kezelt intelligens közösségi tereket használjuk fel.

10 Főbb egészségügyi intézményi-informatikai intézkedések Intézkedés neve Adatszabványok, információbiztonsági követelmények kompatibilitásának megteremtése az egészségügyi informatikában TIOP 2.3.1Nemzeti Egészségügyi Informatikai (ehealth) Rendszer: intézményen belüli azonosítási rendszerek fejlesztése TIOP Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése TIOP Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése TÁMOP Országos egészségmonitorozás és kapacitástérképezés, valamint elemzési módszertan kialakítása TÁMOP Betegazonosítási rendszer fejlesztése EKOP Egészségügyi rendszerekben integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása E-recept bevezetése Elektronikus egészségügyi kórlap bevezetése

11 Köszönöm a figyelmet! Németh Monika főosztályvezető