Gyermek- és ifjúsági irodalom Tantárgy kódja MA 3041 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh, Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg a magyar és a világirodalom klasszikus gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásait, a közelmúlt és napjaink jelentősebb hazai és külföldi teljesítményeit az irodalomnak ebből a köréből. Szerezzenek a későbbi tanári munkájukban hasznosítható tapasztalatokat az ifjúsági művek feldolgozásában, elemzésében. 2. A tantárgy tartalma A gyermek- és ifjúsági irodalom elvi kérdései. Gyermek és irodalom kapcsolatának alakulása. A népköltészet mint a gyermek és ifjúsági irodalom része (részletesen: a népmeséről). A klasszikus külföldi meseirodalom (fabulák, német meseírók, Andersen, a Lamb-testvérek Shakespeare-meséi, keleti mesegyűjtemények, a meseregény útja). Az ifjúsági regény klasszikus művelői (részletesen Jules Verne-ről). A magyar ifjúsági irodalom klasszikusai (részletesen: Gárdonyi Gézáról, Benedek Elekről, Fekete Istvánról, Weöres Sándorról). 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Cs. Nagy István: Gyermek- és ifjúsági irodalom. Budapest, 1980. Ötven nagyon fontos gyerekkönyv. Budapest, 1996. Bognár Tas: Elemzések a gyermek- és ifjúsági irodalom köréből. Budapest, 1996. Lukácsy Sándor: Magyar Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok. Budapest, 1987. Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. Fejezetek XX. századi ifjúsági prózánk történetéből 1900-1944. Budapest, 1990. Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. Budapest, 1999. Gyermekirodalom (Szerkesztette: Komáromi Gabriella). Budapest, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
Bevezetés az irodalmi kutatásba Tantárgy kódja MA 3001 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh, Dr. Csorba Sándor 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy tanításának általános célja, hogy összefoglalja, kiegészítse és rendszerezze a hallgatóknak az irodalmi kutatásra vonatkozó ismereteit és a szóbeli megszólalással kapcsolatos tapasztalatait; speciálisan: bevezesse őket a levéltári kutatásba, rögzítse a szakirodalom idézésének és jelölésének módozatait, bemutassa a szakdolgozatok tartalmi és formai kívánalmait, valamint felhívja a figyelmet előadásaik, hozzászólásaik, leendő tanári munkájuk hatásának fokozására. 2. A tantárgy tartalma A filológiai a kézirattól a könyv adásáig; az irodalom a szájhagyománytól az irodalmi életig; az irodalomtörténet-írás az életrajzgyűjteménytől az akadémiai irodalomtörténetig; az irodalomtörténet-írás forrásai a levéltári iratoktól a tudományos művekig. A beszámoló, évfolyamdolgozat, szakdolgozat útja az általános tájékozódástól a külső megjelenésig. A referátum, korreferátum, vizsga, tanítási gyakorlat a hatásos beszéd jellemzőitől a hallgatósággal való együttműködésig. 3. Évközi ellenőrzés: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Szinnyei József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Budapest, 1878. Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata. Budapest, 1986. Vígh Árpád: Retorika és történelem. Budapest, 1981. Dale Carnegie: A hatásos beszéd módszerei. Budapest, 1990. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
Intertextualitás Tantárgy kódja MA 3011 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) Dr. János István 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az irodalomtudomány valamely speciális részterületének alaposabb tanulmányozása, a hallgatók szakmai látókörének bővítése, kompetenciájának növelése. 2. A tantárgy tartalma A speciális stúdium félévenként eltérő tematikával indulhat, pl. intertextualitás, filológia (különös tekintettel a számítógépes szövegfeldolgozásra és az önálló munkára, mint pl. meghatározott kézirat(részlet) kritikai szövegkiadása. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil. Bp. 1997. Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. Pécs, 1991. (reprint) Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996.1. 3-10. Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Bp. é.n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
Napjaink irodalmából Tantárgy kódja MA 3021 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh, Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja A speciálkollégium célja, hogy bepillantást nyújtson napjaink magyar és világirodalmába, különös tekintettel a kis- és nagyepikára. 2. A tantárgy tartalma Félévenként változó. Elsősorban a kortárs magyar, német, orosz és angolszász regényirodalom fontosabb, hatástörténetileg jelentős szövegei és képviselői. 3. Évközi ellenőrzési módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. Ajánlott szakirodalom: Bényei Tamás, Apokrif iratok, Db., Kossuth E. K. 1997. M. Nagy Miklós, Nikkelszamovár, Bp., JAK-Balassi, 1996. 6. Tárgyi szükségletek: tanterem
Drámapedagógia Tantárgy kódja MA 3031 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh, Dr. Margócsy Klára 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatókkal megismertetni a drámapedagógia néhány alapvető jellemzőjét. Felvillantani a drámapedagógiában rejlő módszertani lehetőségeket munkánk hatékonyabbá tételében. Megismertetni a hallgatókat néhány alapvető játékkal, a dramaturgiai alapismeretekkel, a legkülönbözőbb órákon és órákon kívüli tevékenységben használatos módszerekkel, eljárásokkal. 2. A tantárgy tartalma A drámapedagógia mibenléte. A drámapedagógia hagyományai. Mire jó a drámapedagógia? A drámatanár szerepe, egyénisége. A játék szerepe a tanításban. A drámapedagógia Magyarországon. Az iskola és az élet. A játékok gyakorlati alkalmazásának főbb aspektusai. A légkör megteremtése. A tanár felelőssége. A közösségteremtés, az új típusú tanulás. Bizonyos óratípusokban, foglalkozástípusokban a drámajáték szerepe. 3. Évközi ellenőrzés módja: Egy megadott témáról óraterv készítése, és annak bizonyos részleteinek bemutatása. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Gabnai Katalin: Drámajátékok. 1999 Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerk.: Kaposi László. 1999 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. Év nélkül Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. 1995 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? 2000 Margócsy Klára Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? 2000 Szauder Erik: Egy lehetséges drámamodell. 1998 Montagh Imre: Mondjam vagy mutassam. 19 Reformpedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Trencsényi László. 1993 Tolnai Mária: Dráma és nevelés. 1995 Trencsényi László: Művészetpedagógia. 2000 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
Egyetemes filmtörténet Tantárgy kódja MA 3051 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh, Dr. Karádi Zsolt 1. A tantárgy általános célja: Megismertetni a hallgatókat a filmtörténet legfontosabb mozzanataival, irányzataival, alkotóival. Természetesen ez a művészeti ág is oly gazdag, hogy egy félév alatt legfeljebb csak a tendenciák, az alkotói életművek vázlata adható meg. Mégis fontos beszélni ezekről, mert a magyar szakos hallgatók képzésében így nemcsak az irodalom esztétikai megközelítése válik lehetségessé, hanem alkalom kínálkozik s ez médiatizált világunkban elengedhetetlen a társművészetek mégoly dióhéjban történő megismerésére is. 2. A tantárgy tartalma A film felfedezése. A mozi születése. A némafilm Európában. Az amerikai némafilm. Az orosz avantgárd. A francia szürrealista film. A költői realizmus. Az európai film a világháború alatt. A neorelaizmus. Az új hullám. Az európai film a hetvenes-nyolcvanas években. A amerikai film értékei. Napjaink európai filmjei. Filmművészet 1990 után. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Hevesy Iván: A némafilm egyetemes története. 1895-1929. Budapest, 1993. Balász Béla: A látható ember. A film szelleme. Budapest, 1984. Nemes Károly: A filmművészet fejlődése. Budapest, 1979. Nemes Károly: A film művészi nyelvének fejlődéstörténete. Budapest, 1999. Báron György: Hollywood és Marieubad. Budapest, 1986. Bikácsy Gergely: Bolond Pierot moziba megy. Budapest, 1988. Király Jenő: Frivol múzsa. I-II. Budapest, 1993. A film krónikája. Budapest, 1995. Oxford Filmenciklopédia. Budapest, 1998. 88 és ½ film. Budapest, 1996. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Videómagnó, tévékészülék. Helyszín: Oktatástechnológiai terem.
A folklór a magyar líratörténetben Tantárgy kódja MA 3052 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) Dr. Jánosi Zoltán 1. A tantárgy általános célja: Az általános cél olyan integrált tudásanyag közvetítése, amely az általános mítoszelmélet, az etnográfia, a kultúrtörténet érintkező területeit is bekapcsolva az irodalomtudomány érdekéből, történeti és leíró szempontokból világítja át a művekbe épült archaikus modellek: mítosztöredékek és folklórtartalmak poétikai funkcióit. Speciális célja a magyar líratörténet átfogó intervallumában vázolni fel az archaikus vonásokat őrző motorikus, verbális, hiedelmi és mentális folklórelemek integrálási fázisait, főbb formáit és funkcionális modulációit. Az archaikus mítosz és öröksége. Az irodalom archatipikus formái: az archaikus eposz, a hősének és más műformák. Az archaikus mítosz koncepcionális, világképi és strukturális elveinek továbbélése az irodalomban és a folklórban. A folklór rétegződése: a verbális, rituális, hiedelmi folklór. A népköltészet műfajainak beáramlása a magyar líratörténetbe. Bornemisza Péter gyűjtése. Balassi, Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty és Arany folklórbeépítései. A folklórvonások megjelenése líránkban a XX. század első felében: Ady, József Attila, Sinka István, Erdélyi József műveiben. Gulyás Pál Kalevala orientációja. Németh László magyar műhely programja és a bartóki modell. A XX. század második felének folklórinspirációi: Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc verseiben. Csoóri Sándor elméleti munkássága. Folklórvonások Ratkó József, Kalász László, Szőllősi Zoltán, Kiss Anna, Oravecz Imre műveiben. A bartókiság irodalmi öröksége és perspektívái. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek Jeleazar Meletyinszkij: A mítosz poétikája. 1985. Fordította: Kovács Zoltán Görömbei András: Költészetünk és a népi líra. Alföld, 1984. 12. Németh László: Magyar műhely. In: N. L. válogatott művei, II. 1981. Gulyás Pál: Út a Kalevalához. Válasz, 1937. vagy In: Utunk Pohjolába. Kalevala kutatások Magyarországon. 1985. Összeállította: Nyirkos István. N. Horváth Béla: Egy, ki márványból rak falut. József Attila és a folklór. 1992. Képes Géza: A Kalevala és a magyar irodalom. In: Utunk Pohjolába. Kalevala kutatások Magyarországon. 1985. Összeállította: Nyirkos István. Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között. 1987. Csoóri Sándor: Szántottam gyöpöt. In: Csoóri breviárium. 1988. Csoóri Sándor: Egyszer elindula tizenkét kőműves. In: Cs. S.: Faltól falig. 1969. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
Kortárs magyar irodalom Tantárgy kódja MA 3053 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) zh. Gerliczki András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kortárs magyar irodalom jelenségeinek, áramlatainak áttekintő bemutatása. Élő irodalomról lévén szó, az órákon folyamatosan jelen kell lenniük a könyvkiadásban, folyóiratokban nyomon követhető legfrissebb szépirodalmi publikációknak is. Az 1970-es évek közepétől napjainkig terjedő időszak magyar irodalmának története. Modern és posztmodern tendenciák a korszak irodalmában. A költőszerep változásai, közösségi feladatvállalás, szerepnélküliség, irónia, alakteremtés, intertextualitás. Folytonosság és változás a prózában: példázatosság, emlékezés, történet és nyelv, fikció és tényszerűség. Folyóiratok és irányzatok: Mozgó világ, Jelenlét, Határ, Harmadkor. A Kilencek, a Madárúton, a Ver(s)ziók, a Jelenlét, és az újabb nemzedékek. Az irodalom önmegértése: értelmezői közösségek, kritikai irányok napjaink irodalmi életében. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat (esszé) 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező és ajánlott irodalom: Kulcsár-Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, 1993. Görömbei András: Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Budapest, 1993. Szirák Péter: Folytonosság és változás. Debrecen, 1998. Károlyi Csaba szerk.: Csipesszel a lángot. Budapest, 1994. Tarján Tamás: Magyar irodalom, 1945-1995. Budapest. 1996. Magyar Miklós szerk.: Magyar irodalom a huszadik században. Budapest, 1995. F. Almási Éva szerk.: Kortárs magyar írók bibliográfiája. http://www.mek.iif.hu/porta/ szint/egyeb/katalog/irlex/html/index.htm Új magyar irodalmi lexikon. Budapest, 2000. Tarján Tamás: Kortársi dráma. Bp. 1983. Keresztury Tibor: Félterpeszben. Arcképek az újabb magyar irodalomból. Bp., 1991. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár.
Szemelvények a XIX. és a XX. századi olasz irodalomból Tantárgy kódja MA 3054 Összóraszám (elm+gyak) 2 (előadás) Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A kollégium általános célja, hogy kedvet ébresszen az érdeklődőkben az olasz irodalom iránt. Bemutassa azokat a főbb műfajokat és irányzatokat, valamint azokat a képviselőit, akik meghatározó személyiségei a kétszáz évnyi olasz irodalomnak. Feladata a kollégiumnak az is, hogy felhívja a résztvevők figyelmét a magyar és olasz irodalomban meglévő kapcsolatokra. 2. A tantárgy tartalma A kollégium műfajcsoportok szerint szemelget a két évszázad anyagából, irodalomtörténeti, eszmetörténeti, és poétikai szempontok alapján. Így beszél az emlékiratírókról, (Silvio Pellico, Cesare Abba, Nievo), a XIX. századi olasz líra meghatározó személyiségeiről (Ugo Foscolo, Giacomo Leopardi, Carducci), valamint áttekinti a próza fejlődését meghatározó írók művészetét (Manzoni, Verga, Pirandello). Elemzi a századforduló irányzataihoz tartozó költőket (Pascoli, D Annuncio Marinetti), az ermetismo képviselőit (Ungaretti, Montale, Quasimodo). Elemzi az olasz próza fejlődéstörténetének állomásait (Svevo, Moravia, Vittorini, Pavese, Lampedusa, Calvino, Eco), valamint az olasz dráma és színház jeles darabjait (Goldoni, Alfieri, Pellico, Pirandello, Ugo Betti). 3. Évközi ellenőrzés módja: Az ellenőrzés kis beszámolók, és választható témák írásos formában történő benyújtásából áll, mely a végső értékelés részeredményeként beszámításra kerül. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek A színház világtörténete 2. Bp. 1986 A Világirodalmi lexikon témára vonatkozó szócikkei Az olasz irodalom a XX. században Bp. 1967. Babits Mihály. Az európai irodalom története Madarász Imre: Az olasz irodalom története Bp. 1993 Radó Antal: Az olasz irodalom története Bp. 1896. Szabó György: Pirandello Bp.1964 Szabolcsi Miklós: Világirodalom a 20. században Bp.1987. Szauder József: Olasz irodalom-magyar irodalom Bp. 1963. Szénási Ferenc: Italo Calvino Bp. 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) A létszámtól függő nagyságú tanteremre van szükség
Narratívák (Virtuális Campus) Tantárgy kódja MA 3061 - Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) ellenőrző feladat Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A NyF Virtuális Campusának keretében lévő távoktatási kurzus az irodalom, a film és a média közös narratív sajátosságainak feltárására és vizsgálatára törekszik. 2. A tantárgy tartalma A Narratívák (irodalom-film-média) c. kurzus az alcímben megjelölt területek egyenkénti és összehasonlító bemutatására és elemzésére törekszik, a közös pontot a narratív tulajdonságokban mutatva fel. A kurzus a megadott szépirodalmi szövegek, egy-egy film, illetve az írott sajtó területéről választ magának tárgyat. 3. Évközi ellenőrzés módja: ellenőrző feladatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: A programcsomagban található meg. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: PC, internetes hozzáférés.
Műelemzések Tantárgy kódja MA 3071 - Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) zh., Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Műelemzések segítségével kívánja a tárgy elmélyíteni a hallgatók elemzési készségeit hozzájárulva (mind szakmai, mind módszertani szempontból) ahhoz, hogy a későbbi tanítás során önállóan és kreatívan legyenek képesek szépirodalmi műveket elemezni, és mindezt legyenek képesek közvetíteni leendő tanítványaiknak. 2. A tantárgy tartalma Félévenként változó. Elsősorban kortárs és klasszikus magyar, illetve nem magyar rövid prózák (novellák, elbeszélések) elemzése és közös olvasása. Másodsorban az említett tárgykörökből lírai alkotások elemzése, illetve elemzésének módszertani kérdései. A tárgy fel kívánja mutatni a lehetséges elméleti szempontból különböző elemzési és értelemképzési technikákat is. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Boccacciotól Salingerig (novellaértelmezések). Bp., 1986. 7. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem
A magyar nyelvtudomány története Tantárgy kódja MA 3105 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) - Peténé dr. Csige Katalin 1. A tantárgy célja: A magyar nyelvtudomány kialakulásának és máig tartó útjának megismerése. A magyar nyelv grammatikájának felfedezése: régi nyelvtaníróink; a felvilágosodás nyelvi eszménye. Harc a modern magyar nyelv megteremtéséért. A nyelvhasonlítás módszereinek térhódítása a magyar nyelvtudományban. A finnugor-uráli nyelvhasonlítás győzelme (Budenz, Hunfalvy, Szinnyei stb.). Egyéb rokonítási kísérletek: az ugor-török háború. A történeti szempont a nyelvtudományban (Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond, Asbóth Oszkár, Melich János és mások). Az újgrammatikusok és neolingvisták eredményeinek alkalmazásai. A modern dialektológia megszületése és útja napjainkig. (Szarvas Gábor, Balassa József, Horger Antel, Laziczius Gyula). A magyar Nyelvatlasz és köre. A mai magyar nyelvtudomány fő áramlatai, a történeti nyelvészet, generatív grammatika, szociolingvisztika, alkalmazott nyelvészet. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Benkő Loránd: A nyelvtudományi irányzatok viszonyáról. Magyar Tudomány 19: 162-4. Benkő Loránd: Gondolatok Melich János nyelvtudományi munkásságáról. MNy. 53: 4-5. Deme László: Magyar nyelvészeti kutató munkánkról. Bp., 1974. MNYTK. 137. sz. Imre Samu: A mai magyar nyelvtudomány néhány szintézise. MNy. 73: 279. Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Bp., 1971. Károly Sándor: Laziczius utolsó nyelvészeti tevékenysége. NyK. 78: 364-70. Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. 1955. Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1960. Temesi Mihály: A magyar nyelvtudomány. Gondolat. Bp., 1980. Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. Bp., 1929. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.
A helynévgyűjtés módszere Tantárgy kódja MA 3106 Összóraszám (elm+gyak) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Révay Valéria 1. A tantárgy célja: Bevezetés a nyelvészeti terepmunkába és a helynévkutatás legalapvetőbb fogásaiba. A helynévkutatás célja, feladata, a leíró és történeti vizsgálat. A történeti helynévanyag legfontosabb lelőhelyei. Forráskiadványok. A cédulázás és az anyagrendezés technikája. Felkészülés a terepmunkára. A nyelvi adatok lejegyzésének hangtani követelményei. Tájékozódás a gyűjtőterületről, térképek beszerzése, az adatközlők kiválogatásának szempontjai. Az anyaggyűjtés képzeletbeli és valóságos határjárással. Az adatok rögzítése a térképen. A gyűjtött anyag ellenőrzése más időben és más adatközlők segítségével. Az anyag elrendezésének legismertebb formái: a betűrendes és a tényleges elhelyezkedést tükröztető közlés. Tájékozódás az országos helynévgyűjtő mozgalom helyzetéről. 3. Előírt külső szakmai gyakorlat: egyéni szakmai gyakorlat előre meghatározott terepen 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Lőrincze Lajos: Földrajzi neveink élete. Budapest, 1947. A földrajzi nevek gyűjtésének és közzétételének kézikönyve. Budapest, 1978. Hajdú Mihály: Magyar tulajdonnevek. Budapest, 1994. 6. A tantárgynak tárgyi szükségletei: tanterem
Az írásjelek története Tantárgy kódja MA 3115 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 Dr. Révay Valéria 1. A tantárgy célja: Ismertessen meg az írásjelek használatának történetével, amely a nyelvtudomány számos ágával és kultúrtörténettel is érintkezik, és hozzásegítsen a régi magyar szövegek jobb megértéséhez. A magyar szövegtagolás előzményei, a szövegtagolás általános története. A régi magyar írásjelhasználat sajátosságai: a kéziratos művek írásjelhasználata. Az írásjelhasználat jellemzői a XIV. század végétől a XVIII. század elejéig. A fejezetek és bekezdések jelölése. A szövegtagolás kezdetleges formái. Egyetlen írásjel használata, több írásjel azonos funkcióban. Önálló funkciójú írásjelek. A magyar nyelvű nyomtatott művek írásjelhasználata. 3. Évközi ellenőrzés módja: Szemináriumi dolgozat készítése. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Fábián Pál: Az akadémiai helyesírás előzményei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1967. Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat története a XVIII. század közepéig. NytudÉrt. 141 (1955). Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp., 1952. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.
A magyar nyelv társadalmi rétegződése Tantárgy kódja MA 3165 Összóraszám (elm+gyak) 1 Tukacsné dr. Károlyi Margit 1. A tantárgy célja: A szociolingvisztikai alapismeretekre alapozva megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv rétegződésének problémáival, a nyelv életében ható egységesítő és elkülönítő tendenciákkal, ezek nyelvi és nyelven kívüli okaival. A magyar nyelv társadalmi tagolódása; a belső nyelvtípusok. A korábbi osztályozási kísérletek: a vízszintes és függőleges tagozódás (Bárczi, Deme, Benkő, Papp László, Károly Sándor). A felosztás kritériumai: a lakóhely, foglalkozás, szórakozás, sport, játék, műveltség, iskolázás, életvitel, életkor stb. A szóbeliség és írásbeliség. A műfaji szempont. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, nyelvi sztenderd. A norma szerepe és hatása a változatokra. A hagyományos és újabb közelítésmódok. Kódok, regiszterek, kódváltások a szituatív nyelvhasználatban. Az egyes típusok (szaknyelvek és szlengek) részletesebb elemzése. 3. Évközi ellenőrzés módja: Kisbeszámolók, zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Bachát László: Az ifjúsági nyelv és változatai. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. 146 51. Benkő Loránd: Irodalmi nyelv köznyelv. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai K. Bp., 1988. 15 33. Benkő Loránd: A nyelvi változások és a nyelvek belső tagolódása. In: Uő.: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 213 257 Grétsy László: A szaknyelvek és csoportnyelvek jelentősége napjainkban. In. Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai K., Bp., 1988. 85 106. Hajdú Mihály: A csoportnyelvekről. Bp., 1980. Kardos Tamás Szűts László: Diáksóder. Ciceró. é.n. 15 22. Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára. Debrecen, 1991. Nyirkos István: Irodalmi nyelv köznyelv népnyelv. (A nyelvváltozatok rendszere). MNyj. 1982: 19--30. Pusztai István: Szaknyelv és műhelyzsargon. Nyr. 99 (1975):395 404. Sebestyén Árpád: A nyelv rétegződéséről, a szociolingvisztikai szemléletmódról. MNyTK. 189. sz. Bp., 1990. 42 48. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem
Beszédtechnika Tantárgy kódja MA 3177 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1141 Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja: A beszédtechnikai alapfogalmak megismertetése, az érthető, értő és értető felolvasás és beszéd elsajátíttatása. Az érthető beszédet szolgáló elemek: a légzés, a hangindítás (lágy, kemény, hehezetes), a hangelemek és hangkapcsolatok helyes kiejtése. A mássalhangzó-törvények érvényesülés és nem érvényelülése a beszédben. Légzéstechnikai gyakorlatok (egyszerű, összetett), szöveges gyakorlatok a hangindítás köréből. Ejtéshibák, beszédhibák, a beszédritmus zavarai. Mondat- és szövegfonetikai eszközök: a hangsúly, hanglejtés, szünet és beszédtempó. Gyakorlatok a helyes hangsúlyozásra, a Beszélni nehéz jelölésrendszere. A modulációk: a magassági, erősségi, gyorsasági váltás, a szünetek és a hangszín váltásai a szövegben. Az általános iskolai irodalomkönyvből szabadon kiválasztott prózarészletének felolvasása a tanult ismeretek birtokában. 3. Évközi ellenőrzés módja: egy zárthelyi dolgozat, egy szabadon választott szövegrészlet felolvasása, órai gyakorlatok végzése. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Fekete László: Beszédművelési gyakorlatok és irányításuk, 1990. Fischer Sándor: A beszéd művészete, 1982. Hernádi Sándor: Beszédművelés, 1999. Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete, 1989. Szakács Béla Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez, 1992. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: magnetofon.
A tulajdonnév jelentése Tantárgy kódja MA 3107 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) - Peténé dr. Csige Katalin 1. A tantárgy célja: A jelentés mint nyelvészeti és mint filozófiai kategória sajátosságainak megismerése a tulajdonnevekben. A jelentés fogalma. A közszói és a tulajdonnévi jelentés hasonlóságai és különbségei. Átmeneti sávok a köznév és a tulajdonnév között. A tulajdonnévi jelentés aspektusai: a denotatív jelentés, a konnotáció stb. Jelentés alapján elkülönülő tulajdonnévfajták. A tulajdonnév terjedelme. A tulajdonnév beépítése a közlésbe (sajátosságok a tulajdonnév toldalékolásában, a toldalék jelentéselkülönítő funkciója). Szófaj-e a tulajdonnév? 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Balázs János: A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. ÁnyT. I. Bp., (1963.) 41-52. J. Soltész Katalin: Tulajdonnév és köznév határterülete. MNy. 55: 461-70. J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1977. J. Soltész Katalin: A tulajdonnév jelentésszerkezete. NytudÉrt. 83. sz. 557-62. Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970. Martinkó András: A tulajdonnév jelentéstanához. Pais-Eml. 189-195. Sebestyén Árpád: A tulajdonnév jelentéstanához. NytudÉrt. 70. sz. 302-7. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.
Finn nyelv Tantárgy kódja MA 3181 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Révay Valéria 1. A tantárgy célja: Ismertesse meg a hallgatókat a magyar nyelv távoli rokonával, a finn nyelvvel. A hallgatók áttekintik a finn nyelv nyelvtani rendszerét, a magyar nyelvvel rokon finn szókincset. Legyenek képesek egyszerű szöveget magyarra fordítani. A finn nyelv finnugor sajátságai. Az ige jelen idejű állító és tagadó ragozása. A kérdő mondat. A birtokos névmások, a birtokos személyragozás, a névszók birtokos esete és többes száma, a melléknevek, a jelző és a jelzett szó, az alany és az állítmány egyeztetése. A partitivum, a melléknév fokozása, tő- és sorszámnevek. Az accusativus és a helyhatározói esetek. Az essivus, a partitivus II., a translativus. Az imperfectum, a feltételes, felszólító és lehetőségi mód, a passzívum. A perfectum, plusquamperfectum, az infinitivusok. 3. Évközi ellenőrzés módja: Feladatlapok, zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Csepregi Márta: A finn mint rokonnyelv. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Outi Karanko Keresztes László Irmeli Kniivilä: Finn nyelvkönyv I. Tankönyvkiadó, 1985. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.
A finnugor népek és nyelvek Tantárgy kódja MA 3182 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 Dr. Révay Valéria 1. A tantárgy célja: Ismertesse meg a hallgatókat a magyar nyelv rokonaival. A kurzus áttekintést ad az uráli népek lakóhelyéről, társadalmi és politikai helyzetéről, történelmük főbb eseményeiről, hagyományos életmódjukról, kultúrájukról és nyelvük legfontosabb jellemzőiről. Nyelvrokonítási kísérletek. Az ugor ág népei és nyelvei (magyar, osztják, vogul). Az ugor ág népeinek rövid történeti áttekintése. A permi ág népei és nyelvei (komi, udmurt). A permi ág népeinek rövid története. A volgai finnek (mordvin, mari). A volgai finn népek rövid története. Az észtek. Észtország története. A finn nyelv és a finn nyelvjárások. Finnország története. A kisebb balti finn népek és nyelvek (karjalaiak, vepszék, vótok, lívek és a lappok). A szamojéd ág népei és nyelvei. 3. Évközi ellenőrzés módja: Előadások, zárthelyi dolgozat. A hallgatók önálló beszámolókat készítenek a megadott szakirodalom alapján. A félév végén egy zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Csepregi Márta szerk.: Finnugor kalauz. Bp., 1999. Nanovfszky György: Nyelvrokonaink. A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány. Bp., 2000. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Az uráli nyelvrokonainkkal kapcsolatos legújabb ismeret- és forrásanyag rövid összegzésével közreadja Zaicz Gábor. Bp., 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.
A finnugor népek irodalma Tantárgy kódja MA 3183 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Dr. Révay Valéria 1. A tantárgy célja: Az uráli népek irodalmának és hitvilágának rövid áttekintése: a teremtésmítoszok bemutatása, a sámánizmus, a medvekultusz és a három nagy eposz. Az obi-ugor, a permi, a volgai finn és lapp népköltészet. A vogul, a finn és az észt irodalom kiemelkedő írói és költői életművének vagy egy-egy regényének ismertetése. A világ teremtése a finnugor hitvilágban. A sámánizmus a finnugor (uráli) népeknél. A medvekultusz a finnugor népeknél. A Kalevala (szerkezete, hősei). A Kalevala a zenében és a képzőművészetben. A magyar Kalevala fordítások, a Kalevala a magyar irodalomban. A Kalevipoeg és a Szijazsar. A vogul és osztják népköltészet és irodalom (Sesztalov, Ajpin). A komi és udmurt népköltészet és irodalom. A mordvin és mari népköltészet és irodalom. A finn irodalom kiemelkedő költői és írói. Az észt irodalom. A lapp népköltészet és irodalom. 3. Évközi ellenőrzés módja: előadások, zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kalevala Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány. Bp., 2000. Domokos Péter: Uralisztikai olvasókönyv. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. Finnugor Kalauz 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.