PhD. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus Regionális Tudományi Társaság A mezőgazdaság és élelmiszertermelés globális, európai és lokális problémái regionális összefüggésekben Bevezető Az egyszerűség kedvéért a címben a regionális összefüggés kifejezést használtam, de az előadásomban megjelennek olyan gondolatok is, amelyek a szakirodalomban a területfejlesztés, vidékfejlesztés és a mezőgazdaság fejlesztés kapcsán jelennek meg. Ezek a kifejezések nem szinonimák, de legalább részben ugyanazt a vizsgálati objektumot célozzák, és nem tartom fontosnak a pontos elhatárolásokat. A vizsgált, vagy érintett folyamatok természete miatt azonnal szeretnék bizonyos módszertani behatárolásokat tenni. A Tudomány módszertana szerint az ilyen soktényezős folyamatok a rosszul strukturált kutatási problémák közé tartoznak. Nem lehet őket leírni egyszerű ok okozati összefüggésekkel, hanem csak sok tényező és következmény egymásra hatásaként. Tehát eleve tisztelni kell azt a tényt, hogy itt nem elég a bivalens logika, az igen nem reláció. Itt sok esetben a valószínűség számítás végtelen értékű logikáját közelítő gondolkodásra van szükség, de nem árt az elmosódott halmazok logikáját (fuzzy logika) is közelíteni. (A tágabb értelemben vett fuzzy logika a bivalens logikával szemben, nem csak igen és nem, illetve ki és be, vagy 1 és 0 értékekkel dolgozik, hanem közbülső valóságértékekkel is, mint például 0,5 (félig - meddig), 0,2 (kicsit), 0,8 (eléggé)). Hangsúlyozom a következő behatárolásokat is: 1. Tudomány módszertani Használni fogok elsődleges adatgyűjtésre alapozott, általam generált tudományos információkat és másodlagos adatforrásokra alapozott információkat. (A regionális tudományokban a sokrétű információk ütköztetése, szintetizálása kivételesen fontos.) 2. Előadásomban alkalmazom a normatív iskola és a leíró iskola módszerét, illetve eredményeit is. A normatív megközelítés arra próbál válaszolni, hogy mit, hogyan kell szakmailag jó tenni. A leíró iskola arra keresi a választ, hogyan kell viselkedni, ha nem a normatív szabályok szerint történnek a dolgok. A magyarázatok kereséséhez tartozik hellyel - közzel a történelmi megközelítés is.
3. Ide tartozik az a behatárolás is, hogy a tudomány dolga nem a napi problémák megoldása, (azokat megoldják a gyakorló szakemberek) hanem annak felderítése, hogy a jövőben mi jelentkezhet problémaként, vagyis mivel kell foglalkozni a jövő miatt. Az előadásom célja nem a normatív jellegű megközelítésre alapozott jövőelképzelések, hanem dilemmák prezentálása, amelyek gondolkodtatnak. A nagy összeütközések világa Vitathatatlanul a nagy összeütközések korát, világát éljük. Kiindulásképpen vessünk fel két elgondolkodtató idézetet: 1. Richard Easterlin által 1974 ben publikált Easterlin paradox szerint adott gazdasági szinten a gazdagabbak boldogabbak, de ha a fejlődéssel a társadalom meghaladja azt az alapvető szintet, ami biztosítja a lakhatást, élelmet, energiát, vizet, az átlag boldogság nem növekszik. A továbbiakban a pénz kezd nem boldogítani. Inkább az úgynevezett hedonista élvezetkereső mókuskerékben találják magukat az emberek. Üldözik a több pénzt, de annak megvalósításával nem válnak boldogabbá. Tehát, az Easterlin paradox az egyéni gondolkodás, egyéni döntések dilemmáját veti fel. Ezt is fontosnak tartom, mert nincs fenntarthatóság egyéni döntések nélkül. 2. Imannuel Wallernstein (2009), amerikai baloldali érzelmű tanár mondta: A jobboldali és baloldali erők az egész világon jelen vannak. Ezért az ütközet nem államok, hanem világszerte meglévő társadalmi erők között fog lezajlani. Hasonló a helyzet a gazdasági döntéshozatallal is. Ebben az esetben is a különböző erőközpontok döntései között folyik valamilyen ütközet: - A nagy multinacionális cégek részére egy - egy állam döntéshozatala csak lokális hatású probléma. - Ugyanakkor az államok részére a multinacionális cégek döntéshozatala globális hatású. - Ide sorolhatók a nemzetközi egyesülések döntéshozatala és hatásuk is. - A regionális gondolkodás, döntéshozatal, cselekvés mozgástere mindhárom felsorolt döntéshozatal hatása alá esik. Regionalitás és a mezőgazdaság A mezőgazdaságról, élelemtermelésről azon a megállapításon túl, hogy nagyon fontos leginkább csak mellékesen beszélünk, mert összetettsége és összefüggései ellenére (1. ábra) sehol sem tartják a mezőgazdaságot a gazdasági fejlődés motorjának. Mindenki a másodlagos és harmadlagos szektorban gondolkodik. Később látni fogjuk, hogy ez mennyire igazolt, vagy nem igazolt a gazdaságfejlesztési elméletek szempontjából. Itt a mezőgazdaság mellőzésének csak két okára, az agrárolló és a munkabérolló törvényszerűségére mutatok rá.
Teljesen elfogadható Fertő (2000) elemzése, amely szerint: A mezőgazdasági termékek keresleti görbéjének ár és jövedelemrugalmassága kisebb, mint az ipari termékeké, és ezért a mezőgazdasági árak alakulása törvényszerűen elmarad az ipari árak mögött, vagyis az agrárolló létezése törvényszerűség. (Nagyon sok politikus ígérte már az agrárolló megszüntetését, de valahogy soha sem sikerül.) Mindennapi nyelvre lefordítva az agrárolló hatását, azt lehet mondani, hogy a másodlagos, harmadlagos szektorok elszívják az akkumulációt a mezőgazdaságból, már pedig tőke nélkül nem fejthet ki hajtóerőt. 1.ábra A mezőgazdaság és élelmiszertermelés összefüggései Hasonlóan jelen van a munkabérolló is. Ugyanazért vagy több fizikai munkáért a paraszt kevesebb munkabért kap, mint a munkás. Ha lehet, aki teheti, elhagyja a mezőgazdaságot. Ez az egyik alapja annak, hogy a mezőgazdaságból mindég el lehet szívni a munkaerőt, ha a mezőgazdaságon kívül szükség van rá. Az agrár és munkabér ollóval kapcsolatban meg kell említeni a lefölözés mikéntjét is. A mezőgazdasági termékek szezonális nagy mennyiségi kínálata miatt a felvásárló erőfölénybe kerülhet. A mezőgazdasági termelőt a tárolás és az időjárás is kényszerítheti. Ugyanakkor a mezőgazdaság, regionális, és a vidékfejlesztés jelentősége világviszonylatban is hatalmas. A probléma jelentőségére mutat rá Thompson (1997), amikor kidomborítja, hogy a világ szegényeinek 80 %-a vidéken él és annak fele kedvezőtlen adottságú területeken. Ezek az arányok azóta sem változhattak
lényegesen. Legfeljebb a szegények egy része a városokba tömörült. Ezt bizonyítja a 2. ábra, amelyen látható, hogy a GDP/ capita koncentráltan ott alacsony, ahol magas a mezőgazdasági lakosság aránya és ott magas ahol 10 % alatt van a mezőgazdasági lakosság aránya. Ezzel kapcsolatban érdemes egy pillantást vetni a 3. ábrára, amely a foglalkoztatás változását, tendenciáit mutatja. Másik oldalról a regionális fejlesztés nem kerülheti meg a mezőgazdaságot, mert az emberiség szaporodása és a jövedelemnövekedés közös hatása az élelmiszertermelés megkétszerezését teszi szükségessé a következő harminc évben. (Tompson e megállapítása óta 12 év elmúlt. Szerző megj.) Zakic (1997) a vidékfejlesztést szélesebb összefüggésekben kezeli, mint gazdasági - társadalmi kategóriát és viszonylag új fejezetét a gazdaságfejlesztés elméletének. Lényegében a mezőgazdaság szerepének új meghatározásáról van szó a gazdasági fejlesztés keretében. Szerinte, tovább nem játszhatja a mezőgazdaság a fekete doboz szerepét, amelytől elszívnak három többletet : a lakosságot, élelmet és a tőkét. Láttuk, hogy szívják el a tőkét és lakosságot a vidéktől, de az is közismert, hogy az élelmet meg egyszerűen államilag alacsonyan árazzák be, hogy megvásárolják az urbanizált tömegek szociális nyugalmát. 2. ábra A GDP/capita és mezőgazdasági lakosság arányának összefüggései 3. ábra A foglalkoztatás változási irányai
Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez az állandó elszívás ugyanúgy nem fenntartható, mint bármely más felújuló erőforrás egyoldalú kirablása. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy nem létezik olyan állam, amely megoldotta a szegénység problémáját csak a mezőgazdaságra támaszkodva. A gazdaságfejlesztésben, csak a mezőgazdaságra támaszkodás irrealitását bizonyítja az is, hogy a fejlett országokban a mezőgazdasági lakosság bevételének több mint 50, de van ahol 70 % nem mezőgazdasági eredetű. A mezőgazdaság regionalizálásának néhány példája Megítélésem szerint regionalitási kérdésekben azért kell hangsúlyozni a mezőgazdaságot, mert nem csak világrészek, de minden állam területe is több régióra oszlik a mezőgazdasági termelés kialakult tulajdonságai alapján. Ezek a mezőgazdasági régiók eltérőek a klimatikus feltételek, topográfia, termelési feltételek, tradicionális gazdálkodási rendszer, stb. alapján (4. ábra). Igényesebb elemzések ezeket a régiókat is tovább osztják mikrorégiókra. A regionalizálást illetően klasszikus példa, amit földrajzból tanultunk klimatikus megközelítésben: trópusi, szubtrópusi, mediterrán, kontinentális, szubkontinentális, szubarktikus égövek. Ennek megfelelően változik a növényi takaró és a mezőgazdaság lehetőségei is. 4. ábra A mezőgazdaság regionalizálását befolyásoló tényezők
(Saját szerkesztés) Whittlesey mezőgazdasági regionalizálása Az egyik leginkább elfogadott mezőgazdasági regionalizálási rendszert adta D. Whittlesey még 1936 ban. Öt kritériumot használt a világ mezőgazdasági régióinak osztályozására: - Növény és állattenyésztés. - A talajhasználat intenzitása. - A farmtermékek elsődleges feldolgozása és piacosítása. - A gépesítés szintje. - Épületek, szervezés és egyéb mezőgazdasághoz kötődő struktúrák. A felsorolt kritériumok alapján 13 régió típust különböztetett meg: 1. Nomád pásztorkodó állattenyésztés. 2. Helyhez kötött legeltető állattartás. 3. Váltó talajművelés, talajpihentetés.
4. Állandó talajművelés kezdetleges formája. 5. Belterjes, önellátó, rizs domináns termelés. 6. Belterjes, önellátó, rizsmentes termelés. 7. Árutermelő ültetvényes gazdálkodás. 8. Mediterrán mezőgazdaság. 9. Árugabona termelés. 10. Kommerciális állattenyésztő és növénytermesztő vegyes gazdálkodás. 11. Önellátó növénytermelő, állattenyésztő gazdálkodás. 12. Tejtermelő gazdaságok. 13. Specializált, gyümölcstermelés, szőlészet, kertészet. Európa és a regionalizálás Érdekes pillantást vetni az Európát jellemző állapotokra is. Lehet találni olyan térképet, amely nagy régiókra osztja Európát, amely a földrajzból ismert klímára alapozott felosztáson túl más tényezőkkel is számol (5. ábra) Vannak feldolgozások, amelyek az agroklimatikai zónákkal és azok változásaival foglalkozik, vagy a klímaváltozás lehetséges következményeivel (6. ábra) 5. ábra Európa nagy régiói Gyakorlatilag az EU hatása alatt a regionalizálás kérdése feltöltődött a területi egységek meghatározásával (1. táblázat). Ha a különböző EU s alapok tartalmát nézzük a gondolkodás a mezőgazdaságról elcsúszott az átfogóbb vidékfejlesztés fele, ami összetettebb, megalapozottabb megközelítést ígér. 6. ábra Európa agroklimatikai zónáinak változása
7. ábra A klímaváltozás várható következményei
1. táblázat A régiók meghatározása az EU -ban Egy magyarországi regionalizálás
Magyarországi példaként említhető Csete M. (http://rs1.szif.hu) dolgozata. A mezőgazdaságot illetően bemutatja, hogy a gazdaságföldrajzi, az agroökológiai kutatásokban hazánkban a természetes nagytájakra és ezeken belül a középtájakra támaszkodtak. A 7 nagytáj elnevezése és a 35 középtáj nagytájankénti elrendeződése a 2. táblázatban olvasható. 2. táblázat: Magyarország nagy- és középtájai Nagytájak Középtájak száma 1. Dunai-Alföld 5 2. Tiszai-Alföld 8 3. Kisalföld 3 4. Nyugat-magyarországi 4 peremvidék 5. Dunántúli-dombvidék 4 6. Dunántúli-középhegység 3 7. Észak-magyarországiközéphegység 8 Együtt 35 Forrás: Növény, állat, élőhely. Magyar Tudománytár, 2003. 3. kötet Fontosnak tartom a szerző következő megjegyzését: Ezek a természetes, illetve természetföldrajzi adottságokat híven tükröző régiók azonban korlátozottan alkalmasak komplex területfejlesztési célok megvalósítására, mert mellőzik a települési, közlekedési, ipari stb. adottságokat. Hozzátenném, hogy fordítva is igaz. Rengeteg problémát okoznak az úgynevezett komplex területfejlesztési célok is, ha a mezőgazdasági területek kárára történik. Tudjuk, hogy legolcsóbb utat, gyárat és egyebeket a mezőgazdasági területeken felépíteni. A regionalizálást befolyásoló tényezők eltérései néhány példa A mezőgazdasági regionalizálás jelentőségét támasztják alá a következő tényező eltérések is ( 8, 9, 10, 11, 12, 13. ábrák).
8. ábra A GDP sűrűség földrajzi megoszlása 9. ábra A vízhiány eloszlása
10. ábra A szárazság eltérései 11. ábra A 404 millió, 2 hektárnál kisebb farm területi eloszlása
12. ábra A tradicionális önfenntartó gazdaságok eloszlása 13.ábra A Knox és Marston féle mezőgazdasági regionalizálás Példák a világélelmezési gondokra árát, Oscar Wilde: Ma az emberek tudják mindennek az de semminek sem az értékét.
Nem véletlenül kérdi Robert Watson (2008) a Világbank, Agriculture at a Crossroads című Globál Reportban, hogyan fogjuk 2050 ben etetni a 9 milliárd földlakót? A 14. ábra (az United Nation Population Fund UNFPA adattárából) mutatja a prognózis eredményeit, amely szerint 2050 re, várhatóan a lakosság létszáma eléri a Watson által említet 9. milliárdot, de a fertilitás további csökkenését. Watson szerint nem lesz elegendő víz, műtrágya, amit az ipari mezőgazdaság megkíván. A vízkészletek megosztása vízrajzi alapú megoldásokat fog kívánni. Az állati termékek fogyasztását vissza kell majd fogni 25 kg hús és 50 kg tejre. Ugyanakkor a klíma változása erősebb lesz. Látható a 15. ábrán, hogy egy prognózis szerint 1 3 Celzius fokos hőmérsékletnövekedés várható a világon. 14. ábra A világlakoság prognózisa 2050 -ig
15. ábra A hőmérséklet változása 2050 -ig A multinacionális cégek befolyása az élelemellátásban Az evidens problémák miatt fel lehet tenni a kérdést, hogy mit tehetnek a döntéshozók. Nézzük meg a multinacionális cégek hatását az élelmiszerláncban. Az élelmezési lánc egyes pontjain a hatalom kevés korporáció kezébe koncentrálódik: Farmerek milliói termeli a nyersanyagot. Az utat a fogyasztóig, vagyis a farmert is a fogyasztót is néhány hatalmas cég ellenőrzi (16. ábra). 16. ábra Az élelmezési lánc szereplői és az erőkoncentráció Könnyen belátható, hogy nem csak Amerikában, hanem Nyugat Európában is a döntésbefolyásolás az élelemfeldolgozók és forgalmazók kezében van. Nagyobb a
befolyásuk a folyamatokra, mint a farmerek és a lánc másik végén a fogyasztók millióinak. Mit jelent ez forgalom teljesítésben (az USA példáján) - Nagykereskedők forgalma 3.5 ezer miliárd dollár (trilion) - Vetőmag kereskedők 31 milliárd (bilion) - Agrokémiai ipar 35 milliárd (bilion) - Feldolgozó ipar árbevétele 1.25 ezer milliárd (trilion) Összehasonlítás miatt álljon itt, hogy Amerika élelemtámogatást ad 2 milliárd (bilion) dollár összegben, ami érdekessé teszi a nagyságrendeket. El lehet képzelni, hogy mekkora anyagi erő áll a korporációk politikai döntések befolyásolása mögött és milyen kis támogatási összegek elegendőek a szegény országok befolyásolására. Hogyan viselkednek ezek a korporációk? Álljon itt Mark Achbar, Jennifer Abbott és Joel Bakan kérdése: Ha a korporációk személyek lennének, milyen személyiségük lenne? A válasz eléggé különös: Az amerikai Pszichiátriai Szervezet diagnosztikai és statisztikai kézikönyve alapján ítélve sok olyan jelet mutatnak, mint a pszichopaták: 1. Csalárdak 2. Figyelmetlenek 3. Impulzívak 4. Irritálhatók és agresszivek 5. Vakmerők, másokat semmibe vesznek 6. Felelőtlenek, ismétlik a hibákat 7. Hiányzik a bűnbánat mások sérelméért. Tényleg az jellemzi őket, hogy törvényt sértnek, és sok mindent megengednek maguknak, csak a profit motiválja őket, nem törődnek a külső gazdasági hatásokkal (externáliákkal). Hová fejlődött a korporációk koncentrált ellenőrzése A mai állapotok mottója is lehet Dwayne Andreas az Archer Daniels Midland későbbi elnökének mondása: A versenytárs a barátunk és a fogyasztó az ellenfelünk. A nemzetközi mezőgazdasági korporációk ellenőrzik a világ élelmiszerforgalmának 40 % -át: A világ kávékereskedelmét 20 cég ellenőrzi. A búzakereskedelem 70 %- át 6 cég ellenőrzi. A teakereskedelem 98 %. egy cég kezében van. A világ sörgyártásának forgalmazásának 41 %, 5 amerikai és európai cég kezében van. Tíz cég ellenőrzi a vetőmagforgalom felét (17. ábra). (Azt hiszem, nem kell sok szót fecsérelni arra, hogy a szelekciós munka, magtermelés és kereskedelem a növénytermelési ágazat legprofitábilisabb fázisa.)
Normálisan azt mondja a közgazdaságtan, hogy a piac a nagyobb versennyel növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket. Az igazság az, hogy ez a koncentráció csökkenti a versenyt és nagyobb strukturális előnyt biztosít a nagyoknak. 17. ábra A világ 10 legnagyobb vetőmag forgalmazója Robert Taylor 1999 ben az amerikai szenátus mezőgazdasági bizottsága előtt állította, hogy 1984 től a fogyasztói kosár ára 2.8 % -al nőt, addig a farmon ennek az értéke 35.7 % - ot csökkent. (Valaki az eltérést zsebre tette.) Pédák a koncentráció következményeire 1. A Philip Moris dohányipari óriásból kifejlődött 30 milliárd dolláros óriás, az Altria jó példája a politika befolyásolásának. 1998 és 2004 között 101 220 000 $ lobbypénzt költött Washingtonban a Mezőgazdasági titkárság és mások befolyásolására, - a politika jóakaratának megvásárlására. 2. A cukor Amerikában drága volt, 2005 ben 29 cent fontonként, amikor a világpiaci ár 13 cent volt. Tehát Amerikában protekcionista cukorár érvényesült. A kukoricaszirup beindult termelése ezt nyomta volna le, mert 9-12 centet tettek ki a fontonkénti költségek, de 18-19 centért adták el a nagy cégek. Az Archer Daniel Midland (ADM) lobbizott és a drága cukor nemzeti érdek lett, megmaradt az ára annak ellenére, hogy rendelkezésre állt az olcsóbb szirup is. Az amerikai fogyasztó nem is sejti, mennyi kukoricaszirupot fogyaszt a késztermékekben.
3. Érdekes a banán példája. A gyümölcs héja képezi a csomagolást, jó bírja a szállítást, és útközben beérik. Az 1899 ben alapított United Fruit Company sokáig a banánt, szállítást, levelezést és a pénzforgalmat is ellenőrizte a Közép Amerikai országok szigetvilágában. John Foster Dulles külügyminiszter ügyvédi irodája intézte a cég ügyeit és meg is buktatták a CIA segítségével Arbenz Guzman guatemalai elnököt 1954 ben, hogy a cég megtarthassa földterületeit. A céget később átnevezték Chiquita Brands á. Ez a cég a modern gyarmatosítás példája, amikor mindent ellenőriz a termeléstől a fogyasztóig és az államot is szolgálatba állítja. 4. Az amerikai apartheid példája, ami Floridán Immokalee város közelében történik, ahol az amerikai téli paradicsom szükséglet 90 % -át termelik. (A közelben van Naples, ahol Bill Gates, Steven Spilberg nyaralói is vannak.) A paradicsomszedésen dolgozó mexicoi és egyéb betelepülőknek 150 láda terméket kell leszedniük 12 óra alatt 67 dollárért. Egyébként ez a 24 tonnás paradicsom mennyiség 5 000 dollárért kel el. Ezek az emberek kunyhókban élnek, rendes tisztálkodási lehetőség nélkül. Egy kunyhóért heti 40 dollárt fizetnek a tulajdonosnak, de ha légkondicionálót akarnak az még 20 dollár hetente. Mi ez ha nem apartheid? 5. A gazdaság a tudományt is ellenőrzi. Amikor Ignacio Chapela és David Quist a Nature folyóiratban meg akarták jelentetni 2001 ben, hogy találtak Mexicoban genetikailag modifikált fertőzést a kukoricában, a híres folyóirat olyasmit tett, amit 133 év alatt soha, hogy visszavonta a cikket arra hivatkozva, hogy nem bízik az eredmények eredetiségében. Ami egyébként elképzelhetetlen az ők recenziós gyakorlata mellett. (Vagy ez azt jelentette volna, hogy nem hisznek a saját recenzenseiknek?) Hasonlóan jártak Tyrone Hayes és Pusztai Árpád Skóciában. Azt hiszem, hogy az akadémiai függetlenség nagyon megkérdőjelezhetővé vált köszönhetően ezen óriásoknak. 6. A szupermarket, a modern élelmezési rendszer legmagasabb szentélye. A szupermarket lánc a logisztika birodalma, amelynek döntései a legszegényebb dél afrikai munkás elbocsátását, a guatemalai kávétermelő végzetét, vagy a taylandi rizsmezők történéseit zavarhatják meg. Vessünk egy pillantást a szupermarketek működését érintő kutatásokra: 1. Milyen legyen a bolt atmoszférája.
2. Milyen legyen a zene, a színezés, illat, fény és a termékek elhelyezése pl. a tej mindig hátul van, hogy sok minden az útjába akadjon annak akinek tej kell. 3. A hűségkártya, amely lehetővé teszi a név, demográfiai információk és a vásárlási habitus áttekintését és elemzését megfelelő számítógépes szoftverrel a VIPER el. 4. A pénztári rendszer és a bárkód használata pénzcsináló információkat generál és nem a vásárlók kedvéért csinálták, hanem az automatikus leltározás érdekében, amely így sokkal gyorsabb és olcsóbb a napi árú felülvizsgálatnál. A későbbiekben kialakult a radio frequency identification RFID és az electronic product code EPC. Nem részletezve, hogy mi mindent tartalmaznak ezek a kódok, de még azt is meg tudják állapítani, hogy milyen úton járta be a vásárló a boltot, mit rakott vissza a kocsijából, hogy nem veszi meg, stb. A szupermarket tipikus példája a Wal -Mart Néhány jellemzője: A Wal Mart az USA GDP nek 2 % adja. 1.6 millió embert foglalkoztat. 2007 ben 130 000 munkahelyet nyitottak. A Pentagon után a második legerősebb számítógépet használja és a háttér tárolói 570 Terabajtot tesznek ki, többet, mint az egész Internetté. Kifejlesztették az Electronik Data Interchange rendszert, vagyis a legnagyobb disztribúciós és ellenőrzési rendszert. Az adatbányászási rendszerük lehetővé teszi az olyan tervezést, hogy pl. amikor az Iván hurrikán készült lecsapni Floridára, előre tudták, hogy mit kell oda szállítani, aminek nagy kereslete lesz. Bármelyik más szupermarket hálózattól jobban kiépítette a logisztikai impériumát. Pontosan játszanak az árakkal is. Ahol van a közelben konkurencia, ott alacsonyabb árakkal lépnek fel, stb. Ellenmozgalmak Természetesen vannak ellenmozgalmak is, pl a Community Supported Agriculture (CSA), de a lehetőségeik nagyon kétesek, tekintettel az óriások tőke erejére. Lényegében ezek azt szeretnék, hogy ne a piac rángassa őket madzagon, hanem ők ellenőrizzék a piacot. Példaként szolgáljon, hogy Ausztriában egy társadalmilag támogatott mezőgazdasági termelés prototípust vizsgáltak és a következőket tapasztalták: 75 % kevesebb hulladékot termeltek. 63 % csökkent a légszennyezés. 72 % kevesebb energia fogyott. 48 % kevesebb víz fogyott.
Talán az egyik legfontosabb ellenmozgalom a Slow Food Management, amely harcol a választás jogáért, az ételkészítésért, élvezéséért. Van már szervezetük legalább 100 országban. Gianluca Brunori a pizzai egyetemről egyik fontos propagálója az egésznek. Van már saját egyetemi oktatási profiljuk és legyünk őszinték, tradíciójuk is, hiszen már a rómaiak is az élelem nagy élvezői voltak. Egy kereskedelmi megállapodás példája Létezik a NAFTA the Nord American Free Trade Agriment Az Észak amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (1994 jan. 1 től.), amely minden ilyen szabad kereskedelmi megállapodás őse. Ezért külön érdekes a hatása az egyik tagállamra. A mexicoiak, azt gondolták, hogy a megállapodás aláírásával hozzáférésük lesz a nagy amerikai piachoz és ezt kihasználhatják kedvező kertészeti termelési feltételeik és az olcsóbb munkaerő kihasználására. Néhány eredmény: - Amerika piacát a megállapodás alapján csak 2%-ban látják el kertészeti termékekkel! - Ugyanakkor a tárgyalás folyamán lenézéssel kezelt kukoricatermelés a szerződést megsínylette, de még nemzeti eledelük, a tortilla gyártását is átvették a nagyok. A világ kukorica termelésében legnagyobb biodiverzitását mutató mexicoi termelés a tárgyalás idején a földterület 60% -át foglalta el, 3 millió termelőnek adott munkát, vagyis a lakosság 8 % -ának, de a termelési költségeik magasabbak voltak, mint az USA ban. Amikor a NAFTA életbe lépett leértékelte a pesót 42 % -al, ami azt jelentette, hogy a kukoricájuk ára ennyivel csökkent. A termelők nem realokálták a termelői kapacitásokat, mint azt diktálná a mikroökonómiai gondolkodás, hanem növelték a termelést, hogy kompenzálják a jövedelem kiesést. Nem mentették meg magukat. Csak kifejezésre jutott a régi szabály, hogy a mezőgazdasági termelő lényegesen szegényebb, mint akiket ellát terményekkel. Az állam is visszaélhet sok mindennel Vegyük példának az indiai élelemellátás megítélését. India évi 19 % -os ipari növekedést mutatott az információs technológia területén 2004 2008 között köszönhetően a matematikai informatikai képzésnek, de ez csak eltakarta városi szegénységet, nem is beszélve a falusiról. Hogy rejtegették adatok mögé a szegénységet Indiában? 1970 ben a 2400 kalóriában volt meghatározva a szegénységi küszöb. Az 1990 évek kezdetén 1970 kalória jutott egy lakosra Indiában. Ezen belül természetesen voltak éhezők is. A statisztikai adatok szerint 1999-2000 csak a lakosság negyede volt szegény, amiről megállapították, hogy figyelemreméltó eredmény, de ezt nem 2400 kalóriás határhoz mérték, hanem az időközben bevezetett 1890 kalóriás szegénységi határhoz.
Ma azt mondják, hogy a lakosság 27 % van a szegénységi küszöb alatt. Ez is csodálatos lenne, de ha 2 400 kalória alapján számolnánk, akkor a lakosság 75 % képezné a szegényeket. Tehát, még a nagyon rosszul táplált Indiában is tovább növekedett az egyenlőtlenség. A kábítószer és a mezőgazdaság Korunk egyik rákfenéje, a hedonista mókuskerék egyik eleme a kábítószer. A 3. táblázatból látható, hogy az UNODC (UNited Nations Office on Drugs and Crime) adattára szerint mennyire becsülik a kábítószer fogyasztók számát. A 4. táblázat azt mutatja, hogy mennyi a kanabisz becsült kereslete. Tetszik nekünk, vagy nem tetszik a kábítószer egy hatalmas piac. Mindenek mellé hatalmas áreltérésekkel a termelők és a fogyasztók között. A termelő és fogyasztó közötti lánc ellenőrzése hatalmas üzlet és nem véletlen, hogy államok, politikusok, quázi felkelők és sok apró diller vesz benne részt. Az utóbbiak a képzetlen, sokszor fogyasztással is fertőzött fiatalok közül kerülnek ki, mert nem látnak más jövedelemszerzési lehetőséget. A legtöbb állam komoly erőkkel harcol a kábítószerek ellen. A 18. ábra azt mutatja, hogy régiónként mennyit foglaltak le csak kanabiszból. Tehát, hatalmas mennyiségek kerülnek ki a forgalomból, de mindenkinek világos, hogy ez csak töredéke annak, ami eljut a fogyasztókhoz. Ezt sejteti a becsült termelési területek nagysága is (5. táblázat) Említsük meg a kokaintermelést is. Példaként álljon itt Kolumbia kokain termőterülete, amely stagnál az utolsó időben, hiszen Amerika komoly harcot folytat a kokaintermelés ellen (6. táblázat). Hasonló a helyzet az afganisztáni ópium mák termelésével is (19. ábra). Nem kívánok kitérni a kábítószer problémákra, de egy dolog benne van ebben is. Sok helyen a mezőgazdasági termelők ilyen termelést is hajlandók felvállalni nem csak a tradíció miatt, - hanem azért is, mert keresik a megélhetésük forrásait. Sajnos ilyen a kiszolgáltatott parasztok sorsa. Egészében véve ezen a borús képen az sem segít, hogy az UNODC szerint csökkent az utóbbi időben a kábítószer alapanyag termelés, hogy a fejlett országokban stabilizálódott a fogyasztás, mert a fejlődő országokban növekszik. Az csak hab a tortán, hogy mind több helyen jelentkezik a zárt helyű termelés, növekszik az amfetamin típusú szerek használata, a kémia szerepe. 3. táblázat A kábítószer fogyasztók becsült száma a világon
4. táblázat A becsült kanabisz kereslet a világon 18. ábra A kanabisz elkobzása régiónként
5. táblázat A becsült kanabisz termelő területek 6. táblázat Kolumbia kokain termelése
19. ábra Afganisztán ópium termelése Mit kell tenni az élelmiszerrendszer újragondolásáért? Kollektív és egyénenkénti erőfeszítés és kollektív, valamint egyéni jogok szükségeltetnek. 1. Megváltoztatni az ízlésünket, mert az élelmezési rendszerben a legnagyobb alibi a fogyasztói igény. Ugyanakkor az is már közismert, hogy az élelmiszeripar milliókat költ a fogyasztói pszichológia átformálására. 2. Lokálisan és szezonálisan táplálkozni leépíteni a felesleges nagy távolságú szállításokat. 3. 3. Agro- ökológiailag megfelelően táplálkozni a lokális feltételekkel összhangban termelni, az olyan elgondolásokat felhasználva, mint Masanobu Fukuoka és a többi organikus termelési elgondolások 4. Támogatni a helyi termelőket Community Supported Agriculture initiatives (CSAs) Angliai kutatások 2.59 es multiplikáló hatást mutattak ki 1 elköltött pénzegységre. Vigyázni! - a Wal Mart akar lenni a legnagyobb biotermék forgalmazó. Az egész élelmezési rendszer úgy lett alakítva hogy kiszívja a gazdagságot vidékről, de azért anny t meghagyjon, hogy az emberek csendben maradjanak. 5. Minden munkásnak joga van a méltóságára talán a munkás tulajdonú szövetkezetek kínálhatnak gazdasági demokráciát. 6. Mélyreható és átfogó vidéki változás a legtöbb szegény világviszonylatban is vidéken él, de ők kapják a legkevesebb fejlesztést. Az oktatás átalakítása, az egészségbiztosítás, infrastruktúra és a lehetőségek biztosítása nélkül a földreform csak azt eredményezi, hogy az emberek eladják a földet, és a városokba költöznek. 7. Megfelelő fizetések biztosítása, amivel a megfelelő minőségű élelmet meg lehet venni. 8. Támogatni a fenntartható élelmiszer felépítmény kialakulását - CSAs 9. Felszámolni a szűk keresztmetszeteket világos, hogy a hasznot húzó kompániák a változások legnagyobb ellenségei. 10. Beismerni és biztosítani a kártalanítást a múlt és jelen törvénytelenségeire.
Menni fog ez? Lehet, hogy csak utópia, lehet, hogy az állandó harcban egyes elemek megvalósulnak, de a megalkuvás esetén tovább rohanhatunk a vesztünkbe. Multifunkcionális mezőgazdaság Európában - Tények, dilemmák Előre bocsátom, hogy egy régebbi kutatásom eredményeit fogom bemutatni. Bátorkodom ezt tenni abból az egyszerű okokból kifolyólag, mert a változások egy évtizednél rövidebb idő alatt nem teremthetnek lényegesen eltérő helyzetet. Az európai mezőgazdaságot az utolsó években «multifunkcionális» jelzővel illetik. Van ennek alapja, mert az Európai Unió (EU), de a többi európai ország mezőgazdasági fejlődése a könnyen észlelhető regionális és államok közötti eltérések ellenére is - mutat közös tulajdonságokat. Az egyes országok közötti eltérések az általános fejlettség, a mezőgazdasági erőforrások, a kialakult termelékenység, a népsűrűség és más tényezők következménye. A multifunkcionális mezőgazdaság a politika, nemzetközi kereskedelmi tárgyalások, és a tudományos vizsgálatok tárgyát képezi. A legtöbb munka a kereskedelmi tárgyalási politika elemeinek megfogalmazásával, módszertani kérdéseivel foglalkoztak akkor, amikor a tárgyalások intenzívek voltak, de hiányoznak az összehasonlító elemzések, amelyek árnyaltabbá teszik a képet. A mezőgazdaság típusai kontinensek viszonylatában A multifunkcionális mezőgazdaság helyzetének és távlatainak vizsgálata céljából néhány mutató segítségével elvégeztük a mezőgazdasági típusok összehasonlítását, ami a 7. táblázatban látható. 7. táblázat: A mezőgazdaság típusainak összehasonlítása Multi- funkcionális Profit orientált Mono- Funkcionális Mezőgazdasági lakosság % 8,17 13,32 52,85 Megművelt terület ha/lakos 0,42 0,51 0,17 Megművelt terület ha/mez. lakos 5,14 3,85 0,32 A mezőg. term. növ. indexe (1989-91) 87,70 128,80 148,50 Export import (000 $) -17599845.00 52988570.00-63814067.00 Kalória/lakos/nap 3318,10 3176,00 2654,80 Protein/lakos/nap 99,00 90.60 69.50 Forrás: Saját számítások FAOSTAT adatok alapján Megjegyzések: 1. Multifunkcionális mezőgazdaság: Európa