K&H Bank Zrt. KONSZOLIDÁLT FÉLÉVES JELENTÉS 2010. I. félév Budapest, 2010. augusztus 30.
Tartalomjegyzék Kibocsátói nyilatkozat Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált vezetőségi jelentés 2
Nemzetközi számviteli szabványok alapján készített konszolidált mérleg, konszolidált eredménykimutatás és közvetlenül a saját tőkében elszámolt konszolidált eredmény Adatok: millió Ft-ban Nem auditált Auditált KONSZOLIDÁLT MÉRLEG ESZKÖZÖK 2010. június 30. 2009. december 31. Készpénz és Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek 61 891 147 343 Pénzügyi eszközök 3 166 293 2 839 742 Kereskedési célú eszközök 213 976 117 658 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök 4 559 9 145 Értékesíthető eszközök 985 612 1 075 978 Lejáratig tartott eszközök 249 437 0 Hitelek és követelések 1 712 252 1 636 614 Fedezeti célú származékos ügyletek 457 347 Adójellegű követelések 4 882 7 018 Nyereségadóból származó követelések 4 111 6 270 Halasztott adó követelés 771 748 Befektetések társult vállalkozásokban 2 026 2 125 Tárgyi eszközök 31 242 29 268 Immateriális javak 7 907 7 796 Egyéb eszközök 42 555 31 205 Eszközök összesen 3 316 796 3 064 497 Adatok: millió Ft-ban Nem auditált Auditált KONSZOLIDÁLT MÉRLEG FORRÁSOK 2010. június 30. 2009. december 31. Pénzügyi kötelezettségek 2 985 996 2 767 677 Kereskedési célú kötelezettségek 143 074 60 400 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek 198 910 155 663 Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek 2 641 970 2 550 137 Fedezeti célú származékos ügyletek 2 042 1 477 Adójellegű kötelezettségek 4 384 2 778 Nyereségadóból származó kötelezettségek 2 149 136 Halasztott adó kötelezettség 2 235 2 642 Céltartalék jövőbeli kötelezettségekre 36 438 41 811 Egyéb kötelezettségek 64 505 41 586 Kötelezettségek összesen 3 091 323 2 853 852 4
Adatok: millió Ft-ban Átsorolt Nem auditált Nem auditált KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS 2010 I. félév 2009 I. félév Kamat és kamatjellegű bevételek 91 275 127 084 Kamat és kamatjellegű ráfordítások -41 934-80 835 Nettó kamat és kamatjellegű bevétel 49 341 46 249 Díj és jutalék bevételek 23 194 21 088 Díj és jutalék ráfordítások (átsorolt) -7 618-8 385 Nettó díj és jutalék bevétel 15 576 12 703 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés 6 453 10 183 Értékesíthető pénzügyi instrumentumok nettó realizált eredménye 669 219 Osztalék bevétel 2 1 Egyéb bevétel (átsorolt) 8 292-1 197 Bevétel összesen 80 333 68 158 Működési költségek -33 858-35 886 személyi jellegű ráfordítások (átsorolt) -15 013-15 683 általános adminisztratív költségek (átsorolt) -15 277-16 507 tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése (átsorolt) -3 568-3 696 Értékvesztés -17 241-19 043 hitelekre és függő kötelezettségekre -17 141-19 030 egyéb eszközökre -100-13 Társult vállalkozások eredménye 235 276 Adózás előtti eredmény 29 469 13 505 Nyereségadó -6 432-4 784 Adózott eredmény 23 037 8 721 6
Konszolidált üzleti jelentés 1. Makrogazdasági környezet 2010. 1. félévében az elemzők korábbi várakozásait kismértékben meghaladó ütemű bővülést mutat a magyar gazdaság: az élénkülő nemzetközi konjunktúrához kapcsolódóan az exportértékesítésre épülő ipari termelés (kétszámjegyű bővüléssel) ellensúlyozta a továbbra is gyenge belföldi keresletet. Milliárd Ft 2009 2010* GDP növekedés -6,3% +0,8% Államháztartás hiánya 4,2% 5,0% CPI (éves átlag) 5,6% 4,5% CPI (dec/dec) 4,0% 3,8% Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ban) 0,2% 0,7% * előrejelzés (forrás: MNB, KSH és K&H Bank) 2010. első félévében a nemzetközi piacokon a befektetői hangulat változékony volt: az év elején a javuló egyensúlyi pozíciójának köszönhetően Magyarország kockázati megítélése tovább javult, később az IMF-fel folytatott tárgyalások felfüggesztésével kapcsolatos bizonytalanságok a kockázati prémiumok újbóli emelkedését, jelentős árfolyammozgásokat eredményezett. Az infláció (ill. inflációs várakozások) a jegybank középtávú céljainak megfelelően alakultak, így az év első négy kamatdöntő ülésén a monetáris tanács egyaránt 25-25 bp-os kamatcsökkenésről döntött (ennek eredményeképpen a jegybanki alapkamat áprilisra 5.25%-ra csökkent a 2009 évvégi 6.25%- ról). A kedvezőtlen befektetői környezet további csökkenést nem tett lehetővé, és az elemzők többsége sem vár számottevő változást az év végéig a jelenlegi szinthez képest. 2. A bank stratégiai célkitűzései A K&H Bankcsoport egy univerzális bankbiztosító, amely kereskedelmi banki, lízing-, alapkezelői és biztosítási szolgáltatásokat nyújt magánszemélyek és vállalati ügyfelek (elsősorban kis- és középvállalkozások) számára. Annak érdekében, hogy tulajdonosaink és ügyfeleink elvárásainak megfeleljünk: - a nemzetközi tudást / gyakorlatot biztos helyi ismeretekkel ötvözzük; - minden ügyfelünknek modern banki és biztosítási szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek az igényeikből indulnak ki, és versenyképes árakon biztosított szolgáltatásokat jelentenek. Ügyfelekre vonatkozó stratégia: Lakossági ügyfélkör: ügyfeleinket a különböző szegmensek speciális igényeihez igazodva szolgáljuk ki. Vállalati ügyfelek: a keresztértékesítésre fókuszálunk; továbbá bizonyos területeken fokozzuk az ügyfélszerzés intenzitását. Termékekre vonatkozó stratégia: Magánszemélyek: o Innovatív megtakarítási termékek és kiegészítő szolgáltatások, annak érdekében, hogy továbbra is megőrizhessük piacformáló szerepünket. o A hitelezés kibővítése magánszemélyek számára, a hitelkockázatok körültekintő figyelembevételével. o Erős fókuszban a tranzakciós szolgáltatások. 8
KKV: o Ügyféligényeknek megfelelő sztenderd termék, amelyet egyszerűsített folyamatok jellemeznek. o A hitelezési folyamat átalakítása, egyszerűbbé tétele. Vállalatok: o A K&H vállalati üzletága teljes körű szolgáltatásokat nyújtó terület, amely a hangsúlyt a disztribúciós csatornákra helyezi annak érdekében, hogy testre szabott megoldásokat nyújthassunk ügyfeleinknek. Disztribúciós csatornára vonatkozó stratégia: Fiókközpontú, többcsatornás disztribúciós megoldás: habár a csatornák sokszínűsége, a kizárólagos ügynökök szerepe, valamint a külső felek által üzemeltetett és távoli csatornák ugyancsak jelentős tényezőt képviselnek, a legfontosabb csatorna továbbra is széleskörű fiókhálózatunk marad. A Bankcsoport legfontosabb megkülönböztető jegyei: o közel vagyunk az ügyfeleinkhez: könnyű hozzáférés mind fizikai (kiterjedt fiókhálózat), mind pedig virtuális (távcsatornákat) értelemben; o az ügyfeleink nyelvén beszélünk (ügyfélbarát kommunikáció); o folyamatosan szem előtt tartjuk az ügyfelek egyedi igényeit és profilját (a felajánlott szolgáltatások mindig az ügyfelek valós igényeihez igazodnak); o a K&H Csoport egypontos kiszolgáló-egységként működik (univerzális pénzintézet). 3. A bankcsoport konszolidált tevékenységének jellemzői A Bankcsoport mérlegfőösszege 2010. első félévében 8%-ot meghaladó mértékben bővült, ezen belül az ügyfelekhez kapcsolódó hitel és betétállományok egyaránt 5-5% százalékkal nőttek december 31.- hez képest. A leányvállalatok összesített eszközállománya az előző évi záróértéken maradt (183 milliárd Ft). Jelentősebb mérlegfőösszeggel rendelkező leányvállalatok: Pannonlízing Zrt. (88 milliárd Ft), K&H Autófinanszírozó Zrt. (33 milliárd Ft). Milliárd Ft 2009. 2010. Vált december 31. június 31. Mérlegfőösszeg 3.064 3.317 +8,2% Hitelek és követelések 1.637 1.712 +4,6% Betétek 2.706 2.841 +5,0% ebből ügyfél betétek 1.680 1.597-4,9% Saját tőke 211 225 +7,4% A konszolidált mérleg alakulásában a lényegesebb elemek a következők: A félév során a hitelek és követelések állománya közel 5%-kal bővült elsősorban a lakossági hitelállományhoz kapcsolódóan (amennyiben a számokat megtisztítjuk az árfolyamhatástól, akkor gyakorlatilag minden üzleti szegmensnél állománycsökkenést látunk). A teljes betétállomány bővülése elsősorban a tulajdonostól származó bankközi betétek növekedésének köszönhető. A lakossági betétek csökkenését a bank érdekeltségébe tartozó Alapkezelő által kezelt befektetési alapok állományának növekedése ellensúlyozta (ehhez kapcsolódóan az alapok által bankban elhelyezett betétállomány is jelentősen növekedett). Összességében a lakossági források közel 2%-kal csökkentek 2009. dec. 31-hez képest. A saját tőke 14,8 milliárd Ft-tal bővült az alábbi tényezők egyenlegeként: a 2009. év után tulajdonosnak kifizetett osztalék (-10,0 milliárd Ft a felhalmozott eredményben), tárgyévi eredmény (+23,0 milliárd Ft), cash-flow fedezeti tartalék és értékesíthető pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó átértékelési tartalékának növekedése (+1,8 milliárd Ft). 9
2010 első félévében a bankcsoport működési eredménye 44%-kal nőtt (2010: 46,5 milliárd Ft, 2009.: 32,3 milliárd Ft). A főbb üzleti eredménytételek kedvezően alakultak: A nettó kamat és kamatjellegű eredmény 6,7%-kal bővült 2009. I. félévéhez képest. A korábbi időszakhoz képest kedvezően alakuló hitelmarzsok mellett a betétekhez kapcsolódó nettó kamatmarzs is javulást mutat (2009. I. félévében a bank jelentős lakossági betéti kampányokat folytatott). Kiemelkedő mértékben, 23%-kal nőtt a jutalékeredmény a bázis időszakhoz képest (2010: 15,6 milliárd Ft, 2009: 12,7 milliárd Ft) elsősorban a befektetési alapokhoz kapcsolódó megnövekedett üzleti aktivitás eredményeképpen. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye jelentősen csökkent (2010: 6,5 milliárd Ft, 2009: 10,2 milliárd Ft), 2009 első féléve kiemelkedő Treasury kereskedési tevékenységhez kapcsolódó bevételt tartalmazott. Az egyéb bevételek növekedése elsősorban korábbi évek peres ügyeihez kapcsolódó visszaírásokhoz / megtérülésekhez kapcsolható. A Bankcsoport 2010. I. féléves működési költsége közel 6%-kal csökkent (2010: 33,9 milliárd Ft, 2009: 35,9 milliárd Ft): o személyi jellegű költségek 0,7 milliárd Ft-tal, 4,3%-kal csökkentek az előző évhez képest, o az egyéb költség 7,5%-kal csökkent 2009. I. félévéhez képest. A 2010. 1. félévében elszámolt hitelezési értékvesztés 17,1 milliárd Ft volt (2009 I. félév: 19,0 milliárd Ft) a hitelköltség mutató ennek megfelelően javulást mutat az előző időszakhoz képest (2010: 1.84%, 2009: 1.94%). A nem teljesítő hitelek aránya a hitelportfolió 7,3%-a volt az időszak végén (2009. jún 30: 4.6%). A Bankcsoport üzleti tevékenységét az alábbi mutatók jellemzik: 2009. 2010. vált I. félév I. félév Költség / bevétel hányados 52,7% 42,1% -10,6% Jutalékeredmény / összes bevétel 18,6% 19,4% +0,8% Hitelköltség mutató* 1,9% 1,8% -0,1% Működési bevétel / átlagos létszám 36,9 44,0 +19,2% Működési költség / átlagos létszám 19,4 18,5-4,5% Működési eredmény / átlagos létszám 17,5 25,5 +45,7% Hitel / betét arány 91,7% 97,5% +5,8% Tőke **/ összes forrás 7,6% 7,5% -0,1% Tőkemegfelelési mutató (Bázel II) *** 10,72% 12,33% +1,6% ROE (átlagos saját tőkével számolva) 8,7% 20,8% +12,1% ROA (átlagos mérlegfőösszeggel számolva) 0,5% 1,4% +0,9% * értékvesztés / (hitelállomány + garancia), évesítve ** a saját tőke mellett tartalmazza az alárendelt kölcsöntőkét is *** magyar felügyeleti szabályok szerint A legfontosabb hatékonysági mutatókat tekintve elmondható, hogy a bank pénzügyi teljesítménye tovább javult a korábbi időszakhoz képest. A magasabb bevétel, a csökkenő költséggel és alacsonyabb hitelezési veszteséggel együtt összességében javuló profitot eredményezett. 10
4. A stratégiailag fontos leányvállalatok bemutatása Lízingcsoport A Lízingcsoportot jelenleg 9 jogi személy alkotja 1. A cégintegráció és az optimális tevékenységi kör kialakításának eredményeként 2002 áprilisától már a következő cégek töltik be a Lízingcsoport portfoliónövelésre szánt aktív szerepet: Név Fő tevékenység Eszköz K&H Pannonlízing Zrt Kölcsönnyújtás személygépjármű, tehergépjármű, gép és berendezés, flotta K&H Autófinanszírozó Zrt. Pénzügyi lízing személygépjármű, tehergépjármű, gép és berendezés, flotta K&H Autópark Kft. Operatív lízing, flottakezelés (bérlet) személygépjármű, tehergépjármű, gép és berendezés, flotta K&H Eszközfinanszírozó Zrt. Pénzügyi lízing tehergépjármű, gép és berendezés K&H Eszközlízing Kft. Operatív lízing (bérlet) tehergépjármű, gép és berendezés K&H Ingatlanlízing Zrt. Pénzügyi lízing ingatlan A biztosításközvetítési tevékenységet a K&H Alkusz Kft. végzi. A cégcsoport legnagyobb cége a K&H Pannonlízing Zrt., súlya a portfolióban 65%. A K&H Lízingcsoport portfoliója 2010. június 30-án 125 milliárd Ft, amely 2%-os csökkenést jelent az előző év végéhez képest. A lakossági gépjármű finanszírozási tevékenység 2008 év végi megszüntetése a lakossági személygépjármű és a kereskedő finanszírozási portfolió folyamatos csökkenését eredményezte. Az első negyedév kihelyezési adatai alapján a Lízingcsoport a teljes lízingpiacon 2,2%-os, míg az aktív üzletágaiban 4,8%-os részesedést szerzett, 1,7 milliárd Ft-os új kihelyezéssel. A társaság 2009-től a vállalati és kkv ügyfélkörre koncentrál, vállalati finanszírozási termékeket kínál az Eszközfinanszírozási és Flottafinanszírozási üzletágaiban. Rendszereit és folyamatait ennek megfelelően fejlesztette, alakította 2010 első félévében is. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. A Társaságnak továbbra is nehéz piaci körülmények közepette kell eredményeit elérnie. A pénz- és tőkepiaci helyzet némileg javult, a befektetési alapokban kezelt vagyon 15%-kal, míg összes kezelt vagyon 16%-kal emelkedett, mialatt a társaság működési eredménye 34%-kal haladja meg az időarányos tervet. Tovább folytatódik a korábbi években megkezdett innovációs stratégia (több új tematikájú termék előkészítése van folyamatban). A félév folyamán 8 új nyilvános tőkevédett alappal jelentkezett az Alapkezelő. Az első félévben eddig 4 alap alakult át nyíltvégűvé. A lejáró alapokhoz kapcsolódó értékesítési kampányoknak is köszönhetően a felszabaduló megtakarítások nagyobb része továbbra is befektetési alapokban maradt. Az intézményi portfoliókezelést illetően az ügyfélkör bővült, illetve tovább erősödött a már meglevő partnerekkel való együttműködés. 2010 június végén az Alapkezelő 797 (az év elején 686) milliárd Ft vagyont kezelt, ebből a befektetési alapok állománya 609 milliárd Ft (év elején 529 milliárd Ft), amivel a befektetési alapok piacán továbbra is a második legnagyobb szereplő, 19,9%-os piaci részesedéssel. A Társaság őrzi piacvezető pozícióját a tőkegarantált alapok szegmensében (46,8%). 1 A következő társaságok a Lízingcsoport életében passzív szerepet töltenek be: K&H Lízing Zrt., K&H Lízingház Zrt. Ezekben a Társaságokban új szerződéseket már nem kötnek, portfoliójuk vagy kifut a következő évek során, vagy a Társaságok beolvasztásra kerülnek valamely aktív cégbe, vagy mivel már élő portfolióval nem rendelkező cégek felszámolásra kerülnek. K&H Lízingadminisztrációs Zrt. 2010-ben felszámolásra került. 11
K&H Csoportszolgáltató Kft A K&H csoport - a K&H Csoportszolgáltató Kft. (KHCSK) 100%-os tulajdonosának a K&H Banknak a vezetésével 2005-ben csoport szolgáltató központ megalakítása mellett döntött, amelynek célja az egyes csoporton belüli az alaptevékenységhez szorosan kötődő szolgáltatói, valamint kiegészítő szolgáltatói tevekénységek központosítása és hatékony megszervezése volt. A bankcsoport számára teljes körűen végzett szolgáltatói tevékenységek: ingatlangazdálkodás, logisztika- és bankbiztonsági feladatok, üzemgazdasági feladatok (vevő, szállító, tárgyi eszköz stb. könyvelés; adó; bérszámfejtés). Kiegészítő üzleti tevékenységek: törzsvásárlói programok informatikai hátterének biztosítása, hűségprogramok értékesítése, kártya kibocsátási közreműködés a Bank ügyfeleinél működő hűségprogramok esetén. A Társaság szolgáltatási szint megállapodásokat ill. szerződéseket köt az egyes csoporttagokkal minden egyes szolgáltatásra vonatkozóan. 2007-től a KHCSK által nyújtott szolgáltatásokat a K&H Biztosító és a K&H Lízingcsoport vállalatai is igénybe veszik. Jelenleg több, mint 10 társaság a K&H Bankot is beleértve csoportszolgáltató központja a KHCSK. 2008. május elsejével a KHCSK a KBC Global Services N.V. (KBC GSC) magyarországi fióktelepének pénzügyi-számviteli feladatait, valamint üzemeltetési szolgáltatásait is ellátja, a KBC SAP rendszerén. 2008. január elsején alakult a KHCSK Pályázati Igazgatósága, melynek feladata a EU pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás és támogatás. 5. Kockázatkezelés A banki tevékenység számos kockázatnak van kitéve. A K&H Bank ezen kockázatok pontos mérésére és megfelelő kezelésére, limitálására vonatkozó rendszert működtet. A rendszer módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a tulajdonos KBC Csoport kockázatkezelési rendszerébe. Hitelkockázat alatt azon veszteség lehetőségét értjük, amelyet a Bank akkor szenved el, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, vagy nem tudja időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A hitelkockázatokat olyan kockázatcsökkentő technikák alkalmazásával kezeljük, amelyeket a Bank Igazgatósága fogad el. A szabályzatok lefedik a hitelezési folyamat egészét. A hitelportfoliót a Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, ennek alapján készülnek a Bank felső vezetésének szóló jelentések. A forint árfolyam, illetve a növekvő munkanélküliség jelentési periódusban történt alakulása tovább növelte a késedelmes állományt a lakossági hitelek esetében. E mutatók jövőbeni alakulása jelentősen befolyásolhatja a hitelportfólió minőségének alakulását. A hitelkockázatok számszerűsítése érdekében a Csoport különböző minősítési modelleket dolgozott ki, egyrészt az ügyfelek hitelképességének felmérése, másrészt az egyes ügylettípusok várt veszteségének felbecslése céljából. E modellek a hitelkockázat-kezelést olyan területeken támogatják, mint az árképzés, a hitelezési folyamat (befogadás és monitoring), valamint a portfolióalapú értékvesztés meghatározása. Számos modellt csoportszerte egységesen alkalmazunk (például a kormányokra, bankokra, nagyvállalatokra és a projektfinanszírozásra vonatkozó modelleket). Más modelleket ezzel szemben az egyes földrajzi piacokra szabottan alakítottunk ki (kisés középvállalkozások, magánszemélyek stb.). Az egész KBC Csoportban ugyanazt a belső minősítési skálát alkalmazzuk. 2011-től a fenti modellek alapján számítjuk majd ki a hitelkockázatból eredő, a szabályozó szervek által előírt tőkekövetelményeket. Más szavakkal a Bank az ún. belső minősítés-alapú (IRB) módszer alkalmazása mellett dönt. Kezdetben az IRB alap módszerét ( Foundation Approach ) használjuk; a fejlett ( Advanced ) modell bevezetését 2013-ra tervezzük (mindkettő felügyeleti jóváhagyást igényel). A Csoport jelenleg, fokozatosan áll át a Bázel II rendszer IRB alap módszerére. A Bank a folyamatot 2011-ben tervezi befejezni, míg jelentős leányvállalata (a K&H Lízing Csoport) a 2008. óta alkalmazott szabványos módszerről 2013-ban közvetlenül áll majd át az IRB fejlett modelljére (felügyeleti jóváhagyásától függően). 2010 első félévében lezajlott az engedélyezési eljárás keretében tartandó felügyeleti vizsgálat, amelynek hivatalos eredménye várhatóan a második félévben válik ismertté. 2008-ban megtörtént a csoport szinten kiválasztott tőkekalkulációs szoftver (Fermat) adattárházra, illetve az ezen belül megvalósuló hitelkockázati adatbázisra épített bevezetése, amely képes kezelni a magyar nemzeti diszkréciókat, ezáltal a hazai jogszabályokkal összhangban lévő tőkekövetelmény számítás 12
elvégzését teszi lehetővé. 2009-ben és 2010-ben számos fejlesztést hajtott végre a Bank e folyamat gördülékenyebbé tételére, a megbízhatóság, pontosság növelésére. A piaci kockázat a Bank deviza- és kamatláb pozíciói értékének változásából fakadó veszteségkockázata. A kamat- és árfolyamkockázatok valamint pénzügyi instrumentumok felügyeletét az Eszköz-forrás bizottság (ALCO) látja el. Az ALCO tagjai a Bank vezetői bizottsági tagokból, a Treasury és a Kockázatkezelés képviselőiből kerülnek ki. A Bank eszköz-forrás gazdálkodásának alapját a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertanok jelentik. Ennek megfelelően az ALCO folyamatosan figyelemmel kíséri és limitek felállításával (a KBC limitpolitikájával összhangban) korlátozza a banki- és kereskedési könyv kockázati kitettségét. A kamatkockázat mérését és kontrollját a különböző módszerek és limitek (gapelemzés, kamatérzékenység, duration, BPV) együttes alkalmazásával biztosítjuk. Likviditási kockázat alatt azt a kockázatot értjük, hogy egy intézmény nem képes megfelelni nettó finanszírozási követelményeinek. Likviditási kockázatot okozhatnak piaci zavarok, hitel visszaminősítések, amelyek bizonyos finanszírozási források elapadását, jelenős megdrágulását okozhatják. E kockázat kivédése érdekében a vezetés diverzifikálta a finanszírozási forrásokat, és az eszközöket a likviditás szem előtt tartásával kezeli, fenntartva a készpénz, a pénzeszközök, illetve az azonnal értékesíthető értékpapírok egészséges egyensúlyát. A rövid távú likviditási kockázat mérésének és kezelésének központi elemében új mutató került bevezetésre 2008 folyamán a KBC csoport egészére vonatkozóan. Az operációs likviditási limit azt méri, hogy a 30 napos (illetve 5 és 90 napos) kumulált likviditási gap fedezete elégséges-e. Az egyes likviditási mutatók és limitek alakulását a Kockázatkezelési igazgatóság rendszeresen jelenti a K&H Bank vezető testületei részére. Működési kockázatnak tekintjük annak lehetőségét, hogy a Bank veszteséget szenved a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok, illetve emberi hibák vagy külső események hatására. A KBC Csoport Basel II Tőkeegyezményre való felkészülésének egyik fontos eleme a működési kockázatok kezelésének fejlesztése. A működési kockázatok pontos és részletes mérésére a K&H Bankcsoport egészére kiterjedő adatgyűjtési rendszert építettünk ki, mely alapján figyelemmel kísérjük, kategorizáljuk és elemezzük a működési veszteség eseményeket. 2007. decemberben a Bank megkapta a PSZÁF-tól az engedélyt a működési kockázatokra számított tőkekövetelmény sztenderd módszer alkalmazására 2008. január 1-től. 6. A bank működési feltételei A 2010. év I. félévének legfontosabb informatikai fejlesztései a következők voltak: o A lakossági hitelkezelést végző, új Lakossági Hitel Front-End (LHFE) rendszer teljes körűen bevezetésre került. o A Bankban 2010. február 4-én éles üzemben elindult a végrehajtói megkeresések elektronikus fogadását és megválaszolását ellátó belső fejlesztésű rendszer. o A lakossági CRM rendszer funkcionalitásának bővítése befejeződött (miközben elkezdődött a vállalati ügyfélkezelések támogatására szolgáló CRM rendszer bevezetése is). Fiókberuházások: 2010. I. félévében 52 bankfiók létesítése, részleges, vagy teljes átépítése valósult meg, vagy van folyamatban az alábbiak szerint: o 1 új bankfiók készült el és nyílt meg, illetve további 1 állt építés alatt; o 4 bankfiók teljes, vagy részleges átépítése zajlott le, 6 bankfiók átépítése/bővítése volt folyamatban a félév végén; o 40 bankfiókban hajtottunk végre kisebb-nagyobb átalakításokat. A bankfiókok száma 2010. június 30-án 242. A fióképítésekhez kapcsolódóan, illetve az ATM projekt keretében 1 készüléket építettünk be új helyszínen, és 10 berendezést telepítettünk fiókfüggetlen, külső helyszíneken. Az ügyfelek rendelkezésére álló ATM-ek száma 470. 13