.~,","",,,",,,"_.-,-, "'''' ~--------..--- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~-- -...- -''-~'''''''''''_,O".. KÉPES GOMBA KALAUZ az Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték. Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén! Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunk nagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámban a savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, így például az Aggtelektől délre található Kavicsháton. Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesekben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üde gyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük, de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken, a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántókon, sőt a barlangokban is. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gombakalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombák nagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzal a céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihetetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtető világba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevek mellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többi kivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagy bizonyos életszakaszukban mérgező gombák is. Hogyan segíthetjük a gombák védelmét? A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élvez törvényi védelmet, de a szakértők szerint több száz veszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból a legnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyatkozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűnnek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fafajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb a helyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik le az őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fák nem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombának ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepet játszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció. Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömegben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat. Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is előfordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek a területen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda. Egytipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Aggteleki-karszt déli részén egyre jobban terjed. Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemző élővilág és élettelen természeti értékek megőrzése. Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy megkíméled a Karszt gazdag gombavilágát, közös felelősségünk! hiszen ez
sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) lombos és fenyőerdőkben, korhadó faanyagon, júniustói novemberig Mérgező szürke selyemgomba (Amanita vaginata) nedves lombés fenyőerdőben ~-.1r.\ll>'Jlf'''' tavasztól őszig. A kalap szürkés, a tönk és a lemez fehér kerti tintagomba (Coprinus mícaceus) lomberdőben, kertben, útszélen, tuskókon, vagy eltemetett faanyagon, tavasztól őszig A termőtestek rendszerint egyesével nőnek A tönk galléros A termőtesten gallér és bocskor is található A tönkön csak bocskor van, a spórapor fehér retekszagú kígyógomba (Mycena pura) lombos és fenyőerdők talaján, júniustói októberig Mérgező! la termőtest korhadó! nő, a fátyol a kalap iszélén csipkésen! marad meg, a kalap hosszan bordás, : a spórapor barna, a termőtest hamar elfolyósodik f-oo.---"1~--lji szerves anyagon A termőtesten bocskor nem található gyilkos galóca (Amaníta phalloides) általában lomberdőben, nyártói őszig Halálosan mérgező! /------------------------------\. Az egész gomba ibolyaszínű és r.- retekszagú j '~.._--------------------------~. A spórapor sötétbarna, a kalap és a tönk fehéres, finoman pelyhes A spórapor fehér, a kalap zsindelyszenien pikkelyes, gallér gyúniszeni, eltologatható GALAMBGON nagyspórájú csiperke (Agaricus macrosporus) réten, erdőszélen, júpiustól októtjeri,g ".,~,"-...,..;..! ;:". nagy ozlábgomba (Macrolepiota procera) erdőben, erdőszélen, utak mentén, júliustói októberig büdös galambgomba (Russula foetens) erdőben, a síkvidéktől a magashegységekig, júliustói októberig Mérgező!
sötét trombita gomba (Craterellus cornucopioides) savanyú talajú erdők alján, lombos és fenyőerdőben, Októ~,,'~mj_,~i~:t r.~;~±;~~~,tól! a kalap egyen-! ra termőtest feketés,1 r A termőtest sárga,!! lőtlenül domború,!! erősen tölcséres,!! kissé tölcséres,! i hullámos szélű i! trombitaszerű!! kajszibarack illatú! nyálkástönkű pókhálósgomba : :..: : ff~:~~i~~i;~;::; erdőkben. ~~[-~--f~~~~ L:A~l~:~~l At~;;r:~J. r:;~t~1(-a~;~;! E- ~ vagy nyálkás, ;!&! burokmaradvány ~' A termőréteg 1 l~~",~'~~) ('---~-~~;~~-~~~~~~-'1 L_~'~'h~'.'_)O i~-'~fij (;~~rmő~~;~~-~~~~'j..., domború! j burokmaradvány! ~]~~ / ~ ~~~~~ _:_-_n--_ ~A kalap ellaposodó,~ A termőtest ~ A lemezek a ~ A kalap. tölcséresedő,' i csoportosan nő im! tönkre lefutnak i O tölcséresedő, TEJElŐGOMBA'K BAK - f h' : : \.! - : :er:~, i -,------------,- --------------' -----------------------------~' i m:~~r:::~:~~~dv i! : t::~~~; sárga gereben (Hydnum repandum) hegyvidéki lombos és fenyőerdőkben, jún iustól októberig! pattanva törik, j j folyik belőle! 1 erdőben fordul elő i \,------------------------j \.~._---------------------) (---~-;~~~ -;~;~;~-~.j j elvékonyodik, 1 i erősen bordás,! _...:.,.."-=:'t~~j árvégű fülőke (Collybia fusipes) lomberdőben, gyakran tölgytönkökön, júniustói októberig rizike tejelőgomba vagy ízletes rizike (Lactarius deliciosus) kéttűs fenyők alatt és elegyes erdőkben, ősszel L"~~~,,---------------------- ----~ i A tejnedv narancs- i 1 sárga, erdei fenyő j
:.:i erdei szömörcsög (Phalius impudicus) erdőben, erdőszéleken r júniustói októberig ~~'~~~~~ ~~~~~~~~~ l""'''.-- 0= a válasz igen m = a válasz nem i rész szivacsos, i i akalapszerű i! termorész i ízletes kucsmagomba i termőrétege i (Morchella esculenta) i':~~~~~~~t~di~:..~.~~~~) réteke~~l~~~~~~ i A termőtest belül! (.- -..- ': : együregű. a : 1~k~la~sze!ű rés~ ~l kalapszerű rész!...-- -- " igodroktol. rancoktoli O i kucsmához hasonló i A termőréteg a i i egyenetlen. vagy i \ f ) kalap alsó részén! igörbült la~o,kból áll.! m helyezkedik el. ~ A termoreteg a i lemezes. csöves! i kalapszerű részen!, pórusos tüskés i i felül-kívül ifa termőtest belül 1 vagy ráncos i i hely~zk~dik el i i több üregű, a i -, szerkezetű,; i. ~.. ~.~.~~.~.~.~.~.~ ) kalabp~lzerűlréslz ~...,... i sza a yta anu i! ráncos. gyűrött! \~._----------------------------) :=~ ~~~f:~:ik~ i_'~~~'~j,_r~~':~:'~'::~i~;; l'----------------------------\ (----------------------------.~ (------------------------.~ _i Atermőréteg ~ A kalap ~i A kalap nem i,.._.! csöves, pórusos )! féloldalas. kajla.~! féloldalas. i TNÓRUGOMBAFÉlÉK (\.. l.. m~j~:;!!~~~~ó. f )\... -.-- ---' :!.:!.:- ::Ab~a~r s:o~n :y-~o:s~.;~~ i lédús-rostos. i.' '. pata alakú..:!.... fiatalon vörös' körbefutó sávoktói,,. -- ---.". _k..b.'_zé a kalap p_e_nbarna i level ereszt i i tarka i...'..:i ;:.::~.. ~:~:~;~:~~~~:... \:.:! r... iii~~~~:~;..... l...d..u Z.z. ad..t.... :!. fodros papsapkagomba (Heivela crispa) lombos és elegyes erdőben, augusztustói októberig Mérgező! A tönk feketén pikkelyes. a kalap vörös J májgomba (Fistulina hepatica) holt tölgyfák tövén, tuskójan. júliustói szeptemberig bükkfatapló (Fomes fomentarius) lombos fákon, főleg bükkőn, ritkán fenyön, egész évben vörös érdestinóru (Leccinum quercinum) lomberdőben, főleg tölgyek alatt, nyártói kora őszig lepketapló (Trametes versicolor) mindenféle élő és holt faanyagon, egész évben ízletes vargánya (Boletus edulis) lombos és
START A gomba termőteste. r-..-~ A gomba termőteste kalapszerű és tönkszerű részre különül. A tönk ritkán hiányozhat, ekkor a termőréteg csöves szerkezetű gömbölyded, körte ' alakú, rövid tönk i előfordulhat ' A külső burok csillag alakú lebenyekre hasad röt csillaggomba (Geastrum rufescensj erdők talaján, júliustói októberig csíkos pohárgomba (Cyathus striatusj földre hullott korhadó faanyagon, júliustói novemberig A termőtest pohár alakú, belül csíkos, a pohár alján jól látható a korong i alakú termőréteg A termőtestet kettévágva a termőréteg fehér, 4r..------- vagy érett állapotban barna... A termőtest legfeljebb 10 cm átmérőjű PÖFETEGFÉlÉK,...-----------------------------~, f A termőtest 'i ilo-50 cm átmérőjű i '.,-------------------------- p/,' A külső burok letörölhető világos tüskékből áll barna csészegomba (Pezize badiaj erdőkben, nedves, fatörmelékes talajon, nyáron és ősszel júdásfülegomba (Auricularia auricula-judaej élő lombos fák elhalt részein, ritkábban rönkön, egész évben A termőtest szabálytalan fül alakú, kocsonyás bimbós pöfeteg (Lycoperdon per/atumj erdőben, erdőszélen, júliustói októberig -- óriás pöfeteg (Langermannia giganteaj erdőszéleken, ritkás erdőkben, C:C-"-"",,,,, bokron-füves.:f~_.....?'#. helyeken, nyáron és kora ősszel cifra korallgomba (Ramaria formosaj lomberdőkben, főleg bükkösökben, júniustói októberig nyeles áltrifla (Scleroderma verrucosumj erdőkben, erdőszélen, júniustói októberig Mérgező!
~~- ----------------------------------------------~\, HOGYAN FOGJUNK HOZZA A! GOMBÁK HATÁROZÁSÁHOZ? '----------------------------------------------------, j i A kalapos gombáknak sok tulajdonságát meg kell figyelnünk, ha pontosan szeretnénk meghatározni őket. Fontos szempont, hogy egy-egy gombafaj milyen élőhelyen nő, milyen növények közelében, csoportosan vagy magánosan. Meg kell figyelni, hogy van-e bocskora, gallérja. Milyen alakú és milyen színű a kalap és a tönk, ezeken milyen a mintázat, vannak-e pikkelyek vagy nyálkás-e? Milyen típusú a terrnőrétege? Milyen színű a spórája? Milyen szaga van? A termőtestet megtörve elszíneződik-e vagy ereszt-e tej nedvet? Mindezek figyelembe vétele mellett elmondható, hogya gombák jelentős része azonban csak mikroszkópos vizsgálattal vagy vegyszerek re adott reakciójuk alapján határozható. Kiadványunkban a térbeli határozó mentén haladva a gombák külső, jóllátható bélyegei alapján juthatunk el az adott gombához.,--- ------------------------------------, \ A gombagyűjtés szabályai Ne szedjük le a gombát, ha nem akarjuk elvinni, főleg ne rúgjuk fel a számunkra értékteleneket! Az öreg, penészes, kukacos példányokat hagyjuk a helyükön, sok spórát szórhatnak még szét. Amennyiben mégis gyűjtünk gombát, akkor a termőtestet ne tépjük, hanem óvatosan tekerjük ki, a földben maradt micéliumot pedig takarjuk be avarral, földdel, hogy ne száradjon ki. A gombagyűjtés legfontosabb szabálya, hogy csak ellenőrzött gombát fogyasszunk. A gombagyűjtéshez kosarat használjunk, hogy a gomba ne fülledjen be és ne törjön össze. Ne fogyasszunk nyersen gombát. A fejletlen termőtestet könnyen összetéveszthetjük más fajokkal. Egyes gombákban a méreganyag csak alapos főzés során bomlik le. Lehetőleg kerüljük ezeket a fajokat. Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak megárthat a gomba, de nagy mennységben mindenkinek nehezen emészthető. Mit kell tennünk gombamérgezés esetén? Értesíteni kell az orvost, vagy súlyos esetben a mentőket. Azonnal hívjunk mentőt, ha a mérgezés tünetei az elfogyasztás után több mint 12 órával jelentkeznek. A mérgezettet meg kell hánytatni, hogy minél több méreganyag ürüljön ki a szervezetből. A hányadékból rnintát kell venni és az orvosnak átadni. Keserűsót vagy orvosi széntablettát kell beadni, me ly közörnbösíti a mérgek egy részét. Meg kell kérdezni, hogy más evett-e a gombából, mert lehet, hogy másoknál később jelentkeznek a tünetek. Erős hányás vagy hasmenés esetén pótolni kell a folyadékot, sós vagy cukros vízzel, teával. ---'.-, M MCSODA? Bazídiumos gomba: Nevét a termőrétegben elhelyezkedő bazídiumokról, vagyis azokról a csak mikroszkóppal látható sejtekről kapták, amelyekből a spórák kialakulnak. A bazídiumok a többnyire nagyméretű, álszövetes szerveződésű termőtestek meghatározott részén, az ún. termőrétegben alakulnak ki. Bocskor (Volva): Egyes kalapos gombák tönkjének alján lévő burokmaradvány (lásd burok). Burok (Velum): Egyes kalapos gombáknál borítja a termötestet. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor. Cortina: A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerú Gallér (Annulus): Egyes kalapos gombák tönkjén, általában a felső részen lévő burokmaradvány (lásd burok). Gleba: Zárt termőtestű gombáknál található spóratermő bazídiumtömeg. Hifa: A gombák testét, szaporítószerveit felépítő sejtfonál. Kalap: Egyes bazídiumos gombák termőtestének felső, kalapszerú része. A kalap fonákán található a termőréteg, itt képződik a spóra. Micélium: Hifaköteg, a gombahifák összessége. függelék. Mikorrhiza: A gombák és a növények gyökerei között kialakult kölcsönösen előnyös kapcsolat. Pórus: A csöves termőrétegű gombáknál a csövek nyílása. Spóra: A nagygombák ivaros vagy ivartalan úton képződő finom porszerű sza porítóképlete. Szimbiózis: Élő szervezetek kölcsönösen előnyös együttélése. Termőréteg (Himenium): A termőtestnek a spórákat létrehozó rétege. Típusai: ~ pórusos Termőtest: A gombák szaporító képletei, melyek a spórákat termelik. Tömlősgomba: Nevét azokról a törnlószerű sporangiumokról, ' az aszkuszokról kapta, amelyben nyolc spóra helyezkedik el. A tömlősgombákban a termőtestek nem rendeződnek termőrétegbe és általában mikroszkopikus méretűek. Tönk: Egyes bazídiumos gombák termőtestének alsó, általában hengeres része, melya kalapot tartja. Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat ki. Kalapos gombák fejlődési stádiumai és felépítése. bur~k ü~.. tönk...... fátyol. gallér, --------,
~-----------------------------------------------------, SZÉCHENY TERV A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggtelekikarszt viszonyaira. A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült. Szerző: Virók Viktor, Kiadványszerkesztés: Kiss Maja llusztrációk: Tőzsér Péter, Magyarázóábrák: Gubányi Eszter Sorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth Erika Nyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park gazgatóság Minden jog fenntartva. 2011 Nemzeti fejlesztési ÜgynÖkség www.ujszlethenyiterv.gov.hu 0640631631 - MAGYARORSZAG MEGUJUL Fotók: Juraj Popovics,------------------------------------------------------\! HOGYAN TOVÁBB? l, 1! - ajánlott könyvek és honlapok i -----------------------------------------~-~~-------~~ Ha többet szeretnétek megtudni a gombákról, az alábbi honlapokon és kiadványokban szerezhettek további információkat. Albert L. - Locsmándi Cs. - Vasas G. (1995): smerjük fel a gombákat! 1-11. Gabo Kiadó. Farkas S. - Kecskés Sz. (2008): Barangolás a gombák világában. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó. Rimóczi 1. - Vetter Líszerk.. 1990): Gombahatározó 1-11. Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága. Rimóczi 1. (1992-2004): Gombaválogató 1-9. Szépia Kiadó, Tudomány Kiadó, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Szaktudás Kiadó Ház. Rimóczi 1. (2004): Gombák 1. Élővilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó. Simon T. (szerk., 2003): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Uj helyi P. - Molnár V. A. (szerk., 2006): A Kárpát-medence gombái és növényei Élővilág Enciklopédia. Kossuth Kiadó. L Célunk az Aggteleki idelátogató óvodások léletformálása, A projekt az EUr'Ópal Unl6 támog.tásáv.~ az EUr'Ópal Regionális Fejlesztési Alap társfinanszirozásával valósul meg _ Magyar Mikológiai Társaság www.gombanet.hu Gombák világa www.gomba.b74.hu TERRA Alapítvány www.terra.hu
,~-------------------------------------------------------------------------------------------~---------~. 1''' l' 1''',! ALTALANOS TUDNVAlOK ES ERDEKESSEGEK : ~---------------------------------------------------------------------------------------------------- } '_"'_<0 "".." N... _.." o..".. ~ ro ==-<0 o N A klasszikusnak tartott kalapos gombákon kívül nagyon sokféle gomba létezik. Az ismert gombafajok száma százezer körül van, de valószínűleg ennek többszöröse él a Földön. A gombákat tizenkét törzsbe sorolják, de ezek közül szabad szemmel látható termőteste csak a tömlős- és a bazídiumos gombáknak van. Utóbbi törzsbe tartoznak a kalapos gombák is. Hazánkban csak a nagygombák közül megközelítőleg 4000 faj él. A gombák rendszerezése a mai napig vitatott kérdés. Ami biztos, hogy önálló országot (regnum) alkotnak az élővilágban a növények és az állatok mellett. Egyes tulajdonságaikban a növényekre, míg másokban az állatokra hasonlítanak, de termelnek olyan anyagcsere-termékeket is, melyek csak rájuk jellemzők. A gombák teste fonalakból (hifa) épül fel, melynek szövedékét hívjuk micéliumnak. A gombák csak szerves anyagokat képesek felhasználni, nem tudják azokat szervetlen alapanyagokból előállítani, mint a fotoszintetizáló növények. [gy korhadéklakó (szaprofita) és élősködő (parazita) életmódot folytatnak. A tápanyagokat oldott állapotban képesek felvenni, így előtte enzimekkel megemésztik azt,majd a sejtfalon keresztül szívják fel. Sejtjei ket általában sejtfal veszi körbe, mely a növényekre jellemző. Ennek vázanyaga viszont akitin, mely az állatvilágban fordul elő. A gombák szaporodása spórákkal történik, melyeket hatalmas tömegben a termőtest képzi. Egyetlen óriáspöfeteg több ezer milliárd spórát képez. A spórákból elsődleges micélium fejlődik, melyeken vagy ivarszervek képződnek és ezek segítségéve történik a megtermékenyítés, vagy vegetatív hifasejtek olvadnak össze. A létrejövő másodiagos micéliumból termőtest fejlődik, mely újra spórákat hoz létre. A gombáknak egy másik nagyon fontos szerepük a természetben, hogyanövényfajok több mint 80 százalékával szimbiózisban élnek. Ezt a mindkét fél számára előnyös a kapcsolatot nevezzük mikorrhizának. A gombafonalak behálózzák a növények gyökereit és segítenek a növényeknek felszívni a vizet és a szervetlen tápanyagokat. Cserébe a növények szerves tápanyaggal látják el a gombákat. Ennek a kapcsolatnak egy különleges esete az orchideák és a gombák kapcsolata. Az orchideák annyira alkalmazkodtak a gomba jelenlétéhez, hogyamagvaik nem tartalmaznak táplálószövetet. Kis méretük miatt a magokat hatalmas tömegben tudják képezni, viszont a szimbiózisban résztvevő gomba jelenléte nélkül a mag nem tud kicsírázni. A mikorrhiza kapcsolat összetettségét napjainkban kezdik megérteni. Kiderült, hogy gombák segítségével a növények a talajban összekapcsolódnak és hatalmas hálózatokat hoznak létre. [gy a növények képesek hatékonyan megosztani a vizet és ásványi anyagokat. Sőt, bizonyos fokú kommunikációra is képesek. Jelzik a másik növénynek, ha megtámadta őket egy kórokozó, így azok különböző kémiai anyagok termelésévei felkészülhetnek. A legszorosabb mikorrhiza kapcsolat a zuzmóknál alakult ki. A zuzmótelepek gombahifáknak és algáknak az együttese. Ez a szimbiózis teszi annyira sikeressé a zuzmókat, hogy olyan élőhelyeken is képesek növekedni, ahol a gombák vagy a növények külön-külön képtelenek lennének. (Lásd Képes Zuzmókalauz.) ==-0 Az élővilágban a gombák legfontosabb feladata a lebontás. A növények által megtermelt szervesanyagot a fogyasztók felhasználják, majd az elpusztult fogyasztókat a lebontók - többek közt a gombák - bontják le. fgy a körforgás kezdődhet elölről. Ezt a lebontási folyamatot jól láthatjuk az erdőben, amikor a lehullott leveleket fehér micélium szövi át, de ez történik a megpenészedett kenyérrel is. A gombák a szervesanyagok elbontásával egyensúlyt teremtenek a természetben. Emellett számos más formában is segítik az ember életét. Sok élelmiszerünket nem tudnánk előállítani nélkülük, maguk is élelmiszerek, gyógyhatású anyagok (shii-take, pecsétviszgomba) vagy gondoljunk az antibiotikumokra. A gombák állatokkal is létesítenek szimbiózist. Egyes hangyák.gornbakerteket" tartanak fent. A gombák a hangyák táplálékának a maradékán élnek, míg a hangyák a tápanyagokban gazdag, megvastagodott gombafonalakat fogyasztják.