REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Oszteoporózis A csontritkulás megelõzése és kezelése
Bevezetés Mi a csontritkulás (oszteoporózis)? Hogyan csökkenthetô a kialakulásának kockázata? Ha már kialakult, hogyan kerülhetôk el a súlyos következmények? E füzet segítségével az Olvasó választ kaphat a felmerülô kérdéseire. Mi az oszteoporózis? Az oszteoporózis (csontritkulás)a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminôség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet. Az oszteoporózis formái I. Elsõdleges posztmenopauzás oszteoporózis (menstruáció elmaradása után kialakuló csontritkulás) idõs emberek csontritkulása II. Másodlagos a háttérben ismert betegség áll fenn fokozott mellékvesemûködés vagy mellékvesekéreg-hormonnal történõ gyógyszeres kezelés fokozott pajszmirigymûködés májbetegség cukorbetegség vesebetegség idült gyomor- és bél-betegség tartós véralvadásgátló kezelés idült sokízületi gyulladás
A csonttömeg alakulása az élet folyamán Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követôen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbôl. Nôknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késôbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erôhatásra eltörik. A csontépítés és csontbontás szabályozása Egyes anyagok a csontépítés, mások a csontbontás folyamatára vagy irányában hatnak: Hormonok A nôi és férfi nemi hormonok (ösztrogén, tesztoszteron) játsszák a legfontosabb szerepet a csontépítésben és -növekedésben, valamint a csontvesztés megelôzésében. Nôknél a változás kora után az ösztrogén termelése megszûnik (elmarad a havi vérzés), s ettôl az idôszaktól a csontbontás kifejezettebb ütemben zajlik. Férfiaknál a tesztoszteron termelése lassabban, és általában csak 70 éves kor után csökken. A férfiak ezért is védettebbek a csontritkulással szemben, mint a nôk.
Az oszteoporózisban szenvedõk 1/3-a férfi, 2/3-a nõ. A csigolyatörések nõknél jóval gyakoribbak. Sok alkoholfogyasztás növeli a csontritkulás veszélyét. A csontbontás túlsúlyát okozza a mellékpajzsmirigy, a pajzsmirigy és a mellékvese fokozott mûködése. Ma már hormonnak tekintjük a D-vitamint is, amely a napfény hatására a bôrünkben képzôdik. Egyéb tényezôk Egyes betegségekben, pl. ízületi gyulladás során olyan anyagok termelõdnek, amelyek fokozzák a csontbontás folyamatát. A fizikai aktivitás, az izommunka csontokra kifejtett húzó-feszítô hatása a legjelentôsebb csontépítô inger. Az oszteoporózis szövôdményei: a törések Az oszteoporózisra jellemzõ három töréstípus alkartörés csigolyatörés csípõtájéki törés A csúcscsonttömegbôl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elôbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentô tényezôk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont közép-
sô része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípôizület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak. Az alkar törése a változás korában a leggyakoribb. Ez a töréstípus úgy keletkezik, hogy eleséskor támaszt keresve, reflexszerûen elôrenyújtjuk a kezünket. A csigolyatörés kialakulásához rendszerint nem kell nagy erôhatás, a csigolya már a test saját súlya alatt összeroppanhat. Az ék alakban, lapszerûen deformálódott csigolyák megváltoztatják a mellkas alakját, csökken a testmagasság, romlik a testtartás, de nem mindig okoz jelentôs fájdalmat, ezért nagyon sokszor nem derül rá fény. A csípôtáji törés és a combcsonttörés a legsúlyosabb töréstípusok. A csonttömeg csökkenése mellett a törés kialakulásában szerepet játszik a csökkenô járásbiztonság, az esést elhárító mechanizmusok gyengülése és a csípô körüli zsírtömeg csökkenése. Az életkor elôrehaladtával a csípôtáji törés elôfordulásának valószínûsége fokozódik. A csonttörések jelentôsen rontják a beteg életminôségét, akár halálhoz is vezethetnek. Jelentôs anyagi ráfordítást igényelnek mind a társadalom (mûtét, kórházi kezelés, táppénz), mind a család (keresetkiesés, gondozás, gyógyszerek, segédeszközök beszerzése) számára. Kiemelt jelentôségû tehát a törések megelôzése.
A csontritkulás kockázatát növelô tényezôk Amit nem befolyásolhatunk: Genetikai hajlam: A csontok minõsége és mennyisége öröklõdik. Bôrszín: A fehér embereknek fokozottabb a töréshajlama, mint a feketéknek. Nem: A nôk hajlama a csontritkulásra nagyobb, mint a férfiaké, egyrészt mert a nôk csúcscsonttömege alacsonyabb a férfiakénál, másrészt a változókor után a nôi nemi hormonok szintje csökken, harmadrészt a nôk átlagéletkora magasabb. Életkor: Idõsebb generációnál nõ a kialakulás kockázata. Amit befolyásolhatunk: Nõi nemi hormonok pótlása menopauzában. Csontritkulásra hajlamosító betegségek kezelése (pajzsmirigy, mellékvese, veseés májbetegségek, idült sokízületi gyulladás). Testedzés, megfelelõ mennyiségû mozgás. Alkohol, dohányzás, káros szenvedélyek elhagyása. Kálciumban, D-vitaminban gazdag étrend. A csontritkulás gyanújelei és tünetei A csontritkulást a néma járványnak nevezik. A néma jelzô arra utal, hogy a betegség kezdetén még nincsenek olyan tünetek, ame-
lyek miatt orvoshoz fordulna a beteg. Gyakori, hogy valamilyen más ok miatt készül a betegrôl röntgenfelvétel, és ekkor derül fény az oszteoporózisára. A fájdalom csak akkor jelentkezik, amikor a csontokban már mikrotörések alakultak ki (ez a mikroszkopikus méretû csontlemezek, -gerendák törését jelenti). Nincsen olyan fájdalomtípus, ami kizárólag a csontritkulásra lenne jellemzõ, azonban vannak gyanújelek. A csontritkulás gyanújelei A fájdalom: lassan, fokozatosan erõsödik tartós állás során a hát, a derék és a medence területén a leggyakoribb hirtelen jelentkezik, nehéz tárgy emelésekor vagy pl. lépcsõrõl lelépéskor terhelésre, mozgásra erõsödik, késõbb állandósul éjszakai gerincfájdalom A testtartás, a testalkat és a mozgás változása: a háti hajlat fokozódik a medence elõrebillen a testmagasság csökken sovány alkat sorvadt izomzat
A csontritkulás kivizsgálása Röntgenvizsgálat Oszteodenzitometria (csontsûrûség-vizsgálat) Ultrahangvizsgálat Laboratóriumi vizsgálatok Röntgenvizsgálat A röntgenfelvételen kirajzolódik a csontok alakja és bizonyos mértékben a szerkezete is. A tünetmentes csigolyatörések kiszûrésére a magas kockázati csoportba tartozóknak 2-3 évente ellenôrzô röntgenvizsgálat ajánlott. A kezdeti elváltozások kimutatására a röntgen nem eléggé érzékeny módszer. Oszteodenzitometria (csontsûrûségvizsgálat) Az alkart, a gerincet vagy a csípôt vizsgáló módszer, melyet vékony röntgensugárral végeznek el. Fiatal betegeknek, terheseknek nem végezhetõ el. Az elnyelt sugármennyiséget mérve lehet egész pontos adatokhoz jutni, (Z-score, T-score). A vizsgálattal a törési kockázat is mérhetõ. A vizsgálat önmagában nem elegendõ a diagnózis felállításához. A csont ultrahangvizsgálata A csonton áthaladó ultrahang sebessége és gyengülése arányos az ásványianyag-tartalommal. Ez tájékoztató jellegû információt szolgáltat, ezért fôleg szûrési célokat szolgál. Rendszerint a sarokcsont, kézujjak és térd-
kalács vizsgálatát végzik el vele. Törési kockázat becslésére is alkalmas. Laboratóriumi vizsgálatok csontritkulásban A laboratóriumi vizsgálatok segítségével fény derül a csontritkulás hátterében álló tényezôkre. Ilyen a vér kalcium- vagy foszforszintjének megváltozása. A csontépítô és csontbontó sejtek mûködésekor felszabaduló bizonyos anyagok vérbeli szintjét (oszteokalcin, kollagén termékek) szintén mérni lehet. A vese, máj, bélmûködés, belsôelválasztású mirigyek betegségét laborvizsgálatokkal is ki lehet szûrni. A csontritkulás és a csonttörések megelôzése és kezelése A megelôzésnek három szintje van: Az elsôdleges megelôzés az oszteoporózis kialakulásának megelôzését jelenti, ami fôként a betartandó életviteli tényezôkbôl, táplálkozási szokásokból tevôdik össze. A másodlagos megelôzés a csontritkulás korai felismerését és kezelését jelenti. A harmadlagos megelôzés célja a már kialakult csontritkulásban a csonttörések megelôzése.
A csontritkulás kezelésében alkalmazott módszerek, amelyek optimális kombinációját a kezelõorvos személyre szabottan alakítja ki: 1. Kálcium 2. D-vitamin 3. Egyéb vitaminok, nyomelemek 4. Hormonpótló kezelés 5. A csontbontást gátló és a csontépítést fokozó gyógyszerek 6. Fájdalomcsillapítók 7. Fizioterápia 8. Gyógytorna 9. Gyógyászati segédeszközök I. Elsôdleges megelôzés: helyes életmód 1. Kálcium A kellõ mennyiségû kalcium bevitele valójában a csontritkulás megelõzését szolgálja. A kialakult csontritkulás esetén a kezelés kiegészítõje, mert a csontritkulás gyógyszereinek hatékonyságához szükséges. Legcélszerûbb táplálék formájában biztosítani a napi kalciumigényt. Elsôsorban a tejtermékek gazdagok kalciumban: Napi 1 liter tej vagy 10 dkg sajt fogyasztása 1 g kalciumot biztosít (a soványtej, joghurt és a laktózmentes tejtermékek ugyanannyi kálciumot tartalmaznak.) Ha az étrendben a kalciumbevitel nem biztosítható, akkor gyógyszerrel kell pótolni a kalciumot. A felszívódás tekintetében a kalcium-citrát a legjobb. Nem szabad túlzásba vinni a kalciumfogyasztást, mert vesekô kialakulását és
más problémákat is eredményezhet. Napi 2 grammnál ne legyen több a kalciumfogyasztás. 2. D-vitamin A bõrben képzõdik a napfény hatására. A 60 év feletti lakosság harmada D-vitamin hiányban szenved. Olyanokban gyakori, akik keveset tartózkodnak napon, életük nagy részét lakásban töltik. Heti 2-3-szor 10-15 perc közvetlen napfény (kéz, kar és arc) elegendô a szervezet D-vitaminigényének kielégítésére. D-vitaminban gazdag táplálék a máj, a tengeri halak, a tojássárgája. A napi D-vitamin igény 400 egység; megelôzésre 6-800 egységet adnak. A terápiás szükséglet napi 800-1000 egység. Figyelni kell a táplálékkiegészítôk D-vitamintartalmát, mert a túlzott D-vitaminbevitel káros is lehet! Fényvédõ krémek, ablaküveg, ruházat, szmog nagyban csökkenti a napfény hatását, vagy a D-vitamin keletkezését a szervezetünkben. 3. Egyéb vitaminok, nyomelemek Táplálékunkból ne hiányozzon a C-vitamin, a K-vitamin, a B 6 -vitamin, a fólsav és a magnézium sem. Ha egyoldalú a táplálkozás, ezen anyagok pótlása is szükségessé válhat gyógyszer formájában.
II. Másodlagos megelôzés: gyógyszeres kezelés 4. A hormonpótló kezelés Jelenleg a hormonpótlást szövôdmények veszélye miatt csak rövid ideig és elsôsorban a klimax okozta panaszok kezelésére alkalmazzák, oszteoporózis megelôzésre vagy kezelésre nem. A kezelés alatt rendszeres ellenôrzés történik, ami az esetleges szövôdmények idôben történô felismerését segíti. 5. A csontbontást gátló és a csontépítést fokozó gyógyszerek Biszfoszfonátok: A csontritkulás kezelésének egyik leghatásosabb vegyülete. Elsõsorban a csontbontó sejtek mûködését gátolják. A csigolya- és csípõtörések kockázata jelentõsen csökken. A heti egyszeri gyógyszerbevitel igen kedvezõ a beteg számára, de figyelni kell, hogy éhgyomorra és vízzel kerüljön a szervezetbe. Kalcitonin: A szervezetünkben a pajzsmirigyben termelõdõ hormon. Gyógyszerformában lazac-kalcitonint használnak, amelyet ma már szintetikus úton állítanak elõ. A kalcitonin lassítja a csontbontás ütemét, csökkenti a törési kockázatot, javítja a csontok szilárdságát és teherbíró képességét, valamint a csontritkulással oly gyakran együtt járó csontfájdalmat is csökkenti. Fluor: A fluor nyomelem. A csontépítõ sejtek mûködésére hat. Parathormon: Kis adagban naponta adagolva növeli a csontsûrûséget, javítja a csont szerkezetét, és gátolja a csonttörések kiala-
kulását. Hátránya, hogy injekció formájában naponta kell adagolni. Stroncium: Csökkenti a csontbontás ütemét, nagy törési kockázatú betegeknél jön szóba az alkalmazása. 6. Fájdalomcsillapítás A fájdalom csillapítása, megszüntetése a kezelés alapvetô célja. A fájdalom erôsségétôl függôen határozzák meg a gyógyszeres fájdalomcsillapítás módját, részben a gyógyszer hatáserôsségének megválasztásával, részben az alkalmazás módjával (tabletta, kúp, tapasz, a fájdalom helyére vagy általánosan adott injekció). III. Harmadlagos megelôzés: a csonttörések megelôzése 7. Fizioterápia A fizioterápiás kezelési eljárások elônye a kisebb gyógyszerfogyasztás, a gyógyszermellékhatások kockázatának csökkentése. A fizioterápiás kezelés során az izomzatot is lehet erôsíteni, ami csökkenti az elesés kockázatát. Ide tartozik a hidroterápia és a balneoterápia (gyógyfürdõk). 8. Gyógytorna A gyógytorna elvégzése sokféleképpen megoldható. Elsajátítása, gyakorlása lehetséges otthoni körülmények között, otthonápolás keretében, a kórházi vagy járóbeteg kezelés során, illetve a betegklubokban szervezett csoportos tornák során vagy akár video- vagy hangkazetta segítségével. A
gyógytornával fokozzuk az izomerõt, és a gyakorlatok révén járásunk biztonságosabbá válik. A legfontosabb, hogy a gyógytornásztól elsajátított gyakorlatokat rendszeresen végezzük, mert csak így várható eredmény. A combnyaktörés elõfordulása 40-60%-kal csökkenthetõ a fizikai aktivitás fokozásával. 9. Gyógyászati segédeszközök A gyógyászati segédeszközök közül a fûzô a gerincet stabilizálja, tehermentesíti, így javul az állóképesség, csökken a fájdalom. A csípôvédô nadrág az esetleges csípôtáji törések megelôzését szolgálja. A támbot vagy járókeret a járásbiztonság mellett tehermentesítést is biztosít. Számos segédeszköz orvosi receptre felírható, ezt rendelet szabályozza. Mindezek sokat könnyítenek a beteg mindennapi életén. Esési Kockázatellenôrzô Teszt Olvassa el figyelmesen az alábbi kérdéseket! Ha valamelyik kérdésre igen választ ad, úgy olyan kockázati veszélyhelyzetet talált, ami az eleséséhez vezethet. Mivel tudjuk, hogy az esés a csontritkulásos törések egyik fontos oka, szüntesse meg ezt a veszélyhelyzetet, vagy kérjen segítséget háziorvosától vagy szakorvosától!
Az esések egyéni okai Betegségek gyakori megszédülések igen nem látásromlás igen nem izomgyengeség az alsó végtagokban igen nem Parkinson-kór igen nem agyvérzés utáni állapot igen nem ingadozó magas vérnyomás igen nem járás és egyensúly zavar igen nem korábban elszenvedett törés igen nem Gyógyszerek szedése altató igen nem nyugtató igen nem vízhajtó igen nem vérnyomáscsökkentô igen nem több gyógyszer egyidejû szedése igen nem Az esések környezeti okai Lakásban csúszós padló igen nem mozgó, gyûrött szônyeg igen nem lépcsô igen nem rossz világítás igen nem nem stabil bútorok igen nem telefonzsinór a szabadban igen nem rendetlenség, zsúfoltság igen nem Fürdôszobában kapaszkodó hiánya igen nem vizes, csúszós padló igen nem magas peremû fürdôkád igen nem Bizonytalan tájékozódás közlekedés során igen nem
A kiadvány Dr. Tamási László: Oszteoporózis A csontritkulás megelõzése és kezelése címû könyve alapján készült. Minden kiadói jog fenntartva. ISBN 963 9456 91 8 Együttmûködõ partner: A könyv adatai: Második, átdolgozott kiadás, 2006 Terjedelme: 144 oldal Ára: 1680 Ft A könyv kapható: a könyvesboltokban, egyes gyógyszertárakban és közkönyvtárakból kikölcsönözhetõ módon, valamint megrendelhetõ az interneten: www.springmed.hu, www.fo.hu, www.sunbooks.hu, www.bookline.hu, www.konyvkereso.hu, www.kello.hu, www.libri.hu, www.hazipatika.hu, www.beteglettem.hu 1519 Budapest Pf. 314. Tel.: 279 0527, Fax: 279 0528 Rendelés: info@springmed.hu Honlap: www.springmed.hu