Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2013 I. NEGYEDÉV VESZPRÉM MEGYE 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/424-477, fax: 88/424-477, e-mail: veszpremkh-mk@lab.hu
- 2-1. A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Területe 4.493 km 2. A megyében 216 település található (korábban 217, de 2013. január 1. napjától Balatonvilágos község közigazgatásilag Somogy megyéhez került), amelyből 15 városi rangú. A falvak között 160 azoknak a száma, melyeknek a lakónépessége ezer fő alatti, de közülük is 106 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye 2011. január 1-jétől tíz statisztikai kistérségre, illetve 2013. január 1-jétől tíz járásra osztott, a foglalkoztatási körzetek száma kilenc. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló, többször módosított 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kistérségek közül Sümeget a hátrányos helyzetű, Devecsert pedig a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kistérségek közé sorolja. A megye lakónépessége 2012. január elsején 355 ezer fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2012 IV. negyedévében Veszprém megye 15-74 éves korú népességének (273,9 ezer fő) 59 %-a volt gazdaságilag aktív (161,7 ezer fő). A gazdaságilag aktív népességből 146,5 ezer fő a foglalkoztatottak, 15,2 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 1.700 fővel több, míg a munkanélküliek száma 1.100 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye 15-74 éves korú népességéből a 2012. év végén 112.100 fő (41 %) tartozott a gazdaságilag inaktívak közé. A gazdaságilag nem aktív népesség száma egy év alatt 2,1 %-kal mérséklődött. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 53,5 %-ot, az aktivitási arány pedig 59,1 %-ot ért el. A megyei aktivitási és foglalkoztatási arány nagyobb, mint 2011 IV. negyedévében, és mindkettő kedvezőbb az országos átlagnál. Veszprém megyében 2012 IV. negyedévében 77.700 fő állt alkalmazásban, 1,3 %-kal többen, mint 2011 azonos időszakában. A KSH negyedéves munkaerő-felmérési adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országos adatok Megnevezés 2011. 2012. 2011. 2012. Változás IV. n.év IV. n.év IV. n.év IV. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) 357 355-2,0 9.986 9.958-28 Foglalkoztatottak (ezer fő) 144,8 146,5 +1,7 3.850,6 3.908,5 +57,9 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 76,7 77,7 +1,0 2.691,5 2.674,4-17,1 Munkanélküliek (ezer fő) 16,3 15,2-1,1 459,0 468,3 +9,3 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 161,0 161,7 +0,7 4.309,6 4.376,8 +67,2 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 114,5 112,1-2,4 3.361,1 3.270,6-90,5 Aktivitási arány (%), %-pont 58,4 59,1 +0,7 56,2 57,2 +1,0 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 52,5 53,5 +1,0 50,2 51,1 +0,9 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 10,1 9,4-0,7 10,7 10,7 +0,0 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 1 Forrás: www.ksh.hu
19165 18842 16876 15684 14443 13718 13821 13813 14323 14743 15736 17170-3 - 1.2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Veszprém megyében a foglalkoztatás idényjellegű hullámzásával összefüggésben, időről időre ingadozás jellemzi a nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulását is. 2012-ben - a szezonális hatások érvényesülése mellett decembert kivéve, hónapról A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása hónapra kevesebb álláskereső fő 2010. január - 2012. december szerepelt a regisztrációban, mint 25000 2011-ben. A nyilvántartott létszám 2010. 2011. 2012. 20000 2012 éven belül januárban (19,2 ezer fő) volt a legmagasabb, és júniusban 15000 a legkisebb (13.700 fő). 2012-ben 15.695 fő volt a munkaügyi központ 10000 által nyilvántartott álláskeresők 5000 átlagos száma, mely egytizedével alacsonyabb, mint 2011-ben, a 2010. 0 évinél pedig több mint 20 %-kal jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. kevesebb. 2012 évben a megye gazdaságilag aktív népességének 9,6 %-a volt nyilvántartott álláskereső. A megye átlagos mutatója a 2011. évi 10,8 %-ról, 2012-ben 10 % alá mérséklődött. A megye munkaerő-piaci pozíciója az év során mindvégig kedvezőbb volt az országosnál, és a kilenc foglalkoztatási körzet mindegyikében javulás mutatkozott. A Veszprém megyén belül mutatkozó területi különbségek azonban továbbra is jelentősek, és az érintett térségek munkaerő-piaci pozíciójában mutatkozó szezonális eltérések is meghatározóak. A megye két legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térsége 2012-ben is Várpalota és Sümeg volt. A két térség munkaerő-piaci pozíciója a javulás ellenére - időről időre kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. Várpalota foglalkoztatási körzetének munkaerő-piaci helyzete az év során összességében az országos átlagnak megfelelően alakult, Sümeg térségében pedig elsősorban a Startmunka mintaprogramok különböző projektelemeinek köszönhetően évek óta először, kissé kedvezőbb annál. A legkedvezőbb időről időre a megyeszékhely vonzáskörzetének adata, a szezonális hatások pedig a legmarkánsabban 2012-ben is Balatonfüred térségében érvényesültek A munkaerő-kereslet, illetve a foglalkoztatás alakulását Veszprém megyében jelentősen befolyásolja - elsősorban a Balaton-parti idegenforgalmi idénnyel összefüggésben a szezonalitás. 2012 évben azonban a munkaerőigények havonta egyenletesebben oszlottak el, mint a korábbi években, mivel a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhetően az év első három hónapjában is lényegesen nagyobb munkaerő-kereslet mutatkozott az I. negyedévekben szokásosnál. A közfoglalkoztatási munkalehetőségek így nagymértékben ellensúlyozták a holt idény negatív hatásait. 2012 1-12. hónapjában 17,1 ezer db munkahelyre várták a munkaadók a megfelelő jelentkezőket, mely kissé több az előző évinél. Az álláshelyek egyharmad része (5,9 ezer db) támogatás nélkül betölthető munkalehetőség, 67 %-a (11,2 ezer db) pedig támogatott álláshely volt.
- 4-2. A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana 2013 januárjában már harmincegyedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására, melynek keretében a járási munkaügyi kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A felmérés résztvevőinek a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk. A munkaerő-gazdálkodási felmérés 2013 I. negyedévi adatfelvételére január hónapban került sor, az 1. sz. mellékletben szereplő kérdőív kitöltése útján. A felmérés során a 2012. év végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám, illetve a bekövetkező munkaerő-mozgások alakulásáról, a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról, változásáról, valamint a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának tapasztalatairól kértünk információkat az adatgyűjtésbe bevont munkáltatóktól. 2.2 A reprezentativitás arányai A 2012. december végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 564 cég A felmérésben résztvevő munkaadók vállalati méret szerinti megoszlása töltötte ki értékelhetően, mely 95 %-os 2013. I. negyedév válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 főnél kisebb létszámú cégek túlsúlya Mikrovállalkozás jellemző, így a felmérés résztvevőinek 139 db Kiskategóriás nagyobb része (68,6 %-a) is a mikro-, illetve cég 248 db Nagy v állalat 40 db Közepes kisvállalkozások körébe tartozik. A legtöbb nagyságú cég 137 db válaszadó (248 db) a 10-49 fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 137 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja az adott foglalkoztatási körzetet, domináns gazdasági ágak, megfelelő létszámnagyság, szezonalitás, kirendeltséggel való partnerkapcsolat, területi lefedettség, stb. szempontjából. A felmérés során összességében 44,0 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 30,0 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 56,6 %-át jelenti. A KSH 2012 I-III negyedévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,5 ezer fő) az ipari cégeknél álltak alkalmazásban, ezen belül a legnagyobb számban (26,2 ezer fő) a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgoztak. Veszprém megyében magas (13,5 ezer fő) az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában foglalkoztatottak száma is.
- 5 - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 12 8 2 25 Bányászat, kőfejtés 0 1 1 0 2 Feldolgozóipar 22 88 48 22 180 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 4 1 1 6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés 1 2 3 1 7 Építőipar 36 23 6 1 66 Kereskedelem, gépjárműjavítás 31 29 15 3 78 Szállítás, raktározás 4 10 8 1 23 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 13 6 1 37 Információ, kommunikáció 4 0 1 0 5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 3 1 1 5 Ingatlanügyletek 4 9 1 0 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7 3 2 0 12 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3 12 1 0 16 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1 15 12 0 28 Oktatás 2 5 12 1 20 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 9 8 6 24 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 2 2 0 6 Egyéb szolgáltatás 1 8 1 0 10 Összesen 139 248 137 40 564 A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (49 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (20 ezer fő) a feldolgozóipar 180 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb.) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés cégkörében szereplő megyei építőipari vállalkozások összlétszáma nem érte el a 2 ezer főt sem. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 17 %-a (7,5 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások reprezentánsai közül a legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 78 kereskedelmi cégnek volt (4,5 ezer fő). A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén megkérdezett 24 szervezet 5,7 ezer főt, a 20 oktatási intézmény pedig kettőezer főt foglalkoztatott a felmérés időpontjában. A felmérésben résztvevő munkaadóknál 2012 decemberének végén összesen 43.954 fő állt alkalmazásban. A mikro-, és kiskategóriás szervezetek létszámreprezentáltsága meglehetősen alacsony, 15,2 %-ot ért el. A létszám 32 %-át a Nagyvállalat közép-kategóriás cégek, több mint felét 53,1 % pedig a 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe bevont 40 db 250 fős, és annál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23,3 ezer fő állt alkalmazásban, de a 137 db középkategóriás cég is 13,9 ezer főt foglalkoztatott. A reprezentált létszám összetétele cégméret szerint 2013. I. negyedév Kiskategóriás cég 13,5 % Közepes nagyságú cég 31,7 % Az alkalmazásban állók ágazati struktúrájával összhangban, az adatszolgáltatásban résztvevő Veszprém megyei szervezetek A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében 2013. I. negyedév többsége is (195 cég) az ipari Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Középkategóriászámú Nagylét- Mikrovállalkozás Kisvállalat szervezet szervezet Összesen vállalkozásokat reprezentálta, és ebből legnagyobb súllyal (180 vállalkozás) a megye kulcs nemzetgazdasági ága, a feldolgozóipar képviseltette magát. A nyilatkozók egynegyede (138 cég), a megyénkben ugyancsak meghatározó anyagi szolgáltatások területéről került ki. A megkérdezett szervezetek között az építőipari cégek száma is magas (66 db), azonban ezek többsége alacsony létszámmal működő mikro-, és kisvállalkozás. Mikrovállalkozás 1,7%
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás Szálláshelyszolg., vendéglátás Humánegészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő - 6-2.3 Az adatgyűjtés eredményei 2.3.1 A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása 2.3.1.1 A munkaerő-mozgások alakulása A megkérdezett munkaadók 2013 első negyedévének végéig összességében, 2.928 fős létszámfelvételt, és 2.094 fős létszámleadást vetítettek előre, amely 834 fős létszámnövekedést jelent. A 3 hónapos előrejelzés szerint, a 2012. év végi állapothoz képest a válaszadók A 3 hónap múlva várható létszámváltozások alakulása Veszprém megyében közfoglalkoztatás nélküli létszámában az gazdasági ágak szerint fő I. negyedév végére - az 1.360 fős 900 létszámcsökkenés 800 felvétel létszámnövekedés és a 765 fős egyenleg 700 létszámcsökkenés egyenlegeként - 600 500 megyei szinten 1,4 %-os (595 fős) 400 létszámemelkedés várható. A 300 200 prognosztizált létszám-mozgások alapján 100 a munkáltatók statisztikai állományi 0 létszámában várható létszámnövekedés -100-200 jelentős részére a feldolgozóiparban -300 kerül sor, ugyanakkor a megyei szinten -400-500 valószínűsített létszámcsökkenések meghatározó hányada is a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. Az I. negyedév folyamán elsősorban a szezonális jellegű termékeket gyártó feldolgozóipari vállalatok munkaerő-keresletének bővülésére került sor. Dominánsak a feldolgozóiparban várható létszámmozgások, mely 900 főt megközelítő létszámfelvételt, és mintegy 200 fős létszámleadást jelent. A kereskedelemben száz főt meghaladó, de közel kiegyenlített létszámmozgások jelentkeznek. A közfoglalkoztatás területén a felmérés résztvevőinél 1.568 fő belépésére, illetve 1.329 fő kilépésére lehet számítani az első negyedév során. A közfoglalkoztatás területén jelentkező létszámmozgások március végén 239 fős pozitív egyenleggel zárulnak. A közfoglalkoztatottak várható létszámmozgása legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (600 főt meghaladó nagyságrendben), valamint a közigazgatás területét (mintegy 300 fős létszámmal) érinti. 2013 I. negyedévében elindulnak az A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámmozgások alakulása gazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzell., Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Műv észet, szórakoztatás, szabad Egyéb szolgáltatás belépő fő kilépő fő 0 100 200 300 400 500 600 700 [fő] önkormányzatoknál és intézményeiknél, továbbá a civil szervezeteknél működő hosszabb idejű közfoglalkoztatási programok, valamint a kistérségi startmunka programok különböző projektelemei, illetve az országos közfoglalkoztatási programok. A téli átmeneti közfoglalkoztatási program ugyanakkor lezárul a negyedév folyamán.
- 7 - Foglalkozás szerint, amint a következő táblázatból kitűnik az első negyedév végéig három főcsoportot kivéve (de ott is közel kiegyenlítettek a létszámmozgások), a foglalkozásfőcsoportok mindegyikének létszámmozgásai pozitív egyenleggel zárulnak. A kilépő oldalon a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (34 %), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (30 %) képviselnek a legnagyobb részarányt. A három hónap múlva várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében Foglalkozás megnevezése Felvételre Kilépők kerülők száma (fő) Egyenleg Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 868 619 249 Ipari és építőipari foglalkozások 136 98 38 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 129 110 19 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 622 155 467 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 30 35-5 Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. 55 53 2 Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl. 221 245-24 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 71 72-1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 796 707 89 Összesen 2928 2094 834 meghaladja a negyedév során kilépőkét. (fő) A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám 30 %-a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúakra irányul, 27 %-át a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások aránya pedig 21 %-ot ér el. A három hónapos előrejelzés szerint a létszám-mozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. 2013 március végén a foglalkoztatásba bekerülők száma lényegesen Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, valamint építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Az előzőekből adódóan a megyében egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A tervezett létszám-felvételekben az első negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint: erdőgazdálkodási foglalkozások, egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozások, mechanikai gép összeszerelők, feldolgozóipari gépkezelők, termék összeszerelők, szabó, varrónők, fémmegmunkálók, eladók. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (minőségbiztosítási-, gépész-, villamosmérnökök) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg erdőgazdálkodási, valamint egyszerű ipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak jelennek meg nagyobb számban. 2.3.1.2 A létszámváltozások irányának alakulása A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 61 %-a (346 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik 2013 I. negyedévének végéig, a nyilatkozók 24 %-a (136 munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 15 %-a (82 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti előre. Zirc és Várpalota körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk szinten tartását. A létszám növekedésében a legnagyobb arányban Ajka és Pápa vonzáskörzetében bíznak, de a térségek mindegyikében van optimista válaszadó.
- 8 - Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 57 %-ban látják reálisnak létszámuk szinten tartását, 27 % bízik növekedésben, A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya míg 16 % a jelenleginél alacsonyabb szerint kirendeltségenként 12 hónap múlva létszámot valószínűsít 2013 decemberének 100% végére. Az arányok eltolódása a 80% 90% 70% Csökkentést valószínűsít nyilatkozók egy részének optimizmusára enged következtetni, ugyanis Stagnálást vár 60% Létszámnövelést vetít előre 50% 12 hónap múlva 3 %-ponttal bővül 40% azon szervezetek köre, amelyek 30% termelési, szolgáltatási feladataikat a 20% 10% felméréskorinál valamelyest nagyobb 0% létszámmal tervezik megoldani. A többség továbbra is változatlan létszámmal kíván tovább működni, míg a létszámcsökkenést előrejelzők csoportja kissé (mindössze 1 %-ponttal) bővült. A derűlátók részesedése Ajka és Pápa térségében számottevően nagyobb a megye átlagánál. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi 2.3.1.3 A cégek létszámának változása A válaszadók összesített létszámadatai mind 3, mind 12 hónap elteltével némi növekedést mutatnak. 2013. március végéig a nyilatkozók létszámuk 1,4 %-os, míg 2013. december 31. napjáig 1,0 %-os emelkedését vetítik előre. Vállalati méretet tekintve az első negyedév végéig a 10-49 fővel működő vállalkozásokat kivéve - valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedésével számolnak. A mikro-vállalkozások, valamint a 250 főnél magasabb létszámmal működő cégek az átlagnál nagyobb mértékű bővülésre számítanak március végéig. Az elkövetkezendő 12 hónap tekintetében viszont létszám-kategóriák mindegyikében minimális javulást prognosztizálnak. Az 1-9 fővel működő, valamint a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások átlagosnál nagyobb derűlátása az éves előrejelzésnél is megmutatkozik. A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap múlva 12 hónap múlva Vált. (%) 3 hónap múlva Vált. (%) 12 hónap múlva < 9 fő 766 793 777 3,5 1,4 10-49 fő 5918 5884 5928-0,6 0,2 50-249 fő 13936 14015 13961 0,6 0,2 >249 fő 23334 23857 23707 2,2 1,6 Összesen 43954 44549 44373 1,4 1,0 Az adatszolgáltatóknál a közfoglalkoztatásban résztvevők száma az áttekintett időszakokban számottevő növekedést mutat. Az előrejelzés szerint a tárgynegyedév végére 17,7 %-os, 12 hónap elteltével pedig 14,6 %-os növekedéssel számolnak a válaszadók a 2012. év végi bázisadathoz képest.
- 9 - Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve megállapítható, hogy Tapolca A felméréskori, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok körzetében a nyilatkozók mindkét kirendeltségenkénti alakulása Veszprém megyében időszak tekintetében borúlátóak, 16000 15000 Felméréskori létszám (fő) azaz a 2012. december 31. napján 14000 2012.12.31. 13000 Várható létszám (fő) kimutatottnál kisebb létszámmal 12000 2013.03.31. 11000 Várható létszám (fő) számolnak, míg Várpalota 10000 2013.12.31. 9000 térségében stagnálás jellemző. 8000 7000 Veszprém térségében az I. 6000 5000 negyedév végére a megyei átlagnál 4000 3000 számottevően nagyobb javulást 2000 1000 feltételeznek, míg Zirc és Ajka 0 körzetében az éves előrejelzés tükröz az átlagosnál nagyobb derűlátást. 2013 év végére a Sümeg és Balatonfüred térségéből nyilatkozó munkaadók is a megyei átlagnál valamelyest nagyobb mértékű bővülést látnak reálisnak. Egy éven belül a létszám jelentős változásával a térségek egyikében sem számolnak. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az első negyedév során az energiaiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, a közigazgatásban, valamint az oktatásban a létszám mérséklődésével számolnak, míg a vízellátásban stagnálás várható, többi nemzetgazdasági ág reprezentánsai viszont kismértékű javulást valószínűsítenek. A létszám bővülésére a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar képviselői számítanak. Az éves előrejelzés szerint a borúlátók közé (az energiaipar, a közigazgatás, a szálláshelyszolgáltatás, és az oktatás képviselői továbbra is létszámvesztéssel számolnak) csatlakoztak az építőipar reprezentánsai is. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe mindkét prognózis-időszak tekintetében a felméréskori adatnál kisebb létszámot valószínűsít. A vízellátás, hulladékgazdálkodás területe egy év múlva is a bázisidőszaki létszám szinten tartását vetíti előre. Az átlagnál nagyobb mértékű javulást valószínűsítenek ugyanakkor a feldolgozóipar, a szállítási szféra, az egészségügyi, szociális ellátás, és a nem anyagi szolgáltatások területén. Az egyéb nem anyagi ágak területének képviselői közül a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők mind 3, mind 12 hónap elteltével létszámnövekedést valószínűsítenek, az ingatlanügyletek területének képviselői viszont létszámuk stagnálását vetítik előre. Az adatgyűjtés tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a megyében a foglalkoztatás kismértékű javulásra lehet számítani, miután az előrejelzés szerint mind a három, mind a tizenkettő hónap múlva várható létszámadatok valamelyest magasabbak a bázisidőszakinál. A megkérdezett megyei munkaadók többsége a létszám szinten tartását látja reálisnak, egy részénél viszont megmutatkoznak az óvatos derűlátás jelei, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési szolgáltatási feladataikat megoldani.
- 10-2.3.2 A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. A munkaadók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy a cégek által leggyakrabban megjelölt állítások többsége a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozik, míg a hátrányokkal összefüggő megállapításokat általában kisebb arányban helyeslik. Ebből levonható az a következtetés, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőket, ha van rá módjuk. Az előző évek azonos időszakában végzett felmérések során egyértelműen ez volt a válaszok alapján a tapasztalat, de az utóbbi felmérésnél az egyes kérdések tekintetében a válaszadási arányok kissé másként alakultak, azaz az alkalmazással kapcsolatos hátrányok is kissé jobban felszínre kerültek. A válaszok alapján továbbra is meghatározó az állami foglalkoztatáspolitika szerepe, miszerint a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során a cégek előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt ehhez. Ezt a véleményt osztotta a nyilatkozó munkáltatók több mint fele, amely magasabb a korábbi válaszadási arányoknál. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a vállalkozások 36 %-ának véleménye alapján könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztályhoz tartozók, e tekintetben azonban pozitív választ adók aránya csökkent. A következő táblázatban összehasonlításképpen feltüntetésre kerül az egy, a kettő, illetve a három évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok aránya is. A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói vélemények alakulása azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hosszú távon nem lehet rájuk számítani betanításuk sok időt vesz el A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A válasszal egyetértő munkáltatók aránya, % 2010. I. negyedév 2011. I. negyedév 2012. I. negyedév 2013. I. negyedév 44,2 46,3 44,5 52,1 37,4 40,6 43,4 35,6 33,0 36,0 30,5 19,0 23,4 29,0 25,0 21,3 16,5 16,6 22,7 22,9 10,9 14,8 16,3 20,6 12,8 11,7 15,5 14,0 10,9 9,5 12,9 5,0 6,2 6,4 8,3 12,1 2,8 4,6 5,1 6,2
- 11 - A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást korábban nagyobb arányban értékelték a munkáltatók, jelenleg azonban nem éri el a 20 %-ot az így nyilatkozók köre. A válaszadók több mint egyötöd része jelöli meg előnyként a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér-igényt. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal az szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, és az ehhez kapcsolódó másik jellemző negatívum, hogy a betanítás sok időt vesz igénybe. Növekvő arányban jelölik meg hátrányként a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a pályakezdők munkájára, mert tapasztalatszerzés után a fiatalok gyakran munkahelyet váltanak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók 5 %-a tartotta alkalmasnak a fiatalokat. Azon munkáltatók hányada, akik ezt a véleményt képviselik, lényegesen alacsonyabb, mint az előző években. A lassúságukat és az alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeiket az előzőeknél nagyobb arányban (12-, illetve 6 %-uk vélekedett így) tartották jellemzőnek a megkérdezettek. Ez utóbbi kettő negatív véleményt képviselők csoportjának részesedése növekvő tendenciájú. 3. A 100 főnél nagyobb létszámú cégek jellemzői, jövőbeni kilátásai a munkáltatóknál tett személyes látogatás, illetve a felmérés tapasztalatai alapján 3.1 A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások jellemzői 2012 szeptemberében a területi munkaügyi kirendeltségek 103 db száz főnél nagyobb létszámú, illetékességi területükön működő munkáltatót kerestek fel személyesen, a munkáltatói kapcsolattartás keretében. A munkáltatói látogatás alapvető célja a cégek gazdasági helyzetének, jövőbeni kilátásainak, fejlesztési elképzeléseinek, létszám-leépítési, illetve bővítési terveinek felmérése volt. A felkeresett munkaadók több mint 60 %-a részt vett az egyidejűleg lebonyolításra kerülő 2012. évi Munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra-kutatás elnevezésű adatgyűjtésben is, illetve nagyrészük a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben is időről időre szolgáltat adatot. A munkáltatói látogatás során gyűjtött információk összevetésre kerültek a 2012. IV. negyedéves, valamint a 2013. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során tapasztaltakkal. Veszprém megyében a 100 főnél nagyobb létszámmal tevékenykedő munkaadók közel fele a feldolgozóipar egyes ágazataiban működik, többségük a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében. Meghatározó még az Ajka, Pápa, valamint Várpalota térségébe települt nagy létszámú foglalkoztatók szerepe is. A bányászat kivételével, az anyagi ágak mindegyikének van képviselője a száz főnél nagyobb létszámot foglalkoztatók körében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő Balaton-parti vállalkozások esetében meghatározó a szezonalitás hatása, mivel az idegenforgalmi idény hónapjaiban 100 fő feletti létszámot foglalkoztatnak, holtszezonban pedig létszámuk nem éri el a száz főt.
- 12 - A foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségűek még a megyébe települt kereskedelmi vállalkozások is, de számottevő az egészségügyi, illetve szociális ellátás területén működő foglalkoztatók szerepe is. A cégek közel fele (50 db) 200 főnél kisebb létszámmal működött, míg a hét legnagyobb munkaadó az 1000-1999 fős létszám-nagyság kategóriába tartozott a felmérés időpontjában. 3.2 A személyes munkáltatói látogatások tapasztalatai A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek többségének (63 cég) gazdasági helyzete stabil, létszámgazdálkodása kiegyensúlyozott. Számottevő létszámfelvételekkel, és létszámleadásokkal nem számoltak az elkövetkezendő egy évben, és nem gondolkodtak fejlesztésben sem. A termelő-, illetve szolgáltató kapacitás növelését szolgáló beruházások eredményeként összesen 17 szervezet esetében számolhattunk be létszámbővítésről. Ezek a munkáltatók jellemzően létszámukat több ütemben, folyamatosan töltötték fel 2012-ben, illetve töltik fel a 2013. év során, és a megnövelt létszám megtartását vállalták az elkövetkezendő években. 15 cégnél korszerűsítő, innovatív beruházások megvalósítása volt folyamatban, de a szükséges munkaerőt belső átcsoportosítással, a dolgozók átképzésével biztosítani tudják. Számottevő létszámmozgással nem számolnak, de a fluktuációból, nyugdíjazásból eredő üres álláshelyeket betöltik, preferálva a korábbinál kvalifikáltabb munkaerő alkalmazását. Nyolc megyei cég gazdasági helyzetét ugyanakkor stagnálás jellemzi, nem töltik be a nyugdíjazásra kerülők, valamint az egyéb okból távozók helyét, de jelentősebb létszámcsökkentésre a cégek egyike sem készült a felmérés időpontjában. 3.3 A munkáltatói látogatások tapasztalatainak összevetése a 2013 I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információkkal A személyes felkeresés időpontjában a cégek egyike sem készült csoportos létszámcsökkentésre, de számottevő egyéb létszámleadás sem szerepelt a terveikben. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információk megerősítették a 2012 szeptemberében lefolytatott személyes munkáltatói látogatások tapasztalatait. A munkáltatók meghatározó része 2012. évi létszámának szinten tartására, illetve a munkahelyek megőrzésére törekszik, a 2013. év végén várható létszám a megye egészében számottevően nem változik, mivel az éven belüli létszámmozgások nagyrészt kiegyenlítődnek. Jelentősebb létszám-mozgások főleg a közfoglalkoztatásban várhatóak az év végéig, illetve a megyében a szokásos tendenciáknak megfelelően érvényesül idén is a klasszikusan érintett, időjárás-, illetve idegenforgalom függő gazdasági ágakban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, építőipar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) a szezonalitás hatása. Ennek megfelelően a tavaszi és a nyári hónapokban nagyobb a foglalkoztatottság, és kevesebben jelentkeznek álláskeresőként is a munkaügyi kirendeltségeken. A feldolgozóiparban a rendelésállományok alakulásával összefüggésben jellemzően határozott időre szóló munkaszerződéssel, illetve munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül foglalkoztatják a munkavállalókat.
- 13 - A gyártott termék szezonális jellegével (pl. jégkrém-, mezőgazdasági kisgépek-, melegítő takarók gyártása stb. területén) is összefügg néhány feldolgozóipari cég esetében a foglalkoztatás átmeneti szünetelése, majd folytatódása. Az összeszerelő munkakörökben foglalkoztatott betanított munkások esetében a kirendeltségi tapasztalatok szerint időnként nagy a fluktuáció is, ezért szinte egész évben folyamatos a munkaerő-felvétel. A feldolgozóiparban a rendelésállományok növekedésével összefüggésben, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, és a kereskedelem területén pedig az idegenforgalmi idény kapcsán a tavaszi hónapoktól ismét alkalmazzák az holtszezonban kikerülő dolgozókat. A közfoglalkoztatási programok beindulása ugyancsak hozzájárul a foglalkoztatás javulásához. A közfoglalkoztatottak alkalmazásában érintett munkaadók továbbra is élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. 4. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 4.1. A KSH fogalmi rendszere 4.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15 74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.
- 14 - Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség, a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők;
- 15 - - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 4.1.2 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
- 16 - Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetmény-elszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.). 4.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma 2005. november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban 2005. november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok. Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január 1-jére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható).
- 17-2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett 2005. november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.) Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, a többször módosított 1993. évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: 2011. szeptember 1-jétől, majd 2012. január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény V. fejezete) A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt. 71-76. -ai, - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv. 67. -a, továbbá - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59. (9) bekezdése határozza meg. A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.
- 18 - A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. Szerint: A Kjt. 36. -a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt. 2012. július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt. 71-76. -ai alkalmazandók. Az Mt.71-76. -ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. Szerint: A Kttv. 67. -a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik; b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a; d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
- 19 - A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben - 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő, - 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő, - 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a, - 300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. (9)]. Veszprém, 2013. március
- 20-1. sz. melléklet A 2013 I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve
- 21-2. sz. melléklet A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Létszám (fő) 2012.12.31. Várható létszám (fő) 2013.03. 31. Várható létszám (fő) 2013.12. 31. Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Mezőgazdaság, erdőgazdálk. 25 2180 2193 2187 100,6 100,3 Bányászat, kőfejtés 2 105 107 107 101,9 101,9 Feldolgozóipar 180 19991 20652 20445 103,3 102,3 V.energia,gáz,gőzell., légkond. 6 515 514 514 99,8 99,8 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. 7 742 742 742 100,0 100,0 Építőipar 66 1880 1903 1872 101,2 99,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 78 4454 4467 4471 100,3 100,4 Szállítás, raktározás 23 1806 1812 1833 100,3 101,5 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás 37 1229 1208 1192 98,3 97,0 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. 28 1355 1208 1197 89,2 88,3 Oktatás 20 1968 1960 1965 99,6 99,8 Humán-Egészségügyi,szociális ell. 24 5688 5710 5752 100,4 101,1 Egyéb nem anyagi ágak 68 2041 2073 2096 101,6 102,7 Megye összesen 564 43954 44549 44373 101,4 101,0 A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Felméréskori létszám (fő) 2012.12.31. Várható létszám (fő) 2013.03.31. Várható létszám (fő) 2013.12.31. Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Ajka 74 9793 9845 9986 100,5 102,0 Balatonfüred 49 2059 2061 2088 100,1 101,4 Pápa 69 8398 8408 8471 100,1 100,9 Sümeg 48 1288 1297 1310 100,7 101,7 Tapolca 76 2244 2236 2224 99,6 99,1 Várpalota 68 3180 3182 3181 100,1 100,0 Zirc 33 1040 1059 1077 101,8 103,6 Veszprém 98 15017 15526 15097 103,4 100,5 Balatonalmádi 49 935 935 939 100,0 100,4 Veszprém megye 564 43954 44549 44373 101,4 101,0