Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 2. melléklet A Vízkészlet-járulék terheinek megoszlása, fizetőképességi elemzés és járulékszámítási verziók bemutatása az öntözés és halgazdálkodási ágazatra
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban... 3 2. táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban... 4 3. táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban... 5 4. táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban... 6 5. táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban... 7 6. táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban... 7 7. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása... 8 8. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása... 8 9. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban... 9 10. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban... 9 11. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása... 10 12. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása... 10 13. táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként... 11 14. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft... 12 15. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, %... 14
A VKJ köteles vízhasználatok bejelentése a felhasznált (és lekötött) mennyiségeken túl a hasznosított vízkészlet típusát, a felhasználás célját és a felhasználást megvalósító szektor besorolását tartalmazza. A Vízkészlet járulék adatbázis alapján a járulékfizetés gazdasági terheiről információt a felhasználási célok és az érintett szektorok szerinti bontásban lehet adni. Az 1. táblázat a 2013-as adatok alapján mutatja be, hogy mely vízkészlet-típusok, milyen célra milyen mennyiségben kerültek felhasználásra. 1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban A 2. táblázat a különböző célokra befizetett járulék részarányát mutatja a teljes VKJ bevételből. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 3 -
2. táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban Felhasználási cél VKJ befizetés Ft Teher megoszlás gyógyászati cél 160 929 334 1,18% közüzemű 2 705 162 916 19,82% intézményi 13 905 292 0,10% ökológiai 1 290 096 0,01% kármentesítés 36 000 0,00% gazdasági ivó 403 541 821 2,96% gazdasági egyéb 2 747 139 313 20,13% hűtés 3 013 524 0,02% hőhasznosítás 78 025 270 0,57% technológiai 5 594 542 0,04% halgazdaság 805 535 0,01% rizstermesztés 0,00% öntözés 890 210 0,01% állattartás 253 634 535 1,86% energetikai felhasznál 6 801 436 153 49,84% in situ vízerőmű 63 720 220 0,47% gazdasági fürdő 408 623 215 2,99% Végösszeg 13 647 747 977 100% A táblázat bemutatja a fő közvetlen teherviselő csoportokat a 2013-as adatok alapján, amely nem mutat lényeges eltérést a 2009-2013 átlagos értékeitől, ezért a 2013-as év adatait használjuk. A legnagyobb részaránya a villamos-energiatermelésnek van, amely a bevétel felét biztosítja. Ezt követi közel hasonló súllyal a gazdasági szektor és a közüzemi vízellátás 20-20% körüli értékkel. A mezőgazdasági tevékenységek járulékot a VKJ adatbázis szerint csak a nem felszíni készletek használata után fizettek. Ez az adat ellentétes a szabályozással, mert a Vg.Tv. 15/C. (1) l pontja szerint az öntözési célú használat után (beleértve a felszín alatti vízkivételt is) nem kellett 2006-tól kezdődően fizetni. Az ágazatok szerinti bontás elsősorban a gazdasági szektoron belül árnyalja a képet. Továbbá látható, hogy a villamos-energia termelése, a fő célfelhasználásán túl is jelentős mértékben járul hozzá a direkt befizetésekhez, ugyanakkor az ágazat jellegéből adódóan a terhelés a villamosenergia fogyasztásának arányában oszlik meg gazdasági ágak és háztartások között. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 4 -
3. táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban Ágazat Statisztikai Kód Befizetés Ft Megoszlás Mező-erdőgazdaság A 831 967 895 6,10% Halászat B 30 426 444 0,22% Energiahordozó bányászat CA 2 108 406 0,02% Fém és egyéb bányászat CB 72 604 965 0,53% Élelmiszer-dohányipar DA 606 980 865 4,45% Textilipar DB 27 316 433 0,20% Ruházat-bőripar DC 740 398 0,01% Fafeldolgozóipar DD 2 435 436 0,02% Papíripar DE 8 770 895 0,06% Koksz-kőolajfeldolgozás DF 64 584 762 0,47% Vegyipar DG 304 799 966 2,23% Gumi-műanyagipar DH 12 631 758 0,09% Nemfém ásvány-feldolgozás DI 36 691 648 0,27% Fémfeldolgozás DJ 101 456 665 0,74% Gép- berendezés gyártás DK 20 445 473 0,15% Elektromos gépgyártás DL 36 096 677 0,26% Járműgyártás (száll. eszk.) DM 15 500 061 0,11% Bútor és egyéb feldolgozóipar DN 1 153 272 0,01% Vill.energia gáz gőzellátás EA 8 063 914 344 59,09% Vízellátás EB 2 749 718 865 20,15% Építőipar (F) F 19 481 911 0,14% Kereskedelem G 42 627 092 0,31% Vendéglátás H 30 122 117 0,22% Szállítás-hírközlés I 24 136 024 0,18% Pénzügyi tevékenység J 9 203 923 0,07% Üzleti szolgáltatás K 59 047 068 0,43% Közigazgazás L 56 107 021 0,41% Oktatás M 9 432 116 0,07% Egészségügy N 167 924 620 1,23% Szennyvíz-hulladékkezelés OA 21 992 834 0,16% Érdekképviselet OB 16 319 630 0,12% Sport és egyéb OC 199 759 985 1,46% Magánháztartás P 1 162 820 0,01% Egyéb szervezet Q 85 588 0,00% Végösszeg 13 647 747 977 100% 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 5 -
4. táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban Ágazat Statiszti kai Kód Menyiség m3 Mennyiség megoszlás* VKJ befizetés megoszlás VKJ / Bruttó hozzáadott érték Mező-erdőgazdaság A 275 781 196 15,77% 6,10% 0,08% Halászat B 203 659 168 11,65% 0,22% 0,73% Bányászat CA+CB 5 704 749 0,33% 0,55% 0,13% Élelmiszer-dohányipar DA 42 231 006 2,42% 4,45% 0,11% Textilipar + ruházat, bőr DB+DBC 1 230 288 0,07% 0,21% 0,02% Fafeldolgozóipar + papíripa DD+DE 714 787 0,04% 0,08% 0,00% Koksz-kőolajfeldolgozás DF 4 351 275 0,25% 0,47% 0,03% Vegyipar DG 24 112 186 1,38% 2,23% 0,05% Gumi-műanyagipar DH 500 497 0,03% 0,09% 0,00% Nemfém ásvány-feldolgozá DI 2 025 930 0,12% 0,27% 0,02% Fémfeldolgozás DJ 3 539 111 0,20% 0,74% 0,02% Gép- berendezés gyártás DK 664 261 0,04% 0,15% 0,00% Elektromos gépgyártás DL 1 401 469 0,08% 0,26% 0,00% Járműgyártás (száll. eszk.) DM 169 054 856 9,67% 0,11% 0,00% Bútor és egyéb feldolgozói DN 41 550 0,00% 0,01% 0,00% Vill.energia gáz gőzellátás EA 18 054 074 596 59,09% 1,48% Vízellátás EB 701 726 212 40,13% 20,15% 2,37% Építőipar (F) F 230 088 132 13,16% 0,14% 0,00% Kereskedelem G 4 005 409 0,23% 0,31% 0,00% Vendéglátás H 3 045 310 0,17% 0,22% 0,01% Szállítás-hírközlés I 1 226 187 0,07% 0,18% 0,00% Pénzügyi tevékenység J 248 025 0,01% 0,07% 0,00% Üzleti szolgáltatás K 5 215 245 0,30% 0,43% 0,00% Közigazgazás L 10 424 088 0,60% 0,41% 0,00% Oktatás M 1 066 368 0,06% 0,07% 0,00% Egészségügy N 54 096 742 3,09% 1,23% 0,02% Szennyvíz-hulladékkezelés OA 2 335 733 0,13% 0,16% 0,01% Érdekképviselet, sport, kult 0 0 0,00% 0,00% 0,03% Megjegyzés * - a villamosenergia termelés (hűtővíz és vízienergia-termelés) mennyisége nem szerepel a vízmennyiség megoszlásának bemutatásában. A 4. táblázat az ágazati szintű hozzáadott érték termelési képesség függvényében ad összehasonlítást a VKJ okozta teher súlyáról. A non-profit víziközmű szektor számára, mivel itt definíció szerint alacsony a hozzáadott érték mértéke ez az arány magas, csakúgy, mint az energiatermelés, amely esetben pont a bevétel képzés a jogalkotó szándéka. Külön rátekintést igényel a mezőgazdaság és a halászat tevékenysége. Az adatok egyrészt a KSH besorolása alapján, magukat halászat ágazatába soroló szervezetek szerint adnak 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 6 -
tájékoztatás, másrészt a VKJ célkódjai szerinti bontásban, amely arról ad felvilágosítást, hogy a különböző szervezetek milyen célra milyen mennyiséget használtak fel és mekkora vízkészlet járulékot fizettek utána. 5. táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban KSH - B ágazati kód Felszíni Karszt Réteg Talaj VKJ cél célkód m3 m3 m3 m3 közüzemű 21 1 520 intézményi 22 3 440 gazdasági ivó 30 5 473 gazdasági egyéb 40 314 734 898 312 69 350 halgazdaság 51 178 419 821 74 835 rizstermesztés 52 1 700 000 öntözés 60 555 084 181 101 23 340 állattartás 70 5 200 1 682 Összesen 180 993 079 1 520 1 164 921 94 372 6. táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban KSH - B ágazati kód Felszíni Karszt Réteg Talaj Összesen VKJ cél célkód Ft Ft Ft Ft Ft közüzemű 21 6 840 6 840 intézményi 22 21 672 21 672 gazdasági ivó 30 100 593 100 593 gazdasági egyéb 40 5 200 184 23 429 371 1 533 241 30 162 796 halgazdaság 51 26 941 26 941 állattartás 70 5 940 78 955 22 707 107 602 Összesen 5 221 856 12 780 23 635 860 1 555 948 30 426 444 A fenti táblázatokból látható, hogy a halászat ágazat VKJ befizetései a felszín alatti (elsősorban a rétegvíz) készletek használatából adódott. A VKJ célkód szerinti bontásokból, az alábbi két táblázatból ugyanakkor az is látható, hogy a VKJ halászati célkódján más ágazatok ilyen irányú tevékenységei is megjelennek, amelyek közül egyes ágazatoknál jelentkezik VKJ befizetés más ágazatoknál pedig nem. Elemzésre csak a VKJ adatok állnak rendelkezésre, azonban ezen adatbázis sokszor pontatlan. A VKJ használhatóságát javítani kell ehhez javasolhatók a következő intézkedések: A VKJ ügyintézők, adatrögzítők egységes képzést, tájékoztatást kapjanak az adatrögzítésről, a programleírásról. Fontos lenne a VKJ rögzítő program hozzáigazítása a jogszabály-változtatásokhoz, amire több, mint 10 éve nem került sor. Így minden hatóságnál másképp használják, más tartalmat rögzítenek. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 7 -
7. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele mennyiség 2013 Felszíni KSH ágazati besorolás KSH kód m3 Mező-erdőgazdaság A 35 902 824 Halászat B 178 419 821 Fém és egyéb bányászat CB 62 800 Ruházat-bőripar DC 160 000 Fémfeldolgozás DJ 156 000 Építőipar (F) F 1 594 370 Kereskedelem G 58 186 Vendéglátás H 519 008 Szállítás-hírközlés I 7 500 Üzleti szolgáltatás K 2 162 295 Közigazgatás L 2 367 566 Érdekképviselet OB 386 670 Sport és egyéb OC 1 192 904 Magánháztartás P 30 320 Összesen 223 020 264 8. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele befizetés 2013 Felszíni KSH ágazati besorolás KSH kód Ft Mező-erdőgazdaság A 214 136 Halászat B Építőipar (F) F 73 973 Közigazgatás L 299 161 Érdekképviselet OB 136 080 Sport és egyéb OC 55 244 Összesen 778 594 A VKJ adatbázis alapján a halgazdáság célkódon megjelenő bevétel nem a halászat ágazat befizetéseiből származnak, ezért a VKJ okozta terhelés szempontjából ez az információ nem értékelhető. A halászat, mint KSH besorolású ágazat VKJ befizetései 30 millió Ft-ot tett ki 2013- ban, amelyből 23 millió Ft gazdasági egyéb VKJ célkód besorolású rétegvíz használat és 5,5 millió Ft gazdasági egyéb besorolású felszíni vízkivétel. Ez az összeg az ágazat bruttó hozzáadott-értékének 0,73%-a, ami a harmadik legmagasabb érték. A VKJ fizetési kötelezettség újra bevezetése a halgazdasági célú felszíni vízhasználatra köbméterenként 0,1 Ft/m3 díj esetén (a 2013-as mennyiséget feltételezve) 12,5 millió Ft, ami az ágazati hozzáadott-értékre vetítve 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 8 -
0,3%, növekedést jelent. Ez a többi ágazattal összehasonlítva még mindig magasnak mondható, a műszaki ágazatoknál egy nagyságrenddel magasabb, az élelmiszer iparhoz képest viszont csak háromszoros különbséget mutat. Hasonló áttekintést mutatnak be a következő táblázatok a mezőgazdaság, mint ágazat és a VKJ öntözési célkódja esetében. 9. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban KSH - "A" ágazati kód Felszíni Hévíz Karszt Partiszűrésű Réteg Talaj VKJ cél célkód m3 m3 m3 m3 m3 m3 gyógyászati cél 10 115 800 918 915 419 195 közüzemű 21 1 669 277 735 1 906 620 24 447 343 85 450 intézményi 22 118 887 gazdasági ivó 30 597 247 52 690 800 4 217 405 138 109 gazdasági egyéb 40 587 023 1 211 420 17 996 2 400 6 735 536 1 014 325 hőhasznosítás 42 1 892 1 039 813 technológiai 43 384 halgazdaság 51 35 902 824 rizstermesztés 52 22 522 518 öntözés 60 75 635 687 4 773 4 841 217 2 757 795 állattartás 70 62 247 177 079 42 790 17 518 053 974 529 energetikai felhasznál 80 340 020 gazdasági fürdő A0 73 051 1 102 840 552 803 Összesen 134 988 072 3 730 934 248 500 1 957 383 60 940 394 5 942 206 10. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban KSH - "A" ágazati kód Felszíni Hévíz Karszt Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen VKJ cél célkód Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft gyógyászati cél 10 1 042 200 4 678 483 3 975 687 9 696 370 közüzemű 21 9 014 096 5 400 6 863 832 95 678 235 525 661 112 087 224 intézményi 22 1 119 920 1 119 920 gazdasági ivó 30 11 142 052 1 969 542 10 800 61 420 796 1 740 362 76 283 552 gazdasági egyéb 40 15 337 130 44 960 322 2 918 075 43 200 231 613 774 12 295 296 307 167 797 hőhasznosítás 42 63 852 51 641 537 51 705 388 technológiai 43 104 832 104 832 halgazdaság 51 214 136 214 136 öntözés 60 4 593 842 426 2 053 849 072 állattartás 70 1 330 872 3 362 674 413 909 229 568 476 9 550 456 244 226 387 energetikai felhasznál 80 3 060 180 3 060 180 gazdasági fürdő A0 994 977 14 078 319 10 379 741 25 453 037 Összesen 18 611 446 68 548 371 8 255 691 7 336 334 690 746 797 38 469 256 831 967 895 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 9 -
11. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele befizetés 2013 Felszíni Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen KSH ágazati besorolás KSH kód Ft Ft Ft Ft Ft Mező-erdőgazdaság A 4 593 842 426 2 053 849 072 Élelmiszer-dohányipar DA 2 056 2 056 Kereskedelem G 12 060 12 060 Szállítás-hírközlés I 935 935 Üzleti szolgáltatás K 4 464 4 464 Közigazgazás L 8 917 8 917 Sport és egyéb OC 11 608 11 608 Magánháztartás P 1 098 1 098 Összesen 4 593 880 573 5 044 890 210 12. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele mennyiség 2013 Felszíni Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen KSH ágazati besorolás KSH kód m3 m3 m3 m3 m3 Mező-erdőgazdaság A 75 635 687 4 773 4 841 217 2 757 795 83 239 472 Halászat B 555 084 181 101 23 340 759 525 Élelmiszer-dohányipar DA 528 666 17 485 6 955 553 106 Ruházat-bőripar DC 1 460 1 460 Fafeldolgozóipar DD 22 000 2 030 24 030 Papíripar DE 1 200 3 950 5 150 Vegyipar DG 122 1 809 1 931 Gép- berendezés gyártás DK 6 255 6 255 Vill.energia gáz gőzellátás EA 16 897 16 897 Vízellátás EB 234 702 234 702 Építőipar (F) F 10 000 10 000 Kereskedelem G 2 539 579 246 889 50 759 2 837 227 Vendéglátás H 199 450 10 515 199 975 Szállítás-hírközlés I 7 598 25 441 33 039 Üzleti szolgáltatás K 1 942 922 29 106 10 120 1 982 148 Közigazgazás L 13 000 19 329 4 500 36 829 Oktatás M 14 500 111 218 5 256 130 974 Egészségügy N 11 529 760 12 289 Szennyvíz-hulladékkezelés OA 1 962 1 962 Érdekképviselet OB 21 335 14 034 6 994 42 363 Sport és egyéb OC 174 187 21 660 26 769 222 616 Magánháztartás P 41 700 9 076 1 010 51 786 Egyéb szervezet Q 2 000 20 100 16 562 38 662 Összesen 81 902 812 4 773 5 580 571 2 954 242 90 442 398 Az öntözési célkód 0,9 millió Ft bevétele döntően (95%-ban) a partiszűrésű, réteg és talajvízből megvalósított mezőgazdasági besorolású tevékenységekből származik. Míg eseti, hogy más ágazatok esetén a használat járt-e befizetéssel. A mezőgazdasági ágazat öntözési célkódú vízkivétele 75,5 millió m3 volt. Megjegyezzük, hogy VKJ öntözési célkódon egyáltalán nem szerepelhetne 2013-ben járulék, mert VKJ mentes volt. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 10 -
A KSH szerint mezőgazdasági ágazati besorolású vízhasználatok teljes VKJ befizetése 832 millió Ft volt, ami 135 millió m3 felszíni vízkivétel (öntözési célú az előbb feltüntetett 75,5 millió m3) és 73 millió m3 más vízkészlet típusból. A Vízkészlet járulék újra bevezetése az öntözési és a halgazdálkodási célkód esetében a két ágazatot az alábbi táblázatban látható módon érintené. A bemutatott három verzió nem javaslat, a járulék hatását szemlélteti. A táblázat bal oldali oszlopaiban látható a két ágazat 2013-as befizetésének nagysága, a befizetések aránya a teljes VKJ bevételhez, valamint a befizetés aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez, amely indikátor a befizetés relatív terhének összehasonlítására szolgál. Az öntözési cél 1 Ft/m3, halászati cél 0,2 Ft/m3 fajlagos járulék nagyságok felelnek meg jelenlegi (inflációval korrigált) áron a 2006-ban kivezetésre került járulékok fajlagos értékének 1. A táblázatban látható a hasonló nagyságrendű fajlagos járulék visszavezetésének hatása a befizetések nagyságára és az ágazati bruttó hozzáadott-érték nagyságához. Az 1Ft/m3-1Ft/m3 díjtételek esetében látható, hogy a halászati tevékenység egy része a mezőgazdasági besorolású szervezeteknél jelentkezik, a mezőgazdasági szektor terhelés nagyságának megítélésekor mindkét járulék mértékére tekintettel kell lenni. A harmadik változatban a halgazdaság g szorzóértéke 0,1 Ft/m3. A második és harmadik változat különbsége alapján érzékelhető a szorzótényezők tizedforintnyi változásának nagyságrendi hatása. 13. táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként 1 2006-ban az alapdíj 3,90Ft/m3 volt, a g szorzó az öntözési cél (felszíni víz esetén) 0,1-0,3 érték között változott kategóriánként, a halgazdaság és rizstermelés szorzói 0,02-0,06 kategória értékek között voltak. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 11 -
Függelék: Vízkészletjárulék nagysága és aránya a költségekben 2004-2005 14. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft Ágazat megnevezése TEÁOR kód Közüzemi Saját vízellátás Vízellátás összesen vízellátás 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Mezőgazdaság A+B 928 816 1 042 225 5 155 8 061 933 971 1 050 286 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 850 881 963 240 5 150 8 055 856 031 971 295 Halgazdálkodás B 77 935 78 985 5 6 77 940 78 991 Ipar összesen C+D+E 7 119 981 8 285 595 2 178 976 2 521 613 9 298 957 10 807 208 Bányászat C 116 385 90 506 447 468 116 832 90 974 Energiahordozó bányászata CA 31 737 18 193 0 0 31 737 18 193 Egyéb bányászat CB 84 648 72 313 447 468 85 096 72 781 Feldolgozóipar D 1 124 345 1 174 703 7 740 8 579 1 132 085 1 183 282 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 530 879 575 663 491 309 531 370 575 972 Textília, textiláru gyártása DB 29 575 30 207 0 0 29 575 30 207 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 4 733 3 068 0 0 4 733 3 068 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 6 498 7 429 0 0 6 498 7 429 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 51 830 35 697 20 23 51 849 35 720 DF 117 677 124 854 0 0 117 677 124 854 Vegyi anyag, termék gyártása DG 204 851 206 920 6 766 8 075 211 617 214 994 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 9 648 11 227 0 0 9 648 11 227 Nemfém ásványi termék gyártása DI 54 027 60 156 116 112 54 142 60 269 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 31 329 36 453 12 13 31 340 36 467 Gép, berendezés gyártása DK 26 058 25 698 3 0 26 060 25 698 Villamos gép, műszer gyártása DL 43 042 45 367 333 46 43 375 45 414 Járműgyártás DM 13 094 10 785 0 0 13 094 10 785 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 1 106 1 179 0 0 1 106 1 179 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 5 879 250 7 020 386 2 170 789 2 512 566 8 050 040 9 532 952 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 12 -
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 5 656 730 6 746 558 15 158 14 561 5 671 887 6 761 119 Ebből vízienergia 48003 50313 0 0 48003 50313 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 222 521 273 827 2 155 632 2 498 005 2 378 152 2 771 833 Építőipar F 11 128 8 029 1 387 1 481 12 515 9 510 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 472 686 539 862 78 675 82 347 551 361 622 210 Kereskedelem, javítás G 39 870 40 742 46 0 39 916 40 742 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 17 514 22 357 4 567 2 158 22 081 24 515 I 30 373 32 276 733 798 31 106 33 074 Pénzügyi közvetítés J 5 047 91 0 0 5 047 91 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 31 278 36 508 627 749 31 905 37 257 L 50 833 52 962 32 179 36 811 83 013 89 773 Oktatás M 4 822 4 166 3 632 4 431 8 454 8 597 Egészségügyi, szociális ellátás N 31 473 45 531 11 382 11 369 42 856 56 900 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 12 366 13 480 3 748 5 115 16 115 18 595 Érdekképviselet OB 13 550 16 420 13 070 13 986 26 620 30 405 Sport és egyéb OC 232 765 272 060 8 684 6 923 241 449 278 983 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 1 878 1 841 7 8 1 885 1 849 Területen kívüli szervezet Q 917 1 428 0 0 917 1 428 Mindösszesen 8 532 611 9 875 711 2 264 193 2 613 503 10 796 804 12 489 214 Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti g szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 13 -
15. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, % Ágazat megnevezése TEÁOR kód VKJ aránya a nettó árbevételhez VKJ aránya az adózott eredményhez VKJ megoszlása ágazatok szerint 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Mezőgazdaság A+B 0,09 0,10 6,08 2,53 8,65 8,41 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 0,08 0,09 5,46 2,34 7,93 7,78 Halgazdálkodás B 0,97 0,98-26,73 105,76 0,72 0,63 Ipar összesen C+D+E 0,05 0,05 0,92 0,76 86,13 86,53 Bányászat C 0,12 0,08 5,79 1,02 1,08 0,73 Energiahordozó bányászata CA 0,09 0,06-0,51-0,53 0,29 0,15 Egyéb bányászat CB 0,13 0,09 1,03 0,59 0,79 0,58 Feldolgozóipar D 0,01 0,01 0,13 0,09 10,49 9,47 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 0,02 0,02 2,25 1,68 4,92 4,61 Textília, textiláru gyártása DB 0,01 0,01 0,20 0,43 0,27 0,24 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 0,01 0,00-1,61-0,17 0,04 0,02 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 0,00 0,00 0,10 0,16 0,06 0,06 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 0,01 0,01 0,15 0,13 0,48 0,29 DF 0,01 0,01 0,08 0,03 1,09 1,00 Vegyi anyag, termék gyártása DG 0,02 0,02 0,15 0,16 1,96 1,72 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 0,00 0,00 0,05 0,06 0,09 0,09 Nemfém ásványi termék gyártása DI 0,01 0,01 0,18 0,18 0,50 0,48 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 0,00 0,00 0,05 0,07 0,29 0,29 Gép, berendezés gyártása DK 0,00 0,00 0,11 0,08 0,24 0,21 Villamos gép, műszer gyártása DL 0,00 0,00 0,02 0,01 0,40 0,36 Járműgyártás DM 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,09 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 0,00 0,00 0,02 0,02 0,01 0,01 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 0,27 0,34 7,16 8,46 74,56 76,33 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 0,20 0,25 5,30 6,25 52,53 54,14 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 14 -
Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 1,56 1,66 45,35 61,19 22,03 22,19 Építőipar F 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,08 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 0,00 0,00 0,03 0,03 5,11 4,98 Kereskedelem, javítás G 0,00 0,00 0,01 0,01 0,37 0,33 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 0,01 0,01 0,35 0,27 0,20 0,20 I 0,00 0,00 0,02 0,02 0,29 0,26 Pénzügyi közvetítés J 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05 0,00 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 0,00 0,00 0,01 0,01 0,30 0,30 L 0,77 0,72 Oktatás M 0,01 0,01 0,16 0,16 0,08 0,07 Egészségügyi, szociális ellátás N 0,02 0,03 0,26 0,27 0,40 0,46 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 0,01 0,01 0,10 0,10 0,15 0,15 Érdekképviselet OB 0,48 0,42 9,75 4,96 0,25 0,24 Sport és egyéb OC 0,04 0,04 1,60 1,71 2,24 2,23 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 16,78 19,84-301,54 390,84 0,02 0,01 Területen kívüli szervezet Q 0,05 0,10-0,37-0,34 0,01 0,01 Mindösszesen 0,01 0,01 0,12 0,11 100,00 100,00 A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %). 2005-ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 ra fog csökkenni. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 15 -
1. ábra :A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 16 -