Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve

Átírás

1 Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

2 TARTALOM 1. AZ ÖNTÖZÉS JÖVEDELMEZŐSÉGE AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ ÉS AZ ÖNTÖZÉSI KÖLTSÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN ÖSSZEGZÉS... 8 FÜGGELÉK: VÍZKÉSZLETJÁRULÉK NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A KÖLTSÉGEKBEN

3 1 Az öntözés jövedelmezősége Az AKI üzemi szintű vizsgálatokat végzett mintegy 60 öntözéses gazdálkodást folytató gazdaságra, amelyek mezőgazdasági területük legalább 50%-án folytattak öntözést. (AKI évi tanulmánya alapján) Három üzemtípus esetében vizsgálták meg öntözéses és a nem öntözéses gazdálkodást folytató üzemeket: a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok, a gyümölcstermesztő, valamint a szántóföldi zöldségtermesztő gazdaságok esetében elemezték, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelők milyen eredményt értek el nem öntöző társaikhoz képest. A vizsgálati periódus a as évekre esett: ezen 5 év megfelelően reprezentálja a hazai időjárási viszonyokat, mivel szárazabb (2009, 2011, 2012), aszálykárt hozó és nedves (2010, 2013) időszakok is váltották egymást, ennek megfelelően nem a teljes 5 éves időszakban volt feltétlenül szükség az öntözésre, az öntözési beruházásoknak tehát ezen működés nélküli évjáratok költségét is ki kellett termelniük. a) Jövedelmezőség értékelése A tesztüzemi mintában szereplő, öntözést végző, illetve ilyen tevékenységet nem végző gazdaságok közül a várakozásoknak megfelelően az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek rendelkeznek magasabb eszközállománnyal. Az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően kisebbek, mint az átlagüzemek (a zöldségtermesztő üzemek jellemzően feleakkorák, mint az átlagos zöldségtermesztő üzem), ennek ellenére nem csak fajlagosan, de üzemszinten is több munkaerőt foglalkoztatnak. A magasabb árbevételt (amelyhez s gyümölcstermesztő és a szántóföldi gazdaságoknál magasabb támogatás is tartozik) természetesen magasabb költségekkel lehet elérni. Az anyagköltségek 1,5-4-szeres mennyiséget érnek el a nem öntöző gazdaságokhoz képest. Ezen belül magasabb a vető-szaporítóanyag, a műtrágya és a növényvédő szer hektáronkénti értéke is, akárcsak a ráfordított energia és természetesen a vízzel kapcsolatos költség. A magasabb anyagjellegű ráfordítások mellett a személyi jellegűek is magasak viszont annál is magasabbak, mint ami a felhasznált munkaerő mennyiségéből következik. Ez azt jelenti, hogy nem csak több munkaerőt alkalmaznak, de jobban meg is fizetik őket nem függetlenül attól, hogy magasabb technológiai tudásra van szükség az öntözéses gazdálkodás kivitelezéséhez. A magasabb ráfordítások eredményességét jól jelzi, hogy mind a bruttó, mind a nettó hozzáadott-érték jóval magasabb az öntözéses gazdaságokban, mint nem öntöző társaik esetén: a különbség a szántóföldi növénytermelőknél és az ültetvényes gazdálkodás esetén közel kétszeres, míg a szabadföldi zöldségtermesztésnél közel négyszeres. Amennyiben a jövedelemmutatókat vizsgáljuk meg, megmutatkozik az öntözéses gazdálkodás előnye: a szántóföldi növénytermesztés esetében az üzemi eredmény több mint duplája a nem öntöző gazdálkodók átlagának, az ültetvényes gazdálkodás esetében közel duplája, míg a zöldségtermesztés esetén közel négyszerese. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 3 -

4 Az értékelésből világossá vált, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően magasabb eszközértékkel magasabb bevételt és nyereséget érnek el, mint a hagyományos gazdálkodást folytató termelők. b) Az öntözésfejlesztési beruházások jövedelmezősége AKI megvizsgálta, hogy egy a Növekedési Hitelprogramból finanszírozott, 2,5%-os kamattal számolt termelői öntözésfejlesztési beruházás 10 éves futamidő alatt milyen eredményeket hoz. A szántóföldi növénytermesztő gazdaság esetében megéri a beruházás, már a 6. évben megtérül és 10 éves távlatban hektáronkénti 354 ezer forintos jövedelemtöbbletet eredményez. Ehhez azonban hektáronként több mint 400 ezer forintos beruházást kell végrehajtani. Az ültetvényes gazdálkodás esetében nem ilyen kedvező a helyzet, a beruházás csak 13 év elteltével térül meg, ennek megfelelően a vizsgált 10 éves időtávon még a kedvező, 2,5%-os kamatozás mellett is negatív a beruházás jelenértéke, -266 ezer forint. A zöldségtermesztő gazdaság esetében jól látható a számokból, hogy jövedelmezően csak öntözés mellett lehet gazdálkodni, és aki csak teheti, azonnal fogjon öntözésfejlesztésbe: a megtérülési idő csupán 4 év, a nettó jelenérték 3,8 millió forint hektáronként. Ehhez azonban hektáronként 2,1 millió forintot kell befektetnie egy termelőnek. Ezek a kiváló eredmények alapvetően arra vezethetőek vissza, hogy az árutermelő szántóföldi zöldségtermesztés zöme már jelenleg is öntözéses gazdálkodás keretében történik, viszont azon üzemek, amelyek nem ilyen módon gazdálkodnak, óriási lemaradásban vannak napjaink technológiai viszonyaihoz képest és emiatt nagyon komoly potenciális jövedelmet veszítenek el. Amennyiben feltételezzük, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 40%-os támogatást adnak az öntözésfejlesztési beruházáshoz, és továbbra is feltételezzük, hogy fennmarad a 2,5%-os kamatszint, a következő eredményeket kapjuk: A szántóföldi növénytermesztés esetében tovább nő a nettó jelenérték, már a 3. évben visszahozza a befektetés árát a jövedelem 252 ezer forintos termelői beruházás és 168 ezer forintos állami támogatás mellett. Az ültetvényes gazdálkodásban megvalósított öntözésfejlesztési beruházás ebben az esetben már nyereségessé válik, 8 éves megtérüléssel, közel 300 ezer forintos 10 év alatti nettó jelenértékkel. Ehhez több mint 830 ezer forintos termelői beruházás és 560 ezer forintos állami támogatásra van szükség. A zöldségtermesztő gazdaság esetében tovább nőnek a kiváló számok: 10 év alatt 4,7 millió forint többletjövedelem hektáronként, 2 év alatti megtérülés 1,3 millió forint termelői beruházás és 870 ezer forintos állami támogatás mellett. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 4 -

5 Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-1. táblázat: Az öntözésfejlesztés, mint beruházási döntés vizsgálata Üzemtípus Szántóföldi növ. term. Ültetvényes gazdálkodás Szántóföldi zöldségterm. Építmény/gépek, eszközök többlete (Ft/ha) Öntözéses gazdálkodás eszköztöbblete Forgóeszköz-többlet (Ft/ha) Összes eszközérték-többlet (beruházási igény, Ft/ha) Beruházási igény 40%-os támogatás esetén (Ft/ha) ,5%-os diszkontkamat, támogatás nélkül 2,5%-os diszkont-kamat, 40%-os támogatással NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) Megtérülési idő (év) NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) Megtérülési idő (év) Forrás: FADN adatok alapján készült az AKI Vállalkozáselemzési Osztályán, AKI 2014, 5. táblázat. 2 Az öntözési díj és az öntözési költség nagysága és aránya a mezőgazdasági termelésben A tapasztalatok (az AKI évi tanulmánya) szerint 2011-ben mind a vízszolgáltatás ára, mind az vízszolgáltatás költségének részaránya a termelési költségekben jelentős eltéréseket mutat. A nagyon kedvező esetben (jó fekvés, nagy fogyasztó) akár 1-3 Ft/m3 vízszolgáltatási díj is előfordul, azonban ez kedvezőtlenebb feltételek esetén 20-25Ft/m3 értéket is elérhet. Ebből adódóan (80-120mm/ha mennyiséget feltételezve) a hektárra vetített öntözési költség 1,5 és 30 ezer Ft/ha között is változhat, átlagosan 2-7 ezer Ft/ha között. Ez átlagos körülményeket figyelembe véve a növénytermesztési költségek 1-4%-át jelenti, azonban mint a fenti értékekből adódik, ez elérheti a 10-12%-ot is. Ugyanakkor a vízszolgáltatás költsége csak egy tört része az öntözőberendezések üzemeltetésének (az anyagköltségeknek része az energiaköltség is) ott vannak még a személyi és az amortizációs költségek is. A fenti átlagos számokat tekintve tehát a vízszolgáltatás az anyagköltség negyedét tehetik ki. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 5 -

6 2-1. táblázat: A lineár és a csévélődobos öntözőberendezés üzemeltetési költségei üzemi adatok alapján Alább az öntözőberendezések működtetésének költségei pontosítva néhány növényfajta esetén. És a jövedelmezőség alakulása növényfajtánként és a termőhely minősége szerint (25 AK felett, AK, és 17 AK alatt). Látható, hogy az öntözés a jó termőhelyeken, a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű öntözőrendszerek esetén éri meg. A többi esetben a jövedelmezőség már negatív. Az előzőekben felsorolt adatokkal összevetve látható az is, hogy maga a vízszolgáltatás költsége töredéke az intenzívebb termelés magasabb költség igényének táblázat: Az öntözés jövedelme termőhely és öntözési technológia szerint Forrás: AKI függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 6 -

7 Az öntözés költsége és jövedelmezősége nagymértékben függ a választott növény fajtájától, a termőhelyi adottságoktól és az alkalmazott öntözési technológia hatékonyságától. Az alábbi táblázat ezt az összetettséget mutatja be öt növényfajta esetében. Az idézett vizsgálat (AKI 2011, 2014) eredményeiből azokat a növény fajta-termőhely-öntözéstechnológai kombinációkat tartalmazza a táblázat, amely esetben az öntözés pozitív jövedelmezőséggel valósítható meg. A táblázat azt mutatja be, hogy a vízszolgáltatási díjak átlagos sávjába eső díjak milyen részarányt képviselnének az öntözés jövedelméből táblázat: Az átlagos vízdíj viszonyítása az öntözés jövedelmezőségéhez Látható, hogy a gazdálkodói döntések függvényében a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. Kiegészítő megjegyzések: 1, Hol veszik el a hatékonyság, ami miatt az öntözés olyan nehezen térül meg? Nehéz összehozni elegendően nagy területet. Magyarországon a jelenleg leggyakrabban alkalmazott öntözési technológia a csévélődobos és a Lineár rendszer. E rendszerek esetén 50-70, illetve hektár a gazdaságosan öntözhető terület nagysága. Az alábbi táblázatból látszik, hogy még a legnagyobb gazdáknak is gondot okozhat, hogy az öntözőberendezések hatékony üzemeltetéséhez szükséges összefüggő területeket szomszédos parcellákba koncentráljanak. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 7 -

8 2-4. táblázat: Gazdaságok száma, területe és parcella jellemzőik Birtokméret Gazdaságok száma (ezer) Területük aránya Átlagos területe (ha) Egy gazdaságra jutó parcellák száma (db/gazdaság) Parcella átlagos területe (ha) 10 hektár alatt 124,4 9,0% 3,7 2,7 3, hektár 44,9 24,2% 21,3 6,8 3, hektár 7,5 4,0% 70,0 13,6 5, hektár 6,4 3,4% 175,6 22,3 7,8 300 hektár felett 2,0 1,1% 1.002,4 66,2 16,1 Összesen 185,2 100% 27,3 5,3 4,9 Forrás: AKI 2011, Az öntözésfejlesztés gazdasági összefüggései 9. és 10. táblázat 2, a magyar mezőgazdaság nem termel elég intenzíven. Így nehezebben fizeti ki a magasabb költségű szolgáltatásokat, még ha azok növelnék is az eredményességét. De ez beruházás és munkaszervezés kérdése. Az ingyenesség inkább csak elodázza a szükséges fejlesztéseket, az alapproblémát nem oldja meg táblázat: Eredménymutatók nemzetközi összehasonlításban Forrás: Tesztüzemi információs rendszer eredményei 2012, AKI 3 Összegzés Összességében megállapítható, hogy a professzionális öntözéses gazdálkodást folytató, területük több mint 50%-át megöntöző hazai üzemek a közötti 5 éves periódusban magasabb eszközlekötéssel, magasabb foglalkoztatás mellett, magasabb árbevételt és nyereséget elérve gazdálkodtak úgy a szántóföldi növénytermesztésben, mint az ültetvényes gazdálkodásban és a zöldségtermesztésben. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 8 -

9 Ha megvizsgáljuk a többlettőke-igény és a többletjövedelem viszonyát, megállapítható, hogy a zöldségtermesztés esetében szinte nélkülözhetetlen az öntözési beruházás, annyival jobb eredményt érnek el az ilyen típusú üzemek, és olyan gyorsan megtérül a befektetett tőke. A szántóföldi növénytermesztők hosszabb megtérülési időre és alacsonyabb nyereségre számíthatnak, azonban még itt is egyértelműen pozitív a szaldó. Az ültetvényes gazdálkodás esetében viszont már csak támogatás igénybevétele mellett válhat nyereségessé a beruházás 10 éven belül, egyébként majd másfél évtizednek kell eltelnie, hogy a beruházás kitermelje az árát. Ezen megállapítások mellett azonban külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öntözési beruházások hektáronkénti költsége (plusz kb. 300 ezer forint/ha) és a vizsgált öntözéses gazdálkodást folytató üzemek hektáronkénti eszközráfordításai (plusz ezer forint/ha) jól mutatják, hogy az öntözési beruházás nem csupán a szükséges művek kiépítését és gépek megvételét jelenti. Ahhoz, hogy valóban jövedelmezővé váljon a beruházás, a teljes gazdálkodási rendszert át kell alakítani. Az öntözés ugyanis nem csak az öntözővíz táblára való kijuttatását jelenti azonos művelési mód és költségstruktúra mellett, hanem intenzívebb gazdálkodást, eltérő talajművelést, másfajta erő- és munkagépeket, jobb szaporítóanyagot, esetenként több műtrágyát és növényvédelmet, több személyi költséget. Sokkal több munkát, sokkal több odafigyelést. Csak ha ezek a feltételek is teljesülnek, és az öntözéses gazdálkodáshoz igazítják a többi művelési inputot, megfelelő szakmai hátteret biztosítva az öntözés mellé, várható az a jóval magasabb hektáronkénti eredmény, amelyről a hatásvizsgálat számai tanúskodnak. Egyébként könnyen előfordulhat, hogy a beruházás inkább veszteségtermelővé, holtteherré válik a gazdaság számára. Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek jó minőségű területeken gazdálkodnak és a korábbi beruházásaiknak köszönhetően magas ráfordítással, az öntözés által magas többlethozamokat biztosító növényeket termesztenek (intenzív körülmények között), számukra önmagában nem okoz jelentős költséget az öntözővíz. Azon szervezetek esetében és ezek vannak többségben, amelyek nem a legjobb minőségű területeken gazdálkodnak, nem hajtották végre a szervezési és gazdálkodási modernizációt, vagy helyi korlátok miatt nem tudnak az öntözőberendezések hatékony használatához szükséges, kellően nagy területet öntözni számukra az öntözés hozzáadott értéke alacsonyabb, akár negatív is lehet. Esetükben az öntözés kapcsán felmerülő többlet költségek együttes fedezése jelent problémát, amelynek csak egy kisebb része az energia és víz költség, de ez egy strukturális probléma, ezt a víz árával nem lehet kompenzálni. Az öntözés gazdaságosságára vonatkozó adatokból egyértelműen kiderül, hogy két jól elkülöníthető készlethatékonysággal működő szegmens van jelen az öntözési célú vízhasználatban. A VKI-ban megfogalmazott készletköltség-megtérülésre vonatkozó feltételek pontosan erre a helyzetre vonatkoznak. A szabályozás célja, hogy ha egy víztesten az igények meghaladják a rendelkezésre álló vízkészlet nagyságát, akkor azoknak a használóknak legyen lehetőségük a készlet felhasználására, amelyek magasabb hozzáadott értéket tudnak belőle előállítani. Ez a társadalom érdeke is. A vízkészlet allokáció rendszerének kell ezt az érdekkonfliktust transzparens módon megjeleníteni, időt hagyva az alkalmazkodásra és az 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 9 -

10 agrárpolitika körébe tartoznak azok az intézkedések, amelyek az alkalmazkodás érdekében a termelési technológiai fejlesztéséhez segítik hozzá a gazdálkodókat. Hivatkozások Az öntözésfejlesztés ökonómiai hatásának vizsgálata a tesztüzemi rendszer alapján. Kemény Gábor, AKI Gazdaságelemzési Igazgatóság, 2014 Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. AKI 2011 Függelék: Vízkészletjárulék nagysága és aránya a költségekben táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ ben, ezer Ft Ágazat megnevezése TEÁOR kód Közüzemi Saját vízellátás Vízellátás összesen vízellátás Mezőgazdaság A+B Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A Halgazdálkodás B Ipar összesen C+D+E Bányászat C Energiahordozó bányászata CA Egyéb bányászat CB Feldolgozóipar D Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA Textília, textiláru gyártása DB Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE DF Vegyi anyag, termék gyártása DG Gumi-, műanyag termék gyártása DH Nemfém ásványi termék gyártása DI függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

11 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ Gép, berendezés gyártása DK Villamos gép, műszer gyártása DL Járműgyártás DM Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN Vill.energia gáz gőz- vízellátás E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA Ebből vízienergia Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB Építőipar F Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q Kereskedelem, javítás G Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H I Pénzügyi közvetítés J Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K L Oktatás M Egészségügyi, szociális ellátás N Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P Területen kívüli szervezet Q Mindösszesen Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

12 jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti g szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is táblázat (3.16.): Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz ben, % Ágazat megnevezése TEÁOR kód VKJ aránya a nettó árbevételhez VKJ aránya az adózott eredményhez VKJ megoszlása ágazatok szerint Mezőgazdaság A+B 0,09 0,10 6,08 2,53 8,65 8,41 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 0,08 0,09 5,46 2,34 7,93 7,78 Halgazdálkodás B 0,97 0,98-26,73 105,76 0,72 0,63 Ipar összesen C+D+E 0,05 0,05 0,92 0,76 86,13 86,53 Bányászat C 0,12 0,08 5,79 1,02 1,08 0,73 Energiahordozó bányászata CA 0,09 0,06-0,51-0,53 0,29 0,15 Egyéb bányászat CB 0,13 0,09 1,03 0,59 0,79 0,58 Feldolgozóipar D 0,01 0,01 0,13 0,09 10,49 9,47 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 0,02 0,02 2,25 1,68 4,92 4,61 Textília, textiláru gyártása DB 0,01 0,01 0,20 0,43 0,27 0,24 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 0,01 0,00-1,61-0,17 0,04 0,02 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 0,00 0,00 0,10 0,16 0,06 0,06 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 0,01 0,01 0,15 0,13 0,48 0,29 DF 0,01 0,01 0,08 0,03 1,09 1,00 Vegyi anyag, termék gyártása DG 0,02 0,02 0,15 0,16 1,96 1,72 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 0,00 0,00 0,05 0,06 0,09 0,09 Nemfém ásványi termék gyártása DI 0,01 0,01 0,18 0,18 0,50 0,48 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 0,00 0,00 0,05 0,07 0,29 0,29 Gép, berendezés gyártása DK 0,00 0,00 0,11 0,08 0,24 0,21 Villamos gép, műszer gyártása DL 0,00 0,00 0,02 0,01 0,40 0,36 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

13 Járműgyártás DM 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,09 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 0,00 0,00 0,02 0,02 0,01 0,01 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 0,27 0,34 7,16 8,46 74,56 76,33 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 0,20 0,25 5,30 6,25 52,53 54,14 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 1,56 1,66 45,35 61,19 22,03 22,19 Építőipar F 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,08 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 0,00 0,00 0,03 0,03 5,11 4,98 Kereskedelem, javítás G 0,00 0,00 0,01 0,01 0,37 0,33 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 0,01 0,01 0,35 0,27 0,20 0,20 I 0,00 0,00 0,02 0,02 0,29 0,26 Pénzügyi közvetítés J 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05 0,00 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 0,00 0,00 0,01 0,01 0,30 0,30 L 0,77 0,72 Oktatás M 0,01 0,01 0,16 0,16 0,08 0,07 Egészségügyi, szociális ellátás N 0,02 0,03 0,26 0,27 0,40 0,46 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 0,01 0,01 0,10 0,10 0,15 0,15 Érdekképviselet OB 0,48 0,42 9,75 4,96 0,25 0,24 Sport és egyéb OC 0,04 0,04 1,60 1,71 2,24 2,23 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 16,78 19,84-301,54 390,84 0,02 0,01 Területen kívüli szervezet Q 0,05 0,10-0,37-0,34 0,01 0,01 Mindösszesen 0,01 0,01 0,12 0,11 100,00 100,00 A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %) ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 ra fog csökkenni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

14 4-1. ábra (3.5.): A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése