Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve"

Átírás

1 Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

2 TARTALOM 1. AZ ÖNTÖZÉS JÖVEDELMEZŐSÉGE AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ ÉS AZ ÖNTÖZÉSI KÖLTSÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN ÖSSZEGZÉS... 8 FÜGGELÉK: VÍZKÉSZLETJÁRULÉK NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A KÖLTSÉGEKBEN

3 1 Az öntözés jövedelmezősége Az AKI üzemi szintű vizsgálatokat végzett mintegy 60 öntözéses gazdálkodást folytató gazdaságra, amelyek mezőgazdasági területük legalább 50%-án folytattak öntözést. (AKI évi tanulmánya alapján) Három üzemtípus esetében vizsgálták meg öntözéses és a nem öntözéses gazdálkodást folytató üzemeket: a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok, a gyümölcstermesztő, valamint a szántóföldi zöldségtermesztő gazdaságok esetében elemezték, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelők milyen eredményt értek el nem öntöző társaikhoz képest. A vizsgálati periódus a as évekre esett: ezen 5 év megfelelően reprezentálja a hazai időjárási viszonyokat, mivel szárazabb (2009, 2011, 2012), aszálykárt hozó és nedves (2010, 2013) időszakok is váltották egymást, ennek megfelelően nem a teljes 5 éves időszakban volt feltétlenül szükség az öntözésre, az öntözési beruházásoknak tehát ezen működés nélküli évjáratok költségét is ki kellett termelniük. a) Jövedelmezőség értékelése A tesztüzemi mintában szereplő, öntözést végző, illetve ilyen tevékenységet nem végző gazdaságok közül a várakozásoknak megfelelően az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek rendelkeznek magasabb eszközállománnyal. Az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően kisebbek, mint az átlagüzemek (a zöldségtermesztő üzemek jellemzően feleakkorák, mint az átlagos zöldségtermesztő üzem), ennek ellenére nem csak fajlagosan, de üzemszinten is több munkaerőt foglalkoztatnak. A magasabb árbevételt (amelyhez s gyümölcstermesztő és a szántóföldi gazdaságoknál magasabb támogatás is tartozik) természetesen magasabb költségekkel lehet elérni. Az anyagköltségek 1,5-4-szeres mennyiséget érnek el a nem öntöző gazdaságokhoz képest. Ezen belül magasabb a vető-szaporítóanyag, a műtrágya és a növényvédő szer hektáronkénti értéke is, akárcsak a ráfordított energia és természetesen a vízzel kapcsolatos költség. A magasabb anyagjellegű ráfordítások mellett a személyi jellegűek is magasak viszont annál is magasabbak, mint ami a felhasznált munkaerő mennyiségéből következik. Ez azt jelenti, hogy nem csak több munkaerőt alkalmaznak, de jobban meg is fizetik őket nem függetlenül attól, hogy magasabb technológiai tudásra van szükség az öntözéses gazdálkodás kivitelezéséhez. A magasabb ráfordítások eredményességét jól jelzi, hogy mind a bruttó, mind a nettó hozzáadott-érték jóval magasabb az öntözéses gazdaságokban, mint nem öntöző társaik esetén: a különbség a szántóföldi növénytermelőknél és az ültetvényes gazdálkodás esetén közel kétszeres, míg a szabadföldi zöldségtermesztésnél közel négyszeres. Amennyiben a jövedelemmutatókat vizsgáljuk meg, megmutatkozik az öntözéses gazdálkodás előnye: a szántóföldi növénytermesztés esetében az üzemi eredmény több mint duplája a nem öntöző gazdálkodók átlagának, az ültetvényes gazdálkodás esetében közel duplája, míg a zöldségtermesztés esetén közel négyszerese. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 3 -

4 Az értékelésből világossá vált, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően magasabb eszközértékkel magasabb bevételt és nyereséget érnek el, mint a hagyományos gazdálkodást folytató termelők. b) Az öntözésfejlesztési beruházások jövedelmezősége AKI megvizsgálta, hogy egy a Növekedési Hitelprogramból finanszírozott, 2,5%-os kamattal számolt termelői öntözésfejlesztési beruházás 10 éves futamidő alatt milyen eredményeket hoz. A szántóföldi növénytermesztő gazdaság esetében megéri a beruházás, már a 6. évben megtérül és 10 éves távlatban hektáronkénti 354 ezer forintos jövedelemtöbbletet eredményez. Ehhez azonban hektáronként több mint 400 ezer forintos beruházást kell végrehajtani. Az ültetvényes gazdálkodás esetében nem ilyen kedvező a helyzet, a beruházás csak 13 év elteltével térül meg, ennek megfelelően a vizsgált 10 éves időtávon még a kedvező, 2,5%-os kamatozás mellett is negatív a beruházás jelenértéke, -266 ezer forint. A zöldségtermesztő gazdaság esetében jól látható a számokból, hogy jövedelmezően csak öntözés mellett lehet gazdálkodni, és aki csak teheti, azonnal fogjon öntözésfejlesztésbe: a megtérülési idő csupán 4 év, a nettó jelenérték 3,8 millió forint hektáronként. Ehhez azonban hektáronként 2,1 millió forintot kell befektetnie egy termelőnek. Ezek a kiváló eredmények alapvetően arra vezethetőek vissza, hogy az árutermelő szántóföldi zöldségtermesztés zöme már jelenleg is öntözéses gazdálkodás keretében történik, viszont azon üzemek, amelyek nem ilyen módon gazdálkodnak, óriási lemaradásban vannak napjaink technológiai viszonyaihoz képest és emiatt nagyon komoly potenciális jövedelmet veszítenek el. Amennyiben feltételezzük, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 40%-os támogatást adnak az öntözésfejlesztési beruházáshoz, és továbbra is feltételezzük, hogy fennmarad a 2,5%-os kamatszint, a következő eredményeket kapjuk: A szántóföldi növénytermesztés esetében tovább nő a nettó jelenérték, már a 3. évben visszahozza a befektetés árát a jövedelem 252 ezer forintos termelői beruházás és 168 ezer forintos állami támogatás mellett. Az ültetvényes gazdálkodásban megvalósított öntözésfejlesztési beruházás ebben az esetben már nyereségessé válik, 8 éves megtérüléssel, közel 300 ezer forintos 10 év alatti nettó jelenértékkel. Ehhez több mint 830 ezer forintos termelői beruházás és 560 ezer forintos állami támogatásra van szükség. A zöldségtermesztő gazdaság esetében tovább nőnek a kiváló számok: 10 év alatt 4,7 millió forint többletjövedelem hektáronként, 2 év alatti megtérülés 1,3 millió forint termelői beruházás és 870 ezer forintos állami támogatás mellett. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 4 -

5 Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-1. táblázat: Az öntözésfejlesztés, mint beruházási döntés vizsgálata Üzemtípus Szántóföldi növ. term. Ültetvényes gazdálkodás Szántóföldi zöldségterm. Építmény/gépek, eszközök többlete (Ft/ha) Öntözéses gazdálkodás eszköztöbblete Forgóeszköz-többlet (Ft/ha) Összes eszközérték-többlet (beruházási igény, Ft/ha) Beruházási igény 40%-os támogatás esetén (Ft/ha) ,5%-os diszkontkamat, támogatás nélkül 2,5%-os diszkont-kamat, 40%-os támogatással NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) Megtérülési idő (év) NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) Megtérülési idő (év) Forrás: FADN adatok alapján készült az AKI Vállalkozáselemzési Osztályán, AKI 2014, 5. táblázat. 2 Az öntözési díj és az öntözési költség nagysága és aránya a mezőgazdasági termelésben A tapasztalatok (az AKI évi tanulmánya) szerint 2011-ben mind a vízszolgáltatás ára, mind az vízszolgáltatás költségének részaránya a termelési költségekben jelentős eltéréseket mutat. A nagyon kedvező esetben (jó fekvés, nagy fogyasztó) akár 1-3 Ft/m3 vízszolgáltatási díj is előfordul, azonban ez kedvezőtlenebb feltételek esetén 20-25Ft/m3 értéket is elérhet. Ebből adódóan (80-120mm/ha mennyiséget feltételezve) a hektárra vetített öntözési költség 1,5 és 30 ezer Ft/ha között is változhat, átlagosan 2-7 ezer Ft/ha között. Ez átlagos körülményeket figyelembe véve a növénytermesztési költségek 1-4%-át jelenti, azonban mint a fenti értékekből adódik, ez elérheti a 10-12%-ot is. Ugyanakkor a vízszolgáltatás költsége csak egy tört része az öntözőberendezések üzemeltetésének (az anyagköltségeknek része az energiaköltség is) ott vannak még a személyi és az amortizációs költségek is. A fenti átlagos számokat tekintve tehát a vízszolgáltatás az anyagköltség negyedét tehetik ki. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 5 -

6 2-1. táblázat: A lineár és a csévélődobos öntözőberendezés üzemeltetési költségei üzemi adatok alapján Alább az öntözőberendezések működtetésének költségei pontosítva néhány növényfajta esetén. És a jövedelmezőség alakulása növényfajtánként és a termőhely minősége szerint (25 AK felett, AK, és 17 AK alatt). Látható, hogy az öntözés a jó termőhelyeken, a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű öntözőrendszerek esetén éri meg. A többi esetben a jövedelmezőség már negatív. Az előzőekben felsorolt adatokkal összevetve látható az is, hogy maga a vízszolgáltatás költsége töredéke az intenzívebb termelés magasabb költség igényének táblázat: Az öntözés jövedelme termőhely és öntözési technológia szerint Forrás: AKI függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 6 -

7 Az öntözés költsége és jövedelmezősége nagymértékben függ a választott növény fajtájától, a termőhelyi adottságoktól és az alkalmazott öntözési technológia hatékonyságától. Az alábbi táblázat ezt az összetettséget mutatja be öt növényfajta esetében. Az idézett vizsgálat (AKI 2011, 2014) eredményeiből azokat a növény fajta-termőhely-öntözéstechnológai kombinációkat tartalmazza a táblázat, amely esetben az öntözés pozitív jövedelmezőséggel valósítható meg. A táblázat azt mutatja be, hogy a vízszolgáltatási díjak átlagos sávjába eső díjak milyen részarányt képviselnének az öntözés jövedelméből táblázat: Az átlagos vízdíj viszonyítása az öntözés jövedelmezőségéhez Látható, hogy a gazdálkodói döntések függvényében a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. Kiegészítő megjegyzések: 1, Hol veszik el a hatékonyság, ami miatt az öntözés olyan nehezen térül meg? Nehéz összehozni elegendően nagy területet. Magyarországon a jelenleg leggyakrabban alkalmazott öntözési technológia a csévélődobos és a Lineár rendszer. E rendszerek esetén 50-70, illetve hektár a gazdaságosan öntözhető terület nagysága. Az alábbi táblázatból látszik, hogy még a legnagyobb gazdáknak is gondot okozhat, hogy az öntözőberendezések hatékony üzemeltetéséhez szükséges összefüggő területeket szomszédos parcellákba koncentráljanak. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 7 -

8 2-4. táblázat: Gazdaságok száma, területe és parcella jellemzőik Birtokméret Gazdaságok száma (ezer) Területük aránya Átlagos területe (ha) Egy gazdaságra jutó parcellák száma (db/gazdaság) Parcella átlagos területe (ha) 10 hektár alatt 124,4 9,0% 3,7 2,7 3, hektár 44,9 24,2% 21,3 6,8 3, hektár 7,5 4,0% 70,0 13,6 5, hektár 6,4 3,4% 175,6 22,3 7,8 300 hektár felett 2,0 1,1% 1.002,4 66,2 16,1 Összesen 185,2 100% 27,3 5,3 4,9 Forrás: AKI 2011, Az öntözésfejlesztés gazdasági összefüggései 9. és 10. táblázat 2, a magyar mezőgazdaság nem termel elég intenzíven. Így nehezebben fizeti ki a magasabb költségű szolgáltatásokat, még ha azok növelnék is az eredményességét. De ez beruházás és munkaszervezés kérdése. Az ingyenesség inkább csak elodázza a szükséges fejlesztéseket, az alapproblémát nem oldja meg táblázat: Eredménymutatók nemzetközi összehasonlításban Forrás: Tesztüzemi információs rendszer eredményei 2012, AKI 3 Összegzés Összességében megállapítható, hogy a professzionális öntözéses gazdálkodást folytató, területük több mint 50%-át megöntöző hazai üzemek a közötti 5 éves periódusban magasabb eszközlekötéssel, magasabb foglalkoztatás mellett, magasabb árbevételt és nyereséget elérve gazdálkodtak úgy a szántóföldi növénytermesztésben, mint az ültetvényes gazdálkodásban és a zöldségtermesztésben. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 8 -

9 Ha megvizsgáljuk a többlettőke-igény és a többletjövedelem viszonyát, megállapítható, hogy a zöldségtermesztés esetében szinte nélkülözhetetlen az öntözési beruházás, annyival jobb eredményt érnek el az ilyen típusú üzemek, és olyan gyorsan megtérül a befektetett tőke. A szántóföldi növénytermesztők hosszabb megtérülési időre és alacsonyabb nyereségre számíthatnak, azonban még itt is egyértelműen pozitív a szaldó. Az ültetvényes gazdálkodás esetében viszont már csak támogatás igénybevétele mellett válhat nyereségessé a beruházás 10 éven belül, egyébként majd másfél évtizednek kell eltelnie, hogy a beruházás kitermelje az árát. Ezen megállapítások mellett azonban külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öntözési beruházások hektáronkénti költsége (plusz kb. 300 ezer forint/ha) és a vizsgált öntözéses gazdálkodást folytató üzemek hektáronkénti eszközráfordításai (plusz ezer forint/ha) jól mutatják, hogy az öntözési beruházás nem csupán a szükséges művek kiépítését és gépek megvételét jelenti. Ahhoz, hogy valóban jövedelmezővé váljon a beruházás, a teljes gazdálkodási rendszert át kell alakítani. Az öntözés ugyanis nem csak az öntözővíz táblára való kijuttatását jelenti azonos művelési mód és költségstruktúra mellett, hanem intenzívebb gazdálkodást, eltérő talajművelést, másfajta erő- és munkagépeket, jobb szaporítóanyagot, esetenként több műtrágyát és növényvédelmet, több személyi költséget. Sokkal több munkát, sokkal több odafigyelést. Csak ha ezek a feltételek is teljesülnek, és az öntözéses gazdálkodáshoz igazítják a többi művelési inputot, megfelelő szakmai hátteret biztosítva az öntözés mellé, várható az a jóval magasabb hektáronkénti eredmény, amelyről a hatásvizsgálat számai tanúskodnak. Egyébként könnyen előfordulhat, hogy a beruházás inkább veszteségtermelővé, holtteherré válik a gazdaság számára. Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek jó minőségű területeken gazdálkodnak és a korábbi beruházásaiknak köszönhetően magas ráfordítással, az öntözés által magas többlethozamokat biztosító növényeket termesztenek (intenzív körülmények között), számukra önmagában nem okoz jelentős költséget az öntözővíz. Azon szervezetek esetében és ezek vannak többségben, amelyek nem a legjobb minőségű területeken gazdálkodnak, nem hajtották végre a szervezési és gazdálkodási modernizációt, vagy helyi korlátok miatt nem tudnak az öntözőberendezések hatékony használatához szükséges, kellően nagy területet öntözni számukra az öntözés hozzáadott értéke alacsonyabb, akár negatív is lehet. Esetükben az öntözés kapcsán felmerülő többlet költségek együttes fedezése jelent problémát, amelynek csak egy kisebb része az energia és víz költség, de ez egy strukturális probléma, ezt a víz árával nem lehet kompenzálni. Az öntözés gazdaságosságára vonatkozó adatokból egyértelműen kiderül, hogy két jól elkülöníthető készlethatékonysággal működő szegmens van jelen az öntözési célú vízhasználatban. A VKI-ban megfogalmazott készletköltség-megtérülésre vonatkozó feltételek pontosan erre a helyzetre vonatkoznak. A szabályozás célja, hogy ha egy víztesten az igények meghaladják a rendelkezésre álló vízkészlet nagyságát, akkor azoknak a használóknak legyen lehetőségük a készlet felhasználására, amelyek magasabb hozzáadott értéket tudnak belőle előállítani. Ez a társadalom érdeke is. A vízkészlet allokáció rendszerének kell ezt az érdekkonfliktust transzparens módon megjeleníteni, időt hagyva az alkalmazkodásra és az 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 9 -

10 agrárpolitika körébe tartoznak azok az intézkedések, amelyek az alkalmazkodás érdekében a termelési technológiai fejlesztéséhez segítik hozzá a gazdálkodókat. Hivatkozások Az öntözésfejlesztés ökonómiai hatásának vizsgálata a tesztüzemi rendszer alapján. Kemény Gábor, AKI Gazdaságelemzési Igazgatóság, 2014 Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. AKI 2011 Függelék: Vízkészletjárulék nagysága és aránya a költségekben táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ ben, ezer Ft Ágazat megnevezése TEÁOR kód Közüzemi Saját vízellátás Vízellátás összesen vízellátás Mezőgazdaság A+B Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A Halgazdálkodás B Ipar összesen C+D+E Bányászat C Energiahordozó bányászata CA Egyéb bányászat CB Feldolgozóipar D Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA Textília, textiláru gyártása DB Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE DF Vegyi anyag, termék gyártása DG Gumi-, műanyag termék gyártása DH Nemfém ásványi termék gyártása DI függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

11 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ Gép, berendezés gyártása DK Villamos gép, műszer gyártása DL Járműgyártás DM Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN Vill.energia gáz gőz- vízellátás E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA Ebből vízienergia Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB Építőipar F Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q Kereskedelem, javítás G Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H I Pénzügyi közvetítés J Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K L Oktatás M Egészségügyi, szociális ellátás N Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P Területen kívüli szervezet Q Mindösszesen Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

12 jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti g szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is táblázat (3.16.): Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz ben, % Ágazat megnevezése TEÁOR kód VKJ aránya a nettó árbevételhez VKJ aránya az adózott eredményhez VKJ megoszlása ágazatok szerint Mezőgazdaság A+B 0,09 0,10 6,08 2,53 8,65 8,41 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 0,08 0,09 5,46 2,34 7,93 7,78 Halgazdálkodás B 0,97 0,98-26,73 105,76 0,72 0,63 Ipar összesen C+D+E 0,05 0,05 0,92 0,76 86,13 86,53 Bányászat C 0,12 0,08 5,79 1,02 1,08 0,73 Energiahordozó bányászata CA 0,09 0,06-0,51-0,53 0,29 0,15 Egyéb bányászat CB 0,13 0,09 1,03 0,59 0,79 0,58 Feldolgozóipar D 0,01 0,01 0,13 0,09 10,49 9,47 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 0,02 0,02 2,25 1,68 4,92 4,61 Textília, textiláru gyártása DB 0,01 0,01 0,20 0,43 0,27 0,24 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 0,01 0,00-1,61-0,17 0,04 0,02 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 0,00 0,00 0,10 0,16 0,06 0,06 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 0,01 0,01 0,15 0,13 0,48 0,29 DF 0,01 0,01 0,08 0,03 1,09 1,00 Vegyi anyag, termék gyártása DG 0,02 0,02 0,15 0,16 1,96 1,72 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 0,00 0,00 0,05 0,06 0,09 0,09 Nemfém ásványi termék gyártása DI 0,01 0,01 0,18 0,18 0,50 0,48 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 0,00 0,00 0,05 0,07 0,29 0,29 Gép, berendezés gyártása DK 0,00 0,00 0,11 0,08 0,24 0,21 Villamos gép, műszer gyártása DL 0,00 0,00 0,02 0,01 0,40 0,36 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

13 Járműgyártás DM 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,09 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 0,00 0,00 0,02 0,02 0,01 0,01 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 0,27 0,34 7,16 8,46 74,56 76,33 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 0,20 0,25 5,30 6,25 52,53 54,14 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 1,56 1,66 45,35 61,19 22,03 22,19 Építőipar F 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,08 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 0,00 0,00 0,03 0,03 5,11 4,98 Kereskedelem, javítás G 0,00 0,00 0,01 0,01 0,37 0,33 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 0,01 0,01 0,35 0,27 0,20 0,20 I 0,00 0,00 0,02 0,02 0,29 0,26 Pénzügyi közvetítés J 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05 0,00 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 0,00 0,00 0,01 0,01 0,30 0,30 L 0,77 0,72 Oktatás M 0,01 0,01 0,16 0,16 0,08 0,07 Egészségügyi, szociális ellátás N 0,02 0,03 0,26 0,27 0,40 0,46 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 0,01 0,01 0,10 0,10 0,15 0,15 Érdekképviselet OB 0,48 0,42 9,75 4,96 0,25 0,24 Sport és egyéb OC 0,04 0,04 1,60 1,71 2,24 2,23 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 16,78 19,84-301,54 390,84 0,02 0,01 Területen kívüli szervezet Q 0,05 0,10-0,37-0,34 0,01 0,01 Mindösszesen 0,01 0,01 0,12 0,11 100,00 100,00 A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %) ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 ra fog csökkenni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

14 4-1. ábra (3.5.): A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve. Előterjesztést megalapozó

Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve. Előterjesztést megalapozó Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 1. melléklet A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése TARTALOM 1. AZ ÖNTÖZÉS

Részletesebben

Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet

Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 2. melléklet A Vízkészlet-járulék terheinek megoszlása, fizetőképességi elemzés és járulékszámítási

Részletesebben

III.K.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint január-február

III.K.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint január-február A ezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás 1 1 db 1 2 2 1 2 2 1 11 A Élelmiszer, ital, dohány gyárt. 1 1 B Textília, textilárú gyártása 1 1 Fafeldolgozás 1 1 2 E apírgyártás, kiadói, nyomdai tev. G Vegyi anyag,

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint III./1.a. étszámleépítési döntést bentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint db Összesen A Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás 1 1 1 3 1 7 2 1 3 3 1 2 4 16 A Élelmiszer, ital, dohány

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MATEMATIKAI FELDOLGOZÁSA, 2000

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MATEMATIKAI FELDOLGOZÁSA, 2000 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MATEMATIKAI FELDOLGOZÁSA, 2000 BUDAPEST, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készült: a KSH Nemzeti számlák főosztályán Főosztályvezető:

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint III./1.a. étszámleépítési döntést bentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint db A ez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás 1 1 7 2 1 3 2 15 A Élelmiszer, ital, dohány gyárt. 3 1 1 5 B Textília,

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005 és 2013 között (forrás: KSH HB megyei adatszolgáltatása) [fő]

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0054/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. rendszertanúsítási üzletág (1132

Részletesebben

A cég alapvető jellemzői

A cég alapvető jellemzői A cég alapvető jellemzői * 1. Cég adatai Cég neve Irányítószám Település neve Utca, tér Házszám Fő ének TEÁOR'08 kódja * 2. A válaszoló személy Neve Beosztása Telefonszáma E-mail címe 3. Fő e alapján a

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-4-0108/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A CertUnion Hungary Tanúsító Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 77-79.) akkreditált területe integrált

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-4-0044/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Szabványügyi Testület 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1. 2) Akkreditálási

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Melléklet. A vizsgált feldolgozóipari ágazatok (2 jegyű) és alágazatok (3 jegyű)

Melléklet. A vizsgált feldolgozóipari ágazatok (2 jegyű) és alágazatok (3 jegyű) Melléklet M1. táblázat A vizsgált feldolgozóipari ágazatok (2 jegyű) és alágazatok (3 jegyű) DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 15 Élelmiszer, ital gyártása 15.1 Húsfeldolgozás 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás

Részletesebben

Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása

Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása Nemzeti Akkreditálási Rendszer Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-25 1. kiadás Hatályos: 2016. április 2/7 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-4-0088/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az European-Cert Tanúsító Kft. (1117 Budapest, Fehérvári út 46. 3. em. 15.) akkreditált területe integrált

Részletesebben

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév)

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév) Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév) A PHARE TWINING (2004. február 2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek megfigyelõ helyszíni NAR kiadás. Hatályos: április 21.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek megfigyelõ helyszíni NAR kiadás. Hatályos: április 21. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelõ helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-25 1. kiadás Hatályos: 2007.

Részletesebben

Kling Péter Munkavédelmi technikus Okl. faipari mérnök

Kling Péter Munkavédelmi technikus Okl. faipari mérnök Kling Péter Munkavédelmi technikus Okl. faipari mérnök Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása 1027 Budapest, Vitéz u. 5-7. 7191 Hőgyész, Ady E.u.15/a Tel/Fax: 06-1-214-9812 Mobil: 06-30-9655-426

Részletesebben

III.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint szeptember

III.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint szeptember III..1. étszámleépítési döntést bentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint db 1 1 1 2 5 Élelmiszer, ital, dohány gyárt. 1 1 B Textília, textilárú gyártása 1 2 3 apírgyártás, kiadói, nyomdai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS P e s t m e g y e i K o r m á n y h i v a t a l M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. május 1 0 8 2 B u d a p e

Részletesebben

III.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint február

III.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint február .H.1. étszámleépítési döntést bentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint nemzetgazdasági ág yugat- db ezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás eldolgozóipar 1 1 1 3 B Textília, textilárú gyártása

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS B u d a p e s t F p v á r o s K o r m á n y h i v a t a l a M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2011. május 1 0 8

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i 2009. I. félévében, az ÁFSZ adatai alapján Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Részletesebben

ZA5470. Flash Eurobarometer 315 (Attitudes of European Entrepreneurs Towards Eco-innovation) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA5470. Flash Eurobarometer 315 (Attitudes of European Entrepreneurs Towards Eco-innovation) Country Specific Questionnaire Hungary ZA5470 Flash Eurobarometer 315 (Attitudes of European Entrepreneurs Towards Eco-innovation) Country Specific Questionnaire Hungary FL315 Attitudes of European entrepreneurs towards eco innovation Flash

Részletesebben

Ágazati kapcsolatok mérlege

Ágazati kapcsolatok mérlege Ágazati kapcsolatok mérlege Alkalmazott operációkutatás 9 elıadás 28/29 tanév 28 november 28 Input-output http://wwwlearn-linenrwde/angebote/selma/foyer/projekte/hammproj3/in_out/vgrgrahtm Ágazati kapcsolatok

Részletesebben

Ipari termelői árak, 2007. november

Ipari termelői árak, 2007. november Közzététel: 2008. január 4. Sorszám: 2. Következik: 2008. január 7. Foglalkoztatottság és munkanélküliség Ipari termelői árak, 2007. november Az ipar belföldi értékesítési árai 2007. novemberben az előző

Részletesebben

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági

Részletesebben

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai Elekes Zoltán 1, Lengyel Balázs 2, Lőrincz László 2 1 Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar 2 Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása NAR-25 2. kiadás Hatályos: 2015.

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER. Keszthelyi Szilárd

A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER. Keszthelyi Szilárd A MAGYAR TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER Keszthelyi Szilárd Mi is az a tesztüzemi rendszer? 1. Önkéntes, anonim adatszolgáltatás 2. Az EU-ban 1965, Magyarországon 1997 óta működik 3. 27 tagországban 6

Részletesebben

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság

Részletesebben

- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel.

- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel. Brazsil József Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben The efficiency analysis of human work force in the winegrape production brazsil@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon

Részletesebben

C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Ágazat Alágazat Szakágazat ISIC Rev. 4. 96 Egyéb személyi szolgáltatás 96.0 Egyéb személyi szolgáltatás 96.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása 9601 96.02 Fodrászat,

Részletesebben

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma

Részletesebben

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI J EGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2012. I-IV. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T

Részletesebben

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2010.

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2010. OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2010. ÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2010. év A tájékoztató a 2011. január 8-ig

Részletesebben

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A fejlesztések gazdasági vonzatai, összefüggései Boda György Budapesti Corvinus Egyetem A kölcsönhatásra a legjobb példa a GDP és közlekedés volumenindexeinek együttmozgása

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1.

1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. 1. melléklet a 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelethez A MüM rendelet 2. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú

Részletesebben

NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2012. I. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2012. év I. negyedév

Részletesebben

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009.

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. ÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2009. év A tájékoztató a 2010. január 8-ig

Részletesebben

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére 218 április v1.64 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 2 Összesített adatok bemutatása... 4 Energiafogyasztások vizsgálata... 4 Energiafogyasztásokhoz

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

Bevezetés. Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között.

Bevezetés. Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között. A nagy hatásfokú, hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés alkalmazására rendelkezésre álló lehetőségekről Magyarországon (beleértve a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroegységeket

Részletesebben

NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL NMH NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2011. I - IV. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2011. év I-IV.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti

Részletesebben

3. A MüM rendelet 9. (1) bekezdés b) pontjában a napot szövegrész helyébe a munkanapot szöveg lép.

3. A MüM rendelet 9. (1) bekezdés b) pontjában a napot szövegrész helyébe a munkanapot szöveg lép. A nemzetgazdasági miniszter 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról A

Részletesebben

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI J EGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2013. I-III. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály feladat- és hatáskörei 1. Építésügyi Osztály 1.1. Az Építésügyi Osztály az építésügyi feladatok körében

Részletesebben

Növekedés Magyarországon : Tőke, munka és termelékenység szerepe Harasztosi Péter. Nyíregyháza, MKT vándorgyűlés Szeptember 5.

Növekedés Magyarországon : Tőke, munka és termelékenység szerepe Harasztosi Péter. Nyíregyháza, MKT vándorgyűlés Szeptember 5. Növekedés Magyarországon 1994-2012: Tőke, munka és termelékenység szerepe Harasztosi Péter Nyíregyháza, MKT vándorgyűlés 2014. Szeptember 5. 1 Miről szól az előadás? Gazdasági növekés forrásainak vizsgálata

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Ipari termelői árak, 2007. augusztus

Ipari termelői árak, 2007. augusztus Közzététel: 2007. szeptember 28. Következik: 2007. október 2. Külkereskedelmi forgalom, 2007. július (részletes) Sorszám:166. Ipari termelői árak, 2007. augusztus Az ipar belföldi értékesítési árai 2007.

Részletesebben

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a magán munka-közvetítők 2008. évi tevékenységéről A magán-munkaközvetítők mutatói 2008. december 31-én Egy közvetítőre jutó munkát keresők száma (fő/közvetítő)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 28. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 28. III. 29. III. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN BUDAPEST Országos

Részletesebben

Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata

Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata Tesztüzemi Információs Rendszer bemutatása és az adatok használata Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, Gazdaságstatisztika az oktatásban 2017.szeptember 17. Mi is az a tesztüzemi rendszer (FADN)?

Részletesebben

A munkaerőköltség alakulása,

A munkaerőköltség alakulása, Központi Statisztikai Hivatal A munkaerőköltség alakulása, 2009 2011 2012. július Tartalom Bevezető... 2 A munkaerőköltség értelmezése... 2 Havi munkaerőköltség... 2 A munkaerőköltség változása... 4 A

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Talajgazdálkodás és mezőgazdasági vízhasznosítás

Talajgazdálkodás és mezőgazdasági vízhasznosítás ELSIVATAGOSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI VILÁGNAPJA 2018 Talajgazdálkodás és mezőgazdasági vízhasznosítás Dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanár, főigazgató Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Budapest, 2018.

Részletesebben

Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon

Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon készült: 2016. szeptember Megjegyzés: Az összehasonlítás során mindig figyelembe kell venni, hogy a munkaerő piacra vonatkozó adatok különböző forrásból származnak.

Részletesebben

Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez

Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez A Felhívás 4/D számú szakmai melléklete Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez Bevezető Vidékfejlesztési Program Jelen segédlet a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2006. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest TARTALOM Bevezetés...4 A felmérés makrogazdasági környezete...4 Válaszadási

Részletesebben

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 1 NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL A FELDOLGOZOTT MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYVEK ALAPJÁN 2013. I-IV. NEGYEDÉV 2 T Á J É K O Z T A T

Részletesebben