Munkáltatói támogatás lakáshitel törlesztéséhez 2014. január 1.-től az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpontja alapján adómentes: 2.7. 1 a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás); Valóban igen szűkszavú a vonatkozó törvényi szabályozás és még hivatalos állásfoglalást sem adott ki a NAV a szabályok könnyebb alkalmazhatósága érdekében, ebben a helyzetben a legbiztonságosabb és legszigorúbb értelmezést javasoljuk az alábbiak szerint: A lakáscélú munkáltatói támogatás: - vissza nem térítendő, - célja lehet: o korábban adott munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, o korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú kölcsön visszafizetése, törlesztése, o hitelintézettől felvett forint vagy deviza alapú kölcsön visszafizetése, törlesztése. A továbbiakban kizárólag azzal az esettel foglalkozunk, amikor a munkavállaló által, hitelintézettől felvett, lakáscélú felhasználásra szolgáló kölcsön visszafizetéséhez ad támogatást a munkáltató. A munkáltatónak az alábbi körülmények együttes megvalósulását kell igazolnia az adott lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége érdekében: 1 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 18. a), 1. melléklet 1. Hatályos: 2014. I. 1-től. 1
1. törvényben meghatározott célra nyújtotta (lakáscélhoz kötöttség) ÉS 2. munkaviszony keretében (a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagi jogviszony itt nem jöhet szóba) ÉS 3. maximum a teljes vételár vagy teljes építési költség 30 %-nak megfelelő összeggel támogathatja a munkáltató a munkavállalót (maximum 30 %), ÉS 4. 5 éven belül legfeljebb 5 millió forintig terjedő támogatást kaphat egy munkavállaló (ez havonta 83.333,- Ft-ot jelent), az adott munkáltatónak igazolnia kell, hogy a korábbi munkáltatók által nyújtott támogatásokkal egybeszámolva sem haladja meg az általa nyújtott támogatás ezt az összeget (maximum 5 millió forint), ÉS 5. a törlesztendő hitelhez kapcsolódó lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (méltányolható lakásigény), ÉS 6. hitelintézet útján történik a támogatás kifizetése, ami azt jelenti, hogy készpénzt nem kaphat a munkavállaló, mert a munkáltató és a hitelintézet megállapodásában rögzített számlára utalja a munkáltató a támogatást. A fenti feltételek teljesülése esetén se a munkáltatónál se a munkavállalónál nem merül fel adófizetési kötelezettség. Ha azonban a munkáltató bármelyik fenti feltételt nem tudja igazolni, ebben az esetben a folyósított támogatás összegét béresíteni kell, így komoly adóterhet kell utólagosan megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. A munkáltató felel a munkavállalótól tévesen le nem vont adókötelezettségek összege után is (50 %-os mértékű mulasztási bírság megfizetésével). Az egyes feltételekhez kapcsolódva fontos kiegészítés, hogy havonta is fizethető a támogatás, ha a hitelintézet és a munkáltató erről külön írásban megállapodik. Az adómentesség tekintetében a legfontosabb és talán legproblémásabb feltétel a méltányolható lakásigény, melyet utólag a munkáltató köteles igazolni az adóhatóság részére, hogy megvizsgált és dokumentált. Méltányolható lakásigény: A lakáscélú állami támogatásokról 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg a méltányolható lakásigény fogalmát és mértékét. A méltányolható lakásigény meghatározását befolyásoló tényezők: - lakás lakószobáinak száma, - lakás építési (vásárlási) költsége, - munkavállaló és együttélő családtagok száma. 2
személyek száma lakószobák száma 1-2 fő min. 1 max. 3 szoba 3 fő min. 1,5 max. 3,5 lakószoba 4 fő min. 2 max. 4 lakószoba további +1 fő +0,5 szoba Három vagy több gyermeket nevelő családnál személyenként az alsó határ fél szobával (maximum 3 szobáig), felső határa egy szobával nő. Két fél szoba egy szobának minősül. Ha tehát 4 fős családnak 6 lakószobás lakása van, akkor lakásigényük nem méltányolható, adómentes lakáscélú támogatást nem kaphatnak a munkáltatótól. Ez a helyzet akkor is, ha a 4 fős család 1,5 lakószobás lakásban lakik. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Rendelet alábbi táblázatában szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg: Szobaszám Budapesten és megyei jogú városokban (ezer forintban) Más helységekben (ezer forintban) 1 10 500 9 500 1,5 12 500 11 500 2 15 000 14 000 2,5 17 500 16 500 3 19 500 18 500 3,5 22 000 21 000 4 24 500 22 500 4,5 27 000 25 000 5 29 000 27 000 5,5 31 500 29 500 6 33 500 31 500 6,5 36 000 33 500 7 38 000 36 000 3
A 4 tagú családban élő munkavállaló tehát akkor kaphat például adómentes lakáscélú munkáltató támogatást, ha Budapesten lévő lakása vásárlási ára nem haladta meg a 24.500.000,- Ft-ot (melyben minimum 2 és maximum 4 lakószoba van). A fenti szabályok értelmezéséhez szükséges fogalmak: családtag: munkavállalóval együtt élő - házastárs, - élettárs, - kiskorú gyermek, - 16. életévét be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévét betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, - munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű. fél lakószoba: hasznos alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg 12 négyzetmétert lakószoba: hasznos alapterülete meghaladja 12 négyzetmétert, de nem haladja meg 30 négyzetmétert és legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. Lakószoba számításának meghatározására vonatkozó különleges szabályok: A 30 négyzetméter feletti szobákat két szobaként kell számításba venni. Ha egy lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, ebben az esetben két szobaként kell figyelembe venni. Fiatal házaspár esetén (lakásvásárlás idején egyikük sem töltötte be a 40. életévét) ha gyermektelenek két születendő gyermeket számításba kell venni a szobaszám meghatározásakor, egygyermekes házaspárok esetében pedig további egy születendő gyermeket. Egyes feltételek igazolása: A nagy adókockázat és a teljes adómentességre tekintettel különösen körültekintően kell eljárni az egyes feltételek igazolása esetén. Az adóhatóság egész biztosan a legkisebb hibát felfedezve is béresíteni fogja a támogatást. Nagy valószínűséggel a munkáltató nem fog tudni arra hivatkozni eredménnyel, hogy munkavállalója nyilatkozatával megtévesztette, ezért hiteles bizonylatok beszerzését javasoljuk. 4
Az egyes feltételeket igazoló általunk javasolt dokumentumok (minden további dokumentumot is el kell tenni): Feltétel Igazolásra alkalmas dokumentum Célhoz kötöttség - munkáltatói vagy hitelintézeti szerződés hiteles másolata maximum 30 % - ingatlan adásvételi szerződés vagy építtetői szerződés, építési költségvetés hiteles másolata maximum 5 millió forint - elmúlt 4 évben munkavállaló volt munkahelyének megszűnésekor beszerzett jövedelemigazolás méltányolható lakásigény - lakás alaprajza (lakószobák hasznos alapterületének és megnevezésének feltüntetésével), - együttélő családtagok vagy törvényes képviselőjük nyilatkozata az együttlakásra vonatkozóan, - ingatlanadásvételi szerződés, építtetői szerződés vagy építési költségvetés hitelintézet útján - hitelintézeti igazolás (munkáltató által beszerzendő), valamint a hitelintézet és a munkáltató között létrejött megállapodás Fentieken túl javasoljuk, hogy a munkavállalót nyilatkoztassák az alábbiakról: - átadott dokumentumok hitelesek, valóságnak megfelelő adattartalmúak, - fenti feltételeknek megfelel a munkáltatói lakáscélú támogatás tárgyát képező hitelszerződés és lakás, - személyes adatai kezeléséhez hozzájárul, - esetlegesen kártérítési felelősséget vállal a valótlan vagy hamis adattartalmú adatszolgáltatás, nyilatkozattétel miatt. 5
Eljárásrend: A szigorú igazolási előírásokra tekintettel mindenképp javasoljuk, hogy az igény beérkezésétől számítva megfelelő határidőt biztosítsanak maguknak a feltételek megvizsgálása és a kérelem elbírálása érdekében. Véleményünk szerint, ha bármelyik feltétel nem biztonságosan igazolható, akkor a felmerült kérelmet az adókockázat elkerülése érdekében el kell utasítani. Cafeteria: Nincs jogszabályi akadálya, hogy a munkáltatói támogatást a cafeteria elemként kezeljék azzal a feltétellel, hogy a juttatás csak akkor adómentes, ha az előbb részletezett feltételek, nevezetesen munkaviszony, 30%-os értékhatár, 5 évenként maximum 5 millió forintos értékhatár, méltányolható lakásigény, banki kölcsönszámlára történő befizetés maradéktalanul teljesülnek. A juttatás lehet egyösszegű, vagy havi részlettörlesztés. Várható törvénymódosítás A Parlament előtt van egy törvénymódosító javaslat, amelynek kivonatos szövege az alábbiakban olvasható. A törvényjavaslat módosítja az Szja törvény 1. számú mellékletének a lakáscélú támogatások adómentességére vonatkozó előírásait. A törvényjavaslat kivonatos szövegét mellékelem. A törvényjavaslat lényege: a nemzetgazdasági miniszter rendelete szabályozza a munkáltatói támogatás részleteit. Feltehető, hogy ez a rendelet még a választások előtt megjelenik. Ebben a helyzetben mindenkinek várnia kell a rendelet megjelenésére. Ez késlelteti a támogatások folyósítását. Budapest, 2014. február 10. Vadász Iván adószakértő 6
A törvényjavaslat kivonatos szövege 7
8