TÁJÉKOZTATÓ A Lakáscélú hiteltörlesztési támogatásról

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A Lakáscélú hiteltörlesztési támogatásról Jogszabályi háttér: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) alapján a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy méltányolható lakásigény esetén adómentesen támogassa dolgozói hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett és meglévő lakáscélú hitelének törlesztését vagy visszafizetését. A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak, melyet eddig a munkavállalók csak lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhattak fel. További részleteket az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet tartalmaz, amely szorosan kapcsolódik az Szja tv.-hez. Fontos, hogy minden olyan feltételt, melyet eddig biztosítani kellett a lakáscélú támogatás adómentességéhez 1, ugyanúgy biztosítani kell a hiteltörlesztés támogatás esetében is. 1. Részletek a) Ki lehet jogosult? Aki munkaviszonnyal rendelkezik, Teljesíti a méltányolhatóság feltételeit (lásd 2. pont), Lakáscélú hitelből eredő fennálló tartozása van. b) Mitől lakáscélú a kölcsönszerződés? Akkor, ha az alábbi célok valamelyikének megfelel: Vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés Előző típusú kölcsönökre adott hitelkiváltó hitel, mely nem tartalmaz szabad felhasználású részt Előző típusú kölcsönökre adott Gyűjtőszámla-hitel, Előző típusú kölcsönökre adott Áthidaló kölcsön, Lakáscélú zártvégű lízing, c) Mekkora támogatási összeget lehet adni? Az Szja tv. szerint a vételárnak vagy az építési költségnek a 30 százalékát finanszírozhatja adómentes vissza nem térítendő támogatás formájában a munkáltató, ez az összeg nem lehet több öt évenként 5 millió forintnál. Az 5 millió forintot 5 évente összevontan kell tehát kezelni, akkor is, ha több helyről származik, vagyis a kiváltandó és kiváltó munkáltatói kölcsönök viszonyában is vizsgálandó. d) Hova utalhatja a Munkáltató a támogatás összegét? a saját önálló (giro-képes) hitelszámlámra, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlára, a saját, a hitel törlesztésére használt folyószámlámra, ideértve a törlesztési kötelezettségek teljesítése érdekében nyitott díjmentes Hitel-nyilvántartási számlát is. e) Hogyan és meddig használható fel a támogatás? A támogatás adómentesen csak a folyósítás adóévében használható fel. A hiteltörlesztésre fel nem használt összeg a következő adóévre nem vihető át, az után adózni kell. A nem hiteltörlesztésre felhasznált támogatás összeg után adózni kell. 1 84/H. A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. 47_01_2010_BU_07_

2 Az adóév bármely időszakában folyósított támogatási összeg az adóév egészére vonatkozik, tehát annak összege az adott adóévben esedékes havi törlesztések teljes összegére számolható el. (vagyis nem a folyósítás után még hátralévő esedékes részleteket kell nézni) f) Milyen okmányok szükségesek a munkáltató számára? Az Szja tv. szerint: Vásárlás esetén: adásvételi szerződés másolata, eladói nyilatkozatok másolata, valamint 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapmásolat vagy szemle (nem hiteles is elegendő). Építés, bővítés esetén: jogerős használatbavételi engedély, költségvetés és építési tervdokumentáció, a munkavállaló vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nevére szóló számlák másolatai Korszerűsítés esetén: költségvetés és a munkavállaló vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nevére szóló számlák másolatai. Hitelkiváltás esetén: a korábbi (visszafizetett, törlesztett) kölcsönszerződés másolata Minden esetben pedig a támogatás folyósításának évére vonatkozó, a hitel törlesztését igazoló okirat, hitelszámla (vagy kapcsolódó bankszámla) kivonatok másolata (az elektronikusan kézbesített kivonat nyomtatott formája is elégséges). 2. Méltányolható lakásigény Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3. pontja szerint az adómentes lakáscélú támogatás megállapításának feltétele, hogy lakás tényleges szobaszáma az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint egyéb későbbiekben meghatározott családtagok) számától függően a következő szobaszámokat ne haladja meg Szobaszám: a) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, b) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba, Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. Együtt lakók száma Méltányolható szobaszám maximuma 1-2 fő 3 szoba 3-4 fő 4 szoba 5 fő 5 szoba 2.2. A szobák méretének meghatározása: a) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni, b) amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni, c) a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani, d) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik Együttköltöző, együttlakó családtag: A vizsgálat során jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a 47_01_2010_BU_07_

3 házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. Ezen személyek esetén az adóév során kell a lakcímkártya másolatával igazolni, hogy a fenti lakás lakóhelyük, vagy tartózkodási helyük. Amennyiben ez a lakcímkártya másolatával bármely okból nem igazolható, hogy az adóévben az érintett személy lakóhelye, vagy tartózkodási helye a fent nevezett lakás, úgy a lakcímnyilvántartást vezető hatóság igazolása pótolhatja. 3. Folyamat a) Ügyfél érdeklődik a Munkáltatójánál a támogatás nyújtásának lehetőségéről b) Ügyfél felkeresi a hitelintézeti kölcsönt folyósító bankfiókot. c) Tanácsadó tájékoztatja a jogszabályi lehetőségekről, a szükséges teendőkről. d) Ügyfél igény esetén benyújtja a Tartozásigazolás kérelmet, mely kapcsán be kell fizetni az igazolás kiállításáért a Hirdetmény szerinti díjat. e) Az igazolás kiállítása után azt átveheti személyesen a bankfiókban vagy levelezési címére postázva. Az igazolás tartalma: - A kölcsön típusa - A kölcsön célja - A szerződött hitel összege - A folyósított hitel összege - A hitel kezdő napja - A hitel végső lejárata - Aktuális havi törlesztő részlet összege - Elszámolási számla egyenlege - Számlaszám - Törlesztési mód - Fennálló tartozás a kiállítás napján - Nem esedékes tőketartozás - Ügyleti kamat - Kezelési költség - Hátralék - Hátralékos napok száma - deviza alapú hitel esetén a kiállítás napján érvényes elszámolási árfolyam f) Ügyfél az igazolással és a méltányolható lakásigény megállapításához szükséges okmányokkal a Munkáltatójához fordul a támogatás igénylése céljából. g) A munkáltató pozitív döntés esetén folyósítja a támogatást. h) Ügyfél igény szerint előtörlesztési kérelmet ad le a bankfiókban. Ennek hiányában a Hitelintézet a normál törlesztési szabályok alapján számolja el a beérkező összeget, az Ügyfélnek külön teendője nincs. 4. Hitelintézeti szabályok A) A Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (a névváltozás előtt FHB Bank Zrt., továbbiakban: TKB) által folyósított kölcsön esetén: a) a Munkáltató által biztosított összeget a TKB-nál vezetett o lakossági bankszámlára, vagy o a díjmentes Hitel-nyilvántartási számlára kell utaltatni, b) a hitelintézeti kölcsön törlesztőrészlete és/vagy az előtörlesztés elsődlegesen a Hitel-nyilvántartási számláról kerül levonásra, esetleges fedezethiány esetén pedig az Ügyfél bankszámlájáról, arról kiegyenlítve a havi esedékes törlesztőrészletet, c) amennyiben a Munkáltató által utalt támogatási összeg havi mértéke nem éri el az esedékes törlesztőrészlet mértékét, az Ügyfél köteles a különbözeti összeg fedezetéről gondoskodni az esedékesség napjáig a bankszámláján. B) A Takarék Jelzálogbank Nyrt. (a névváltozás előtt FHB Jelzálogbank Nyrt. továbbiakban: JZB) által folyósított kölcsön esetén: a) a JZB kölcsön törlesztőrészlete, annak esedékességi időpontjában a kölcsönszerződés szerinti törlesztő számláról kerül levonásra és elszámolásra, így a Munkáltatónak is ide kell utalnia, b) ha a kölcsönhöz kapcsolódóan a TKB által vezetett bankszámlára vonatkozó beszedési megbízás van érvényben, és a Munkáltató JZB törlesztőszámlára utal, akkor az esedékes törlesztőrészlet 47_01_2010_BU_07_

4 elsődlegesen a törlesztő számláról teljesül, a beszedési megbízás csak akkor és akkora összegben érvényesül, amekkora összeg a törlesztőrészletből esetlegesen hiányzik, c) amennyiben a kölcsön mellé automatikus előtörlesztési lehetőség van érvényben, úgy a kamatperiódus fordulónapján a törlesztő számla egyenlege az automatikus előtörlesztés feltételeinek teljesülése esetén a kölcsön előtörlesztésre fordítódik. Amennyiben ezt az Ügyfél nem kívánja érvényesíteni, rendelkeznie kell a funkció kikapcsolásáról. Az erre vonatkozó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmet legkésőbb 15 nappal a kamatperiódus fordulónapját megelőzően kell a JZB részére benyújtani, d) ha állami kezességgel biztosított kölcsönhöz történik a támogatás felhasználása, a jóváírás a kölcsönszerződésben rögzített arányban mindkét alkölcsön javára történik. C) Mindkét Bankra (együttesen: Hitelintézet) vonatkozó szabályok: a) a Munkáltató által utalt támogatás a havi törlesztőrészlet megfizetésére fordítandó összege a kölcsön esedékességi napján kerül elszámolásra, függetlenül az utalás számlán történő jóváírásának napjától, kivéve, ha a kölcsön a jóváírás napján hátralékot mutat, abban az esetben a jóváírás napján és elsődlegesen a hátralék kerül kiegyenlítésre. Az esedékességi nap, ha hétvégére, munkaszüneti napra esik, akkor a törlesztőrészlet: - a TKB-ban az esedékességi napot követő első banki munkanapon kerül beszedésre, - a JZB-ben az esedékességi napon kerül beszedésre, azonban az esedékes törlesztőrészlet összegét a munkaszüneti napot megelőző utolsó banki munkanapig kell a hiteltörlesztésre megjelölt törlesztő számlán rendelkezésre tartani. b) a támogatás a folyósítás adóévében használható csak fel, a hiteltörlesztésre fel nem használt összeg a következő adóévre nem vihető át, az után adózni kell vagy pedig előtörlesztésként rendelkezni róla. c) amennyiben a Munkáltató nyilatkozatától eltérően a vállalt rendszerességgel nem utalja a támogatást, úgy a törlesztőrészlet megfizetéséért az Ügyfélnek kell helytállni, egyébként (a Munkáltató által nem utalt és/vagy az adós által nem teljesített összeg vonatkozásában) az egyes törlesztő részletek késedelmes teljesítése esetén (mind a meg nem fizetett tőketartozás után, mind a meg nem fizetett ügyleti kamat után) azok esedékessé válásától számítottan a Hitelintézet a késedelem időtartamára késedelmi kamatot jogosult felszámítani, d) amennyiben a hitelintézeti kölcsön törlesztőrészlete bármely okból kifolyólag változik, erről az Ügyfél köteles a Munkáltatót tájékoztatni, D) Az előtörlesztés esetén: - munkáltatói támogatás folyósítása, ha annak összege meghaladja a mindenkor esedékes havi törlesztőrészlet összegét, az Ügyfél előtörlesztési kérelmet adhat le (kivéve B. c) pont szerint) a fiókban. Az Ügyfél az előtörlesztési szándékát az Előtörlesztési kérelem nyomtatványon jelezheti a Hitelintézet felé. Az előtörlesztés végrehajtása függ az Ügyfél rendelkezésének leadási idejétől és a Hitelintézet által vállalt könyvelési időponttól. - az előtörlesztési kérelem befogadásáról a Hitelintézet visszaigazoló levelet bocsát ki az Ügyfél részére, - az előtörlesztés végrehajtásáról, a fennálló tőke csökkenéséről, és ezáltal az új törlesztő részlet megállapításáról az Ügyfél a jóváírást követő 15 napon belül megküldött Egyenleg- és törlesztési értesítőből szerez tudomást, - az előtörlesztés végrehajtásakor a Hitelintézet mindenkor érvényes Hirdetménye szerinti díja kerül felszámításra, - az előtörlesztés kapcsán a korábban igénybe vett kedvezmények esetén a Hitelintézet utólagos visszatérítést írhat elő, a Hirdetmény szerint meghatározott esetekben. E) Amennyiben az Ügyfél a Munkáltatótól beérkező összegről nem rendelkezik külön, úgy az a hitel törlesztési esedékességének napján kerül elszámolásra az esedékes törlesztőrészlet maximális mértékében. A fennmaradó összeg az elszámolási/technikai számlán marad, annak egyenlege a soron következő esedékességkor kerül felhasználásra. 47_01_2010_BU_07_

5 F) Amennyiben a munkáltatói támogatással érintett hitelintézeti kölcsönhöz kapcsolódóan a kölcsönszerződésben szereplő bármely adóstárs is igényel(t) lakáscélú hiteltörlesztési támogatást, úgy annak tényét a Munkáltató felé közölni szükséges. G) A Hitelintézet által kiadott Tartozásigazolás nem tartalmazza az Szja tv. szerinti méltányolható lakásigénynek való megfeleltetést, csupán a lakáscélú felhasználás tényét. 5. Kedvezmények visszafizetése a) A Hitelintézet a fel nem számolt folyósítási jutalék kedvezmény összegének utólagos megtérítését az alábbi esetekben előírja az Ügyfél számára: - a július 31. napjáig befogadott hitelek esetén, amennyiben az Ügyfél a hitelét a futamidő első 3 évében elő-, illetve végtörleszti. - a augusztus 1. napjától befogadott hitelek esetén, amennyiben az Ügyfél a hitelét a futamidő első 5 évében elő-, illetve végtörleszti. - a június 1. napjától átvett hitelek esetén, amennyiben az Ügyfél a hitelét a futamidő első 3 évében elő-, illetve végtörleszti. b) A Hitelintézet a közjegyzői okirat visszatérített, illetve a július 1. napjától átvett ügyletek esetén az átvállalt költségének utólagos megtérítését előírja az Ügyfél számára: - A szeptember 1. napjától befogadott hitelek esetén, amennyiben az Ügyfél a hitelét a futamidő első 5 évében elő-, illetve végtörleszti. - a június 1. napjától átvett hitelek esetén, amennyiben az Ügyfél a hitelét a futamidő első 3 évében elő-, illetve végtörleszti. c) A kamatkedvezmény feltételeinek teljesülését a Hitelintézet 3 havonta, a késedelmes teljesítést pedig folyamatosan felülvizsgálja. Amennyiben az Ügyfél az igényelt kamatkedvezményhez szükséges, hitelszerződésben rögzített feltételeket nem teljesíti legalább 2 hónapon keresztül, vagy a hitel törlesztésével legalább 60 napja késedelemben áll, a nyújtott kamatkedvezmény a feltételek újra teljesítéséig nem illeti meg az Ügyfelet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a tájékoztató nem teljes körű. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ügyfél kölcsönés jelzálogszerződése, valamint a Hitelező személyétől függően a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. a lakossági jelzálogkölcsönök Általános Szerződési Feltételei, illetve a Takarék Jelzálogbank Nyrt. Lakossági Hitelezési Üzletszabályzata az irányadó. Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. / Takarék Jelzálogbank Nyrt. 47_01_2010_BU_07_