DISZFUNKCIÓK AZ ÁLLAMI ENERGETIKA ÉS AZ ENERGIAJOG TERÜLETEIN

DISZFUNKCIÓK AZ ÁLLAMI ENERGETIKA ÉS AZ ENERGIAJOG TERÜLETEIN Budapest, 2009. november 30. 1

A kutatásra az Energia Klub Energia Kontroll Projektje keretében 2009 áprilisától novemberéig került sor. A projekt az Open Society Institute Budapest és a CEE Trust for Civil Society anyagi támogatásával jött létre A kutatásban részt vettek: Ámon Ada, Energia Klub Dr. Antal Attila, Energia Klub Bozsó Brigitta, Energia Klub Csikai Mária, Energia Klub Király Zsuzsanna, Energia Klub Koritár Zsuzsanna, Energia Klub Perger András, Energia Klub Tóth Nelli, Energia Klub Varga Katalin, Energia Klub Kutatásvezet: Dr. Antal Attila A tanulmányt szerkesztette: Dr. Antal Attila Kézirat lezárva: 2009. november 30. Energia Klub 1056 Budapest, Szerb u. 17-19. Fax: +36 1 411 3529 e-mail: energiaklub@energiaklub.hu internet: www.energiaklub.hu Energia Kontroll Projekt e-mail: info@energiakontrollprojekt.hu internet: energiakontrollprojekt.hu 2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 A KUTATÁSRÓL (MÓDSZERTANI BEVEZET)...5 VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ...6 1. AZ ENERGIA KONTROLL PROJEKT KERETÉBEN VIZSGÁLT ÁLLAMI SZEKTOROK...8 1.1 A vizsgált állami energiaszektor tematikus hálója... 9 1.2 Az energiapolitikát és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakpolitikákat befolyásoló népképviseleti és kormányzati szervek... 10 1.3 Energiaigazgatás és az ahhoz kapcsolódó részterületek... 14 1.3.1 Primer energiaigazgatás...14 1.3.2 A közigazgatás kapcsolódó szervei...17 1.4 Az állami energetikához kapcsolódó cégek... 18 1.5 Egyéb vizsgálandó szervek, intézmények és alapok... 21 1.5.1 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap...21 1.5.2 Gazdasági Versenyhivatal...21 1.5.3 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság...22 1.5.4 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal...24 1.5.5 Az állampolgári jogok és a jöv nemzedékek országgylési biztosa...24 1.6 Az igazságszolgáltatás szerepe (Energetikai Állandó Választottbíróság)... 26 2. A MAGYAR ENERGIAJOG...27 2.1 A hazai energiajog és a kapcsolódó részterületek jogszabályai... 28 2.2 A hazai energiajog tematikus rendszere... 30 3. DISZFUNKCIÓK AZ ÁLLAMI ENERGETIKA ÉS ENERGIAJOG TERÜLETEIN.36 3.1 A diszfunkció jelentése és értelmezési kerete... 36 3.2 Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein... 37 3.2.1 A stratégiai tervezés (policy-gyártás) és a tervezési dokumentumok inkoherenciái...37 3.2.2 A jogalkotással és a jogalkalmazással kapcsolatos problémakörök...40 3.2.3 Alapok, speciális finanszírozási rendszerek...46 4. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK...52 TOVÁBBI LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK...54 FELHASZNÁLT IRODALOM...55 ÁBRAJEGYZÉK...57 TÁBLÁZATJEGYZÉK...57 3

MELLÉKLETEK...58 I. melléklet: A Magyar Energia Hivatal feladat és határköre... 58 II. melléklet: A legfontosabb hazai energetikai cégek cégháttere... 63 II./1. Az MVM Zrt. cégháttere...63 II./2. A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.cégháttere...65 II./3. A Paksi Atomerm Zrt. cégháttere...68 III. melléklet: A magyar energiajog jogszabályi gyjteménye... 69 Törvény...69 Törvényerej...69 Kormány...70 Miniszteri...71 Miniszterelnöki...74 Minisztertanácsi...74 Országgylési határozat...74 Kormány határozat...76 Miniszterelnöki határozat...76 Határterületi jogszabályok...76 IV. melléklet: A magyar energiajog tematikus rendszere... 79 Tematikus energetikai törvények...79 Tematikus energetikai ek...80 Tematikus energetikai határozatok...83 V. melléklet: Az Energia Klub levelezése és beadványai... 85 V./1. Levél a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárától (2004. december 1.)85 V./2. Levél a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumtól (2009. március 28.)...87 V./3. 2009. Az Energia Klub alkotmánybírósági beadványa Paksi Atomerm bvítése tárgyában...89 V./4. 2009. Az Energia Klub beadványa a jöv nemzedékek országgylési biztosához a Zöld Beruházási Rendszerrel kapcsolatban...94 4

A KUTATÁSRÓL (MÓDSZERTANI BEVEZET) Jelen tanulmány annak a kutatásnak az eredményeit tartalmazza, amelyet az Energia Klub 2009 áprilisától novemberéig az Energia Kontroll Projektje keretében lefolytatott, s a magyar állami energetika 1 feltérképezésére és az azzal kapcsolatos diszfunkciók feltárására irányult. A tanulmánnyal egy idben, a projekt másik részelemeként készült el a magyarországi korrupciókutatás els tematikus, az energetikára koncentráló tanulmánya. Az Energia Kontroll az Open Society Institute és a CEE Trust for Civil Society támogatásával valósult meg. A projekt egésze az energiaügyek és az állami szféra tisztaságának és átláthatóságának elsegítését szolgálja. Az Energia Kontroll egyik alprojektje volt tehát az állami szféra energetikai diszfunkcióinak feltárása, méghozzá több aspektusból. Egyrészt megvizsgáltuk magukat az állami energetika intézményeit abból a szempontból, hogy azok milyen módon veszik ki részüket az állami energetikából. Ezen túlmenen vizsgálódásunk fontos pontját képezte a magyar energiajog komplex feltárása. A magyar energetikát szabályozó legfontosabb jogszabályok feltárása és tematikus rendszerbe foglalása módot adott arra, hogy mélyebb következtetéseket tegyünk a magyar energetikai jogalkotást (s általában is a magyar jogalkotást) illeten. A kutatás elméleti jellege lehetvé tette a széleskör forráselemzést: feldolgoztuk a legfontosabb magyar és külföldi szakirodalmat. Mindezek alapján meghatároztuk a hazai energetika legfontosabb és mihamarabb feloldandó diszfunkcióit. Az alprojekt lezárásaként pedig szakmai javaslatcsomagot állítottunk össze a feltárt diszfunkciók mentén. 1. ábra. A vizsgált témakörök 1 A továbbiakban az állami energetika alatt az állam által (jogszabályok alapján) létrehozott és mködtetett szervezetrendszert értjük, amelyet célszer legalábbis a kutatás szempontjából módszertanilag elválasztani a magán energetikától, amely dönten az állami szférától intézményesen elkülönülten szervezd (azonban ahhoz ezer szállal kötd) energetikai intézményi hálót jelenti. 5

VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Tanulmányunk értékét és újdonságerejét egyrészt a tematikus, összefoglaló és rendszerez jelleg adja, valamint az Energia Klub gyakorlatán alapuló diszfunkciók meghatározása, körülírása, s ennek kapcsán néhány javaslat megfogalmazása. Az állami energetika komplex rendszerét feltárva meghatároztuk tehát azokat a legfontosabb állami energetikai szerveket, amelyek a jogszabályok alapján jelents energetikai feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. Az intézményeket alapveten az ket szabályozó hatásköri listák alapján választottuk ki, szem eltt tartva az energetika területének komplex jellegét, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyes intézmények kiválasztása során. Mindezek alapján öt f szervtípust, ezekhez tartozóan pedig mintegy 26 intézményt 2 különítettünk el. 1. táblázat. A tanulmányban bemutatott intézményi háló Szervtípus Az energiapolitikát és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakpolitikákat befolyásoló népképviseleti és kormányzati szervek (jogalkotás, szakpolitikai tervezés) Energiaigazgatás és a hozzá kapcsolódó részterületek szervei (végrehajtás) Az állami energiaszférához kapcsolódó céghálózat Egyéb intézmények szervek, A szerv megnevezése Országgylés Önkormányzatok Kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Pénzügyminisztérium Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium Önkormányzati és Területi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Primer energiaigazgatás Magyar Energia Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A közigazgatás kapcsolódó szervei Jegyz Államigazgatási hivatalok A környezetvédelem szervezetrendszere Tzoltóság Földhivatalok Magyar Villamos Mvek Zrt., a kapcsolódó cég- és holdinghálózat Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és a kapcsolódó céghálózat Paksi Atomerm Zrt. Radioaktív Hulladékokat Kezel Nonprofit Kft. Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Az állampolgári jogok és a jöv nemzedékek országgylési biztosa Az igazságszolgáltatás (különösen az Energetikai Állandó Választottbíróság) 2 Persze ebben nincsenek benne az energetikai cégek mögötti hatalmas céghálózatok. 6

Vezeti összefoglaló Az intézményeket bemutató részt a magyar energetika jogszabályi hátterének ismertetése követi. Ebben a fejezetben a joganyag konkrét elemeinek megnevezésén túl elemezzük a hazai energiajog átfogó keretét, következtetéseket vonva le a joganyag állapotát, összetételét illeten. Utóbbiakon túl pedig a könnyebb átláthatóság végett tematikus rendszerbe helyeztük az energetikai tárgyú jogszabályokat. A magyar állami energetika és energiajog bemutatása mellett rávilágítunk egyébként ezen témakörökbl is következ néhány olyan jellemz diszfunkcióra, amely bár korántsem képes a teljes palettát lefedni, elemi ervel hat a vizsgált témakörben, éppen ezért az állami energetika lehetséges reformjának kiindulópontjai lehetnek. A fejezet mindenekeltt a diszfunkció absztrakt leírására tesz kísérletet, meghatározva azt, hogy jelen tanulmány szempontjából mit tekintünk annak. Ezután kerül csak sor a konkrét diszfunkciók kifejtésére, mégpedig a következ rendszerben: 2. ábra. A tanulmányban bemutatott diszfunkciók szerkezete 7

1. AZ ENERGIA KONTROLL PROJEKT KERETÉBEN VIZSGÁLT ÁLLAMI SZEKTOROK Az energiaszektor új intézményei a diverzifikált energiafelhasználással együtt nagyrészt az 1990-es években épültek ki. Az energiaszektor intézményi szerkezetének átalakításában az els lépés 1992- ben a korábbi, monopolhelyzetet élvez gazdasági egységek felszámolása, az állami monopoltársaságok gazdasági társasággá alakítása, piacra vezetése és az MVM Rt., illetve a MOL Rt. létrehozása volt. Ezt követte túlnyomó részben 1995-ben a szektor privatizációja. Jelenleg a villamosenergia- és a földgázszolgáltatók, a legtöbb erm többségi külföldi tulajdonban van. Az 1993-ban elfogadott energiapolitika és az idközben megtett intézkedések az energiaszektor szerkezetét nagyrészt átalakították. Az energiapolitikáról szóló 21./1993. (IV. 9.) OGY határozat alapvet céljaként a biztonságos, a gazdaságos, a környezetet kímél és az egyoldalú energiaimportfüggséget fokozatosan megszüntet energiaellátás megteremtése állt. A 2008 2020 közötti idszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat átfogó célkitzései pedig a következk: az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint hosszú távra szóló elsdleges célok együttes érvényesülése; a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történ kielégítése; az energiapiaci verseny ersítése; valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elsegítése. Az állam tehát centrális helyet foglal el az energetikában, több szempontból is érintkezve a területtel: az energiapolitikát és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakpolitikákat befolyásoló népképviseleti és kormányzati szerveken (jogalkotás, szakpolitikai tervezés) keresztül; energiaigazgatáson és az ahhoz kapcsolódó részterületeken keresztül (végrehajtás); az állami energiaszférához kapcsolódó céghálózaton keresztül; egyéb szerveken, intézményeken, alapokon keresztül; az igazságszolgáltatáson (különösen az Energetikai Állandó Választottbíróságon) keresztül. A következkben ezen tematika mentén haladva bemutatjuk a legfontosabb állami energetikai szereplk feladatkörét. Vizsgálódásunk középpontjában az áll, hogy az adott szerepl milyen típusú (közvetlen/közvetett) energetikai feladatkörrel rendelkezik. 8

1.1 A vizsgált állami energiaszektor tematikus hálója Állami energetika Közigazgatási szervek Népképviseleti szervek Igazságszolgáltatás Kormány Egyéb szervek Országgylés Önkormányzato k Energetikai Állandó Választottbíróság Minisztériumok Kormányhivatalok (irányítás) Gazdasági Versenyhivatal Általános és a jöv nemzedékek biztosa Magyar Nemzeti Vagyonkezel Zrt. IRM NFGM Magyar Energia Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság MOL Nyrt. MVM. Zrt. KvVM PM Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ÖTM KHEM Energia Központ Nonprofit Kft. Radioaktív Hulladékokat Kezel Nonprofit Kft. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Paksi Atomerm Zrt. Rövidítések, jelmagyarázat: IRM: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium KvVM: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium PM: Pénzügyminisztérium NFGM: Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium ÖTM: Önkormányzati és Területi Minisztérium KHEM: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Felügyelet 3. ábra. A vizsgált állami energiaszektor tematikus hálója 9

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok 1.2 Az energiapolitikát és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakpolitikákat befolyásoló népképviseleti és kormányzati szervek Az energiapolitika kialakítása területén elssorban a népképviseleti szervek (Országgylés, önkormányzatok), továbbá a kormány szerepe jelents. Az Országgylés 3 (a mindenkori kormány beterjesztése alapján) határozza meg az ország energiapolitikai stratégiáját. Eddig kétszer került sor ilyen közpolitikai dokumentum elfogadására [az energiapolitikáról szóló 21./1993. (IV. 9.) OGY határozat; a 2008 2020 közötti idszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat]. Az Országgylés ezen túlmenen kialakítja az energiajog törvényi és határozati bázisát, illetve ratifikálja a nemzetközi dokumentumokat, megalkotja az energetika szempontjából is kiemelkeden fontos költségvetési törvényt. Az Országgylés további két szempontból is jelents intézmény: egyrészt több fontos pozíció betöltése kötdik az országgylési választáshoz 4, másrészt jelents a demokratikus ellenrzési jogköre, amelyet az Állami Számvevszék útján, valamint az Országgylés állandó és eseti bizottságainak segítségével fejt ki. Az önkormányzat 5 mint a helyi hatalom képviselje a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket 6. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A helyi önkormányzat a választott helyi képvisel-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami nem sért jogszabályt. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezen elírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Ahogyan az Országgylés, úgy az önkormányzatok is rendelkeznek jogalkotási és közpolitikaformálási lehetségekkel: et adnak ki, valamint s ez igen jelents a helyi energiapolitikaformálás szempontjából a fvárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgylése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területének külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát 7. A települési önkormányzat feladata többek között a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, közremködés a helyi energiaszolgáltatásban, továbbá az egészséges életmód közösségi feltételeinek elsegítése. A kormány 8 szerepe a jogszabály-elkészítés (közpolitikai javaslatok, programok) területén kiemelked, de maga is jelents jogalkotó: a hazai energiajog nagy hányada kormányi szint jogszabály. A kormánynak nagy szerepe van továbbá a jogszabályok végrehajtásában is. Mint testület önállóan is fontos szerepl, de az energetikában nagy hangsúly helyezdik az egyes miniszterekre is. Éppen ezért célszer röviden bemutatni az energetika területén hatáskörrel rendelkez legfontosabb miniszterek tevékenységét. A tanulmány megírásakor hatályban lév miniszteriális struktúra azon szereplit választottuk ki, akik hatáskörük révén jogalkotási, felügyeleti és a többi miniszterrel való együttmködési szempontból fontos részét képezik az állami energetikai apparátusnak. Így foglalkozunk a közlekedési, hírközlési és energiaügyi; a környezetvédelmi és vízügyi; az igazságügyi 3 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. 4 Az Országgylés választja meg többek között köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgylési biztosokat, az Állami Számvevszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsbb Bíróság elnökét és a legfbb ügyészt. 5 Alkotmány 41 44/C. ; valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 6 A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. 7 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség szervek feladat- és hatásköreirl 1991. évi XX. törvény 65. (2) bekezdés. 8 Alkotmány 35. 10

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok és rendészeti; az önkormányzati és területfejlesztési; a pénzügy-; valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 9 a kormány közlekedésért, energiapolitikáért, bányászati ügyekért és postaügyért felels tagja. 10 A miniszter feladatköre különösen a jogszabályok elkészítésére, valamint a alkotásra terjed ki. A KHEM statútum határozza meg a miniszternek a statútum és más jogszabályok által, valamint a kormány határozataiban részletezett feladatköreit. 11 A miniszter továbbá az energiapolitikáért való felelssége körében elkészíti különösen: 12 a villamos energiáról; a földgázellátásról; A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter általános feladatai: a) Javaslatot készít a Kormány közpolitikájára. b) Elkészíti a törvények és a kormányek tervezeteit. c) Elkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait. d) Felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. e) Kezdeményezi és elkészíti a nemzetközi szerzdéseket, megköti a nemzetközi szerzdésnek nem minsül tárcamegállapodásokat. f) Felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben. g) A Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mköd döntéshozó és döntéselkészít tevékenysége keretében képviselend kormányzati álláspont elkészítésérl, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mköd döntés-elkészít fórumain való képviseletérl. h) A Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában. (A továbbiakban az a) h) részekre mint általános miniszteri hatáskörökre hivatkozunk.) i) Gondoskodik a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mködtetésérl és fejlesztésérl. j) Közremködik a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében. k) Meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. a villamos energia és a földgáz határon keresztül történ szállításáról; a távhszolgáltatásról; a központi ftésrl és melegvíz-szolgáltatásról; a behozott kolaj és kolajtermékek biztonsági készletezésérl; a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról; a megújuló energiaforrások h- és villamosenergia-termelési céllal történ felhasználásáról; az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teend lépésekrl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. A miniszter az energiapolitikáért való felelssége körében egyetértési jogot gyakorol 13 a) az új belép tartalékba tartozó egységmennyiség kivételével az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kiosztásával összefügg, más miniszter hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében; b) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítésébl származó bevétel felhasználására vonatkozó, más miniszter hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében. 9 A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérl szóló 133/2008. (V. 14.) Kormány (a továbbiakban: KHEM statútum 10 KHEM statútum 1.. 11 KHEM statútum 2. 12 KHEM statútum 3. (2) bekezdés 13 KHEM statútum 5. 11

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok A miniszter az energiapolitikáért való felelssége körében felügyeli az energiahatékonysági célkitzések elérését szolgáló Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtását. Ezen felügyelet keretében a miniszter részére a Cselekvési Terv végrehajtását végz szervezet vezetje rendszeresen beszámol a Cselekvési Terv végrehajtásának elrehaladásáról, valamint éves monitoringjelentéseket készít az intézkedések eredményeirl. 14 A miniszter a bányászati ügyekért való felelssége körében elkészíti a bányászatról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. E jogkörében irányítja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt. 15 A minisztert a központi államigazgatási szervekrl, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. (2) bekezdésében meghatározott esetben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter helyettesíti. 16 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 17 feladatkörei az energetika és a környezetvédelem kapcsolata folytán érinthetik az energetikai területeket. A KVVM statútum pedig konkrétan kimondja, hogy a miniszter a környezetvédelemért való felelssége körében együttmködik az Országos Atomenergiai Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel a környezet radioaktív szennyezése elleni védelemmel kapcsolatban. 18 Az igazságügyi és rendészeti miniszternek 19 az energetikai jogalkotás, továbbá az európai uniós kötelezettségek teljesítése kapcsán lehet szerepe az energetikában. A miniszter az IRM statútumban és más jogszabályokban, valamint a kormány határozataiban meghatározott feladatkörében megilletik az általános miniszteri hatáskörök, továbbá közremködik a strukturális alapok és Kohéziós Alap hazai felhasználásához kapcsolódó Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésében és nyomon követésében. 20 A jogalkotás s így az energetikai jogalkotás szempontjából jelents, hogy a miniszter az igazságügyért való felelssége körében felel: a) a jogszabályok alkotmányosságáért; b) azért, hogy a jogszabályok megfeleljenek az Európai Unió jogának és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek; c) a nemzetközi szerzdések elzetes alkotmányossági vizsgálatáért; d) a jogszabály-elkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata szakmai színvonaláért; e) a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata összehangolásáért; f) a jogalkotásban a deregulációs szempontok érvényesítéséért; g) a jogszabályok nyilvántartásáért és a Miniszterelnöki Hivatalt vezet miniszterrel együttmködve nyilvánosságáért. 21 Fontos, hogy miniszter törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati ek tervezetei kivételével valamennyi jogszabálytervezetet véleményezi abból a szempontból, hogy az megfelel-e az Alkotmánynak, az Európai Unió jogának, a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségeinek és a jogszabályszerkesztés szabályainak, valamint hogy a jogrendszer egyszersítését szolgálja-e, illetve illeszkedik-e a jogrendszer egészébe. 22 14 KHEM statútum 5/A. 15 KHEM statútum 3. (3) bekezdés, 4. (2) bekezdés 16 KHEM statútum 6. 17 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérl 165/2006. (VII. 28.) Kormány (a továbbiakban: KVVM statútum) 18 KVVM statútum 3. (2) bekezdés 19 Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérl szóló 164/2006. (VII. 28.) Kormány (a továbbiakban: IRM statútum). 20 IRM statútum 2. 21 IRM statútum 5. (1) bek. 22 IRM statútum 5. (2) bek. 12

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok Mivel az önkormányzatok rendelkeznek az energetikához kapcsolódó jogalkotási jogosítványokkal, illetve feladatuk közé tartozik a helyi energiaellátásban való közremködés, ezért az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 23 mint a kormánynak az önkormányzatokért felels tagja szintén jelents szerepet tölt be. A miniszter az ÖTM statútumban és más jogszabályokban, valamint a kormány határozataiban meghatározott feladatkörében többek között az általános miniszteri hatáskörökön túlmenen közremködik a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében. 24 A pénzügyminiszter 25 azért kiemelked energetikai szerepl, mert a kormánynak az államháztartásért, az adópolitikáért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért, továbbá az állami vagyon felügyeletéért felels tagja. A miniszter a PM statútumban és más jogszabályokban, valamint a kormány határozataiban meghatározott feladatkörében rendelkezik az általános miniszteri hatáskörrel, továbbá közremködik a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében. 26 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter energetikai jelentségét a következ kormányzati területek iránti felelsség alapozza meg: gazdaságpolitika; iparügyek; kereskedelem; külgazdaság; építésügy; fejlesztéspolitika; továbbá kutatás-fejlesztés és technológiai innováció. 27 is rendelkezik a már többször említett általános miniszteri hatáskörökkel. A gazdaságpolitikáért való felelssége körében elkészíti különösen: a gazdasági versenyképesség javításával; a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejldésük támogatásával; a gazdasági kamarákkal; a beruházások ösztönzésével és a nemzeti akkreditálással összefügg jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. Az iparügyekért való felelssége körében elkészíti különösen: a mérésügyrl; a nemzeti szabványosításról; a telepengedélyezésrl; az áruk és szolgáltatások biztonsági követelményeirl, vizsgálatáról és tanúsításáról, valamint piacfelügyeletérl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. A kereskedelemért való felelssége körében elkészíti különösen: a kereskedelemrl; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról; a gazdasági reklámtevékenységrl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. Az építésügyért való felelssége körében elkészíti különösen: az épített környezet alakításáról és védelmérl; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról; az építményekrl és az építési tevékenységrl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri eket ad ki. A miniszter az iparügyekért, valamint a kereskedelemért való felelssége körében irányítja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt. 23 Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérl 132/2008. (V. 14.) Kormány (a továbbiakban: ÖTM statútum). 24 ÖTM statútum 2. 25 A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérl 169/2006. (VII. 28.) Kormány (a továbbiakban: PM statútum). 26 PM statútum 2. 27 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérl 134/2008. (V. 14.) Korm. (a továbbiakban: NFGM statútum) 13

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok 1.3 Energiaigazgatás és az ahhoz kapcsolódó részterületek 1.3.1 Primer energiaigazgatás A magyar energiaigazgatás centrális szerve a Magyar Energia Hivatal, amely az államigazgatás 2006-ban történt átszervezése nyomán nyerte el mai státuszát: kormányhivatalként mködik. A kormányhivatal 28 törvény által létrehozott, a kormány irányítása alatt mköd központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A Magyar Energia Hivatal esetében ez azt jelenti, hogy a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter látja el a felügyeletet. A Magyar Energia Hivatal tevékenységét alapveten négy törvény határozza meg: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET törvény); a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény alapján (a továbbiakban: Földgázellátásról szóló törvény); a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény; a távhszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény. A hivatal feladat- és hatáskörét is a vonatkozó törvények határozzák meg: tevékenységét az egyes területi törvények tematikusan írják el. A VET alapján a hivatalnak fként a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony mködésének felügyeletével, továbbá az egyenl bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elsegítésével kapcsolatban vannak széleskör jogosítványai. 29 A Magyar Energia Hivatal másik fontos feladatkörcsoportját a Földgázellátásról szóló törvény határozza meg. Általánosságban a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony mködésének felügyeletével, továbbá az egyenl bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elsegítésével kapcsolatos feladatai többek között a következk: a) A Földgázellátásról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minsített tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások és a földgázpiac jogszabályoknak és hatósági elírásoknak megfelel mködésének biztosítása b) A hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny elmozdítása c) A hatékonysági követelmények, a rendszerszinten értékelt mszaki-gazdasági optimum és a legkisebb költség elvének érvényesítése d) Az ellátás biztonságának megrzése és növelése e) Az energiapolitikai célkitzések, valamint a fenntartható fejldés követelményeinek érvényesítése f) A nyilvánosság tájékoztatása g) A felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme h) A technológiai monopolhelyzettel való visszaélés és a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevk tevékenységének és a rendszerhasználati díjak, valamint az egyetemes szolgáltatás és a végs menedékes szolgáltatás árképzési módjának szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelen. 28 A központi államigazgatási szervekrl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény. 29 A Magyar Energia Hivatalnak a VET alapján ellátandó feladatköreinek jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza. 14

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok Szintén a magyar energiaigazgatás központi szerve az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Tehát ahogyan a Magyar Energia Hivatal a kormány irányítása alatt áll, s a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter felügyeli. Az OAH alapvet feladata [a 114/2003. (VII. 29.) Kormány szerint], hogy az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervektl függetlenül ellássa és összehangolja a nukleáris energia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatokat, biztosítsa a teljes kör tájékoztatást, valamint elzetesen véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefügg jogszabályokat és hatósági elírásokat. Az OAH hatásköre kiterjed az atomenergia alkalmazásával összefügg kutatási-fejlesztési tevékenység értékelésére és összehangolására, a hatósági ellenrzést szolgáló mszaki megalapozó tevékenység finanszírozására. Feladatkörébe tartozik az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttmködés összehangolása, a területhez kapcsolódó államközi egyezmények elkészítése és végrehajtásának megszervezése, a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttmködés összefogása. A hivatal látja el a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítésének és üzemeltetésének, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozását biztosító Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelését. Az Országos Atomenergia Hivatal feladatai témakörönként 30 Nukleáris létesítmények hatósági felügyelete Engedélyezés Felügyelet és ellenrzés Biztonsági értékelés Érvényesítés Nukleáris és radioaktív anyagok hatósági felügyelete Nukleáris anyagok ellenrzése Nukleáris export-import Radioaktív anyagforgalom Radioaktív hulladékok kezelése Nukleárisbaleset elhárítás Szabályozás Nemzetközi kapcsolatok Részvétel az Európai Unió munkájában Mszaki megalapozó tevékenység Tájékoztatás Az Országos Atomenergia Hivatal mködését négy jogszabály, illetve egyéb dokumentum határozza meg: Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény Az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatáskörérl és bírságolási jogkörérl, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységérl szóló 114/2003. (VII. 29.) Kormány A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeirl és az ezzel összefügg hatósági tevékenységrl szóló 89/2005. (V. 5.) Kormány Az Országos Atomenergia Hivatal Alapító Okirata 30 Részletesen lásd: http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/feladatok_hu 15

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok Az energiaigazgatás harmadik központi szerve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Az elzleg bemutatott két hivatallal ellentétben nem A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal mködését több jogszabály is meghatározza: kormányhivatal, hanem A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) központi hivatal, s mint ilyen, A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormány kormány által A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) létrehozott, miniszter irányítása Kormány A bányafelügyelet részére fizetend igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint alatt mköd központi a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) államigazgatási szervnek GKM Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, minsül. A Magyar Bányászati valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. és Földtani Hivatalt a (III.20.) Kormány A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekségérl és közlekedési, hírközlési és fejlesztésérl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény energiaügyi miniszter a A hites bányamérrl szóló 70/1995. (XII. 26.) IKM A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Mködési bányászati ügyekért való Szabályzatáról szóló 2/2007. (I. 17.) GKM utasítás felelssége körében irányítja. Közvetlenül a hivatal els fokú hatáskörébe tartoznak a következ, energetikai szempontból jelents feladatkörök: a) A bányajáradék nyilván-tartása, befizetésének ellenrzése, a bánya-járadék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenrzése, továbbá a Bt. 41. -ának (8) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek behajtása iránti intézkedés kezdeményezése b) A munkaügyi ellenrzésrl szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. -ában és a munkavédelemrl szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. -ában meghatározott feladatok ellátása c) A biztonsági szabályzatok elírásai alól történ általános eltérés, felmentés engedélyezése; az eltérési, felmentési engedélyt a hivatal adja ki d) A miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerzdésekkel kapcsolatos döntéseinek elkészítése e) A Bt. 34. -ának (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok elkészítése f) A Bt. 20/A. -ában meghatározott állami feladatok ellátása g) A Bt. 26/A. -ának (5) bekezdése szerinti határid-hosszabbítási kérelem elbírálása h) A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, valamint a Földtani és Bányászati Információs rendszer mködtetése i) Az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásának vezetése, ebbl adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása j) A földtani szakérti engedélyek kiadása, a földtani szakértk nyilvántartása 31 A bányafelügyelet a fentieken túl: a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érint kormány-elterjesztéseket és jogszabálytervezeteket; b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít; c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyjt, -feldolgozó, -elemz és -szolgáltató tevékenységet. 32 31 Bt. 3. (5). bek. 32 Bt. 4. 16

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok 1.3.2 A közigazgatás kapcsolódó szervei A teljesség kedvéért csupán az említés szintjén utalni kell a központi államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb közigazgatási szervekre (és a kapcsolódó jogszabályokra), amelyek dönten az energetikához kapcsolódó engedélyezési eljárásokban játszanak szerepet. 4. ábra. A közigazgatás kapcsolódó szervei 17

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok 1.4 Az állami energetikához kapcsolódó cégek Az állami energiaszférához kapcsolódó céghálózat bár nem lát el energiaigazgatási feladatkört, de igen jelents szereplje az állami energetikának, hiszen ezek a cégek közpénzekkel gazdálkodnak. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Zrt. (ÁPV Zrt.) jogutódja a Magyar Nemzeti Vagyonkezel Zrt. 33 az alapítója/egyedüli részvényese az MNV Zrt-nek, a MOL Nyrt-nek, HIDROTECH Bányászati és Környezetvédelmi Kft-nek, az E. ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt-nek, Tiszamenti Regionális Vízmnek, a Recski Ércbányák Részvénytársaságnak, továbbá a Magyar Gázszolgáltató Kft-nek. Jelents továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezel Zrt. által tulajdonolt MVM Zrt és MOL Nyrt. további kiterjedt céghálóval rendelkezik. Fontos energetikai cég még a Paksi Atomerm Zrt. A MOL Nyrt. vezeti a fbb energetikai cégekhez kapcsolódó egyéb cégek összefonódási listáját 44 kapcsolattal, ezt követi az MVM Zrt. 10 összefonódással, a sort a Paksi Atomerm Zrt. zárja 6 kapcsolattal. 2. táblázat A legfontosabb állami energetikai cégek kapcsolatai Összefonódási forma MVM Zrt. 34 MOL Nyrt. Kft-tag 6 29 2 Alapító/egyedüli részvényes 4 11 0 Kkt-tag 0 1 0 Egyesülés tagja 0 2 1 Kht-tag 0 1 3 Összesen 10 44 6 Paksi Atomerm Zrt. A fbb energetikai cégekre elssorban a kft-ben való részvétel, illetve részvénytársaságok alapítása, továbbá az azokban való egyedüli részvényesség jellemz. 5. ábra. A jelents energetikai cégek összefonódási viszonyai 33 Meg kell jegyezni, hogy az ÁPV Zrt. megsznésével, a 2008. január 1-jével létrejött Magyar Nemzeti Vagyonkezel Zrt. gyakorolja az állam nevében a tulajdonosi jogokat. 34 Az MVM Zrt. céghátterét lásd II. mellékletben. 18

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok A fentieken túlmenen figyelmet érdemel további két gazdasági társaság. Radioaktív Hulladékokat Kezel Nonprofit Kft. Az 1997. június 1-jén életbe lépett atomtörvény 40. -a a következképpen fogalmaz a radioaktív hulladékok kezelése és a nukleáris létesítmények lebontása kérdésében: A radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefügg feladatok elvégzésérl a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek. A törvény 62. -a szerint az elzekben megfogalmazott feladatok finanszírozását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kell biztosítani. A kormány a 2414/1997. (XII. 17.) Korm. határozatban felhatalmazta az Országos Atomenergia Hivatalt, hogy az atomenergiáról szóló törvény 40. -ában meghatározott feladatok ellátására 1998. július 1-jei határidvel bezárólag hozzon létre egy közhasznú társaságot Radioaktív Hulladékokat Kezel Közhasznú Társaság elnevezéssel. A fenti kormányhatározat értelmében a közhasznú társaság átveszi a radioaktív hulladékok begyjtésével, szállításával, részbeni feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos feladatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Tervezés és jelentések készítése Kutatási és a beruházási tervek összeállítása Számítások az Alapba történ befizetések mértékének meghatározására Mszaki és pénzügyi jelentések készítése A nukleáris létesítmények leszerelési terveinek elkészítése és felülvizsgálata Kutatás, fejlesztés, beruházás A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának telephelykiválasztása, a tároló megépítése, engedélyeztetése A kiégett ftelemek átmeneti tárolójának bvítése A nagy aktivitású hulladékok végs elhelyezésének elkészítése, a hulladéktároló-telephely kiválasztása, megépítése, engedélyeztetése Üzemeltetés A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolóinak mködtetése A kiégett ftelemek átmeneti tárolójának üzemeltetése A nagy aktivitású hulladékok tárolójának mködtetése A radioaktív hulladékok szállítása a hulladéktárolókhoz Szolgálattól, és egyidejleg az kezelésébe kerül a püspökszilágyi telephelyen mköd Radioaktív Hulladék Feldolgozó- és Tároló is. Az atomenergiáról szóló törvény 4. -a szerint az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel összhangban biztosítani kell a keletkez radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését. Az atomenergia alkalmazásával összefügg alapvet tudományos, technikai és egyéb ismereteket a kockázatra is kiterjeden oktatni, valamint közszolgálati hírközlés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell. Az atomtörvény szerint a radioaktív hulladéktároló engedélyesének a létesítmény közelében lév települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében el kell segítenie a társadalmi ellenrzési és információs társulások létrehozását, amelyek tevékenységéhez támogatást is adhat. A radioaktív hulladékok kezelését érint társadalompolitikai vonatkozású elvek és elírások a környezetvédelmi törvényben is megtalálhatók. A törvény szerint a fontosabb hulladékkezelési tevékenységek hatásainak elzetes felméréséhez környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges, amelyet a helyi és a környez települések, önkormányzatok és az érdekelt csoportok számára nyilvánossá kell tenni, biztosítva a véleményalkotás lehetségét. A fenti rendelkezéseket figyelembe véve készült el a közhasznú társaság alapító okirata, amelyet az OAH figazgatója mint alapító a Cégbíróság felé benyújtott. Így 1998. június 2-án a közhasznú társaság megalakult. 35 A nonprofit kft. egyedüli tagja az Országos Atomenergia Hivatal. 35 A közhasznú társaságnak a magyar jogrendszerbl való kiiktatásával a kht-nak lehetsége volt átalakulnia nonprofit gazdasági társasági formába. 19

1. Az EKP keretében vizsgált állami szektorok Az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft. 36 alaptevékenysége (körülbelül az amerikai típusú kormányügynökségek mintájára): a hazai energiahatékonysági és energiastatisztikai ügynökségi feladatok ellátása; az energiahatékonyság elmozdítását és a környezet védelmét szolgáló hazai és nemzetközi együttmködések ersítése és támogatása; közremködés a kormányzati szervekkel az energiahatékonysági és a megújuló energiahordozók terjedését szolgáló stratégia kialakításában, a döntéshozatalok megalapozásában, valamint ezek megvalósításában és végrehajtásában. A hazai energiahatékonysági és megújuló energiahasznosítási jelleg célelirányzatok terhére pályázatok (Nemzeti Energiatakarékossági Program) kezelését, valamint az Európai Unió forrásaiból megvalósuló, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében meghirdetett és az Energia Központ Nonprofit Kft. által kezelt pályázati konstrukciók megvalósítását biztosító közremköd szervezeti feladatok ellátása is az Energia Központ feladatkörébe tartozik. A kft. fontos feladata továbbá az energiagazdálkodás, az energiahatékonysági tervezés, valamint az ezzel kapcsolatos környezeti elrejelzési technikák, elemzések, kutatási eredmények és tapasztalatok cseréjének megszervezése és ersítése a kormányzat, a közigazgatás, a gazdasági szereplk és más intézmények között. Utóbbi tevékenysége kiegészül a terület stratégiai dokumentumainak a tárcák általi elkészítéséhez háttérinformációk, szakérti anyagok, analízisek biztosítása, beszerzése, illetve elkészíttetése, továbbá a terület folyamatos figyelése, ellenrzése, szükség esetén gazdasági kutatások kezdeményezése, koordinálása, a területet érint kormányzati döntések végrehajtásának támogatása programokkal, szakérti, képzési segítségnyújtással. A nonprofit kft. egyedüli tagja a magyar állam, amelyet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képvisel ebben az esetben. 3. táblázat Az Energia Központ költségvetésiforrásainak alakulása 37 Költségvetési idszak Millió forint 2001/2002 77 2003 77,3 2004 58 2005 90 2006 52,5 2007 87,5 2008 87,5 2009 79,5 36 Az alapítás az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. létrehozásáról, valamint az 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 1031/2000. (IV. 7.) Korm. határozattal történt. 37 Forrás: a Magyar Köztársaság költségvetési törvényei. 20