Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A madarak emésztésének jellegzetességei
Tartalmi összefoglalás A fejezet bemutatja a madárfajok, kiemelten a házityúk emésztőcsatornájának anatómiai jellegzetességeit Tárgyalja a szájüregben, a begyben, a középés a vastagbélben lezajló emésztési folyamatokat Bemutatja a madár emésztőcsövében szekretálodó főbb enzimeket és azok szekréciójának szabályozását
A madár szájgarat üregének boltozata és feneke
A madár gyomra
A madár emésztőcsöve
A madár epésbele és a hozzá kapcsolodó vezetékek
Az emésztőcső egyes részeinek megoszlása különböző madárfajokban Fajok Testt. (kg) Mirigyes és zúzógyomor Vékonybél Vakbél Végbél Összes Hossz (mm) Össz %-ban Hossz (mm) Össz %-ban Hossz (mm) Hossz (mm) Össz %-ban Hossz (mm) Arány hossz/ súly Leghorn 1,2 86 6,3 1082 78,9 127 68 5,0 1372 1,14 Broiler 3,0 101 4,7 1796 82,7 188 134 6,2 2172 0,72 Pulyka 3,0 110 5,1 1853 85,7 278 75 3,5 2161 0,72 Japán fürj n.a. 38 5,8 510 78,1 100 30 4,6 653 - Kacsa 2,2 130 4,9 2110 79,9 140 90 3,4 2640 1,20 Emu 53,0 260 4,0 5200 79,4 120 300 4,6 6550 0,12 Nandu 25,0-1400 - 480 400 - - - Strucc 122,0-6400 - 940 8000 - - - n.a. = nincs adat Sturskie (1994)
Az indikátorral jelzett emésztőcső-tartalom átlagos tartózkodási ideje (perc) az emésztőrendszer különböző szakaszaiban hús-, és tojóhibridekben Az emésztőrendszer különböző szakaszai Broiler a Leghorn Broiler b Begy 31 48 41 Proventriculus+zúza 39 71 33 Epésbél 10 7 5 Éhbél 84 85 71 Csípőbél 97 84 90 Vakbél 119 112 - Végbél 56 51 26 a Shires és mtsai, (1987) az adatok 1800 g-os madarakra vannak arányosítva b Van Der Klis és mtsai (1990) nyomán
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye ph Enzim (vagy szekréció) Szubsztrát Termék Száj 7,0-7,5 Nyál Bevonja és puhítja a takarmányt Amiláz Keményítő Dextrin Dextrin Glükóz Begy 4,5 Mucus Bevonja és puhítja a takarmányt Zúza és proventriculus 2,5 HCl Alacsony emésztési ph, a fehérjehasítás megkezdése Pepszin Fehérje Polipeptidek Lipáz Triglicerid Zsírsavak, monogliceridek
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye ph Epésbél 6,0-6,8 Enzim (vagy szekréció) Amiláz (amilopsin) Tripszin, kimotripszin és elasztáz Karboxipeptid áz, kollagenáz Epe Szubsztrát Keményítő, Dextrin Fehérjék, peptidek Peptidek, Kollagének Zsírok emulgeálása Termék Maltóz, Glükóz Peptidek, aminosavak Aminosavak, Peptidek Lipáz Zsír Zsírsavak, minogliceridek, digliceridek Koleszterinészteráz Koleszterinészter Zsírsavak, koleszerin
Az emésztőenzimek aktivitása Az enzimhatás helye ph Enzim (vagy szekréció) Szubsztrát Termék Maltáz, izomaltáz Maltóz, izomaltóz Glükóz Szukráz Szukróz Glükóz, fruktóz Jejunum 5,8-6,8 Laktáz Laktáz Glükóz, Galaktóz Peptidáz Peptidek Dipeptidek, aminosavak Polinukleotidáz Nukleinsavak Mononukleinsa vak Ceca 5,7-5,9 Mikrobiális aktivitás Cellulóz, poliszacharid, Keményítők, cukrok Illózsírsavak, K-vitamin, B- vitaminok
Begytartalom tömege (g) A tejsav koncentrációja (mg/g nrdves ag.) A Laktobacillusok számának log-a (nedves ag.) Az eltelt idő hatása a begytartalom súlyára a laktobacillusok számára és a tejsav-koncentrációjára 80 70 60 50 Laktobacillus Tejsav 10 9 8 7 6 40 5 30 20 10 Begytartalom 4 3 2 1 0 0 3 6 9 12 15 0 Az etetéstől eltelt idő (óra)
Alap sav-szekréció különböző fajok gyomrában Long nyomán (1967) Fajok Testtömeg (kg) Savtermelés (meq/kg/óra) Pepszin termelés (PU/kg/óra) Ember 70 0,03 862 Kutya 15 0-0,004 0-62 Patkány 0,35 0,25 2230 Majom 2,5 0,12 730 Baromfi 1,75 0,78 2430
Termelés meq/15 perc Koncentráció meg/l Átlagos savtermelés, és koncentráció kontroll és hisztaminstimulált csirkék gyomrából vett mintákban (Long nyomán 1967) 140 Hisztamin Sav 100 Kontroll 60 1,6 0 15 30 45 Mintavételi idő (perc) 0,8 Hisztamin 0 Kontroll 0 15 30 45 Mintavételi idő (perc)
P. egység 10 4 /ml/15 perc P. egység 10 4 /ml Átlagos pepszintermelés, és koncentráció kontroll és hisztamin-stimulált csirkék gyomrából vett mintákban (Long nyomán 1967) 600 Pepszin 300 Hisztamin Kontroll 0 2000 0 15 30 45 Hisztamin Mintavételi idő (perc) 1000 Kontroll 0 0 15 30 45 Mintavételi idő (perc)
A hasnyál enzimei Enzimek Az összes %-ban Tripszinogén 10 Kimotripszinogén (A,B és C) 20 Tripszin inhibitor 11,3 Amiláz 28,9 Prokarboxiláz (A és B) 29,8 Pubols nyomán (1991)
Hisztamin hatása a proventriculus szekretoros tevékenységére 7 hónapos altatott baromfiban Bell and Freeman (1971) Sav (mequ/l) HISZTAMIN 120 100 80 60 Összes sav Szabad sav 40 20 0 0 10 20 30 40 10 20 30 40 50 60 Mintavételi idő (perc)
A hasnyálmirigy szekretoros tevékenysége és a koplalás hatása baromfira, kutyára, patkányra, és juhra Kokue és Hayama (1972) nyomán Fajok Éhezés ideje (óra) A hasnyál mennyisége (ml/kg/óra) Baromfi 24 0,70 48 0,68 72 0,65 Kutya 24 0,1-0,3 48 elhanyagolható Patkány 24 0,6-0,7 Juh 24 0,13 48 0,03
Ellenőrző kérdések Hogyan kompenzálják a madarak a fogak hiányát emésztésük során? Az emésztőcsöben szekretált enzimek aktivitását milyen szabályzórendszerek befolyásolják? Miért intenzív a madarak emésztése, annak ellenére, hogy emésztőcsövük egyszerű és rövid?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Következő előadás címe: A szénhidrátok felszívódása az emésztőcsőből és közti anyagcseréjük termelő állatokban Előadás anyagát készítették: Dr. Husvéth Ferenc