A bazídiumos gombák szaporodása, életciklusa (I. általános rész) Mating and life cycle of Basidiomycetes (Ist. general part)

Hasonló dokumentumok
Bevezetés: Az Agaricus nemzetség rendszertani helye:

A kalászosok betegségei

Gombák faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Növénykórtan. Tenyésztest. Növényt megbetegítő gombák IV. Bazídiumos gombák. pórussapkával (parenthesoma) fedett. doliumok

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

Gombák. Biológia-ökológia alapok

Gombák. Biológia-ökológia alapok 6. előadás október 17.

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN

kalap tönk gallér bocskor spóratartó

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

Gombatermesztés. sa rendszertani besorolásuk suk szerint. gazdasági gi hulladékanyagok mellékterm. sa) llók, baromfitelepek, is termeszthető (istáll

GOMBÁK országa Testszerveződésük nagyon változatos

Az alma és körte betegségei

A laskagomba-fajok rendszerezése és nemesítésének lehetőségei

Kromoszómák, Gének centromer

Növényrendszertan gyakorlatok. 1. gyakorlat. Természetvédelmi mérnöki szak 2012

Sejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok

Növényrendszertan gyakorlatok

gei Kép: internet Fotó: internet

Növényrendszertan. 5. előadás. Dr. Bartha Dénes február 12.

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR KORSZERŰ KERTÉSZET KORSZERŰ GOMBATERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szerkesztette Vizkievicz András

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Gyakorlati beszámoló SZIE NVI Növényorvos hallgatók. Általános növénykórtan Gombarendszertan

Növényrendszertan gyakorlatok. 1. gyakorlat. Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013

Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Biológiai feladatbank 12. évfolyam

Nagyszerű dolog ám az élőlények: a növények és állatok rendszere!

NÖVÉNYVÉDELEM Ábrahám Rita Érsek Tibor Kuroli Géza Németh Lajos Reisinger Péter

ÉLELMISZERIPARI JELENTŐSÉGŰ MIKROORGANIZMUSOK. Fonalasgombák, mikotoxin termelés

Növénykórtan. Növényt megbetegítő gombák V. Konídiumos vagy mitospórás gombák Deuteromycetes (Mitosporic fungi) Növénykórtan 5 - Mikológia 5 1

Populációgenetikai. alapok

Mohaismeret 6. A Sphagnopsida, Andreaeaopsida és Takakiopsida osztály bemutatása

Szerkesztette Vizkievicz András

Az ember szaporodása

Consult-Exim Bt Bp, Törökvész út 58, Tel: , Fax: ,

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Az emberi sejtek általános jellemzése

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

AZ EHETŐ GOMBAFAJOK TERMESZTÉSÉNEK ÉS KUTATÁSÁNAK TOVÁBBI KILÁTÁSAI

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

A SEJTOSZTÓDÁS Halasy Katalin

BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20.

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

Piacfelügyelő Piacfelügyelő Gombaszakellenőr Piacfelügyelő

Témazáró dolgozat. A növények országa.

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont)

Az ember szaporodása

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.

BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat

I. Híres tudósok és munkáságuk (10 pont)

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Gombák. A gombák rendszertana. Egysejtűek. Többsejtűek. Forrás:

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Fonalasgombák és mikotoxin termelés

II. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Intelligens Rendszerek Elmélete. Párhuzamos keresés genetikus algoritmusokkal

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

CSODÁLATOS GOMBAVILÁG II.

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010

Biológia fakultáció a évfolyam számára

A populációgenetika alaptörvénye

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

Unikonta (Amorphea) Állatok, amőbák, gombák kládja

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

Biológia kerettantervek

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

AZ AGARICUS SUBRUFESCENS TERMESZTÉSE ÉS ÁSVÁNYIELEM- ÖSSZETÉTELE

Tudománytörténeti visszatekintés

1970. I. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖNKIADVÁNYA

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A NAGYGOMBÁKRÓL ÁLTALÁBAN

A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak:

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Többsejtő sejtmagvas szervezetek Korán elkülönültek a növényektıl és állatoktól (külön ország)

MIKOLÓGIA Heterotróf, SEJTFAL. SEJTMAG. amôboid: egysejtû: többsejtû: Ivaros szap.: Szaporítóképletek: Anamorfák Teleomorfa meiospórák mitospórák

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

Átírás:

A bazídiumos gombák szaporodása, életciklusa (I. általános rész) Mating and life cycle of Basidiomycetes (Ist. general part) Bevezetés, általános jellemzés: A bazídiumos nagygombák szaporodásáról számos irodalom jelenik meg, melyeknek lényegét kívántam röviden összefoglalni. A jelenlegi első részben a bazídiumos nagygombák ismertebb fajainak a szaporodásmenetét és a szaporodási folyamatok genetikai hátterét kívánom leírni. A Magyar Gombahíradó következő számában a jól ismert kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) szaporodásáról lesz szó. Az egyes gombafajok nemesítéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az adott faj szaporodásmenetét és a hátterében álló genetikai tényezőket, ezért ajánlom a cikket kollégáimnak és minden kedves olvasónak, aki érdeklődik a nagygombák szaporodása iránt. Az ember számtalanszor találkozott már erdőben, termesztési körülmények között gombákkal az ún. nagygombákkal. Ezeknek a gombáknak a többsége a bazídiumos gombák (Basidiomycota) törzsébe, kisebb részük a tömlős gombák (Ascomycetes) törzsébe tartozik. Természetesen mindkét csoportban találkozhatunk mikroszkópikus méretű gombákkal is, mint amilyen a tömlős gombákhoz tartozó lisztharmatgombák (Erysiphales), vagy a bazídiumos gombákhoz tartozó rozsdagombák (Teliomycetes, Uredinales) vagy az üszöggombák (Ustomycetes, Ustilaginales). Számos taxont lehetne még felsorolni a mikroszkópikus gombák sorából, azonban elsősorban a bazídiumos nagygombák szaporodási módjairól szeretnék részletesebben írni. A Basidiomycota törzsből kb. 22.000 fajt ismerünk. A Basidiomycetes osztály (amely már nem tartalmazza az üszöggombákat és a rozsdagombákat) kb. 14.000 fajt számlál(jakucs, 1999). A bazídiumos gombák nevüket a jellegzetes spóratartóról (sporangiumokról) kapták. Ezek nem mások, mint a termőtestet (a gombát ) alkotó gombafonalak (hifák) bunkószerűen megduzzadt végsejtjei, melyekben az ivaros folyamat (magegyesülés /kariogámia/ és számfelező osztódás /meiózis/) végbemegy és amelyről az ivarosan keletkezett 4 spóra a bazídiospórák lefűződnek. A bazídiumos gombák törzsfejlődéstanilag az Ascommycota csoportból származtathatók. Sejtfaluk kitin. Vegetatív test hifák szövedékéből az ún. micéliumból áll. A hifát alkotó egyes sejtek határán válaszfalak (szeptumok) találhatóak. Ezeknek a szeptumoknak a felépítése sajátos képet mutat a bazídiumos gombáknál, ez az ún. parentoszómás doliopórus (1. kép). 1. kép 1

A termőtestek, melyeket hétköznapi nyelven gombá -nak is nevezünk változatos megjelenésűek és álszövetes (plectenchyma) szerveződésűek. A termőtest termőrétegén (lemezek /pl. csiperke/, csövek /vargánya/, stb.) keletkeznek az ivaros bazídiospórák. Egy sok bélyeget összefoglaló tipikus termőtest feképítését a 2. képen láthatják. Szaporodásról általában 2. kép A bazídiumos nagygombák ivaros szaporodása során külön ivarszervek (specializált ivarsejtek) nem alakultak ki, hanem a hím és női jelleget viselő spórákból kifejlődő hím és női jellegeket hordozó hifák (ún. primer hifák) úgy olvadnak össze, hogy csak a sejtek sejtplazmája fuzionál, az ellentétes ivari faktorú sejtmagok nem. Tehát ún. szomatogámia történik, de kariogámia nincs. Az összeolvadás eredményeként létrejön a dikariotikus (két ellentétes ivari faktorral rendelkező, két sejtmagot tartalmazó) gombafonál az ún. szekunder hifa. Ezeknek dikariotikus sejteknek az osztódásával gombafonál, majd annak szövedéke a micélium alakul ki. A termőtestfejlődés indukálása sokszor környezeti (stressz) és belső genetikai programnak megfelelően indul meg. A micélium sodródni kezd majd kialakulnak a primordiumok (termőtest-kezdemények) és ettől kezdve az angiocarp, hemiangiocarp fejlődésnek megfelelően alakulnak ki a termőtestek. A dikariotikus (szekunder) hifák növekedése osztódással történik, azonban ez kissé eltér a megszokott osztódási típusoktól. A szekunder hifa sejtjeinek sorozatos osztódásakor mindkét sejtmag ( apai és anyai ) sorozatosan szinkron osztódik és az újabb sejtekbe szintén sejtmag-párok kerülnek. Ennek az osztódásnak van még egy kükönlegessége az ún. csatképzés. A csatképzés folyamatát a 3. kép mutatja. 2

3. kép: Csatképzés folyamata A termőtest kialakulásával kifejlődik a himénium (termőréteg), mely a bazídiumokból és a közöttük elhelyezkedő steril sejtekből a cystidákból áll. A bazídiumok az egyes dikariotikus hifák végsejtjeiből alakulnak ki. A bazídium a helye az ivaros folyamatoknak. Itt történik meg a két sejtmag fúziója (vagyis a kariogámia). Így a bazídium már diploid zigótaként is felfogható. A sejt ezzel bazídiummá, sporangiummá (spóratartóvá) alakul át. Ezt követően a diplod sejtmag redukciósan (számfelező) osztódik, melyből 4 haploid sejtmag keletkezik, melyek a bazídiospórák sejtmagjai lesznek. Ezt követően a bazídium fala négy keszttyűujj-szerű kitüremkedést hoz létre, melyekbe az egyes magok bevándorolnak. A bazídiumon tehát négy exogén bazidiospóra keletkezik egy-egy maggal. A spórákat pici nyél a sterigma köti a bazídiumhoz, később e mentén válnak le arról és szóródnak a spórák. Az ivaros szaporodás az alapja és forrása a genetikai variabilitásnak. Nagyobb genetikai variabilitás abban a populációban van, ahol az egyedek önsterilek, hiszen az önmegtermékenyülés a homozigócia, a beltenyésztés irányába hat és az ilyen populáció kevésbé alkalmazkodóképes. A magával vagy egy hasonló törzzsel kereszteződni képes gomba homotallikus. Ezzel szemben a heterotallikus az, amely önsteril és kompatibilis partnert kíván a reprodukcióhoz. Itt a párosodás két fajazonos, de két ellentétes szaporodási típust (mating type) képviselő sejtek között megy csak végbe (Kevei és mtsai., 1999). A heterotallizmusnak két eltérő típusa létezik. Az egyik a morfológiai heterotallizmus (morfológiailag különböző ivarszerveket jelent például több alacsonyabb rendű gomba esetén). A másik az élettani heterotallizmus, mely a kompatibilitási faktoroktól függ, abszolút független a két nem morfológiai különbségeitől vagy azok hiányától. A szabályozásban genetikai tényezők érvényesülnek: egy gén, egy lókuszon vagy egy allélsorozat egy vagy két lókuszon. 1. Két alléles heterotallizmus: melyet egy lókuszon lévő két allél határoz meg. Az ilyen szervezetek két részre oszthatók: + és a vagy A és a törzsekre. Itt a + törzs csak törzsekkel kereszteződhet. Ilyen gombák például: Mucor, Rhizopus, Neurospora, Puccinia graminis, stb. 2. Sok alléles heterotalizmus: abban különbözik az előbbitől, hogy az ivari kompatibilitást szabályozó lókuszban sok allél van. Előnye, a két alléles heterotrallizmushoz képest, hogy az, hogy a kompatíbilis törzsek találkozásának esélye nagyban megnőtt. Ez az est lehet bipoláris vagy tetrapoláris : 3

a) Bipoláris heterotallizmus: A bipoláris esetben egy lókusz szabályoz, de azon allélsorozat van. Bipoláris heterotallizmus jellemző a legtöbb rozsdagombára, néhány Gasteromycetes-re, a Coprinus comatus-ra, a Fomes subroseus-ra, Plyporus betulinus-ra, stb. 1. táblázat A1 A2 A3 A4 A1 - + + + A2 + - + + A3 + + - + A4 + + + - 1. táblázat Bipoláris heterotallizmus (Vetter, 1989) b) Tetrapoláris heterotallizmus: Lényegében a bipoláris hetrotallizmusra hasonlít, de itt A és B lókusz szabályozza a kompatibilitást. Ezek a meióziskor függetlenül öröklődnek. Minden lókusz sok alléles. Kompatíbilis kereszteződés akkor jöhet létre, ha az A és B allélek különböznek. Heterokaryonok jönnek létre akkor is, ha csak egyik allélben egyeznek meg és a másik különbözik. Az ilyenkor keletkező heterokarionok azonban ( flat és barrage reakciók) a normálistól eltérő tulajdonságú micéliumot jelentenek (2. táblázat). A tetrapolaritás a Hymenomycetes-ben, Gasteromycetes-ben, az Ustilago mayidis rozsdagombában fordul elő, s jellemző például a Coprinus fimetarius, C. lagopus, a C. macrorhizus, a Polyporus abietinus, a Schizophyllum commune, a Cyathus striatus fajokra. A1B1 A1B2 A2B1 A2B2 A1B1 - FL B + A1B2 FL - + B A2B1 B + - FL A2B2 + B FL - 2. táblázat Tetrapoláris heterotallizmus (Vetter, 1989) A Bazidiomyceták ivari folyamatainak genetikai hátterének leginkább tanulmányozott alanyai a Coprinus cinereus és a Schizophillum commune. A szaporodási rendszerük bifaktoriális heterotallizmus, más néven tetrapoláris heterotallizmus. Amint korábban említettem ennél a szaporodási formánál a párosodást két különböző kromoszómán lokalizált, négy ivari típus (mating type) lókusz koordinálja (ezekben az esetekben a jelölés kissé eltérő) A, A, B, B. Az A, A az egyik kromoszómán, a B, B a másik kromoszómán közeli kapcsoltságban helyezkedik el. Az A, A genetikai lókuszok felelősek a szexuális differenciálódás ún. A folyamataiért, a B, B az előbbitől független genetikai lókuszok a differenciálódás B folyamatait kontrollálják. Az A és a B folyamatok együttesen váltják ki a sikeres szexuális szaporodást. A lókuszok polymorfikusak. A mai ismereteink szerint az A -t 9, A -t 32 polimorf jelemzi, míg a B és a B lókuszok 9-9 polimorf lókusszal jellemezhetők (Kevei és mtsai, 1998, 1999). Az A folyamatok közé tartoznak a kétféle mag párbaállítása a dikarionban, ezek szinkron osztódásának biztosítása, a csúcsi csatképző sejtek létrejötte. A B folyamat történései a 4

csúcsi sejt kétmagvúságának a fenntartása a szeptumok enzimatikus oldódása révén, mind a magok a csúcsi sejtbe történő előrejuttatása, mind a csatban az egyik szülői mag visszajuttatása a dikariotikus állapot fenntartása érdekében (Kevei és mtsai, 1998, 1999). Mivel csak a szekunder (dikariotikus) hifák képesek a termőtestképzésre, a sikeres matinghez, a szexuális szaporodás beindulásához kompatibilis monokarion párokra van szükség (akompatibilitás nem azonos, hanem legalább egy allélben eltérő párosodási típusú törzseket jelent). A polymorfok nagy száma miatt jelentős az a variációegyüttes, ami fertilis utódhozásra alkalmas kompatíbilis variációkat jelenthet. Kompatíbilis és inkompatibilis monokarion kapcsolat lehetőségei a Schizophyllum commune esetén néhány példával szemléltetve (Kevei és mtsai, 1998, 1999): 1. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 1 A 1 B 1 B 2 inkompatibilis 2. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 2 A 1 B 2 B 2 kompatibilis 3. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 1 A 2 B 1 B 1 kompatibilis 4. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 2 A 2 B 2 B 1 kompatibilis 5. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 2 A 1 B 1 B 2 részlegesen kompatibilis 6. A 1 A 1 B 1 B 2 + A 1 A 1 B 2 B 2 részlegesen kompatibilis Az alaptípust és az egyéb variációkat szemléltető szaporodásmenetek: A változások főként a sejtmagok, illetve a bazidiospórák számában tér el. Laccaria fraterna 5

Lentinus edodes Agaricus bitorquis Flammulina velutipes 6

Volvariella volvacea Jelölések: A szaporodási ciklust szemléltető ábrák Shu-Ting Chang, 1993 nyomán készültek. Felhasznált irodalom: 1. Kevei Ferenc, Kucsera Judit, Varga János, Vágvölgyi Csaba (1999): Fejezetek a mikológiából. Szeged, JATEPress. 2. Kevei Ferenc, Kucsera Judit (1998): Mikrobiológia I. Szeged, JATEPress. 3. Jakucs Erzsébet (1999): A mikológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó. 4. Shu-Ting Chang (1993): Mushroom biology: The impact on mushroom production and mushroom product. The Chinese University Press, Hong Kong. 5. Vetter János (1989): Az általános mikológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. Szarvas József Korona Fajtakutató Laboratórium 7