Intenzív haltenyésztés bemutatása

Hasonló dokumentumok
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Vajai László, Bardócz Tamás

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Bardócz Tamás Halászati osztály

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

Elemi csapásból hozzáadott érték

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

A fenntartható akvakultúra

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

A halak váltv állatok.

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

Akvakultúra és biodiverzitás

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, JÚNIUS 26.

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Esettanulmány A friss ponty árstruktúrája az ellátási lánc különböző szintjein Közép- Európában

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

A magyar halgazdálkodási ágazat jelene a Halászati Operatív Program tükrében

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Intenzív haltenyésztés bemutatása

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Ipari gázok szerepe a haltenyésztés és feldolgozás során. Paszera András Dénes Alkalmazástechnikai mérnök

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

MAGYARORSZÁG HALGAZDÁLKODÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

AQUA GARANT TÁP HALAK SZÁMÁRA. Fotolia.com - Rostislav Ageev, Fische: W. Hauer 08/

Fenntarthatósági kérdések az intenzív akvakultúrában

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Természetvédelem és halgazdálkodás Szabó Tamás, Horváth László, Urbányi Béla

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV.

Az akvakultúra szerepe és potenciális fejlesztési lehetőségei a mikro és kisvállalkozások körében (hazai és nemzetközi kitekintés)

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

Átírás:

Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár

Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer leírása, Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének), Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok környékén, 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd ennek adaptálása Európában, 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben, 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése, kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában, 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.

Történet (tengeri halfajok) i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott halak tárolása tengeröblökben, i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet begyűjtése, és tengerparti tavakban való nevelése, 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér tenyésztésével, 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és spanyolok).

Az akvakultúra termelés szükségessége világ viszonylatban Millió tonna Termelés Millió tonna Felhasználás Fogások Akvakultúra Étkezési célú Nem-étkezési célú

Az intenzív rendszerek termelése (millió tonna) 1980 1990 2000 2010

A földrészek részvétele az intenzív haltermelésből

Tényleges intenzív rendszerek Halfaj Termelés Ország (tonna) Atlanti lazac 55.000 Norvégia, Skócia, Írország Csatorna harcsa 178.000 USA Angolna 46.000 Tajvan, Japán Polikultúra (ponty/tilápia/mullet) 14.000 Izrael Szivárványos pisztráng 280.000 Nyugat-Európa, USA, Japán Vörös tengerikeszeg 30.000 Japán Sárgafarkú sügér 180.000 Japán

Az intenzív rendszerek termelési felosztása (millió tonna) 35 30 31,2 25 20 15 10 5 0 17,9 17,3 10,7 6,1 5,1 7,1 0,9 1973 1980 1983 1990 2000 1993 2010 2003 Tengeri Édesvízi

Termelési adatokhoz adalék: hal szempontból Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi halfajok tenyésztését végzi, A maradék 25% a brakkvízi és tengeri halfajok nevelését végzi (max. 2 millió tonna/év). Hogyan lehet akkor olyan magas a tengeri termelési arány? Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények termelése és tenyésztése révén!

A leggyakoribb édesvízi halfajok 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 15% 13% 11% 10% 8% 7% 7% 5% 5% 5% 4% 3% 3% 2% 2% Ayu Csatorna harcsa Tilápia félék Pontyfélék Afrikai harcsa Milkfish Mullet Pisztrángfélék Angolnafélék Nílusi sügér Kíyófejű hal Csíkos sügér Tokfélék Coregonus fajok Egyéb

A leggyakoribb tengeri halfajok 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Angolnafélék 20% Lepényhalfélék 12% Epinephelus fajok 8% Mullet 6% 6% 6% 6% 5% 5% Pompano Porgy Fugu fajok Lazacfélék Tengeri sügerek Tengeri keszeg 17% 4% 3% 2% Tonhal Sárgafarkú sügér Egyéb

A leggyakoribb brakkvízi halfajok 25% 20% 22% 15% 15% 12% 10% 10% 8% 5% 6% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 2% 0% Tilápia fajok Angolnafélék Lepényhalfélék Epinephelus fajok Milkfish Mullet Pompano Porgy Tengeri sügerek Fugu fajok Tengeri keszeg Sárgafarkú sügér Egyéb

Mullet: (Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)

Milkfish (Chanos chanos)

Pompano (Trachinotus carolinus)

Lepényhalfélék

Epinephelus fajok

Porgy fajok

Fugu fajok

Sárgafarkú sügér

Kígyófejű hal

Az akvakultúra rendszerek típusai Tógazdaság RAS (recirkulációs) Ketreces tartás Raceway átfolyóvizes

Az intenzív rendszerek alapkérdései Természetes növekedés Ikra és lárvafejlődés Ivadék kérdés Nevelhető halfajok Növekedési erély Szaporítás Tenyésztés Piaci méret, piaci igény

Az intenzív rendszerek főbb inputjai és outputjai Víz Oxigén Állomány Takarmány Munka Intenzív rendszer Tőke Hulladék energia Piaci hal Salakanyagok

A rendszertől elvárt tulajdonságok A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag egyszerű nevelési rendszer (berendezés, gép stb.), Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás, Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált takarmány, Technológiai tűrés a high tech automatizációval szemben, Minimális emberi erőforrás igény.

A halakkal szemben támasztott követelmények 1. Kiinduló információ: 20.000 halfaj tenyésztését írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas az intenzív tartásra A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan piaci árral kell kalkulálni, hogy a megnövekedett termelési költségeket az kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke nagymértékben függ a konkurencia és a piac igényeitől.

A halakkal szemben támasztott követelmények 2. A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált takarmány felvételének és halhússá történő transzformálásának. Alternatív üzemmód biztosítása plankton kiegészítéssel. Ellenállóképesség és adaptációsképesség a tartáskörülményekkel szemben. Magas stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való alacsony hajlam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség.

A halakkal szemben támasztott követelmények 3. Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség, pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt: sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal, különböző táplálék igénnyel!!!!!!! Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű adaptációs képesség (vad anyák bevitele a rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna, vagy milkfish esetében ez probléma).

Az intenzív rendszer definíciója Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik. 2 alaptípus: Átfolyóvizes intenzív halnevelés Recirkulációs intenzív halnevelés

Az intenzív technológiák jellemzői Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai forrás igény miatt jelentős hatással vannak a biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat. A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban dúsulva távozik.

További jellemzők A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje. Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.

Intenzív halnevelési technológiák Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek: nagy egyedűrűség, lárvakorig kontrollált körülmények, utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet szabályozás mellett) oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Recirkulációs rendszerek: 1950-től Japánban, 1970-től Európában, a használt víz tisztítása mechanikai és biológiai szűrők segítségével, oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Ketreces tartás: édesvízi halak esetében terjedt el, változtatható hely (úszó tartás), háló alapú tartóketrecek.

Fél-intenzív halnevelés technikák 2 formája van: Fél-intenzív és integrált nevelés csatornákban (pl. Olaszországban az angolna nevelés) Fél-intenzív pontytartás: kontrollált szaporítás, de tavi nevelés, a hagyományosnál magasabb népesítési sűrűségben

Szuper-intenzív technológiák 90-es évek közepétől datálják, 100 kg/m 2 feletti haltermelés halfajonként változik: pl. tilápia 150 kg, Nagyon érzékeny rendszerek, minimális vízigénnyel, Igénytelen fajok bírják csak egyedül.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!