SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK Felszámolási eljárás, végelszámolás és az átalakulások számviteli és könyvvizsgálati sajátosságai röviden Készítette: Ferenczi Szilvia
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A felszámolás előzményei (előjelek, hogy sérül a vállalkozás folytatásának elve): a saját tőke meg nem felelése, lejárt kötelezettségek, Amennyiben több eset is több veszteséges év, előfordul hitelekhez a pénzintézetek magánfedezeteket igényelnek, minősített könyvvizsgálói tagi kölcsön jelenléte, jelentés! követelések értékvesztésének el nem számolása. A felszámolás megindítása: Az adós fizetésképtelensége esetén megindíthatja: az adós, a hitelező, a végelszámoló, cégbíróság, vagy bíróság cégközlönyben közzéteszik a felszámolás tényét, kezdő időpontját, a felszámoló nevét és címét. Szervezet vezetője kezdő időpontot megelőző nappal köteles elkészíteni: tevékenység lezáró beszámolót, A könyvvizsgálói feladat a tevékenység záró beszámoló záró leltárt, könyvvizsgálatára terjed ki! adóbevallásokat.
A felszámolási időszak: A tev. záró beszámoló nem tartalmazhat ÉH/ÉT-ot, időbeli elhatárolást (kivéve halasztott bevétel). A felszámoló a tev. záró beszámoló alapján elkészíti a nyitó felszámolási mérleget felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök/kötelezettségek értékének elkülönített bemutatása! A hitelező által bejelentett és elfogadott kötelezettségeket állományba kell venni; immat. javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, készleteket minősíteni kell; A felszámolás teljes időszaka egy üzleti évnek minősül f.a. toldat használata! DE: közbenső felszámolási mérleget kell készíteni évente, amennyiben az eljárás elhúzódik! Felszámolás zárásakor: felszámolási zárómérleg, kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról, záró adóbevallás, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat elkészítendő fordulónap a felszámoló által meghatározott! A felszámolási eljárás alatt nincs előírt könyvvizsgálati kötelezettség! A felszámoló megbízása alapján a közbenső mérleget, illetve a felszámolási zárómérleget ellenőrizheti könyvvizsgáló.
A felszámolás befejezése az adós megszűnése nélkül: Amennyiben a felszámolási eljárás alatt a hitelezőkkel egyesség köttetik az eljárás az adós megszűnése nélkül fejeződik be. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá és dönt a felszámolás befejezésének időpontjáról. A végzés jogerőre emelkedésének napjával elkészítendő: zárómérleg, bevétel-költség kimutatás, zárójelentés, záró adóbevallás. Ebben az esetben vagyonfelosztási javaslat nem készül! Amennyiben a könyvvizsgálói szerződés él a felszámolás alatt zárómérleg könyvvizsgálandó! A felszámolás megkezdésétől számított két év elteltével kötelező a zárómérleg elkészítése! NAV ellenőrzések (Art. szerint): Tevékenységet lezáró bevallások ellenőrzése, valamint a felszámolási időszak bevallásainak utólagos ellenőrzése mindkét ellenőrzés 60 napon belül esedékes!
Végelszámolás megkezdése: VÉGELSZÁMOLÁS Amennyiben a cég nem fizetésképtelen Legfőbb szerv vagy a cégbíróság határozata alapján! Kezdőnapot megelőző nappal el kell készíteni: záróleltárt (könyveket le kell zárni), tevékenységet lezáró beszámolót, minden bevallást. Könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentés is letétbe helyezendő! Tevékenységet záró beszámoló specialitásai: az eszközöket, és forrásokat a sztv. általános szabályai szerint kell értékeli, értékvesztéseket, terven felüli écs. elszámolását meg kell tenni, visszaírások elszámolását fokozottan kell mérlegelni, céltartalék képzése kapcsán a megszűnés miatt keletkező kötelezettségeket is figyelembe kell venni, a jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldását mérlegelni kell ( jövőben megvalósulnak-e), nem kell üzleti jelentést készíteni.
Végelszámolás ideje alatt: A végelszámolás kezdő napjával új üzleti év kezdődik v.a. toldat használata! A tevékenységet lezáró beszámoló alapján a végelszámoló nyitó mérleget készít. Az így elkészített beszámolóban a sztv. szabályai szerint értékelt eszközöket és vagyoni elemeket korrigálhatja (CT, AIE/PIE, ÉH képzés, értékvesztés, terven felüli écs, köv./köt. felvétele stb.) háromoszlopos kimutatás! A korrekciókat nyitást követően rendezni kell a számviteli nyilvántartásokban. Üzleti év végén a végelszámoló beszámolót készít és letétbe helyezi MF napot követő 5. hó utolsó napjáig kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentés is közzéteendő! Üzleti év változásának bemutatása (ha a végelszámolás 20X6. 05. 15-én kezdődik): 20X6. év 20X6.05.15. 20X7. év korrekciók! 01.01. 05.14. 12.31. 05.14. idő Tevékenységet lezáró beszámoló A végelszámolás első üzleti évéről szóló beszámoló (20X6. 05. 15. - 20X7. 05. 14.)
A végelszámolás befejezése: A végelszámoló elkészíti: záró bevallásokat, végelszámolási időszakot lezáró beszámolót (60 napon belül közzétenni!) ÉH/ÉT kivezetése, elhatárolások átsorolása köv./köt. vagy egyéb ráf./bev. közé; CT megszüntetése, stb., záróleltárt, összefoglaló értékelést, vagyonfelosztási javaslatot a vagyon kiadása csak a cég törlése (végzés!) után lehetséges!!! Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni a záró beszámolót! Egyszerűsített végelszámolás lehetséges, amennyiben: a cég 150 napon belül befejezi a végelszámolást, a cégnek csak pénzeszköze, vagy 150 napon belül pénzzé tehető eszköze van. Cégközlönyben való közzététellel kezdődik, melyet 8 napon belül megtesz a végelszámoló. Csak egy beszámoló készül (korrekciós tétel lehet benne!), mely a végelszámolás befejezésére vonatkozik. A végelszámolás végét a cég a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak.
ÁTALAKULÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATA Az átalakulás során (társasági formaváltás, egyesülés, szétválás) mind a tervezett vagyonmérleget, mind a végleges vagyonmérleget, és az ezeket alátámasztó vagyonleltárakat független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni! Nem jogosult erre a társaság könyvvizsgálója, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az átalakulásról szóló első döntés alkalmával a legfőbb szervnek ki kell jelölnie a független könyvvizsgálót a vagyonmérlegek hitelesítéséhez.
Különbségek a fordulónapra készített mérleg és a vagyonmérleg között: Fordulónapra készített mérleg Vagyonmérleg Vállalkozás folytatásának elve érvényesül Nem érvényesül a váll. folytatásának elve Célja a realizált eredmény meghatározása Célja a vagyon aktuális értékének meghatározása Összeállításánál a realizációs elv érvényesül Összeállításánál az időérték elv érvényesül Tartalmazza az üzleti év eredményét Nem tartalmazza az üzleti év eredményét Az átalakuló társaság vagyonmérlegének fejléce: Megnevezés Átalakuló társaság vagyona könyv szerinti értéken Átértékelés hatása Átalakuló társaság vagyona piaci értéken Az átalakulással létrejött társaság vagyonmérlegének fejléce: Megnevezés Átalakuló társaság vagyona piaci értéken Különbözetek Rendezés (Saját tőke) Átalakulással létrejött társaság vagyona
Vagyonmérleg tervezet specialitásai Végleges vagyonmérleg specialitásai Az átalakulónál az átértékelés során piaci értékre lehet korrigálni átértékelés összegével alapesetben a tőketartalék módosul (ET, ha a csökkenésre nincs fedezet) Jogelődnél ÉH/ÉT nem szerepelhet, valamint nem tartalmazhat MSZE-t (AUE-t 2016-tól). Az átalakulással létrejövő mérlegében szerepel: jogutódok eszközei és forrásai, tőkemozgások /korrekciók (tőkeleszállítás és felemelés, tőkeátrendezés), kikonszolidálandó tételek rendezése Ezután a saját tőke nem lehet kisebb, mint a tervezett tőke, ill. a jogszabályi minimum! Jogutódnál fedezetet kell képezni a várható veszteségre a LT-ban. Jogutód saját tőkéje csak pozitív előjelű elemekből állhat. Az átalakulás napját követő 90 napon belül készül az átalakulás napjára. A végleges vagyonmérleg ugyanolyan szerkezetű és tartalmú, mint a tervezet kivéve, ha a tervezet és a végleges időpont között bekövetkezett gazd-i események megváltoztatják az eszközöket és forrásokat ST különbözet TT-ot, ET-ot vagy LT-ot módosít! Amennyiben az átalakulással létrejövő ST-je nem éri el a tervezetben szereplő jegyzett tőke összegét, akkor tőkeleszállításról kell gondoskodni!
Átalakulások könyvvizsgálatának specialitásai: A könyvvizsgálói szerződés a jogelőd, a jogutód vagyonmérlegének az auditálásra is kiterjed tervezetre és véglegesre is! A könyvvizsgálói jelentésben az átalakulás körülményeit is be kell mutatni miből, mi lett, döntésekre hivatkozás, stb. Teljességi nyilatkozatot a jogelőd és a jogutód társaságoktól is be kell szerezni vagyonmérlegenként egyet-egyet! Szükséges lehet a könyvvizsgálói jelentéstől függetlenül nyilatkozatot készíteni (pl.): cserearányokról, arról, hogy az átalakulás nem veszélyezteti a hitelezői követelések teljesítését, kedvezményezett átalakulás feltételeinek teljesítéséről.
Átalakulások könyvvizsgálatának folyamata: 1. Döntés (első döntés) az átalakulás kezdeményezéséről, majd végleges döntés (második döntés), 2. Könyvvizsgálói szerződés kötése az adott átalakulással érintett vagyonmérlegek auditálására, 3. Átalakulási szerződés, legfőbb szervi döntések, határozatok megismerése kilépő-belépő tagok, tőkeemelésről/tőkeleszállításról való döntés, továbbműködő/megszűnő vállalkozások átalakulási terv készítése kötelező!, 4. Tervezett/végleges fordulónapra készített vagyonmérleg, valamint a tervezett/végleges vagyonleltárak ellenőrzése komplett analitika szükséges a vagyonmérleg alátámasztására, azaz 1-4. számlaosztályok leltárral való alátámasztása szükséges, különös figyelemmel a következőkre: közbenső főkönyvi kivonat, értékelések/értékvesztések elszámolása, időarányos elszámolások kezelése, vagyoni értékelések ellenőrzése, saját tőke szerkezetének meghatározása, lekötött tartalék képzése (várható veszteség kezelése), 5. Jegyzett tőke nevesítésének, cserearányok meghatározásának ellenőrzése, 6. Teljességi nyilatkozatok aláírása az érintett vagyonmérlegekkel kapcsolatban.
ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Csődtörvény) 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (az új Ptk.) 2013. évi CLXXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2000. évi C. törvény a számvitelről
Köszönöm a figyelmet!