KIEGÉSZÍTÉS. a évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosításához

Átírás

1 KIEGÉSZÍTÉS a évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosításához

2 1 Tisztelt Közgyűlés! A évi önkormányzati költségvetés zárszámadás előtti módosításának elkészítése után beérkező előirányzat-módosítási javaslatok, valamint az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. szétválásával kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatala az önkormányzati költségvetés módosításáról készített előterjesztés alábbi kiegészítését teszik szükségessé: I. Közgyűlési döntést igénylő előirányzat-módosítások 1.) A Magyar Államkincstár, a évben folyósított állami támogatások év végi elszámolásakor, egyes jogcímek esetében módosította az államháztartáson belüli bevételek közgazdasági besorolását, ezért az alábbi előirányzat-módosítások jóváhagyása szükséges a költségvetési rendeletben: Költségvetési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása eft Működési célú költségvetési támogatások eft Kiegészítő támogatások eft Egyéb támogatások eft Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú költségvetési támogatások eft II. Tájékoztató a költségvetési rendelet közgyűlési döntést nem igénylő módosításairól 1.) A évi költségvetési törvényben megállapított működési támogatások és központosított előirányzatok Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságától beérkezett értesítései, illetve az önkormányzati költségvetési támogatások jóváírásai alapján az alábbi jogcímekhez tartozó előirányzatok átvezetése szükséges a költségvetési rendeletben: Óvodapedagógusok bértámogatása eft évi állami támogatás megelőlegezése eft A fenti tételek költségvetési rendeleten való átvezetése a következő költségvetési előirányzatok módosítását jelentette: Bevételek: Költségvetési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Egyes köznevelési feladatok támogatása eft Működési bevételek Egyéb működési bevétel eft

3 2 Kiadások: Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó működési kiadások Általános tartalék (egyéb) Önként vállalt feladatok Működési célú tartalék eft Központi támogatás visszafiz., maradvány elsz. (egyéb) Egyéb belföldi finanszírozási kiadás eft 2.) A Közgazdasági Iroda az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó kiadási előirányzatok 1.sz. mellékletben felsorolt átcsoportosításait vezette át a költségvetési rendeleten. 3.) A Polgármesteri Hivatal kiadási előirányzatai tekintetében az alábbi előirányzatátcsoportosítások átvezetése történt a költségvetési rendeletben: Polgármesteri Hivatal Személyi juttatás eft Dologi kiadás eft III. Az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. szétválásával kapcsolatos tulajdonosi döntés Mint ismeretes a Szegedi Hőszolgáltató Kft november 1. óta nem tudta saját jogon a földgázellátást biztosítani (földgázbeszerzései folyamatosan eredménytelenül záródtak), ezért az Energetikai Hivatal a április 02. napján kelt 4034/2015. sz. határozatával a Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyeit április 16. reggel 6 órai időponttal visszavonta. Ezzel egyidejűleg, ettől az időponttól kezdve a távhőtermelés és távhőszolgáltatás ellátására az Energetikai Hivatal az IKV Zrt.-t jelölte ki, a rendes eljárásban kiadandó távhőtermelői működési és távhőszolgáltató működési engedélye jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra. Az IKV Zrt. kijelölésének indoka elsődlegesen az volt, hogy az Önkormányzat az IKV Zrt.-n keresztül rendelkezik a távhőellátás biztosításához szükséges közműrendszerrel (mivel az a társaság tulajdonában van, a társaság pedig az Önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága), így az Energetikai Hivatal rövid úton képes volt biztosítani, hogy az IKV Zrt. részére az engedély megszerzéséhez szükséges egyéb tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álljanak abból a célból, hogy a közfeladat ellátási kötelezettségének eleget tudjon tenni. További érvként merült fel, hogy az IKV Zrt. rendezett pénzügyi helyzeténél fogva lényegesebben kedvezőbb feltételek mellett volt képes gázvásárlásra is. Az ideiglenes szervezeti megoldást mindaddig ésszerűnek látta a város fenntartani, amíg problémamentesen végbe nem megy a feladatok átvétele, a számlázási rendszer létrehozása, a fűtési időszak indítása, a végleges hatósági engedélyek megszerzése és a finanszírozási feltételek biztosítása. Az átmeneti időszak megítélésünk szerint lezárult, így időszerű az IKV tevékenységi körétől idegen, egy speciális jogi, szabályozási, finanszírozási közegben működő távhőszolgáltatási tevékenységet leválasztani. Fentiek figyelembe vételével javasolt az IKV Zrt.-ből szétválással (kiválással) egy új, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot létrehozni. Tekintettel arra, hogy a vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is

4 3 elfogadható, az átalakulást előkészítő döntést december 31-i mérleg-fordulónappal indokolt elvégezni március 15-től hatályos a év V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), amely egységes rendszerbe foglalta és átalakította a magánjogi viszonyokra vonatkozó teljes általános szabályrendszert, köztük a jogi személyekre, gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket is. A gazdasági társaságok alapításának, működésének szabályai az új Ptk.-ban találhatók meg, a korábbi jogi szabályozást tartalmazó gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) március 15. napjával hatályát vesztette. A Gt. átalakulással kapcsolatos szabályaiból csak néhány alapvető anyagi jellegű norma került át az új Ptk. jogi személy könyvének a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, és egyes társasági forma specifikus előírásai közé. Az átalakulási, egyesülési, szétválási szabályok körét külön átalakulási törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: átalakulási törvény) tartalmazza. A cégalapítás szabadsága, a jogi személyek autonómiája az új szabályozással növekedett, a tagok illetve alapítók szabadabban határozhatják meg a jogi személyek belső működésének szabályait, hiszen az új szabályozás esetében a megengedő szabályok dominálnak. A társasági jog új diszpozitív szabályai a tulajdonosokat cégjogi struktúráik átgondolására késztethetik. 2.) Az átalakulás menete az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI törvény (továbbiakban: átalakulási törvény) szabályai szerint: Az átalakulási törvény 2. (1) bekezdése szerint a jogi személy döntéshozó szerve az átalakulásról két alkalommal határoz az alábbiak szerint: 1./ A döntéshozó szerv, a Közgyűlés első ízben megállapítja, hogy egyetért az átalakulás, kiválás szándékával. A Közgyűlésnek első lépésben meg kell határoznia a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját egyben döntenie kell a független könyvvizsgáló személyéről. Ezzel egyidejűleg szükséges felkérni az érintett cég vezető tisztségviselőjét, hogy készítse el az szétválni kívánó társaság vagyonmérleg-, és vagyonleltár-tervezeteit, szétválási (átalakulási) tervét, illetve a szétválási szerződést. Az átalakulási törvény 4. (3) bekezdése szerint az átalakuló jogi személy vagyonmérlegtervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem él. Az átalakulási törvény szabályai szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltártervezeteket könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A független könyvvizsgáló nem lehet a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. Tekintettel a fenti jogszabályi rendelkezésre az átalakulással kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok elvégzésére Agócsné Keresztényi Ágnes Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot, a vagyonmérlegtervezet fordulónapjának pedig december 31. napját javaslom.

5 4 Az elkészült vagyonmérleg tervezeteket célszerű az év végi beszámolók beadásával egyidejűleg elfogadnia a Közgyűlésnek, legkésőbb május 31-ig. A kiválás bejegyzését a Cégbíróság felé június 30. napjával célszerű kérni. 2./ Második lépcsőben a Közgyűlés véglegesen dönt az átalakulásról a fent nevesített szétválási (átalakulási) terv és mellékletei elfogadásával, a tervezetek fordulónapját követő hat hónapon belül. A szétváló társaság a végső döntés meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. Ezt követően dönt a cégbíróság az átalakulás tárgyában. 3./ Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok: Az átalakulással létrejövő társaság bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd társaságra, mind a jogutód társaságra vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni az átalakulási törvény 11. (2) bekezdése szerint. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az önkormányzati költségvetés-módosítás kiegészítését tárgyalja meg és a költségvetési rendeleten való átvezetés és a mellékelt határozati javaslat jóváhagyásával együtt fogadja el. Szeged, február 10. Dr. Botka László