5.) Ismertesse a vállalkozás vagyonát! Határozza meg a leltár és a mérleg fogalmát! Mutassa be az éves beszámoló A típusú mérlegének szerkezetét, az

Átírás

1 5.) Ismertesse a vállalkozás vagyonát! Határozza meg a leltár és a mérleg fogalmát! Mutassa be az éves beszámoló A típusú mérlegének szerkezetét, az egyes mérlegtételek (római számok) tartalmát! A vállalkozás vagyonát a vállalkozás mérlegéből ismerhetjük meg. A mérleg egy olyan kimutatás, amelynek egyik oldalán az eszközök, a másik oldalán azok forrásai találhatók meg, egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben. A mérlegben szereplő tételek valódiságát leltárral kell alátámasztani. A mérleg jellemzői: - a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja be, ez az időpont a mérleg fordulónapja, - a vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben mutatja ki, egyrészt használatban betöltött szerepük alapján (eszközök), másrészt a vagyon eredete, származása alapján (források). - a mérlegben az eszközöknek és a forrásoknak meg kell egyezniük, - a mérlegnek teljes körűnek kell lennie (minden vagyontárgyra ki kell terjedjen), - a mérleget Ft-ra kerekítve kell elkészíteni (amennyiben a mérleg főösszege meghaladja a 100 milliárd forintot, az adatokat millió forintra kell kerekíteni), - a mérleget magyar nyelven kell elkészíteni, - a mérleg hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés (fordulónapról készített főkönyvi kivonat), - a mérleget a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni, így érvényesül az egyszemélyi felelősség, - amennyiben könyvvizsgáló alkalmazása szükséges, vagy úgy ítéli meg a vállalkozó, hogy könyvvizsgálót foglalkoztat, az éves beszámolót a könyvvizsgáló záradékkal látja el, amiben közli, hogy elfogadja a mérleg adatait, vagy elutasító korlátozó záradékot ír, - a mérleg két változatban készíthető el, A és B változatban, - a mérleg 3 értékoszlopot tartalmaz (előző évi: jan. 01, lezárt évek módosításai, tárgyév: dec. 31.) Mérleg fajtái: - készítésének célja szerint: statikus vagyonmérleg (napi piaci árakon értékeli a vagyont, pl. átalakulás), dinamikus mérleg (realizált eredmény kimutatását teszi lehetővé), - készítésük gyakorisága szerint: rendszeresen készített mérleg, eseti mérleg (alapításkor, felszámoláskor, átalakuláskor), - beszámolási időszakra való kapcsolat szerint: nyitómérleg, zárómérleg, közbenső mérleg (osztalékelőleg fizetésnél), közbenső felszámolási mérleg (a hitelezők a felszámolás időszaka alatt megbízható helyzetfelmérést kapjanak a befolyt pénzeszközök felhasználásáról).

2 Éves beszámoló A típusú mérlegének szerkezete: ESZKÖZÖK: (A vagyon megjelenési forma szerinti csoportosítása) I. Befektetett eszközök: 1. számlaosztály 1. Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése 2. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 3. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése II. Forgóeszközök 2-3. számlaosztály 1. Készletek 2. számlaosztály Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek 2. Követelések 3. számlaosztály Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések 3. Értékpapírok 3. számlaosztály Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 4. Pénzeszközök 3. számlaosztály Pénztár, csekkek

3 Bankbetétek III. Aktív időbeli elhatárolások 3. számlaosztály Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK: (A vagyon származás, eredet szerinti csoportosítása) I. Saját tőke 4. számlaosztály 1. Jegyzett tőke 2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke(-) 3. Tőketartalék. 4. Eredménytartalék. 5. Lekötött tartalék. 6. Értékelési tartalék. 7. Mérleg szerinti eredmény II. Céltartalékok 4. számlaosztály Céltartalék várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék III. Kötelezettségek 4. számlaosztály 1. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő v. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 2. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő v. szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 3. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek IV. Passzív időbeli elhatárolások 4. számlaosztály Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek

4 FORRÁSOK ÖSSZESEN Leltározás: az a tevékenység, amelynek során a vállalkozás tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonelemeket megszámláljuk, megmérjük és értékeljük. Leltár: olyan részletes kimutatás, amely tartalmazza a vállalkozás eszközeit és azok forrásait adott időpontra vonatkozóan mennyiségben, minőségben és értékben. A leltározás történhet: 1. Mennyiségi felvétellel: (megszámlálás, mérés, egyéb módszer) ezen belül lehet: Nyilvántartásoktól függetlenül (az azokkal való utólagos összehasonlítással), A nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával való összehasonlítással. 1. Egyeztetéssel: a leltározásnak ez a módja akkor választható, ha a tényleges állapot megállapítása pl. az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható. (bankszámla kivonatok, folyószámla egyeztető levél, stb.). A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell. A leltározás megkezdése előtt ki kell jelölni: a leltározási bizottság elnökét, tagjait, - a leltározók nevét a leltárellenőrök nevét, a leltározási körzeteket, a körzetfelelősök nevét, a leltározás időpontját napra meghatározva, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltár kiértékelésének határidejét, a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére, az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás határidejét, a záró jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét, az eltérések könyvviteli nyilvántartásokban való rendezésének határidejét. Ki kell alakítani a leltározási bizottságokat, amelyek tagjai az egyes leltározási körzetekben végzik a leltározást. Biztosítani kell, hogy a leltározók ismerjék feladataikat, a leltározási szabályzatot egységesen értelmezzék. A leltárfelelősök felelnek a leltári alapbizonylatok szakszerű, a valóságnak megfelelő kitöltéséért, valamint a leltárértekezleten elhangzott utasítások pontos betartásáért. Meg kell bízni a leltárellenőröket. A leltározás megkezdése előtt az oktatást a leltározás vezetője tartja. A leltárbizonylatok kitöltésénél be kell tartani a következőket: a nyomtatványokat tintával, olvashatóan kell kitölteni, az üres rovatokat megsemmisítő vonallal át kell húzni,

5 a leltárbizonylatokat a leltározási előírás szerint számozni kell, ahol számítással állapították meg a mennyiséget, ott a számítást mellékelni kell, a leltárbizonylatokat olvashatóan kell kiállítani. A leltári különbözeteket ki kell vizsgálni, erről jegyzőkönyvet kell felvenni a leltározási körzet felelősének, a leltározási bizottság elnökének valamint a leltárellenőrnek részvételével. A jegyzőkönyvben nyilatkozni kell a felelősségre vonás kérdéséről. Ellenőrizni kell a leltár felvételt, amelynek keretében a leltározási ütemterv betartását, a leltározandó eszközök leltározási alkalmasságát valamint a leltározási bizonylatok szabályszerűségét kell figyelemmel kísérni. A leltár feldolgozás ellenőrzése során vizsgálni kell: A leltározási bizonylatok szabályszerűségét és teljes körűségét, A leltári különbözetek helyességét, az esetleges kompenzálás lehetőségét, A hiányok kivizsgálásának szabályszerűségét, A könyvviteli nyilvántartásokon történő átvezetését. A leltározás bizonylatait a tárgyévet követően 10 évig kell megőrizni. A leltárkészítési és leltározási szabályzat tartalma: a leltár előkészítése során elvégzendő feladatok, kijelölni a leltározandó egységeket, kijelölni a leltározás módját vagyonrészenként, kijelölni a leltározás bizonylatait, a leltáradatok egyeztetésének menetét az analitikával és a szintetikával, a leltárkülönbözetek elszámolásának módját a leltározási folyamat ellenőrzését, a felelős személyek megállapítását.