A Balkán CIMIC kézikönyve

A Balkán CIMIC kézikönyve - Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó - Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest 2004. szeptember

2 ELŐSZÓ Egy sikeres katonai misszió végrehajtásához, az erők elfogadtatásához létfontosságú, hogy ismerjük a műveleti terület lakosságának kulturális, szociális attitűdjét, szokásait, történelmét, a terület gazdasági, politikai viszonyait. Ezen ismeretek megismerése, elsajátítása jelentősen hozzájárul, ahhoz, hogy jobban megértve a kialakult helyzetet, kevesebb konfliktussal vegyünk részt a rendezésben, a helyzet megoldásában. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) végzi a civil-katonai együttműködés kiépítését és megvalósítását, amely a katonai és a civil oldal (kormányzati és nem-kormányzati szervek, nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, és a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés útján valósul meg a támogatott parancsnok küldetésének eredményes végrehajtása érdekében. A CIMIC közvetlen célja a parancsnok küldetése végrehajtását elősegítő együttműködés létrehozása és fenntartása a hadműveleti terület civil szereplőivel. Hosszú távú célja, hogy segítsen kialakítani és fenntartani azokat a feltételeket, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a válság megoldásához. 1 Ezzel összhangban az MH CKELMK feladata a civil-katonai együttműködés (civilkatonai kapcsolattartás, a civil környezet, és a haderő támogatása) végrehajtása, valamint a katonák ezen feladatok végrehajtására történő felkészítése, melyeket kiadványok, előadások, konferenciák révén valósít meg. Az MH CKELMK alig egyéves fennállása alatt immár harmadik szakmai kézikönyvét jelenteti meg. Jelen kiadványunkban a Balkán azon területeinek (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó) bemutatására vállalkoztunk, ahol a Magyar Honvédség jelenléte napjainkban és a jövőben is várható. A sokszínű térség jellemzőinek leírásán túl igyekeztünk rávilágítani azon összefüggésekre, melyek ezen országok, entitások sajátos karakterét adják. Ezek ismerete és figyelembevétele elengedhetetlen a civil lakossággal való érintkezés, kapcsolattartás és együttműködés terén. Az MH CKELMK Balkán CIMIC kézikönyve releváns információkkal szolgáló, időszerű kiadvány. A Balkánon folyó műveleteket nem hagyhatjuk figyelmen kívül a terület földrajzi közelségéből adódóan, a Magyar Honvédség részvétele okán, illetve a napi események is folyamatosan a figyelem középpontjába vonják az általunk a jelen kötetben vizsgált térséget. Kutatómunkánk során igyekeztünk minél pontosabb, naprakész információforrásokból dolgozni. Így felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk az országot, országokat megjárt, tapasztalatokkal rendelkező személyekkel is. 1 Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína p.11.hm HVK HDMKIKCSF-ség kiadványa, Budapest, 2004.

3 Bízunk benne, hogy a kiadványunkban összegyűjtött adatokat, ismereteket jól hasznosítja majd a Magyar Honvédség jövőbeni Balkán misszióiba utazó állománya, valamint a védelmi szféra azon szereplői, akik munkájuk, tudományos, illetve oktatói tevékenységük során kapcsolatba kerülnek ezen országokkal. (Rózsa Tibor alezredes) központparancsnok

4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 2 I. FEJEZET: A BALKÁN A BALKÁN NYUGATI ÉS KÖZÉPSŐ RÉGIÓJA 6 A BALKÁN FÉLSZIGET GEOPOLITIKAI JELLEMZÉSE 6 II. FEJEZET: BOSZNIA HERCEGOVINA 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 10 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 11 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 12 4. LAKOSSÁG 13 5. GAZDASÁG 13 6. INFRASTRUKTÚRA 14 7. POLITIKAI RENDSZER POLITIKAI SZEREPLŐK 15 8. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 17 9. MAGYAR BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK 18 10. NEMZETI HADERŐ 19 11. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ 20 12. MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA 20 III. FEJEZET: MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 21 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 22 Etnikai feszültségek 23 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 24 4. LAKOSSÁG 25 5. GAZDASÁG 26 6. INFRASTRUKTÚRA 27 7. MÉDIA 29 8. OKTATÁS 29 9. KÖZIGAZGATÁS 30 10. KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK 30 11. CIVIL SZERVEZETEK 31 12. VALLÁS NEMZETI ÜNNEPEK 32 11. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET 32 12. MACEDÓN - MAGYAR KAPCSOLATOK 33 13. MACEDÓN NEMZETI HADSEREG 33

5 IV. FEJEZET: KOSZOVÓ 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 35 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 36 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 38 4. LAKOSSÁG 38 5. GAZDASÁG 40 6. INFRASTRUKTÚRA 41 7. MÉDIA 42 8. OKTATÁS 42 9. KÖZIGAZGATÁS 43 10. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 43 11. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET 43 12. A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ HADERŐK UCK 44 13. A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ KFOR 45 14. MAGYARORSZÁG SZEREPVÁLLALÁSA 45 V. FEJEZET: FONTOS RENDSZABÁLYOK A BALKÁNI MŰVELETI TERÜLETRE ÉRKEZŐ KATONÁK SZÁMÁRA 1. A 9 LEGFONTOSABB TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉSI SZABÁLY 46 2. HIGIÉNÉS SZABÁLYOK 46 3. TÁRSADALMI KONVENCIÓK 47 Koszovó 47 Albán etikett 48 Muzulmán szokások 49 Magatartásformák: Illik nem illik? 50 4. JÓ TUDNI 51 5. MAGYAR ALBÁN SZERB-HORVÁT ZSEBSZÓTÁR 52 FELHASZNÁLT IRODALOM 56

6 I. FEJEZET: A BALKÁN A Balkán nyugati és középső régiója A Balkán félsziget geopolitikai jellemzése A Balkán kifejezés használata egyaránt elfogadott mind a történelem-, mind a földrajztudományban. Mindkét esetben az európai kontinens dél-keleti félszigetén kialakult sajátos történelmi-földrajzi kulturális régiót értjük a Balkánon. Természetföldrajzi szempontból a régiót - északnyugatról kiindulva - a Triesztiöböl, a Száva folyó, a Duna vonala, a Déli-Kárpátok, a Fekete-tenger, a Boszporusz és a Dardanellák szorosai, az Égei-tenger és az Adriai-tenger határolja. A Balkán 550 000 km 2 területet foglal magába, amely parttagoltságban és tengerszintfeletti magasságkülönbségekben szélsőséges értékekkel rendelkezik. A természetföldrajzi tagoltság, a hegyvidékek dominanciája, a természetes határvonalak, az Európa és Ázsia között elfoglalt köztes helyzet, együttesen formálták geopolitikai helyzetét.

7 A Balkán központosított államhatalom kialakításához nem rendelkezik megfelelő természeti adottságokkal, éppen ezért mindig birodalmak perifériáján, vagy nagyhatalmak ütközőzónájában helyezkedett el. Történetileg az európai civilizáció bölcsője mégis a Balkán déli részén, a görög szigetvilágban bontakozott ki. Nagy Sándor makedón birodalmát innen indította útjára, de központját már Ázsiába helyezte. A Római Birodalom a félsziget nagy részét beolvasztotta állam-rendszerébe, így a római kultúra bizánci közvetítéssel itt virágzott a legtovább. A félsziget a török birodalom terjeszkedésében az európai kontinens centruma felé szolgáló hídfőállást képezte. A török megszállás katonai központosítást jelentett, de gazdasági, kulturális, vallási szempontból a heterogenitást erősítette. A folyamat hozzájárult a térség további etnikai, vallási megosztásához. Innen eredeztethető a Balkán népeire jellemző ellenállás minden központosítási törekvéssel szemben. A török birodalom XIX. századi visszaszorulása újra hatalmi űrt képzett, amelyet az egymással versengő nagyhatalmak igyekeztek betölteni. A régió így az európai nagyhatalmak geopolitikai szándékainak kereszt-metszetébe került. A Balkánon ütközött az orosz birodalom délnyugati irányú terjeszkedése Anglia hagyományos geostratégiai érdekével. Az orosz birodalom melegtengeri kikötőkhöz jutását az Egyesült Királyság csak a Boszporusz és Dardanellák feletti katonai ellenőrzéssel tudta megakadályozni. A helyzetet tovább bonyolította a Német császárság nemzeti programja a Drang nach Osten (előrenyomulás kelet felé). Kimondott célja német gazdasági és politikai hegemóniát teremteni a Balkánon, ennek érdekében felhasználni az Osztrák-Magyar Monarchiát és az elégedetlenkedő új nemzeteket. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára a Balkán feletti részleges ellenőrzés saját határainak biztonságát növelte. Abban a régióban, ahol ennyi hatalmi érdek ütközik, nem alakulhat ki folyamatos stabilitás, mert az időlegesen nyert területi, politikai előnyöket mindig megkérdőjelezi az éppen hátrányba kerülő hatalmi csoportosulás. A félsziget így kerülhetett a nemzetközi hatalmi politika homlokterébe, keletikérdés problémakör néven. A nagyhatalmi versengés kiélezte a Balkánon végigsöprő nacionalizálódási hullámot, kijátszva azokat egymás ellen. Az újonnan születő államok, Szerbia, Románia, Görögország, Bulgária, regionális középhatalmakként kapcsolódtak be a Balkán újrafelosztásába. A nagyhatalmak, a gyarmatokhoz hasonló módon, a Balkánon sem a természetes etnikai határok figyelembe vételével húzták meg az országhatárokat, hanem pillanatnyi szövetségeseikkel kötött alkuik eredményeképpen engedtek egyik, vagy másik etnikai csoport követelésének. Ezek követelései minden esetben egy-egy múltbéli államalakulat határait tekintették kiindulópontnak, vagyis az egyes népcsoportok fejében élő, az országhatárokra vonatkozó elképzelések szinte soha nem egyeztek az adott pillanat tényleges etnikai és vallási határaival. Nehezen is egyezhettek volna meg, hiszen a térség sajátossága az etnikailag és vallási szempontból nagymértékben kevert lakosság, amelynek összetétele a történelem során folyamatosan és dinamikusan változott.

8 A folyamatot az I. világháború után a térségben kialakult helyzet jól szemlélteti. A békekonferenciák életre hívták a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságot, Nagy- Romániát, és megnövelték Görögország területét. Az aktuális vesztes Bulgária lett, amely területének 60 %-át elvesztette. Ilyen geopolitikai környezetben a Balkán stabilitásáról szó sem lehetett, mert nemcsak Bulgária törekedett határmódosításra, hanem az új nagy területű államok sem elégedtek meg területi nyereségükkel. Ehhez hozzájárult még az új államalakulatok heterogén nemzetiségi összetétele, valamint az éppen többségi nemzet erőszakos asszimilációs politikája. A Szerb-Horvát- Szlovén Királyságban a szerb politikai elit érzéketlen volt a horvát, macedón, szlovén kisebbség követeléseire. A két világháború közötti időszak a belpolitikai viszályok és a dezintegráció irányába vitték a Balkán legnagyobb államát, szétesése csak idő kérdése volt. Innen származtatható a balkanizálódás geopolitikai fogalma: olyan állam, államok alkotta régiót jellemez, amely etnikai, vallási heterogenitása következtében belső és külső eredetű politikai konfliktusokkal küzd, de a belpolitikai stabilitás, a demokratikus intézményrendszer kialakításának mellőzésével törekszik területszerzési külpolitikáját megvalósítani. A hidegháború időszaka a Balkánon háborúmentesen zajlott, az évszázados feszültségek az erős szocialista államszervezetek totális ellenőrzése alatt elfojtódtak, de meg nem oldódtak. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból alakult Jugoszlávia esetében a szerb belpolitikai hegemónia mellé, a fejlettebb északi és a szegényebb déli tagköztársaságok közötti gazdasági szakadékból kialakult feszültség is párosult. A tagköztársaságok önállósodási törekvései, a vallási és etnikai eredetű feszültségek a hidegháború végére szétfeszítették a Balkán legnagyobb államát. Jugoszlávia széthullása ismét hatalmi űrt teremtett a Balkánon, amelyet a nagyhatalmak, a regionális hatalmak és a regionális középhatalmak igyekeztek saját érdekükben kihasználni. A délszláv háborúk mozgatórúgói mögött, leszámítva az érintett nemzetek saját nemzeti stratégiáit, körvonalazható a régióban érdekelt hatalmak geopolitikai érdekérvényesítése. Megkülönböztethető az egyes államok geopolitikai szándéka aszerint, hogy mi késztette őket a beavatkozás, illetve az érdekérvényesítés különböző fokozatainak alkalmazására. A sort az Egyesült Államok geopolitikai szerepvállalásával kell kezdeni, amely a 90-es évek elején még a helykeresés fázisában volt, majd markánsan kirajzolódott a boszniai légicsapásokban, folytatódott a kis-jugoszlávia elleni légi hadműveletben, és napjainkig katonai és gazdasági jelenlétében tükröződik vissza. Az USA tulajdonképpen katonai és gazdasági eszközeivel két állandó balkáni támaszpontot (Koszovó és Macedónia), és egy lojális bosnyák-horvát föderatív államképződményt teremtett magának. Koszovó és Macedónia egyértelműen amerikai elkötelezettségű protektorátus, államalakulat. A Bosznia- Hercegovinai Köztársaság bosnyák-horvát része a kezdeti katonai és pénzügyi segítségnyújtás után mindmáig erős politikai támogatást élvez amerikai részről. Az Egyesült Államok balkáni szerepvállalásával nyomatékosította délkelet-európai érdekeltségeinek fontosságát, és nem utolsósorban a Közel-Kelet felé irányuló orientációját, kihasználva a régió köztes fekvését a két kontinens vonatkozásában.

9 Németország hagyományos geopolitikai szereplőnek számít a Balkánon, de igazi aktivizálódása az új horvát állam és Szlovénia diplomáciai elismerésétől számítható (1991). Ez az aktus egyértelművé tette a német irányultságot és kibővítette az együttműködés kereteit. Ugyanakkor Németországnak ez a politikai kinyilatkoztatása a Jugoszláv föderatív állam bárminemű fenntartásának elutasítását jelentette. Németország korai szerepvállalásával szakított az európai hatalmak puhatolózó külpolitikájával, ezáltal teremtve magának komoly politikai presztízst. A német diplomácia járulékos külpolitikai haszonként könyvelheti el Szlovénia és a későbbiekben Horvátország Európai Uniós ügyekben valószínűsíthető német kötődését. Hagyományos érdekrendszerrel rendelkező állam a Balkán viszonylatában Oroszország. Az orosz külpolitika a Balkánon 1990 től vált aktívabbá, köszönhetően a pánszláv ideológiából származó orosz-szerb jó viszonynak. Erre alapozva próbált egyfajta szerb érdekérvényesítőként szerepelni, miközben a nyugati államok inkább a bosnyák-horvát kettős érdekeit helyezték előtérbe. Az orosz befolyás azonban kétélű fegyvernek bizonyult: szerb oldalról mélyülő politikai kapcsolatrendszer kiépülése, horvát-bosnyák-albán oldalról a politikai kapcsolatok lazulása következett be. Az Egyesült Királyság és Franciaország Balkán stratégiája nehezen körvonalazható, mivel mindkét ország kezdeményező-képesség hiányában inkább a békefenntartásban tevékenykedett, így esetükben konkrét geopolitikai törekvésekről nem beszélhetünk. Magyarországnak a térségben folytatott szerepvállalása több tényezőre vezethető vissza: történelmi múltja, földrajzi helyzete, kulturális és gazdasági kapcsolatrendszere, illetve a határon túl élő nagy számú magyar kisebbség megléte kötelezi aktív részvételre a régió stabilizálásának folyamatában. A délszláv háborút követő békeműveletekben Magyarország mind katonai erővel, mind humanitárius segítségnyújtással hozzájárult a balkán-országok újjáépítéséhez. Magyar békefenntartó katonák teljesítettek és teljesítenek szolgálatot Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovóban, bizonyítva ezzel Magyarország elkötelezettségét a térség stabilitásának megteremtésében. A magyar államnak legfontosabb célja megakadályozni egy újabb humanitárius katasztrófa kialakulását, elkerülve ezzel egy tömeges menekültáradat létrejöttét, mely Magyarországot tranzitországként, vagy végállomásként érintheti. Magyarország nem feledkezhet meg a határain túl élő magyar kisebbségről, akiknek érdekeit akkor képviselheti a legjobban, ha hozzájárul az adott országok gazdasági és politikai konszolidációjához. Az Európai Unió irányába Magyarország betöltheti egy olyan gazdasági és politikai közvetítő szerepét, mely elősegíti az ország befolyásának növekedését a térségben. Magyarországnak érdeke fűződik ahhoz, hogy nemcsak közvetlen határai mentén, de azoktól távol is, jelenlétével hozzájáruljon közvetlen környezetének biztonságpolitikai kockázatoktól való mentesítéséhez.

10 II. FEJEZET: BOSZNIA HERCEGOVINA 1. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése: Bosznia és Hercegovina Szövetségi Köztársaság Rövid formája: Bosznia-Hercegovina, Bosznia (Bosnia i Hercegovina BiH) Alkotmány kihirdetése: Az 1995. december 14-én aláírt Dayton-i Megállapodás foglalja magába a jelenleg is hatályban lévő új alkotmányt. Önállóság elnyerése: 1992. március 1-jén nyerte el függetlenségét Jugoszláviától (A népszavazás 1992. március 1-jén zárult le, a függetlenséget pedig 1992. március 3-án nyilvánították ki.) Fővárosa: Szarajevó (0,6 millió fő) 2 Nyelvek: horvát, szerb, bosnyák (mind hivatalos) Népesség: 4 007 608 fő 3 (2004. júliusi adat) Nemzetiségi összetétel: bosnyák 48%; szerb 37,1%; horvát 14,3%; egyéb 0,6 % 4 Hivatalos pénznem: márka (BAM) 2 Simon Ákos Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 A Föld országai HVG, Budapest, 2004. p. 26. 3 CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bih.html 4 CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/bih.html

11 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 5 A terület eredeti lakói az illírek voltak, akiket a Szarajevó környékén letelepedő rómaiak követtek. A Római Birodalom kettészakadásakor, 395-ben, a Drina folyó lett a Nyugat-Római Birodalom és Bizánc közötti határvonal. (Ez ma is a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ.) A szlávok a VII. században érkeztek ide, s számos államot és hercegséget hoztak létre. A XIV. században az Oszmán Török Birodalom terjesztette ki fennhatóságát a Balkán-félszigetre. A saját érdekeiket szem előtt tartó nagyhatalmak a török birodalom ellenében 1878-ban, Berlinben jutottak kompromisszumra, így Bosznia- Hercegovina Ausztria-Magyarország fennhatósága alá került. 1914-ben az osztrák trónörökös, Ferenc Ferdinánd ellen Szarajevóban elkövetett merénylet ahhoz vezetett, hogy Ausztria hadat üzent Szerbiának, s amikor Oroszország Szerbiát támogatta, Németország Ausztria mellé állt. Az I. világháborút követően Szerbia hadrafogható korú férfi népességének több mint fele elpusztult vagy eltűnt, ám a nacionalisták álma megvalósult: Szerbia vezetőjét a szerbek, horvátok és szlovének királyává koronázták, s az államalakulatot Jugoszláviának nevezték el. (Mint a név is mutatja Bosznia muszlim szlávjai csak szerbként vagy horvátként határozhatták meg magukat, más nemzetiségűnek nem.) Az 1920-as, 30-as években a jugoszláv rezsim egyre diktatórikusabbá és centralistábbá vált. 1929-ben hatályon kívül helyezték az alkotmányt, a hagyományos területi egységeket eltörölték és az új tartományok élére katonai kormányzókat állítottak. A horvátok egy része ezért szélsőséges szervezetekhez (például a fasiszta Usztasákhoz, akiket Olaszország támogatott) csatlakozott. Mindezek mellett a megoldatlan gazdasági és szociális problémák szintén a szélsőséges csoportok megerősödéséhez (így a Jugoszláv Kommunista Pártéhoz is) vezettek. Hitler 1941-ben szállta meg Jugoszláviát és felosztotta szövetségesei és helyi támogatói között (Olaszország, Bulgária, Horvátország, Szerbia). Ekkor Horvátországban az usztasák etnikai tisztogatásba kezdtek. Szerbek, cigányok, zsidók, illetve politikai ellenfeleik kerültek táborokba. Sok szerb csatlakozott ekkor a szerb nemzeti ellenállási mozgalomhoz, a Csetnikekhez, akik szintén megkezdték saját etnikai tisztogatásukat Boszniában. A térség lakossága a szerb csetnikek, a horvát usztasák, a helyi milíciák, a német és olasz megszálló erők és a kommunista partizánok prédájává vált. Eközben a kommunisták Joszip Broz Tito vezetésével szintén megszervezték saját többnemzetiségű ellenálló csoportjukat. A háború lezárultával Tito a marshall címmel ruházta fel magát és 35 éven keresztül, haláláig, egypártrendszerben kormányozta Jugoszláviát. Az ország szövetségi keretek között működött Bosznia-Hercegovina pedig az 1918. előtti határaihoz térhetett vissza. Az I. világháború óta a boszniai muszlimok önálló identitását először a Tito érában ismerték el. Bár Bosznia a virágzó köztársaságokhoz képest alulmaradt, a háborút követő évtizedekben az elmaradt mezőgazdasági országból modern, iparosodott társadalommá vált, s mivel Tito szakított Sztálinnal gazdasági és katonai segítséget kapott a nyugattól. Tito halálával (1980.) minden megváltozott. A következő évtizedben bizottság vezette Jugoszláviát. A gazdasági robbanás elmaradt, a külföldi tőke, mely a 70-es évek fejlődését eredményezte elapadt, ám a köztársaságok közötti rivalizálás megmaradt. Elméletben a szocialista internacionalizmus elfedte a különböző nemzetiségi érzületeket, ám a gyakorlatban a rezsim a nemzetiségi csoportokat hosszú időn keresztül kijátszotta egymás ellen. A 80-as évek végére a kommunizmus, mint ideológia és államrendszer csődöt mondott. A kialakult űrt újra a nacionalizmus töltötte ki. A szövetségi Jugoszlávia felbomlását siettette a Szerb Köztársaságban Szlobodan Milosevics elnökké választása és szélsőségesen nacionalista programja. A nemzetiségi kérdés 5 A fejezet a The Bosnian Manuscript Ingathering Project, valamint a www.domovinanet.htm alapján készült.

12 megoldását egy Nagy Szerbia létrehozásában látta. Azt követelte, hogy a gazdaságilag fejlettebb köztársaságok nagyobb részt vállaljanak a szövetségi államháztartás terheiből belenyugodva a szerb vezetésbe. 1987-ben Milosevics elvetette a föderális alkotmányt és a kollektív elnökséget, helyére egy új, centralizált Jugoszláviát hirdetett, melynek vezetése egy kézben összpontosul. 1989-ben megkezdte a Szerbiához tartozó autonóm tartomány, Koszovó albán lakosságának (mely 90%-os többséget alkotott) kitelepítését. 1990-ben határozatot hozott minden kisebbségi terület autonóm státuszának eltörléséről és korlátozta a népesség politikai és művelődéshez való jogát. Az első többpárti választásokon, 1990-ben a kommunizmus ideológiája megbukott, a függetlenséget, nagyobb autonómiát követelő pártok szereztek elsöprő többséget. 1991. nyarán Szlovénia, a legfejlettebb és legnyugatibb köztársaság kinyilvánította függetlenségét. Horvátország (jelentős szerb kisebbséggel) ugyanezen a napon deklarálta függetlenségét, ám a szövetségi hadsereg támadást indított ellene, s így gyakorlatilag Horvátország fogta fel a Szlovénia elleni támadást is. Szerbiában Milosevics tovább szigorította a kisebbségekre vonatkozó szabályokat. Szabad utat kaptak a szerb ultranacionalista félmilitáns szervezetek, és a szerb területeket megtisztították a nem szerb lakosságtól. Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése után Bosznia- Hercegovina kormánya 1992. februárjában írt ki népszavazást a függetlenség kérdéséről. A szavazók 70%-a adta voksát a függetlenségre. 1992. április 5-én, miután a boszniai parlament deklarálta az ország függetlenségét, szarajevói szerb, horvát és muszlim állampolgárok tüntettek a három entitás közötti béke mellett, ám a megmozdulás fegyveres összetűzéssé fajult. 1992. április 7-én az Amerikai Egyesült Államok és a legtöbb európai ország elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, május 22-én pedig az ENSZ teljes jogú tagjává vált. Ennek ellenére az őt megillető önvédelemhez való jogát nem gyakorolhatta, mert egész Jugoszlávia ellen szóló fegyverkereskedelmi embargó volt életben. Több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, civilek százezrei haltak és sebesültek meg. A szerb nacionalista erők Bosznia területének 70 %-át lerohanták és az etnikai tisztogatások során elüldözték és megölték a nem szerb lakosságot. Ezek az okok vezettek el a nemzetközi haderő térségbeli alkalmazásának szükségességéhez, s jelen pillanatban úgy tűnik, hogy még hosszú ideig itt is fognak állomásozni a békefenntartó csapatok. 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Bosznia-Hercegovina abszolút földrajzi helyzete az É-i szélesség 45 0 -tól a 42 0 30 -ig, és a K-i hosszúság 15 0 30 -tól a 19 0 ig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Európa délkeleti részén, a Balkánon található. Észak-kelet keleti irányból Szerbia és Montenegróval mintegy 527 km hosszúságban határos, míg északról indulva az óramutató járásával ellentétesen végig, egészen az ország déli tengeri folyosójáig Horvátország öleli körül. Mindössze egy 20 km-es tengerparti sávval rendelkezik. Határainak teljes hossza 1 459 km, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1992. május 5-én ismert el. Az 1995. december 14-én aláírt

13 Dayton-i Megállapodás szerint a terület 51 %-án a Bosznia-Hercegovina Föderáció (FbiH), 49 %-án a Szerb Köztársaság (RS) osztozik. Észak-déli kiterjedése maximálisan 300 km, keletnyugati kiterjedése 250 km. Az ország területe 51 129 km 2, amely mérettel a kis országok kategóriájába sorolható. Bosznia-Hercegovina területe Magyarország területének (93 039 km 2 ) kicsivel több, mint a fele. Bosznia-Hercegovina éghajlata a mérsékelt övbe tartozó száraz kontinentális éghajlat. Az ország domborzati viszonyaiból adódóan a mediterrán és a hegyvidéki éghajlat hatásai is érvényesülnek. Ennek megfelelően az ország jelentős területén a hosszú forró nyár és a hideg tél a jellemző. Előfordulhat napokig tartó eső, havaseső, erős havazás (akár 2 óra alatt 400 mm). Ettől eltérő karakterűek a magasabban fekvő, hegyvidéki területek, ahol rövid hűvös a nyár, hosszú kemény a tél, továbbá a déli, az Adriai-tengerhez közeli partmenti sáv, ahol forró száraz a nyár, enyhe, esős a tél. 4. LAKOSSÁG Bosznia-Hercegovina lakossága 2004. júliusában 4 007 608 fő volt 6. Legnagyobb települése fővárosa, Szarajevó (0,6 millió fővel) 7. Az ország lakosságának nagy része urbanizált, elsősorban az iparban, bányászatban, illetve a szolgáltatási szférában dolgozik. A háború előtt modern, iparosodott európai államnak számított figyelmet érdemlő oktatási és egészségügyi statisztikákkal rendelkezett (ezzel szemben jelenleg problémát jelenthet a hepatitis, tífusz, veszettség és a hasmenés). A népesség túlnyomó többsége (95 %) ugyanazon nyelvet beszéli, ugyanazon szláv gyökerekből származik, mely a kora középkori letelepülésre vezethető vissza. Jelentős eltérés a vallásban van. A katolikus vallásúak boszniai horvátként (17 %), a keleti ortodox hívők boszniai szerbként (31 %) határozzák meg önmaguk. A legnagyobb arányban a muszlimok jelennek meg a vallási megoszlásban (44 %), ők több, mint 500 évvel ezelőtt tértek át az iszlámra. Mindkét köztársaságban nemzeti ünnep a Függetlenség Napja (márc.1.) és május 1. A Bosznia-Hercegovinai Föderációban a Köztársaság Napja november 25-én, míg a Szerb Köztársaságban január 9-én van. Ezek mellett jelentősek még a jelenlévő különböző vallások ünnepei. Az ország oktatási rendszere megfelel az általános kelet-közép-európai mintáknak: általános iskola (8 év kötelező), középiskola (4 év), főiskola és egytemi képzés (4 év). Boszniában 407 általános iskolában 250 000, 171 középiskolában 80 000 diák tanul. Az országban 6 egyetemen folyik felsőfokú képzés, Szarajevóban, Mosztárban, Banja Luka -n, Tuzlában és Bihac-ban. Ezen kívül négy tanárképző és két képzőművészeti főiskola működik. Az ország munkanélküliségi rátája magas (közel 50%-os), ezért a lakosság jelentős része nem tud a végzettségének megfelelő munkahelyet találni. 5. GAZDASÁG Macedónia mellett Bosznia-Hercegovina volt a legszegényebb tagköztársaság a volt Jugoszláviában. Mezőgazdasága magánkézben működött ugyan, de a birtokok kis mérete nem tette lehetővé egy nemzeti szinten jelentős mezőgazdasági termelés kialakítását. 6 The World Factbook www.cia.gov 7 The World Factbook www.cia.gov

14 A Tito érában a hadipar fejlesztését szorgalmazták, ám a háború okozta etnikai problémák mind a gazdaságot, mind az infrastruktúrát tönkretették. Jelentős nemzetközi gazdasági, újjáépítési és humanitárius segélyre volt az országnak szüksége a helyreállításokhoz. Az elmúlt években a gazdaság növekedési üteme a nemzetközi támogatások csökkenése miatt stagnál. A nemzetközi pénzügyi szervezetek előrejelzéseikben a következő évekre is csak mérsékelt növekedéssel számolnak. Bosznia-Hercegovina külső államadóssága jelentős. A gazdasági stabilitás fenntartásához a háború után átütemezték az adósságállomány törlesztését. Az országban lassan halad a privatizáció. A külföldről beáramló működő tőke igen csekély. A bankok 92 %-ban magántulajdonban vannak, ezekből a külföldi tőke részesedése 72 %. A munkanélküliség rendkívül magas, mintegy 40 %. A kereskedelmi forgalom egyenlege továbbra is negatív, az import értéke több mint háromszorosa az exporténak. Az ország Központi Bankját 1997. végén alapították meg. Új nemzeti valutát (konvertibilis márka) 1998-ban vezettek be, melynek árfolyamát a német márkához, annak megszünte után pedig az Euróhoz kötötték. A márka mellett gyakorlatilag az ország egész területén elfogadják az Eurót fizetőeszközként, a bankkártya-, illetve bankautomata-használat azonban várhatóan nehézséget jelent. 6. INFRASTRUKTÚRA 8 Közlekedés A szállítást illetően fontos adat, hogy az ország összesen 1 021 kilométernyi kiépített vasútvonallal rendelkezik, melyből a vonalak mintegy 78%-a (795 km) villamosított, ám elmondható, hogy az útvonalak helyreállítása folyamatban van. A közlekedésben főként a közúti közlekedés dominál, azonban a 21 826 kilométeres közúthálózatból csak az utak fele burkolt, azok közül is kevés a jó minőségű. 99%-ban a kétszer egy sávos utak a jellemzők. Az útburkolat kátyukkal teletűzdelt, jelentős a gyalogos forgalom az úttest szélén. A hegyi szakaszokon kifejezetten jellemző a jegesedés, a nagyfokú teherautó forgalom miatt jégbordák alakulnak ki. Ezen jellemzők mellett az autóval utazónak számolnia kell az 8 The World Factbook www.cia.gov

15 autólopás veszélyével is, illetve a helyi sofőrök figyelmetlenségével, egyre gyakoribb ittas vezetésével. Különböző lehetőségek esetén a helyi buszközlekedés javasolt. A folyóvízi útvonalak hosszáról nincs adat, azonban az bizonyos, hogy a Száva folyó jelentős része egyáltalán nem hajózható a lerombolt hidak maradványai, a hordalék, valamint egyéb roncsok miatt, melyek a balkáni háború örökségei. Az országban összesen 170 kilométernyi földgáz-, valamint 9 kilométer hosszú kőolaj-csővezeték van (2003-as adat). Légi közlekedés: 2003. évi adatok szerint 27 repülőtere van az országnak. Ebből 8 burkolt. 2 nemzetközi repülőtérrel rendelkezik (Szarajevó, Mostar). Hírközlés Bosznia-Hercegovina telefon távíró hálózatáról általánosságban elmondható, hogy komoly fejlesztésre és bővítésre szorul. Számos városban a szolgáltatások szintje, összehasonlítva más jugoszláv utódállaméval átlagon aluli. A hazai hálózatról nincsenek pontos adatok. Az ország rádiós és televíziós műsorszóró-hálózatáról friss adatok nem állnak rendelkezésre. (1998-ban 8 AM és 16 FM, valamint 1 rövidhullámú rádióadás működött. 1995. szeptemberi adatok szerint 33 televíziós műsorszóró állomás, valamint 277 átjátszóállomás működött.) Az ország hívószáma 387. A magyarországi mobilszolgáltatók mind előfizetéses, mind kártyás tarifacsomagjaik használatát biztosítani tudják az országban. Az ország Internet kódja: ba. 7. POLITIKAI RENDSZER POLITIKAI SZEREPLŐK Bosznia-Hercegovina államformája szövetségi köztársaság. Az országban élő három nagy entitás erőviszonyinak megfelelő hatalmi struktúrát kellett kialakítani. A működő rendszer így meglehetősen bonyolult, még a demokráciákra általában jellemző komplexitást is felülmúlja. A bosnyák és horvát nemzetiség közösen föderációt (Bosznia-Hercegovinai Föderáció - FbiH) hozott létre, (mely 10 kantonból áll), míg a szerbek megőrizve különállásukat saját köztársaságot (Republika Srpska RS) alkotnak.

16 Ezeknek a követelményeknek megfelelően a kialakított állami berendezkedést az alábbi ábra mutatja be. (Az ábra a Bosnia Country Handbook (SFOR, 1997) alapján készült.) Az állam irányításának legmagasabb, nemzeti szintje: Az állam elnökének posztját a háromtagú elnökség elnöke tölti be. A különböző nemzetiségű tagok 8 hónaponként egymást váltva látják el az elnöki, így az államelnöki teendőket is. A jelenlegi elnök 2004. februárja óta a bosnyák S. Tihic. Az elnökség tagjai: D. Covic (horvát, 2002. októberétől) és B. Paravac (szerb, 2003. áprilisától, elődje: M. Sarovic, akit 2003. április 2-án hívtak vissza). Az elnökség tagjait 4 évre népszavazással választják (a legtöbb szavazatot szerzett jelölt mindhárom nemzetiségből) és az elnökség jelöli ki a Miniszterek Tanácsának elnökét, akit a nemzeti szintű Képviselőház kell, hogy megerősítsen posztján.a kormányfő a Miniszterek Tanácsának elnöke, 2002. decemberétől: A. Terzic. A kormány minisztereit a kormányfő nevezi ki és a nemzeti szintű Képviselők Háza hagyja jóvá. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció elnöke: N. Lozancic, míg a Republika Srpska elnöki posztját D. Cavic tölti be. A Parlamenti Gyűlés (nemzeti szintű) 2 házra bomlik: - Képviselők Háza (42 fő 28 fő a BHF-ból és 14 fő a RS-ból, 4 évre) - Nemzetiségek Háza (15 fő mindhárom nemzetiségből 5-5 fő, 4 évre választja őket a föderáció képviselőháza, illetve a RS nemzeti gyűlése.) A két ház választásának időpontja eltérő: a Képviselők Háza képviselőinek következő választása 2006-ban lesz, míg a Nemzetiségek Házáé 2007-ben. Az igazságszolgáltatás rendszere az államigazgatáshoz képest egyszerűbb, bár itt is több szintet alakítottak ki, s ezek száma eltérő a BHF-ban és a RS-ban. Működik az Állami Bíróság, minden entitásnak a saját Legfelsőbb Bírósága, a Föderáció Tartományi Bíróságai,

17 valamint az egész országban jelen vannak a helyi bíróságok, s önálló szervezetet képez az Alkotmánybíróság. Bosznia-Hercegovina alkotmányát az 1995. december 14-én aláírt Dayton-i békemegállapodás tartalmazza. A megállapodás főbb pontjainak összegzése: - Bosznia-Hercegovina önálló állam, jelenlegi határain belül. Egységes állam, melyet két politikai entitás alkot: a muszlim-horvát föderáció és a boszniai szerb köztársaság. A magállapodás alapján mindkét félnek területeket kell feladnia. - Bosznia-Hercegovinának központi kormányzata lesz, melynek központja Szarajevó. - A korábban hadban álló felek beszüntetnek minden ellenségeskedést, és 2 km-re visszavonulnak az elválasztó zóna mögé. - Az egyik félről a másikra átszálló területeken a visszavonuló félnek 45 napja van arra, hogy visszavonja csapatait, fegyverzetét, aknáit és akadályait. - A felek kötelezik magukat arra, hogy nehézfegyverzetüket és erőiket 120 napon belül az SFOR parancsnoka által meghatározott helyre visszavonják. A szükséges létszám feletti személyi állományt leszerelik, és megtiltják további katonai működésüket. - Bosznia-Hercegovinában szabad és demokratikus választásokat tartanak. A háborúban hontalanná vált népességnek joga van eredeti lakóhelyén részt venni a választásokon, ha így dönt. - A felek egyetértenek abban, hogy létrehozzák Bosznia-Hercegovina alkotmányát, mely elnökséget, kétkamarás törvényhozást és alkotmánybíróságot állít fel. - Minden boszniai embernek joga van az országon belüli zaklatás- és diszkriminációmenetes szabad mozgáshoz. A menekülteknek és hontalanoknak joguk van visszatérni otthonaikba, vagy ellentételezést kapni. - A megállapodás kötelezi mind Szerbiát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, hogy teljes mértékben működjön együtt a háborús bűnösök, illetve a nemzetközi és humanitárius jogok megsértőinek felelősségre vonásában. - Minden nem helyi katonai erőt és eszközt vissza kell vonni Bosznia-Hercegovinából. Jelentősebb pártok: - Bosznia-Hercegovináért Párt (Party for BiH) - Demokratikus Működés Pártja (Party of Democratic Action) - Bosznia-Hercegovina Liberálisai (Liberals of BiH) - Horvát Parasztpárt (Croatian Peasant Party) - Bosznia-Hercegovina Horvát Demokrata Pártja (Croatian Democratic Party of BiH) 8. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 9 Bosznia-Hercegovina függetlensége óta több jelentős nemzetközi szervezethez is csatlakozott, vagy valamilyen egyéb státuszban (vendég, megfigyelő) vesz részt a szervezetek munkájában. Néhány közülük: IMF - International Monetary Fund Interpol International Police OSCE Organization for Security and Cooperation in Europe UN United Nations WHO World Health Organization WTrO World Trade Organization 9 The World Factbook www.cia.gov

18 9. MAGYAR BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK A Dayton-i békemegállapodás aláírását követően mind a helyi politika, mind a nemzetközi közösség elsőszámú érdeke a volt Jugoszlávia és a régió stabilizálása volt. Bosznia-Hercegovinának stabil kapcsolata alakult ki a szomszédos államokkal és jelentős külföldi segítségeket (több, mint 14 milliárd USD segélyt) vehetett igénybe. Magyarország 1992. december 28-án létesített diplomáciai kapcsolatokat Bosznia- Hercegovina Köztársasággal. A Zágrábból akkreditált magyar nagykövet 1994. április 25-én adta át megbízólevelét Szarajevóban. Bosznia-Hercegovina fővárosában 1997. májusában nyílt meg a magyar külképviselet. Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövetsége hivatalosan 1994. december 1-jén kezdte meg működését. A magyar - bosznia-hercegovinai kapcsolatok elsősorban a diplomáciai, gazdasági és kereskedelmi együttműködésre terjednek ki. Felsővezetői szinten zajlottak kölcsönösen megrendezett találkozók a gazdasági együttműködés különböző formáinak kidolgozására. Ezen kívül külön látogatáson járt Budapesten Osman Topcagic, Bosznia-Hercegovina Európai Integrációs Igazgatóságának főigazgatója az EU csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatok megismerése céljából. 1999-ben került aláírásra a Kereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatokról szóló Egyezmény, valamint a Külügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv. Azóta írtuk alá a diplomata és szolgálati útlevelek vízummentességéről szóló egyezményt, a beruházás-védelmi, légügyi, valamint a kulturális, tudományos és oktatási együttműködési megállapodást. A kettős adóztatás problémájának elkerülésére szintén leszünk lépéseket. A Jugoszláviától örökölt - és mindkét fél által életben tartani kívánt - ún. szukcessziós egyezményekről jelenleg is folyik mindkét oldalon a tárcaközi egyeztetés. Vizsgáljuk egy vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás megkötésének lehetőségét, és szükségesnek tartjuk a két ország vámszervei, valamint adóhivatalai közötti munkakapcsolatok létesítését, illetve fenntartását. Szükségesnek tartjuk továbbá egyezményes kapcsolataink felülvizsgálatát valamennyi, a még Jugoszláviával kötött, de hatályban lévő megállapodás tekintetében. 2001. július elsejétől Magyarország biztosítja Bosznia-Hercegovina részére a preferenciális vámtarifa rendszer (GSP) alkalmazását. A magyar bosznia-hercegovinai külkereskedelmi forgalom 1995. óta dinamikusan növekszik. Boszniai részről rendkívül nagy súlyt helyeznek a páneurópai folyosó (Budapest- Szarajevó-Mostar-Ploce) ügyére, amely alapvető jelentőségű az ország számára, illetve fontos belpolitikai kérdés is. Leszámítva azonban egy 16 km-es szakaszt, a további autópálya építéshez nincsenek meg a szükséges erőforrások, valamint nem került kijelölésre annak pontos útvonala, Horvátországhoz való csatlakozási pontja sem. A két ország közti rendszeres vasúti összeköttetés 2004. évben áll helyre. Fejlődő együttműködés alakult ki egyes magyar megyék és bosznia-hercegovinai kantonok között (pl. Baranya megye Tuzla Kanton, Zala megye Zenica Kanton, Csongrád megye Una-Sana Kanton). Magyarországon jelenleg 7 - részben vagy egészben boszniahercegovinai tőkével működő - vállalkozást jegyeztek be. Bosznia-Hercegovinában 1994. óta 26 magyar cég tett kisebb beruházásokat (összesen mintegy 350 ezer EUR értékben). Bosznia-Hercegovinában a gazdaság helyreállítása és szabályozása jelenleg van folyamatban. Az üzleti körülmények fokozatosan javulnak, ami jó lehetőséget teremt a magyar vállalkozóknak az ország piacán való megjelenésre. Bosznia-Hercegovinában jelentős az érdeklődés a magyar vállalatokkal való közvetlen együttműködés iránt. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a nagykövetség kiemelt feladata, amelyet a külgazdasági attasé (egyben gazdasági tanácsos) koordinál. Bosznia-Hercegovinában a Kereskedelmi Szolgálatnak kirendeltsége nincsen, ezért a vállalati ügyek is a külgazdasági attasé hatáskörébe tartoznak.

19 10. NEMZETI HADERŐ 10 Bosznia-Hercegovinában a 2003-ban elkezdett haderőreformot követően, 2004. március 24-én létrejött a központi Egyesített Vezérkar, melynek felügyelete mellett, párhuzamosan működik a két entitás (Vojszka Federacija-VF és Vojszka Reszpublika Szerbszka-VRS) vezérkara és hadserege. A haditechnikai eszközöket a Dayton-i egyezményben rögzített módon és mennyiségben az SFOR zárt körletekben felügyeli. Mindkét entitás haderejében jelen vannak a szárazföldi erők és a légvédelmi haderőnem eszközei. Ezek az eszközök többnyire régi szovjet haditechnikai eszközök. Például: T-54, 55-ös típusú harckocsik, BTR-50, 70-es típusú harcjárművek, ZU-23-as típusú légvédelmi gépágyúk, MI-8 típusú helikopterek. Bosznia-Hercegovina nem rendelkezik nukleáris, kémiai és biológia fegyverekkel, valamint ballisztikus rakétákkal. A légierő és a légvédelem a szárazföldi erők vezérkarának alárendeltségében működnek. Bosnyák-Horvát Föderáció Elnöke Bosnyák-Horvát Föderáció Védelmi Minisztérium BiH Védelmi Minisztérium BiH Egyesített Vezérkar Szerb Köztársaság Elnöke Szerb Köztársaság Védelmi Minisztérium VF Egyesített Vezérkar BiH HDM Pság VRS Vezérkar XX Felderítő ho. Kiképző Pság LÉ. zlj. Harctámogató zlj. X X Béketámogató egységek X 15.sz. LÉ. zlj. 1.sz Harctámogató zlj. Kikép ző Pság XX Felderítő ho. Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina rendelkezik tengerparttal (20 km), jelentős kikötője nincs. A Föderáció vezetésénél felmerült egy kis létszámú folyami őrség szervezése a Száva folyón, de döntés még nem született felállításáról. A katonai szolgálat alsó korhatára 19 év, a 2003-as adatok szerint a hadrafogható lakosság (15-49 év) létszáma: 1 132 476 fő. Az aktív állomány létszáma: Bosnyák: 9200 fő Horvát: 4000 fő Szerb: 6600 fő A tartalékos állomány létszáma: Bosnyák: 110 000 fő Horvát: 40 000 fő Szerb: 80 000 fő. Az ország a 2002-es pénzügyi évet tekintve 234,3 millió USD-t költött hadikiadásokra, ami a nemzeti össztermék 4,5 %-a. A dél-szláv háborút megelőzően működő hadiipari termelés mára gyakorlatilag megszűnt a szakember gárda elvándorlása, áttelepítése miatt. 10 A fejezet megírásához a Janes Sentinel c. kiadványt vettük alapul.

20 11. JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ Bosznia-Hercegovinában 2004. év végéig a Stabilization Force (SFOR) biztosítja a békét. Ennek a többnemzetiségű haderőnek része az a Többnemzetiségű Különleges Egység (MSU), amelynek a magyar Különleges Rendeltetésű Kontingens (KRK) is részét képezi. Feladataik közé tartozik: a járőrözés, környezettanulmányozás, rendbiztosítás. A magyar kontingens egy század erővel biztosítja az MSU és az SFOR által meghatározott feladatokat. Mivel az MSU az egyetlen ilyen jellegű ezred szintű egység az SFOR-on belül, így hadműveleti területét nem korlátozzák a Többnemzetiségű Dandárok (Multinational Brigade-MNB) körzetei. Ezek három körzetre osztják Bosznia-Hercegovinát: északi - amerikai parancsnokság Tuzlában, dél-nyugati - angol parancsnokság Banja Luka-ban és a dél-keleti francia parancsnokság Mosztárban. 12. MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA Magyarország 1996. óta vesz részt a nemzetközi közösség boszniai misszióiban. 1996 februárjától 2002 elejéig az SFOR MSU kontingens keretében műszaki katonai alakulatokkal segítettük az újjáépítést, jelenleg pedig egy század erővel (108 fő) vesz részt a békefenntartó tevékenységben. Az UNMBIH-ben 13 magyar rendőr dolgozott, 2003. januárjától pedig az EU Rendőri Misszió keretében 5 magyar rendőrtiszt teljesít szolgálatot. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága Surján Lászlót bízta meg azzal a feladattal, hogy ellenőrizze Bosznia-Hercegovina tagfelvétele során vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Folyamatosan részt veszünk a boszniai Állami Határőr Szolgálat állományának képzésében. A Szegedi Folyamat keretében kétoldalú konzultációkra került sor Bosznia- Hercegovinának a NATO PfP-re való felkészülését elősegítendő. Magyar részről rendszeresen szervezünk képzési programokat boszniai önkormányzati vezetők ( good governance ) és környezetvédelmi szakemberek számára, továbbá az intézményi reformok (igazságszolgáltatás, illetve kereskedelemfejlesztés és liberalizáció) és a határon átnyúló együttműködés (eurorégiók) elősegítése érdekében.