A biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás Idegenhonos fajok és betegségek terjedése
Élőhelypusztulás Kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb oka. Élőhelypusztulás okai: humán népességrobbanás földhasználat, természeti erőforrások használata váltógazdálkodás, erdőirtásos művelés, polgárháborúk, egyéni érdekek N-körforgás megváltoztatása üvegházhatás megváltoztatása
Trópusi esőerdők pusztulása szárazföld 14%-át borították ( 21millió km2) ma kevesebb mint 6% fajok 50%-ának élőhelye leginkább szintezett, legbonyolultabb társulások évi 140 000 km2 esőerdőt pusztítanak el 61 % szegény farmerek kis parcellái 21 % kereskedelmi fakitermelés 11 % marhalegelők 7 % nagyüzemi ültetvények (kaucsuk, kakaó) fejlett országok igényei motiválják
Bányászat Kisebb farmok Erdőirtás okai Dél-Amerikában 2000-2005
Erdőirtás a Brazil Amazonas-medencében
Ország Megmaradt esőerdő 1000 ha Élőhelyvesztés % Afrika Gambia 122 89 Ghama 4 254 82 Kenya 2 274 71 13 049 75 184 80 Zaire 83 255 57 Zimbabwe 17 169 56 482 96 India 49 929 78 Indonézia 60 403 51 Malájzia 18 008 42 Mianmar 24 131 64 Fülöp-szigetek <1000 97 610 86 Thaiföld 13 107 73 Vietnám 6 758 76 Madagaszkár Ruanda Ázsia Bangades Sri Lanka
Egyéb veszélyeztetett élőhelyek Szubtrópusi erdők Közép-Amerika (2% alatt maradt fenn) Gyepek Észak-Amerika, Eurázsia intenzív mezőgazdaság Vizes élőhelyek halak, hüllők, kététűek, gerinctelenek Mangrove mocsarak ritka fafajok, brakvíz, halfajok ívóhelye - rizs termelés Korallzátonyok
Korallzátonyok veszélyeztetettsége Alacsony Közepes Magas
Elsivatagosodás
A talaj degradáció fő okai
Aral-tó
Élőhely-fragmentáció Nagy összefüggő élőhely több, apróbb darab darabokat a degradált területek elszigetelik egymástól, élőhelypusztulás gyakran fragmentációt is okoz, kis területvesztés is nagy fragmentációt okozhat vonalas létesítmények (utak, vasutak, csővezetékek,..) szegély hatás erősödik, más mikroklíma más fajösszetétel gátolja a fajok természetes terjedését
Freshly cut edges Years later
Black Rhino Range in 1700 Range today (about 3,600 left)
Élőhelyleromlás -szennyezés fokozatos, kevésbé látványos változás pl. művelési ág változtatás hegyi kaszálórétjeink szénabegyűjtés hiányában elszegényednek, erdők környezetszennyezés peszticidek, inszekticidek, szennyvíz, légszennyezés sokszor lassan / későn jelentkező probléma
Túlhasznosítás közvetlenül fajokra ható veszély fajokon keresztül az életközösségekre is hat begyűjtés táplálék, prém, toll, divat, illegális kereskedelem Washington egyezmény
Kipusztuló fajok valós igények?
Túlhasznosítás közvetlenül fajokra ható veszély fajokon keresztül az életközösségekre is hat begyűjtés táplálék, prém, toll, divat, hobbiállat illegális kereskedelem Washington egyezmény kereslet hajtja csak úgy szűnik meg különösen veszélyeztetett csoportok főemlősök, madarak, hüllők, díszhalak, korallok, orchideák, kaktuszok
Idegenhonos fajok Fogalmak Az őshonosság időbeli skálája: a neolitikum előtt (Kr. E. 5-6000 év) is előfordultak az adott területen (az emberi hatás eddig az időpontig nem volt erősebb, mint bármely más fajé) Az őshonosság térbeli skálája: Megjelenés 100 km-re a régebbi elterjedési területtől, vagy egy földrajzi barrier másik oldalán Biogeográfiai egység (flóraterület, flóratartomány, flóravidék, flórajárás) határának átlépése
Özönnövények, özönfajok (invasive plants, invasive species): olyan nem őshonos fajok, amelyek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Átalakító fajok (transformer species): Olyan özönfajok, amelyek inváziójuk során a meghódított közösség, vagy táj jellemző sajátságait szerkezetét (fajösszetételét, fiziognómiáját) vagy működését (pl. szukcessziós viszonyait) nagyban megváltoztatják.
A jövevényfajok eredete Behurcolás nem szándékos emberi tevékenységgel Betelepítés szándékos emberi tevékenységgel Bevándorlás természetes terjedés, követlen emberi közreműködés nélkül
Özönfajok Észak-Amerikába tűzhangyák, oposszumrák, vándorkagyló, Ausztráliába Eurázsiai fajok, méhlepényes emlősök Európába Amerikai fajok Magyarországra vándorkagyló, maláj tornyoscsiga, spanyol csiga, gyapottok-bagolylepke, amerikai kukoricabogár amerikai kőris, bálványfa, bíbor nebáncsvirág, gyalogakác, japán keserűfű, kanadai és magas aranyvessző, selyemkóró, ürömlevelű parlagfű, zöld juhar
Vándorkagyló
Védekezés az invázió ellen Megelőzés (pl. teherhajók ballasztvizének kicserélése útközben) Jogi eszközök (mielőtt egy idegenhonos fajt termesztésbe vonnak meg kell vizsgálni inváziós képességét) Szelektív irtás (nagyon nehéz) Biológiai védekezés (a betelepített kártevő is okozhat problémát: pl. az üregi nyúl ellen betelepített rókák inkább az őshonos erszényeseket kezdték fogyasztani Ausztráliában) Természetes élőhelyek, intakt társulások védelme
Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma részben emberi hatásra létrejött életközösségek esetén elengedhetetlen nyílt rendszert feltételez védett területek kicsik minden beavatkozásnak van kockázata
Természetvédelmi kezelések szakmai követelményei célok pontos megfogalmazása (mérhető!) veszélyeztető tényezők feltárása történet (korábbi használatok) megismerése fajvédelmi/élőhelyvédelmi terv több kezelés alternatíváját kipróbálni kontroll területek fenntartása pontos végrehajtás monitoring tudományos dokumentálás, publikálás
Kezelés problémái sosem elég az ismeret sokszor gyorsan kell cselekedni bevethető eszközök (pl. vegyszerek özönfajokra) több védendő érték érdekének ellentéte területhasználók ellenállása Magyarországon pénzhiány, politikai ellenérdek birtokviszony, társadalmi ellenérdekek legelő állatok hiánya szakmai hozzánemértés
Természetvédelmi kezelési terv 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg
A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei 1. Természetvédelmi célkitűzések - a tervezési területen kívánatos és elérendő célállapot 2. Természetvédelmi stratégiák - célállapot elérése érdekében követendő természetvédelmi kezelési irányelvek - eszközeinek általános jellegű meghatározása 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak részletes, normatív jellegű meghatározása
Természetvédelmi kezelés célobjektum szerint területvédelmi fajvédelmi jellege szerint fenntartó (pl. régóta védett területeken) megmentő (vészhelyzetben)
Fajvédelmi programok egy faj populációinak egyedszám-növelésére kis populációméret, fogyó trend okok kivizsgálása példák kétéltűmentő akciók ürgementés fehér gólya, gyöngybagoly, túzok denevérek rákosi vipera magyarföldi husáng
Élőhelyvédelem cél: biodiverziást, életközösséget megőrizni szukcesszió gátlása vagy fenntartása területhasználókkal egyeztetve kell végezni Magyarországon 3 élőhelytípusra vizes élőhelyek erdők gyepek
Vizes élőhelyek kezelése Legfontosabb tényezők vízborítás mértéke időbeli eloszlása vízminőség Problémák vizes élőhelyek megszűnése vegyszerek bemosódása eutrofizáció illegális hulladék, szennyvíz bevezetése növényzet változtatása állatok zavarása
Gyepek kezelése sokféle gyep sokféle kezelés legtöbb gyepünk extenzív gazdálkodás eredménye fenntartani történet fontos!
Gyepeket fenyegető veszélyek cserjésedés, beerdősülés invazív fajok szántás, gyümölcsös telepítés, erdősítés égetés kemikáliák túllegeltetés/alullegeltetés trágyázás túlkaszálás, széna otthagyás közlekedés, sport, idegenforgalom szemétlerakás szárazodás vízrendezés környező erdők kiirtása
Ellenérdekelt gazdálkodók Támogatási rendszer NATURA 2000 területeken Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással kell hasznosítani csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly gyepterület túllegeltetése tilos gyepfelszín maradandó károsítása tilos trágya kiszórása tilos terület 5-10%-át kaszálatlanul kell hagyni (forgóban) belvíz elvezetése és a gyepterület öntözése tilos napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) II felügyelőség/ (fő)jegyző engedélye szükséges: a) a nád irtásához, b) október 31. - április 23. legeltetéshez. kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező inváziós növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni kaszálás tervezett időpontját legalább 5 munkanappal írásban be kell jelentenie NPInak széna tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
Erdők kezelése Erdő: elegyes különböző korú egyedek strukturális cserjés kidőlt fák szálaló vágás vegetációs időszakon kívül
Veszélyeztető tényezők gazdálkodási hibák vadak túltartása erdei terménygyűjtés turizmus invazív fajok hulladéklerakás környezetszennyezés fragmentáció katasztrófák
Környező államok erdeinek természetessége
Esettanulmányok
Cifra kankalin jégkorszaki reliktum Vértes, Bakony, Keszthelyi hg. régebben több virágzó tő ok: fekete fenyő árnyék kezelés (92, 96) megerősödtek több virágzó, termést érlelő
Rákosi vipera FV, Berni II, CITES I., EU már csak Magyarországon él élőhely átalakulás kénytelen kedvezőtlen helyen élni Javaslatok marha legeltetés hosszan magas vízborítás kerülendő élőhelyrekonstrukció
Élőhely-helyreállítás Restaurációs ökológia terület tudatos megváltoztatása, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma létrehozása érdekében Típusok be nem avatkozás helyettesítés rehabilitáció kicserélés
Nyirkai-Hany vizes élőhelyrekonstrukció