A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 4/2008. számú módszertani útmutatója a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről és az alkalmazandó eljárási rend tartalmáról I. Preambulum A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kibocsátott módszertani útmutatók célja általánosságban a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. Az abban leírtak nem tekinthetőek kötelezően előírtnak, bár célja az, hogy a Felügyelet által a legjobbnak ítélt gyakorlatot mutassa be, s így követése az érintett felügyelt intézmények érdekét is szolgálja. Így a módszertani útmutató nem lehet felügyeleti kötelezés, vagy szankció alapja. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről és alkalmazandó eljárási rend tartalmáról szóló módszertani útmutató kidolgozásánál a Felügyeletnek az volt a célja, hogy az ilyen állapot kezelésével kapcsolatos szervezeti kérdésekre és az eljárási rend tartalmára vonatkozóan a legjobb gyakorlat kialakításához nyújtson segítséget a biztosítók számára, ezáltal egyben meghatározva azokat a szempontokat is, amelyeket a Felügyelet jellemzően, de nem kizárólagosan vizsgálatai során figyelembe vesz. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend alapvetően a tevékenységi engedélyezés tárgykörébe tartozik. Tekintettel azonban arra, hogy a biztosítónak a működése során az engedélyezési feltételeknek folyamatosan meg kell felelnie, alapvető prudenciális követelmény a biztosítónál a likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend megléte. II. Bevezetés A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltak szerint a biztosítónak a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet (a továbbiakban: eljárási rend). A Bit. ezen túlmenően az eljárási renddel kapcsolatban nem fogalmaz meg a tartalomra vonatkozóan követelményeket. A tevékenységi engedély kérelem elbírálása során az eljárási rend elvárt részletességével, tartalmi összetettségével kapcsolatban számos kérdés merülhet fel. A fentiek miatt a Felügyelet megítélése szerint az egyes intézményeket és a biztosítási szektort érintő szélsőséges eseményekre adott gyors és hatékony válaszintézkedések érdekében szükséges, hogy a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető 1
állapot esetén alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatban meghatározásra kerüljenek a Felügyelet által fontosnak tartott elvek és javaslatok. Jelen módszertani útmutatóban tárgyalt, a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend alatt a Bit.-ben ilyen néven megnevezett szabályozás értendő. Ennek értelmében a módszertani útmutató hatálya közvetlenül nem terjed ki a biztosító egyéb esetekben alkalmazandó, likviditáskezeléssel kapcsolatos szabályzataira. Fentiek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a likviditás kezelése egységesen egy dokumentumban kerüljön szabályozásra. A Felügyelet hasonló témában még nem adott ki módszertani útmutatót, azonban a megfogalmazott javaslatok alkalmazása során célszerű szem előtt tartani a Felügyelet elnöke által kiadott, a biztosítók eszköz-forrás menedzsmentjéről szóló 4/2003. számú módszertani útmutatójában foglaltakat. A Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS) sztenderdet ebben a témában még nem tett közzé, ugyanakkor a megjelent útmutatók közül a befektetési kockázat kezeléséről (Guidance Paper on Investment Risk Management), illetve a stressz tesztelésről (Stress Testing by Insurers Guidance Paper) szóló útmutatók szorosan kapcsolódnak jelen módszertani útmutató tartalmához, amelyeket szintén javaslunk figyelembe venni. A módszertani útmutatóban foglalt elvárások követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, így azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatai során figyelemmel fogja kísérni. A módszertani útmutatóban közzétett felügyeleti elvárások gyakorlati alkalmazása során az adott biztosító tevékenységének sajátosságait, méreteit, és a vállalt kockázatok összetettségét is figyelembe kell venni. A módszertani útmutatóban megfogalmazott véleménynek jogi ereje, kötelező tartalma nincs. A Felügyelet a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezelésére és az alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatban az alábbi módszertani útmutatót teszi közzé: III. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezelésével és az alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatos felügyeleti javaslatok III.1. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot 1. Javasoljuk, hogy a biztosító összefoglalóan írja körül azon lehetséges (különösen a biztosító ügyfeleinek érdekét sértő, a biztosítási szolgáltatások kifizetését akadályozó) eseményeket és körülményeket, amelyek jelentős negatív hatással lehetnek jelen vagy jövőbeli fizetőképességére. 2. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellemzően valamely rendkívüli negatív esemény(sorozat) vagy körülmény hatására következik be. A legtöbb esemény és körülmény amennyiben időben felismerik a hagyományos kockázatkezelési eszközökkel kezelhető. Az intézmény szintjén pl. a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokra befizetett eseti díjak tömegesen előforduló részleges visszavásárlása, a nagy ügyfelek koncentrációja; valamint a 2
viszontbiztosítással nem fedezett nagykockázat, illetve a magas saját megtartási arányú vagyonkockázat káreseménye folytán a szükséges pénzeszközök előteremtése idő- és mennyiségi korlátokba ütközhet. Makroszinten a jegybank restriktív monetáris politikája, illetve a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizonytalansága nehezítheti meg a finanszírozási források elérhetőségét. Amennyiben ezek a körülmények állandósulnak, kumulálódnak és/vagy váratlanul következnek be, előidézhetik a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapotot. 3. Az eljárási rend életbe léptetése, illetve a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésének megállapítása lehetőség szerint objektív mennyiségi mutatókhoz, illetve események, körülmények bekövetkezéséhez kapcsoltan kerüljön meghatározásra az eljárási rendben. 4. Előbbi esetben a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezik, ha a biztosítástechnikai tartalékok, a biztonsági tőke vagy a viszontbiztosítások fedezettsége; a likviditási mutatók, stb. egy adott kritikus szint alá csökkennek, vagy fölé emelkednek. Az eljárási rendben meghatározott, kritikusnak tekintett mutatószámok és limitek meghatározása érdekében javasoljuk a biztosítónak rendszeresen értékelni, hogy milyen rendkívüli likviditási helyzetet lenne képes az aktuális helyzetben elviselni, mekkora készpénz-forrást tud előállítani az egyes időintervallumokon belül. 5. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot hatóköre alapján az alábbi két alapvető eset lehetséges: egyrészről az egyedi biztosító intézményt vagy annak csoportját érintő események hatására bekövetkező rendkívüli állapot (intézményspecifikus sokk); másrészről az egész biztosítási, esetlegesen pénzügyi szektort érintő események hatására bekövetkező rendkívüli állapot (szektor- vagy rendszerszintű sokk). 6. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellege alapján az eljárási rendben az alábbi három általános esetet javasoljuk megkülönböztetni: A biztosító likviditási pozíciója a biztosítóra jellemző okok miatt váratlanul és jelentősen romlik. Így pl. az ügyfelek jelentős hányada közel egyidőben vásárolja vissza (akár részben is) a biztosítási szerződését (biztosítási szerződések visszavásárlása), illetve a (viszont)biztosítási szerződésekből eredő kárkifizetési igényeket a biztosító nem képes esedékességkor, mennyiségben és a kötelezettség devizanemében kiegyenlíteni. A pénz- és tőkepiaci folyamatok alakulása miatt a biztosító likvidnek tekintett eszközeit a szükséges határidőn belül kereslet hiányában nem, vagy csak jelentős diszkonttal tudja értékesíteni és az így elszenvedett veszteségek a biztosító fizetőképességét veszélyeztethetik (eszközök likvidálásának nehézsége, likviditási piaci kockázat). 3
A hazai bankrendszerben általános bizalmi válság következik be, a biztosító biztosítási szerződésekből eredő esedékes kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a hagyományos finanszírozási források nem állnak rendelkezésre (készpénz-források elégtelensége, likviditási finanszírozási kockázat). 7. A fenti három eseménytípus általában eltérő jellegű intézkedéseket kíván meg a biztosító részéről, ezért célszerű külön eljárásokat kidolgozni az egyes esetekre. III.2. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetén szükséges intézkedések 8. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezése esetére javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendben határozza meg az eszközök mobilizálásával, likvidálásával kapcsolatos elveket és szempontokat. A mindenkori likviditás szintjét devizanemenként célszerű megállapítani, azaz a biztosító csak akkor tekinthető fizetőképesnek, ha a biztosító a kötelezettségeinek devizanemében devizanemenként is likvid. 9. A biztosítónak a befektetési politika érvényességének korlátozását az eljárási rend hatálya fejezetben leírtak alapján célszerű biztosítani, azonban lehetőség szerint az eszközök likvidálása során a biztosító csak a válsághelyzetnek megfelelő mértékben térjen el a befektetési politikában rögzített belső befektetési arányoktól, és az állapot megszűnését követően azokat mielőbb állítsa vissza. 10. Célszerű az eszközök értékesítésének sorrendiségét meghatározni. Intézményspecifikus sokk esetén a befektetési arányok az eszközök értékesítésének feltételezhető akadálymentessége esetén fenntarthatók. Ilyen esetekben a veszteségek minimalizálása érdekében érdemes a piaci árak, az eszközök lejárata, a kamatozó eszközök kamatának mértéke alapján, illetve a tartalékok fedezetébe vonható eszközökre vonatkozó, Bit-ben megjelölt korlátok figyelembevétele mellett dönteni a likvidálás sorrendjéről. 11. A piaci likviditási korlátok fennállása esetén javasoljuk az elérhető finanszírozási források számbavételét, illetve a megkötött szerződések alapján ezek lehívását. III.3. Finanszírozási források 12. Javasoljuk, hogy a biztosító rendszeresen mérje fel, milyen forrásoldali megoldások állnak rendelkezésére a rendkívüli likviditási helyzet kezelésére. A biztosító a lehetőségeihez képest törekedjen a finanszírozási források diverzifikálására, amely során mérlegelje mind az alternatív forrásszerzési lehetőségeket, mind pedig a passzív viszontbiztosítás likviditásra gyakorolt hatását. 13. Javasoljuk a biztosító rendkívüli finanszírozásában érintett pénzügyi intézmények, illetve viszontbiztosítók pénzügyi helyzetének rendszeres időközönként történő vizsgálatát. 14. Egyes biztosítók számára méretükből, specialitásaikból adódóan nem feltétlenül állnak rendelkezésre a más biztosítók számára elérhető finanszírozási források, ugyanakkor biztosítói portfóliójuk jellemzően kevésbé diverzifikált. Ebből adódóan jobban ki 4
vannak téve a negatív események, körülmények hatásának. Az ilyen biztosítók számára ajánlott kiemelten hangsúlyt fektetni a stressz forgatókönyvek kidolgozására, a finanszírozási és forrásszerzési útvonalak bővítésére. III.4. Az eljárási renddel kapcsolatos alapelvek, általános javaslatok 15. Javasoljuk rögzíteni az eljárási rendben azt, hogy a biztosító a súlyosan veszélyeztető állapot esetén hozott döntések és végrehajtott intézkedések során milyen általános elveket (pl. veszteségminimalizálás, gyorsaság, eszköz- vagy forrásoldali megoldások előnyben részesítése) követ, érdekütközés esetén melyiket tekinti követendőnek. 16. Javasoljuk, hogy a biztosító határozzon meg a súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésétől számítva egy legrövidebb időintervallumot, amelyen belül az eljárási rendben meghatározott intézkedések véghezvitelével fenn kívánja tartani a biztosító fizetőképességét. Ennek alátámasztására a Felügyelet javasolja a biztosítónak stressz forgatókönyvek alapján felmérni, hogy a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapotot mennyi ideig lenne képes elviselni. 17. Az eljárási rendben javasoljuk megnevezni az azt jóváhagyó személyt vagy testületet és feltüntetni a jóváhagyás időpontját. Célszerű meghatározni azt is, hogy milyen időközönként szükséges felülvizsgálni az eljárási rendet. 18. A biztosítónak amennyiben letétkezelőt, illetve portfóliókezelőt is megbíz a befektetési tevékenység ellátásának érdekében javasoljuk az eljárási rendet a letétkezelő, illetve portfóliókezelő részére átadni. 19. Javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendet intranetes hálózatán is jelenítse meg, illetve a munkavállalók számára tegye elérhetővé. III.5. Az eljárási rend hatálya 20. Az eljárási rend tárgyi hatálya kiterjed a Bit.-ben nevesített, a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetére, illetve mindazon körülmények hatására bekövetkező állapotra, amelyet a biztosító annak vél. Ennek értelmében az eljárási rend nem, vagy a biztosító szándékától függően csak részben terjed ki azon üzemfolytonosságot veszélyeztető állapotokra, amelyek közvetlenül nem érintik a biztosító fizetőképességét. 21. Javasoljuk az eljárási rendben rögzíteni, hogy mikor tekinthető a súlyosan veszélyeztető állapot megszűntnek, illetve mely személy vagy testület rendelheti el az eljárási rend hatályon kívül helyezését. 22. Az eljárási rend hatálya alapesetben nem terjed ki a Bit.-ben nevesített pénzügyi tervben, illetve pénzügyi helyreállítási tervben foglalt intézkedésekre. Ezeket a Felügyelet kötelezése alapján, a Felügyelet által jóváhagyott módon és határideig kell teljesíteni. Javasoljuk ugyanakkor, hogy a fenti tervek végrehajtása során is kísérje figyelemmel a biztosító az érintett piacok likviditási helyzetét, illetve a 5
körülményeknek megfelelően alkalmazza a megfelelő likviditáskezelési szabályzatokat, eljárásrendeket. 23. Az eljárási rend hatálya nem terjed ki olyan esetekre sem, amikor emberi és/vagy természeti tényezők (pl. elháríthatatlan természeti katasztrófa, katonai művelet, járvány) következtében alakul ki a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot. Ezen szükséghelyzetekben a biztosítónak amennyiben tevékenységét, működését érinti a rendkívüli helyzetekben alkalmazandó jogszabályok alapján szükséges eljárni. 24. Az eljárási rend célszerűen kiegészítő jelleggel kapcsolódik az egyéb likviditáskezelési szabályzatokhoz. Javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendben utaljon arra, hogy a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésekor a likviditáskezelési szabályok közül melyeket, milyen eltéréssel, milyen szempontok szerint, illetve milyen fontossági sorrendben kell alkalmazni. 25. Az eljárási rend alapesetben nem írja felül a befektetési politikában a befektetéskezelési szabályokat (így különösen az eszközök értékesítésére, a befektetések összetételére, illetve a portfólióba köthető ügyletekre vonakozóan), azonban a célszerűség, gyorsaság és veszteségek csökkentése érdekében a kijelölt személy vagy testület dönthet úgy, hogy ezeket a szabályokat prudenciális okokból részben vagy egészben figyelmen kívül hagyja. III.6. A külső környezettel való kapcsolattartás rendkívüli likviditási helyzet esetén 26. A biztosítót érintő rendkívüli likviditási helyzet esetén a külső környezettel való kapcsolattartás a tulajdonos, a Felügyelet és a könyvvizsgáló értesítését, valamint a sajtó- és egyéb média tájékoztatását és az ügyfelek felé történő kommunikációt jelenti. 27. Javasoljuk, hogy a biztosító nevezzen ki egy külső kommunikációért felelős személyt, aki lehetőleg rendszeresen vegyen részt a rendkívüli likviditási helyzet során felállított válságstáb ülésein. Javasoljuk, hogy a közölt információ tartalmát, a tájékoztatás módját és időzítését véglegesen a válságstáb hagyja jóvá. 28. A biztosító esetében kiemelt szerepet kell szánni a saját ügynöki hálózat és a független alkusz biztosításközvetítők megfelelő tájékoztatására. 29. A biztosítónak amennyiben letétkezelőt, illetve portfóliókezelőt is megbíz a befektetési tevékenység ellátásának érdekében a velük kötött portfoliókezelési, illetve letétkezelési szerződésben célszerű kitérni a biztosító rendkívüli likviditási helyzetében történő kapcsolattartás módjára, rendszerességére. III.7. A válságstáb felállítása 30. Javasoljuk a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetére a válságstáb felállítását (célszerűen amennyiben létezik a biztosítónál az ALM Bizottság tagjainak részvételével), amely közvetlenül irányítja a likviditást, 6
fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 31. A válságstáb javasolt hatáskörébe tartozik: dönteni a szükséges intézkedésekről; az állapot súlyosságától függő rendszerességgel ülést tartani; meghatározni a külső környezettel való kapcsolattartás módját; az állapot megszűnését megállapítani, az eljárási rendet hatályon kívül helyezni és értesíteni erről a szervezeti részlegeket. 32. A biztosító jelenlegi és várható pénzügyi helyzetéről szóló jelentésnek célszerű az alábbi témakörökre kitérnie (a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellegétől függően): kötelezettségek jellemzőinek felmérése (mérlegen belüli és kívüli tételeket egyaránt) a készpénz- és számlapénz állományának és a kimerülés várható időpontjának megállapítása a visszafizetés várható ütemének és nagyságának felmérése mellett; cash flow táblázat készítése; eszköz- és forráselemek lejárati struktúrájának elkészítése (likviditási mérleg); likviditási ráták számítása; finanszírozási lehetőségek számbavétele, forrásköltségek felmérése; illikvid eszközök értékelése viszontbiztosítási szerződések áttekintése, viszontbiztosítói letétek és a kármegtérülés várható mértékének megállapítása; a pénz- és tőkepiaci folyamatok értékelése, összefoglaló készítése a biztosító eszközeinek jelenlegi és várható jövőbeli áralakulásáról, javaslat az eszközök likvidálásának sorrendjére. III.8. Felelősségi és hatáskörök 33. Az eljárási rendben javaslunk kijelölni egy vezető beosztású személyt (célszerűen az elnök/vezérigazgatót vagy az ügyvezetőt), aki az állapot súlyosságától függő rendszerességgel összehívja a válságstábot, illetve koordinálja a válságstábon belül a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetén a szükséges intézkedések végrehajtását. A válságstáb összetételét a benne résztvevők munkahelyi beosztásának feltüntetése mellett célszerű előzetesen rögzíteni az eljárási rendben. 34. Ezzel párhuzamosan célszerű a biztosítón belül az ilyen likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetére ideiglenesen új szervezeti szinteket kialakítani (a szolgálati útvonalakat a gyors és hatékony információáramlás érdekében lerövidíteni, illetve a vezetői döntési szintek számát csökkentetni). 7
35. Az események és körülmények egyedi jellege miatt előfordulhat, hogy az adott helyzetben prudenciális szempontból szükséges intézkedés ellentmond az eljárási rend előírásainak. Ennek érdekében javasoljuk, hogy ilyen esetben egy kijelölt vezető beosztású személy (vagy egyhangú testületi döntés) felülbírálhassa az eljárási rendben foglaltakat. III.9. Érzékenység-vizsgálat és stressz forgatókönyvek A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyezető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend szükséges, de önmagában nem elégséges a rendkívüli likviditási helyzet sikeres átvészeléséhez, az ugyanis meghatározó részben a biztosító szervezeti rugalmasságán, a hatásés felelősségi viszonyok kialakításán, a biztosító kapcsolatrendszerén, a biztosító vezetőinek szakmai tudásán, döntéshozatali képességén és munkavállalóinak felkészültségén múlik. A biztosító pénzügyi tervezése során is elsősorban a nagy valószínűséggel bekövetkező, várható eseményeket veszi alapul, így közvetlenül nem számol a rendkívüli események hatásaival. 36. A rendkívüli likviditási helyzetre ezért célszerű előzetesen felkészülni és javasoljuk rendszeresen a vállalt kockázatoktól, azok időbeli alakulásától és a tesztek elvégzésének költség-haszon elemzésétől függően tesztelni a biztosítónál az egyes modellbeli negatív események, körülmények hatására bekövetkező állapotokat. 37. Javasoljuk, hogy a biztosító készítsen eszközfedezete összetettségének, tőkehelyzetének, művelt ágazatainak, piaci helyzetének, illetve általános gazdasági környezetének megfelelő stressz forgatókönyveket azzal a feltételezéssel, hogy a biztosítót érintő egy vagy több, legalább minimális valószínűséggel (azaz hihetően) bekövetkező negatív esemény egyszerre vagy külön-külön bekövetkezik. 38. Javasoljuk a fentiek tükrében azonosítani a stresszforgatókönyvek alapjául szolgáló biztosítástechnikai, piaci, likviditási és működési kockázati tényezőket. A stressz tesztelés és a stressz forgatókönyvek elkészítését megelőzően célszerű eldönteni az egyes kockázati tényezők tesztelésének módját, illetve a figyelembe veendő időszakot. 39. Az érzékenység-vizsgálat esetében javasoljuk a kiemelt kockázati tényezők tesztelését, kiemelt tekintettel a szorosan kapcsolódó kockázatokra. 40. A stressz forgatókönyvek esetében célszerű lényeges szerepet szánni a fokozatosság elvének. Ez alatt az értendő, hogy a biztosító a rendkívüli likviditási helyzetek modellezése során az átmeneti likviditási zavaroktól a teljes pénzpiaci és tőkepiaci szektort érintő válságig a lehető legteljesebben fedje le a lehetséges eseményeket. 41. A stressz forgatókönyvek alapján bekövetkező modellbeli állapot esetén javasoljuk meghatározni a biztosító várható veszteségét, felmérni a rendkívüli likviditási helyzetben potenciálisan elrendelhető intézkedések hatékonyságát, gyorsaságát, az információ és tájékoztatás útvonalait. 42. A tesztelés során nyert tapasztalatokat a biztosító használja fel az eljárási rend felülvizsgálatánál. 8
43. Javasoljuk, hogy a stressz tesztelés kialakítása és folyamata során a biztosító vegye figyelembe a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS) által e témában kiadott útmutatóban foglaltakat (Stress Testing by Insurers Guidance Paper). 9