Imponáló méretek: 60+95+13 120+95+60, összesen: 1870 m hosszú az a völgyhíd, amelyen 2007. május 9-én átgurították azt a bizonyos söröshordót. A hordógurítás a hídépítők nevezetes ünnepe, amely a hatósági forgalomba helyezést megelőzően azt jelzi, hogy a szerkezetkész műtárgyon már végig lehet haladni az áthidalt akadály felett.{intro_scale: 0.4} A hordógurításhoz képest sokan azt gondolhatják, hogy az építési engedélyezés, kiviteli terv jóváhagyás, forgalomba helyezési eljárás lefolytatása - mint közlekedési hatósági munka - valamiféle statikus, monoton, jogszabály és könyvmolyoknak való foglalatosság. Nos az M7 autópálya Kőröshegyi völgyhidat is magába foglaló Zamárdi - Balatonszárszó közötti szakasz engedélyezésének regényes története jó példája lehet annak, hogy egy-egy nagyszabású útügyi mérnöki létesítmény nem csak a beruházótól, a közútkezelőtől, a tervezőtől, a kivitelezőtől, a független mérnöktől kíván szakértelmet, szaktudást, de megvalósulásához szükség van az útügyi hatósági szakemberek szintetizáló képességű, speciális közigazgatási hozzáértésére is. A jelenleg érvényes építési engedélyt több évtizedes előzmény után a Központi Közlekedési Felügyelet 2003. októberében adta ki, a forgalomba helyezés engedélyezése pedig ez év nyarán már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Központjának egyik legjelentősebb 1 / 6
feladatát fogja képezni. De ne szaladjunk előre. Ebben a cikkben - a Közúti és Mélyépítési Szemle 2005. évi 6. számában megjelent írásunk felhasználásával - elevenítsük fel, hogy mi történt útügyi hatósági aspektusból a hordógurítás előtt. Konszenzusteremtés és műszaki, közlekedésbiztonsági garanciák - ezek az útügyi hatósági munka kulcsszavai. Konszenzusteremtés, hisz egy út, különösen egy autópálya, összeköt településeket, megyéket, régiókat, országokat, földrészeket, de el is választ jószágokat legelőtől, állatokat élőhelytől, tanyákat falvaktól, gazdákat földjüktől, falvakat városoktól. Egy gyorsforgalmi út megvalósítása a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében mindig jelentős beavatkozás" a térségbe, a tájba, a meglévő úthálózat szerkezetébe. A cél az, hogy e beavatkozás - az esetleges sérüléseket minimalizálva, a beruházás keretében rögtön kezelve - teremtse meg a térségi fejlődés új alapjait. Műszaki-közlekedésbiztonsági garanciák, hisz a közlekedési hatóság - a közreműködő többi szervezettel együtt - letéteményese a vonatkozó jogszabályi és útügyi műszaki szabályozási előírások betartatásának, a közlekedésbiztonsági szempontok maradéktalan érvényre juttatásának. 2 / 6
A Zamárdi és Balatonszárszó közötti autópálya nyomvonal már az 1970-es években is szerepelt a rendezési tervekben, azonban a 90-es évek elején az érintett települések elkerülő nyomvonalak kialakítását sürgették. Ekkor az Uvaterv Rt. által készített előterv öt változata között már megjelent a mai völgyhidas változat elődje is. Az önkormányzatokkal való megegyezés híján a tervezés még mindig tanulmánytervi szinten folytatódott: a Roden Kft. készített több változatos tanulmánytervet. A változatok egyik csoportja Kőröshegy és Balatonföldvár között haladt át, a másik csoport Kőröshegyet délről megkerülve völgyhídon haladt. Engedélyezésre a völgyhidas változat terveit nyújtották be 1996. januárjában. Ezt követően a Közlekedési Főfelügyelet - hiánypótlások után 1996. júniusában - az építési engedélyt ugyan kiadta, a határozat jogerőre is emelkedett, de egy természetvédelmi szervezet által kezdeményezett bírósági eljárás miatt - az államigazgatási eljárás akkori szabályai szerint - mégsem vált végrehajthatóvá. Az igazságszolgáltatást is felkészületlenül érték a jelentős érdekellentétek, így több mint 3 év kellett ahhoz, hogy megállapítsák a keresetek, illetve beadványok alaptalanságát. Ily módon a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1999. szeptemberében a keresetet jogerősen elutasította ugyan, de ez idő alatt az építési engedély is érvényét vesztette, így a beruházó és a tervezők újra átgondolták a lehetséges változatokat. A környezetvédelmi engedélyezési eljárást követően az időközben a gyorsforgalmi utak fejlesztésének beruházói feladat ellátására alapított Nemzeti Autópálya Rt. 2002. márciusában nyújtotta be a Központi Közlekedési Felügyelet Közúti Felügyeletéhez és a Somogy Megyei Közlekedési Felügyelethez az átdolgozott völgyhidas változatra szóló építési engedélykérelmet, amely eljárást Kőröshegy és Zamárdi önkormányzatok hozzájárulásának hiányában 2003. júniusáig ismételten fel kellett függeszteni. Végül a beruházónak 2003. nyár elején sikerült beszereznie a két önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát, és azok benyújtásával egyidejűleg - még ugyanezen engedélyezési eljárás keretében - a völgyhíd vonatkozásában módosította eredeti kérelmét, két változat egyidejű engedélyezését kérve. A korábban benyújtott acél felszerkezetű híd mellett a szükséges műszaki dokumentáció egyidejű benyújtásával kérte a vasbeton felszerkezetű híd építési engedélyének megadását is. Az alternatívák engedélyezésére vonatkozó kérelmét azzal indokolta, hogy a teljeskörű, már az engedélyezési feltételeket is figyelembe vevő műszaki, gazdasági összevethetőség érdekében szükséges mindkét változat építési engedélye. 3 / 6
A módosított kérelem kapcsán a vasbeton felszerkezetű változat vonatkozásában a KKF haladéktalanul megkérte az abban érintett szakhatóságok állásfoglalását. Mindezek után az M7 autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszára vonatkozó, a völgyhíd tekintetében két szerkezeti változatot tartalmazó építési engedély kiadására 2003. október 7-én kerülhetett sor. A híd vonatkozásában azért láttunk lehetőséget mind az acél, mind a vasbeton felszerkezetű változat egyidejű engedélyezésére, mert a kivitelezést megkezdeni a vonatkozó előírások szerint, csak a jóváhagyott kiviteli tervek birtokában lehet, és azt előírtuk az építtető számára, hogy a kiviteli tervet benyújtani már csak a kiválasztott változatra lehet. Nézzünk néhány további völgyhidas érdekességet, szakmai specialitást: Csökkentett keresztmetszet a völgyhídon A völgyhidas változat költségeinek csökkentése érdekében a közlekedési tárca szabvány alóli felmentésének birtokában a völgyhídon nem épül leállósáv. Az elválasztó sáv szélessége 3,00 4 / 6
m, az átvezetett forgalmi sávok szélessége irányonként 2 3,75 m. Aszélső sáv melletti oldalakadály távolság 1,50 m, a kezelőjárda szélessége 1,40 m. Így a völgyhíd keresztmetszeti mérete 23,80 m. Közlekedésbiztonsági garanciák A völgyhídon a leállósávok elhagyása miatt a forgalomba helyezéssel egyidejűleg a hídhoz kapcsolódó változtatható jelzésképű informatikai rendszert is üzembe kell helyezni. Szükség esetén ezzel a táblarendszerrel leterelhető a forgalom a völgyhidas szakaszról, és minden közlekedésbiztonsági szempontból szükséges információ előjelezhető, illetve megadható. Hídmesterség Az építési engedély előírja, hogy a völgyhíddal egyidejűleg a hídmesterségnek is el kell készülnie, mivel havária esetén azonnali beavatkozás szükséges. Így biztosíthatóak a biztonságos üzemeltetés érdekében telepítendő érzékelő rendszerek (síkosság, lefagyás) jelzéseinek megfelelő intézkedések a megfelelő időben. Eltérési engedély Amikor megszületett a döntés arról, hogy az alap építési engedélyben szereplő két felszerkezet-változat közül a vasbeton felszerkezetet valósítják majd meg, az építtető az engedélyezett tervtől való eltérésre vonatkozó kérelmet is benyújtott. A KKF KF által kiadott eltérési engedély a híd hosszának 1770 m-ről 1870 m-re való növelésére, ennek következtében a nyíláskiosztás változására és az alapozás módosítására vonatkozott. A cölöpök széthúzásával a közrefogott talajtömeg is részt vesz a teherviselésben, így hathatósan csökkenthető az esetleges pillérsüllyedés. Kiviteli terv jóváhagyás részletekben 5 / 6
A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a híd kiviteli terv jóváhagyás a műszakilag elkülöníthető, önállóan elbírálható szerkezeti elemek vonatkozásában külön-külön történjen. A vasbeton felszerkezetű völgyhidat kivitelező Hídépítő Zrt. - a szoros megvalósítási határidők tarthatósága érdekében - élt is ezzel a lehetőséggel, és a kiviteli terv jóváhagyási kérelmet négy részletben nyújtotta be. A kérelmek alapján a KKF KF külön határozatokban hagyta jóvá a völgyhíd hídfőinek és pilléreinek alapozását, a 0" jelű hídfő és az 1", 16" jelű pillér kiviteli tervét, a 17" jelű hídfő és az 1", 16" jelű pillérek szerkezeti gerenda kiviteli tervét, a 2-15" jelű pillérek kiviteli tervét és végül a völgyhíd vasbeton felszerkezetének kiviteli tervét. Technológiai váltás Bár az építési technológia jóváhagyása alapvetően nem képezi a hídügyi hatóság feladatát, mégis a hatályos előírások együttes értelmezésével hatósági közreműködésre is szükség volt, amikor a Hídépítő zrt úgy döntött, hogy a segédhidas, szabadbetonozásos technológiáról - amellyel napi 3,5 m híd készült el - a végleges hely alatt előregyártott és monolit betonozással csatlakoztatott szerkezetre tér át, amely átlagban napi 6,4 m híd építését tette lehetővé. A hídszerkezet áll, hordóval már lehetett rajta közlekedni". A közforgalom előtti megnyitáshoz azonban még fel kell öltöztetni a hidat: el kell készíteni a hídszigetelést, be kell fejezni a kopóréteg építést, a korlátokat, fel kell festeni a burkolati jeleket, ki kell helyezi a közúti jelzőtáblákat, üzembe kell helyezni a XXI. századi dinamikus forgalomszabályozási eszközöket, a kapcsolódó csomópont rendszereket ahhoz, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Központja a Somogy megyét is magába foglaló Dél-dunántúli Regionális Igazgatósággal közös eljárásban kiadhassa az ország és Közép-Európa egyik legnagyobb műtárgyának forgalomba helyezési engedélyét, amelyről az Autóvezető 2007. őszi számában számolunk be. BÍRÓ József - KOVÁCSNÉ NÉMETH Klára - PAPP Péter 6 / 6