Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Kutatási terv Határokon átnyúló közös, magyar-román társadalomtudományi panelkutatás AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSAI AZ AGRÁRIUM, ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA KAPCSOLATRENDSZERÉRE ÉS IDENTITÁSTUDATÁRA TÉMAKÖRBEN A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012 Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu Két ország, egy cél, közös siker! www.hungary-romania-cbc.eu 1
Tartalom Bevezetés, a kutatási téma megalapozása... 3 Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése... 5 A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai... 9 A kutatás célja... 10 Kutatási probléma megfogalmazása... 11 Fókuszpontok:... 11 Módszertani leírás... 12 Kutatási módszer... 12 Adatfelvétel... 12 Mintavétel... 12 Elemzési eljárások... 13 Az adatfeldolgozás módszerei... 16 Várt eredmények... 16 A kutatás outputjai... 17 Irodalomjegyzék, bibliográfia... 18 2
Szakirodalmi háttér Bevezetés, a kutatási téma megalapozása Magyarország 2004-ben Románia 2007-ben csatlakozott a kontinens utóbbi évtizedeit leginkább meghatározó szerveződéshez, az Európai Unióhoz. Mindkét állam jövőjét, nemzetközi kapcsolatait, és gazdasági potenciálját meghatározó lehetőség volt az Unióba való felvétel. Románia csatlakozása után sok egyéb más mellett lehetőség nyílt arra is, hogy a két ország üzleti kapcsolati hálója szélesebbé váljon, különös tekintettel a román-magyar határ mentén elterülő régiókra. 1 Panelkutatásunk két olyan határ menti megye (Temes és Csongrád) kereskedelmi és agrárvállalkozásainak helyzetét vizsgálja, melyek korábbi kutatások szerint a jelenleginél kisebb mértékben, de a rendszerváltás óta egyébként is eredményesen profitáltak a szomszédos országok nyújtotta értékesítési lehetőségekből, vásárlóerőből (pl.: Szeged szerbiai kereskedelmi kapcsolatai) 2, de a két ország EU taggá válása után a közösséghez tartozó többi országgal való kapcsolatok építése egyszerűbbé vált. Napjainkban Európa szerte a régiók fogalma gyakori kifejezés. E témát a Maastrichti Szerződés állította reflektorfénybe az 1990-es évek elején, amikor a "Régiók Európájának" gondolatával helyzetüket felértékelte. 3 A régiók nemcsak az Európai Unió támogatása miatt váltak népszerűvé, ismertségüket fokozta a területi szereplőknek az a közvetlen érdeke is, hogy részesüljenek a Közösségi alapokból, melyeknek a régiók a kedvezményezettjei. A források megszerzése a partnerség elve alapján a régiók területén lévő különböző szereplők széleskörű részvételén alapul. 4 A regionális politika fontos részét képezi a határokon átnyúló szerveződések támogatása, mint például az eurorégiók létrehozásának programja. Vest és Dél-Alföld térségek összekapcsolódása a határ mentiségből adódó sűrű kereskedelmi és turisztikai kapcsolatra vezethető vissza, melyek fontosságát hangsúlyozza az is, hogy e két régió - észak-szerbiai 1 ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. 2 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 3 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 4 Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. 3
területeket is hozzávéve- közösen alkotja a Duna-Kőrös-Maros Tisza (DKMT) elnevezésű eurorégiót. 5 A határ menti térségek kereskedelmi kapcsolatainak alakulása szempontjából az EU csatlakozás előtt meghatározó változásokat hozott a rendszerváltás, ebből adódóan a keletközép-európai határ menti területek kutatása az 1990-es évektől vált intenzívebbé. 6 Már e kezdeti kutatások is igazolták, hogy az államhatár menti fekvés valamilyen módon megváltoztatja az adott terület fejlődését. Több empirikus vizsgálat zajlott le a 90-es években a magyarországi határ különböző szakaszain, többek között a Romániával határos településeken is. 7 E kutatások elsősorban a gazdasági helyzet feltárását célozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a határ menti fekvés akkor előnyös, ha egy fejlett terület érintkezik relatíve fejlettel, ellenben ha a határ mindkét oldala gazdasági értelemben fejletlen, vagy túl nagy a fejlettségbeli különbség, akkor a határ menti fekvés konzerválja a periferikus jelleget. 8 A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az osztrák-magyar határszakasz mentén fekvő települések többsége ígéretes fejlődésnek indult, de a többi határszakaszon csupán a nagyvárosok profitáltak a nyitott határokból. Tanács István ez évben megjelent cikkében a mellett érvel, hogy a román-magyar határ menti térségek esetén-bár a fejlődés nyilvánvaló, és a határok már eltűnni látszanak- a fejlődési tendenciák a nagyvárosokba és azok agglomerációs térségében koncentrálódnak, az elmaradottabb települések életébe - a korábbi várakozásokkal ellentétben- továbbra sem gyűrűznek be. 9 A 90-es évek vizsgálatai után az ezredfordulót követő kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a határ menti területek összességében sem tekinthetők homogénnek, mivel az egész ország határvidékeire számított indikátorok nem igazolják a határ menti területek egységes fejlettségét vagy fejletlenségét. 10 5 Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 6 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 7 Bővebben lásd.: Pál Ágnes (1997): A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. 8 Pál Ágnes-Pál Viktor: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. 9 Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. 4
Területi háttéradatok, a kutatás akcióterületeinek általános jellemzése A 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi és Temes megyei Igazgatósága kétnyelvű kiadvány formájában kísérletet tett a magyarországi Dél-alföldi, és a romániai Vest régió azonosságainak és különbségeinek feltárására statisztikai adatok szintjén földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőkre egyaránt koncentrálva. A régiós sajátosságok bemutatásán belül részletes információkat közöltek a régiókat alkotó megyékről is. A beszámoló legfontosabb megállapításainak összefoglalása: 11 Földrajzi adottságok: A Dél-alföldi régió, annak ellenére, hogy Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, területét tekintve majdnem fele akkora (18 ezer km2) mint a Vest régió (32 ezer km2) Domborzati adottságok tekintetében a két tárgyalt megye leginkább síkvidéknek tekinthető, ez jellemzi a teljes magyarországi régiót is. A romániai régiónak Déva és Krassó-Szörény megyéi hegyvidéki fekvésűek, melynek hatása Temes megye egyes részein is érzékelhető. Településszerkezet: A két ország területi osztályozási rendszere némi eltérést mutat, hiszen Romániában a kistérségek megkülönböztetése nem ismert. A Dél-alföldi régió településszerkezete városokból, nagy területi kiterjedéssel és lakosságszámmal bíró, közigazgatásilag önálló községekből (óriásfalvak), és a homoki térség tanyavilágából tevődik össze. 12 Ezzel szemben Romániában a városok igen, de a falvak általában nem rendelkeznek önálló közigazgatással, hanem úgynevezett kommunákba tömörülnek (románul: Comuna), ami azt jelenti, 10 Kovács Csaba (2006): Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. 11 Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. 12 Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. 5
hogy több kis település összevontan, egy központi településhez tartozik, ahol működik a közös képviselői testület. 13 Az urbanizáció mértéke Dél-Alföldön valamivel magasabb (legjelentősebb Csongrád megyében). Temes megye urbanizáció tekintetében a két régió átlagának megfelelő értékkel rendelkezik. Vest régióban összességében magasabb a lakosságszám, mint Dél-Alföldön, ami nyilvánvalóan adódik a területnagyságok különbségéből. A népsűrűség azonban a magyarországi régióban magasabb, azon belül legjelentősebb mértékben Csongrádban. A megyék összlakosságát vizsgálva a legtöbben Temes megyében élnek. Gazdasági mutatók: A korösszetétel különbségeiből adódik, hogy Vest régióban valamivel több a gazdaságilag aktívak száma (egyik oldalon 60, másik oldalon 63%), azonban Dél- Alföldön valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta is (9%, míg a Vest régióban 6%). A bruttó hazai termék (GDP) nagysága 2007-ben a magyar régióban 9, a romániaiban 13 milliárd euró volt. A Vest régióban Temes megye potenciálja e tekintetben igazán jelentős, mivel saját régiójának GDP-jének 45%-át egymaga termelte, a másik három megye együttesen teszi ki a fennmaradó 55%-ot. A délalföldi régióban ekkora eltéréseket nem tapasztalunk (Bács-Kiskun 40%, Csongrád 35%, Békés 25%). Az egy lakosra jutó GDP aránya 2007-ben a román oldalon Temes, a magyar oldalon Csongrád megyében a legmagasabb. Az alkalmazásban állók gazdasági struktúrájáról elmondható, hogy mindkét régióban a szolgáltatás jellegű ágak túlsúlya jellemző. A szolgáltató szektorban dolgozik a Vest régió lakosságának fele, Dél-Alföld lakosságának valamivel több mint 60%-a. Fajsúlya az összes megye közül Csongrádban a legjelentősebb. Az ipar és az építőipar jelentősége Vest régióban magasabb, csaknem azonos a szolgáltató szektoréval, Dél-Alföldön csak egyharmad körüli (legalacsonyabb 13 Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. 6
Csongrádban). Temes megye értékei a gazdasági ágazatok tekintetében a régiós átlag körül mozognak azzal a különbséggel, hogy itt valamivel magasabb a szolgáltatások szerepe az ipar rovására, de mindössze néhány százaléknyi átlagtól való eltérés tapasztalható. A mezőgazdaság mutatószámai: Mindkét régió jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik saját nemzetgazdaságában. A dél-alföldi régió mindhárom megyéje fontos szerepet tölt be Magyarország mezőgazdasági termelésében, a Vest régión belül a természeti adottságok differenciáltsága miatt ugyanez csak Arad és Temes megyéről mondható el, hiszen a másik két megye hegyvidékes területen fekszik. A mezőgazdaságban dolgozók száma azonban egyik megyében sem éri el a 10%- ot. Összességében a munkavállalóknak Dél-Alföldön 6%, Vest régióban 3% -át alkalmazzák ebben a szektorban. Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy mindkét régió mezőgazdasági termelésének a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása magasabb országa átlagnál. A mezőgazdasági területek aránya magyar oldalon Békés megyében haladja meg a régiós átlagot (Csongrádban az átlaggal egyenlő), román oldalon Temes és Arad rendelkezik a teljes régió átlagát meghaladó értékkel. Az erdőterületek nagyságában, a régiók eltérő adottságai miatt nagyobb különbségeket találunk. A dél-alföldi régió erdősültsége 13%, míg a Vest régióé 34%. Megyei szinten vizsgálódva még markánsabbak az eltérések. A két szélsőértéket Békés (erdősültsége:3%) és Hunyad megye (52%) jelenti. Régió/megye Szántó és kert Gyümölcsös Szőlő Rét és legelő DÉL-ALFÖLD 79,4% 1,2% 1,9% 17,5% Csongrád 81,3% 1,4% 0,7% 16,5% VEST 57,4% 1,4% 0,5% 40,7% Temes 75,5% 1,3% 0,6% 22,6% 7
A mezőgazdasági ágak szerinti hasznosítás tekintetében egy hasonlóság mutatkozik regionális szinten: gyümölcs ész szőlőterületekkel mindkét régióban ritkán találkozhatunk. Ezzel együtt azonban érdemes kiemelni a Csongrád és Bács- Kiskun megyében termelt őszi és kajszibarack, valamint a feltörekvő és jól fejlődő homoki borok országos jelentőségét. Szintén kiváló minőségű borokat termelnek Temes és Arad megye dombos vidékein. A legmeghatározóbb szerepe a szántó művelési ágaknak van, különösen igaz ez a magyarországi régióra, a romániai oldalon átlagosan kisebb mértékben (Temes megye e tekintetben inkább a dél-alföldi régióhoz hasonul). A szántóterületeken belül a gabonafélék (különösen a búza) vetésterülete a legnagyobb mindkét régióban, de magyarországi megyékben vetésterületük nem éri el a 60%-t, míg Romániában 65%, ezzel együtt mindkét területen a gabonatermesztés van túlsúlyban. E mellett Dél-Alföldön az ipari növények, Vest régióban pedig egyes vidékeken zöldségtermesztés (azon belül különösen a burgonya) jelentős. A két régió mezőgazdaságát vizsgálva a legnagyobb különbségeket az állatállományok nagyságában fedezhetünk fel. Ezek közül legszembetűnőbb a juhállomány nagysága, ami a Vest régióban háromszorosa a dél-alföldinek. A lótenyésztés esetén az előzővel azonos eltéréseket látunk. A szarvasmarha állomány is jelentősebb a romániai oldalon, másfélszerese a vizsgált magyarországi megyék átlagának. A sertéstenyésztés a legjellemzőbb mindkét régióban, e tekintetben a két térség között nincs jelentős különbség. A baromfitartás terén pedig valamelyes jobban teljesít, mint keleti szomszédja. Megyei szinten vizsgálódva elmondhatjuk, hogy Temes megye igen jelentős juh, ló és kecske állománnyal rendelkezik, e tekintetben a régiójában is kiemelkedő. Sertés és szarvasmarha állomány tekintetében Temes és Csongrád megye hasonló adatokat produkált 2008-ban. Az agráriumra építő Temes vagy Csongrád megyei vállalkozásokat tehát ezen bemutatott sajátosságok alapján próbálhatnak meg érvényesülni, ebbe a mezőgazdasági térszerkezetbe illeszkednek bele. 8
A panelkutatás első fordulójának legfontosabb eredményi és megállapításai A 2010-es évben készült azonos című kutatási munka eredményeinek bemutatására tanulmánykötet készült, melyben a felmérés legfontosabb eredményei is bemutatásra kerültek. A legjelentősebb megállapítások összefoglalva a következők voltak: 14 A két tárgyalt megye gazdasági struktúrája jelentősen eltér, a romániai vállalkozások gazdasági formája leggyakrabban kft (93,8%), Csongrádban viszont a többség egyéni vállalkozást működtet (60,8%). A térség gazdasági súlypontja egyre inkább Temesvárra helyeződik át, a külföldi beruházók ugyanis elsősorban a számukra kedvező adó és bérpolitikai lehetőségeket keresik, így nem feltétlenül állnak meg és telepednek le Szegeden. A Temes megyei vállalkozók számára nem Magyarország a legfőbb cél, ez fordítva nagyobb valószínűséggel jellemző. Az agrártevékenységgel foglalkozó Csongrád megyei vállalkozások számára fontos értékesítési terület keleti szomszédunk egyik legfejlettebb megyéjének központja, Temesvár. A Temes megyei vállalkozások külföldi gazdasági kapcsolatai elsősorban Németországban (44,9%), másodsorban Magyarországon koncentrálódnak (40,8%), illetve jelentősek még az olaszországi kapcsolatok is (34,7%). Csongrád megye esetén a Romániai partnerek száma a legmagasabb (42,9%), és Németország (34,2%) a második. Ebből adódóan megállapítható, hogy a korábban volt Közép és Kelet-Európai piacra jellemző német hatás 2010-ben is érzékelhető, valamint Románia számára Magyarország nagyobb mértékben tranzit, mint célország. A rendszerváltás körül még érezni vélt fejlettségi és gazdasági különbség a határ két oldalán mára már eltűnni látszik. Temes megye Magyarország felé irányuló beszerzési kapcsolatai az EU csatlakozás előtti időszakról datálódnak, mindezt a csatlakozás fellendítette. Feltehetően a gazdasági válság az oka annak, hogy Románia EU-s tagfelvétele után bekövetkezett hirtelen növekedés nem emelkedett tovább. 9
A két ország üzleti kapcsolatainak építését azonban 2010-ben is nehezíti a nagymértékű állami bürokrácia, a két ország jogrendszerbeli különbségei, és a mindkét országra jellemző erős centralizáció. A kapcsolatok építésében központi szerepe van az állami szféra mellett a határon átnyúló együttműködéseket segítő szervezeteknek, azonban ezek nem működnek elég hatékonyan, ismertségük a vállalkozók körében viszonylag alacsony, a határ mindkét oldalán. Az EU csatlakozás egyik lényeges hozadéka az európai pályázati források lehívásának lehetősége, de határon átnyúló pályázatok viszonylag kis arányban vannak jelen. A pályázatok nyújtotta pénzügyi lehetőségek igen fontosak a vállalkozások számára, de több kritika is felmerült a működési mechanizmussal kapcsolatban. Problémát jelent az erős bürokratizáltság, az utófinanszírozás bevett gyakorlata, valamint olykor maguk a kiírások nem igazodnak a valódi igényekhez. Összességében egyértelműen megállapítható, hogy az EU csatlakozás megnövelte a határon átívelő gazdasági kapcsolatok lehetőségének tárházát, így a két megye közötti üzleti kapcsolati rendszer megerősödni látszik. A kutatás célja A kutatás az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait vizsgáló, 2009-2010-es alapkutatásra épülő panelkutatás. Az alapkutatás során képet kaptunk arról, hogy a határok szabad átjárhatósága milyen hatást gyakorolt az agrárium, a vállalkozói szféra kapcsolatrendszerére és identitástudatára. Ezen kutatás célját az alapkutatás során felmerült újabb kérdések megvilágítása jelenti. A kutatás akcióterülete Románia, Temes Megye Magyarország, Csongrád Megye 14 Reusearch (2010) : Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre 10
A kutatás célcsoportjai A kutatás célcsoportja az akcióterületen már működő szolgáltató, ipari és agrár-vállalkozások a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve. A kutatás módszertani összefoglalója Kutatási probléma megfogalmazása A határnyitás után a tőke és szabad munkaerőáramlás, milyen irányú és mértékű hatást gyakorolt, a két szomszédos határmenti megye területén működő vállalkozások kereskedelmi kapcsolataira és regionális identitástudatára? Milyen irányú változás mutatható ki a kapcsolati hálóban és milyen irányt mutat az országos, regionális és megyei identitás? Fókuszpontok: 1. Változott-e a két megyében a vállalkozások struktúrája? 2. Hogyan alakul az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya, helyzete, összetétele? 3. Hogyan alakulnak, változtak-e az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatok? 4. Hogyan hat jelenleg a térségek gazdasági életére az EU-hoz való csatlakozás? 5. Változott-e a támogató szervezeti környezet? 6. Hogyan használják ki a térségek az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket? 7. Milyen a határmenti EU-s pályázatokkal való elégedettség? 11
Módszertani leírás Kutatási módszer A vizsgálat a longitudinális vizsgálatok körébe tartozik. Ezeket a vizsgálatokat úgy tervezik meg, hogy hosszabb időn át folyik ugyanazon jelenségnek a megfigyelése. Ezen kutatás egy panelkutatás, azaz ez alkalommal is ugyanazokat az embereket vizsgáljuk, akiket az alapkutatás során. Adatfelvétel 1. lépcső: Statisztikai adatok másodelemzése A két ország Statisztikai Hivatalának adatai alapján végzett, megszakított idősoros elemzése, összehasonlítás a 2009-2010-es helyzettel 2. lépcső: 1000 fős reprezentatív kérdőíves adatfelvétel A 2009-2010-es kutatás során vett reprezentatív mintán, kérdezőbiztosok által történő személyes adatfelvétel. Az adatfelvételben kérdezőbiztosként és kutatóként részt vesznek a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának munkatársai, kutatási asszisztensként és kérdezőbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képező kutatási gyakorlatot is jelenti, amelynek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevőiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. Mintavétel 1000 vállalkozás kiválasztása többlépcsős rétegzett mintavételi módszerrel történt. A rétegképző attribútumok a két ország két határmenti megyéjén belül a következők voltak: Településtípus 1. Működő vállalkozások száma 12
2. A vállalkozás mérete (alkalmazottak száma, árbevétel) 3. A vállalkozások tevékenységi köre Elemzési eljárások 1. Survey-adatok elemzése, alapmegoszlások, statisztikai összefüggések 2. Kapcsolatháló elemzés 13
A kutatás időbeni ütemezése Előfinanszírozási szakasz Nyertes pályázat utáni szakaszok Előkészületek Feladat Projekt előkészítés Kutatási koncepció elkészítése, a partnerségi együttműködés feltételeinek biztosítása Forrásszerzés A kutatási projekt finanszírozási lehetőségeinek keresése, pályázatírás Elméleti és Kutatásihoz szükséges elméleti és gyakorlati módszertani kurzusok meghirdetése az egyetemi hallgatók felkészülés a kutatásra részére Regionális A kutatás központi irodájának infrastrukturális Kutatóközpont felszerelése felállítása Konceptualizálás Felkészülés az Egyetemi hallgatók és kutatók közös elméleti adatfelvételre és módszertan felkészülése 1. kutatási szakasz: Adatok másodelemzése KSH és önkormányzati adatok alapján a Statisztikai adatok vizsgált célcsoportokra vonatkozó adatok másodelemzése elemzése. Operacionalizálás (kérdőv szerkesztés) A kutatási kérdések összeállítása és a kérdőív megszerkesztése 1000 vállalkozást tartalmazó minta Mintaválasztás kiválasztása, a kérdőíves vizsgálat elvégzéséhez 2. kutatási szakasz: Reprezentatív kérdőíves adatfelvétel Adatfelvétel A mintába került személyek kérdezőbiztosok általi személyes felkeresése, és lekérdezése Adatfile-készítés Az adatkezelő számítógépes adatbázis elkészítése Adatrögzítés A survey-adatok rögzítése 3. kutatási szakasz: Hatástanulmány 14
Elemzés, tanulmányok A kérdőíves vizsgálat adatainak elemzése, a írása tanulmányok elkészítése 4. kutatási szakasz: Publikáció Tanulmánykötet A tanulmánykötet szerkesztése és a kiadás szerkesztése, kiadása előkészületei Projektzárás Projektzáró konferencia A kötet anyagát képező tanulmányok és Konferencia szervezése kutatási tapasztalatok közös konferencián való ismertetése ÖSSZES KÖLTSÉG (bruttó Ft) 15
Az adatfeldolgozás módszerei SPSS Statisztikai elemzőprogrammal A mérőeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekből nyerhető változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így lehetőségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 500 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Ezen felül regressziós eljárások segítéségével próbálunk egy jövőbeli lehetséges modellt felvázolni. Várt eredmények Az idényjelleggel foglalkoztatottak aránya a 2008-as gazdasági válság következtében feltehetőleg változott, valószínűleg csökkent. A vállalkozások és a személyes kapcsolatok struktúráját tekintve nem találunk radikális eltéréseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív hatása jelenleg is érződik. A támogató szervezeti környezet pozitív irányban fejlődik és az azzal való elégedettség nő. Az EU által nyújtott lehetőségek széleskörű, növekvőbb kihasználását feltételezzük. 16
A kutatás outputjai A kutatás során lekérdezett kérdőív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban 17
Irodalomjegyzék, bibliográfia Felhasznált irodalom 1. Kovács Cs. 2006. Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. PhD értekezés. Kézirat, Szeged. 2. Pál Á. 1997. A magyar-jugoszláv-román határmenti térség városainak szerepe az interregionális együttműködésben. Csongrád Megyei Statisztikai Tájékoztató 4. pp. 109-111. 3. Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/pal.pdf 4. Tanács István (2012): "Hunnia régió" - a magyar-román határ marad, de hamarosan alig látszik: a nagyvárosi agglomerációkban lesz felemelkedés, az isten háta mögött nem. IN.: Egyenlítő folyóirat, 10 évf. 3. szám. 5. Kruppa Éva (2003): Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf 6. Központi Statisztikai Hivatal (2010): Azonosságok és különbségek a magyarországi Dél-alföldi és a romániai Vest régiók között. KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged. 7. Salamin Géza- Radvánszki Ádám- Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. IN.: Falu Város Régió folyóirat, 2008. 3. szám. VÁTI Kht, Budapest. 8. Eurostat (2011): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2010/EU27. Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks-ra-11-011/en/ks-ra-11-011-en.pdf. Letöltés ideje: 2012. 07.05. 9. ECOSTAT (2007): Gyorsítósávban a román gazdaság. Forrás: http://www.ecostat.hu/archiv/download/muhely/ecostat_muhely_070920.pdf Letöltés ideje: 2012. 06. 20. 10. Eurostat (2007): Regions int he European Union- Nomenclature of territorial units for Statistics NUTS 2006/EU27. 11. Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks-ra-07-020/en/ks- RA-07-020-EN.PDF Letöltés ideje: 2012. 07.01. 18
12. Reusearch (2010): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre. 13. Pál Ágnes (2004): A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Társadalmi és Gazdasági jellemzői. 14. Forrás: http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/pal_agnes.pdf Letöltés ideje: 2012. 07.01. A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe 1. Balcsók István-Dancs László-Koncz Gábor: A Román határmenti kistérségek munkanélküliségi jellemzői és a határon átnyúló munkavállalási kapcsolatai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged 2003. 2. Baranyi Béla (szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Debrecen 2005. Az utóbbi irodalomból az alábbi tanulmányok: Horváth Gyula: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges határközi struktúrák dilemmái Magyarországon Sallai János: A Schengeni folyamat és a magyar-ukrán, magyar-román határ jövője Szabó Gyula: A határ menti együttműködést elősegítő és akadályozó tényezők empirikus vizsgálatok tükrében Raffay Zoltán: A határon átnyúló kapcsolatok új aspektusai egy prominenciavizsgálat tükrében a magyar-román határrégióban Vincze Szilvia Rőfi Miklós: Az Észak-alföldi régió versenyképességének statisztikai szempontú megközelítése Nyizsalovszki Rita: Hasonló adottságok eltérő struktúra: a mezőgazdaság terültehasználati és foglalkoztatási szerkezete a magyar-román határ két oldalán 3. Baranyi Béla: Schengenre várva: Határrégiók és az euroregionális szervezetekszerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén In: Szónokyné Ancsin 19
Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged 2003. 4. Baranyi Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szerveződések Magyarország keleti államhatárai mentén. In: Magyar Tudomány, 2002/11. 5. Baranyi Béla (szerk.): Az Európai Unió külső határán. Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 2005. 6. Belanka Csaba: A DKMT eurorégión belüli gazdasági kapcsolatok erősítésének a lehetőségei a magyar-osztrák-szlovák határmenti együttműködések példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged 2007. 7. Kádár Béla: Románia és a román-magyar gazdasági együttmûködés az európai integrációban. In: Európai Tükör, X. évf. 5.sz, 2005.május 8. Kovács Zoltán-Gasparetz András-Gasparetzné Erdei Jolán-Pató Gáborné Szűcs Beáta: Organizovanie hospodárskej spolupráce : spracované v rámci programu Phare CBC 2003 v projekte HU2003/004 628 01 12 "Prieskum podnikatel'ských aktivít v Euroregióne Neogradiensis na osi Salgótarján - Lučenec". Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém 2009. 9. Laky Ildikó-Bartucz Sarolta: Magyar-román határmenti térség fejlesztési koncepciója és programja : koncepció és program: egyeztetési anyag. Terra Studio Kft. Budapest 2000. 10. Nagy Imre: A DKMT eurorégió stratégiájának főbb irányvonalai. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és Eurorégiók. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Természettudomány Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged 2007. 11. Pál Ágnes Pál Viktor: A határmenti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/pal.pdf 12. Pál Ágnes: Dél-Alföldi határvidékek. A magyar-szerb-román határ menti települések társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Bornus Nyomda, Pécs 2003. 13. Pál Ágnes: Határon átnyúló együttműködések motívumai a Dél-Alföld példáján. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged 2003. 20
14. Rechnitzer János: Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. In: Nárai Márta, Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr 1999. 15. Rechnitzer János (szerk.): A nyitott határ: a gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban. MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztálya, Győr 1990. 16. Dr. Süli Zakar István: Határok, határon átnyúló kapcsolatok a Kárpátok Eurorégióban In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia. JATEPress, Szeged 2003. 17. Szabó Pál: A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus XV. évf. 8-9.sz.(aug.- szept.) 7-14.o. 18. Szónoky Ancsin Gabriella-Pál Viktor-Karancsi Zoltán (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, Szeged- Szabadka 2007. Az utóbbi kötetből a következő tanulmányok: Kókai Sándor: A Bánát helye és szerepe a történelmi Magyarországon (1718-1920). Süli Zakar István: A határmenti területek főbb területfejlesztési kérdései. Székely Andrea: A határokon átnyúló funkcionális városi területek kommunikációja Komárom példáján. Pál Viktor: Egészség, egészségügy, határmentiség. Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb határközi struktúrák Magyarországon 19. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója. Fejlesztési Koncepció/IV.kötet In: www.terport.hu/download.php?ctag=download&docid=5562 20. Besenyi Sándor et al. (ford. Sütő-Udvari Magda et al.): Sapte ani in DKMT : rolul organizatiilor neguvernamentale in cooperarea transfrontaliera = Seven years in DKMT : the role of NGOs in cross-border cooperation. Free Minds, Timisoara 2006. 21. A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, 2001. január 25. o [http://www.euroregio.sk/hu/?module=news&action=getfile&fid=9545] 21